2012. számú végzést megsemmisíti és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezi

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY

MBFH/1332-2/2012. Tárgy: fellebbezés elbírálása. Üi: Veres Imre : (+36) 20-6625413 : (+361) 301-2928 E-mail: [email protected]

ORMOSSZÉN Kft. 3530 Miskolc Zsolcai kapu 9-11. VÉGZÉS A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) az ORMOSSZÉN Kft. (3530 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11. továbbiakban: Kft.) jogi képviseletében eljáró Dr. Zelles Zoltán ügyvéd (3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11.) fellebbezésére felülvizsgálta Királd szénkutatás kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárását megszüntető Miskolci Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) MBK/2692-2/2012. számú végzését és a döntéshozatalt megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH az MBK/2692-2/2012. számú végzést megsemmisíti és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezi. Az MBFH kötelezi a Bányakapitányságot az MBK/58/2012. számú ügyben érkezett kérelem igazgatási szolgáltatási díjának visszafizetésére. Az MBFH elrendeli a Kft. fellebbezésért lerótt igazgatási szolgáltatási díjának visszafizetését, melynek foganatosítása érdekében megkeresi az MBFH Gazdasági Főosztályát. A végzés a közléssel jogerős és végrehajtható, ellene a további jogorvoslat kizárt. INDOKOLÁS A Bányakapitányságra a Kft. törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be Királd szénkutatás elnevezésű területre kérelmezett kutatási műszaki üzemi tervének jóváhagyási eljárását megszüntető MBK/2692-2/2012. számú végzése ellen, amelyben az alábbiakat adta elő: „A Miskolci Bányakapitányság az ORMOSSZÉN Kft. részére az 1900-2/2011. számú határozatával „Királd” elnevezésű területre kutatási jogot adományozott szén kutatására. Az ORMOSSZEN Kft. a „Királd” elnevezésű területre vonatkozó kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránt nyújtott be kérelmet a Miskolci Bányakapitánysághoz. Ezt követően a Miskolci Bányakapitányság a kérelem felülvizsgálatát követően a 2012. február 7. napján kelt hiánypótlási felhívásban szólította fel az ORMOSSZÉN Kft-t az alábbiakra: : (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail: [email protected]

MBFH/1332-2/2012.

1.) A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) pontja alapján az ügyben érintett szakhatóság részére 28.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az illetékes Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A befizetést a 10027006-01711868-00000000 számú számlára kell teljesíteni, és a Bányakapitányságnak igazolni. Az ORMOSSZÉN Kft. a 2012. szeptember 4. napján kelt hiánypótlási beadvány 1. pontjában foglaltaknak eleget tett, ugyanis igazolta az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését. 2.) A kutatási tervet úgy kell átdolgozni, hogy a kutatási tevékenység és közvetlen hatásterülete a kutatási adomány teljes területét lefedje, a kutatóteljesítmények eredménye alapján a szénvagyon biztonsággal meghatározható legyen. Az ORMOSSZÉN Kft. a hiánypótlási felhívás 2. pontjával összefüggésben előadta, hogy a kutatófúrásokat elsősorban korábban földalatti bányászati műveletekkel nem érintett területekre kívánja telepíteni. Az ORMOSSZÉN Kft. nem tervezett kutatófúrást települések fekü területre, belterületére, valamint a Természetvédelmi Információs Rendszer szerint Natura 2000 területeire, valamint az Országos Ökológiai Hálózat mag,- és puffer területeire, indokolva ezt azzal, hogy ezekre a területekre külfejtéses bányászatra alkalmas bányatelek még eredményes kutatás esetén sem telepíthető. Álláspontunk szerint nem határoz meg a vonatkozó jogszabály olyan kötelezettséget, amely előírná azt, hogy a kutatási tevékenységnek, illetve annak, közvetlen hatásterületének a kutatási jogadomány teljes területét le kellene fednie, valamint azt sem határozza meg jogszabály, hogy egy adott területet milyen sűrűséggel kell kutató fúrást elhelyezni, azaz a fúrási háló sűrűséget. Álláspontunk szerint a szakmai megfontolások, a kutatásra kerülő ásványi nyersanyag típusa előfordulásának jellemzői (telepes, lencsés, elszórt stb.) szabják meg a kutató létesítmények sűrűségét. Határozott álláspontunk, hogy a t. Bányakapitányság akkor járt volna el helyesen – figyelemmel arra, hogy nem fogadta el az általunk meghatározott fúrási háló sűrűséget – amennyiben meghatározta volna a hiánypótlási felhívásban a kutató létesítmények elfogadható sűrűségét, vagy ennek hiányában, ha nem minősíti megfelelő sűrűségűnek, akkor ismételt felszólítást kellett volna tennie az átdolgozásra – tekintettel arra, hogy jogszabály nem határozza meg a fúrási háló sűrűséget. Álláspontunk szerint a jelen esetben különösen már csak azért sem kell teljes mértékben lefednie, mert a kutatási jogadomány teljes területén még eredményes kutatás esetén sem lehet bányászati tevékenységet folytatni, tekintettel arra, hogy ezen kutatási tevékenységgel nem érintett területek természetvédelmi területek. Így ebben az esetben a kitermelés környezetvédelmi és természetvédelmi okokból mindenképp korlátozva lenne. Hivatkozunk a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 17. pontjára, amely a kutatás célját egyértelműen meghatározza: 17. „Kutatás”: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett bányászati tevékenység, amelynek célja a) az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése, b) a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése, továbbá c) a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak megismerése, valamint d) a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából. A jelen esetben az ORMOSSZÉN Kft. célja egyértelműen az alábbi volt: - az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése, - a felfedezett ásványi nyersanyagok lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése. A fentiek alapján megállapítható, hogy az ORMOSSZÉN Kft. a bányászattól szóló törvényben meghatározottakkal összhangban készítette el a kérelmét, ugyanis már eredetileg úgy dolgozta ki a kutatási tervet, hogy a kutatólétesítmények eredménye alapján a szénvagyon teljes bizonyossággal megállapítható legyen. - 2/2 -

MBFH/1332-2/2012.

Amennyiben a kutatási üzemi terv jóváhagyását követően változtatás szükséges, abban az esetben a bányászattól szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 6/E. § (5) bekezdésére alapján erre a kérelmezőnek lehetősége van, így ha a műszaki üzemi terv jóváhagyását követően a) a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek megváltoztatása vagy bővítése szükséges, vagy b) az elvégzett kutatási eredmények alapján a kutatási tevékenység helyének vagy módjának megváltoztatása szükséges, a műszaki üzemi tervet módosítani kell. Összességében az ORMOSSZÉN Kft. a Bt 49. § 17. pont a) és b) pontja alapján a kutatás fogalmának megfelelően nyújtotta be a hiánypótlást, tekintettel a felfedezésre és mennyiségi minőségi lehatárolásra, valamint a rendelkezésre álló földtani adatok [a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal által 2008. 05. 27. napján kiadott térképmásolat és ásványvagyon térkép] alapján határozta meg a fúrási pontok elhelyezkedését, sűrűségét, kiegészítve kutatólétesítmény telepítésének alapelveivel. A fent előadottak alapján - álláspontunk szerint nem volt szükséges a kutatási tervet úgy átdolgozni, hogy a tevékenység a teljes területet lefedje - figyelemmel a természetvédelmi területekre, a belterületekre, valamint a fekü területre. Ennek igazolására az ORMOSSZÉN Kft. csatolta a földtani térképet, amely a tervezett kutatófúrásokat tartalmazza. 3.) A dokumentáció nem tartalmazza a tervezett kutatóteljesítmények mélységét. A kutatások mélységét úgy kell meghatározni, hogy a teljes kutatandó térrészre megfelelő információkat szolgáltasson. A Miskolci Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelmező az 58-2/2012. számú hiánypótlási felhívás 3. pontjában foglaltakat teljesítette, a kutatólétesítmények mélységét meghatározta és a felhívás 4. pontjának megfelelően, tervtérképen ábrázolta a kutatólétesítmények megközelítési útvonalát. 4.) A kutatási térképen és a kutatási tervtérképen (vagy kiegészítő tervtérképen) fel kell tüntetni a kutatási tevékenység megközelítési útvonalát is. A kutatás térképeinek meg kell felelni a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 11. §‚ 12. § valamint a hivatkozott és a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek. A Miskolci Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelmező az 58-2/2012. számú hiánypótlási felhívás 3. pontjában foglaltakat teljesítette, a kutató létesítmények mélységét meghatározta és a felhívás 4. pontjának megfelelően, tervtérképen ábrázolta a kutatólétesítmények megközelítési útvonalát. Az ORMOSSZÉN Kft. a kutatási Műszaki Üzemi Tervtérképen megjelölte az országos közút és tervezett fúrások közötti felvonulási útvonalat, amely térképet megküldte a Miskolci Bányakapitányság részére is. A Bányakapitányság a hiánypótlási felhívás 4. pontjában felhívta a Kérelmező figyelmét arra, hogy a tervtérképnek meg kell felelnie a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet vonatkozó rendelkezéseinek. A Bányakapitányság megállapította, hogy az eredetileg beterjesztett valamint a hiánypótlásként megküldött kutatási tervtérkép nem felel meg a KHEM rendelet 12. § (1), ill. a 6. § (1) f) és g) pontjaiban foglaltaknak, tekintettel arra, hogy nem ábrázolja a koordináta hálózat értékeit és a közigazgatási határokat, tovább nem tünteti fel az évi 8 db kutatólétesítmény tájrendezésének ütemezését, mint a kutatási tevékenységgel összefüggően tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat. Az ORMOSSZÉN Kft. a térképet készítő hites bányamérő rendelkezésére bocsátotta a szükséges adatokat. Már az eredetileg benyújtott térkép tartalmazta az EOV koordináta keresztet (747000, 326000), amelyen fel volt tüntetve ez az érték. Továbbá már az eredeti térkép pont-vonal jelöléssel tartalmazta a közigazgatási határokat, a tájrendezés ütemezését pedig a költségterv tartalmazta. Fentiekre tekintettel az ORMOSSZÉN Kft. a kutatási tevékenység megközelítési útvonalait a hiánypótlás során feltüntette, valamint a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 12. § (1), ill. a 6. § (1) f) és g) pontjaiban foglaltaknak pedig már a hiánypótlást megelőzően eleget tett.

- 3/2 -

MBFH/1332-2/2012.

5.) A benyújtott dokumentáció nem tartalmazza a kutatások tervezett ütemezését. A kutatás ütemezését úgy kell megtervezni, hogy a kutatófúrások végrehajtása a lehető legrövidebb és reálisan elfogadható időtartamon belül biztosítható legyen. A Miskolci Bányakapitányság álláspontja szerint a hiánypótlási felhívás 5. pontjában foglaltakkal ellentétben a hiánypótlási dokumentációból továbbra sem állapítható meg az egyes kutató fúrások lemélyítésének tervezett időpontja, illetve azok időbeni ütemezése. Álláspontunk szerint az ORMOSSZÉN Kft. a hiánypótlásban egyértelműen meghatározta azt, hogy mi az egyes kutató fúrások lemélyítésének tervezett időpontja, valamint milyen azok időbeni ütemezése az alábbiak szerint: „A fúrási tevékenységet egy fúrógép használatával havi 1 db tervezett fúrás lemélyítésével (időjárástól függően kb. 8 db fúrás/év) tervezzük. A kutatás befejezését az engedélyezésére vonatkozó jogerős határozat dátumától számított 4 éven belül (3 és fél év a fúrásokra + 6 hónap a zárójelentés elkészítésre) tervezzük.” 6.) Az 1993. évi XLVIII törvény (Bányatörvény) 41. § (7) bek. alapján a 203/1998. (XII. 19.) Korm. Rendelet (Vhr.) 25. § (6) szerinti költségtervet a dokumentáció mellékleteként, tételes költségbecsléssel kell elkészíteni, és a Bányakapitányságnak megküldeni. A kutatáshoz konkrét biztosítékadási ajánlatot kell adni. A Bányakapitányság álláspontja szerint a kérelmező nem elég részletes költségtervet nyújtott be a hatósághoz, mert nem a tervezett 31 db kutató fúrás és környezete helyreállításának költségtervezetét nyújtotta be, hanem a terv szerint legfeljebb 8 db kutató fúrás helyreállításának költségtervezetét. Az ORMOSSZÉN Kft. a hiánypótlásban csatolta a költségbecslést és biztosíték nyújtására vonatkozó ajánlatot. A kérelmező a hiánypótlásához csatolt mellékletben eleget tett a biztosítékadási kötelezettségének: „Az Ormosszén Kft. a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésének fedezetére - így különösen bányakárok megtérítésének, és a tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosíték megjelölésekor - a Királd kutatási terület vonatkozásában -‚ figyelembe véve a tervezett tevékenységet, a tájrendezés fedezetére, 1,3 millió Ft értékű ingatlanra vonatkozó zálogjog alapítására tesz javaslatot.” A kérelmező kérelmében megjelölte a fúrólyuk bentonitos visszatöltéséhez kapcsolódó anyagár és munkadíj mértéket. Az iszapgödör felszámolásához szükséges anyagárat és munkadíjat szintén megjelölte a kérelmező. Ezek alapján az egy darab fúrási hely felszámolásának költsége 65. 220,- Ft. A kérelmező jelezte, hogy a biztosíték számításakor az egy év alatt lemélyítésre kerülő fúrások (8 db fúrás) helyreállítását tervezi be. Tájékoztatom a t. Hivatalt, hogy az ORMOSSZÉN Kft. egy évre határozta meg a költségbecslést, azonban abból egyértelműen megállapítható a 31 kutató fúrás és a környezete helyreállításának költsége. Már a felhívás 5. pontjának eleget téve meghatározta az ORMOSSZÉN Kft., hogy - figyelembe véve az egy évre tervezett fúrások számát - a 31 kutató fúrás befejezésére 3 és fél év alatt kerül sor. Ennek alapján a költségeket csupán fel kell szorozni. Álláspontunk szerint az ORMOSSZÉN Kft. eleget tett a Vhr. 25. § (6) bekezdés d) pontjában előírtaknak, hiszen meghatározta a kutató fúrások számát, azok ütemezését, valamint az egy évre jutó költségeket. A fentieken túl előadjuk, hogy az ORMOSSZÉN Kft. képviselője még az ügyintézési határidő lejártát megelőzően több alkalommal (2012. 09. 14. és 2012. 09. 24. napján) egyeztetett a Miskolci Bányakapitánnyal, amelyről a Ket. 39. §-a alapján a hatóságnak jegyzőkönyvet kellett felvennie. A 2012. szeptember 24. napján megtartott egyeztetésen a Hatóság és az ORMOSSZÉN Kft. megállapodtak arról, hogy a Kérelmező a Bányakapitány kérelmére további térképi adatokat tartalmazó térképet készítet. A hiteles bányamérő által elkészített térképet, amelyhez az alapadatokat a Térképészeti és Távérzékelési Intézettől 2012. október 11. napján kapta meg az ORMOSSZEN Kft., amely tartalmazta még a Hatóság által a személyes egyeztetésen kért adatokat. Az ORMOSSZÉN Kft. a hites bányamérő által elkészített térképet, a Térképészeti és Távérzékelési Intézettől 2012. október 11. napján kapta meg az ORMOSSZÉN Kft., amely tartalmazta még a Hatóság által a személyes egyeztetésen - 4/2 -

MBFH/1332-2/2012.

kért adatokat. Az ORMOSSZÉN Kft. a kért adatokat az I. számú Kiegészítés formájában 2012. október 12. napján benyújtotta a Miskolci Bányakapitánysághoz. Az így benyújtott térképek tartalmazta minden olyan adatot, amelyet a Bányakapitánnyal történt szóbeli egyeztetés eredményeképpen kért meg az ORNOSSZÉN Kft. A 2012. október 12. napján benyújtott I. számú Kiegészítéssel összefüggésben a jelen kérelmünkkel egyidejűleg a Ket. 66. §-a alapján igazolási kérelmet terjesztünk elő arra hivatkozással, hogy az I. számú Kiegészítést azért nyújtotta be az OMOSSZÉN Kft az ügyintézési eljárási határidőt követően, mert az abban foglalt adatokat önhibáján kívül 2012. október 11. napján kapta meg a Térképészeti és Távérzékelési Intézettől. Kérem a t. első fokú Hatóságot, hogy az I. számú Kiegészítésben foglaltakat határidőben benyújtottnak tekintetni szíveskedjék. A t. Miskolci Bányakapitányság az eljárást megszüntető végzésében úgy nyilatkozik, hogy „…a dokumentáció hiányosságai akadályozzák a tényállás tisztázását”. A Ket. 37. § (5) bekezdése rögzíti, hogy „Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges.” A Ket. 37. §-ához tartozó kommentár rész is rögzíti azt, hogy „..a kérelem érdemi elbírálása során felszínre kerülő hiányosságok esetében is lehetősége van azonban a hatóságnak kivételesen többszöri - hiánypótlási felhívás kibocsátására.” A Ket. magyarázata szerint a kérelem érdemi elbírálása során felszínre kerülő hiányosságok esetében is lehetősége van azonban a hatóságnak - kivételesen többszöri - hiánypótlási felhívás kibocsátására. A Ket. 51. § (2) bekezdése kimondja továbbá, hogy: „Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet a kérelmére indult eljárásban nyilatkozattételre hívhatja fel. Ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a 31. § (2) bekezdése alapján megszünteti az eljárást.” A Ket. 51. § (2) bekezdése előírja, hogy abban az esetben szünteti meg a Hatóság az eljárást, amennyiben a Kérelmező a Hatóság felhívására nem nyilatkozik. A Hatóság nem hívta fel a Kérelmezőt sem nyilatkozattételre, sem újabb hiánypótlásra - bár erre a Ket. 37. § (5) bekezdése és a Ket. 51. § (2) bekezdése lehetőséget biztosított volna hanem az eljárás megszüntetéséről döntött, ezáltal viszont a Ket. 50. § (1) bekezdésében foglalt tényállás tisztázási kötelezettségének sem tett eleget. Álláspontunk szerint az ORMOSSZÉN Kft. a hiánypótlási felhívásban előírtaknak maradéktalanul eleget tett. Amennyiben a t. Miskolci Bányakapitányság álláspontja szerint a Kérelmező mégsem tett maradéktalanul eleget a felhívásban foglaltaknak, abban az esetben lehetősége lett volna arra, hogy a Ket. 37. § (5) bekezdése alapján egy újabb hiánypótlási felhívás kibocsátására. Amennyiben a t. Miskolci Bányakapitányság úgy ítéli meg, hogy a tényállás további tisztázása szükséges, abban az esetben álláspontunk szerint a t. Miskolci Bányakapitányság akkor járt volna el helyesen, ha egy újabb felhívás keretében eleget tesz a Ket. 51. §-ában meghatározott tényállás tisztázási kötelezettségének, majd ezt követően ez eljárást lefolytatva érdemi döntést hoz. Fentiekre tekintettel elsődlegesen kérem a t. Bányakapitányságot, hogy a fent előadottakat, valamint a t. Miskolci Bányakapitányság részére eddig rendelkezésére bocsátott dokumentumokat figyelembe venni és a Ket. 103. § (1) illetve (2) bekezdése alapján a 26922/2012. számú végzését saját hatáskörben visszavonni és az eljárást folytatni szíveskedjék. Amennyiben a t. Miskolci Bányakapitányság az elsődleges kérelmünket nem találná megalapozottnak, úgy kérjük, hegy a jelen beadványt fellebbezésnek tekinteni és azt a másodfokú szervhez felterjeszteni szíveskedjék.

- 5/2 -

MBFH/1332-2/2012.

Ebben az esetben kérjük a t. másodfokú Hatóságot, hogy a Ket. 102. § (2) bekezdése alapján miszerint „A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók.” - az I. számú Kiegészítésben foglaltakat a fellebbezési eljárás során figyelembe venni szíveskedjék. Amennyiben a jelen kérelem fellebbezésként kerül elbírálásra, úgy Kérjük t. másodfokú hatóságot, hogy az első fokú határozatot a Ket. 105. § (1) bekezdése alapján megsemmisíteni, és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására utasítani szíveskedjék.” A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak a felülvizsgálat során elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. Az MBFH felülvizsgálata során a rendelkezésre álló iratok és dokumentum alapján az alábbiakat állapította meg. A Kft. fellebbezése részben megalapozott. A felülvizsgált döntés előzményei: A Bányakapitányság a Kft. 2011. 05. 30-án iktatott kérelme alapján 2011. 06. 03.-án kelt 1900-2/2011. számú határozatában, amely 2011. 07. 05-től vált jogerőssé „Királd” elnevezésű területre szén (kódszám 0900) ásványi nyersanyag vonatkozásában kutatási jogot adományozott a Kft-nek. A Kft. 2012. 01. 09-én MBK/58-1/2012. számon iktatott kérelmében az 1900-2/2011. számú határozatra alapozva kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte. A kutatás területe, alaplapja és ásványi nyersanyaga megegyezett az 1900-2/2011. számú határozatban előírtakkal. A Bányakapitányság a kérelem, a mellékletét képező tervdokumentáció valamint a rendelkezésére álló dokumentumok felülvizsgálatát követően 2012. 02. 08-án postázott MBK/58-2/2012. iktatószámú végzésében az alábbi hiánypótlásra hívta fel Kft-t: „1.) A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (1) pontja alapján az ügyben érintett szakhatóság részére 28.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az illetékes Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek. A befizetést a 10027006-01711868-00000000 számú számlára kell teljesíteni, és a Bányakapitányságnak igazolni. 2.) A kutatási tervet úgy kell átdolgozni, hogy a kutatási tevékenység és közvetlen hatásterülete a kutatási adomány teljes területét lefedje, a kutatólétesítmények eredménye alapján a szénvagyon biztonsággal meghatározható legyen. 3.) A dokumentáció nem tartalmazza a tervezett kutatólétesítmények mélységét. A kutatások mélységét úgy kell meghatározni, hogy a teljes kutatandó térrészre megfelelő információkat szolgáltasson. 4.) A kutatási térképen és a kutatási tervtérképen (vagy kiegészítő tervtérképen) fel kell tüntetni a kutatási tevékenység megközelítési útvonalát is. A kutatás térképeinek meg kell felelni a 10/2010 (II. 26.) KHEM rendelet 11. §, 12. § valamint a hivatkozott és vonatkozó jogszabályi rendelkezéseinek. 5.) A benyújtott dokumentáció nem tartalmazza a kutatások tervezett ütemezését. A kutatás ütemezését úgy kell megtervezni, hogy a kutatófúrások végrehajtása a lehető legrövidebb és reálisan elfogadható időtartamon belül biztosítható legyen. 6.) Az 1993. évi XLVIII törvény (Bányatörvény) 41. § (7) bekezdés alapján a 203/1998 (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 25. § (6) szerinti költségtervet a dokumentáció mellékleteként, tételes költségbecsléssel kell elkészíteni, és a Bányakapitányságnak megküldeni. A kutatáshoz konkrét biztosítékadási ajánlatot kell adni.”

- 6/2 -

MBFH/1332-2/2012.

A Bányakapitányság a fenti hiánypótlás megküldésére a kézhezvételtől számított 5 napot állapított meg. Hiánypótlási követelményeit jogszabályi hivatkozásokkal nem támasztotta alá, azonban felhívta a Kft. figyelmét arra, hogy amennyiben határidőben nem pótolja a felsorolt hiányosságokat, úgy a kérelmet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 31. § (2) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló adatok alapján fogja elbírálni, vagy az eljárást megszünteti. A Kft. ezt követően a hiánypótlási felhívásban foglaltakat nem teljesítette, hanem 2012. 02. 20-án iktatott kérelmében az eljárásnak a Ket. 32. § (3) bekezdése szerinti felfüggesztését kérte, amelyet az alábbiakkal indokolt: „Az 58-2/2012. sz. hiánypótlási végzésben előírtaknak megfelelő dokumentáció elvégzése hosszabb időt vesz igénybe, hogy teljes körűen meg tudjunk az elvi követelményeknek felelni.” A Bányakapitányság az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelemnek helyt adott és 2012. 02. 20-án kelt MBK/58-5/2012. iktatószámú végzésében az eljárását felfüggesztette. A végzés 2012. 03. 09-én jogerőssé vált. A Bányakapitányság ezt megelőzően 2012. 02. 10-én postázott 58-3/2012. számú végzésében a Ket. 33. § (7) bekezdésére hivatkozva 30 nappal meghosszabbította az ügyintézési határidőt, tekintettel arra, hogy a Kft. egyszerre több különböző és nagy kiterjedésű területen végzendő ásványi nyersanyagkutatás műszaki üzemi tervét nyújtotta be, amelyek bonyolultsága indokolja az alapos szakmai vizsgálatot. Ezek időigénye meghaladja az engedélyezési eljárás lefolytatására rendelkezésre álló határidőt. A Kft. 2012. 09. 10-én MBK/2692-1/2012. szám alatt iktatott levelében kérelmezte az eljárás folytatását és egyúttal az alábbiakat csatolta:  igazolás az ÉMO KTVF részére szakhatósági igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről,  indokolás a kutató létesítmények telepítési helyéről,  kimutatás a kutató létesítmények tervezett mélységéről,  kutatási térkép kiegészítve az országos közút és a tervezett fúrás közötti felvonulási útvonalakkal,  időütemezés a tervezett fúrások kivitelezésére,  költségbecslés és biztosítéknyújtásra vonatkozó ajánlatot. A Bányakapitányság a dokumentációban foglaltak alapján a következőket állapította meg:  A Kft. az 58-2/2012. iktatószámú hiánypótlási felhívás 1. pontjában foglaltakat teljesítette.  A hiánypótlási felhívás 2. pontjában foglaltakkal kapcsolatban a Bányakapitányság megállapította, hogy a Kft. a kutatási tervet nem dolgozta át annak érdekében, hogy a kutatási tevékenység, illetve annak közvetlen hatásterülete lefedje a kutatási jogadomány teljes területét és így a szénvagyon elfogadható pontossággal meghatározható legyen. A Kft. az eredetileg beterjesztett kutatási tervet, az eredeti tervben meghatározott helyen és számban tervezett kutatófúrásokat határozta meg újra. A kutatási terv alapján a 46,48 km2 nagyságú kutatási területet 31 db kutató fúrással tervezi megkutatni. A tervezett valamint a korábban lemélyített kutatófúrásokat a tervtérkép feltünteti. A kutatási tervtérkép alapján a Bányakapitányság megállapította, hogy a hiánypótlási felhívásban előírtak ellenére a kutatási tevékenység továbbra sem fedi le a kutatási jogadomány teljes területét, ezért a tervezett kutatási tevékenység nem biztosítja a teljes kutatási területen a nyersanyagvagyon kellő biztonsággal történő mennyiségi és minőségi meghatározhatóságát. A Kft. azon kutatási területek vonatkozásában, melyeken nem tervezett kutatási tevékenységet, a Vhr. 7. § (3) bekezdése alapján kezdeményezhette volna a kutatási (rész) terület visszaadását, azonban a Kft. ezzel a lehetőséggel nem élt.

- 7/2 -

MBFH/1332-2/2012.

 A Kft. az 58-2/2012. számú hiánypótlási felhívás 3. pontjában foglaltakat teljesítette, a kutatólétesítmények mélységét meghatározta és a felhívás 4. pontjának megfelelően, tervtérképen ábrázolta a kutatólétesítmények megközelítési útvonalát.  A Bányakapitányság a hiánypótlási felhívás 4. pontjában felhívta a Kft. figyelmét arra, hogy a tervtérképnek meg kell felelnie a 10/2010 (II. 26.) KHEM rendelet vonatkozó rendelkezéseinek. A Bányakapitányság megállapította, hogy az eredetileg beterjesztett valamint a hiánypótlásként megküldött kutatási tervtérkép nem felel meg KHEM rendelet 12. § (1), illetve a 6. § (1) bekezdés f) és g) pontjaiban foglaltaknak, tekintettel arra, hogy nem ábrázolja a koordináta hálózat értékeit és a közigazgatási határokat, továbbá nem tünteti fel az évi 8 db kutatólétesítmény tájrendezésének ütemezését, mint a kutatási tevékenységgel összefüggően tervezett és ütemezett tájrendezési feladatokat.  A hiánypótlási felhívás 5. pontjában foglaltakkal ellentétben a hiánypótlási dokumentációból továbbra sem állapítható meg az egyes kutató fúrások lemélyítésének tervezett időpontja, illetve azok időbeni ütemezése.  A Kft. a hiánypótlási felhívás 6. pontjában foglaltak teljesítésére költségtervet terjesztett be. A költség számításakor nem a műszaki tervben tervezett 31 db kutató fúrás és környezete helyreállításának költségeit vette figyelembe, hanem az egy év alatt lemélyítésre kerülő, terv szerint legfeljebb 8 db fúrás és környezete helyreállításának a költségeit. Nyilatkozata szerint újabb fúrások lemélyítését csak azután tervezi megkezdeni, miután az előző évi fúrások helyszíneinek tájrendezése befejeződött. A Vhr. 25. § (5) bekezdése alapján a műszaki üzemi tervhez mellékelni kell a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet. A Vhr. 25. § (6) bekezdés d) pontja alapján a költségtervet a műszaki üzemi terv alapján igénybe venni tervezett ingatlanok területére vonatkozóan kell elkészíteni, azaz jelen esetben a tervben tervezett 31 db fúrásra és fúrási helyszínre vonatkozóan. A fentiek alapján a Kft. a költségtervet nem a Vhr. 25. § (6) bekezdés szerint készítette el, annak ellenére, hogy a Bányakapitányság erre a hiánypótlási felhívás 6. pontjában felhívta a figyelmét. A Kft-nek 2012. 02. 10-től, a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől kezdődően 2012. 09. 10-ig, a hiánypótlási dokumentáció beterjesztéséig 7 hónap állt rendelkezésére a dokumentáció jogszabályoknak megfelelő összeállítására. A Bányakapitányság ezzel szemben azt állapította meg, hogy a hiánypótlási felhívás 2., 4., 5. és 6. pontjaiban foglaltaknak a Kft. nem tett eleget. A teljesítés elmaradása és a dokumentáció hiányosságai akadályozzák a tényállás tisztázását, ezért a Ket. 31. § (2) bekezdése alapján a Bányakapitányság az eljárását a rendelkező rész szerint megszüntette. A Bányakapitányság fentiekkel indokolt döntését 2012. 10. 11-én postázott MBK/26922/2012. számú végzésében hozta meg. A Kft. 2012. 10. 12. napon érkezett beadványában „I. sz. Kiegészítés” elnevezéssel kiegészítette a kutatási műszaki üzemi tervét, kérve az abban lévő költségterv és biztosítékajánlat elfogadását, valamint a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyását. Az MBFH a felülvizsgálat során az alábbiakat állapította meg: A Kft. kérelme 2012. 01. 09-én került iktatásra a Bányakapitányságon, majd a hiánypótlási felhívást 2012. 02. 08-án postázta a Bányakapitányság. A Bányakapitányság 2012. 02. 10-én kelt 58-3/2012. számú végzésében 30 nappal meghosszabbította az eljárás ügyintézési határidejét. A Kft. eljárás felfüggesztésére irányuló kérelme 2012. 02. 20-án került iktatásra, amelynek ügyében 2012. 02. 20-án döntött a Bányakapitányság. A Kft. részéről a hiánypótlási felhívás teljesítése és a felfüggesztett eljárás folytatása ügyében megküldött levelet 2012. 09. - 8/2 -

MBFH/1332-2/2012.

10-én iktatta a Bányakapitányság, majd az eljárást megszüntető MBK/2691-2/2012. számú végzését 2012. 10. 11-én postázta. A fentiekben ismertetett eljárási cselekmények és időpontjaik figyelembevételével a Ket. 33. § (1), (3) és (5) bekezdései alapján az ügyintézési határidő 2012. 10. 10-én (szerda) már lejárt. Ezért az MBFH a Ket. 33/A. § (3)-(4) bekezdései értelmében az eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj visszafizetésére a rendelkező rész szerint intézkedett. A Bt. 43/A. § (1) bekezdés értelmében a szilárd ásványi nyersanyag esetében a kutatási műszaki üzemi tervek jóváhagyására indult eljárásban a műszaki üzemi tervben tervezett bányászati tevékenységgel ténylegesen igénybe vett területekkel érintett ingatlan tulajdonosa, továbbá az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, ügyfélnek minősül. A Ket. 29. § (3) bekezdése meghatározza, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról b) a kérelemre indult eljárásban – az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve – az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell. (4) Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha a) az veszélyeztetné az eljárás eredményességét, b) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy az eljárást megszünteti, d) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja. A Ket. 44. § (1) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. (5) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (2) bekezdése értelmében a Kormány a bányászati hatóságnak a bányászatról szóló törvény alapján a bányászati szakigazgatással kapcsolatos első- és másodfokú engedélyezési eljárásaiban, a 3. mellékletben meghatározott feltételek esetén és szakkérdésben, a 3. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A 3. számú melléklete a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásában több szakhatóság szakhatóságként történő közreműködését írja elő. A Ket. 121. § (1) bekezdése szerint a döntést meg kell semmisíteni, ha a határozatot a szakhatóság megkeresése nélkül vagy a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásának figyelmen kívül hagyásával hozták meg. A Ket. 3. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie, A Ket. 50. § (1) bekezdése értelmében a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. A Ket. 66. § (1) bekezdése értelmében, aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. (2) Az igazolási kérelemről az a hatóság dönt, amelynek eljárása során a mulasztás történt. 322

- 9/2 -

MBFH/1332-2/2012.

A fentiekben ismertetett jogszabályi követelmények és az MBK/2692-2/2012. számú döntésben foglaltak összevetése nyomán megállapítható, hogy  a Bányakapitányság hiánypótlási felhívásában előírta a szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megfizetését, azonban a díjmegfizetést követően az eljárásba szakhatóságot már nem vont be szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából,  a Bányakapitányság nem tíz napon belül állapította meg, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani, mivel a kérelem 2012. 01. 09-i beérkezését követően 2012. 02. 08-án hívta fel hiánypótlásra a Kft-t, majd az eljárás felfüggesztését követően, amikor a Kft. 2012. 09. 10-én kérte az eljárás folytatását, a Bányakapitányság 2012. 10. 11-én postázott végzésével szüntette meg az eljárást. Mindezekből következően a Bányakapitányság 10 napon túli eljárásában a szakhatósági állásfoglalás hiányában nem tisztázta a tényállást, ami a jogszerű érdemi döntéshez szükséges lett volna. Az MBK/2692-2/2012. számú végzésben felsoroltak figyelembevételével az MBFH megítélése szerint a Bányakapitányság jogszerűen állapította meg, hogy az előírt hiánypótlási felhívás, amelyet egyébként a Bt. 43/B. § (2) bekezdésében előírt határidőt túllépve adott ki, az 1. és 3. pont tekintetében teljesült. A hiánypótlási felhívás 2. pontjával és a döntés ezen részével kapcsolatosan az MBFH megjegyzi, helyesen állapította meg a Bányakapitányság, hogy a Kft. az MBK/2692-2/2012. számú végzés kiadásának időpontjáig a kutatási tervet nem dolgozta át annak érdekében, hogy a kutatási tevékenység, illetve annak közvetlen hatásterülete lefedje a kutatási jogadomány teljes területét és így a szénvagyon elfogadható pontossággal meghatározható legyen. A kutatásként kijelölt 46,48 km2 nagyságú terület 31 db fúrással való megkutatása minden szakmai alapot nélkülöz. A Kft-nek vagy a 46,48 km2 nagyságú területet kellett volna úgy csökkenteni, hogy a 31 db fúrás eredményeit figyelembe véve a szénvagyon biztonsággal meghatározható legyen, vagy a 31 db fúrás számát kellett volna olyan mértékben növelni, hogy 46,48 km2 nagyságú területet az előbbi szempont szerint lefedje. A Bányakapitányság jogosan nem írta elő a Kft-nek, hogy mit tegyen, mert az a kérelmező céljaitól függ. Ezen lehetőségével azonban a Kft. nem kívánt élni, ami viszont akadályozta a tényállás tisztázását. Ezért megalapozott a Bányakapitányság hiánypótlási felhívásának azon pontja, hogy kutatási tervet úgy kell átdolgozni, hogy a kutatási tevékenység és közvetlen hatásterülete a kutatási adomány teljes területét lefedje, a kutatólétesítmények eredménye alapján a szénvagyon biztonsággal meghatározható legyen, és ezen előírás nem teljesítése miatt a Bányakapitányság döntése. Az MBFH megjegyzi, hogy miután a Kft. tudomást szerzett a Bányakapitányság hiánypótlásként előírt követelményeiről, nem emelt kifogást ellenük, hanem kérte az eljárás felfüggesztését, hogy a felhívásnak megfelelően átdolgozza a tervet. Ennek ellenére nem dolgozta át a tervet. A hiánypótlási felhívás 4. pontjával és a döntés ezen részével kapcsolatosan az MBFH kiemeli, hogy a 10/2010. (II. 26.) KHEM. rendelet 12. § (1) bekezdése és 6. § (1) bekezdés f) valamint g) pontjai részben teljesültek, mert az M=1:10000 méretarányú Okut-2011/2 nyilvántartási számú kutatási műszaki üzemi tervtérkép csak egy helyen tartalmaz koordináta értéket, amely nem elégséges a térképen feltüntetett koordinátarendszer használatához. A Kft. a 2012. 09. 10-én iktatott hiánypótlásában sem tett eleget a Bányakapitányság ezen előírásának, csak az eljárást megszüntető végzés kiadása után 2012. 10. 05-i keltezésű I. sz. Kiegészítés anyagában megküldött, 2012. 10. 05. készítésű Okut-2012/3 nyilvántartási számú tervtérképen tüntette fel az előírtaknak megfelelő koordináta értékeket. A Bányakapitányság továbbá a megküldött hiánypótlás figyelembevételével helyesen állapította meg, hogy a kutatási tervtérkép nem tünteti fel az évi 8 db kutatólétesítmény tájrendezésének ütemezését, mint a kutatási tevékenységgel összefüggően tervezett és - 10/2 -

MBFH/1332-2/2012.

ütemezett tájrendezési feladatokat. A Kft. csak az eljárást megszüntető végzés kiadása után 2012. 10. 05-i keltezésű I. sz. Kiegészítés anyagában megküldött, 2012. 10. 05. készítésű Okut-2012/3 nyilvántartási számú tervtérképen tüntette fel az előírtaknak megfelelő ütemezést. Azonban a Bányakapitányság tévesen állapította meg, hogy tervtérképen nem szerepel a közigazgatási határ, mivel már a kérelemmel együtt becsatolt Okut-2011/2 nyilvántartási számú kutatási műszaki üzemi tervtérképen is szerepeltek ezek a határok, igaz, hogy az általános térképi jelkulcs szerint, de a tervezett fúrások helyeit ábrázoló ingatlannyilvántartási térkép is tartalmazta a közigazgatási határt. A hiánypótlási felhívás 5. pontjával és a döntés ezen részével kapcsolatosan az MBFH megjegyzi, hogy a Bányakapitányság helyesen észlelte, miszerint a hiánypótlási dokumentációból továbbra sem állapítható meg az egyes kutató fúrások lemélyítésének tervezett időpontja, illetve azok időbeni ütemezése, mivel a Kft. csak az eljárást megszüntető végzés kiadása után 2012. 10. 05-i keltezésű I. sz. Kiegészítés anyagában megküldött, 2012. 10. 05. készítésű Okut-2012/3 nyilvántartási számú tervtérképen tüntette fel a fúrások lemélyítésének időpontját. A Kft. korábbi hiánypótlásában csak havi 1 db fúrás lemélyítéséről tájékoztatta a Bányakapitányságot, ami sem a fúrási helyet, sem a fúrást nem azonosította be. A hiánypótlási felhívás 6. pontjával és a döntés ezen részével kapcsolatosan az MBFH a következőket állapítja meg. A Vhr. 25. § (5) bekezdése értelmében a bányakapitányság a műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelemhez a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot mellékelni. A (6) bekezdés alapján a költségtervet a bányavállalkozónak úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személy végezné el a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből fakadó feladatokat a) Bt. 41. § (7) bekezdésében meghatározott valamennyi kötelezettségre, b) az újrahasznosítási célra, c) a hulladékkezelő létesítmény várható környezeti hatására (különösen annak osztályára, a hulladék jellemzőire és a tájrendezett terület jövőbeni felhasználására), d) a bányaüzem területén, a műszaki üzemi terv(ek) alapján igénybevett, vagy igénybe venni kívánt ingatlanok még nem tájrendezett területére, e) a tájrendezés során alkalmazni kívánt gépi berendezések igénybevételének költségére, f) a tájrendezés során felhasználandó idegen beszerzésű anyagok szállítási költséggel növelt értékére, g) a külön jogszabály szerinti környezetkárosodás enyhítésére, a károsodást megelőző vagy ahhoz közeli, kielégítő állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által a károsodást megelőzően nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására figyelemmel. A fentiek alapján a költségeket a teljes kutatási tevékenység idejére és a tevékenység teljes terjedelmére kell megadni. Jelen esetben nem az egy év alatt lemélyülő 8 db, hanem a kutatás során betervezett kutatófúrások teljes számára (31 db) tekintettel kell a költségtervet elkészíteni, függetlenül attól, hogy a Kft. nyilatkozata szerint a 9 fúrást követően újabb fúrások lemélyítését csak azután tervezi megkezdeni, miután az előző évi fúrások helyszíneinek tájrendezése befejeződött. Ezért helyes a Bányakapitányság álláspontja arról, hogy a Kft. a költségtervet nem a Vhr. 25. § (6) bekezdés szerint készítette el, annak ellenére, hogy a Bányakapitányság erre a hiánypótlási felhívás 6. pontjában felhívta a figyelmét. Miután a Kft. a fellebbezésében a Ket. 66. § (1) bekezdése értelmében igazolási kérelmet is előterjesztett, és erről döntés nem született, a Bányakapitányság ebben a tekintetben mulasztott. - 11/2 -

MBFH/1332-2/2012.

Továbbá a felülvizsgálat során azt is megállapította az MBFH, hogy a 31 db kutatófúrás mind különböző ingatlant érint, amelyek a dokumentáció 4. pontjában szerepelnek, azonban a Bányakapitányság az ingatlan tulajdonosait a Ket. 29. § előírásai ellenére az eljárás megindításáról nem értesítette. Az MBFH a fellebbezés azon részeivel kapcsolatban, melyek a Bányakapitányság döntésének megállapításait kifogásolják, az alábbi észrevételeket teszi. Helyesen állapította meg a Kft., hogy jogszabály nem írja elő a kutatólétesítmények sűrűségét. A Vhr. 6/E. § (1) bekezdése azonban előírja, hogy a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, az ásványvagyon-gazdálkodás, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket. Ebből következően a Bányakapitányságnak vizsgálnia kell, hogy a fentiek figyelembevételével előírt hiánypótlási felhívásra adott válasz kielégítő-e az ismertetett követelmények szempontjából. Alapjába véve a Bányakapitányság hiánypótlási felhívása nem a kutatási háló sűrűségéről szól, ezt csak a Kft. emelte ki, hanem arról, hogy a „szénvagyon biztonsággal meghatározható legyen”. A Bányakapitányságnak azt is vizsgálni kell, hogy a kutatási munkára kijelölt területen ténylegesen történik e tevékenység végzés. Ha nem történik, akkor a bányavállalkozó vagy visszaadja a kutatási területet, amelyen kutatási tevékenységet nem kíván végezni, erre jogszabályi lehetőség rendelkezésre áll, vagy ha nem ez történik, a Bányakapitányság olyan területre nem hagyja jóvá a műszaki üzemi tervet, amelyen kutatási munka nem lesz, ugyanis a Vhr. 1. § szerinti felszíni előkutatás is lehetséges a terület foglalása nélkül. A Kft. hiánypótlásként megküldött anyagában szereplő azon tájékoztatás, hogy a korábbi fúrások és a tervezett fúrások egymást kiegészítve fedik le a kutatási területet, nem alapozza meg, hogy kizárólag a korábbi fúrások területe is részét képezze a lefoglalt területnek. Az MBFH megjegyzi, hogy amennyiben a Kft. korábban tudta, hogy Natura 2000 és belterületi részeken nem fog kutatni, úgy e területeken indokolatlanul kívánja fenntartani a kutatási jogát. Az MBFH álláspontja szerint, melyeket a fentiekben már kifejtett, a Kft. észrevétele részben helytálló a bányatérképekkel kapcsolatosan. A kutatás ütemezését illetően a Kft-nek többek között azért kellett volna az előírtak átdolgozni a dokumentációt, hogy a Bányakapitányság a Vhr. 6/E. § (1) bekezdése szerint meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát. Ezen feladatának a Kft. mulasztása miatt nem tudott eleget tenni. A Bányakapitányság ugyanis a fúrási helyek és lemélyítési időpontjai birtokában olyan döntést is hozhat, hogy nem a Kft. által tervezett időszakra hagyja jóvá a műszaki üzemi tervet. A fellebbezés költségtervvel és biztosítékadással kapcsolatos kifogásai a fentiekben indokoltak mellett azért sem megalapozottak, mert az 1,6 millió forint értékű ingatlanra felajánlott zálogjog nem fedezi a 31 db fúrás esetében a zöldkár és fúrólyuk felszámolás költségeit. Ugyanis a 31 db fúrás lemélyítése során a költségterv szerint 190.698,- Ft zöldkár és 2.021.200,- Ft. fúrólyuk felszámolási költség keletkezik, ami összesen 2.211.898,- Ft. A Kft. a Bányakapitányság MBK/2691-2/2012. számú döntését követően 2012. október 5-i keltezésű I. sz. Kiegészítés anyagában már 4,5 millió forint értékű ingatlanra ajánlott fel zálogjog alapítást, ez azonban a Bányakapitányság részéről már nem kerülhetett elbírálásra.

- 12/2 -

MBFH/1332-2/2012.

A fellebbezésben a Ket. alkalmazását kifogásoló észrevételekre az MBFH a következőket állapította meg. Miután a Bányakapitányság egyértelműen, a jogszabályi követelmények teljesülése érdekében fogalmazta meg a hiánypótlási felhívását, és ennek teljesítésére hat hónap állt rendelkezésre, nem volt indokolt további hiánypótlási felhívás kibocsájtása, hiszen a Kft. fellebbezésében is kifejtette, hogy több kérdésben a nem ért egyet a hiánypótlásban előírtakkal, azokat nem kívánja teljesíteni. A Kft. ezen magatartása is azt támasztja alá, hogy nem volt indokolt további hiánypótlási felhívás kibocsájtása. Mivel a fentiek alapján a fellebbezésben foglaltaktól függetlenül is megállapítható a Bányakapitányság eljárási hibája a szakhatósági állásfoglalások beszerzésének valamint az érintett ingatlantulajdonosok eljárás megindításáról való értesítésének, nyilatkozattételi lehetőség biztosításának elmaradása miatt, az MBFH a rendelkező rész szerint döntött. A Bányakapitányságnak az új eljárásában az ügyféli értesítést követően, szakhatósági állásfoglalás kérés mellett a Ket. előírásai szerint teljes körűen kell tisztáznia a tényállást, és annak alapján meghoznia döntését. Az MBFH a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díjának visszatérítéséről az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. § (2) bekezdése alapján döntött. Az MBFH a fellebbezést a fentiekben ismertetett jogszabályi előírások figyelembevételével vizsgálta felül, a Rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a Ket. 104. § (1) és 105. § (1) bekezdése alapján. A végzéssel szembeni jogorvoslatot a Ket. 109. § (1) bekezdése zárja ki, figyelemmel a Ket. 98. § (2)-(3) bekezdésére.

Budapest, 2012. december 17.

Jászai Sándor elnök nevében

Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető

Az MBFH a végzést közli: 1. Miskolci Bányakapitányság (iratokkal) 2. Miskolci Bányakapitányság útján - Címzett - Dr. Zelles Zoltán ügyvéd 3526 Miskolc, Zsolcai kapu 9-11. 3. MBFH Irattár - 13/2 -