2012. JÚNIUs. Jön a nyár, jön az allergia Nyári okos fogyókúra

2 012 . J Ú N I U s

Jön a nyár, jön az allergia Nyári okos fogyókúra 1

A karmesteri pálca a patikus kezében van Kedvezôtlen gazdasági és fojtogató jogi környezet, tûzoltásszerû, egyoldalú pár­ beszéd a törvényhozással – ezek nehe­zítik ma a magyar gyógyszergyártás hely­ zetét. Ennek ellenére nem a pesszi­miz­mus jellemzi a Magyar Gyógy­szer­gyár­tók Országos Szövetségének igaz­ ga­ tóját; Dr. Ilku Lívia szerint ebben a hely­ zetben nagyon fontos, hogy a gyógy­ szer­ szakma résztvevôi szorosabbra fûzzék egy­ mással a kapcsolatot. A szakem­ ber­ rel a Széll Kálmán Terv hatásairól, az új gyógyszerrendelési rendrôl és a tûzol­tás­ról is beszélgettünk. „Egyszerre jó és rossz a magyar gyógy­szer­

nek. Ez azt jelenti, hogy például nagyon ne­

gyártás helyzete, hiszen a gondok mellett azt

héz dolga van annak, aki azért lobbizik, hogy

is láthatjuk, hogy az utóbbi években sok cég

az anyacége Magyarországon fektessen be,

fektetett be a hazai gyártásba” – állapítja meg

itt létesítsen újabb objektumot.”

a MAGYOSZ igazgatója. „Ennek megfelelôen

A szakember szerint a Széll Kálmán Terv is

új gyártóhelyek nyíltak: ilyen volt a Richter

komoly nehézségeket okozott az iparágnak;

most megnyitott üzeme, vagy a Teva gödöl­lôi

a legnagyobb kárt talán a vaklicit és az általa

bôvítése. Ugyanilyen fontos, hogy kis gyár­tó­

létrejövô árspirál okozza. A tavaly bevezetett

helyek is létesültek, és növekedett a kapa­

módszer lényege, hogy a gyártóknak úgy

citásuk. Ugyanakkor a jelenlegi, hátrá­nyos és

kel­ lett az egyes medicinákra árcsökkentési

kiszámíthatatlan nemzetgazdasági kör­nyezet

javaslatot benyújtaniuk az egészségbiztosí­tó­

nem kedvez a magyarországi be­fekteté­sek­

nak, hogy nem ismerhették a konkurens cé­

5

pre­ ferált ársávot úgy, hogy legalább két gyógy­ szer beleférjen, akkor máris sokat ja­ vulna a helyzet. De mostanra felállt egyfajta circulus vitiosus helyzet, amiben mind a gyár­ tók, mind a nagykereskedôk, mind pedig a gyógyszerészek elérték a mûködôképes­ sé­ gük határát.” Dr. Ilku Lívia szerint az is probléma, hogy a kormányzati döntéshozók nem a koncepció­ alkotás fázisában konzultálnak velük, hanem akkor, mikor kiderül, milyen negatív hatásai vannak az általuk meghozott intézke­ dé­ sek­ nek: „Kicsit úgy tûnik ilyenkor, mintha nem akarnák meglátni a hatáselemzéseinket, elô­ rejelzéseinket. Fontos lenne, hogy ne akkor üljenek le velünk tárgyalni, amikor már kiala­ kult egy ilyen szorult helyzet, hiszen így olyan, mintha folyamatosan tüzet oltanánk.” A gyógyszerszakma többi szereplôjével vi­ szont jó viszonyt alakítottak ki a gyártók. „Na­

6

gek ajánlatait. Így, ha a gyártó a preferált ár­

gyon jó a kapcsolat a nagykereskedôi szö­

sávban szeretne maradni, akkor akár extrém

vet­séggel” – mondja a szövetség igazgatója.

módon kell csökkenteni az árait. Dr. Ilku Lívia

„Elég szoros a kommunikáció, részt veszünk

szerint ennek az exportra is negatív hatása

egymás rendezvényein, és próbáljuk segíteni

van, olyannyira, hogy a Magyarországon na­

egymást azokban a kérdésekben, amelyek

gyon alacsony áron értékesített termék a kül­

például a jogalkotás során felmerültek. Eh­

földi piacokon eladhatatlan lesz. A forgal­ma­

hez hasonló jó viszonyt szeretnénk kiala­ kí­

zók ugyanis szerte Európában figyelik az ára­

tani a patikusokkal is.” Ez utóbbi cél érde­ké­

kat, és sehol nem szeretnék magasabb áron

ben például a MAGYOSZ legutóbbi elnökségi

adni az adott gyógyszert, mint bármely másik

ülésére meghívást kapott a gyógyszerész­

országban (jelen esetben Magyar­or­szágon),

kamara elnöke és stábja is.

így viszont nem biztos, hogy megéri nekik.

A gyógyszerészekkel és az orvosokkal való

Az ördögi körbôl való kitörés lehetôségét Dr.

együttmûködés azért is fontos, mert a gyógy­

Ilku Lívia a jogi környezet megváltoz­ tatá­ sá­

szerrendelés és kiadás környezete alap­ ve­

ban látja: „A már említett vaklicit eredménye

tôen megváltozott: a terápia ma sokkal in­

az, hogy jelenleg 89 olyan kiadhatósági

kább a beteg, mint az egészségügyi szak­

gyógy­szercsoport van, ahol mindössze egy­

ember kezében van. Kis túlzással úgy is meg

féle preferált készítmény létezik, csak ez

lehetne fogalmazni ezt a helyzetet, ahogy a

adható a közgyógyellátásban. Így, ha ez a

Dr. Bubóban áll: „…diktál a beteg, írja a dok­

készítmény valamilyen – mondjuk gyártási –

tor!” Így, ha ez lehetséges, most még hang­

ok miatt kiesik a rendszerbôl, akkor ellá­ tat­

súlyosabb szerepe, nagyobb felelôssége

lanul maradnak a betegek. Ez abszurdum,

van az orvosnak és a gyógyszerésznek: az

ami néha már a betegellátást veszélyezteti.

esetleges alternatívákat úgy kell a páciens

Ha csak annyi történne, hogy kinyitnánk a

elé tárniuk, hogy a beteg meglássa azokban

a lehetôségeket, de szorongás nélkül dönt­

A jövôrôl szólva Dr. Ilku Lívia ismét a Széll

hessen akár régi, bevált készítménye mellett

Kálmán Tervet említette: „Úgy érezzük, hogy

is. Tapasztalataink szerint az orvosok nehe­

pil­lanatnyilag egyfajta hezitálás vagy bizony­

zen élték meg, hogy a koleszterincsökkentôk

talanság van a Széll Kálmán 2.0-val kap­

hatóanyag-rendelése során a gyógyítás kar­

csolatban, ami érintôlegesen tartalmazza a

mesteri pálcája a gyógyszerészek kezébe

gyógyszerrel kapcsolatos további megszo­rí­

került át. A patikusok egy része is idegen

tásokat is. Nagyon reméljük, hogy a pár­be­

helyzetben találta magát, hiszen ennek nincs

széd, ami elindult a kormányzat és a gyógy­

nálunk hagyománya.

szercégek között, folytatódik, és eredmé­nye­

Dr. Ilku Lívia szerint ezért is fontos, hogy ne

képpen nem lesznek újabb megszorítások,

csak a nagykereskedôket, gyógysze­ része­

hiszen a jelenlegit is nagyon nehezen tudjuk

ket, orvosokat szólítsák meg, hanem a bete­

viselni, átvészelni. A többi ágazatban már ex­t­

geket is. „Már az is nagy elôrelépésnek szá­

ra adók kivezetésérôl gondolkodnak; remél­

mítana, ha a beteg tisztában lenne azzal,

jük, hogy a gyógyszereknél is elkezdünk er­

hogy mi gyógyszer, és mi nem, azaz, hogy

rôl tárgyalni, hiszen 2007 óta nagy részt vál­la­

nem minden gyógyszer, amit a patikából el­

lunk a válság által megkívánt teherviselésbôl,

hoz. A hazai gyógyszergyártás az egyik leg­

és kötelességtudóan fizetjük ezeket az adó­

fontosabb büszkeségünk, megbízhatóságá­

kat. A gyógyszeripari extraadók kivezeté­sé­

hoz nem fér kétség. Ezért fontos ennek ki­

vel lenne esély arra, hogy a tradicionálisan

emelése a lakosság felé. Jó példája ennek a

világszínvonalú

törekvésnek a Teva vagy a Richter reklám­

hosszú távon is képes legyen ezen a nívón

filmje, ami a magyar gyógyszergyártás fon­

mûködni.”

tos­ságát hangsúlyozza.”

magyar

gyógyszergyártás

Kovács M. Veronika

7

A rendszer

egyensúlya Beszélgetés Beszélgetés dr. dr. Hankó Hankó Zoltánnal, Zoltánnal, a a Magyar Magyar Gyógyszerészi Gyógyszerészi Kamara Kamara elnökével elnökével

A Magyar Gyógyszerészi Kamara május 12-én, szombaton tartotta idei elsô kül­ dött­ közgyûlését. A program az elnök be­ számolójával kezdôdött, amelynek nyo­ mán a küldöttek ellen­ szavazat nélkül el­fogadtak egy állás­ foglalást. Ennek elsô részében a Ka­ mara egyetértését és kö­ szönetét fe­ jezi ki minden közremûkö­ dô­ nek a szakmát 2010-ben és 2011-ben érintô pozitív változásokra vonatkozóan. A második pontban azonban a testület komoly aggodalmának ad hangot:

„…Fenn kell tartani a térben és idôben ki­ egyensúlyozott gyógyszerellátást, ami felté­ telezi, hogy a gyógyszertárak képesek a fel­ adataik ellátására, a betegek pedig hozzá­jut­ hatnak a szükséges gyógyszereikhez. Ebbôl a szempontból is különösen aggasztónak tart­juk a Széll Kálmán Terv 2.0 gyógyszer­tá­

8

mo­ gatásokkal összefüggô javaslatait, ame­lyek szakmailag és gazdaságilag nem alá­tá­ masztott további jelentôs forráskivonást ír­ nak elô 2012-re és 2013-ra.” A küldöttközgyûlés emlékeztet arra, hogy hivatalos mérlegadatok szerint évek óta a gyógy­szertárak közel egynegyede veszte­sé­ gesen mûködik, 350 gyógyszertárat mûköd­ tetô patikai vállalkozás már rég felélte saját vagyonát, és a körbetartozás mértéke meg­ ha­ ladja az ágazat éves árrésbevételének há­romnegyedét. Különösen kritikus a vidéki gyógy­ szerellátás helyzete. Gyorsuló ütem­ ben növekszik a bezáró gyógyszertárak szá­ ma is. Ezért minden olyan intézkedés, amely a gyógyszertárak árrésbevételeit tovább csök­kenti, az ágazat teljes gazdasági ellehe­ tetlenülését és a lakossági gyógyszerellátás súlyos zavarait okozhatja.” Az ön elnöki beszámolója már lényegileg tartalmazta ezt az állásfoglalást; hogyan született?

Az állásfoglalás-tervezet a területi szerve­ze­ teink elnökeivel folytatott elôzetes egyezte­ tés során született. Alapgondolata az, hogy miközben az elmúlt két évben a jogszabályi környezet változása üdvözlendô módon le­ hetôséget teremtett a gyógyszerészet meg­ újulására, ugyanakkor a gazdasági feltételek romlása miatt ennek esélye egyre csökken. Ráadásul a Széll Kálmán Terv 2.0 elô­irány­za­ tai az elôttünk álló két évre olyan veszélyeket hordoznak, amelyeknek beláthatatlan követ­ kez­ ményei lehetnek a patikákra és a bete­ gek­re, illetôleg a gyógyszerellátás teljes rend­­­­­ szerére. Megpróbálom mindezt szá­mok­­­­kal alátámasztani: 2011-ben a gyógy­ szer­ támo­ ga­­tás tervezett összege 343, míg a tényleges felhasználás 376 milliárd forint volt. Az elô­ irányzatból már az eredeti Széll Kál­mán Terv is el akart vonni 2012-ben 83, 2013-ban pe­ dig további 37 milliárd forintot, a 2.0-val azonban idén még 10, a jövô évben pedig további 40 milliárdot (!) kívánnak megtaka­rí­ tani. Mindezt tekintetbe véve mindössze 189 milliárd forint adódik 2013-ban a gyógy­szer­ kassza teljes összegére, vagyis a 2011-es kiinduló összegnek a fele! Ráadásul ez a gyár­tói befizetésekkel megnövelt érték. Ugyanakkor, elolvasva a Széll Kálmán Terv 2.0 gyógyszerészetre vonatkozó szövegét, az derült ki, hogy az abban leírt támo­ga­tás­ politikai intézkedések közel sem tesznek le­ hetôvé ilyen mértékû megtakarításokat. A nagy­arányú forráskivonás eleve kritikus hely­ zetet teremt, az elvárások és a lehetôségek összhangjának a hiánya pedig permanens konfliktushelyzetet okozhat, amelyben nagy a veszélye annak, hogy a patikákra is még nagyobb nyomás fog nehezedni. Én el­ hi­ szem, hogy a gyógyszertárak ennek a meg­ takarítási szándéknak nem célcsoportjai, hi­ szen ez minden egyeztetésen elhangzik, azonban az árcsökkenésbôl, forgalomcsök­ ke­ nésbôl adódó kiesések kritikusan érintik ôket is. Ezt az ágazat már nem bírná el, hiszen már most is a falnál vagyunk. Meg kell érteni a politikusoknak is, hogy a mai vál­ ságos helyzetben nemcsak az országnak és

a politikának van veszíteni valója, hanem nekünk is! Ezért kell hallatni a hangunkat. Ha most még nem is látszanak azok az in­tézkedések, amelyek ilyen mértékû meg­ ta­karításokat eredményezhetnek, még­is mit valószínûsít, melyek lehetnek ezek? Nem tudom, hogy milyen intézkedésekkel lehet ekkora megtakarítást elérni úgy, hogy a gyógyszerek elérhetôek legyenek, a betegek ki tudják ôket fizetni, és a patikák is talpon maradjanak. Szerintem kétféle elvi lehetôség adódik: az egyik a térítési díjak növelése, a másik a hatósági ár bevezetése. Az elsô fô­ ként a betegeket sújtja, a második elsô­so­r­ ban a gyártókat, de áttételesen mindenkit. Számításaink szerint ahhoz, hogy a kívánt megtakarítást elérjék, az elsô esetet tekintve drasztikus mértékû, mintegy nyolcvan szá­ zalékos támogatáscsökkentés kellene: ez nyil­vánvalóan megvalósíthatatlan. A második variáció, a hatósági ár nagyjából ötven szá­ zalékos árcsökkentést eredményezne, ami szintén mûködésképtelen. Egy ilyen lépés következtében ugyanis a külföldi gyártók je­ lentôs része kivonulna, és a hazaiak jó része is ellehetetlenülne itthon. Persze a támo­ ga­ tási csomag drasztikus szûkítése is elkép­ zelhetô, de ennek is nagy a szakmai és a politikai kockázata.

9

Érdemes még azt is megfontolni, hogy ez a 189 milliárd forintos tervezett gyógyszer­ kassza nem éri el a hazai GDP fél százalékát sem: nos, ilyen másutt nem létezik egész Európában! Még a közismerten súlyos hely­ zetben levô görögök számára is a GDP egy százalékát irányozta elô az IMF, illetve a szin­ tén gyengélkedô portugálok esetében is a gyógyszerkasszának a GDP 1-1,25 száza­ lé­ kára való csökkentését rögzítették az IMF megállapodás részeként. Ezek fényében is irreális a magyar elôirányzat. Nézzük akkor a jelent és a másik oldalt: a Kamara által is támogatott intézkedések milyen enyhítô hatással vannak ma a patikák számára? A generikus ösztönzô programnak nevezett kompenzáció ez év január 1-én indult, ami egy régi sérelmünket orvosolhatja. Több mint egy évtizede jogszabály kötelez az olcsóbb gyógyszerek felajánlására, ami többlet­ mun­ kát és felelôsséget jelent, azonban árrésvesz­teséggel jár. Az ösztönzô ezt az ellent­ mondást lenne hivatott megszüntetni, azon­ ban a mértéke nem éri el a generikus ár­ csök­ kentésekhez kapcsolódó árrés-veszte­ sé­get. Az elsô negyedéves kompenzáció pa­ tikánkénti összegét mindenki megnézheti az OEP honlapján és a miénken is, sôt mire az interjú megjelenik, az Államkincstár már min­ denkinek ki is utalta a neki járó összeget. Össze­sen 2421 gyógyszertár részesül kom­ penzációban; ez több mint a gyógyszertárak 99%-a. Számukra ebben a negyedévben a kifizetendô összeg összesen 900 millió forint.

10

Számításaink szerint ez a pénzösszeg a köz­ finanszírozott gyógyszerforgalom árréstö­me­ gének kb. 7,5 százaléka, miközben az ôszi vaklicithez kapcsolódó árréstömeg-veszte­ ség mintegy 9-10 százalék. Vagyis már eleve mínuszban vagyunk, miközben az áprilisi vak­ licit árréstömeg-veszteségét szintén úgy 7-8 százalék közé számíthatjuk! Nem tehe­ tünk mást, mint hogy tovább küzdünk az ár­ réskorrekcióért és egyéb kompenzációs le­ he­tôségekért, a túlélés érdekében. A vaklicitrendszert magát egyébként szá­ mos bírálat érte, ezeknek egyik sarok­ pontja az, hogy alkalmat ad „kamikáze” forgalmazók felelôtlen piaci fellépésére: a korlátozott készlet, illetve gyártási ka­ pacitás következtében egyszer csak el­ tûnhetnek, és utánuk marad a hiány… Számomra nyilvánvaló, hogy hosszútávon csak olyan intézkedések maradhatnak a rend­szerben, amelyek nemcsak a takaré­kos­ kodást segítik, hanem a gyógyszerellátás biztonságát is garantálják. Ha tehát a vaklicitrendszer továbbra is mûködni fog, akkor olyan elemeket kell beépíteni, amelyek a gyógy­ szerellátás biztonságát veszélyeztetô kockázatokat minimálisra csökkentik. Kézen­ fekvô, hogy a „kamikáze” akciók kizárására a preferált ársávba való beléptetés feltételeit szigorítani kell, illetve a preferált ársávot úgy kell kialakítani, hogy ezekbôl a nagyobb mér­ tékben támogatott gyógyszerekbôl az ellátás zavartalan lehessen. Ennek a technikái is­ mertek. Másfelôl ne legyen elég csak „jó” aján­ latot tenni, hanem garanciát is kelljen mellé biztosítani a következô fél évre, s ha az ellátást a forgalmazó neki felróható okból nem tudja megoldani, a rendszer megfelelô szankciót is tartalmazzon. A stabilitást javí­ taná, ha a két vaklicit közötti idôtartamot egy évre emelnék, különösen azon termékek ese­tében, amelyek árszínvonala már a nem­ zetközi árszint közelében jár. Egy másik, vitát kiváltó lehetséges vál­ tozás a szolidaritási díj megszüntetése. Mi a Kamara álláspontja erre vonat­ ko­ zóan?

Én személy szerint indokoltnak tartanám a szolidaritás elvének megtartását a rendszer­ ben. Ennek módjáról, mértékérôl és tech­ ni­ kájáról lehet vitatkozni, de az elv szerintem jó. A kérdéses díj szerepel a Széll Kálmán Terv 2.0 megjelent verziójában és az adó­ törvények változásáról szóló törvényter­ ve­ zet­ ben, mint kivezetendô tétel. A kormány honlapján megjelent eredeti verzió szerint a díj kivezetése a törvénymódosítás másnap­ ján már megtörtént volna; a parlament elé került változat szerint a kivezetés csak az év végén történne meg. Ez az idônyerés talán annak is betudható, hogy a két változat meg­ jelenése közötti napokban sok politikussal egyeztettünk a kispatikák helyzetérôl. Más­ részt a kormány ülésén olyan döntés szü­ letett, hogy ezzel egyidejûleg más forrásból, de továbbra is biztosítani kell a hátrányos helyzetben levô, vidéki kis gyógyszertárak megsegítéséhez szükséges összegeket. Milyen további lehetôségeket lát a nehéz helyzetben levô patikák támogatására? Nemcsak a kispatikáknak, hanem az egész

ágazatnak szüksége van többletforrásokra. Fontos célkitûzésünk, hogy további kompen­ zációk kerüljenek be a rendszerbe: az erre vonatkozó javaslataink a minisztériumban vannak, közöttük például az árrés-korrekció és a szolgáltatási díj bevezetése. Másrészt a Kamara próbál abban a tekintetben is se­ gítséget nyújtani, hogy a patikák csökkent­ hessék a költségeiket. Az egyik elsô ilyen programunkra most bólintott rá a közgyûlés: elindítunk a kamarai tagok részére egy cso­ portos élet- és balesetbiztosítási programot – a szervezet költségére. Elsô pillantásra talán nincs olyan nagy gazdasági jelentôsége, azonban a program lehetôvé teszi, hogy ennek révén minden patika kedvezô szakmai felelôsség- és vagyonbiztosítást kössön, amely így kisebb anyagi terhet fog jelenteni, mint a jelenlegi biztosításaik. Másfelôl olyan programokat is elindítunk, amelyek a forrás­ növelést célozzák. Szeretném remélni, hogy ezek hatásai is minél hamarabb észlelhetôk lesznek. László István

11

Jön a nyár, jön az allergia!

Az allergia okai és kezelésének lehetôségei Az allergiás kórképek rohamosan terjed­ nek a fejlett világban, és bár szinte biz­ tosra vehetô, hogy a betegek számának folyamatos növekedése a civilizációval és az életmóddal függ össze, nem tudni pontosan, hogy hogyan. Egyes elméletek szerint a higiéné fejlôdése fontos szere­ pet játszik ebben: csecsemôinket túl ste­ ril környezetben neveljük, így immun­ rendszerük úgy talál munkát magának, hogy ártalmatlan anyagokra és nem va­ lódi kórokozókra támad. Ami a konkrét adatokat illeti: Magyarországon minden harmadik ember szenved valamilyen al­ ler­giás kórképtôl… Az allergia kialakulásában igen fontos szere­ pet játszanak az örökletes tényezôk, azon­ ban a kutatók nem tudnak egyetlen „bûnös” gént megnevezni. Több gén mûködése vesz részt az allergiás hajlam kialakításában, és vannak családok, amelyekben halmozottan fordul elô a betegség. Akinek a családjában nincs allergiás beteg, annak 7-10 százalékos esélye lesz valamilyen túlérzékenységi reak­ cióra, de ha az egyik szülô bizonyítottan aller­-

12

giás, akkor ez a rizikó 20-25 százalékra emel­ kedik, és mindkét szülô érintettsége esetén elérheti a 70-80 százalékot is. Az allergia megelôzése érdekében mai tudá­ sunk szerint nem sokat tehetünk, de a sem­ minél mégis jóval többet. A csecsemôk hat hónapon át tartó anyatejes táplálása például csökkenti a kialakulás kockázatát, míg az anya terhesség alatti dohányzása növeli azt. Ez utóbbi hatás több generáción át kimu­ tatható: a nagyanyai dohányzás még olyan esetekben is emeli a rizikót, amikor az anya nem dohányzott. Egyes vélemények szerint pollenallergiás csa­ládoknál a gyermektervezéskor érdemes meggondolni, hogy az év mely részén szü­ lessen meg a kicsi, a pollenszezon csúcsán világra jött gyermekek között ugyanis gya­ koribb az allergia. Magyarországon a levegô pollentartalmában jelentôs ingadozások van­ nak, az egyes növények szezonjának meg­ felelôen. Egy hazai felmérés szerint a pollen­ szezon csúcsán, tehát július-augusztusban született gyerekek körében 8-10 éves kortól akár 5-10 százalékkal is magasabb lehet a

légúti allergia elôfordulási gyakorisága, mint az év más szakában születettek között. Az allergia kialakulásában bizonyított szere­ pe van a túlsúlynak, illetve a mozgásszegény életmódnak is. A szakemberek szerint ezért sem szabad megengedni, hogy a gyerekek naponta 4-6-8 órát ücsörögjenek a televízió és a számítógép elôtt: ez a légzômozgások beszûküléséhez és a légcsere tökélet­lensé­ géhez vezet, ami fokozza az allergia kialaku­ lásának kockázatát. Magyarországon a nyolc­ vanas évek elején a 8-9 éves kor­osz­tálynak kb. 1 százaléka volt allergiás; ma eb­ ben a kor­ osztályban az allergiás náthával küsz­ kö­ dô gyerekek aránya eléri a 25 szá­za­lékot. Bár az allergéneket ma már rutinszerûen azo­­nosítják, a szakemberek nem tudják, mi­ tôl függ, hogy valaki mely anyagokkal szem­ ben válik túlérzékennyé. A bôrpróba, az ún. Prick-teszt megbízhatóan képes azonosítani az inhalatív allergéneket: port, poratkát, polle­ neket, penészféléket, állati szôröket, tollakat, de bizonyos ételallergiákat – például a tej egyes összetevôire, vagy a tojásra való túl­ér­ zékenységet – is. Az egyéb ételallergiákat – mogyoró, tartósítószerek, más adalék­ anya­ gok, fûszerek stb. – azonban csak vérvizs­gá­ lattal lehet kimutatni. Az allergia tulajdonképpen azt jelenti, hogy az immunrendszer bizonyos nem ellenséges anyagokkal, vegyületekkel szem­ ben olyan védekezô folyamatokat indít el, mintha azok kórokozók, baktériumok vagy vírusok lenné­ nek. A legfontosabb allergiás me­chanizmus során az adott allergén Th2 im­ munreakciót vált ki, amely egy hosszú lánc­folyamat ered­ ményeként specifikus el­ len­ anyag (IgE) ter­ me­lését eredményezi. Ezek az ellenanyagok kötôdnek aztán az aller­ gén­ hez, amelynek ered­­ményeként felszaba­dul­nak a szénanát­ hát, a szemtüneteket, a gyo­mor- és bél­rend­ szeri panaszokat, vagy az asztmához vezetô gyulladásokat okozó anya­gok, mint a hiszta­ min, a leu­ko­triének és a prosztaglan­dinok. A tavasszal virágzó növények – füvek, nyírfa, nyárfa, mogyoró – erôsen allergén pollenjei miatt az allergiás betegek panaszai akár már január végén vagy februárban is elkez­ dôd­ hetnek, a leghevesebb allergiás reakciók

azon­ban általában nyár végén, ôsz elején je­ lentkeznek. Sok szénanáthás és/vagy aszt­ más beteg számára ez a leg­ rosszabb idô­ szak, mert ilyenkor virágzik a parlagfû, a fe­ kete üröm és a lándzsás útifû. A parlagfû ki­ irtására Magyarországon számos kampányt kezdeményeztek, ám a szennye­zettséget így is csupán 20 száza­lék­kal sikerült visszaszo­ rítani; tehát még mindig túl sok ilyen, erôsen allergén növény van a környezetünkben. A pollenallergiásoknak az ún. kereszt­ reak­ ciókkal is számolniuk kell. Bizonyos ételek, zöldségek, gyümölcsök lebomlása során ugyanis olyan anyagok keletkeznek, amelyek szerkezete nagyon hasonlít egyes pollenek szerkezetére, a szervezet nem képes „meg­ különböztetni” ezeket, így az allergiás tüne­ teket jelentôs mértékben felfokozhatja az adott ételekkel szembeni keresztérzékeny­ ségi reakció. Ilyen kapcsolat lehet például a parlagfû és a görögdinnye, vagy egyes ta­ vaszi pollenek és az alma között. Nagyon sok példa van erre: a fûszerektôl kezdve számtalan élelmiszer szóba jöhet, ezért a pollenallergiásoknak tudniuk kell, hogy bár nincs valódi ételallergiájuk, az allergiasze­ zon­ban ajánlatos tartózkodniuk bizonyos éte­ lektôl. A szezonális allergiával küzdô bete­ geknek érdemes elkerülniük az állati fehérjék – tej, tojás, hús, hal – túlzott fogyasztását is, mert az akkor is ronthat állapotukon, ha konk­ rétan egyik fehérjeforrásra sem allergiásak. A keresztreakciókra étkezéshez kötötten meg­ jelenô új allergiás tünetek figyelmez­ tet­ hetnek: égô érzés a nyelven, garatviszketés, vagy éppen kiütések. Ilyenkor biztosan ét­ rendi változtatások szükségesek. Akinek valódi ételallergiája van, annak nyil­

13

vánvalóan el kell kerülnie az érintett ételt, ada­lékanyagot, tartósítószert vagy éppen fû­ szert, és törekednie kell arra, hogy ne fo­ gyasszon olyan készítményeket, amelyeknek pontos összetételét nem ismeri. A szak­ em­ be­rek hangsúlyozzák, hogy az ételallergiák­ nál egyáltalán nem számít a mennyiség: az im­mun­rendszernek igen jó „memóriája” van, ezért az adott allergénbôl már minimális mennyiség elég a támadáshoz, így annak fo­ gyasztását lehetôleg teljesen el kell kerülni. A korrekt allergológiai kivizsgálás nem csak az érzékenységet okozó anyagok azono­ sí­ tását jelenti. Az orrpolip vagy az orrüregben lévô ciszta is okozhat szénanáthaszerû tü­ neteket, míg az ételallergia hátterében állhat például antibiotikum-kezelést igénylô heliko­ bakter pylori fertôzés is. Az ételallergiákat gyakran kíséri refluxbetegség, ezért ennek diagnosztizálása és a savszint „beállítása” szin­ tén fontos. Az allergiát tehát a jó szak­ emberek komplex módon kezelik. Az allergiás betegeknek érdemes minél elôbb orvoshoz fordulniuk, mert kezeletlen szénanátha esetén például, a felsô légutak krónikus gyulladása miatt, az arcüregben po­ lipok alakulhatnak ki, illetve mivel a gyulladás az alsó légutakban is jelen van, asztma lehet a következmény. A reflux, a puffadás, vagy a bél hasmenéssel jelentkezô gyulladása pe­ dig fel nem ismert és kezeletlen ételallergiák következményei is lehetnek. Szénanátha esetén a tünetek természete és súlyossága szerint lépcsôzetes terápiát alkal­ maznak. Enyhe, idôszakos tünetek esetén na­zális kromoglikátot, közepes és súlyos idô­ szakos tünetek jelentkezésekor pedig nazá­ lis antihisztamint és szájon át szedhetô, má­ sodik generációs antihisztamin-készít­ménye­ ket adnak a betegeknek. Ezen csoportban már a nazális szteroidok használatát is ja­va­ solhatják, állandó enyhe, illetve súlyos tüne­ tek esetén pedig elengedhetetlennek tartják a lokális szteroidok alkalmazását. Kiegészítô kezelésnek javasolják a tengervízzel vagy fi­ ziológiás sóoldattal tör­ténô orrzuhanyt. Haté­ kony kiegészítô terá­piás eszköz a fényte­rá­ pia: az ultraibolya fé­ nynek immunrendszergátló hatása van, ez­által csökkenti a tünete­

14

ket. A megfelelô mennyiségû vitamin és nyom­elem bevitele pedig elengedhetetlen az immunrendszer zavartalan mûködéséhez. Eredményes terápia lehet az ún. hipo­ szen­ zibilizáció. Ez a hosszan tartó kezelés kb. 3 éven át tartó specifikus immunterápiát jelent, amely egyrészt az orrnyálkahártyán alakít ki célzott immuntoleranciát, másrészt a szer­ve­ zet minden részén csökkenti a gyulladást, ez­által a tüneteket. A kezelés során igen tisz­ ta, specifikus allergént tartalmazó vak­ ci­ nát adagolnak emelkedô, majd fenntartó dó­ zis­ ban. Ez a kezelési stratégia, mely tulaj­ don­ képpen oki terápiát jelent, csak akkor haté­ kony, ha valaki kevés, vagy csak egyetlen dologra allergiás. A legjobb eredményeket rovarcsípés elleni allergiák esetén érik el, ezek­ nél ugyanis a kezelés egy életre meg­ védheti a pácienst az akár halált is okozó sú­ lyos allergiás reakcióktól. Az allergiások életét megkönnyíthetik bizo­ nyos trükkök, melyek segítik az allergén ke­ rü­lését. Por- vagy poratka-allergiánál mosha­tó drapériákat kell elhelyezni a lakásban, mi­nél kevesebb szônyeg legyen, nem szabad se­ per­ni, csak porszívózni. Vizes ronggyal le­tö­­ rölhetô bútorokat érdemes választani. Ér­de­­ mes az ágynemût is gyakran mosni, cserélni. Pollenallergiánál is fontos a szezonban a pár­ nahuzat gyakori cseréje, hiszen a hajból a párnára hulló pollenek könnyen az orr nyál­ ka­hártyájára kerülnek. Érdemes gyakran, el­ sôsorban este hajat mosni. Szemtünetek ese­tén nap­közben hasznos napszemüveget viselni, mert gátolja a pollenek szem­ be tör­ ténô bejutását. Penészgomba-aller­giások­nak azt tanácsolják, hogy ne tartsanak szoba­nö­ vényeket, hi­szen a virág­föld sok mikrosz­ko­ pikus gombát tartalmazhat. Mindenfajta allergia esetén igen kedvezô ha­ tása van a rend­sze­res úszásnak, de mivel a tünetek súlyosságát erôsen befolyásolják a lelki tényezôk és a stressz, jó, ha mindenki megkeresi azt a moz­gásformát – jógát vagy bármi mást –, ami az ellazulást segíti. Aki nehezen tud a panaszaival megbirkózni, an­ nak pszicho­ ló­ gus segítségével érdemes meg­tanulnia vala­milyen relaxációs tech­nikát. Bakos Júlia

15

A sokoldalú

magnézium A magnézium mintegy háromszáz en­ zim alkotórésze, ezért sok-sok olyan élettani folyamat van, amelyhez szük­ ség van rá: a magnézium tehát kulcs­ fontosságú elem a szervezet számára. A magné­zi­umhiány kialakulásának okai­­ról, követ­kezményeirôl, illetve a pótlás lehetôsé­gei­rôl beszélgettünk La­katos Péter bel­gyógyásszal, a Sem­ melweis Egyetem I. számú Belgyógyá­ szati Klinikájának pro­fesszorával. Normális vegyes táplálkozás mellett hoz­ zájut-e a szervezetünk a szükséges meny­ nyiségû magnéziumhoz? Attól függ, mit tekintünk normális vegyes táp­ lálkozásnak. Magyarországon kevés gyümöl­ csöt és zöldséget – fôként nyers, vagy félig nyers zöldséget – fogyasztanak az emberek, márpedig ezek a legfontosabb magnézium­ források. Ez pedig azt jelenti, hogy az egy­ oldalú táplálkozás elôidézheti a hiányt, ahogy természetesen a koplalás, a rossz fogyókúra is ezt teszi.

16

A táplálkozáson kívül fontos megemlítenünk, hogy bizonyos krónikus betegségek – cu­kor­ baj, asztma, gyulladásos betegségek – is gyak­ ran elôidéznek magnéziumhiányt, pél­ dául azért, mert a tartósan fennálló gyulla­dá­ sos folyamatok során az immunrendszer sok olyan reakciót mûködtet, amelyek felhasz­nál­ ják a magnéziumot. A hasmenésrôl sem sza­ bad elfeledkeznünk: már 2-3 napos diarrhea kiürítheti a szervezetbôl ezt a nagyon fontos fémet. Miért hangsúlyozta, hogy kevés nyers-, vagy félig nyers zöldséget fogyasztunk? Hová tûnik a fôzés során a táplálékokból a magnézium? Nagyon sok olyan anyag van, amely megköti a magnéziumot, ami kötött formában nem tud felszívódni. Fôzés közben sok ke­látképzô vegyület keletkezik. Az ilyenkor kialakuló mag­ nézium-komplexekkel például ez a helyzet. Vannak-e jellegzetes tünetei a magné­ zi­ umhiánynak?

Specifikus tünetei nemigen vannak, de azért érdemes néhány olyan szimptómát megem­ líteni, amelyek utalhatnak rá. Krónikus mag­ néziumhiányban például sokkal feszültebbé, idegesebbé válunk, ugyanakkor romlik a szív­ mûködés és, részben, a koszorúserek vér­ ­ ellátási képessége is. Ilyen esetben ugyan­is egyrészt szûkebbek ezek az erek, másrészt magnéziumhiány esetén a szívben inger­kép­ zési zavarok is könnyebben lépnek fel. És ha valakinek koszorúsér-betegsége van, tehát a meszesedés miatt már eleve szû­keb­bek az erei, a magnéziumhiány tovább ront­hatja ezt az állapotot, segítve ezzel anginás rohamok, esetleg infarktus kialakulását. A szívgyó­gyá­ szatban régóta alkalmazzák gyógy­szerként a magnéziumot, részben ezért, rész­ben pedig mert bizonyos típusú ritmus­ zavarok esetén magnézium infúzió az adek­vát terápia. Tünet lehet még az izomgörcs, például a fôként éjszaka jelentkezô lábikra­ görcs is. A vá­ ran­ dós nôk gyakran panasz­kod­nak errôl, náluk könnyen alakul ki mag­nézium-hiány. Fontos beszélnünk a magnézium és a kal­ cium kapcsolatáról is. Ahhoz, hogy csonto­ zatunk egészséges legyen, valamint hogy izmaink jól mûködjenek, naponta 1000-1200 mg kalciumot kellene elfogyasztani. De tud­ juk azt is, hogy kalcium-, illetve D-vitaminhiány esetén nemcsak az izmaink mûködnek rosszabbul, vagy csontjaink szerkezete nem lesz megfelelô, de bizonyos daganatos be­ teg­ ségek, például a vastagbélrák kialaku­ lá­ sának kockázata is nô. Ahhoz azonban, hogy a kalcium felszívódjon, magnéziumra is szük­ ség van, tehát magnézium hiányában a kal­ cium nem tud hasznosulni. Közvetve tehát a magnéziumhiány is rontja a csontok, illetve az izmok állapotát, és növeli bizonyos rák­ fajták megjelenésének esélyét. Mennyi a vér ideális magnéziumszintje, mikor érdemes ezt megméretni, és mikor érdemes orvosi utasítás vagy felügyelet nélkül magnéziumkészítményt szedni?

A jó érték 0,75-1,05 mmol/ liter. 0,5 és 0,75 mmol/ liternél enyhe, 0,5 alatt súlyos mag­né­ ziumhiányról beszélünk. Ez utóbbinál jelent­ keznek például a lábikragörcsök. Ha valaki ilyesmit tapasztal, illetve ha valaki­ nek szívpanaszai vagy ismert koszorúsérbetegsége van, akkor érdemes elvégeztetni a vérbôl való szintmeghatározást, és a hiány mértékének megfelelôen gondoskodni a mag­ nézium pótlásáról. Férfiaknak naponta 350 mg, nôknek 300 mg magnéziumra van szükségük. Krónikus hiány esetén azonban ennél többet kell bevinni, hiszen annak meg­ szüntetéséhez elôször fel kell tölteni a kész­ leteket. A krónikus betegeknél rendszeresen végeznek laboratóriumi vizsgálatokat, ezek közé érdemes idônként a magnéziumot is beiktatni. Beszélnünk kell a vízhajtókról is. Akár a ma­ gas vérnyomás csökkentésére, akár kardio­ ló­ giai problémák miatt szed valaki vízhajtót, közismert dolog, hogy a káliumot pótolni kell. Nem ismert viszont eléggé, hogy a magné­ ziu­mot is pótolni kell, mert bizony az is job­ ban ürül vízhajtók jelenlétében. Sok orvos kolléga nincs ezzel tisztában. Hasmenéses betegség után pedig bárkinek érdemes né­ hány napig valamilyen recept nélkül kapható magnéziumkészítményt szednie; napi 1-2 tabletta bevételével a túladagolást kizár­ hat­ juk. Ha valaki úgy érzi, hogy indokolatlanul feszült vagy ideges, akkor is próbálkozhat 1-2 hétig, illetve akinek tünete nincsen, de tudja magáról, hogy egyoldalúan táplálkozik, átmenetileg szedhet egy kis magnéziumot, de a cél mindenképpen a táplálkozási szo­ kások megváltoztatása, hiszen jól tudjuk, hogy a zöldségekben, gyümölcsökben gaz­ dag étrend nemcsak a magnéziumhiány el­ kerülése szempontjából fontos. Sok magné­ zium van a napraforgómagban, és egyéb olajos mag­vakban is. Bakos Júlia

17

Zugló egyik forgalmas csomópont­ jában, a Nagy Lajos király útja és az Erzsébet királyné útja sarkán, egy nagy, régi bér­ ház földszintjén nyílott néhány évvel ez­ elôtt a szokatlanul kedves nevû gyógy­ szer­ tár. Belépve inkább drogériára emlé­keztetô tér és a meglepôen fiatal, ráadá­ sul igen meg­nyerô vezetônô fogad… Dr. Gáll Emese-Anna, „A T&E Patikád” gyógyszertár vezetôje. Honnan jön, és miért, hogyan lett gyógy­ szerész? Erdélyi vagyok, Csíkszentdomokosról szár­ ma­ zom, Hargita megyébôl. Ott kezdôdik a Csíki-medence, nekem az a világ közepe, és egyébként arról is nevezetes, hogy Márton Áronnak, Erdély volt püspökének a szülô­ faluja. Szüleim tanárok: édesanyám kémia, édesapám testnevelô tanár, így aztán a helyi iskolában édesanyám volt az osztályfô­ nö­ köm és a kémiatanárom is. Nem volt könnyû helyzet ez egy gyereknek, hiszen nyilván­ valóan semmi sem maradhatott titokban, ami az iskolában történt; ráadásul édesapám volt egyúttal az iskolaigazgató is. A kémiát vi­ szont mindenesetre megkedveltem, mert édes­anyám is tényleg nagyon szerette. Bár­ kinek, aki esetleg kételkedett volna a kémia szépségeiben, azonnal elkezdte magyarázni,

18

Egészségôrzô patika hogy a hétköznapi élet is csupa kémia, így például a konyhai dolgok, a fôzés tudománya is ezen alapul. Így kerültem azután közép­ iskolába Csíkszeredára, a Márton Áron Gim­ náziumba, kémia-biológia szakra. De nem azért, mintha én is tanár szerettem volna késôbb lenni, ugyanis ezt semmiképpen nem akartam, mert a szüleim példáján keresztül úgy láttam, hogy a pedagógusi pálya nagyon nehéz lenne nekem. Az orvosi pálya, és ezen belül is a fogorvosi merült fel aztán komo­ lyabban a környezetemben, hogy az milyen jó lenne, hiszen nincs külön hosszas szako­ sodási idôszak, rögtön kész az ember. Akkor hogyan gyôzött mégis a gyógy­sze­ részet? A barátnôm anyukája volt Csíkszentdomokos gyógyszerésze, és mivel a patika is ugyan­ abban a házban volt, így amikor náluk voltam, bepillantást nyerhettem a gyógyszertár éle­ tébe. Vonzott az a nagy rend és tisztaság, ami ott uralkodott, és az illata is inkább kelle­ mes, mint taszító volt számomra. A kémia is

jól ment, szerettem, úgyhogy ez­ után, ha valaki megkérdezte, hogy mi sze­ret­nék len­ni, határozottan azt vá­ la­ szoltam, hogy gyógy­ szerész. Marosvásár­ helyre jelentkez­ tem az egyetemre, ahová fel is vettek… Gondolom, könnyen ment… Hát, az elején bizony nem nagyon. Nagyon meg­ viselt a leválás, a távolság a családtól, mert Marosvásárhely egy idegen város volt, kívül Hargitán. Ki­szakadtam a magyar nyelvû környezetbôl is, ami nem volt könnyû, hiszen én csak az is­kolában tanultam románul, ide­ gen nyelvként, amit gyakorlatilag addig nem használtam. Az egyetemen viszont csak az elméleti tárgya­ kat tanulhattuk magyarul, a gya­korlati oktatás románul zajlott, én pedig a nagyapám szó­ tá­ rával próbáltam boldogulni. Eleinte nem is tudtam rendesen odafigyelni a dolgokra, csak úgy lógtam ott a levegôben. Aztán egyszer csak hirtelen túltettem magam mindenen, meg­szok­tam a terhelést is, és én lettem az év­folyamon az, aki jegy­zetelt szé­ pen minden elôadáson, úgy, hogy a társaim is az én jegyzeteimbôl tanultak. Így azután a dip­lomáig már nem volt gond a tanulás, bár az államvizsga nem volt azért egyszerû… Hogy-hogy? Nehéz tételeket kapott? Nem, hanem az volt az az év, amikor elôször kellett központi utasítás alapján román tan­ könyv szerint felkészülni és államvizsgázni. Úgyhogy én már Szegedre jelentkeztem egy néhány hónapos ösztöndíjra, illetve a Chi­ noinba gyakorlatra, mert elhatároztam, hogy megpróbálok Magyarországra kerülni. Eb­ ben segített az, hogy akkor már évek óta itt élt az unokatestvérem, aki egyébként ve­ gyész volt; késôbb doktorált, illetve azután tanult gyógyszerészetet is. Ô komoly bizton­ ságérzetet jelentett nekem, és sokat is se­ gített. Persze, az elején így sem volt könnyû, csak nyolc hónap alatt tudtam honosítani a diplomámat, addig egy pékség üzletében voltam eladó. Közben megismertem mostani férjemet, aki természetesen szintén gyógy­ szerész, és elkezdtem a patikájukba járni, ismerkedni a viszonyokkal Újpesten. Úgy dön­ töttem viszont, hogy nem akarom ma­

gam rögtön „bezárni” egy patikába, mert en­ gem otthon mindenki ismert, számomra a kapcsolatok sokat jelentenek: azt találtam ki tehát, hogy a legjobb, ha elôször orvoslátogatónak állok, és ennek révén teszek szert itt is ismeretségekre, kapcsolatokra. Igen ám, de az „utcáról” ez se nagyon ment, hiába adtam be több helyre pályázatot, se­ hova nem vettek fel egy darabig. Sze­ ren­ csére a férjem ismerôsei által tudott segíteni: emlékszem, az akkori MediPub-ban, orvo­ sok-gyógyszerészek találkozóhelyén muta­ tott be valakinek, akinek a révén végül is fel­ vettek orvoslátogatónak. Ez jó volt, magam osztottam be az idômet, jöttem-men­tem, sok kollégát, orvost ismertem meg, és amikor már úgy éreztem, hogy valahol ki­merültek a lehetôségeim, akkor tovább­ lép­ tem egy má­ sik céghez. Ez így ment 2002-tôl 2008-ig… Gondolom, ezután jött az igény, hogy mégis csak le kellene valahol horgo­nyoz­ ni: jó lenne egy saját patika! Így van. Igazából az unokatestvérem ötlete volt, és neki volt meg az anyagi háttere is, de összefogtunk lelkesen, és mivel itt, Zuglóban laktak, elkezdtük keresgélni errefelé a meg­ felelô helyet. Így találtunk rá erre a forgalom szempontjából elônyösnek ígérkezô sarokra, ahol egy kínai ruházati üzlet és egy papírbolt mûködött egymás mellett. A bérleti jogot kel­ lett megvenni tôlük, nem kevés pénzért… Nem lett volna egyszerûbb a férjéék pa­ ti­kájával kezdeni valamit, együtt?!

19

Lehet, hogy egyszerûbb lett volna, de sze­ rintem nem jó a dolgokat összekeverni: mi így is tudjuk egymást segíteni, megbeszéljük otthon a dolgokat, de hogy mindent együtt csináljunk, az nem lenne szerencsés. Szóval, megszereztük a bérleti jogot, és elkezdtük tervezni a patikát. Közben észrevettem a mál­­ladozó homlokzaton odafent a töredékes feliratot: „Gyógysz…” Itt úgy hatvan évvel ez­ elôtt ugyancsak gyógyszertár mûködött, így már csak a nevet kellett kitalálnunk: az uno­ katestvérem Tünde, nevünk kezdôbetûibôl lett „A T&E Patikád”. És ami a legszebb, talál­ tunk egy gyógyszerész szakasszisztens né­ nit, aki annak idején itt kezdte pályafutását! Ô segített nekünk az indulásnál is, ami azért nem volt könnyû… Hiszen van a környéken néhány patika… Hát igen, kezdetben ezért nagyon tartottunk attól, hogy mi lesz, ha nem nyitják ránk túl sokan az ajtót… Persze, igyekeztünk rek­ lá­ mot csinálni az új patikának, honlapot kreál­ tunk, hirdettünk a Zugló Tévében, még szó­ró­ lapoztunk is a környéken. Azonban a leg­fon­ tosabb talán az az üzenet, hogy mi nem csak a betegeket várjuk ide, hanem mindazokat, akik meg akarják ôrizni az egészségüket! Ezt a gyógyszertárunk elrendezése is mutatja,

20

amelyet úgy alakítottunk ki, hogy csak egy kis pult van, és az a tér dominál az officiná­ ban, ahol a nyitott polcok sorakoznak. Vagyis mi nem elválasztani igyekszünk magunkat a hozzánk fordulóktól, hanem a vevôk, bete­ gek között vagyunk, és igyekszünk minden­ ben segíteni ôket. A nyitott polcokon elsô­ sorban kozmetikai termékeket, vitaminokat és hasonlókat tartunk igen széles válasz­té­k­ ban. Ráadásul jó áron, mivel ezeket általá­ban közvetlenül a gyártóktól szerezzük be ked­ vezményesen, úgyhogy emiatt is sokan vá­ lasztanak minket. Figyelembe vettük azt is, hogy a környéken több új építésû ház van, jellemzôen fiatal házasokkal, tehát ôket kis­ mamáknak, anyukáknak, gyermekeknek való készítményekkel, eszközökkel is várjuk. Nem túl kockázatos ugyanakkor ez a sok csábító, nyitott polc? Az áruk védelmét nem bíztuk a véletlenre, hiszen aki expediál, nem tud a polcokra fi­ gyel­ni, ez lehetetlen feladat lenne. Kamerákat szereltettünk fel, és biztonsági ôrt is alkal­ma­ zunk, ami persze jelentôs anyagi terhet je­ lent, de feltehetôen megéri, mert így viszont nincs komoly veszteségünk. A biztonsági ôr ráadásul kifejezetten nyitott, szolgálatkész ember, aki már „megtanulta” a készletet, és sokat segít a vevôknek: a teák különösen a kedvencei, azokat elôszeretettel ajánlja min­ denkinek… Milyen specialitásuk van még? Az ingyenes házhozszállítás: sok idôs, nehe­ zen mozgó beteg van a környéken, nekik ez nagy könnyebbség. Vannak többen, akik egy­máshoz közel laknak, és idôrôl-idôre ösz­ sze­gyûjtik a receptjeiket, akkor felhívnak min­ ket, valamelyikünk elmegy értük, és azután kivisszük nekik a felírt gyógyszereket. Vagy egy több­gye­rekes anya egyedül van otthon, és ha az egyik kicsi belázasodik, nagy se­ gítség, ha kivisszük neki a lázcsillapítót. De abban az eset­ben is házhoz visszük a gyógy­ szert, ha va­la­mivel esetleg nem tudunk azon­ nal szolgálni, így a betegnek nem kell még egyszer ide­ fáradnia. Továbbá vasárnap is nyit­­va tartunk, ami persze anyagilag nem éri

meg, de tu­dom, hogy milyen kellemes meg­ lepetés ez azoknak, akiknek éppen akkor van szükségük, mondjuk, egy orrcseppre a kis­gyerekük számára. Én is anyuka vagyok, tu­dom, hogy ez fontos segítség lehet. Mind­ ezen felül mi elvállaljuk a magisztrális készít­ ményeket is. Az az érzésem, hogy ezzel meg­lehetôsen magunk vagyunk errefelé, hi­ szen az emberek igencsak elcsodálkoznak, amikor azt mondjuk, hogy tessék csak leülni egy kicsit, mindjárt elkészítjük azt a cseppet vagy kenôcsöt… Hogyan viszonyul a szakmát érintô leg­ újabb fejleményekhez? Az egyre csökkenô árrés nyilvánvalóan min­ denkit nagyon tragikusan érint, de nemcsak a gazdasági intézkedések nehezítik az éle­ tün­ket. Itt van például az egyik legújabb fej­ lemény, a hatóanyag-alapú gyógyszerren­de­ lés. A betegek nincsenek tisztában ennek a lényegével, általában tájékozatlanul jönnek ide az orvostól, ragaszkodnának a régi, jól bevált gyógyszerükhöz, mi pedig magyaráz­ hatnánk vég nélkül, ha lenne minderre elég

idô… El nem tudom képzelni, mi lesz, ha majd a sztatinok után a vérnyomáscsökkentôkre is sor kerül! Egyrészt eleve rettenetesen sok­ féle szer van, másrészt egy-egy beteget jel­ lemzôen egy hosszú beállítási periódus, akár öt-hat szer kipróbálása után sikerül vég­re ha­ tékonyan gyógyítani az adott gyógy­ sze­ rek­ kel, és akkor az egészet kezdhetné elölrôl egy valamivel olcsóbb készítmény miatt? Hát nem fogja! Vagy a háromhaviról egyhavira szi­ gorított gyógyszerrendelés: egy krónikus betegnek, aki évek óta szedi ugyanazokat a gyógyszereket, miért kell ezzel még tovább nehezíteni az életét? Én nem hiszem, hogy ilyenféle intézkedésekkel annyit lehessen spórolni, hogy ez bárkinek megérje. Az lenne jó, ha ezek a döntések nem az „író­asztal mö­ gött” születnének, hanem itt a pa­ ti­ kában, a betegek között szereznének min­ dennapi tapasztalatokat. Mert nekem fontos a szak­ mánk jövôje, én ugyan nem vagyok gyógy­ szerészdinasztia sarja, viszont az unoka­test­ véremmel talán alapja lehetünk egy újnak… László István

21

Nyári okos

fogyókúra Tavasszal, amikor elôvesszük nyári ruhá­in­kat, gyakran szembesülünk az­zal, hogy bizony néhány kilót le kel­lene adnunk. Így indu­lunk neki új­ ra és újra a tavaszi fogyó­kúráknak. Ezek azonban elsô len­dü­letben nem mindig sikeresek. De majd jön a nyár, biztatjuk magunkat, a sok friss zöldséggel, gyümölccsel, akkor köny­ nyebb lesz. És valóban, nyáron sok alacsony energiatartalmú zöldség és gyümölcs vásárolható. Ugyanakkor csábít a fagylalt, a jégkrém, a hideg üdítô vagy a hûvösen habzó sör, a lángosokról, palacsintákról és egyéb energiabombákról nem is beszélve.

Fogyni ezért okosan lenne érdemes. Lassan, de biztosan, és nem visszahízva. Persze, ez a legnehezebb. Jó, ha tudjuk, hogy a rövid idôn belüli nagy fogyások alkalmával nemcsak zsír-, de izomszövetet is veszítünk, ugyan­ak­ kor a „kúra” befejezése után nagy a vissza­ hízás veszélye. Az ideális fogyás mértéke havi 1-3 kg; ezt persze nehezebben veszi észre közvetlen környezetünk. Az elsô hóna­ pokban nincsenek léleksimogató dicséretek (pedig mi szeretnénk, ha 10-20 dkg mínuszt is észrevennének rajtunk), melyek segítenek abban, hogy ne ész nélküli fogyókúrát vé­ gezzünk, hanem „csak” étkezzünk egészsé­ gesebben, azt viszont akár életünk végéig. Az eredményes fogyás záloga ugyanis az életmódváltás. Fogyni minden módszerrel le­ het, de a nagy kérdés az, hogy az eredmény átmeneti, vagy végleges lesz.

22

A nyár segíthet. Melegben kevésbé vagyunk éhesek, inkább több folyadékot igénylünk. Persze, kérdés, hogy mit iszunk. Tejes italt, cukrozott teát, üdítôt, gyümölcslevet, sört, me­ lyekbôl 1dl 40-60 kcal-t tartalmaz? Két­ liternyi ilyen folyadék 800-1200 kcal-t is je­ lenthet, és még nem ettünk semmit. Tehát az okos fogyás elsô lépése, hogy a folyadék­ fogyasztást energiamentesen oldjuk meg. Ehhez általában vizet, cukormentes teát és limonádét kell innunk, és csak idônként – akár az édességigényünk kielégítésére – light üdítôt vagy gyümölcsleveket. A szük­sé­ ges kalciumot nem csak tejjel tudjuk elfo­ gyasz­tani – ami innivaló kategória –, hanem joghurt, sovány sajt, túró formájában is. A szív- és érrendszeri problémák és a daga­ natos betegségek megelôzése érdekében ér­­demes lenne naponta legalább 40, de in­

kább 60-80 dkg zöldséget, fôzelékfélét és gyümölcsöt elfogyasztani, így ezeket érde­ mes máris beépíteni az étrendbe. Legideá­li­ sabb a közti étkezésekre a gyümölcs, lehe­ tôleg nyersen és változatosan. Így máris 2-3 étkezést meg tudunk oldani energia­ sze­ gé­ nyen, hiszen a gyümölcsök általában ala­ csony kalóriatartalmúak (10 dkg = 50, max. 100 kcal), és van bennük vitamin, ásványi anyag, rost, flavonoid stb. Ha gyümölcs­ sa­ látának készítjük el, akkor pedig már édes­ séget is fogyasztunk. De ehetünk hozzá 1-2 dkg (!) diót vagy mogyorót is, melyeknek egészen más összetételû, de szintén fontos mikroelem-tartalmuk van. A zöldségek egy részét is érdemes nyersen fogyasztani szendvicshez, vagy salátának el­ készítve (nem majonézes alappal). Amit nem lehet nyersen enni, el lehet készíteni roston sütve, vagy kíméletesen (ressre) párolva. A saláták és párolt zöldségek nagy elônye, hogy szinte nem lehet azonos módon el­ké­ szíteni. Kicsit változtatunk a zöldségek fajtáin, a hozzávalók arányain, a fûszerek vagy ön­te­ tek összetételén, vagy esetleg a párolás ide­ jén, és máris új ízekre lelünk. Ezekbôl az ételekbôl – szemben a ha­gyományos, „ma­ gya­ros” ételekkel – na­gyobb mennyiségeket is lehet enni, sôt akár repetázni is lehet. Eze­ ket – lehetôleg ros­ton­sült vagy párolt hú­sok­ kal – vacsorára is fo­gyaszthatjuk. A hagyományos ételek zömét is el lehet ké­ szíteni úgy, hogy a testsúlykarbantartó ét­ rend­ be is beilleszthetôek legyenek. Fontos, hogy használjunk mindig sovány húsokat, és abból is csak legfeljebb 10 dkg-t egy adagba. Ételkészítéshez használható egy kevés – pá­ rolás szintû – zsiradékmennyiség, így a pör­ költ is csak kb. 200 kcal lesz. Ezt aztán lehet enni akár burgonyával, rizzsel, tésztával is, de nem mindegy, hogy mennyivel. Kb. 200 kcal energiát tartalmaz 20 dkg tisztított bur­ gonya, 5 dkg száraz tészta vagy nyers rizs. Ez persze nem nagy adag, de kiegészíthetô salátákkal. A jóllakottság érzete ugyanis nem kalóriafüggô, hanem azon múlik, hogy meny­ nyi­ re sikerül megtölteni a gyomrunkat. Per­

sze, evés közben lehet arra is ügyelni, hogy az utolsó néhány falat inkább legyen a sav­ kötô hatású burgonya vagy rizs. Akkor ke­ vésbé leszünk éhesek fél-egy óra múlva, hi­ szen a savanyúság, saláta sokaknak sav­ prob­lémát okozhat. A mai rohanó életben gyorsan eszünk, így evéskor ne is várjuk, hogy kialakuljon a jól­ lakottság érzete, mert ahhoz idô kell. Gyak­ ran inkább szembesülünk a „na, és mi van enni?” érzéssel, és ami finom, abból pedig óhatatlanul repetázunk is. Érdemes változ­tat­ ni az étkezési stíluson ebbôl a szempontból is. Ha lassan, a falatokat jól megrágva eszünk – az evéssel való foglalkozás ideje is befo­ lyásolja a teltségérzetet –, tapasztalni fogjuk, hogy többször fogjuk valóban jóllakottnak érezni magunkat. Persze, ha valakinek erre nincs ideje, arra is van megoldás. A tervezett étel elfogyasztása után 30-40 percig nincs evés! Tapasztalni fogjuk, hogy az esetek kb. 80%-ában ilyenkor már nem is vagyunk éhe­ sek. Ha mégsem, akkor pedig érdemes el­ gondolkozni, mit ettünk az étkezés végén. Esetleg gyümölcsöt, salátát, ami savas hatást eredményez a gyomorban? Ilyenkor elég néhány szem korpás keksz, és megoldódik a probléma. Kérdés az is, hogy milyen mértékû legyen a napi energiabevitel. Vannak, akik szerint ez­ zel nem kell foglalkozni, ugyanakkor külön­ bö­zô vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy mindegy, milyen az étel táp­ anyag-összeté­ tele (fehérje, zsír, szénhidrát), a lényeg, hogy

23

az elfogyasztott energia mennyisége kisebb legyen, mint amit a szer­ vezet eléget. Ha naponta 4-500 kcal-val keve­ sebbet eszünk, mint amennyit szervezetünk elhasznál, az az igazán „egészséges” fogyás, és ezt köny­ nyebb is hosszú távon betartani. Persze, ki­ csit csal­ha­tunk is: ha töb­bet moz­­gunk, töb­bet enged­hetünk meg magunknak. De ne felejt­ sük el: eszünk, elégetjük, eszünk, el­éget­jük… és elégetünkkel zárunk. Van egy mondásunk, amit érdemes meg­fo­ gadni: „reggelizzél, mint a király, vacsorázzál, mint a koldus.” De mit tegyünk, ha királyira sikerül a vacsoránk? Egy kiadós séta lefek­ vés elôtt segíthet rajtunk. Nincs kedvünk es­

ténként sétálni? Akkor jobban kell ügyelni a vacsorai menük energiatartalmára. Valamit valamiért, az egészség megôrzéséért vá­lasz­ szunk egészségesebb élet­módot. Gyurcsáné Kondrát Ilona, dietetikus Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet

Mozzarellás szendvics

• • • • • • •

8 szelet Graham toast kenyér 40 dkg paradicsom 20 dkg mozzarella 1 fej lilahagyma 2-3 levél friss bazsalikom 2 evôkanál olívaolaj 1 kávéskanál fûszerecet

Energia: 297 kcal

Fehérje: 13,7 g

Palócgulyás

• • • • • • • • • •

25 dkg pulykacomb filé (de lehet sertés vagy marhahús is) 40 dkg zöldbab 1 dl tejföl, 12%-os 2 evôkanál olaj 10 dkg vöröshagyma tárkony 1-2 gerezd fokhagyma fûszerpaprika konyhasó ½ csomag petrezselyem zöldje Energia: 262 kcal

24

Fehérje: 13,9 g

A paradicsomot, a mozzarellát és a hagy­mát vékonyan felszeleteljük. A kenyér­ sze­leteket olajjal megkenjük, és grillen vagy sütôben meg­­pirítjuk. A kenyereken szét­osztjuk a pa­ ra­­ dicsomot, erre tesszük a sajtszeleteket, majd a hagymakarikákat. A tetejüket kevés ecettel megkenjük, és ap­ róra vágott bazsa­ likommal megszór­juk. Zsír: 15,3 g

Szénhidrát: 24 g

Rost: 3,9 g

Az olajban megpárolt vöröshagymához hoz­­ zá­ adjuk a kockára vágott húst, és néhány percig együtt pirítjuk. Megszórjuk fûszer­pap­ rikával, hozzáadjuk a zúzott fok­ hagymát, és kevés vízzel felöntve, meg­ sózva, fedô alatt pároljuk. Amikor félig puha, beletesszük a feldarabolt zöld­ba­bot, a tárkonyt és a pet­re­ zselyemzöld felét. Fölengedjük kb. 1 liter víz­ zel és ad­dig fôzzük, amíg a hús megpuhul. A tej­föllel behabarjuk, összeforraljuk, majd pet­­ rezselyemzölddel meghintve tálaljuk. Le­ves­­ betétként csipetkét vagy házi tar­ho­nyát fôz­ hetünk bele. Zsír: 18,1 g

Szénhidrát: 10,7 g

Rost: 3,5 g

Olívás csirkeragu, barna rizzsel

• • • • • • • • • •

40 dkg csirkemell 10 dkg vöröshagyma 2 evôkanál olíva olaj 3 dkg olívabogyó 20 dkg paradicsom 1 evôkanál citromlé 1 gerezd fokhagyma 20 dkg barna rizs ½ evôkanál olaj tengeri só

Energia: 376 kcal

Fehérje: 29,1 g

A raguhoz elôké­szít­ jük a hozzá­való­kat: a csir­kemellet fel­koc­ káz­zuk, a vörös­hagy­ mát ap­ró­ra vágjuk, felszeleteljük az olí­ va­bogyót, kis kockára vágjuk a paradicsomot. Fél evôkanál olajjal elkészítjük a párolt rizst. Míg párolódik, hevített olíva olajon meg­pi­rít­ juk a húst és a vöröshagymát. Hozzáadjuk az olívabogyót és a paradicsomot, ízesítjük zú­ zott fokhagymával, sóval, borssal és cit­rom­ lével. Fedô alatt, lassú tûzön készre pároljuk. A ragut melegen, a párolt rizzsel tálaljuk. Zsír: 8,5 g

Szénhidrát: 43,3 g

Rost: 9,2 g

Zöldséges tészta

• • • • • • • • • • •

25 dkg Farfalle tészta (durum) 25 dkg cukkíni 25 dkg padlizsán 1 db zöldpaprika 20 dkg apró paradicsom 10 dkg vöröshagyma 2-3 gerezd fokhagyma 3-4 levél bazsalikom oregánó konyhasó 3 evôkanál olíva olaj

Energia: 338 kcal

Fehérje: 9,1 g

Egy evôkanál olajjal sós vizet forralunk a tész­ tának. Közben a vöröshagymát vé­ kony sze­­letekre vág­ juk, és két evôkanál olajon a zúzott fok­ hagymával átpirítjuk. Hozzáadjuk a tetszés szerint cikkekre vagy csíkokra vágott cukkínit, padli­zsánt és zöld­ paprikát és eny­ hén megsózva, fûszerekkel megszórva át­süt­jük. Utána kissé meg­pá­rol­ juk úgy, hogy a zöld­ségek ressek ma­­rad­ja­ nak. A paradi­ cso­ mokat cikkre vág­ juk, és a zöldségekhez ad­ juk, majd az egé­ szet fedô nélkül összesütjük. Amikor a tészta megfô, leszûrjük (nem öb­lít­jük le hideg víz­zel!) és az elkészült zöldség­hez keverjük. Fogyasztható melegen és hide­gen is. Zsír: 8,8g

Szénhidrát: 55,8 g

Rost: 6,7 g

25

Készültem elsô kérdéssel, tudtam, hogy honnan akarok elindulni. Persze nem lett semmi az egészbôl, mert miközben Járó Zsuzsa megpróbálta megfejteni, hogy honnan vagyok ismerôs, fölvetette, hogy talán a Pesti Estbôl, mert az egyetem elôtt ott dolgozott egy évig, sôt a tévés szakmába is belekóstolt. Gyors újratervezésre lett tehát szükség, de hát a kerülôutak mindig érdekesebbek…

Pocok és a repülôgép A Pesti Estnél dolgoztam, szerkesztôként. A lap készítette a Duna tévé kulturális mûsor­ ajánlóit, én találtam ki, hogy mi legyen benne, aztán én szerkesztettem, vágtam… Honnan tudtál vágni? Nem tudtam, azóta sem tudok. Elmondták, megmutatták, hogy mit kell csinálni. Lévai Balázs is akkor került oda, ô nagyon ügyes volt, sokat segített. Ô tévés lett, én viszont egy év után letettem errôl.

26

Csak azért, mert nem értettél hozzá? Egy idô után megterhelô lett. Mindenre el kellett menni, a legkisebb kiállításra is. Sok témában nem voltam annyira otthon, hogy olyan kérdéseket tudjak föltenni, ami értel­ mes, érdekes és fontos. Bár szerintem job­ ban csináltam, mint sokan, akik még mindig ebbôl élnek, de megéreztem, hogy ez nem az én mûfajom. Probléma volt az is, hogy idôn­ ként pocsék színházi elôadásokról kel­

lett ajánlót forgatni, ehhez pedig nem tudtam jó pofát vágni. Nagyon sok rossz és tehet­ ségtelen elôadást láttam, amiket képtelen vol­tam jó szívvel ajánlani. A színháztól sem ment el a kedved? Egyáltalán nem. Akkor az Új Színházban vol­ tam stúdiós, de pénzt kellett keresnem mel­ lette, és ez elég jól fizetett ahhoz képest, hogy havonta négy-öt napot kellett dolgozni. Ez már Márta István idejében volt? Nem, még Székely Gábor volt az igazgató. Az Új Színház akkor egy forradalmi színház volt, új emberekkel, új társulattal. Elôtte Nyír­ egyházán voltam stúdiós, ott szintén akkori­ ban éledt újra a színház Verebes István igaz­ gatása alatt, aki csodálatos színházat terem­ tett a semmibôl. Nagyon jó embereket és szí­ nészeket hívott, fantasztikus csapatban dol­ goztunk. A Színmûvészeti Egyetemre ötödik próbálkozásra vettek föl, amit egyáltalán nem értettem, mert szinte állandóan eljutottam a harmadik rostáig. És amikor Máté Gábor és Horvai István végül fölvett, akkor kitisztult, hogy igen, meg kellett várnom, mert ez az én helyem. Fantasztikus osztályunk volt, a mai napig tartjuk a kapcsolatot, dolgozunk együtt, összekeveredünk mindenféle színházaknál. Az egyetem után rögtön az akkor induló Ör­ kény Színházba kerültem. Jó élmény volt ott lenni, onnan is vannak a mai napig tartó ba­ rátságaim. Nem sajnáltál eljönni? Azt éreztem, túl sok körülöttem a Kossuthdíjas. Ez baj? Egyrészrôl nem, mert sokat lehet tanulni. Más­részrôl viszont igen, mert begörcsöltem. Egy újfehértói parasztlánynak éreztem ma­ gam, aki nem tud felnôni a feladathoz. Má­ csai Pál azért hívott oda, hogy én legyek a fiatal színésznô, de már akkor sem voltam az az alkat, most sem vagyok, sosem voltam. Emiatt folyton megbuktam mindenben. Kor­ rek­ tül megcsináltam, de éreztem, hogy az nem én vagyok. Nem jó, amikor állandóan azt hallod: „jó, jó, de azért az egyetemen jobb voltál…”. Szerettem a társulatot, gyakorlaton

is ott voltam, de valahogy elmaradtak a siker­ élmények. Persze, a színésznek kellenek ku­ darcok, sok-sok kudarc, hogy jobb legyen, de néha azért kell az igazi sikerélmény is. Felmondtam, de Pali visszacsábított. És még egy évet ott maradtam. És nem lett jobb. A kö­ vetkezô évben megint felmondtam. Föl­ hívtam Csizmadia Tibort, aki az egyetem óta minden évben hívott Egerbe, lelkesen mond­ tam neki, hogy itt vagyok! Nagyon örült, vi­ szont azt mondta, hogy most nem tud leszer­ zôdtetni, mert nagyon sok a lány, de talán egy darabra el tud hívni vendégként. Aztán két hónap múlva kiderült, hogy Kovács Pat­ rícia és Jordán Adél elszerzôdik, így lett he­ lyem Egerben. Abban a két hónapban nem estél kétség­ be, hogy szerzôdés nélkül maradtál? Egy kicsit igen. Anyagilag nem aggódtam, mert elég sok elôadásom maradt az Örkény­ ben, tudtam, hogy meg fogok élni. De a lét­ bizonytalanság, a hontalanság érzete minden színész életében benne van. Megállapodunk valahol, de mindig tovább kell menni. Sze­rin­ tem nem jó túl hosszú ideig egy helyen ma­ radni. Egyszer ezt már elmondtam valahol, és nagyon kikaptam érte.

A színházcsináló (fotó: Szkárossy Zsuzsa)

27

A lovakat lelövik, ugye? (fotó: Dömölky Dániel)

Sokaknak kell a biztonság. Igen, de szerintem a színészet nem a biz­ton­ ságról szól. Ha nincs elbizonytalanodás, és minden szépen, egyenesen ível, akkor nincs mihez képest jónak vagy rossznak lenni. Per­ sze, most nagy mellénnyel beszélek, mert ha felsorolom, hogy eddig hová tartoztam, csak olyan színházakat és társulatokat tudok mon­ dani, ahol érdemes volt dolgozni. Egerben négy évet töltöttél, ahonnan a tavalyi igazgatóváltás miatt jöttél el. Ho­ gyan kötöttél ki épp a Vígszínházban? Amikor tavaly Kovács Patrícia elment a Víg­ bôl, föl akartam hívni Eszenyi Enikôt. Ez pont egybeesett az egri igazgatóváltással. Aztán ar­ ra gondoltam, hogy elég hülyén venné ki magát, ha beajánlanám magam Patrícia he­ lyére, úgyhogy nem tettem meg. Ekkor, telje­ sen váratlanul, fölhívott Eszenyi Enikô, hogy nem akarok-e leszerzôdni. És te akartál. Miért? Egyrészt nyolc-tíz éves koromban a Vígszín­ ház színésznôje szerettem volna lenni. Nem

28

tudom, hányszor néztem meg a Fekete Pé­ tert, az egy csoda volt! Felvételrôl láttam a Csókos asszonyt, a Képzelt riportot, a Kô­mû­ ves Kelement – ezeket a nagy elôadásokat. A Sátor idején a Heilbronni Katica és a Játszd újra, Sam! volt számomra a két meghatározó elôadás. Sokat jártam föl a Vígszínházba. Más­részt minden színésznek ki kellene pró­ bálnia ekkora térben, ennyi ember elôtt ját­ szani. Én nagyon szeretem, amikor közel van­nak a nézôk, de úgy sokkal könnyebb jó színésznek lenni. De hogy harminc méter tá­ volságban ne azt érezze a nézô, hogy ott va­ lami rátét, valami színjátszás van, hanem iga­ zán hinni tudjon a történetben, az igazán nagy feladat, azt nehéz megoldani. Ezt na­ gyon tudja Enikô, sokat profitálok abból, ahogy rendez, ahogy ott van, amiket tanít. Iszo­ nyatosan jó csapat van most ott. Sok a fiatal, jó a társaság, jól érezzük magunkat együtt. Az idôsebb kollégákat is jól bírom. Jó em­be­ rek, a szó minden értelmében. Nagyon sze­ retem ezt a társulatot. Van benne össze­tartó erô. Remélem, hogy nem fogok csa­lód­ni. Nem volt nehéz döntés egy pár hónapos gyerekkel Egerbôl Budapestre költözni? Nem. Meg sem fordult a fejemben, hogy csak azért Egerben maradjak, mert van egy kicsi gyerekem, és ott biztosan kapok fize­ tést. Nem volt kérdés, hogy onnan eljövünk, annyira méltatlan volt az a hercehurca. Mindenképp kôszínházba akartál menni, társulatba tartozni? Igen. A szabadúszás egy kisgyerek mellett nagyon rizikós. Amikor szabadúszó vagy, ak­ kor mindent el kell vállalni, és az is benne van a pakliban, hogy nem fizetnek, meg az is, hogy éjszaka dolgozol. Egy színész élete amúgy is nehezen egyeztethetô össze a gye­ rekneveléssel. Hogy este nem én fektetem, nem vagyok ott… Hála a jó Istennek, hogy a gyerekem egy csodálatos személyiség, min­ denhez tud alkalmazkodni. Gyakorlatilag a színpadon élt, amíg meg nem született, hiszen majdnem végig­ját­ szottad a kilenc hónapot. Mennyi idôs is most?

Tizennégy hónapos. Bekerült egy bölcsibe, amit imád. Volt már olyan, hogy sírt, de nem sokszor, fél perc után már megy homokozni. És nagyon jól alszik éjszaka, amiért hálás vagyok… A szüleim Újfehértón élnek, sajnos nem tudnak annyit segíteni, mint amennyit sze­ retnének. Viszont a húgom itt lakik, és szinte a pótanyja a gyerekemnek, rengeteget vannak együtt. Van egy csodálatos barát­ nôm, Cseh Judit, aki hihetetlenül ért a gyere­ kekhez. Szerencsére a párom is sokat segít. Ilyen szempontból mázli, hogy nem kap­ tál a Vígben azonnal három fôszerepet. Ezt így is beszéltük meg. Abban egyeztünk meg, hogy egy bemutatóm lesz, de végül ket­tô lett. De nem bánom. A Színházcsináló nem volt annyira megterhelô, amikor pedig elkezdôdtek a Lovakat lelövik, ugye? próbái, már elég nagy volt a gyerek. A színházba nem szoktad bevinni? Élvezi, amikor bent van, de azt érzem, a gye­ rek nem oda való. Én úgy nem tudnék élni, mint Kaposváron a nagy korszakban, hogy a gyerek ott nôtt fel a büfében meg a taka­rás­ ban. Azt nem akarom. De abban sem hiszek, hogy a gyerek otthon legyen az anyukájával három évig. Az elsô hat hónapban igen. De utána szerintem fárasztó, nemcsak az anyá­ nak, hanem a gyereknek is. Mi úgy nôttük föl vidéken, hogy ott voltak a nagyszülôk, a test­ vérek, az unokatestvérek, ott volt a kert, aho­ va kiraktak minket, szinte egymást neveltük fel. A bölcsis néni szokta mondani, hogy gye­ reknek gyerek mellett a helye. Teljesen igaza van: látom a gyerekemen, hogy élvezi a saját korosztályának társaságát. Érdekes és na­ gyon jó dolog ez az anyaság. Sok mindent megtud az ember a világról és magáról. Fur­ csa ránézni a világra egy gyerek szemével. Neked ez megy? Persze. Muszáj is. Nehéz elhinni, hogy ez a kis pocok mindjárt járni és beszélni fog. Olyan érzés, mint amikor fölülsz egy repü­lô­ gépre, és képtelenségnek gondolod, hogy ez az óriási vasszerkezet a levegôbe emel­ kedik. Pedig tudod, hogy föl fog szállni. Rick Zsófi

A Színház-és Filmmûvészeti Egyetemet 2003ban végezte el Máté Gábor és Horvai István tanítványaként. Színházi gyakorlatát az Ör­ kény Színházban töltötte, ahol olyan szere­ pekben mutatkozhatott be, mint A tanítvány Ionesco Különórájában, Mrs. Martin A kopasz énekesnôben, Bianca Shakespeare Makran­ cos hölgyében. 2004-tôl két évadon át immár a színház szerzôdtetett tagjaként alakított Cse­ hov-, Brecht-, Kleist-, Molnár-, Kárpátihôsnôket. 2006-ban az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerzôdött, ahol a klasszikusok mel­ lett zenés feladatok is várták. 2011. au­ gusz­tusától a Vígszínház tagja. Színházi sze­ re­pei mellett filmvásznon is láthattuk a Sze­ relemtôl sújtva, a Jött egy busz és A nyo­mo­ zó címû filmekben.

A lovakat lelövik, ugye? (fotó: Dömölky Dániel)

29

Alaki hibás készítmények

Z

63

Minden nap találkozhatunk méreganyagokkal: a légszennyezés, a tartósítószerek és különböző kémiai anyagok károsíthatják egészségünket és szépségünket.

A Silegon lágyzselatin kapszulákban található máriatövis kivonat • antitoxikus • antioxidáns • regeneratív hatása révén segíti a szervezet legfontosabb méregtelenítő szervének munkáját.

SILE_12_04_003_HT

A Silegon Méregtelenítő Program professzionális segítséget nyújt szervezete méregtelenítésében.

A csomag tartalma: 2 doboz Silegon 140 mg máriatövis kivonatot és lecitint tartalmazó étrend-kiegészítő lágyzselatin kapszula és egy 36 oldalas méregtelenítő kalauz. Az étrend-kiegészítő nem helyettesíti a vegyes étrendet és az egészséges életmódot!