Ügyiratszám: MN/2279-16/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: az alkotmányos rend tiszteletben tartására vonatkozó, illetve a gyűlöletkeltésre alkalmas tartalom közzétételét tiltó törvényi rendelkezés vizsgálata
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 582/2012. (III. 28.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) az Echo Hungária Televízió Zrt.-vel (1145 Budapest, Törökőr u. 78.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott megismételt eljárásban megállapította, hogy a Médiaszolgáltató az Echo TV elnevezésű médiaszolgáltatásán 2008. december 5-én 6 órakor sugárzott „Kibeszélő” című műsorszámmal nem sértette meg az alkotmányos rend tiszteletben tartására, valamint a gyűlöletkeltésre alkalmas tartalom közzétételének tiltására vonatkozó törvényi rendelkezést. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett, a Médiatanácshoz (1088 Budapest, Reviczky u. 5.) három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető. Indokolás Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT), mint a Médiatanács jogelődje 1009/2009. (V.20.) számú határozatában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató az Echo TV csatornáján 2008. december 5-én sugárzott „Kibeszélő” című műsorszámmal megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. A törvénysértés miatt az ORTT az Rttv. 112. § (1) bekezdés c) pontja alapján 60 percre felfüggesztette a Médiaszolgáltató műsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását. A határozat bírósági felülvizsgálata során a Fővárosi Bíróság a 20.K.32.196/2009/24. sz. ítéletével az 1009/2009. (V.20.) számú határozatot hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. A másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla – 4.Kf.27.405/2011/3. sz. ítéletében – az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyta. A Fővárosi Bíróság ítéletének indokolása szerint a „határozat rendelkező részében nem került feltüntetésre az a közlemény részben, hogy mikor, milyen napon, hány órától sugárzott „Kibeszélő” című műsorszám vonatkozásában sértette meg az Rttv. szabályait” a hatóság. A bíróság álláspontja szerint „e tartalmi eleme a közleménynek elengedhetetlenül szükséges, hogy rögzítésre kerüljön”. A Fővárosi Bíróság kifejtette továbbá, hogy a határozatban a jogkövetkezmény kiválasztása során a hatóság a fokozatosság elvére való hivatkozást követően utalt még arra, hogy a Médiaszolgáltatónál a 2009. évben – amikor a határozat született – több alkalommal is felmerült a vélelmezett normaszegés, amely tekintetében a Testület még nem döntött. Ezt követően pedig a határozat kifejtette, hogy az Rttv. 3. § (2) bekezdésének megsértését a Médiaszolgáltató visszatérően követi el, tehát egy enyhe, a jogkövető magatartást kevésbé előirányozó szankció alkalmazása nem lenne indokolt, a Testület ezért választja a 60 perc időtartamra történő felfüggesztést. A bíróság álláspontja szerint a hatóság a Testület
előtt nem tárgyalt olyan ügyekre, ahol még határozat sem született, nem hivatkozhat a szankció kiszabásakor. A Fővárosi Ítélőtábla ítélete szerint a közlemény szövegét a hatóságnak a korábbi gyakorlatához képest is pontosabban kell meghatároznia, és konkrétan meg kell jelölnie, hogy mikor, milyen napon, hány órától sugárzott „Kibeszélő”-t szankcionálja, hiszen a határozatban előírt és a Médiaszolgáltató által közzéteendő közlemény szövegében kerülni kell még a látszatát is annak, hogy a hatóság egyes műsorszámok esetében általánosságban tájékoztassa a nézőket az Rttv. szerinti jogsértésekről. A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 182. § c) pontja szerinti hatáskörében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdésében foglaltak alapján hivatalból 2012. február 1-jén megismételt hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, mely tényről a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján a 223/2012. (II.1.) számú, MN/2279-13/2011. ügyiratszámú végzésében értesítette a Médiaszolgáltatót, valamint a Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és irat-betekintési jog illeti meg. Az eljárás során a Médiatanács az eljárási szabályok tekintetében az Mttv. rendelkezéseit, míg a jogsértéssel kapcsolatos anyagi jogi szabályok tekintetében az elkövetéskor hatályos Rttv. szabályait alkalmazta az Mttv. 216. § (1) és (3) bekezdései alapján. A Médiaszolgáltató a tértivevény tanúsága szerint 2012. február 13-án vette át a hatósági eljárás megindításáról, valamint a nyilatkozattételi és irat-betekintési jogáról szóló végzést. A Médiaszolgáltató a jelen határozat meghozataláig nem tett nyilatkozatot. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. Az Echo TV műsorán hétköznaponként 18 óra 30 perctől (ismétlés másnap reggel 6 órától) jelentkezik közel egy órás időtartamban a „Kibeszélő” című interaktív (betelefonálós) műsor. A műsor két részből áll, melyek között reklám, illetve közérdekű közlemények, társadalmi célú hirdetések kerülnek közzétételre. A 2008. december 5-én reggel 6 órától sugárzott ismétlő adásban Személyes adat először egy jótékonysági felhívást olvasott be, ami a Nagycsaládosok Országos Egyesületének megsegítését célozta. Ez után a műsorvezető három témát vetett fel: – Gyurcsány Ferenc egyetlen pontját sem fogadta el a szlovák kormányfő, – 70 milliárd forinttal tartoznak a fogyasztók az egyik energiaszolgáltatónak, – fokozódó romaterror Magyarországon. A műsorvezető a témákat vázlatosan kifejtette, majd a telefonos vélemények következtek. Az első telefonáló Ferenc volt, aki szigetvári lévén, az ormánsági cigányság „borzasztó” helyzetéről számolt be. A helyzet kialakulásában elsősorban a kormány szerepét firtatta, úgy gondolta, hogy a miniszterelnöknek változtatnia kell a politikáján. Beszámolt például arról, hogy vállalkozóként pénzt különített el a 2010-es választásokra, hogy magánkampánnyal „keresse meg Kovács Pisti szüleit”. Ezt követően Személyes adat került az éterbe. Szerinte az OEP és az APEH nem lehetne nyereséges, hiszen nem állítanak elő új értéket. A magyar-szlovák konfliktusról szólva elmondta, hogy a környező államok általában kutyába sem veszik a magyar kormányt. A roma ügyben azt hangoztatta, hogy az uzsorások nem a cigányokat lopják meg, hanem a magyar államot, amely a segélyeket adja – ezzel pedig az adófizetők pénze vándorol az uzsorások zsebébe. A visszaélések a politikában is elharapództak, szerinte a magyar kormány év végén rendszeresen nem tud elszámolni 300-400 milliárd forinttal. Mária egy általa Antall Józsefnek írt egykori levelét olvasta fel, amelyben a határon túli magyarság sorsdöntő kérdéseiben várt választ az akkori miniszterelnöktől (kitelepítés és megtorlás 2
elsősorban Csehszlovákiában, Jugoszláviában és Romániában). A betelefonáló szerint Gyurcsány Ferenc még most is nemzetközi fórumokhoz fordulhatna, hogy a szlovákok ne tehessenek otromba kijelentéseket. A negyedik telefonáló Személyes adat volt, aki szerint a magyarok álomvilágban élnek, és amíg ebből nem ébrednek fel, addig megoldások sem lesznek. A Fico–Gyurcsány ellentétet kirakathuzavonának tartotta, amiből mindkét fél megpróbál politikailag profitálni. A roma kérdés kapcsán kijelentette, hogy nem a rendőrök számát kell növelni, hanem a színvonalat kell emelni. A második rész elején Személyes adat megismételte a jótékonysági felhívást, szemezgetett az sms- és e-mail üzenetek között, majd folytatta a telefonos vélemények fogadását. Személyes adat a közüzemi díjak emelkedését kritizálta. A kiskunlacházi gyilkossági ügyről elmondta, hogy egyes források szerint megvannak a tettesek, de a felzúdulás miatt nem lehet nyilvánosságra hozni. Hozzátette, ha az áldozat cigány lett volna, akkor akármi megtörténhetett volna, hiszen a „szennytévék” már most is szinte a kislányt teszik felelőssé. Szerinte Baranyában már szervezik a roma gárdát, hagyományőrző egyesületet, amelynek keretében a cigányok kiállításokra és hangversenyekre járnak majd hivatalosan, de ennek szándékát ő kétségbe vonta. Kijelentette a médiumokban elterjedt szokásjog alapján, ha az áldozat cigány, akkor ki szabad mondani, ha elkövető, akkor nem szabad. A következő betelefonáló Személyes adat volt, aki a közüzemi tartozásról azt állította, hogy az kevesebb lehet, és burkoltan a cigányokat nevezte meg a tartozások felhalmozóiként, akik amúgy sem legálisan jutnak hozzá a szolgáltatásokhoz. Személyes adat nímandnak tartotta Ficót és Gyurcsányt is. Majd a cigánybűnözésről beszélt, amit bárhogy tagadnak is, de létezik. Az elmúlt években lezajlott növekedéséért Göncz Árpádot hibáztatta, aki a parlamenttel elfogadtatta a halálbüntetés eltörlését. Véleménye szerint a magyarság önvédelmi háborút fog vívni hamarosan a gyilkosok ellen, hiszen sokan lettek öngyilkosok, vagy haltak éhen, amióta a Kormány hatalmon van. Főként Bajnai Gordon nevét említette a felelősök között, de megjegyezte, a fél kormány lopott, amit szerinte Zuschlag vallomása is megerősít. Később kifejtette, hogy a két kereskedelmi tévét egy új, jobboldali kormánynak rögtön a beiktatása után el kell zavarnia Kamcsatkára. A kialakult politikai és gazdasági helyzetért főként Kuncze Gábort hibáztatta. Személyes adat véleménye szerint a villanyszámlán szereplő összegnek harmada sem teszi ki a villany árát, hanem „mindenféle elnevezésű” dolog, amit nyugodtan le lehetne vonni a tartozások összegéből. Így pedig - meglátása szerint - ő fizeti a „Bajnai Gordon-féle szemétláda gyilkosnak a villanyszámláját”. Ezért nem is kell kritizálni a szlovák kormányfőt, mert ő sem veszi komolyan a magyar kormányt. A miniszterelnököt félhülyének, a feleségét bulgár tramplinak, egy gyilkos unokájának bélyegezte. (Személyes adat történelmi tényként emlegette, hogy az Apró családnak vér tapad a kezéhez (6:53:02).) Az utolsó hozzászóló Személyes adat volt. A Fico–Gyurcsány affért szemfényvesztésnek tartotta, mert eleve az Unió alapszabályába ütközik, ha korlátozzák a nyelvhasználatot, hiszen minden tagország nyelve egyben az Unió hivatalos nyelve is. A roma téma kapcsán megemlítette, hogy az ORTT elmarasztalta Személyes adat a galgagyöröki esetről készített műsora miatt. Miklós felajánlotta, hogy kifizeti a büntetés egy részét. A kifogásolt tartalmak – időrendben – a következők voltak: Személyes adat : „A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ónodon ököllel megütötte tanárát egy diák. A Miskolci Rendőrkapitányság Ifjúságvédelmi és Bűnmegelőzési Osztálya eljárást indított ez ellen a fiú ellen, hát ugye gondolom, Önök is gondolják, hogy milyen származású fiatalemberről van szó.” (6:07:456:08:11) sms: „Vegyünk példát Thaiföldről, és takarítsuk már ki ezt a fertőt hazánkból mielőtt tényleg eltörlik a magyarságot a föld színéről! miért vagytok közönyösek?! Timi” (6:11:45). A műsorvezető fel is olvasta az üzenetet (6:35:26). Személyes adat : „Ferenc! Én egyfajta verbális harcosnak tartom magam, tehát mivel énszerintem ma Magyarországon polgárháború van, én a magam módján harcolok. Ha fegyvert kell fogni, remélem, akkor sem az ellenkező irányba fogok futni, most így gondolom a hazámat szolgálni. Ezek lehetnek, vagy tűnhetnek nagy szavaknak, de hát ez a helyzet, tényleg ezt gondolom, tehát ez nem csak erőmerítés kérdése, de hát egyre rosszabb a kedvem.” (6:12:39-6:13:07) sms: „Ezeken a gyilkosokon csak a halálbüntetés segítene!” (6:14:22-6:14:26)
3
Személyes adat : „Arról kell beszélgetni, hogy az IQ szintje milyen szinten van. Ismerek elég sok rendőrt.” Személyes adat : „Sőt, hát most roma származású rendőröket akarnak pozitív diszkriminációval fölvenni, még érettségi sem kell.” Személyes adat : „Hát, az meg a legcsodálatosabb lesz.” (6:26:24-6:26:35) Személyes adat : „Az 50 milliárdnak mondjuk a 80 százaléka dél-skandináv tartozó, és itt már – nem tudom érti-e, hogy mire gondolok?” Személyes adat : „Én értem, igen.” Személyes adat : „Sejti, hogy mire gondolok.” Személyes adat : „Igen, igen.” Személyes adat : „Azok úgyis lopják, mer’ a kisnyugdíjas, meg öregember, meg a régi világban szocializálódott emberek, azok, azok be fogják fizetni, inkább nem esznek.” (6:43:37-6.44:03) Személyes adat : „Én nem hiszek az Ön polgárháborús felvetésében, tudniillik ők csak a…van ez a népi mondás, hogy egy cigány nem ember. A cigány az mindig akkor erős, ha tíz van egy ellen.” (6:44:29-6:44:40) Személyes adat : „A másik, kedves Sándor, a polgárháború, én ezt kikérem magamnak. Én már egyszer elmondtam Önnek, hogy Magyarországon önvédelmi háborút fog a magyar nép vívni ezek ellen a senkiházi, tolvaj, csőcselék, gyilkosok ellen. Mert mondjuk ki csak őszintén a gyilkos nevet, tudniillik számoljuk már össze egyszer, vegye valaki a fáradtságot, hogy hány ember lett öngyilkos, vagy halt éhen, amióta a Gyurcsány Fecóék működnek. És mindenkit megnyugtatok, hogy ez ki fog törni, és nem is sokára.” (6:46:31-6:47:04) A 2008. december 5-én hatályos Alkotmány 2. § rögzíti: „2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. (3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.” A 2008. december 5-én hatályos Alkotmány 61. §-ának rendelkezése szerint: „(1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.” A 2008. december 5-én hatályos Rttv. 3. § (1) és (2) bekezdései az alábbiakról rendelkeznek: „(1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás – e törvény keretei között – szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok szabadon vehetők. A műsorszolgáltató – a törvény keretei között – önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.” A Fővárosi Bíróság 24.K.35.632/2006/2. számú ítéletében rögzítette, hogy mivel az Rttv. nem rendezi az alkotmányos rend fogalmát, annak tartalmát alkotmányossági értelmezéssel lehet megadni. A bíróság értelmezésében az alkotmányos rend fogalmába beletartozik valamennyi alapjog és azok gyakorlásával kapcsolatos állami intézményvédelmi kötelesség, az állam és az állampolgár közötti kölcsönös jogokra és kötelezettségekre épülő kapcsolat, valamint az államberendezkedés annak működési elveivel, jogrendjével és intézményeivel. Ezért mindazok, akik az alkotmány által felállított „rendtől” eltérő rendező elveket vallanak, vitatják az államberendezkedés működését meghatározó elveket, és
4
intézményeinek szükségességét, megkérdőjelezik az alapjogok fennálltát és érvényre juttatásukhoz szükséges intézményeket, az alkotmányos rendet kérdőjelezik meg. A kifogásolt műsorszámban a műsorvezető nem vonta kétségbe az alkotmányos alapjogok létét és érvényre juttatásukat biztosító intézményeket, nem tette kétségessé a parlamentáris demokrácia működésének rendező elveit, intézményeit. A műsorvezető által az aktuális Kormánnyal és az irányításuk alatt fennálló időszakkal szemben megfogalmazott kritika, valamint a polgárháború felvetése („mivel énszerintem ma Magyarországon polgárháború van”) nem eredményezte az alkotmányos rend iránti tisztelet megsértését, illetve azt, hogy a Médiaszolgáltató kétségbe vonta volna a jogállamiság létét. A fent kifejtettekre tekintettel a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a szóban forgó műsorszámban tiszteletben tartotta, nem sértette a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét. A gyűlölködő kifejezések, a gyűlöletbeszéd körébe tartozó megnyilvánulások az emberek egyenlőségének demokratikus szabályát támadják, egyes társadalmi csoportokat másodrendűnek ítélve. A minden embert megillető egyenlőség alapján tehát azon nézetek kinyilvánítását, amelyek ezen szabály ellenében kívánnak hatni, korlátozni lehet. A gyűlölködő kifejezésekkel tarkított vita valamely jelentős társadalmi kérdésről eltorzulhat, ha az egyenlő méltóságot tagadó nézetek hangoztatása előtérbe kerül. Ezek a kifejezések a sérelem okozását, és nem a racionális vitában való részvételt célozzák. Az általános véleményszabadságnak is vannak olyan korlátai, amelyek a nyílt közösségi vitát, egyben mások jogait védik, a demokratikus vitába sok olyan álláspont is belefér, ami a többség számára elfogadhatatlan. A demokráciába belefér akár a demokrácia tagadása is, de nem fér bele a demokrácia mögött álló alapvető elvek, szabályok elutasítása, legalábbis egy bizonyos – a jogszabályok által, kellő garanciák mellett meghatározott – mértéken túl. Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) számú határozatában kifejtette, hogy a gyűlöletkeltés az egyes emberi közösségek harmonikus egymás mellett élését akadályozza, szétszakítja a társadalmat, erősíti a szélsőségeket, az előítéletességet és az intoleranciát, és ezzel csökkenti a különbözőséghez való jogot elismerő, toleráns, multikulturális, az emberek egyenlő méltóságának elismerésén alapuló, a diszkriminációt értékként el nem ismerő társadalom kialakulásának esélyét. Az Alkotmánybíróság ugyanebben a határozatában rögzítette, hogy az Alkotmány biztosítja többek között az emberek egyenlő méltóságát, a diszkrimináció tilalmát, a lelkiismereti és vallásszabadságot, a nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét, a különbözőséghez való jogot; „a gyűlöletkeltés a fenti tartalmi jegyek tagadása, az erőszak érzelmi előkészítése [...] az emberek meghatározott csoportjának, egy kollektivitásnak olyan intoleráns minősítése, amely nem a demokrácia, hanem a diktatúra jellemzője”. Fentieket az Alkotmánybíróság 1006/B/2011. AB határozata megismételte. A 165/2011. (XII.20.) AB határozat szerint „Fogalmilag kizárt a demokratikus közvélemény kiépítésének, fenntartásának eszközeként az olyan médiatartalom, amely tagadja a demokrácia intézményes, alapvető jogokhoz kapcsolódó alapértékeit. Nem szolgálja a demokratikus véleményképzést és döntéshozatalt az olyan médiatartalom, amely a demokrácia értékeivel ellentétes nézeteket hirdet” (ABK 2011. 1297) Az Alkotmánybíróság 30/1992. (V.26.) AB határozata szerint nem minősül gyűlöletkeltésnek a nyílt kifogás, a bírálat, az erőteljes kritika és a sértő nyilatkozat sem. Az 1/2007. (I. 18.) számú AB határozat arra is rámutatott, hogy „a Médiatv. támadott bekezdése nem azt jelenti, hogy a rádió- és a televízió- műsorokban ne lenne helye vitának, kritikának, ne jelenhetne meg a társadalmat jellemző véleménypluralizmus. A rendelkezés célja annak a megakadályozása, hogy a rádió 5
és a televízió a sértő, faji alapon elítélő, kirekesztésre, diszkriminációra felhívó gyűlölködők »hangerősítője«” legyen.” A közéleti szereplők szabad bírálhatósága a 36/1994. (VI. 24.) AB határozat óta része a magyar jogrendszernek. E döntés fogalmazza meg a demokratikus véleményszabadság egyik alapvető elvét, amely szerint: „A véleménynyilvánítási és sajtószabadságnak alkotmányos értékéről és a demokratikus társadalom életében betöltött jelentős szerepéről az Alkotmánybíróság határozataiban eddig kifejtett álláspontokból következik, hogy e szabadság különleges védelmet követel akkor, amikor közügyeket és a közhatalom gyakorlását, a közfeladatot ellátó, illetve a közéletben szerepet vállaló személyek tevékenységét érinti. A közhatalom gyakorlásában résztvevő személyek védelmében a véleménynyilvánítás szabadságának szűkebb körű korlátozása felel meg a demokratikus jogállamiságból adódó alkotmányos követelményeknek. A demokratikus társadalom létezésének és fejlődésének nélkülözhetetlen eleme a közügyek vitatása, amely feltételezi a különböző politikai nézetek, vélemények kinyilvánítását, a közhatalom működésének bírálatát. A demokratikus hagyományokkal rendelkező társadalmak tapasztalatai szerint is e vitákban esetenként kellemetlen, éles, esetleg igazságtalan támadásokat intéznek a kormányzat és a közhivatalnokok ellen és nyilvánosságra kerülnek olyan tények is, amelyek a közéleti szereplők becsületének csorbítására alkalmasak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint kiemelkedő alkotmányos érdek az állami és helyi önkormányzati feladatokat ellátó szervek, és személyek tevékenységének nyilvános bírálhatósága, valamint az, hogy a polgárok bizonytalanság, megalkuvás, félelem nélkül vehessenek részt a politikai és társadalmi folyamatokban, a közéletben.” Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint a Btk. 269. §-ában (közösség elleni izgatás) szereplő „a lakosság egyes csoportjai” kategória alatt „az eltérő nézetrendszer (párttagok, egyesületek, mozgalmak stb. résztvevői) vagy egyéb, tulajdonképpen bármely ismérv szerint elkülönülő személyek” értendők, azzal a megszorítással, hogy a „közösség” fogalmának kiterjesztése nem teheti parttalanná a szabály alkalmazását (tehát az „elkülönülésnek” valósnak és érzékelhetőnek kell lennie). Jelen esetben egyrészt megkérdőjelezhető az, hogy létezik a kormánypárti politikusok és az érintett politikai oldalon állók esetében az a „személyiség lényegi vonásához tartozó tulajdonság”, amely a jogszabály által védett csoporttá alakítaná őket. Másrészt viszont egyértelmű, hogy a műsorszámban elhangzott sértő és szélsőséges – akár a nézői, akár műsorvezetői – álláspontok, amelyek az akkori Kormány aktuális politikáját erőteljesen bírálták, nem voltak alkalmasak gyűlöletkeltésre. A demokratikus nyilvánosság által megkövetelt vélemény- és sajtószabadság kiterjed a sértő, akár szélsőséges álláspontok közzétételének lehetőségére is. A szélsőséges vagy sértő véleményekkel szembeni tolerancia pedig a demokratikus vita hatékonyabbá tételét segíti elő. Az indulatos megjegyzéseket („Ezeken a gyilkosokon csak a halálbüntetés segítene!”, „senkiházi, tolvaj, csőcselék, gyilkosok”, „takarítsuk már ki ezt a fertőt hazánkból” stb.) a felháborodás szülhette, azonban nem buzdítottak erőszakos konfliktusmegoldásra, nem irányultak mások ellenséges indulatainak felkeltésére. Az ún. véleményműsorokban a műsorvezető és a betelefonáló hallgatók hasonló álláspontot képviselnek és egymáshoz szólnak, egymás erősítőjeként hatnak. A betelefonálós műsorokat jellemző együvé tartozás, azonos értékrend képviselete hívta elő a műsorszámban elhangzott többnyire politikai véleménynyilvánításokat, amelyek nem érték el a gyűlöletbeszéd mércéjét. A fent kifejtettekre tekintettel a Médiatanács megállapította, hogy a műsorszám nem volt alkalmas a kormánypárti oldalon tevékenykedő politikusokkal, és az érintett politikai oldalon állók összességével szembeni gyűlöletkeltésre. A roma kérdést érintő, a kiskunlacházi gyilkossággal kapcsolatos témafelvetés vonatkozásában nem hangzott el olyan gondolat, megjegyzés, amely a faji alapú kirekesztés, gyűlölködés mértékét elérte volna, illetve nem érte a roma közösséget olyan tartalmú minősítés, amely által őket másodrendűnek 6
tartva egy társadalmi kérdést érintő vita eltorzult volna. A roma származású rendőrökkel kapcsolatos pozitív diszkriminációt érintő, valamint a „van ez a népi mondás, hogy egy cigány nem ember, a cigány az mindig akkor erős, ha tíz van egy ellen” megjegyzés, továbbá a „dél-skandináv” jelző olyan kontextusban hangzott el, amely értékítéletet hordozott ugyan magában, azonban nem az emberek, jelen esetben nem a roma származásúak egyenlő méltóságát tagadta és nem minősítette a romák közösségét oly módon, amely a demokrácia kereteibe ne férne bele. Jelen esetben a műsorszámban elhangzott beszélgetések során megfogalmazott álláspontok a társadalmi véleménypluralizmus keretei között maradtak. A fent kifejtettekre figyelemmel a Médiatanács a műsorszám kapcsán megállapította, hogy az nem volt alkalmas a roma közösséggel szembeni gyűlöletkeltésre. Az Rttv. 3. § (2) bekezdésének sérelme nem valósult meg a műsorszámban, mert annak konkrét tartalma nem tekinthető olyan súlyosnak, amely elérte volna akár az alkotmányos rend sérelmét, akár a gyűlöletkeltés szintjét. A gyűlöletkeltés az Alkotmánybíróság szerint az erőszak érzelmi előkészítése, rendkívül súlyos magatartás; ilyen hatást a műsorszám tartalma a nézőből nem válthatott ki. A Médiatanács újfent kiemeli, hogy a sajtószabadság védi a szélsőséges, felháborító, sértő, bántó médiatartalmakat is, tehát önmagában egy adott médiatartalom efféle jellege még nem alapozza meg a jogsértés megállapítását. Tekintettel a fentiekre a Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató az Echo TV elnevezésű médiaszolgáltatásán 2008. december 5-én 6 órától ismétlésként sugárzott „Kibeszélő” című műsorszámával nem sértette meg az Rttv. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) alpontjában, a jogorvoslat előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésében, a bírósági eljárásról szóló tájékoztatás az Mttv. 164. § (1) bekezdésében, a halasztó hatály a Ket. 110. § (1) bekezdésében, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. Budapest, 2012. március 28. a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag
Kapják:
Személyes adat 7
8
