2012. számú határozatát. helybenhagyja

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BÁNYÁSZATI, GÁZIPARI ÉS ÉPÍTÉSÜGYI FŐOSZTÁLY Gázipari és Építésügyi Osztály

MBFH/271-2/2012. Üi.: Szakácsi József : (06-1) 301-949 email: [email protected]

Tárgy: BBK/335-2/2012. számú határozatának felülvizsgálata másodfokú eljárásban.

FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 20.

HATÁROZAT A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (továbbiakban: MBFH) a FŐGÁZ Földgázelosztási Kft. (1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 20. továbbiakban: Fellebbező) jogi képviselője Dr. Kovács Krisztina útján törvényes határidőn belül benyújtott fellebbezés alapján felülvizsgálta a Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) BBK 335-2/2012. számú határozatát és a döntéshozatalt megelőző eljárást. A felülvizsgálat alapján az MBFH a fellebbezést elutasítja és a Bányakapitányság BBK/335-2/2012. számú határozatát helybenhagyja. A határozat a közlésével jogerős és végrehajtható, ellene államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát - jogszabálysértésre történő hivatkozással, - a közlésétől számított 30 napon belül, a Fővárosi Törvényszéktől keresettel lehet kérni. A keresetlevelet 3 példányban a Bányakapitányságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, azonban az ügyfél a keresetlevélben a határozat végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti, ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Nem lehet a pert tárgyaláson kívül elbírálni, ha az ügyfél a közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kéri.

: (06-1) 301 2927 : (06-1) 301 2928

1145 Budapest, Columbus u. 17.-23. : 1590 Budapest, Pf.: 95 e-mail: [email protected]

MBFH/271-2/2012.

INDOKOLÁS A Bányakapitányság a Fellebbező minőségügyi rendszerének 2012. február 1.-én tartott ellenőrzése után kiadott BBK/335-2/2012. számú határozatában az alábbi döntést hozta: 1.) Felszólítja és egyben kötelezi a FŐGÁZ Földgázelosztási KFT-t, hogy a minőségirányítási rendszerében az FL1.4-1 minőségirányítási folyamatleírásában szabályozott folyamatokat a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően fogalmazza meg, különös tekintettel a 6.2.22 pontban foglaltakra. 2.) Gondoskodjon a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről azon hatósági engedély nélkül megépíthető létesítmények tekintetében, melyeket 2011. VI. 25-ét követően létesített és helyezett üzembe, s amelyek esetében a vezetékjog bejegyzése még nem történt meg. A Bányakapitányság döntése ellen a Fellebbező jogorvoslati kérelmet nyújtott be, melyben a következőket adta elő. 1.) Megítélésünk szerint a földgáz elosztó-vezetékek közterületen történő elhelyezése esetén a bányászattól szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 2011. június 25. napjától hatályos rendelkezéseire figyelemmel sem kell elhelyezési és/vagy üzemeltetési vezetékjogot megállapítani. Abból, hogy a Bt. 38/C. §-ának szövegéből ezen időponttól hatályon kívül helyezésre kerül a „nem kell vezetékjogot megállapítani a közterü1eten létesített elosztóvezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére” mondat, nem következik automatikusan, hogy a közterületen létesített elosztóvezetékekre és azok idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére vezetékjogot kellene megállapítani. A Bt. 32. § (1), (4) és (5) bekezdése kimondja, hogy „(1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék elosztó vezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítható. [...] (4) A vezeték nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem köztulajdonban lévő ingatlant. A vezetéket úgy kell tervezni, kivitelezni és üzemeltetni, hogy annak hatása az érintett terület lakosságának egészségét ne veszélyeztesse, a természeti környezetet és tájképi értékét és általában a környezet elemeit a lehető legkisebb mértékben változtassa meg. (5) Közútra, közterületre, vasúti pályára, folyóvizek, csatornák területére bányászati célú szolgalmat alapítani nem lehet. Az említett területeket érintő biztonsági övezet megállapítása esetén az érdekelt szervek a műszaki-biztonsági szabályoknak, illetve szabványoknak megfelelő megállapodást kötnek” A Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. CXII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 19/A. § (1) és (5) bekezdései értelmében „(1) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a kőolaj-, kőolajtermék-, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték (a továbbiakban: szállítóvezeték), valamint a földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), továbbá környezete védelmére, zavartalan üzemeltetése

- 2/6 -

MBFH/271-2/2012.

(ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás) biztosítására Biztonsági Szabályzat szerinti méretű biztonsági övezetet kell megállapítani. [. . .] (5) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokon előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a létesítmény üzembe helyezése előtt gondoskodni kell.” A Bt. 32. § (1) bekezdése egyértelmű a tekintetben, hogy az elosztóvezeték és biztonsági övezetében írt tilalmak és korlátozások biztosítására vezetékjog alapítható, ez azonban nem kötelezettség. Ezt meghaladóan az (5) bekezdés azt is kategorikusan előírja, hogy bányászati célú szolgalom közterületre nem alapítható. A Vhr. 19/A. § (1) bekezdése a Bt. hivatkozott rendelkezéseivel összhangban szintén rögzíti a biztonsági övezet létrehozásának kötelezettségét, az (5) bekezdés pedig rögzíti, hogy amennyiben a Bt. 32. § (1) bekezdése alapján vezetékjog alapítására került sor, úgy annak bejegyzéséről a létesítmény üzembe helyezését megelőzően kell sort keríteni. E rendelkezések egyértelműek a tekintetben, hogy a felek jogosultak azt eldönteni, hogy kívánnak-e vezetékjogot alapítani közterületi ingatlan esetében. Amennyiben vezetékjog alapítása mellett döntenek, akkor annak földhivatali bejegyzése iránt az elosztóvezeték üzembe helyezése előtt gondoskodni kell, azonban nem értünk egyet a Bányakapitányság azon álláspontjával sem (3. oldal 3. bekezdés), mely szerint a létesítmény üzembe helyezése előtt, annak feltételeként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vezetékjogra vonatkozó „jogerős” határozattal kellene rendelkezni. A Vhr. 19/A. § (5) bekezdés ugyanis kizárólag azt írja elő, hogy a vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a létesítmény üzembe helyezése előtt gondoskodni kell. Álláspontunk szerint a földgázelosztó e kötelezettségének eleget tesz, ha - amennyiben a Bt. 32. (1) bekezdésében írt lehetőségre tekintettel vezetékjog alapítására kerül sor - a kérelmét benyújtja az illetékes földhivatalhoz. Álláspontunkat támasztja alá a Bt. 38/C. § (4) bekezdése is, mely szerint „ A vezetékjog a jogerős határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is gyakorolható. Amennyiben az ingatlantulajdonos az elosztóvezeték elhelyezéséhez hozzájárult, a tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.” Azt viszont semmiképp nem lehet levonni a jogszabály szövegéből, hogy a bejegyzés feltétele jogerős földhivatali határozat lenne. Amennyiben a jogalkotónak ilyen szándéka lett volna, úgy azt egyértelműen, a „jogerős” határozat kitétel feltüntetésével jelezte volna, mint azt tette a Vhr. számos rendelkezésében (pl.: Vhr. 12/B. § (1) bek., 13. § (1) bek. c) pont, stb.) 2.) A fentiekben kifejtett, hatályos jogszabályok értelmezésén alapuló álláspontunkat támasztja alá az is, hogy a több évtizedes múltra visszatekintő földgázipari szabályozás és a Bt. eddig soha nem követelte meg, sőt kifejezetten tiltotta közterületre vonatkozóan bányaszolgalmi jog/vezetékjog alapítását és bejegyzését. A Bt. 2004. január 1. napjával hatályba lépett 38/A. § (1) bek. b.) pontja kimondta, hogy „A gázellátásról szóló külön törvény szerinti elosztói engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa idegen ingatlan használatára vezetékjogot kérhet.”, a 38/C. § (1) bek. ezen túlmenően azt is rögzítette, hogy „A elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére és üzemeltetésére, a biztonsági övezet mértékében, kártalanítás ellenében, az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa javára vezetékjog engedélyezhető, ha az ingatlan használatát az lényegesen nem akadályozza. Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített elosztó vezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére.” A Bt. 32. § (5) bekezdésének jogalkotói indokolása szerint: „A 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet 37. §-ának (3) bekezdése által hatályon kívül helyezett 1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet

- 3/6 -

MBFH/271-2/2012.

64. §-a kifejezetten tiltotta a közúton, közterületen és vasúti pályán a bányaszolgalom bejegyzését. Ezt követően a Bt. 38. §-ának (3) bekezdése és a gáz- és kőolaj üzemű létesítmények biztonsági övezetéről szóló 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet előírásaira figyelemmel a szállítóvezetékek üzemeltetői szolgalmi jog bejegyzésére váltak jogosulttá, miközben bányabiztonsági igényeikkel szemben a közlekedésbiztonsági és a közlekedési létesítményekhez fűződő egyéb közérdekek érvényesítésére a közút és a vasút kezelőjének a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben biztosított jogai sérülnek. Ezen helyzet feloldását szolgálja a hatályon kívül helyezett jogszabály erre vonatkozó rendelkezésének beemelése a Bt. szövegébe.” Ebből pedig az következik, hogy - mint arra az Alkotmánybíróság is utalt 1200/B/2005. AB határozatában - a jogalkotó a Bt. 32. § (5) bekezdésének megalkotásával kifejezetten a NIM r. fent hivatkozott, hatályon kívül helyezett rendelkezésének törvényi szintre emelését célozta. A fentiekben előadottak alapján a földgáz elosztóvezetékekre vonatkozó bányaszolgalmi jogra/vezetékjogra vonatkozó, évtizedek óta hatályos következetes szabályozásra, jogszabályi környezetre, illetve a Bt. 32. § (5) bekezdésében foglaltakra, valamint az előzőekben hivatkozott hatályos jogszabályi rendelkezések értelmezésére is figyelemmel álláspontunk szerint a „Nem kell vezetékjogot megállapítani a közterületen létesített elosztóvezetékre és annak idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére.” mondat Bt. 38/C. § (1) bekezdéséből történt törlését nem lehet úgy értelmezni, hogy e mondat törlése eredményeként a Bt. és a Vhr. a közterületen létesített elosztóvezetékekre és azok idegen ingatlant érintő biztonsági övezetére vezetékjog megállapítását és bejegyeztetését írja elő, hiszen a Bt. 32. § (1) bekezdése a vezetékjog alapítását egyértelműen lehetőségként és nem kötelezettségként fogalmazza meg. Álláspontunkat erősíti az Alkotmánybíróság azon álláspontja is, mely szerint a Bt. 32. § (4) bekezdése és az Étv. rendelkezéseinek „egybevetéséből következik, hogy a közművek elhelyezésére főszabály szerint a közterület (akár állami, akár önkormányzati tulajdonban van) szolgál, így a szolgalomalapítás - melynek célja a közmű üzemeltetésének biztosítása indokolatlan, hiszen a közterület ezt a funkciót eleve magában hordozza. Azaz a közterület (legyen az állami vagy önkormányzati tulajdonban) rendeltetése - egyebek mellett - a közművek, így a Bt. szerinti gázelosztó vezetékek elhelyezése. Ezért vezetékjog alapítása a közterületen indokolatlan. (568/B/2005. sz. AB határozat)” A fentiekre való hivatkozással a Fellebbező a Bányakapitányság BBK/335-2/201 2. számú határozatának - annak a hatályos jogszabályokból le nem vonható következtetéseire, ekként megalapozatlanságára való tekintettel – megsemmisítését kérte. A fellebbezés tekintetében az MBFH-nak elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy a Bányakapitányság hatáskörében és illetékességében, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírtak szerint járt-e el. A fellebbezés nem megalapozott. A felülvizsgálat alapján a rendelkezésre álló iratokból és dokumentumokból az MBFH megállapította, hogy a Bányakapitányság jogszabálysértést nem követett el, döntése a hatályos jogszabályok rendelkezésein alapul. A felülvizsgálat során az MBFH csak a gázelosztó vezetékekre vonatkozó vezetékjogra vonatkozó előírásokat vette figyelembe, mert a fellebbező indoklásában többször hivatkozott a bányászati célú szolgalmi jogok a gázelosztó vezetékekre nem alkalmazhatók. Elosztó vezetékek közterületen az alábbi jogszabályhelyek alkalmazásával létesíthetők:

- 4/6 -

MBFH/271-2/2012.

Bt. 32. § (1) A bányászati létesítmény, a kőolaj, kőolajtermék, földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték, valamint a földgáz, egyéb gáz- és gáztermék-elosztóvezeték, továbbá környezetük védelme érdekében biztonsági övezetet kell kijelölni. A biztonsági övezet terjedelmét és a biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakat és korlátozásokat jogszabály állapítja meg. A biztonsági övezettel érintett ingatlanon a jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére szolgalom, vezetékjog, használati jog alapítható. A Bt. Vhr. 19/A. § (1) A kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, a kőolaj-, kőolajtermék-, földgáz-, egyéb gáz- és gáztermék-szállítóvezeték (a továbbiakban: szállítóvezeték), valamint a földgáz-, egyéb gáz- és gáztermékelosztó-vezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), továbbá környezete védelmére, zavartalan üzemeltetése (ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás) biztosítására Biztonsági Szabályzat szerinti méretű biztonsági övezetet kell megállapítani. (5) A biztonsági övezettel érintett ingatlanokon előírt korlátozások és tilalmak érvényesítésére alapított vezetékjog, használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről a létesítmény üzembe helyezése előtt gondoskodni kell. A fenti jogszabály helyek alapján tehát, hogy a biztonsági övezetben előírt korlátozások és tilalmak érvényesíthetők legyenek, egyértelmű, hogy az elosztó vezeték biztonsági övezetére vezetékjogot kell alapítani és azt a létesítmény üzembe helyezése előtt az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni. A vezetékjogi kérelem benyújtása nem azonos a vezetékjog bejegyzésével és önmagában nem teszi lehetővé az üzemeltetés megkezdését. Az elhelyezéshez történő tulajdonosi hozzájárulás az érvényben lévő jogszabályi előírások alapján ugyan elegendő a létesítés megkezdéséhez, de nem elégséges feltétele az üzemeltetés megkezdésének, mert a Bt. 38/C. § értelmében a vezeték jog csak akkor gyakorolható a bejegyzés előtt, ha az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa az ingatlantulajdonossal megállapodott a vezetékjog alapítás vonatkozásában is. A fentiek alapján, mivel a Bányakapitányság jogszabálysértést nem követett el, a határozatát az MBFH a rendelkező rész szerint helyben hagyta és a fellebbezést elutasította. Az MBFH megérti és támogatja a Fellebbezőnek azon törekvését, hogy ne legyen szükség közterület esetén a vezetékjog alapítására és bejegyzésére. Egyetért az ombudsmannak az AJB-5568/2010. számú ügyben írt jelentésében a vezetékjoggal kapcsolatban megfogalmazott állásfoglalásával és intézkedéseivel, továbbá a Fellebbezőnek az AB/568/B/2005. sz. határozatából hivatkozott szakaszával. A folyamatban lévő jogszabály módosítások során az MBFH ezen törekvések és állásfoglalások ismeretében és érvényesítése érdekében fogalmazta meg és nyújtotta be javaslatait, de a jelenlegi törvények szerint a Bányakapitányság határozatát megalapozottnak találta. A Fellebbező az 5.000,- Ft. (ötezer forint) fellebbezési illetéket a fellebbezésen lerótta. Az MBFH határozatát a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésében meghatározott hatáskörében, – a Bt. 32. § (1) és (5) bekezdéseire való figyelemmel – továbbá a 3. § (6) bekezdésében meghatározott illetékességgel, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

- 5/6 -

MBFH/271-2/2012.

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 104. § és 105. § bekezdése és a fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján hozta meg. A határozat bírósági felülvizsgálatának lehetőségét a Ket. 98. § (1) és 109. § (1) bekezdései biztosítják.

Budapest, március 28.

Jászai Sándor elnök nevében

Dr. Tamaga Ferenc főosztályvezető

Az MBFH a határozatot közli: 1. Budapesti Bányakapitányság (eredeti iratokkal) 2. Bányakapitányság útján: - a címzett jogi képviselője 3. MBFH Irattár

- 6/6 -