2012. számú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyja

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY

MBFH/1123-2/2012. Ü.i.:Bérces Tamás : (06-1) 3012-932 : (06-1) 3012-928 e-mail: [email protected]

Tárgy: Pécsi Bányakapitányság PBK/21462/2012. számú határozatának felülvizsgálata másodfokú eljárásban

MOLNÁR-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft. 8315 Gyenesdiás, Meleghegyi út 32. HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a MOLNÁR-KŐ Bányászati és Kereskedelmi Kft. (továbbiakban: Bányavállalkozó) képviseletében eljáró Dr. Cseszár Zsuzsanna ügyvéd (8360 Keszthely, Kisfaludi u. 24.) törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezésére felülvizsgálta a Pécsi Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) PBK/2146-2/2012. számú, engedély nélkül végzett ásványi nyersanyag kitermelése miatt bírságot és kötelezést megállapító határozatát és a döntést megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a PBK/2146-2/2012. számú határozatot a fellebbezés elutasítása mellett helybenhagyja. A Bányavállalkozó a kiszabott bírság részletekben történő teljesítését az első fokon eljárt Bányakapitányságnál kérelmezheti. A meg nem fizetett jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után járó érték, a bírság, valamint késedelmi kamatai adók módjára behajtható. Ez a határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva, a közléstől számított 30 napon belül – a Zalaegerszegi Törvényszéktől (8900 Zalaegerszeg, Deák tér 7.) – keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságra kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését lehet kérni. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri.

: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail: [email protected]

MBFH/1123-2/2012. sz.

INDOKOLÁS Az ügy előzményei. A Bányakapitányság a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 43. § (3) bekezdése és 44. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított műszaki-biztonsági és munkavédelmi hatáskörében eljárva, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § (2) bekezdésben meghatározott illetékességi területén eljárva helyszíni ellenőrzést tartott 2011. 04. 19-én a Bányavállalkozó bányászati jogosultságába tartozó „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelek területén, amelynek eredményeként eljárást indított jogosulatlan bányászati tevékenység miatt. A vizsgálat során a jogosulatlan tevékenység és az így kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége bizonyítottá vált. Az eljárás lezárásaként a Bányakapitányság a Bányavállalkozót 7.000.000,- Ft bírsággal sújtotta és kötelezte a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után járó érték (56.236.000,- Ft) megfizetésére. A döntés ellen a Bányavállalkozó fellebbezést nyújtott be az MBFH-hoz, amely a döntést helybenhagyta. A másodfokú döntés ellen a Bányavállalkozó keresettel élt, aminek alapján a Zalaegerszegi Törvényszék 8.K.20.616/2012/3. számú ítéletében a bányafelügyeleti döntéseket hatályon kívül helyezte és a Bányakapitányságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A Bányakapitányság a Törvényszék ítéletében foglaltak alapján 2012. 07. 24-én új (megismételt) eljárást indított a jogosulatlan bányászati tevékenység vizsgálata ügyében. A Zalaegerszegi Törvényszék 8.K.20.616/2012/3. számú ítéletének indokolásában az alábbi iránymutatást adta a megismételt eljárásra vonatkozóan:  A megismételt eljárásban a már becsatolt geodéziai felmérés ismeretében a jogosulatlan kitermeléssel, a jogosulatlanul kitermelt mennyiség bevallásával és járadékolásával kapcsolatban nyilatkozatra kell felhívni a Molnár-Kő Kft. képviselőjét, akinek módot kell adni ezzel kapcsolatos bizonyítékai előterjesztésére is. Az első fokú hatóságnak a MolnárKő Kft. által tett nyilatkozat és a szolgáltatott bizonyítékok, valamint hatóság nyilvántartásainak tartalma alapján kell döntést hoznia a jogosulatlan kitermelés időszaka, a kitermelt nyersanyag bevallása, illetve a kitermelt érték megfizetésére kötelezés, valamint a bírságkiszabás során értékelendő körülmények és a bírság összegszerű meghatározása tárgyában. A megismételt eljárásban az első fokú hatóságnak módjában áll összevetni egymással az alaplap alóli kitermelés bevallásának vagy annak elmaradásának megállapítása végett a 3113/8/2009. számú határozattal zárult eljárásban készült hites bányamérői felmérés és jelen ügyben ugyanazon hites bányamérő által készített felmérés adatait, amelyre a Molnár-Kő Kft. a perben bizonyítékként hivatkozott. A Bányakapitányság az előbbiek szerint PBK/2146-1/2012. számú, ügyfélértesítés és nyilatkozattételi felhívás tárgyú végzésében értesítette Bányavállalkozót az eljárás megindításáról, amelyben részletesen ismertette a rendelkezésére álló adatok, tények alapján megismert tényállást. Felhívta továbbá a Bányavállalkozó figyelmét az üggyel kapcsolatos irat betekintési jogának gyakorlására, valamint a nyilatkozattételi lehetőségére is. A nyilatkozattétel lehetőségét a PBK/2146-1/2012. számú végzés kézhezvételétől számított 15 nap határidőben állapította meg a Bányakapitányság. A rendelkezésre álló határidőn belül, illetve a megismételt eljárást lezáró határozat meghozataláig a felhívás ellenére az új eljárás során az üggyel kapcsolatban a Bányavállalkozó nem nyilatkozott.

- 2/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

A Bányakapitányság a megismételt eljárásában döntését a 2011. évben lefolytatott eljárása során ismertté vált dokumentációkra és ténymegállapításokra alapozottan, valamint az új eljárás során ismételten felülvizsgált bányatérképek és bányajáradék-önbevallások adataira hivatkozva, azok ismeretében hozta meg PBK/2146-2/2012. számú határozatában. A megismételt eljárást lezáró határozatában a Bányakapitányság 7.000.000,- Ft bírsággal sújtotta a Bányavállalkozót és a jogosulatlanul kitermelt dolomit megnevezésű ásványi nyersanyag után járó – a Bányavállalkozó által megfizetett bányajáradék összeggel csökkentett – érték (53.417.800,- Ft) megfizetésére kötelezte. A bírságot és kötelezést megállapító határozat ellen a Bányavállalkozó képviseletében eljáró Dr. Cseszár Zsuzsanna ügyvéd fellebbezést nyújtott be az MBFH-hoz. A fellebbezésben a Bányavállalkozó kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését és az alapján 1. mellőzni a jogosulatlan (engedély nélküli) bányászati tevékenység megállapítását, 2. eltörölni a kiszabott 7.000.000,-Ft bírság megfizetésére vonatkozó kötelezettséget (vagy annak összegét jelentősen mérsékelni), 3. mellőzni az 53.417.800,-Ft jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére vonatkozó kötelezést. A Bányavállalkozó fellebbezését az alábbiakkal indokolta. „A határozat (marasztalás) jogalapjával és összegszerűségével nem értek egyet. Álláspontom szerint a Zalaegerszegi Törvényszék által 8.K.20.6l6/20l2/3. szám alatti határozattal elrendelt megismételt eljárásban az elsőfokú hatóság arra törekedett, hogy az érdemi döntése lényegileg megegyezzen az alapeljárásban meghozott érdemi döntés rendelkezéseivel. Alulírott MOLNÁR-KŐ Kft. vitatom azt, hogy jogosulatlan (engedély nélküli) bányászati tevékenységet folytattam a „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) — dolomit” védnevű bányatelek területén. Érvényes műszaki üzemi terv, környezetvédelmi és minden egyéb szükséges engedély birtokában végeztem a szabályok betartásával a bányászati tevékenységet, a bányajáradék bevallási és fizetési kötelezettségnek eleget tettem. A bányászatról szóló törvény 20. §-a kimondja, hogy az Államot a kitermelt ásványanyag után részesedés, azaz bányajáradék illeti meg. A Kft. — most már a Bányakapitányság által is elismerten — a teljes kitermelt ásvány után megtette a bevallását, és megfizette a bányajáradékot, tehát nem károsította meg az Államot, mivel a bányatörvény szerinti részesedést (bányajáradékot) az Állam részére önként és hiánytalanul megfizette. Ennek alapján hiányzik a jogalapja a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezésnek. Azt nem vitatom, hogy az engedély túllépése szabályszegést jelent, és ezért bírsággal sújtható a Kft, azonban a kiszabott bírságot rendkívül eltúlzottnak tekintem. A határozat részletezi a bírság kiszabásakor mérlegelt körülményeket. Vitatom azt, hogy a jogellenes magatartás felróható volt, vitatom, hogy az veszélyeztető jellegűnek minősül, és hogy ezáltal jelentős előnyre tett szert a Kft. bárkivel szemben. A bányahatóság megállapította azt, hogy az okozott hátrány elvileg visszafordítható, ezért sérelmezem, hogy a bányahatóság az alkalmazott szankció (bírság és jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére kötelezés) helyett nem a helyreállítást rendelte el.

- 3/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

Megismétlem azon korábbi nyilatkozatomat, hogy a Kft. a bírság és jogosulatlanul kitermelt érték megfizetése helyett vállalja saját költségén a helyreállítást. A helyreállítás elvégzése eredményezné a jogsértő állapot megszűnését.” A Fellebbező a Bányakapitányság határozatának rendelkezése szerinti eljárási illetéket az eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztésekor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iratán igazoltan lerótta. A fellebbezés tekintetében az MBFH elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A felülvizsgálat során az MBFH a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg. A fellebbezés az alábbiak miatt nem megalapozott. I. A Bányavállalkozó 2010. 12. 31-ig érvényes műszaki üzemi tervvel rendelkezett a „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelek területén végzendő bányászati tevékenységre vonatkozóan. A Bányakapitányság 3113/8/2009. számú jogerős határozatában jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv alapján a Bányavállalkozó az ásványi nyersanyag kitermelési tevékenységét a 2063/1996/3. számú határozattal megállapított és 4259/2004/5., valamint 9620/2004/4. számú határozatokkal módosított bányatelken belül, a Keszthely 083/9 hrsz-ú ingatlant érintően, külfejtéses műveléssel végezhette. A bányatelket módosító 9620/2004/4. számú bányakapitánysági határozatban foglaltak szerint a bányatelek alaplapja a +170 mBf-i szinten engedélyezett. Gyakorlatilag ezen alaplap alatti térrészből ásványi nyersanyagot jogszerűen nem termelhetett ki a Bányavállalkozó, mert arra a bányászati jogosultsága (engedélye) nem terjed ki. Az eljárás során a Bányakapitányság megállapította az engedélyezett térrészen kívüli kitermelési tevékenység tényét, amely a vizsgálat során bizonyítottá vált. A jogosulatlan tevékenységgel kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét hitelt érdemlően a Bányavállalkozó maga bizonyította. A Bányakapitányság tehát helyesen állapította meg, hogy Bányavállalkozó engedély nélkül termelte ki a szóban forgó dolomit mennyiséget, hiszen a bányatelek alaplap alatti termelésre a jogosultsága nem terjedt ki, arra a 2009-2010. évi műszaki üzemi terv (továbbiakban: MÜT) nem adott lehetőséget. A helyszíni szemlén tett bányakapitánysági megállapítást, vagyis a bányatelek alaplap alóli kitermelés tényét a Geobakony Mérnöki és Szolgáltató Kft. által elvégzett geodéziai mérések, valamint az összeállított dokumentáció egyértelműen alátámasztják és a kitermelés tényét bizonyítják. A Bt. 26. § (1) bekezdés előírása szerint: „Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad”. A rendelkezés egyértelműen meghatározza azt a térrészt, ahonnan az ásványi nyersanyag kitermelését a Bányavállalkozó jogszerűen – engedély birtokában – végezheti.

- 4/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

A bányatelket megállapító 2063/1996/3. számú bányakapitánysági határozat 3. pontja rendelkezik a bányatelek lehatárolására. A 3.2. és 3.3. alpontok az alábbiakat tartalmazzák: „3.2. Határvonala töréspontjainak koordinátái Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOV)” cím alatt sorolja fel az 1.–9. töréspontokhoz tartozó koordinátákat. „3.3. Fedő- és alaplapjának tengerszint feletti magassága fedőlapja: + 233 mBf. alaplapja: + 190 mBf.” A határozat 3.3. alpontjában rögzített +190 mBf-i kiterjedés jelenti azt a maximális vertikális adatot, ameddig Bányavállalkozónak a jogosultsága kiterjed a töréspontokkal lehatárolt területen, dolomit kitermelésének végrehajtására. A bányatelek határozat módosításra került a 4259/2004/5. számú határozatban, amelyben a módosítás az alaplap 20 méterrel történő süllyesztését jelentette, így az új alaplap +170 mBf-i lett. A határozat 2004. 09. 30-tól jogerős. A megállapított +170 mBf-i szint alatt történő ásványi nyersanyag kitermelés bányatelken kívül végzett, jogosulatlan termelési tevékenységnek minősül, amelyet a törvény büntetni rendel. Az előbbiek és az alapeljárás szerint tehát a Bányakapitányság eljárása jogszerű volt, a megállapított tényállás helytálló volt, így az elkövetett jogszabálysértés miatt kiszabott szankció alkalmazása jogszerű. II. A Bányakapitányság – a Zalaegerszegi Törvényszék ítélete szerint – új közigazgatási hatósági eljárást indított a Bányavállalkozó bányászati jogában álló „Keszthely V. (Budaihegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelek területén a bányatelek alaplapja alatti térrészből végzett ásványi nyersanyag kitermelés vizsgálatára. Az eljárás megindításáról a Bányakapitányság szabályszerű végzésben (PBK/2146-1/2012. sz.) tájékoztatta a Bányavállalkozót, továbbá e tájékoztatójában a Bányakapitányság részletesen bemutatta az általa feltárt tényállást és biztosította az ismertetett tényállás figyelembe vételével az iratokba történő betekintés, valamint a nyilatkozattétel jogát. A nyilatkozat megtételére a Bányakapitányság 15 napot biztosított, amely időn belül azonban a Bányavállalkozó – a tértivevény tanúsága szerint – nem tett nyilatkozatot, sőt azt követően, a Bányakapitányság döntésének meghozataláig sem, továbbá az iratokba történő betekintés lehetőségével sem kívánt élni. Megállapítható, hogy a Bányakapitányság által ismertetett tényállás alapjául szolgáló adatok, dokumentumok helyességét a Bányavállalkozó az új eljárás során – a nyilatkozattételének elmaradásával összefüggésben – nem cáfolta. A Bányavállalkozó sem az első fokú eljárás során, sem a fellebbezési eljárásban nem igazolta hitelt érdemlően (hites bányamérői felmérésekkel, térképekkel, vagy egyéb dokumentumokkal), hogy a bányatelek alaplapja alóli ásványi nyersanyag kitermelését nem követte el, vagyis az elsőfokú határozat jogalapjának hiányát nem bizonyította, fellebbezésében csupán kijelenti, hogy nem ért vele egyet. A felülvizsgálat alapján az MBFH megállapítja, hogy a Bányakapitányság a törvényszéki útmutatásnak megfelelően járt el, amikor az új eljárás megindításának értesítésével egy időben biztosította a nyilatkozattétel és az iratbetekintés lehetőségét a Bányavállalkozó részére és ezekre külön, tételesen is felhívta a figyelmét.

- 5/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

III. A Bányavállalkozó fellebbezésében kijelenti, hogy a megismételt eljárásban „az elsőfokú hatóság arra törekedett, hogy az érdemi döntése lényegileg megegyezzen az alapeljárásban meghozott érdemi döntés rendelkezéseivel”. A Bányakapitányság az ügy érdemében, a jogosulatlan bányászati tevékenység tényének megállapításával kapcsolatban nem is hozhatott más döntést, mint amit az alapeljárás során, hiszen azzal összefüggésben nem merült fel új tény, adat. Az új eljárás során hozott első fokú határozat indokolás részében a Bányakapitányság a tényállást kellő részletességgel feltárta (azt már az alapeljárást lezáró döntésében is kimondta), a hivatkozott jogszabályi és hatósági határozatok előírásai, valamint a feltárt tények ismeretében a jogosulatlan (engedély nélküli) tevékenység megállapításától nem lehet eltekinteni. Előbbiek alapján a Bányakapitányság érdemi döntése nem változhatott meg, hiszen a tényállás már a megelőző eljárásban kellő alapossággal megállapítást nyert, ez alapján a Bányavállalkozó fellebbezésben tett, előbb idézett állítása nem helytálló. IV. A megismételt eljárásban a bányajáradékkal csökkentendő jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag utáni érték vizsgálata és helyes megállapítása vált szükségessé, amelyre a Bányavállalkozó az alapeljárást követő bírósági keresetében hivatkozott. Ezért a Bányakapitányság új eljárása során felülvizsgálta az előző eljárásban hozott első fokú döntését a jogosulatlanul kitermelt érték meghatározása tekintetében. E szerint a Bányakapitányság megállapította, hogy a Bányavállalkozó 2008. IV. negyedévben (a hites bányamérői felmérést is figyelembe véve) 17.935 m3 kitermelt dolomit, 2009. évben pedig összesen 17.312 m3 dolomit, mindösszesen 35.247 m3 kitermelt dolomit mennyiséget vallott be és azután fizette meg a bányajáradékot. Ez a mennyiség megegyezik az alaplap alól kitermelt dolomit ásványi nyersanyag mennyiségével, tehát elfogadható a Bányavállalkozó képviselőjének azon állítása, hogy a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után bevallotta és befizette a bányajáradékot. A felülvizsgálat során az MBFH megvizsgálva a Járadékbevételi Osztály nyilvántartását, megállapította, hogy Bányavállalkozó a „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelken működtetett dolomitbányája tekintetében az alábbi táblázat szerinti termelési önbevallásokat és bányajáradék befizetéséket teljesítette 2008. IV. negyedévében és 2009. évben: Kitermelt Befizetett Év Negyedév mennyiség (m3) bányajáradék (Ft) 2008 IV. 17.935 1 0435 000 2009 I. 4 013 321 000 II. 5 193 415 000 III. 7 590 607 000 IV. 516 41 000 2009 összesen: 17 312 1 384 000 Mindösszesen:

35 247

2 819 000

A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után is befizetett bányajáradéknak a jogosulatlanul kitermelt érték meghatározásánál van jelentősége, ugyanis a jogosulatlanul kitermelt érték a már befizetett bányajáradék mértékével csökkentendő.

- 6/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

A táblázat adatai azt mutatják, hogy Bányavállalkozó a bányafelügyelethez eljuttatott önbevallása szerint 2008. IV. negyedévében 17.935 m3, míg 2009. évben összesen 17.312 m3 mennyiségű dolomit kitermelését végezte el az alaplap alatti – engedély nélküli térrészből –, amely után mindösszesen 2.819.000,- Ft bányajáradékot fizetett meg. Ez az az összeg, amellyel a Bányakapitányság csökkentette a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után megfizetendő értéket. A jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége a Geobakony Mérnöki és Szolgáltató Kft. által elvégzett geodéziai mérések alapján 35.148 m3 értékre adódott. Ez a mennyiség, amely a kitermelt érték meghatározásának alapjául szolgál. A jogosulatlanul kitermelt 4600 kódszámú, dolomit megnevezésű ásványi nyersanyag fajlagos értéke az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet (R.) 1/a. melléklete szerint: 1.600,- Ft/m3. A fajlagos értéket a jogosulatlanul kitermelt mennyiséggel szorozva kapjuk az ásványi nyersanyag értékét (1.600,- Ft/m3 x 35.148 m3), amely a megelőző eljárásban 56.236.800,- Ft-ra adódott. Ezt az értéket korrigálta – helyesen a megismételt eljárásában – a Bányakapitányság a bizonyítottan befizetett 2.819.000,- Ft bányajáradékkal, így a jogosulatlanul kitermelt dolomit utáni érték 53.417.800,- Ft-ra adódott. A Bányakapitányság eljárása a bányajáradékkal csökkentett érték megállapítására helytálló és jogszerű volt. V. A Bányavállalkozó fellebbezésében maga is elismeri az alaplap alóli kitermelés tényét, azonban vitatja, hogy „jogosulatlan (engedély nélküli) bányászati tevékenységet folytattam a „Keszthely V. (Budai-hegyi dolomitbánya) - dolomit” védnevű bányatelek területén.” Ez a kijelentés szószerinti értelmezésében igaz, hiszen bányatelek területén jogosulatlan kitermelési tevékenység nem folytatható, csak a bányatelken kívül. A Bányavállalkozó maga is a bányatelken kívül (alaplap alatt) végezte a kitermelési tevékenységet, amely azonban már jogosulatlanul végzett tevékenységnek minősül. A Bányavállalkozó fellebbezésében továbbá az alábbi kijelentést teszi: „Nem vitatom, hogy az ásványi nyersanyag kitermelés során bizonyos ásványi anyag mennyiséget az alaplap alól termeltem ki, ezáltal az engedélyemet túlléptem, azonban ez nem volt szándékos, és nem az motivált, hogy az Államot megkárosítsam.” A felülvizsgálat során az MBFH megállapította, hogy a Bányavállalkozó nem az engedélyt lépte túl, hanem olyan területről termelt ki – tudatosan – ásványi nyersanyagot, amelyre nem rendelkezett engedéllyel. Tehát nem engedélytől eltérő (szabálytalan) tevékenységet folytatott, mint amire a fellebbezésében a Bányavállalkozó hivatkozik, hanem olyan tevékenységet, amelyre nem rendelkezett sem bányafelügyeleti, sem más hatóság engedélyével, ezáltal jogosulatlan tevékenységet valósított meg. A jogosulatlan és a szabálytalan tevékenység merőben különbözik egymástól, amelyet a Bt. pontosan megfogalmaz az alábbiak szerint: 1.) a Bt. 2010. II. 23-tól hatályos 41. § (1) bekezdése a jogosulatlan bányászati tevékenységre az alábbi szerint rendelkezik: „(1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet

- 7/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki a) a 4. § szerinti felszíni előkutatást a kötelező bejelentést elmulasztva végzi, b) bányászati koncesszió vagy bányafelügyeleti engedély nélkül ásványi nyersanyagot termel ki, vagy geotermikus energiát hasznosít, c) külön jogszabályban előírt hatósági engedély nélkül vagy attól eltérően folytatott tevékenysége során ásványi nyersanyagot termel ki vagy geotermikus energiát hasznosít,” 2.) a Bt. 41. § (2) bekezdése rendelkezik a szabálytalan bányászati tevékenység végzésére az alábbi szerint: „(2) Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul gyakorolja, a bányafelügyelet a bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja és elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, vagy ha ez nem lehetséges, a tájrendezést. Koncesszió esetén a bányafelügyelet a koncessziós szerződés megszüntetését is kezdeményezheti.” A Bt. 41. § (3) bekezdése pedig konkrétan meghatározza a szabálytalan bányászati tevékenységet, mely szerint: „(3) Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt a) a bányafelügyelet engedélye nélkül vagy attól eltérően, b) e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével,” Előbbi törvényi előírások szerint tehát a jogosulatlan és a szabálytalan tevékenység közötti eltérés miatt más-más hatósági szankció alkalmazandó. Így a Bányakapitányság a jogosulatlan tevékenység esetében nem is rendelheti el az eredeti állapot helyreállítását – mint ahogy azt a Bányavállalkozó kéri –, mert arra a törvényi előírás nem ad lehetőséget. A törvény előírása kógens abban a tekintetben, hogy jogosulatlan tevékenység esetében a bányafelügyelet a gazdasági társaságot „eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére”, nem adva mérlegelési lehetőséget. A Bányavállalkozó által vitatott „engedély nélküli kitermelés” jelen esetben nem a szabálytalan bányászati tevékenység tényállását valósítja meg, tekintettel arra, hogy olyan helyen (térrészben) végezte az engedély nélküli kitermelést, amely helyre nézve nem volt bányászati jogosultsága. A jogosulatlanul kitermelt mennyiség és ez alapján megfizetendő érték pontos számításokon alapul, amelyek alapján a Bányakapitányság köztelezése összegszerűségében és jogszabályi magelalapozottság tekintetében is helytálló, így a Bányakapitányság eljárása a törvényi előírásoknak megfelelő volt, jogszabályt nem sértett. VI. A Bányakapitányság által kiszabott bírság összegszerűségével a Bányavállalkozó nem ért egyet és rendkívül eltúlzottnak tekinti a bírság mértékét, azonban véleményét nem támasztja alá sem tényszerű, sem valósághű adatokkal. A felülvizsgálat során az MBFH részletesen vizsgálta a Bányakapitányságnak a bírság mértékének megállapítását alátámasztó érveit és vizsgálta azt is, hogy eljárása során figyelemmel volt-e a jogszabályban rögzítettre. A Bt. 41. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés alapján a bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely

- 8/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja. Ez a rendelkezés alapozza meg a bírság kiszabásának lehetőségét. A bányászati tevékenység jogszabályokban és engedélyekben meghatározott, szigorú elvek és szabályok alapján végezhető tevékenység. A Bt. „Üzemeltetési szabályok” című fejezete kimondottan e tevékenységre határoz meg szabályokat. A 28. § (2) bekezdése a bányászati tevékenységet irányító és ellenőrző felelős műszaki vezető és helyettes alkalmazását írja elő éppen azért, hogy a Bt. 27. § (2) bekezdés szerinti előírások, vagyis a műszaki üzemi tervben rögzítettek és a bányatelek határozatban előírtak teljesüljenek. Ezek betartásával érvényesülhet a Bányavállalkozó jogkövető magatartása a műszaki-biztonság, az egészségvédelem, a tűzvédelem, és többek között az ásványvagyon-gazdálkodás terén. Az ásványvagyon-gazdálkodás terén elkövetett súlyos cselekedet a jogosulatlan bányászati tevékenység végzése, amely jelen esetben éppen egy bányavállalkozó részéről valósult meg, akinek a szabályokat részletesen és alaposan ismernie kell. A Bányavállalkozónak tudnia kell, hogy a tevékenységét függőleges irányban meddig, milyen mélységig végezheti, amelyhez rendelkezésére állt minden ismeret (hites bányamérő, aki a szinteket ellenőrzi, a felelős műszaki vezető, aki nap, mint nap a bányászati tevékenységet irányítja és ellenőrzi). A Bt. végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt.Vhr.) 25. § (1) bekezdés előírása szerint a Bt. 41. §-ában foglalt rendelkezéseken alapuló bírság összegének felső határa 10.000.000,- Ft. Ez a mérték, amihez képest az elkövetett tevékenységet jellemző körülmények alapján a bírság nagyságát meg kell határoznia az elsőfokú hatóságnak, függetlenül a tevékenység gazdasági hátterétől. A bírságot a Bt.Vhr. 25. § (1) bekezdésében szereplő értékelési szempontok figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy a speciális és generális prevenció elve érvényesüljön, az elkövetőt jogkövető magatartásra bírja és másokat visszatartson a hasonló cselekmény elkövetésétől. A Bt.Vhr. 25. § (1a) bekezdése részletezi azokat a körülményeket, amelyeket figyelembe kell venni a bírság mértékének megállapításakor, így különösen: „(1a) Az (1) bekezdés szerinti bírság mértékének megállapításánál figyelemmel kell lenni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a) a jogsértés felróhatóságára és b) a jogsértés veszélyeztető jellegére.” A jogszabályhely hivatkozik a Ket.-re is, amelynek 94/A. § (1) bekezdése az alábbiakat írja elő: „(1) Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

- 9/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát”. A jogszabályhely előírásának figyelembevételével vizsgálta az MBFH a Bányakapitányság eljárását, tekintettel arra, hogy a Bányavállalkozó fellebbezésében vitatta a jogellenes magatartás felróhatóságát, valamint annak veszélyeztető jellegét. A bírságot megállapító határozat indokolásában (4. oldal 3. bekezdés) a Bányakapitányság 8 alpontban részletesen kifejtette, hogy a bírság mérlegelésekor miket vett tekintetbe. A részletezés első pontja szerint  „A jogellenes magatartás a Molnár-Kő Kft. számára felróható, tekintettel arra, hogy bányavállalkozóként tisztában kellett lennie azzal, hogy mire (meddig) terjed ki a bányászati jogosultsága”. A Bányakapitányság megállapítása helytálló, a jogellenes magatartást megvalósította a Bányavállalkozó. Erre utalt már az MBFH is az előbbiekben (VI. pont 3., 4. bekezdés). A jogellenességgel kapcsolatban a Bányakapitányság által kifejtettekkel az MBFH egyet ért, hiszen ahogy a Bányakapitányság is kiemelte, „… a jogosulatlanul végzett ásványi nyersanyag kitermelésekor nem ismertek a hatóság előtt a tevékenység végzésének az élet-, biztonság-, környezet-, természet- és tulajdon védelmével kapcsolatos feltételei”, ezért a jogellenes magatartással a veszélyeztetés elsődlegesen érvényesül. A jogosulatlan tevékenység során nincs módja a hatóságnak az esetlegesen szükséges, megelőző feltételek meghozatalára, a felmerülő veszélyek elhárítására. A jogellenes magatartással szerzett előny abban jelentkezik, hogy a Bányavállalkozó a szabályosan tevékenységet folytató bányavállalkozókkal szemben jelentős anyagi előnyt szerzett. Hatósági engedély nélkül jogosulatlanul jutott nagymennyiségű ásványi nyersanyaghoz. Az így jogosulatlanul kitermelt és értékesített dolomit nagy mennyiségéből jelentős anyagi előnye (haszna) származott. Előbbiek alapján a részletes indokolás helytálló, a Bányakapitányság a jogszabály előírása szerint járt el. A Bányakapitányság által feltárt és figyelembe vett szabályszegések megalapozzák a bírságtétel nagyságát. Megállapítható a határozat indokolásából, hogy nem csak a jogosulatlan bányászat róható fel a Bányavállalkozó terhére, hanem a jogosulatlan tevékenység során megvalósított egyéb szabálytalanságok is (meredek dőlésű bányafal kialakítása, belefejtés a biztonsági előírások szerint korábban kialakított végrézsűbe), amelyek tekintetében a Bányakapitányságnak intézkedési lehetősége – a jogosulatlan tevékenység folytán – nem adódott. A Bányavállalkozó nem úgy járt el, ahogy az, az adott helyzetben általában tőle elvárható lett volna, ezért a cselekmény felróható neki. A feltárt törvénysértések miatt megállapított bírság mértéke a kiszabható összeg felső harmadában korántsem túlzott mértékű, az elkövetett szabályszegésekkel arányos, a jogsértő cselekmény súlyának és a prevenció alkalmazási elveinek és a bányafelügyeleti joggyakorlatnak megfelel.

- 10/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

Előbbiek alapján megállapítható, hogy a Bányakapitányság eljárása megfelelt a jogszabályi előírásoknak. A bírság mértékét a jogellenes tevékenységgel és a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségével arányos mértékben állapította meg a Bányakapitányság. Nem megalapozott tehát előbbiek alapján a Bányavállalkozó azon állítása, hogy „Érvényes műszaki üzemi terv, környezetvédelmi és minden egyéb szükséges engedély birtokában végeztem a szabályok betartásával a bányászati tevékenységet”. A Bányavállalkozó a fentiek alapján éppen az érvényes műszaki üzemi terv, környezetvédelmi és minden egyéb szükséges engedély nélkül jutott hozzá a bányatelken kívül kitermelt ásványi nyersanyaghoz. VII. Fellebbező álláspontja szerint „A Kft. - most már a Bányakapitányság által is elismerten - a teljes kitermelt ásvány után megtette a bevallását, és megfizette a bányajáradékot, tehát nem károsította meg az Államot, mivel a bányatörvény szerinti részesedést (bányajáradékot) az Állam részére önként és hiánytalanul megfizette. Helytelen a Bányavállalkozó fenti állítása, mert az Államot csupán a kitermelt ásványi nyersanyag után járó részesedés (2.819.000,- Ft bányajáradék) tekintetében nem érte károsítás. A jogosulatlanul kitermelt 35.148 m3 mennyiség értéke után járó 53.417.800,- Ft összeg tekintetében azonban továbbra is fennáll az Állam részesedése, ezért is rendelkezik a Bt. 41. § (1) bekezdésében arra, hogy a bányafelügyelet „kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére”. Az MBFH álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy a Bányavállalkozó befizette a bányajáradékot a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után – a Bt. 41. § (1) bekezdés előírása alapján fennáll a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére vonatkozó kötelezés, hiszen az ásványi nyersanyag kitermelése jogosulatlanul történt. A Bányakapitányság a jogosulatlanul kitermelt érték meghatározásakor a megismételt eljárása során már figyelembe vette a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után befizetett bányajáradék mértékét, így azt a befizetett bányajáradék összegével csökkentve határozta meg. Az első eljárás során a Bányakapitányság 56.236.800.- Ft összeget állapított meg a jogosulatlanul kitermelt értéknek, míg a megismételt eljárásban – figyelembe véve a megfizetett bányajáradékot (2.819.000,- Ft) – már 53.417.800,- Ft-ban állapította meg a jogosulatlanul kitermelt értéket. A Bt. jelenleg hatályos szövege e vonatkozásban az alábbi: „41. § (1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésére.” A jogszabály tehát előírja az eljáró hatóság számára a jogosulatlanul kitermelt érték megfizetésének elrendelését, amelyre a Bányakapitányság határozata rendelkező részében helyesen elrendelt. Az előbbiek és az I.–VII. pontokban részletezettek alapján megállapítható, hogy a Bányakapitányság jogszabályt nem sértett a bírság mértékének meghatározásakor, továbbá az MBFH a felülvizsgálat alapján a Bányakapitányság megismételt eljárásban hozott döntését megalapozottnak és helytállónak ítélte meg.

- 11/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

Az MBFH a felülvizsgálat során súlyosbítóként értékelte, hogy a jogosulatlan bányászati tevékenységet bányavállalkozó követte el, akinek a jogkövető magatartás a tevékenységének elengedhetetlen kelléke. Egy bányavállalkozónak mindenkor ismernie kell a jogszabályi előírásokat, valamint az engedélyekben támasztott feltételeket, hiszen csak ezek birtokában végezhető jogkövető, szabályos tevékenység. A Bányavállalkozónak ehhez minden eszköze rendelkezésre állt, a személyi, tárgyi feltételek megléte mellett a jogszabályok előírásai szerint végezhette volna tevékenységét. Az MBFH úgy ítélte meg, hogy az adott esetben – a műszaki-biztonsági, munkavédelmi veszélyeztetés mellett – a Bányavállalkozó magatartása általánosan veszélyeztető jellegű, mert ha a jogosulatlan tevékenység szankcionálatlan marad, az a jogszabályok megkerülésére hív fel és a jogkövető magatartás ellen ösztönöz. Azt a látszatot kelti, hogy az egyébként szigorú szabályok szerint végezhető bányászati tevékenység engedély hiányában következmények nélkül is folytatható. Emiatt indokolt a bírság szankció alkalmazása, és annak olyan mértékűnek kell lennie, hogy elejét vegye a hasonló magatartásnak. Az MBFH megállapította, hogy a mérlegelés alapjául szolgáló körülményeket a Bányakapitányság hiánytalanul feltárta, az előírt mérlegelési szempontok szerint folytatta le az eljárást. A veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás tárgyi, személyi körülményekeinek mérlegelésével kiszabott bírság jogszabályt nem sért. Az MBFH a fellebbezésben előadott érveket az I.-VII. pontokban tett megállapítások alapján nem fogadta el, mivel azok a fellebbezés kedvező elbírálását, a megállapított bírság mértékének csökkentését nem alapozták meg. Az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság a tényállást a Ket. 50. § (1) bekezdése szerint kellő mértékben tisztázta, eljárása megfelel a Bt., a Bt.Vhr., illetve a Ket. előírásainak, a bírságolásra vonatkozó végkövetkeztetése helyes, emiatt a bányakapitánysági döntést az MBFH a rendelkező részben foglaltak szerint helybenhagyta. Az MBFH a jogosulatlanul kitermelt ásványi nyersanyag után járó, meg nem fizetett érték behajtására vonatkozó rendelkezése a Bt. 41. § (8) bekezdés b) pontján, a bírság behajtására vonatkozó rendelkezése az Államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdésén, míg a részletfizetési kérelem benyújtására vonatkozó lehetőség a Ket. 74. § (1) bekezdésén alapul. Az MBFH felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy a részletfizetési kedvezmény iránti kérelemnek a teljesítési határidőn belül történő benyújtása esetén késedelmi pótlék nélkül, míg azt követően benyújtott kérelem esetén – figyelemmel a Ket. 74. § (3), 135. § (1) és 138. § (1) bekezdésére – csak késedelmi pótlékkal terhelten van helye a kedvezmény megadásának. A fellebbezés 2012. szeptember 25-én érkezett az MBFH-hoz. Az ügyintézési határidő 2012. október 25-én jár le. Megállapítható, hogy az MBFH jelen döntését ügyintézési határidőn belül adta ki, így nincs szükség a Ket. 33/A. § (1) bekezdés szerinti intézkedésre. Az MBFH a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, a Ket. 104. § (1) és 105. § (1), (5) és (7) bekezdései alapján járt el.

- 12/13 -

MBFH/1123-2/2012. sz.

A határozat bírósági felülvizsgálatát a Ket. 109. § (1) bekezdése teszi lehetővé. Budapest, 2012. október 24.

Jászai Sándor elnök nevében

Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető

A döntést az MBFH az alábbiakkal közli: A Pécsi Bányakapitányság (iratokkal) a Bányakapitányság útján, tértivevénnyel  a jogi képviselő (Dr. Cseszár Zsuzsanna – 8360 Keszthely, Kisfaludy u. 24.)  a címzett (Molnár-Kő Kft.) 3. MBFH Gazdasági Főosztálya – intézkedésre 4. MBFH irattár 1. 2.

- 13/13 -