2012. (III. 22.) Kgy. határozat

9/2012. (III. 22.) Kgy. határozat Baranya megye területrendezési tervéről szóló 9/2005. (V. 12.) Kgy. rendelet módosításáról szóló 9/2012. (III. 28.) önkormányzati rendelettel összefüggő intézkedések 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elfogadja Baranya Megye Területrendezési Tervének megyei szabályozási ajánlásairól szóló melléklet szerinti dokumentumokat, egyidejűleg hatályon kívül helyezi az 53/2005. (IV. 28.) Kgy. határozatot. Határidő: 2012. március 22. (az elfogadásra), Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 2. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) bekezdés (h) pontja szerint biztosítani kell a településrendezési tervek megyei tervvel való összhangját. E folyamatos tevékenység érdekében a következő intézkedések szükségesek: a) Az elfogadott megyei területrendezési terv, a megyei területrendezési szabályzat és a megyei területrendezési ajánlások közzététele a megye hivatalos honlapján. Határidő: 2012. április 5. Felelős: Dr. Göndöc András megyei főjegyző b) Települési önkormányzatok tájékoztatása a terv tartalmáról. Határidő: 2012. április 5. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke c) A településrendezési tervek készítésénél és felülvizsgálatánál felhívjuk a figyelmet arra, hogy a megyében minden települési önkormányzat a megyei területrendezési tervvel összhangban lévő, az OTÉK szerinti szabályozásra épülő, korszerű településrendezési tervvel rendelkezzen. Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke d) Adatszolgáltatás a településrendezési tervek készítői számára - a jóváhagyott megyei területrendezési tervről, - az elfogadott szabályozási ajánlásokról Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 3. A megyei területrendezési terv legalább 5 évente történő (illetve az OTrT következő felülvizsgálatához illeszkedő) felülvizsgálatát el kell végezni. Határidő: 2016. december 31. Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 4. A Közgyűlés az OTrT soron következő felülvizsgálata során kezdeményezi az M60 út Pécs–Barcs–országhatár nyomvonalszakaszának - a már megvalósult autópálya folytatásaként - gyorsforgalmi útként történő szerepeltetését,

összhangban az ország 2011-ben elfogadott gyorsforgalmi és közúthálózat fejlesztési koncepciójában foglaltakkal valamint az M60 és az 57. sz. főút között Kozármisleny térségében szerepeltetett átkötés főútként való rögzítése. Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az OTrT soron következő felülvizsgálata során kezdeményezi a Pécs – Kaposvár 400kV-os távvezeték törlését. Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése biztosítja Baranya Megye Területrendezési Terve és a megye területfejlesztési koncepciójának az összhangját. Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 7. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése egyeztetve a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésével közösen (szinkronban a Somogy megyei területrendezési terv felülvizsgálati dokumentációjával) - az érintett települések bevonásával kezdeményezik egy olyan tanulmány elkészítését, amely feltárja a Villány-Barcs vasútvonal hasznosítási lehetőségeit, - az M60-as Szigetvár-Barcs közti szakaszának lehetséges nyomvonaláról egyeztetést kezdeményeznek a közlekedési tárcával az OTrT következő felülvizsgálatakor. Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 8. A Közgyűlés az OTrT legközelebbi felülvizsgálatához a jelenleg hatályos törvényhez képest az alábbi módosításokat igyekszik érvényesíteni: - A törvény 6.§ (2) bekezdés c) pontját úgy célszerű módosítani, hogy a 85% mezőgazdasági és erdőterület terület-felhasználási kategóriák mellett a fennmaradó területen nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési terület-felhasználási egység kijelölhető legyen. A jelenleg hatályos normaszöveg a nagyvárosias kizárásával csak lakóterület kijelölését engedi meg. - A törvény 8.§ (1) bekezdését úgy célszerű módosítani, hogy a szőlő termőhelyi kataszter II. osztályú területein kellő indokoltság esetén kijelölhető legyen a településrendezési tervekben beépítésre szánt terület. A jelenleg hatályos szabályozás egyként tiltja az I. és a II. osztályú szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítésre szánt terület-felhasználás kijelölését. - A törvény 8.§ (2) bekezdését úgy célszerű módosítani, hogy „Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter II. osztályú területein kellő indokoltság esetén kijelölhető legyen a településrendezési tervekben beépítésre szánt terület. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a Gyümölcs Termőhely Kataszter az I. és a II. osztályú lévő földrészletek beépítésre szánt területté nem minősíthetők.” Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra

Felelős:

Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke

9. A Közgyűlés az érintett magyarországi és horvátországi megyékkel egy közös kezdeményezés keretében fontosnak tartja és támogatja, hogy Európai Uniós pályázati támogatással készüljön el a Dráva határmenti térség komplex fejlesztési koncepciója és területrendezési terve. Határidő: 2012. december 31. (a tájékoztatásra) Felelős: Tiffán Zsolt, a közgyűlés elnöke 10.A megyei főépítészi feladatok ellátásának biztosítása. Határidő: 2012. július 31. Felelős: Tiffán Zsolt a közgyűlés elnöke

A 29/2012. (III. 22.) Kgy. határozat melléklete BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MEGYEI SZABÁLYOZÁSI AJÁNLÁSAI

I. A megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó megyei szabályozási ajánlások

1. Erdőgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben olyan meglévő erdőterületek, valamint erdőtelepítésre alkalmas területek találhatók, amelyek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból is szükséges vagy indokolt. Az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó területfelhasználási ajánlások I. általános ajánlások: Az NKP III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Baranya megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: • Az erdőállománnyal borított területek területi és minőségi védelme, fenntartása, környezetkímélő használata; • Az erdőtelepítések elősegítése, törekvés az erdők összefüggő hálózatára, a szórvány erdőtömbök összekapcsolásának megvalósításával; • Az erdők környezeti állapotának fenntartása, javítása, illetve az erdők természetességének javítása és közjóléti értékének növelése. Az erdőgazdasági térségben új erdőtelepítések, tájfásítások meghatározásánál kiemelt szempont: • a mezőgazdasági táj ökológiai, táj- és környezetvédelmi tagolása, • a véderdők és véderdősávok erózió- és defláció elleni védelemnek megfelelő telepítése, • az ökológiai - zöldfolyosó-rendszer kiegészítése, • és a települési környezetvédelmi érdekek érvényesülését szolgáló erdőstruktúra kialakítása, • a települések, kistérségek zöldfelületi rendszerének fejlesztése. II. részletes ajánlások: a) Meglévő erdők fenntartásánál, új erdők telepítésénél fokozott szerepet kell kapnia a védelmi, egészségügyi, és közjóléti rendeltetésnek. Ennek megvalósítására elsősorban nagyobb települések, település-együttesek, üdülőkörzetek, üdülő funkciójú települések környezetében célszerű törekedni. Előnyben részesítendők a kevésbé allergizáló fafajok. b) A megye védett természeti területeinek erdőterületein az elsődleges védelmi rendeltetés mellett a védettség fokának függvényében törekedni kell az ökoturizmus fejlesztésére is, - ezeken a területeken szükséges összehangolni a táj- és természetvédelemi, vízgazdálkodási, valamint a közjóléti funkciókat. c) A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben biztosítani kell a fenntartható használatot, természetkímélő módszerek alkalmazását, a biológiai sokféleség védelmét, valamint a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulások fajösszetételét. A természetkímélő erdőgazdálkodás különböző szempontjainak összeegyeztetésével törekedni kell az őshonos társulások fajösszetételének fenntartására ill. elősegítésére, indokolt esetben erdőrezervátum területek kijelölésére és fenntartására. d)Az erdők telepítésénél kiemelten kezelendő a nagyobb szántóföldi táblák véderdő-sávval történő defláció elleni védelme, az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, lejtős területek erózió elleni védelme, valamint a nagyobb települések környezetének védő erdősítése. Az erdőtelepítésre

kijelölendő területek meghatározásánál továbbá a táji-termőhelyi adottságokat, a mezőgazdálkodásra vak területalkalmasságot, a természetvédelmi és gazdasági igényeket is szükséges egyeztetni. Erdőtelepítést a táj- és klímavédelmi szempontok, a tájkarakter megőrzésének egyidejű figyelembevételével javasolt végezni. e) Az erdőtelepítésből kizárandó a természetvédelmi oltalom alatt álló gyep, a védelemre tervezett természeti terület, a természetes és természetközeli állapotú, a természeti területnek minősülő gyep, illetve a Natura2000 hálózatba kijelölt egyéb gyepes élőhely. A nem védett természetközeli területek erdősítési szándéka komplex ökológiai (hatás)vizsgálat alapján dönthető el. Gyep (legelő, rét) művelési ágban nyilvántartott terület, illetve vizenyős (nádas, mocsár, láp) területek esetében természeti értékvizsgálat szükséges és eredményének függvényében kerülhet sor az erdősítésre. f) Az erdőgazdálkodási térségben elő kell segíteni a roncsolt felszínek (a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, bányameddők, stb.) rekultivációját és az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését.

2. Mezőgazdasági térség Az OTrT fogalomhasználata szerint mezőgazdasági térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelyben elsősorban mezőgazdasági művelés alatt álló területek találhatók. A mezőgazdasági térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: I. általános ajánlások: Az NKP III-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Baranya megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: • Az agro-ökológiai adottságokhoz illeszkedő, környezetbarát gazdálkodás alkalmazása (pl. környezetbarát és talajkímélő agrotechnika, vetésforgó, vetésszerkezet, tápanyag-ellátás, öntözés alkalmazása; erózióvédelem; integrált növényvédelem; tarlóégetés elkerülése /bár hivatalosan ma sem lehet/). • Talajvédő gazdálkodás megvalósítása, a talaj-degradációs tényezők megelőzése, mérséklése, a talaj vízháztartási képességének javítása (kapcsolódik a környezetbarát mezőgazdasági gyakorlathoz). • A tisztított szennyvíz és szennyvíziszapok szakszerű mezőgazdasági felhasználása. • Mezőgazdasági üzemek energia-hatékony korszerűsítése, megújuló energiaforrások alkalmazása. • A termőföld igénybevételével megvalósuló beruházások során a talajvédelmi szabályok betartása (a beruházással, építéssel érintett területek humuszos termőrétegének megmentése, illetve a környező talajok minőségének megóvása). A mezőgazdálkodás során érvényre kell juttatni az ökológiai tájgazdálkodási szempontokat: • A mezőgazdasági térségben a táj- és természetvédelmi szempontoknak alárendelten kell elősegíteni az erdősávok, fasorok telepítését, de elsődlegesen a meglévő mezsgyék, facsoportok, erdősávok védelmét kell biztosítani. A tájfásítás meglevő értékei megőrzendők, új fásítás telepítésénél honos fajok alkalmazhatók. • A térség vízgazdálkodása az ökológiai elvek szerint tartandó fenn. A rendelkezésre álló vízkészlet megőrzendő és helyben, lehetőleg többcélúan hasznosítandó, a felszíni vizeket mesterségesen elvezetni, a talajvíz csökkenését eredményező tevékenységet végezni vészhelyzetet, illetve potenciális veszélyhelyzetet kivéve - tilos. Nedves réten, lápos-mocsaras területen, fáslegelőn ill. ezek 500 méteres körzetében a beépítés, burkolatok és vonalas létesítmények építése kerülendő. • Az ár-és belvízveszélyes mezőgazdasági területek művelési ágát és módját úgy kell megválasztani, -szántó és egyéb intenzív művelés esetén: megváltoztatni - hogy a vízgazdálkodási és a természetvédelmi szempontok prioritása érvényesüljön, e területek kemikália-, stb.- szennyeződése kizárható legyen, potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény elhelyezése nem javasolható.

•

A mezőgazdasági térség érzékeny természeti területein illetve extenzív művelésre alkalmas részein a szántóföldi művelést a lehetőleg vissza kell szorítani, a fennmaradó szántókon is csak extenzív ökológiai tájgazdálkodási típusú művelés folytatható: o a tápanyag-utánpótlást, a vegyszerek használatát minőségében, időben és mennyiségben korlátozni szükséges, csak mechanikai gyomirtás megengedett; o a szántókon is tűrni el kell a belvizes foltokat, időszakos vízállásokat; o a kialakult táblahatárok mezsgyéit, gyepes, cserjés tábla szegélyeit meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani, vagy ki kell alakítani a birtokrendezés során.

II. részletes ajánlások: a) Termőföldön a rendeltetéstől eltérő más célú területhasználat elsősorban a gyengébb minőségű földeken és csak a legszükségesebb mértékű termőföld-igénybevétellel javasolható. A termőföld művelés alóli kivonása elsősorban a jelenleg beépített területtel határos és gyengébb termőhelyi adottságú területeken javasolható. Az átlagosnál jobb minőségű termőföld beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki, amennyiben a más célú hasznosítás helyhez kötöttnek minősül, közérdekű - a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban támogatott - célt szolgál és arra a funkcióra gyengébb minőségű termőföld nem áll rendelkezésre. á) A mezőgazdasági térség beépítésre szánt területté való minősítése általában nem kívánatos, kivételesen csak abban az esetben, ha a terület természeti-, tájképi értékei nem károsodnak, adottságai is fennmaradnak, továbbá a terület biológiai sokfélesége sem károsodik helyreállíthatatlanul. b) A kiváló termőhelyi adottságú szántó, szőlő, gyümölcsös, gyep művelési ágban nyilvántartott területeket tervezett beruházások általában ne érintsék. Kivételesen indokolt esetben a terület rendeltetéstől eltérő felhasználására akkor kerüljön sor, ha a helyhez kötött beruházás közérdekű célt szolgál és más kisebb értékű terület nem áll rendelkezésre. c) A területfelhasználás változtatása a földtulajdonosok érdekeltségi körébe tartozik, így a megvalósításhoz szükséges a világos cél- és eszközrendszer, központi források hozzárendelése, illetve célzott termékpályás értékesítési szövetkezések ösztönzése. A területhasznosítás módját az agrárgazdálkodásért felelős szervek, illetve az ökológiai hálózathoz tartozó terület esetében a nemzeti park igazgatóság közreműködésével javasolt meghatározni. d) A szántóföldi művelésből kikerülő, szociális-, családi-, bio-, illetve egyéb külterjes mezőgazdálkodásra alkalmatlan területeket elsősorban őshonos fajokkal történő erdősítéssel és gyepesítéssel célszerű hasznosítani. A humán és ökológiai érdekeket figyelembe véve pollenszegény, nem vagy kevésbé allergizáló, nem invazív, lehetőség szerint honos fa- és fűfajok telepítését ajánlott szorgalmazni. dz1) A talajvédelmi szempontok közül kiemelt figyelmet kell fordítani a talaj szerves anyag tartalmának megőrzésére dz2) A mezőgazdasági térség területfelhasználása során - a mindenkori terület potenciálja és a művelési ág együttes figyelembevételével - ösztönözni kell a gazdaságos árutermelésre alkalmas birtokméretek kialakítását. Törekedni a tájjellegnek és termesztési hagyományoknak megfelelő birtokstruktúra fenntartására, szükség szerint fokozatos átalakítására. Ahol a birtokméret az adott művelési ághoz viszonyítva megfelelő és táji- természetvédelmi érdekeket nem sért, lehetővé kell tenni a gazdálkodással való együttlakás, a családi gazdálkodás, más területeken a rekreációs kertgazdálkodás (hobbikertészkedés) lehetőségeinek biztosítását. dz3) A mezőgazdasági térséghez tartozó területek hagyományosan kialakult állapothoz képest való további felaprózódását a településrendezés eszközeivel is gátolni kell. dz4) A termőterületek védelme érdekében külterületen településrendezési tervekben az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb, illetve az ott megengedett beépítési %-nál kisebb értékeket célszerű meghatározni a beépíthetőség feltételeként, továbbá ajánlott a termesztési hagyományoknak megfelelő mező- és kertgazdasági övezetek meghatározása a településrendezési eszközökben.

A mezőgazdasági térség részét képező kertgazdaság területeken - differenciált külterületszabályozással, azon belül a helyi sajátosságokhoz illeszkedő területfelhasználási kategóriák alkalmazásával törekedni kell a terület rendeltetésszerű használatához képest intenzívebb beépítések meggátlására. - Ezért a településrendezési tervek készítése során, a tájkarakter védelme érdekében javasolt az OTÉK-ban megengedett telekminimumnál nagyobb - irányelvként: hagyományos szőlő- és 2 intenzív kertészeti területeknél legalább 1500-3000 m , nem hagyományos szőlő- és 2 gyümölcsös területeknél min 3000-6000 m -, illetve az OTÉK-ban megengedett beépítési %nál kisebb, max. 1,5-2%-os értékeket meghatározni a beépíthetőség illetve a beépítés feltételeként. - Amennyiben az OTÉK szerinti általános mezőgazdasági övezetben a mezőgazdálkodás építményigénye birtokközpontban nem biztosítható, a településrendezési tervben megengedhető a beépítés a legalább 3 ha-t elérő birtok táji-természeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os, tájbaillő beépítettséggel. Az állattartás, szénatárolás településtervben meghatározandó építményigénye is csak tájba illesztett módon biztosítható, a terület tájitermészeti értéket nem képező részén, max. 0,5%-os beépítettséggel. e) Az árvíz és belvíz által veszélyeztetett mezőgazdasági területeken figyelembe kell venni az árvizek akadálymentes levezetésének feltételeit, illetve a termesztett kultúrák belvízérzékenységét. Ennek megfelelően kell a művelési ágat, valamint a művelési módot megválasztani, illetve megváltoztatni. f) Folyamatos művelés alatt álló szőlőterületen csak terménytárolással, szőlő és bor feldolgozással, valamint a borturizmussal kapcsolatos, tájba illő építményt indokolt elhelyezni a településrendezési tervekben meghatározott szabályozás szerint. g) Fontos feladat, hogy a borvidékek szőlőterületein megtörténjen a talajvédelmi igényeknek megfelelő tervszerű rekonstrukció (megalapozó tanulmánytervek alapján). h) A szőlőkataszterbe sorolt területeken kiemelten javasolt kezelni az új, korszerű fajtaszerkezetű ültetvények telepítését, tekintettel az EU rekonstrukciós támogatására. A borvidékek szőlőterületein az EU- szabályozás feltételei mellett figyelemmel kell lenni a tájhagyományok megőrzésére is az ültetvényrekonstrukciók során. i) A mezőgazdasági térségben - a megyei szerkezeti tervben ábrázolt területeken és építményeken túlmenően - új építmény létesítése is csak indokolt esetben, a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül legyen lehetséges. A védett szőlőhegyek területén és környezetében a szélerőművek telepítése nem javasolt. j) A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani kell a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét. A területeken meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az eróziós károsodást. k) A mezőgazdasági térségben elő kell segíteni a felhagyott és a működő kavics- és homokbányák, meddőhányók és egyéb roncsolt felületek rekultivációját, az ehhez kapcsolódó tájrehabilitációs feladatok elvégzését. (3) a) A legkiválóbb minőségű, árutermelésre legalkalmasabb területeket — melyek agrárpotenciáljukat tekintve kimagaslóak, környezeti szempontból pedig kevésbé érzékenyek — védeni szükséges. Ezért e területek belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez közvetlen kapcsolódásuk esetén indokolt, beépítésre szánt területté pedig elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal, kivételesen egyéb céllal javasolható. b) A megye mezőgazdasági területein meg kell akadályozni a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációját, az erózió okozta károkat. Ennek érdekében javasolt kialakítani a tájkép védelmét is biztosító mezővédő erdősávokból, fasorokból, gyepes, cserjés mezsgyékből álló zöldfolyosó hálózatot, valamint integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárásokat célszerű alkalmazni.

c) A termőhelyi adottságokat a környezetvédelem figyelembevételével maximálisan indokolt kihasználni. Erősíteni kell a minőséget, a tájjelleget, valamint a feldolgozás és értékesítés volumenét a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt. d) Szőlőtelepítés kívánatos elsősorban a borvidékek szőlőkataszter szerinti I–II. osztályú területein. Telepítéskor figyelembe kell venni a termesztési hagyományokat, valamint a növekvő piaci igényeknek megfelelő fajtaválaszték termőhelyi adottságoknak megfelelő alkalmazhatóságát. e) A mezőgazdasági térséghez tartozó borvidéki és szőlőkataszterbe sorolt területeken a beépítés településrendezési tervben megállapítandó feltétele a szőlő művelési ágnak megfelelő területhasználat. (4) a) A gyengébb termőhelyi adottságú, alacsonyabb termelési potenciállal rendelkező külterjesen hasznosítható mezőgazdasági területeket elsősorban takarmánytermesztéssel, gyepgazdálkodással összehangolt külterjes állattartással, idegenforgalmi, illetve génmegőrzési célú őshonos állatok tartásával, hal- és vadgazdálkodással, védelmi, rekreációs és gazdasági célú erdősítéssel, tájjellegű hungarikum és biotermék előállításával, gyógynövénytermesztéssel, méhészettel, szőlő- és bortermeléssel javasolt hasznosítani. b) A munkaerő-túlkínálat miatt az élőmunka-igényes (pl. gyógy- és fűszernövény-termesztés, biotermesztés stb.) piacképes árut előállító öko-szociális típusú mezőgazdaság támogatása és fenntartása indokolt. c) Az allergiás megbetegedések csökkentése érdekében a parlagfüves területek visszaszorítása fontos feladat. Ezt szolgálja az erdő- és gyepterületek növelése, határterületek, útszélek, rosszul kezelt szántóterületek karbantartása és a parlagfű-mentesítési kötelezettség betartása. d) Célszerű megvalósítani a külterjes hasznosítású területeken lévő halastó-rendszerek többcélú hasznosítását (termelés, turizmus, öntözés) és ennek fenntartását. e) A vízfolyások menti hullámtereken a szántóterületeket erdősíteni, gyepesíteni ajánlott. f) A mezőgazdasági térségbe tartozó magasabb ökológiai, de alacsonyabb termőhelyi értékű mezőgazdasági területek az agrárkörnyezet-védelmi alapú környezetkímélő területhasználat, az ökogazdálkodás és az erre épülő ökoturizmus és vidékfejlesztés javasolt célterületei, ennek megfelelően itt kiemelt fejlesztési és rendezési cél a táji változatosság, mozaikosság fenntartása: gyepek - ligetek - erdők, nádasok, nedves - vizes élőhelyek megóvása illetve területi részarányuk növelésének elősegítése. g) A mezőgazdasági térségben az intenzív művelésből kivonandó, öko- (bio-) és egyéb külterjes mezőgazdálkodásra sem alkalmas területek elsősorban extenzív gyepgazdálkodással, honos fafajokkal történő ligetes fásítással, halastóként vagy egyéb vizes- nedves élőhelyek kialakulására módot adó formában hasznosítandók. h) A mezőgazdasági térségben elsődlegesen a táj értékeinek és karakterének megőrzését szolgáló tájhasznosítási módokat szükséges támogatni. Ezen belül - a területi adottságok és alkalmasság figyelembevételével - az extenzív rét és legelőgazdálkodás, ár- és hullámtéri gazdálkodás, víztározás - halastavak, és többcélú tározók létesítése élvezzen prioritást. i) A mezőgazdasági térség extenzív tájgazdálkodásra alkalmas területein - az agrár és a környezetvédelmi támogatási formák összehangolt alkalmazásával - ösztönözni kell a szántóterületek arányának csökkentését, a gyep és erdőterületek arányának jelentős növelését. A vízfolyások menti hullámtéri területeken és a megyei területrendezési tervben ökológiai folyosóként és magterületként jelzett területeken található szántóterületeket erdősíteni, fásítani, illetve gyepesíteni célszerű. A gyepek, rétek, legelők extenzív fenntartása során elsődlegesen a hagyományos módszerek - a legeltetés és kaszálás - alkalmazása kívánatos, a természeti - környezeti szempontból érzékeny termőterületeken a műtrágyázás, vegyszerhasználat kerülendő.

3. Vegyes területfelhasználású térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vegyes területfelhasználású térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe mozaikos szerkezetű erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és települési térségek tartoznak A megyei területrendezési tervben vegyes területfelhasználású térség került alkalmazásra az OTrTben kijelölt térségekben (a területi lehatárolások pontosításával). A vegyes területfelhasználási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken a racionális földhasználat elvének alkalmazásával cél e kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek erdő, illetve gyepterületként való használata. 2. A térségben beépítésre szánt területet csak jóváhagyott településfejlesztési koncepció által meghatározott funkcióra, a takarékos területhasználat szempontjai figyelembevételével ajánlott. 3. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken is törekedni kell a történetileg kialakult kompakt településszerkezet illetve tájszerkezet megőrzésére és továbbfejlesztésére. Ennek érdekében új beépítésre szánt területek kijelölésére a kialakult településszerkezethez szervesen kapcsolódó - beépítésre alkalmas területen - kerüljön sor. 4. A vegyes területfelhasználású térség által érintett területeken települési térségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot és területrendezési tanulmányt, stratégiai környezeti vizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 5. Szegélyfásítás tervezése indokolt a külterületi szigetszerűen megjelenő zöldmezős beruházások tájba-illesztése érdekében. A szegélyfásítás során lehetőség szerint kerülni kell a tájidegen fajok alkalmazását.

4. Vízgazdálkodási térség Az OTrT fogalomhasználata szerint vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe egyes folyóvizek, egyes állóvizek, egyes vízfolyások és egyes csatornák medre és parti sávja tartozik. A vízgazdálkodási térségre vonatkozó területrendezési ajánlások 1. Együttműködve az ágazattal, a szomszédos megyék érintett térségeivel - vízgyűjtőnként komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteni. A térségi vízgazdálkodás keretében érvényesíteni kell az EU Vízkeretirányelvében (Water Framework Directive) foglaltakat. 2. A folyóvizek és a part menti területek területfelhasználásánál és hasznosításánál két prioritást kell párhuzamosan érvényesíteni: az árvizek biztonságos levezetése (élet- és vagyonvédelem) valamint a vízmegtartás (ökológiai és turisztikai vízigény biztosítása, árvízcsúcs csökkentő szerep). 3. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével - a vízgyűjtő szintű térségi komplex vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódva - el kell készíteni a települések csapadékvíz elvezetési tervét. Abban le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni a vízgyűjtők várható távlati terhelését.

4. A többletvíz elvezetése mellett a térségi vízgazdálkodási tervekben foglalkozni kell a vízvisszatartás és hordalékfogás kérdéseivel is, a lehullott csapadék ésszerű hasznosításával. 5. A természetes partvonalak csak kivételesen, a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével, környezeti hatásvizsgálat alapján változtathatóak meg, a természetes vízfelületek pedig nem csökkenthetők. 6. A folyókat, élővizeket övező ökológiai, illetve zöldfolyosó hálózatok megtartása és fejlesztése (rehabilitációja) kiemelt feladat. Az ehhez szükséges területeket a településrendezési tervek területfelhasználást meghatározó szerkezeti és szabályozási munkarészeiben biztosítani kell, az ajánlott besorolás lehet vízgazdálkodási, mezőgazdasági vagy erdőterület. A vízgazdálkodási térségben támogatni szükséges a mellékág-rehabilitációs, vizes élőhely rekonstrukciós törekvéseket. 7. A településrendezési tervekben az építésügyi előírások megfogalmazása során körültekintő szabályozás indokolt e területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 8. Vízfelület-növelés a mesterséges vízfelületek esetében a megyében nem csak lehetséges, hanem a helyi vízkárelhárítás, erózióveszély csökkentése, öntözési lehetőségek növelése, halászati és rekreációs szempontok alapján kifejezetten kívánatos. 9. A környezeti terhelés mérséklése érdekében szükséges kijelölni a vízparti táborozásra alkalmas helyeket, ott biztosítani a zavarásmentes tartózkodáshoz szükséges szolgáltatásokat (WC, hulladéktárolás és elszállítás, hajókivételi lehetőség, kijelölt tisztálkodóhelyek és főzőhelyek, tűzifa vételezési lehetőségek, stb.) 10. A feladatok meghatározásánál figyelembe kell venni „az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés legjobb gyakorlata” (Best practices on flood prevention, protection and migitation) európai dokumentumát, 11. Érvényesíteni kell a teret a folyónak elvet. 12. Gondoskodni kell az élet- és vagyonvédelem további biztosításáról a differenciált kockázatvállalás elve alapján.

4. Települési térség Az OTrT fogalomhasználata szerint települési térség: országos területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a települési területek közül a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt területek tartoznak. E kategórián belül a megyei területrendezési terv két kategóriát alkalmaz és határol le az alábbiak szerint: Városias települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a városok települési területe, továbbá azok a települési területek tartoznak, ahol a belterületi laksűrűség 15 fő/ha fölötti. Hagyományosan vidéki települési térség: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe - ide nem értve a városokat - a 15 fő/ha-nál nem nagyobb belterületi laksűrűségű települések települési területei tartoznak.

A települési térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. Az NKP III.-ban megjelenő intézkedésekkel összhangban Baranya megyében is érvényt kell szerezni az alábbi szempontoknak: Barnamezős területek felhasználása.

-

Zöldfelület kataszter létrehozása. A települések talajának védelme. A helyi zaj- és rezgésvédelemi szempontból csendes övezet, illetve fokozottan védett terület kijelölése. A települések fejlesztési-rendezési tervezésénél fokozott figyelem a földtani adottságokra, a felszínmozgásokkal való veszélyeztetettségre. Az igénybevételre kerülő biológiailag aktív felületek magas biológiai aktivitású területek létesítésével történő területi pótlása. Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti szempontok figyelembe vételével. A települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését biztosító előkezelő és fogadó létesítmények kialakítása.

2. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a település beépítésre nem szánt területeit beépítésre szánt területté minősíteni csak akkor indokolt, ha az ezzel elérni kívánt cél (lakó, gazdasági, üdülő vagy különleges terület kialakítása) beépített terület újrahasznosításával nem érhető el, vagy ehhez nincs elég beépítésre szánt terület. 3. A települések beépítésre szánt területét nem kívánatos növelni azokon a településeken, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, vagy nem megfelelő kapacitású tisztítóműre csatlakozik. 4. Az új beruházásokat elsősorban a beépített települési területek rehabilitációs és rekonstrukciós területein indokolt elhelyezni, ennek megfelelően korlátozni javasolt új területek igénybevételét zöldmezős beruházások, ipari parkok, új lakóterületi egységek és lakóparkok céljára. Ezért preferálni, támogatni ajánlott a meglévő lakóterületek intenzívebb hasznosítását, illetve a lakatlan és funkcióját vesztett, üres létesítmények újrahasznosítását. A beépített területen kívül települni kívánó zöldmezős beruházások, ipari, kereskedelmi, szolgáltató centrumok telephely-kijelölését a településrendezési tervekben szabályozni indokolt. 5. A táj- és településkép védelmét figyelembe véve adott településen szükséges lehet az építménymagasság korlátozása, ezért az épített környezethez történő illeszkedés érdekében az átlagnál magasabb építmények tervezését, engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni, és ennek megfelelően az építési övezetekben az építménymagasságok mértékét a településrendezési tervekben javasolt szabályozni. 6. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken (védett természeti területeken, egyedi tájértékek környezetében stb.) indokolt elkerülni a település hagyományos szerkezetének és jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását. Korlátozni kívánatos, illetve szigorú feltételekhez kötni a beépítésre szánt területek bővítését, valamint területhasználatát a védett természeti területek környezetében és az ökológiai hálózat egyéb területein, hidrogeológiai védőterületen, belvíz- és árvízveszélyes területen, továbbá ott, ahol azt a településkép-védelmi szempontok megkövetelik. 7. Javasolt megőrizni vagy kialakítani a települések egyedi karakterét és meghagyni a települések közötti szabad területeket - különösen az agglomerációba tartozó településeknél. 8. A települések belterülete között a természeti értékek megőrzéséhez ajánlott, hogy minimum 200 m széles külterületi, beépítésre nem szánt szabad terület legyen, amelyet a településrendezési tervekben szükséges biztosítani. 9. A lakóterületek bővítésére figyelembe vehető volt zártkertek és üdülőterületek átalakításához előfeltételként szükséges az infrastruktúra kiépítése. 10. A településrendezési tervekben - a területhasználat és a beépítés jellemzőinek figyelembevételével - fokozott figyelmet kell fordítani a települési karakternek és a tervben támogatni kívánt funkcionális célnak egyaránt megfelelő területfelhasználási kategóriák megválasztására és a kategóriákhoz tartozó területhasználati, építési és környezethasználati szabályok differenciált meghatározására.

11. Törekedni kell a tagolt települési szerkezet kialakítására. A térszerkezet tagolásának egyik legfontosabb eszköze (a térségi zöldhálózatok rendszerébe illeszkedő) települési zöldfelületi rendszer kialakítása, a meglévő zöldterületek megőrzése, a táji környezetet is figyelembe vevő méretezéssel új funkcionális zöldterületek tervezése, a zöldterületi (és zöldfelületi) egységek funkcionális és ökológiai hálózatot képező rendszerbe szervezése, a települési szegélyek megfelelő kialakítása. 12. A települési területeken a településszerkezet alakításával, a helyi építési szabályozással segíteni kell a lakó és intézményi funkciókat zavaró tevékenységek megszüntetését, újabb zavaró tevékenységek távoltartását elősegítő országos hatókörű érvényesülését. 13. A városközpontok és a nagyközségek, községek központjainak megújítása során egyszerre kell érvényesíteni az értékőrzés, a karakterfejlesztés, a funkcióbővítés, a biológiai aktivitásérték növelés, valamint a közterületi minőség javításának szempontjait. A fejlesztésnél kiemelt figyelmet kell fordítani az érintett lakosság elvárásaira és a helyi gazdaság fejlesztésének szempontjaira. 14. A településrendezési beavatkozások megalapozására el kell készíteni a települések értékvédelmi kataszterét úgy a régészeti örökség, mint az épített örökség, illetve a táji örökség (az egyedi tájértékek) vonatkozásában. 15. A településközpontok rehabilitációja, valamint a településfejlesztési dokumentumokban kijelölt akcióterületek fejlesztése és rendezése során kiemelt figyelmet kell fordítani az értékek védelmére, a helyi sajátosságok felmutatására, valamint a környezeti minőség általános emelésére, a településképet zavaró elemek kiküszöbölésére. 16. A településközpontok rehabilitációja, valamint az akcióterületek fejlesztése során biztosítani célszerű az elektromos és hírközlő hálózatok (légkábelek) felszín alatti elvezetését. E területeken törekedni kell a csapadékvíz elvezetés (hálózatba illesztett, de) zárt rendszerű megoldásainak alkalmazására 17. Az idősebb településmagok rehabilitálása, a közművek lehetőség szerinti rejtett vonalvezetése a településképi megjelenés javítása érdekében ajánlott.

18. Városi települési hasznosítását.

térségekben

preferálni

indokolt

a

meglévő

lakóterületek

intenzívebb

19. Elsősorban a városi települési térségekben javasolt a zöldterületek és zöldfelületek kiterjedésének növelése, az alulhasznosított területek biológiai aktivitásának növelése. Minden települési térségben indokolt azonban olyan közterületszabályozás érvényesítése, amely a közlekedés biztosításán és a közművek elvezetésének biztosításán túl lehetővé teszi legalább egyoldali fasor telepítését is. 20. A települések beépítésre szánt területei és a mellettük meglévő - vagy tervezett - főutak, elkerülő utak között - a zaj- és rezgés, illetve a közlekedésből eredő légszennyezés elleni védelemre is alkalmas - védő, takaró zöldsávok létesítése indokolt. A lakó és a gazdasági funkciójú területek között a környezetvédelmi és településesztétikai követelmények együttes teljesítése érdekében védő takaró zöldsávok tervezése indokolt. 21. A hagyományosan vidéki települési térségekben meg kell előzni a települési területek olyan mértékű sűrítését (a területhasználat és a beépítés intenzitásának túlzott növelését), amely kedvezőtlen irányba befolyásolja a lakókörnyezet és a környezetminőség alakulását, és rontja a falusias életmód feltételeit. 22. A beépítésre nem szánt területek beépítésre szánt területté való átminősítése és tényleges igénybevétele során követelmény, hogy bebizonyosodjon: adott településben a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióban előirányzott funkció elhelyezésére sem a beépített (műszakilag már korábban igénybe vett) területek helyreállításával (rehabilitálásával), sem a jóváhagyott településrendezési tervekben a beépítésre szánt területként szabályozott területek hasznosításával nincs lehetőség.

23. Törekedni kell a funkcióját vesztett, üres létesítmények (és területeik) újrahasznosítására. 24. A települési térség igénybevételének és bővítésének fontos kritériuma, hogy az csak műszaki infrastruktúra kialakításának biztosítása esetén lehetséges, sőt egyáltalán nem lehetséges, ha az a települések területén megyei ökológiai hálózathoz tartozó területet érint, vagy az összefüggő erdőterületeket csökkentené. 25. A (volt zártkerti) kertgazdasági területek beépítésre szánt területté való átminősítése akkor támogatható, ha adott területen a tervezett funkcióhoz nélkülözhetetlen közterületek kialakíthatók, a közművek elhelyezhetők, és a funkcióhoz tartozó telekméretek és telekgeometria az OTÉK követelményeivel összhangban a területtulajdonosok önkéntes elhatározásával és költségviselésével megteremthető. Lakó funkcióra fentieken túl akkor javasolható a terület átminősítése, ha a humán infrastruktúra és a közszolgáltatások is biztosíthatók. 26. A települési identitás megőrzése és erősítése, a strukturált területhasználat és az ökológiai, illetve zöldfolyosók folyamatosságának biztosítása érdekében indokolt a települési beépítésre szánt területei között minimum 200 méter széles beépítésre nem szánt mező vagy erdőgazdasági terület, vagy zöldterület kijelölése, mely a település nagysága, illetve az adott természeti értékek egyedi területigényei szerint szükségképpen növelendő. 27. A települési térségen kívüli - ahhoz szervesen nem kapcsolódó - zöldmezős beruházások településrendezési tervbe illesztése előtt tájterhelhetőségi vizsgálatot és területrendezési tanulmányt és stratégiai környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni (a tervezett fejlesztés hatásainak komplex vizsgálatára), ha a tervezett területfelhasználás kiterjedése meghaladja a 10 hektárt, vagy az egymással funkcionális kapcsolatban lévő, de egymáshoz nem kapcsolódó területfelhasználások együttes kiterjedése meghaladja a 15 hektárt. 28. Az egymáshoz láncszerűen kapcsolódó hagyományos településstruktúrájukat őrző települések közé nem javasolt nagy, összefüggő lakóterületek kijelölése. 29. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem szempontjainak érvényesítése érdekében védendő területeket úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. 30. Meg kell őrizni a hagyományosan vidéki települések táji kapcsolatait, a településkép és a táj összhangját. 31. A településrendezés eszközeinek kialakításakor és felülvizsgálatakor érvényre kell juttatni a megyei és a települési környezetvédelmi programban foglaltakat, valamint a klímavédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjait.

5. Építmények által igénybe vett térség Az OTrT fogalomhasználata szerint építmények által igénybe vett térség: az országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak.

Az építmények által igénybe vett térségre vonatkozó területrendezési ajánlások: 1. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló jogszabály értelmében a közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési tervében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Ha a meglévő közlekedési zajforrás (közúti közlekedés, vasúti, illetve légi közlekedés is) okozta zajterhelés határérték feletti, akkor az útvonal vagy létesítmény korszerűsítésének, útkapacitás bővítésének engedélyezéséhez a zajcsökkentés lehetőségeire vonatkozó konkrét megoldási és programozott megvalósítási tervet is készíteni kell.

2. Infrastruktúra-fejlesztés a környezeti (ezen belül különösen a vízháztartási, éghajlatváltozási, talajvédelmi, ökológiai) szempontok figyelembe vételével javasolt.

Az egyes települések Térségi Szerkezeti Terv szerint meghatározott területfelhasználási kategóriái területi mérlegét a határozat 1. melléklete tartalmazza.

megyei

II. A megyei infrastruktúra elemeire vonatkozó megyei feladatok és irányelvek

1. A közlekedési hálózatok fejlesztésére vonatkozó megyei feladatok, irányelvek 1. A megye jelenlegi hátrányos helyzetét kiküszöbölendő törekedni kell a megyét érintő, tervezett országos gyorsforgalmi utak minél hamarabb történő megépítésére. 2. Szorgalmazni kell a községek jobb ellátását, a lakosság színvonalasabb kiszolgálását elősegítő, hiányzó településközi úthálózati elemek fokozatos kiépítését. A kiépítés módját (vonalvezetés, keresztmetszeti kialakítás és burkolatminőség) az útszakasz hálózatban betöltött szerepe és az út természeti környezetének figyelembevétele alapján minden esetben egyedileg kell meghatározni. 3. A tervezett új nyomvonalak, ill. nyomvonalszakaszok, csomópontok és más közlekedési létesítmények területigényének pontosítása a települések településrendezési terveinek készítése során biztosítandó. 4. Kiemelt feladat a térségi kerékpárút hálózat helyi kezdeményezésekkel és útszakaszokkal összehangolt fejlesztése elsősorban a megyei területrendezési tervben megjelölt útvonalakon.

2. Vízkészletekre, árvíz- és belvízvédelemre vonatkozó irányelvek Felszíni és felszín alatti vízkészletekre vonatkozó tervezési irányelvek: 1. Felszíni és felszín alatti vízkészletek védelmét biztosító területfelhasználási lehetőségeket korlátokat - meg kell határozni, hogy az a településrendezési tervekben továbbvezetésre kerülhessen. 2. A vízkészlettel való takarékosabb gazdálkodás érdekében a vízigények kielégítéséhez szükséges készleteket vízminőség szerinti bontásban kell meghatározni.

Árvíz-, belvízvédelemre vonatkozó tervezési irányelvek: 1. A vízfolyások, tavak mentén árvízvédelemre, valamint mederkarbantartásra az elsőrendű védvonal lábától, illetve a magas part-éltől 10 m-es sávot szabadon kell hagyni. 2. Az elsőrendű árvízi védvonal, a nagyvízi meder-él és a folyó medre közötti hullámtéri, nyílt ártéri területre a Kormányrendeletben rögzített előírásokat be kell tartani. 3. A Duna magasparti részén Bár és Dunaszekcső térségében a keskeny parti sávban a belterületi árvízszint alatti területrészeken a beépítést el kell kerülni, ill. esetleges beépítés esetén olyan anyagok felhasználását ill. építési módot kell a településrendezési tervben meghatározni, amely ellenáll az időszakos elöntéseknek. 4. A vízfolyások, patakok, tavak, további egyéb időszakosan vagy állandóan vízjárta területeket, amelyek a Földhivatali ingatlan-nyilvántartási térképen vízgazdálkodási területekként rögzítettek, mindaddig vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, amíg annak módosítására vízjogi létesítési engedély nem ad lehetőséget.

5. Tartósan, időszakosan vízállásos, belvízzel veszélyeztetett, mélyfekvésű terület hasznosítási javaslatánál a vizes adottságot figyelembe kell venni, a belvíz veszélyeztetett területen csak olyan tevékenységet, fejlesztést szabad engedélyezni, amelyben az időnkénti, vagy tartósabb vízállás kárt nem okoz, ettől igény esetén a belvízmentességet meg kell oldani. 6. A vizes adottságok és lehetőségek idegenforgalmi célú (üdülés, sportolás, szabadidő eltöltés) hasznosítását előtérbe kell helyezni, vízpartok rendezésével, fokozottabb mederkarbantartással, vízfolyások revitalizációjával, tározó tavak létesítésével, vízkeret irányelv figyelembe vételével. 7. Élővizek vízminőség védelmét biztosító beavatkozási igények településrendezési tervekben való továbbvezetésének a biztosítását meg kell oldani (hordalékfogók, olajfogók telepítése, stb).

3. Vízi közműveket érintő szabályozási irányelvek Vízellátásra vonatkozó megyei szabályozási, illetve tervezési irányelvek: 1. A települések beépített és beépítésre szánt területén a vezetékes vízellátottságát teljes körűvé kell tenni. 2. A közüzemi ivó- és tüzivíz ellátási igény távlati kielégítése érdekében a meglevő bázisok, az elosztóhálózatok és hálózati létesítmények, műtárgyak folyamatos karbantartása, elavult, elhasználódott vezetékek, berendezések rekonstrukciója szükséges. 3. Az un. egy kutas települések, forráson alapuló vízbázisú települések, a szigetszerűen egyedi helyi ellátással rendelkező települések regionális hálózati rendszerhez való csatlakozási lehetőségét legalább tervezési szinten elő kell készíteni. 4. A túl hosszú hálózattal csatlakozó települések több-oldali térségi, regionális összekötésének megoldási lehetőségét is vizsgálni kell. 5. A vízbázisok védelmét szolgáló és még meg nem állapított hidrogeológiai védőterületek kijelölését és annak jogi rendezését meg kell oldani. 6. A meglevő és tartalék vízbázisok védelmét szolgáló hidrogeológiai védőterületeken belül a 123/1997 (VII.18.) Korm. rend-ben rögzített előírásokat érvényesíteni kell. 7. A kitermelt vizek vízkezelését úgy kell megoldani, hogy az előírások szerinti vízminőségi elvárások (keménységre, vastartalomra és egyéb rendeletben előírt határértéke) biztosíthatók legyenek. 8. Regionális hálózati rendszerhez kell csatlakoztatni azokat a településeket, amelyeken a helyi vízbázis vízkezelésének megoldásával sem tudják az előírásoknak megfelelő vízminőséget biztosítani. 9. A konkrét vízfelhasználáshoz szükséges vízminőségű vízzel történő ellátás megoldására kell törekedni (iparivíz igényt lehetőleg nem ivóvíz minőségű vízzel kell kielégíteni).

Szennyvízelvezetés, -kezelés fejlesztésére vonatkozó intézkedések és irányelvek: 1. A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező települések beépítésre szánt területén a közcsatornázási és szennyvizeinek kezelési lehetőségének megoldását elő kell készülni, legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges (még, ha a gazdasági realitás alapján a megvalósításra csak nagyobb távlatban kerülhet is sor). 2. Az 500 fő (500 LE) alatti településeknél (ahol a szennyvíz közcsatornás összegyűjtése és tisztító telepen történő kezelésének megoldása csak nagyobb távlatban várható) az egyéni kezdeményezésű helyi szakszerű szennyvízpótló berendezések, megfelelő befogadó esetén az egyedi kisberendezések alkalmazását, ha azt az ÁNTSZ, az illetékes hatóságok is engedélyezik,

támogatni kell. Ha környezetvédelmi, egészségvédelmi, vízvédelmi, topográfiai okokból helyi megoldás nem alkalmazható, akkor zárt gyűjtőmedencék létesítését kell előírni, amelynek víztömörségét ellenőrizni kell. Zárt gyűjtőmedence csak ott létesíthető, amelynek szükséges ürítése mindenkor (űrítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 3. A külterületeken, illetve a beépítésre nem szánt területeken keletkező szennyvizek gyűjtéséről és kezeléséről a települések helyi építési szabályzatának kell rendelkeznie. 4. A tisztítási technológiák meghatározásánál figyelembe kell venni a befogadóra vonatkozó előírásokat is. 5. A létesítendő tisztítótelepek technológiáját, műszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye nem érinthet olyan távlati fejlesztésre szánt területet sem, amelyet a tisztítótelep védőtávolságán belül nem szabad elhelyezni. 6. A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari előkezelt szennyvíz vezethető, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetőségét nem akadályozza meg. 4. Felszíni vizek, csapadékvíz elvezetésre vonatkozó tervezési irányelvek 1. A települések településrendezési tervében rögzített távlati területhasznosítás figyelembe vételével, a településrendezési terv készíttetésével párhuzamosan el kell készíttetni a település vízgyűjtőkre kitekintő csapadékvíz elvezetési legalább tanulmány tervét, annak a településrendezési tervbe történő visszacsatolásával. A tanulmánytervben le kell határolni a zárt csapadékvíz elvezetésű és a nyílt árkos vízelvezetésű területeket. Meg kell határozni az adott településen túlnyúló vízgyűjtők várható távlati terhelését. 2. A vízgyűjtők vízminőség védelme érdekében az élővízbe vezetés előtt hordalékfogó műtárgyak elhelyezését elő kell írni. 3. A vízgyűjtő rendszert, az ahhoz tartozó állandó, vagy időszakos vízfolyásokat, patakokat, árkokat, vízmosásokat, tavakat stb. vízgazdálkodási területnek kell tekinteni, annak medrét változtatni, vagy bármilyen tevékenységgel érinteni csak vízjogi engedély alapján lehet. 4. A vizek partján annak meder karbantartására szabad sávot kell biztosítani a kezelője számára. Nagyobb folyók, a Duna és a Dráva mentén 10 m, állami kezelésű folyók, patakok, stb. partján min 6 m, önkormányzati, társulási kezelésű vízfolyások, árkok stb mentén min 3 m-es sávot kell szabadon hagyni. 5. Az energiaközműveket érintő szabályozási, illetve tervezési irányelvek 1. Az energiatermelő és szállító hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozása tájképvédelmi, arculatformálási, egyéb védett övezetek igényeinek figyelembe vételével. 2. Tervezett alaphálózati, országos, illetve nemzetközi hálózati rendszerhez tartozó, villamosenergia átviteli hálózatok, szénhidrogén (földgáz, olaj és termék) szállítóvezetékek elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezetének helybiztosítási igényének meghatározása. 3. Tervezett térségi jelentőségű gerinchálózathoz tartozó villamosenergia hálózatok, földgáz hálózatok elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és biztonsági övezetének helybiztosítási igényének meghatározása. 4. 50 MW feletti energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak helykijelölése. 5. 50 MW alatti térségi jelentőségű energiatermelő és átalakító létesítmények, s azok alaphálózati csatlakozásainak helykijelölése.

6. Megújuló energiahordozók (nap-, szél-, geoenergia, termálvíz és biomassza) előfordulási lehetőségének bemutatásával, annak javasolt hasznosításának meghatározása, lehetőleg területi lehatárolással a településrendezési tervi továbbvezetés biztosítására (nemzetközi megállapodások teljesítése érdekében). 6. Az elektronikus hírközlési hálózatokat, létesítményeket érintő szabályozási irányelvek 1. Az elektronikus hírközlési (távközlési és műsorelosztási) hálózatok, létesítmények telepítési lehetőségének szabályozása tájképvédelmi, arculatformálási, egyéb védett övezetek igényeinek figyelembe vételével. 2. Az elektronikus hírközlési hálózatok és létesítmények elhelyezési-fektetési módjának (földalatti, föld feletti) szabályozása és védőövezetének helybiztosítási igényének meghatározása. 3. A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz szükséges létesítmények elhelyezése nem ronthatja a település arculatát, a tájképkép védelme és a társadalmi környezet kedvezőbb fogadókészsége érdekében törekedni kell, hogy az elhelyezésre kerülő antennák: lehetőleg ne önálló tartószerkezettel épüljenek, lehetőleg épület, építmény (torony, kémény, stb) tetejére, minél kisebb láthatósággal kerüljön elhelyezésre, különböző szolgáltatók létesítményei közös antennára szereléssel kerüljenek elhelyezésre, a már meglevő létesítmény közelébe, újabb létesítményt elhelyezni szándékozó szolgáltató, az antennáját a meglevő szolgáltató tartószerkezetére szerelje tekintettel a 3G-s rendszer legkedvezőbb 5-600 m-es raszterrel igényelt elhelyezhetőségére, a raszteren belül újabb szolgáltató jelentkezne, arra csak a már ott működő szolgáltatóval közös helyre való telepítés támogatható, lehetőleg a lakóterületi övezeteket kerülje ki, a természetvédelmi és egyéb védettségű területeket tartsa tiszteletbe, városrendezési szempontból kedvezőbb, ha a telepítési hely bérelt és nem tulajdonba vett telekre történik, műemlék épületen, építményen csak a Műemlék Felügyelőség támogatása esetén helyezhető el. 7. A környezet védelmével kapcsolatos megyei irányelvek és ajánlások 1. Az építésügyi előírások megfogalmazásakor az eddigieknél körültekintőbb szabályozás szükséges a nagy környezeti érzékenységű területeken a területek beépítésének megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. Levegővédelem 2. A környezeti levegő jelenleg jellemzően jó minőségét védeni kell. A jogszabályi előírásokra támaszkodva biztosítani kell, hogy a védendő lakó- és természeti környezetet zavaró új, ténylegesen illetve potenciálisan légszennyező források létesítésére ne kerüljön sor. 3. A védendő lakó- és természeti környezetet zavaró létesítményeknél szükség esetén a tevékenység felfüggesztésével gondoskodni kell arról, hogy a megyei területrendezési tervben meghatározott térségi területfelhasználás, infrastruktúra hálózat, az övezeti szabályozás maradéktalanul szolgálhassa az ember és az élővilág egészséges életterét. Víz- és talajvédelem, szennyvízkezelés 4. A felszín alatti vizek minőségvédelme szempontjából kiemelten érzékeny és érzékeny meghatározású települések területén a tényleges és potenciális talajszennyező forrásokat föl kell számolni. A talajt mentesíteni kell az oda szakszerűtlenül és ellenőrizetlenül kerülő szennyezőanyagoktól. 5. A folyékony települési hulladékok korszerű, környezetkímélő kezelését az adottságoktól függően differenciáltan kell megoldani. A szennyvízcsatorna-hálózattal racionálisan elérhető településrészeken keletkező szennyvizek ártalmatlanítása - messzemenően figyelembe véve a környezetvédelmi és gazdaságossági érdekeket, hatékonyságot - részben térségi szennyvíztisztító telepeken, részben helyi egyedi szennyvíz-kezelő kislétesítményekben történhet.

6. A helyi egyedi szennyvíz-kezelés tiltása esetén, a racionálisan nem csatornázható területeken a szennyvíz zárt rendszerű gyűjtését kell előírni, és a gyűjtőmedencék vízzáróságát fokozott körültekintéssel kell ellenőrizni. Zárt tározó csak ott létesíthető, ahol annak szükséges ürítése mindenkor (ürítési gyakorisági igény figyelembe vételével) biztonsággal megoldható. 7. A közcsatorna hálózattal még nem rendelkező valamennyi település csatornázásának és szennyvizeinek kezelési megoldására legalább a vízjogi létesítési engedély beszerzése szükséges, a gazdasági támogatás elnyeréséhez szükséges pályázati feltételek teljesíthetősége érdekében. 8. A szennyvizek kezelése és ártalommentes elhelyezése érdekében a gyűjtött folyékony települési hulladékok, szennyvíz ártalmatlanítására részben a szennyvíztisztítókon előkezelő-fogadó műveket szükséges kialakítani, részben a talajerő-utánpótlást jól hasznosító klasszikus mezőgazdasági művelésű területeket lehet kijelölni. 9. A közcsatorna hálózattal rendelkező települések már beépített és beépítésre szánt területein keletkező szennyvizeket közcsatorna hálózattal kötelező összegyűjteni, és szennyvíztisztító telepen megtisztítani. 10. A kommunális szennyvíztisztítókon keletkező szennyvíziszapnak - a jogszabályi előírások figyelembe vétele mellett történő – szakszerű hasznosítása távlatban is támogatható környezetvédelmi irányelv. 11. A létesítendő tisztítótelepek technológiáját, műszaki megvalósítását úgy kell megválasztani, hogy annak védőtávolság igénye nem érinthet sem meglévő, sem olyan távlati fejlesztésre szánt területet, amelyet a tisztítótelep védőtávolságán belül nem szabad elhelyezni. 12. A települések szennyvíztisztító telepére csak olyan kommunális és ipari szennyvíz vezethető, amely a szennyvíziszap utóhasznosítási lehetőségét nem akadályozza meg. Zaj- és rezgés elleni védelem 13. A nagy forgalmú országos főutak tervezett nyomvonalain várható közúti forgalom zaj- és rezgésterhelése sem az épített, sem a természeti környezetet nem zavarhatja. A kialakult területhasználatból eredő környezeti konfliktusok – zaj- és rezgésterhelés, légszennyezés – megoldása ágazati, megyei és települési szinten összehangolt és támogatott intézkedési tervek alapján lehetséges. Hulladékgazdálkodás 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tartalmához illeszkedően a hulladékgazdálkodási helyzet javítása érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 15. Az EU ill. az egyéb nemzetközi irányelveknek megfelelően azokat a fejlesztések, intézkedéseket kell preferálni, amelyek elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését, a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszerének általánossá válását szolgálják, a szelektíven gyűjtött és/vagy válogatott hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítását teszik lehetővé. 16. A meglévő hulladéklerakó telepek mellett, vagy azok bővítéseként a korszerű hulladékgazdálkodáshoz szükséges egyéb hulladékkezelő létesítmények (pl. hulladékválogató, átrakó, -tömörítő, komposztáló, lakossági hulladékudvar, hulladékgyűjtő szigetek stb.) telepítése ill. működtetése is szükséges. 17. A „Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetébe” a megyei területrendezési tervben kijelölhető azon területek tartoznak, amelyek a védendő területfelhasználású területeken (erdő, kiváló termőhelyi adottságú szántó-, szőlő- és gyümölcsös területek) és bármilyen térségi védelmi övezeten kívül vannak.

18. Új térségi lerakóhely csak a „Térségi hulladéklerakóhely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezetében” helyezhető el, és az elhelyezés csak a külön jogszabályokban meghatározott területalkalmassági vizsgálatok (környezeti hatásvizsgálatok: előzetes ill. részletes környezeti tanulmány), valamint az országos, a regionális és az előbbiekkel összhangban készítendő megyei hulladékgazdálkodási tervek alapján történhet. 19. A térségi hulladéklerakókat, illetve hulladékgyűjtő rendszereket fokozatosan föl kell készíteni a szelektív hulladékgyűjtésre, -kezelésre és újrahasznosításra. 20. A lakosságnál keletkező különleges bánásmódot igénylő hulladékok szelektív gyűjtésére, kezelésére a megye nagyobb lélekszámú településein, illetve a térségi hulladéklerakókhoz kapcsolódva hulladékudvarok létesítése szükséges.

III. A megyei övezetekre vonatkozó irányelvek és ajánlások 1

A módosítás során törlésre javasolt, illetve átnevezendő térségi övezetek , valamint bevezetésre javasolt új egyedi övezetek: A megszűnő vagy átnevezésre kerülő övezet hatályos megyei TrT szerinti elnevezése: Kiemelten fontos érzékeny természeti terület övezete Védett természeti terület övezete Védett természeti terület védőövezete Természeti terület övezete Ökológiai (zöld) folyosó övezete Térségi tájrehabilitációt igénylő terület övezete Csúszásveszélyes terület övezete Honvédelmi és katasztrófavédelmi terület övezete -----

Helyébe lépő övezet (OTrT szerinti megnevezéssel), ill. új megyei övezetek: -Országos ökológiai hálózat övezetei: magterület-, ökológiai folyosó-, pufferterület övezetei -Földtani veszélyforrás terület övezete Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas területek övezete Közepes termőhelyi adottságú mezőgazdasági (művelésre másodlagosan alkalmas) területek övezete Együtt tervezhető térség övezete

A hatályban lévő megyei területrendezési tervben rögzített és a terv módosítása során továbbra is hatályban maradó előírások álló betűvel, a módosítás során életbe lépő új tartalmi elemek dőlt betűvel szedettek. Fentiek, valamint a kötelező tartalmi követelmények és az OTrT figyelembe vételével Baranya megye területrendezési terve az alábbi övezetekre fogalmaz meg irányelveket és ajánlásokat: • Magterület övezete • Ökológiai folyosó övezete • Pufferterület övezete • Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek • Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas terület • Kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek • Erdőtelepítésre alkalmas területek • Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület • Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület • Országos jelentőségű tájképvédelmi terület • Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület 1

Az eredeti 9/2005. (V. 12.) KGy sz. rendelet szerint; az elnevezésükben változó övezetek listája az OTrT szerint

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület övezete Világörökség és világörökség-várományos terület Történeti települési terület Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területe Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület Együtt tervezhető térségek övezete Rendszeresen belvízjárta terület Nagyvízi meder területe Földtani veszélyforrás területe Vízeróziónak kitett terület övezete Széleróziónak kitett terület Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható terület Nitrátérzékeny területek övezete Kiemelt fontosságú érzékeny természeti területek övezete Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek övezete Gazdaságfejlesztés térségi jelentőségű központjainak övezete Kedvezményezett térségek övezete Turizmusfejlesztés célterületei és központjainak övezete Borvidékhez tartozó, szőlőkataszter által érintett települések övezete Jelentősebb gyümölcstermesztő területekkel rendelkező települések övezete

1. A „magterület”, az „ökológiai folyosó” és a „puffer terület” övezete Az ökológiai hálózat övezeteire vonatkozó általános irányelveknek megfelelően az ökológiai hálózat övezeteiben tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival 2 ellentétes fásítás nem végezhető. Magasépítmények elhelyezése kerülendő, illetve csak látványterv alapján a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető. Az ökológiai hálózat mezőgazdasági művelés alatt álló területein csak környezetkímélő extenzív gazdálkodás folytatható. Az övezetek területén műveléság-változtatás - művelés alól kivonás, termőföld más célú hasznosítása és a művelés alól kivett terület újrahasznosítása - csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges. a) a magterület övezetére vonatkozó ajánlások 1. Az övezet által érintett települések szabályozási tervében az előírásokat a magterületen lévő védett természeti területek kezelési tervében foglaltakkal összhangban szükséges meghatározni. Védett természeti területen kerülendő távközlési, energetikai, vagy más célú magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező létesítmény; így különösen hulladéklerakó, szennyvíziszaptározó, hígtrágya-tározó létesítése. A meglévő potenciálisan szennyező létesítmények, üzemelő külszíni bányák működése csak a természetvédelmi érdekeknek alárendelten, a természeti és táji értékek sérelme nélkül történhet. Magterületen, védett természeti területen új építmény létesítése kizárólag a természetvédelmi célokkal összhangban, a természeti és tájképi értékek veszélyeztetése nélkül javasolható. 2. Azokon a településeken, ahol a település belterülete is védett, ill. a belterületet védett külterület veszi körül, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint a védett természeti terület a természetvédelmi hatóság engedélyével beépítésre szánt területté minősíthető. A kijelölés feltételeként célszerű előirányozni, hogy az a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, annak legfeljebb 20%-át teheti ki, erdő vagy más természetes, ill. természetközeli élőhely igénybevétele nélkül. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a magterület övezete tekintetében - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület megyei övezetre vonatkozó övezeti szabályok mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében 2

Magasépítmények alatt értjük a továbbiakban a 10 m-t meghaladó építménymagasságú építményeket

• • • • • • • •

változtatható meg, művelési ág változtatás csak extenzívebb (természetszerű) irányba engedélyezhető; a tájkép- és látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során érvényesíteni kell; közlekedési építmények a tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el; a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése a tájkarakter erősítésével, a történeti tájszerkezet és a tájképi adottságok megőrzésével, történhet; egyéb új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szimbolikus építményként (emlékmű, kegyhely, stb.) helyezhető el; minden új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet; 10 m magasságot meghaladó építmény - kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem engedélyezhető; erdőtelepítés, erdőfelújítás, fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; gyepfeltörés, szántás, ültetvénytelepítés, energetikai célú növénytelepítés, intenzív agrotechnika folytatása az övezetben nem engedélyezhető.

b) az ökológiai folyosó övezetére vonatkozó ajánlások 1. Ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható. Az övezet területén fontos a meglévő természetszerű művelési ágak (erdő, gyep, nádas, stb.) megtartása, műveléság-váltás csak abban az esetben javasolható, ha az a termőhelyi viszonyokhoz igazodva, a természetközeli gazdálkodás irányába (intenzív gazdálkodási módból az extenzív irányba) történik. 2. Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és építményeinek elhelyezése, fejlesztése), vagy bármilyen környezetterhelő tevékenység megvalósítása, folytatása csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával, a természetvédelmi érdek sérelme nélkül lehetséges. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az ökológiai folyosó övezet területén - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint az ökológiai folyosó megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • a természetvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül a területhasználati, környezeti és funkcionális változtatások nem engedélyezhetők és nem hajthatók végre; • a településrendezési tervek készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét ökológiai vizsgálatokra alapozva kell tervezni és biztosítani; • a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; • a kialakult tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül változtatható meg, a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, nádas, erdő, mocsár) megtartandók, művelési ág váltása csak intenzívebb művelésűből a természetszerű irányában engedélyezhető; • a beépítésre szánt területek növelése és fejlesztése az ökológiai folyosó funkció biztosítása mellett a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; • szántóművelési ágú területen új beépítés nem helyezhető el, kertgazdasági övezetbe sorolt 2 területen a 2000 m -nél kisebb telek nem építhető be; • közlekedési építmények abban az esetben és olyan módon jelölhetők ki, ha a magterület, a természetes és természetközeli élőhelyek fenntartása, valamint az ökológiai kapcsolatok működése biztosítható; • közlekedési építmények tájba illesztve, a terepi adottságokhoz alkalmazkodva helyezhetők el, új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve és a természetvédelmi hatóság és kezelő hozzájárulása alapján történhet; • 10 m magasságot meghaladó építmény - kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú építmény elhelyezése nem engedélyezhető; • a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő tájfenntartó módszerek és gazdálkodás alkalmazható; • energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

c) a pufferterület övezetére vonatkozó ajánlások 1. A nemzeti ökológiai hálózaton belül meghatározott pufferterületek fő funkciója a védett természeti területek védőövezeteinek biztosítása, valamint a tájképvédelmi szempontok érvényesítése. Védett természeti területek kijelölt védőövezetében a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység nem, vagy csak a természetvédelmi hatóság előírásainak megfelelően folytatható. 2. Az övezetében a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. Az övezetbe tartozó területeken a meglévő és nyilvántartott ásványvagyon területeivel összhangban kell meghozni és érvényesíteni a térségi szabályozás bányaművelésre vonatkozó előírásait. Az övezethez tartozó természeti területen beépítésre szánt terület csak a gazdálkodással összefüggésben, a szennyvíz- és hulladékkezelés megfelelő infrastrukturális feltételeinek biztosítása esetén jelölhető ki, és minden építéssel járó tevékenység folytatásához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges. Az övezetben csak extenzív természetközeli, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszereket célszerű alkalmazni. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében a pufferterület övezete tekintetében - az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a pufferterület megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • kiemelten kell érvényesíteni a látvány- és tájképvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során; • művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz, termőföld más célú hasznosításához és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges; • védett természeti területen szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el; • energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető; 2 • kertgazdasági övezetbe sorolt területeken 1500 m -nél kisebb telkek nem építhetők be; • új külszíni bányatelek nem állapítható meg; • közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők; • csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; • a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző létesítmény (komposzt telep) kivételével-, valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető; • csak extenzív jellegű, természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.

2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete Az OTrT-ben rögzített irányelvek érvényesítése érdekében a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezet tekintetében - az OTrT-ben meghatározott kiváló termőhelyi adottságú szántóterület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: 1. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületben kiváló adottságú földterület beépítésre szánt területté csak kivételesen indokolt esetben jelölhető ki. 2. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület belterületbe vonása csak a jelenlegi belterülethez kapcsolódva, beépítésre szánt területté minősítése elsősorban mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással és kereskedelemmel összefüggő céllal, kivételesen egyéb céllal javasolható. 3. Az övezetben javasolt elősegíteni az agrár-térszerkezetet előnyösen formáló mozaikos védő erdősávok, fasorok telepítését, egyben biztosítani a meglévő mezsgyék, erdősávok védelmét.

4. Kiváló termőhelyi adottságú területeken támogatandó a talaj fizikai, kémiai és biológiai degradációjának megakadályozása.” 5. az övezethez tartozó területeket a településrendezési tervekben mezőgazdasági területfelhasználásba, ezen belül általános övezetbe (Má) kell sorolni. Az általános mezőgazdasági területen a gazdasági épülettel beépíthető telek - földrészlet minimális területét legalább 10,0 ha-ban javasolt meghatározni.; 6. az övezethez tartozó területeken csak a fenntartható minőségi termelést szolgáló - a talaj fizikai, kémiai, biológiai védelmét biztosító - agrotechnikai módszerek alkalmazhatók; 7. az övezethez tartozó területeken csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható; 8. az övezetben művelés alóli kivonás termőföld más célú hasznosítása csak kivételes esetben, az kivonást igénybevételt szükségessé tevő létesítmény más módon való elhelyezésének lehetetlensége esetén engedélyezhető (összhangban a termőföldek védelméről szóló törvény „helyhez kötöttségi kivételt" megfogalmazó előírásával). 9. az övezetben - az OTrT-ről és a termőföld védelméről szóló törvénnyel összhangban - beépítésre szánt terület kijelölése csak akkor javasolható, ha az: - mezőgazdasági birtokközpont kialakítását, vagy helyi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, - a mezőgazdaságra épülő turizmus (agroturizmus) fejlesztése érdekében feltétlenül szükséges, - a településfejlesztés másmódon nem, csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybevételével oldható meg. 10. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületeken erdősítés csak abban az esetben javasolható, ha az erdőterületi átsorolás: - a termőföldek védelmét vagy más mezőgazdálkodási érdekeket; - környezetszennyezés elhárítását, környezeti kárenyhítést; - az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. 11. Az övezet területén beépítésre szánt területként kell biztosítani a még rendeltetésszerűen működő mezőgazdasági üzemek, majorok fejlesztési lehetőségét. 12. Az övezet területén a termőföldek védelmét és a tájkép tagolását biztosító fasorokat, védő erdősávokat, mezsgyéket meg kell őrizni. Ösztönözni kell a nagy összefüggő mezőgazdasági termőföldek fasorokkal, mezsgyékkel, védő erdősávokkal való tagolását. A mezőgazdasági területeket feltáró külterületi dűlőutak, vízelvezető árkok és meliorációs létesítmények fenntartását biztosítani kell.

3. Közepes termőhelyi adottságú mezőgazdasági (mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas) terület övezete A KGy. határozat 1.1. melléklete 1. A mezőgazdálkodásra másodlagosan alkalmas területek övezetét a kiváló termőhelyi adottságú szántó övezet kiegészítéseként javasoljuk létrehozni. Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések földművelésre igénybe vehető területi alapjai megőrizhetők legyenek, a megyei területet kevésbé érintő kiváló adottságú szántóterületeken túl is. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. 2. Szabályozási logikája nyilvánvalóan a kiváló adottságú szántóterületéhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. Szükséges az övezet területét elsősorban a be nem épített területhasználatra és elsősorban a mezőgazdálkodásra fenntartani. Az ettől való eltérés, kivételes esetben az övezet igénybevételének település- és tanulmánytervi igazolása alapján tehető lehetővé.

3. Amennyiben az övezet területét a művelés alóli kivonással járó településrendezési művelet (övezeti átsorolás) érintené, kötelező a fejlesztés egyéb reális alternatíváit kidolgozó területrendezési döntés-előkészítő tanulmányterv elkészítése és hatásvizsgálat (esetleg környezeti vizsgálat) vagy területrendezési hatósági eljárás lefolytatása. Az átsorolás abban az esetben engedélyezhető, amennyiben a tanulmány és a (hatás)vizsgálat bizonyítja, hogy más, az érintett övezeten kívüli, fejlesztésre alkalmasabb terület nincs a településen. 4. Ezen irányelvek érvényesítése érdekében az övezet területe településrendezési tervben mezőgazdasági területbe, ezen belül OTÉK szerinti általános övezetbe (Má) sorolandó, kivéve, ha történetileg kialakult művelési módja (ültetvény, kert) a kertes besorolást teszi szükségessé. Más, beépítésre szánt és nem szánt övezet csak kivételes esetben jelölhető ki, amennyiben tanulmány vagy hatásvizsgálat bizonyítja hogy más lehetőség az eltérő övezet kialakítására nem áll rendelkezésre a településen, illetve hogy az adott övezeti átsorolást feltétlenül az érintett település területén szükséges megvalósítani.

4. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület A megye kedvező erdőterületi adottságainak védelme érdekében kerülendő a kiváló termőhelyi adottságú erdőterületeken a beépítésre szánt területek kialakítása és a külszíni bányászat is. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezet tekintetében - az OTrT által meghatározott országos övezetre vonatkozó előírások mellett - a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Az övezetbe tartozó területeket az illetékes erdészeti hatóság állásfoglalása alapján a tényleges kiterjedésnek megfelelően a településrendezési tervekben kell pontosítani. 2. Az e területrendezési övezetben lehatárolt területek a településrendezési eszközökben csak erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolhatóak, ettől való eltérés csak területrendezési hatósági eljárás alapján engedélyezhető. 3. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterületek az erdőtervezés során - lehetőség szerint elsősorban védelmi célú elsődleges rendeltetésbe sorolandók.

5. Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet tekintetében - az OTrT által meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó előírásai mellett - a következő a következő ajánlások érvényesítendők: 1. Nem sorolhatók az övezetbe mezőgazdálkodási szempontból kiváló termőhelyi adottságú, illetve természetvédelmi alapon erdősítési szempontból korlátozott területek. 2. A településrendezési tervekben alapesetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az övezet területe tervezett erdőterületbe sorolandó, lehetőleg meglévő erdőterülethez kapcsoltan. 3. Az erdőtelepítés megvalósulásáig az övezetben csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. 4. Erdőtelepítést az élőhelynek megfelelő, természetesen kialakult őshonos fafajokból álló erdőfoltok megőrzésével kell végezni, cél a minél inkább természetközeli új erdőállományok létrehozása.

6. Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete A KGy. határozat 1.1. melléklete Erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas terület övezete az „erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területet” kiegészítő övezeti kategória, amely a termőhelyi alkalmasság regionális szintű vizsgálata alapján került kijelölésre és települési szinten pontosítandó.

Az övezet létrehozásának célja, hogy a települések erdősítésre igénybe vehető területi alapjai tovább növekedjenek. Mivel az övezetnek még nincs előképe a hazai területrendezési gyakorlatban, erre egyedi előírások megfogalmazása szükséges. Szabályozási logikája nyilvánvalóan az erdőtelepítésre alkalmas területekhez hasonló, de indokolt annál valamivel enyhébb előírások alkalmazása. Javasolt az övezet területét elsősorban a tervezett erdők településrendezési tervi kijelölésére fenntartani. 1. A településrendezési terv készítése során az erdősítendő területek kijelölésénél figyelembe kell venni az övezet által érintett területeket. Célszerű az erdősítésre másodlagosan alkalmas területet is a településszerkezeti terven erdőterületbe sorolni, amennyiben ez a besorolás nem ellentétes más - a településfejlesztési koncepcióban már elfogadott - településfejlesztési és rendezési cél teljesítésével. 7. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület 1. A jelentős mértékben átalakított roncsolt területek, tájsebek és műszaki védelem nélküli hulladéklerakók rehabilitálása során a környező területek adottságaihoz és területhasználatához illeszkedő újrahasznosítást javasolt megvalósítani, hangsúlyosan kezelve a véderdők, védelmi célú zöldfelületek létesítését. 2. Az újrahasznosítás célját és szabályait a jogszabályi előírások szerint elkészítendő tájrendezési terv alapján a településrendezési tervben szükséges meghatározni. 3. A holtágak rehabilitációs feladatainak meghatározásakor a természetvédelmi, vízgazdálkodási, rekreációs és egyéb funkciókhoz fűződő érdekek egyeztetése kívánatos. 4. A horgászatot a víz és az élőhelyek védelmét célzó feltételekhez indokolt kötni. 5. A holtágak vízpótlásáról, vízcseréjéről gondoskodni indokolt. 6. A rehabilitáció keretében fentieken kívül az egyéb kommunális szennyezőforrások kizárását és az eredeti növénytársulások visszatelepítését is célszerű szorgalmazni. 7. Az érintett holtágakra rehabilitációs ütemtervet javasolt készíteni és azt a településrendezési tervekbe is beépíteni.

8. Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 1. A tájképvédelmi övezetekben új külszíni bányatelek létesítése kerülendő, csak nemzetgazdasági érdekből, a táj- és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges. 2. A különböző művelési ágú területeket, mezőgazdasági táblákat elválasztó gyepűk, zöldsávok megtartása illetve kialakítása szükséges, a mezőgazdasági tájfásítás meglévő elemei megtartandók, hiányzó elemei pótlandók. 3. A több települést is érintő, egybefüggő térségi jelentőségű tájképvédelmi területek esetében területfelhasználási egységek kijelölésénél a kilátás-rálátás adottságait figyelembe vevő térségi szintű egyeztetés javasolt. 4. A tájképvédelmi területi övezetek tekintetében - az OTrT által meghatározott országos övezetre, valamint a megyei övezetre vonatkozó előírások mellett - a következő ajánlásoknak is érvényt kell szerezni: • beépítésre szánt területek csak szigorú feltételekkel, a tájvédelmi szempontok érvényesítésével jelölhetők ki; • a művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében az illetékes természetvédelmi hatóság hozzájárulásával engedélyezhető; • a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; • a kialakult geomorfológiai formák, tájkép meghatározó elemek (hegygerinc, domboldal, völgy

• • •

•

•

stb.) megőrzendők; országos jelentőségű védett természeti területen a kertgazdasági terület övezetbe sorolt területeken a 2000 m2-nél kisebb telek nem építhető be, szántóművelési ágú területen építmény nem helyezhető el; új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító - a biológiailag lebomló szerves anyagok további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), továbbá hulladékátrakó állomás kivételével - nem létesíthető; a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; csarnok jellegű épület és reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető, a település helyi rendeletében rendelkezni kell a meglévő tájékoztató táblák, köztárgyak, hirdetőberendezések lebontásáról, újak elhelyezésének feltételeiről.

5. A települések beépítésre szánt területén a településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése - látványtervvel igazoltan - tájba illesztve, illetve növényzettel takartan engedélyezhető. 6. A települések beépítésre nem szánt területén a tájkarakter védelme érdekében: - terepszint alatti építmény alapterülete a telek 10%-át nem haladhatja meg; - 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően lehet elhelyezni; - a 10 méternél magasabb építmények vagy a 250 m2-nél nagyobb beépített alapterületű építmények építési engedély iránti kérelméhez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. 7. A tervezett gyorsforgalmi utak és főutak elkerülő szakaszainak területét a TrT-ben meghatározott települések közigazgatási területén kell biztosítani, - a nyomvonalak biztosítása során ezek tájba illesztésére, a környezetvédelem szempontjainak és követelményeinek érvényesítésére különös gondot kell fordítani. 8. Az érintett települések szabályozási tervében szükséges lehatárolni a településtörténeti, településszerkezeti és településképi értéket képviselő településrészeket, objektumokat és azok védő övezetét, amelyek védelme a településrendezési szabályozásban érvényesítendő. 9. Az övezet területén, mind a már beépült, mind a nem beépített területeken, biztosítani szükséges a tájképi adottságok, a történelmileg kialakult tájhasználat, művelési mód, művelési ág arány, építési szokások megőrzését. 10. A tájképvédelmi övezetbe tartozó települések rendezési terveihez a tájrendezési terv keretében tájképvédelmi fejezetet kell készíteni. 11. Erdőterületen csak az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmust, kutatást-oktatást szolgáló épületek elhelyezése javasolt a természeti értékek sérelme nélkül. 12. Az övezet mezőgazdasági területein törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. 13. A művelési ág megváltoztatása, ill. más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, ill. a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében támogatandó. 14. Új beépítésre szánt területet a meglévő beépített területhez kapcsolódva javasolt kijelölni. A települések beépítésre szánt területét csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként indokolt növelni.

15. Az övezetben a tájban megjelenő település sziluettjét megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, a településrendezési tervekben a kialakult településképnek megfelelően javasolt meghatározni az épületek magassági korlátozását (gerincmagasság). 16. Az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor minden olyan esetben törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket nem veszélyeztet. 17. A kiépítendő közlekedési utakat lehetőség szerint a meglévő közlekedési folyosókban kell kialakítani. 18. A borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri osztályba sorolt területein, ha egy ilyen terület jelenleg más művelési ágban van, javasolt a művelési ág váltása a szőlőtelepítés érdekében. 19. A jelentős kertgazdasági területeknek (a volt zártkerteknek) a településrendezési eszközökben való kezelésekor figyelembe kell venni, hogy ezek a hazai táj kiemelkedő értékű elemei. 20. A kertgazdálkodási területeknek azokon a részein, ahol még – ha csak nyomokban is – megvannak az egykori szőlőhegyi sajátosságok, olyan szabályozások javasolhatók, amelyek segítik megőrizni és fejleszteni ezeket az értékeket. 21. A borvidéki települések I. és II. szőlőkataszteri besorolású területein, ahol jelenleg nem szőlőtermelés folyik, támogatni kell a művelési ág változtatását a szőlő telepítések érdekében. 22. A Dráva menti területeken célszerű kidolgozni a térség természeti adottságaira épülő komplex tájgazdálkodási tanulmányt, és ennek célkitűzéseihez partnerként kell megnyerni az érintett területtulajdonosokat. Tartalmát az érintett önkormányzatokkal is meg kell ismertetni, hogy támogathassák a szükséges művelési ág változtatásokat. 23. A Dráva menti területeken támogatni célszerű az erdőterületek növelését, az erdősítést honos fajtákkal kell realizálni. A nagyobb összefüggő (20 hektárnál nagyobb) mezőgazdasági hasznosítású területeken a szántóterületeket fasorokkal, erdősávokkal célszerű tagolni.

9. Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgálat alá vonható terület 1. Ki kell dolgozni és a jóvá kell hagyni Baranya megye Hulladékgazdálkodási Tervét. 2. A meglévő települési kommunális hulladéklerakók felszámolásával egyidejűleg az érintett területek rekultivációját is szükséges elvégezni, azokat a készülő vagy felülvizsgálatra kerülő településrendezési tervekben feltüntetni. 3. A térségi hulladéklerakók befogadóképességének időbeni meghosszabbítását szolgáló szelektív hulladékgyűjtés bevezetése mellett meg kell vizsgálni a környezetkímélő technológiájú (ellenőrzötten szabályozható és monitoringozható) égetéssel történő hulladékártalmatlanítás területi lehetőségeit. 4. Az értékes természeti és táji környezet megóvása érdekében a hulladékgazdálkodás létesítményeinek helymeghatározása és engedélyeztetése során a megye táji és turisztikai potenciáljának megőrzését szem előtt tartva körültekintően kell eljárni. 5. A nemzetközi-, illetve EU-irányelveknek megfelelően a megye hulladékgazdálkodási tervében is nagy hangsúlyt kívánatos adni azoknak a fejlesztéseknek, intézkedéseknek, amelyek elősegítik a keletkező hulladékok mennyiségének csökkenését, a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés rendszerének kialakulását, általánossá válását szolgálják, a szelektíven gyűjtött és/vagy válogatott hulladékok újrahasznosítását - a tudatos környezetgazdálkodást segítve, valamint ezzel újabb munkalehetőséget teremtve - lehetővé teszik.

10. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő világörökség-várományos terület, történeti települési terület

terület:

világörökség

és

1. A kulturális örökség szempontjából fokozottan érzékeny területek zónájában a régészeti értékek, műemléki értékek és védendő kultúrtájak együttesen, nagy koncentrációban fordulnak elő, ezek együttes megóvása a cél. 2. A kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a kulturális örökség értékeinek együttes előfordulása jelentős, ezeken a területeken a meglévő kulturális örökségi értékek és a meglévő, ill. fejlődő települési környezet harmonikus egyensúlyát kell biztosítani. 3. A helyi (megyei, települési) kulturális örökség szempontjából érzékeny területek zónájában a településrendezési tervek értékvizsgálataira alapozottan önkormányzati rendelettel szükséges biztosítani a védendő települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi értékek megőrzését, továbbfejlesztését. 4. A kulturális örökség és a természeti környezet szempontjából érzékeny területeken kerülni kell a település hagyományos szerkezetének, jellegének megváltoztatását, a települések belterületének kiterjesztését és a közlekedési hálózat fejlesztéséhez kötődő üzletközpontok, raktárbázisok céljára új beépítésre szánt területek kialakítását és minden olyan beavatkozást, amely az ember által művelt táj, a falvak és a város egyensúlyi helyzetét megbontja. 5. A települések beépítésre szánt területe csak a történelmi településszerkezethez igazodva, az utcahálózat szerves folytatásaként növelendő a feltétlenül szükséges mértékig. Fontos a helyi beépítési és építészeti karaktert mutató elemek megőrzése, a környezet alakításának szabályozásában a helyi karakter érvényesítése. 6. Településkép-védelmi területen nagyobb léptékű szabályozási tervek készítése javasolt (M=1:1.000). 7. A történeti településmagok közterületein a közművek lehetőség szerinti rejtett - többnyire föld alatti - vonalvezetése ajánlott a településképi megjelenés javítása érdekében. 8. A tájban megjelenő, település-sziluettet megváltoztató bel- és külterületi magas-építmények elhelyezését kerülni kell. 9. Az egyes települések településrendezési terveiben a történetileg önálló települések, településrészek között beépítetlenül maradó zöldsávokat vagy egyéb eltérő városképi karaktert elősegítő szabályozást kell előirányozni. 10. Az építészeti örökség helyi védelmét minden településnek önkormányzati rendeletben kell biztosítani, a vonatkozó jogszabály adta lehetőséggel élve. A területi helyi védelmet - a településrendezési tervek értékvédelmi vizsgálataira alapozottan - ki kell terjeszteni: - a településszerkezetre (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület), - a településképre (külső településkép, belső településkép, utcakép), - a település táji környezetére (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési módok, a növényzet és a természetes környezet), - a településkarakter védelmére (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). 11. Az egyedi védelem az építmény (épület vagy műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés, stb.), az építményhez tartozó földrészletre, annak jellegzetes növényzetére, szobor, műalkotás, utcabútor védelmére, egyedi tájérték védelmére terjedhet ki. 12. A településrendezési tervekben az építési övezetek paramétereinek, az egyes övezetekhez tartozó építménymagasságok meghatározásakor figyelemmel kell lenni a település-sziluettek megőrzésére.

13. A helyi építési szabályzatokban rögzíteni kell, hogy a történeti településrészek területén új közművek építése vagy a közművek rekonstrukciója csak rejtett (föld alatti) vonalvezetéssel történhet. 14. A népi építészet értékeinek megmentése kiemelt helyi feladat. 15. A helyi védelem kiterjesztendő a sajátos épületekre, ill. építményekre, mint a majorok épületei, a pajták és a vallási kisemlékek (keresztek, kálváriák), szobrok, temetők és sírjelek. 16. A műemlékek jogszabályban meghatározott vagy egyedileg kijelölt műemléki környezetét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, és a pontosított műemlékjegyzéket hozzáférhetővé kell tenni. 17. Az LIMES által érintett településekben a jövőbeni intézkedések, fejlesztési irányok ne hagyják figyelmen kívül az Európai Unió Duna Makro Regionális Stratégiájának (DMRS) megvalósításához való kapcsolódási lehetőséget. A megyéhez kötődő fejlesztések, a Stratégia megvalósításához hozzájáruló projektek minél teljesebb körűen használják ki a kapcsolódó lehetőségeket.

11. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület 1. A sérülékeny környezetben lévő felszín alatti vízkészletek védelme kiterjed az üzemelő, a tartalék és a távlati hasznosításra kijelölt vízbázisokra egyaránt. 2. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezet pontos kiterjedését a településrendezési tervekben kell rögzíteni a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság bevonásával a vonatkozó jogszabályban rögzítettek figyelembevételével. 3. Általában indokolt felszámolni minden olyan tevékenységet (vagy biztonságos műszaki védelemmel ellátni), amely az ivóvízbázist bármilyen formában veszélyezteti. 4. A vízbázison lévő településeken kívánatos elérni a szennyvízcsatorna-hálózat teljes kiépítését, korszerű szennyvíztisztítók létesítését és térségi hulladéklerakó telepekhez való csatlakozást. 5. Külterületi lakotthelyeken és üzemi telepeken közműpótló berendezések felszerelését kell megcélozni. 6. Korlátozni, esetenként tiltani javasolt a mezőgazdasági vegyszerfelhasználást. 7. Az eltérő környezeti érzékenységű - lehatárolt - területekre meghatározott területhasználati szabályokat a településrendezési tervek övezeti szabályai meghatározásánál érvényesíteni kell. 8. A felszín alatti vízbázisok védőterületén a területhasználatra és a különböző tevékenységekre vonatkozó szabályokat az érvényes kormányrendelet és ágazati rendeletek alapján kell megállapítani. 9. A vízbázisokat veszélyeztető szakszerűtlenül kialakított üzemelő és felhagyott hulladéklerakók felszámolásáról gondoskodni kell.

12. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe 1. Az építésügyi előírások megfogalmazása terén az eddigieknél nagyobb szigor és körültekintőbb szabályozás szükséges az övezet által érintett településeken a területek „elépítésének” megakadályozása és a környezetszennyezés mérséklése érdekében. 2. Az övezetben csak környezetkímélő gazdasági tevékenység, korlátozott vegyszer- és műtrágyafelhasználású mező- és erdőgazdálkodás javasolt.

3. Az övezetben lévő településeken a lehető leghamarabb szennyvízcsatornát indokolt biztosítani a kommunális szennyvizek elvezetésére. 4. A tisztított szennyvizeknek a vízgyűjtő területről való kivezetéséről gondoskodni kívánatos. 5. A vízgyűjtő területre kívülről — a regionális szennyvízgyűjtő- és tisztító rendszerre szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével — szennyvíz bevezetését el kell kerülni.

13. Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület 1. Az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetének kijelölése során figyelembe kell venni, hogy külszíni művelésű bányatelek csak a magterület, ökológiai folyosók és világörökségi területen kívül jelölhető ki. 14. Együtt tervezhető térségek övezete (Pécs és térsége az OTrT szerint) 1.

Az övezetben szükséges összehangolni a tervezett lakó- gazdasági és rekreációs célú területkínálatokat a túlkínálat és túlhasználat illetve a koordinálatlan településfejlődés elkerülése érdekében. Új beépítésre szánt terület kijelölésének szükségessége az övezet összes kínálatának figyelembevételével indokolandó az érintett településrendezési tervek alátámasztó munkarészében.

2.

Az övezet területén ösztönözni kell az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak és településszerkezeti terveinek készítését. A fenti célokat szolgáló ingatlangazdálkodási megalapozást térségi szemlélettel szükséges elvégezni.

3.

Javasolt, hogy a Pécsi agglomerációban az „Együtt tervezhető térség" települései kezdjék meg a térség egésze jövőképének végiggondolását. Alakítsanak ki közös stratégiát az ingatlanspekuláció megelőzésére, a területi kínálatok szabályozására, a településfejlesztési irányok projektek meghatározására, a várható folyamatok kézbentartására, a racionális és fenntartható gazdasági-logisztikai területkínálat és területfelhasználás kialakítására, a táj, a természet és a környezet védelmére.

4.

Az együtt tervezhető térség használja ki a több települést érintő együttes pályázati és pályáztatási lehetőségeket, a fejlesztési források feltárási lehetőségeit és kistérségi szinten is optimális felhasználását. Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezési, ingatlan- és gazdaságfejlesztési szinten túl a településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális területekre is.

15. Rendszeresen belvízjárta terület 1.

Az övezetbe tartozó területeket - vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával - le kell határolni (illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell).

2.

Ezeket a lehatárolásokat a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál.

3.

Az övezet állandó vagy időszakos vízborítású területeit vízgazdálkodási természetközeli területként, vagy korlátozott használatú területként kell szabályozni.

4.

A belvízkárok elleni védekezésben fokozottan kell kihasználni adott terület adottságaihoz igazodó területhasználatban rejlő lehetőségeket.

5.

Az övezettel érintett települések településrendezési eszközeinek készítése során javasolt áttekinteni az I, valamint a II. katonai térképeket (XVIII. illetve XIX. századból), amelyek hitelesen

területként,

mutatják a vízrendezések előtti állapotokat. Különösen óvatosan kell eljárni a Dráva egykori holtágainak területén beépítésre szánt területek kijelölésével. 6.

A mélyfekvésű, belvíz által gyakran veszélyeztetett területeket fokozatosan javasolt kivonni a szántóföldi művelésből és más célokra - elsősorban gyep, illetve erdő, nádas, esetleg halastó hasznosítani. A művelési ág váltást komplex kategóriaként kell kezelni, ahol figyelembe kell venni a domborzati, talajtani, vízgazdálkodási, illetve mezőgazdasági, természetvédelmi és környezetvédelmi szempontokat egyaránt.

7.

A megyében az új területhasznosítási elképzelések, a földhasználat és birtokkoncentráció kialakítása során figyelembe kell venni a terület melioráltságát, annak állapotát.

8.

Célszerű gondoskodni a belvízjárta területek vízrendszerének az új tájgazdálkodással együttműködő megtervezéséről, megvalósításáról és folyamatos fenntartásáról.

9.

A bel- és külterületi vízrendezés komplex kezelése javasolt.

16. Nagyvízi meder 1.

Az övezet területén alkalmazni kell a nagyvízi medrek, parti sávok, fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról szóló rendelet előírásait.

2.

A nagyvízi meder beépítési korlátozásának a vonatkozó jogszabályi előírások alkalmazásával eleget kell tenni.

3.

A településrendezési eszközökben olyan területhasználat kijelölése javasolt amely a természetes és természetközeli élőhelyek védelmének elsődleges biztosítása mellett (pl. korlátozott mezőgazdasági terület) az árvízi védekezés és a természetvédelem kiemelt szempontjaival összhangban lehetőséget teremt a terület többcélú (mező-, erdő-, gyep-, vadgazdálkodás, ártéri tájgazdálkodás) hasznosítására is.

4.

Vizsgálni javasolt a terület turisztikai potenciáljának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. vízitúrabázisok, sátorozóhelyek) elhelyezését.

5.

Az övezet területén a vízminőség-védelem érdekében a vegyszerhasználatot korlátozni kell.

17. Földtani veszélyforrás területe 1.

Az érintett településrendezési tervek szabályozási tervében - a földtani és ásványvagyongazdálkodási szakterületért felelős szerv aktualizált adataira alapozott - részletes vizsgálattal meg kell határozni a földtani veszélyforrással érintett területek határait.

2.

Azon települések rendezési tervének megalapozásához, amelyek közigazgatási területét a megyei tervben lehatárolt földtani veszélyforrás terület övezete érinti, mérnökgeológiai és geotechnikai szakvéleményt kell készíteni.

3.

A ténylegesen veszélyeztetett területeket - az illetékes szakhatóság bevonásával - e szakvélemény eredményeinek figyelembevételével - a megyei terv övezeti lehatárolásának pontosításával - kell lehatárolni.

4.

A lehatárolt területeken a területfelhasználás és a területhasználat szabályainak meghatározásánál a veszély elhárítására fokozott figyelmet kell fordítani. Az alkalmazott tervi megoldásokat - e települések településrendezési terveiben mérnökgeológiai és geotechnikai alátámasztó munkarészben kell összefoglalni.

5.

Az övezet területén fontos feladat a felszín növényborítottságának megőrzése és növelése, valamint a csúszás veszélyeztetettsége fokozódásával járó beavatkozások korlátozása.

18. Vízeróziónak kitett terület 1.

Hosszú távú cél a területen lehullott csapadék mind nagyobb hányadának helyben - térségben tartása, a településrendezési tervekben olyan területhasználati módok és műszaki megoldások javaslatának beépítése illetve azok alkalmazása, amely csökkenti a lefolyási tényezőt.

2.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésével össze kell hangolni a szükséges meliorációs és műszaki megoldásokat.

3.

A vízeróziónak kitett terület övezetében kiemelt célkitűzés a növényzettel való borítottság megőrzése, illetve növelése.

4.

A művelési ág változások során az extenzívebb területhasználatokat kell előnybe részesíteni. Ahol az nem ellentétes a táj és természetvédelem érdekeivel, ott kiemelkedő jelentősége van az erdőtelepítésnek és a folyamatosan gyeppel borított rét, legelőterületek növelésének.

5.

Az intenzív területhasználatok során kiemelt szerepe van a lejtőre merőleges - a rétegvonalakkal párhuzamos - talajművelésnek, illetve szőlő és gyümölcsös területeken a teraszok kialakításának.

6.

Az utak nyomvonalvezetésének kialakításánál, illetve az utak műtárgyai paraméterei és műszaki megoldásai meghatározásánál is kiemelt feladat a lehullott csapadék visszatartása, a talajba beszivárogni nem tudó víz elvezetésének késleltetése, ezzel a talajvédelem érdekeinek érvényesítése.

19. Széleróziónak kitett terület 1.

Az övezetbe tartozó területek jelentős része a talajvédelmi céloknak megfelelő rét-legelő, természetes gyep, illetve erdőterületeken, valamint erdőtelepítésre javasolt területeken helyezkednek el. Kívánatos, hogy e területhasználat fennmaradjon ill. javasolt a fennmaradó területek ilyen irányú hasznosításának preferálása.

2.

A védelmi célú erdő- és gyepgazdálkodás mellett javasolt e területeken külterjes mezőgazdasági területhasználat támogatása integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi eljárások alkalmazásának preferálásával, megfelelő növényborítottság biztosításával.

3.

A talajösszetételből fakadóan a széleróziónak kitett területek általában felszíni szennyeződésre is érzékenyek, ahol fennáll a mezőgazdasági eredetű nitrát- és egyéb szennyezőanyagok bemosódásának veszélye, melyet figyelembe véve fontos feladat a talaj kémiai szennyezésének megakadályozása, körültekintő trágyakezelés és kemikáliahasználat.

4.

A védelmi célú erdő- és gyepgazdálkodás mellett javasolt e területeken külterjes mezőgazdasági területhasználat támogatása integrált, kímélő jellegű talajművelési, tápanyag-gazdálkodási, és növényvédelmi eljárások alkalmazásának preferálásával, megfelelő növényborítottság biztosításával.

5.

Az övezetbe tartozó területek jelentős része a talajvédelmi céloknak megfelelő rét-legelő, természetes gyep, illetve erdőterületeken, valamint erdőtelepítésre javasolt területeken helyezkedik el. Kívánatos, hogy e területfelhasználás fennmaradjon, ill. javasolt a fennmaradó területek ilyen irányú hasznosításának preferálása.

20. Kiemelt fontosságú meglevő honvédelmi terület A más jogszabályokban rögzítetteken kívül a megyei területrendezési terv keretei között nem szükséges további ajánlások megfogalmazása.

21. Együtt tervezhető térségek övezete (Pécs térsége, Villányi borvidék, Mecsek üdülőfalvai) A KGy. határozat 1.3. melléklete 1. Az övezetben közös integrált térségfejlesztési stratégiát célszerű készíteni, amely megalapozza az érintett települések szerkezeti tervének készítését. 2. Az üdülőfalvak és a borút együtt tervezhető területeken a meglévő beépített területek értékőrző megújítását, minőségi fejlesztését célszerű előnyben részesíteni a beépítésre újólag bevonandó területek kijelölésével szemben.

22. Szélerőművek telepítésére alkalmas terület övezete A KGy. határozat 1.4. melléklete

1.

A szomszéd település(ek) belterületén, beépítésre kijelölt területén és 2000 m-es környezetében (együttes tervezés esetén ez nem vonatkozik a tervezésben résztvevőkre) szélerőművek nem telepíthetők.

2.

Védett természeti területek, Natura 2000 hálózat területe és ökológiai hálózat területétől 1 km távolságra nem helyezhető el szélerőmű.

3.

A településszerkezeti tervben lehet kijelölni a szélkerekek elhelyezésére szánt - szélerőmű telepítésére megvizsgálható - területet, és a szabályzatban kell megfogalmazni, hogy hol, hány méter magas, milyen színű szélkerék helyezhető el, illetve előírni az elvégzendő vizsgálatokat, hatástanulmányokat, valamint szabályozni, hogy hol nem lehet szélerőművet elhelyezni. Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 24.§ (3) 6.pontja szerinti különleges területet akkor kell kijelölni, ha a szélerőművekhez épület is szükséges, egyébként nem.

4.

A szélerőművek telepítésére alkalmas terület egészét nem kell művelésből kivonni, csak a műtárgyak által elfoglalt, s üzemeltetésükhöz szükséges és használt területeket.

5.

Szélerőmű telepítésekor a környezeti hatásvizsgálati és egységes engedélyezési eljárásról szóló jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni.

6.

Új szélerőműparkok létesítésekor a nagy-, közép-, és kisfeszültségű vezetékeket kizárólag földkábelben szabad elhelyezni.

környezethasználati

23. Nitrátérzékeny terület övezete A KGy. határozat 1.6. melléklete 1.

Az övezet területén a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelemhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletben foglalt követelmények betartása kötelező. A Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat szabályai, a nyilvántartási és az adatszolgáltatási kötelezettség minden mezőgazdasági tevékenységet folytatóra érvényes.

2.

Nitrátérzékeny területeken a folyamatos erdőborítást és elegyességet biztosító erdőművelési és erdőkezelési eljárások alkalmazása, illetve a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályainak betartása ajánlott.

24. Kiemelt fontosságú érzékeny természeti terület övezete A KGy. határozat 1.7. melléklete 1.

Az érzékeny területeken elhelyezkedő erdőterületek esetében az erdészeti hatóság, az ökológiai hálózat (természeti és védelmi területek) esetében pedig a természetvédelmi hatóság szabályai, előírásai az irányadóak.

2.

Az övezetben lévő természeti, természetvédelmi, ökológiai folyosó területekre az ökológiai hálózat övezetében leírt szabályok betartandók.

3.

Az érzékeny természeti terület övezetben csak természet- és környezetkímélő területfelhasználás javasolt, illetve ilyen tevékenység folyamatosan ajánlott.

4.

Természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási, aratási módszerek alkalmazása indokolt.

5.

A meglévő fasorok, erdősávok, idős fák megőrzése javasolt. A mezsgyék, gyepes táblaszegélyek megőrzése ajánlott.

6.

Melioráció, drénezés, altalajjavítás módszerek alkalmazása javasolt.

nem

javasolt.

Talajszerkezetet kímélő agrotechnikai

7.

Hagyományos gazdálkodási módok megőrzése ajánlott.

8.

Biológiai növényvédelem, illetve zöldkategóriás vegyszerek alkalmazása ajánlott. Tápanyagutánpótlás szerves trágyával, megfelelő mennyiségben javasolt, a műtrágyázás nem ajánlott.

9.

Gyomirtás mechanikai módszerek alkalmazásával ajánlott.

10. A keletkező vizeket javasolt megőrizni. 11. Az övezetbe tartozó fás legelőkön ill. azok 500 méteres körzetében vonalas műszaki létesítmények nem telepíthetők.

25. Belvízzel mérsékelten veszélyeztetett területek övezete A KGy. határozat 1.8. melléklete 1.

Az övezetbe tartozó területeket - vízügyi megalapozó tanulmányok felhasználásával - le kell határolni (illetve a megyei övezeti lehatárolást pontosítani kell).

2.

Ezeket a lehatárolásokat - figyelembe véve a Kgy rendelettel elfogadott vonatkozó övezetet is - a településrendezési tervek szerkezeti és szabályozási munkarészei kidolgozásánál érvényesíteni kell mind a beépítésre szánt területek kijelölésnél, mind az övezetbe tartozó területeken való építés differenciált szabályozása kidolgozásánál.

26. Gazdaságfejlesztés térségi jelentőségű központjainak övezete A KGy. határozat 1.9. melléklete 1.

Az övezetbe tartozó településeken, gazdasági központokban a településrendezési eszközök készítése illetve felülvizsgálata során a gazdaságfejlesztés célterületeire kiemelt figyelmet szükséges fordítani.

27. Kedvezményezett térségek övezete A KGy. határozat 1.10. melléklete 1.

Az övezetbe tartozó településeken a hátrányos helyzetből következő társadalmi-szociális és gazdasági konfliktusok mérséklését és a térség felzárkózási feltételeit elősegítő területhasználat és infrastruktúra fejlesztés szükséges.

2.

A kedvezményezett térségekhez közel hasonló helyzetű települések problémáinak kezelésére megyei szintű komplex intézkedési terv készüljön. A megyeterv soron következő felülvizsgálatakor az övezetet az akkor hatályos jogszabályok, illetve a megyei megalapozó szakmai anyagok figyelembe vételével célszerű lehatárolni.

28. Turizmusfejlesztés célterületei és központjainak övezete A KGy. határozat 1.11. melléklete A megye területrendezési tervében lehatárolt olyan övezet sajátos irányelvekkel, ajánlásokkal, amely a táji, települési karakter, kiemelten a szőlő- és borkultúra megőrzését és a természetközeli illetve kulturális turizmus lehetőségeinek bővítését és minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja. 1. Az övezetbe tatozó települések településrendezési tervezése során a Mecsek tájképi adottságaiból, magas erdősültségéből adódó potenciál hosszú távú megőrzését és a turisztikai lehetőségek kihasználását egyaránt biztosító területfelhasználás, valamint bel- illetve külterületi szabályozás meghatározása szükséges.

2. Az érintett települések településrendezési eszközei készítése során a Villányi-hegység országos hírű szőlő és borkultúrájának és tradícióinak, továbbá a borvidéki táj egyedülálló adottságainak megőrzését szükséges elősegíteni. 3. A geoturizmust (földtudományi természeti értékek látogatása) javasolt összekapcsolni az öko- és borturizmussal, ezáltal több, vegyes felhasználású idegenforgalmi térséget létrehozva. 4. A meglévő települések megújulását és intenzitásnövekedését szükséges támogatni a fejlesztési területek ötletszerű burjánzásával szemben. Ösztönözni kell a városi és vidéki rekreáció fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését az együttműködő településeken, különös tekintettel a Mecsek üdülőfalvaira. 5. A komplex tájgazdálkodás elveinek érvényesítése során szükséges az erdő- és mezőgazdálkodás táji arculatot megőrző módjainak preferálása. 6. A mecseki kistelepülések, zsáktelepülések nyugalmának és turisztikai vonzerejének megőrzése érdekében a településekre jelentős mértékben zavaró átmenőforgalmat vonzó úthálózati fejlesztések nem valósíthatók meg. A térség mellékúthálózata csak a legszükségesebb mértékben bővíthető. Új útkapcsolati elemek tervezése során a természetközeli illetve falusi turizmus bázisainak számító kistelepülések háborítatlanságának megőrzésére kell törekedni. 7. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üdülőterületek térségi szinten összehangolt kijelölésére mind a Mecsek, mind a Villányi-hegység és Harkány térségében. Az üdülőterületek jó minősége érdekében ütemezett szabályozással csak akkor és akkora területen keletkeztessen építési jogokat a településrendezési terv, amikor és amekkora területen a minőségi turizmus megteremtésének és rentábilis működtetésének feltételei adottak illetve tervezhető időtávon belül biztosíthatók. 8. A helyi szabályozási tervekben a baranyai kistelepülések karakteréhez nagyban hozzájáruló népi építészeti emlékek megőrzését biztosító előírásokat kell alkalmazni. A települések és a táj harmóniájának megőrzése érdekében új beépítésre szánt területek kijelölése során törekedni kell a takarékosságra. Az építési előírások között biztosítani kell kistelepülések esetében a turizmushoz kapcsolódó fejlesztések megvalósíthatóságát 9. Az új épületeket az övezetben a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni, és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni. 10. A településrendezési eszközök készítése során - a településképi-tájképi értékeken túl - a speciális középhegységi adottságokhoz és erdősültségi viszonyokhoz illeszkedő rekreáció (bakancsos turizmus, kerékpározás, erdei tanösvény, vendéglátás, kerékpáros pihenő stb.) megteremtésének lehetőségeit is biztosítani szükséges. Javasolt a mecseki és baranyai gyalogos és kerékpáros turizmus infrastruktúra egységes minőségi és arculati szempontok szerinti kiépítése. 11. A vízi közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos építményeik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkarakter védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével a terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

29. Borvidékhez tartozó, szőlőkataszter által érintett települések övezete A KGy. határozat 1.12. melléklete 1. Az I. és II. osztályú szőlőkataszter által érintett területeken új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 2. Az egyéb övezetbe is besorolt szőlő kataszteri földrészletek szőlőterületként való fenntartásáról a településrendezési eszközökben kell dönteni. 3. A beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a

településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg. 4. Az építhető épületek építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg, a legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert. 5. A beépítés további feltétele, hogy a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületet, illetve ahol a mezőgazdasági térséghez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet. 6. Szakrális (kápolna, kereszt, kőkép stb.) illetve a borturizmust szolgáló építmény (információs tábla, esőbeálló, turistapihenő, stb.) amennyiben a szőlőhegyek tájképét hátrányosan nem érinti, szőlőműveléssel nem hasznosított területen és a telek méretétől függetlenül is elhelyezhető. 7. A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró, ahol a hegyközség nem működik, a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.

30. Jelentősebb gyümölcstermesztő területekkel rendelkező települések övezete A KGy. határozat 1.13. melléklete 1. A gyümölcstermőhelyek védelme érdekében a gyümölcsösök területén új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. 2. Az egyéb övezetbe is besorolt gyümölcs kataszteri földrészletek gyümölcsös területként való fenntartásáról a településrendezési eszközökben kell dönteni. 3. A beépíthető telek legkisebb nagysága 3000 m2, kivéve, ha e törvény hatálybalépése előtt a településrendezési terv és a helyi építési szabályzat más mértéket határozott meg. 4. Az építhető épületek építménymagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg, a legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 métert. 5. Építeni csak a legalább 80%-ban gyümölcsös műveléssel hasznosított telken, kizárólag az ültetvényművelést és feldolgozást, tárolást vagy az agrárturizmust szolgáló épületet, illetve ahol a mezőgazdasági térséghez tartozó övezethez tartozó szabályozási előírások lehetővé teszik, lakófunkciót is kielégítő épületet lehet. 6. Szakrális (kápolna, kereszt, kőkép stb.) illetve agrárturizmust szolgáló építmény (információs tábla, esőbeálló, turistapihenő, stb.) amennyiben a gyümölcsös táj képét hátrányosan nem érinti, műveléssel nem hasznosított területen és a telek méretétől függetlenül is elhelyezhető. 7. A gyümölcsös művelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes földhivatali nyilvántartás szerint érintett ingatlan tulajdoni lap másolatával és a település jegyzője nyilatkozatával kell igazolni.

1. melléklet

Területi mérleg

település 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

Abaliget Abaliget Abaliget Abaliget Abaliget Adorjás Adorjás Adorjás Adorjás Ág Ág Ág Ág Almamellék Almamellék Almamellék Almamellék Almamellék Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Almáskeresztúr Alsómocsolád Alsómocsolád Alsómocsolád Alsómocsolád Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Alsószentmárton Apátvarasd Apátvarasd Apátvarasd Apátvarasd Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Aranyosgadány Áta Áta Áta Áta Babarc Babarc Babarc Babarc Babarcszőlős

térségi területfelhasználás Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

terület (ha) 159,31 197,32 1081,93 154,14 16,63 13,90 2,24 200,77 593,80 35,93 873,32 293,47 0,33 76,68 189,85 2319,48 1775,41 70,56 27,13 301,67 647,17 327,51 67,96 309,32 791,08 131,99 71,32 44,57 128,32 1048,19 69,05 21,95 332,17 458,32 2,12 29,17 513,61 159,88 122,72 0,69 28,79 63,53 703,36 14,19 96,15 156,04 1624,16 8,10 47,50

% 9,90 12,26 67,23 9,58 1,03 1,72 0,28 24,77 73,24 2,99 72,59 24,39 0,03 1,73 4,28 52,34 40,06 1,59 2,08 23,14 49,65 25,12 5,22 23,79 60,84 10,15 5,24 3,27 9,43 76,99 5,07 2,69 40,78 56,27 0,26 3,53 62,17 19,36 14,86 0,08 3,56 7,85 86,85 1,75 5,10 8,28 86,19 0,43 11,16

50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107.

Babarcszőlős Babarcszőlős Babarcszőlős Babarcszőlős Bakonya Bakonya Bakonya Bakonya Baksa Baksa Baksa Baksa Bakóca Bakóca Bakóca Bánfa Bánfa Bánfa Bánfa Bár Bár Bár Bár Bár Baranyahídvég Baranyahídvég Baranyahídvég Baranyahídvég Baranyajenő Baranyajenő Baranyajenő Baranyajenő Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Baranyaszentgyörgy Basal Basal Basal Basal Basal Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Belvárdgyula Beremend Beremend Beremend Beremend Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Berkesd Besence Besence Besence

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

340,83 15,72 20,80 0,72 37,72 1117,64 351,44 0,31 77,94 189,82 1101,92 12,52 40,34 543,37 480,83 24,88 277,15 732,43 171,67 44,15 32,45 203,13 546,78 73,81 22,68 2,21 660,93 162,74 59,79 55,93 869,56 569,74 30,47 0,70 356,00 321,44 17,90 19,16 307,59 17,34 55,62 3,93 103,25 207,88 1403,02 8,97 490,02 665,02 3669,55 0,99 123,60 474,65 380,28 911,98 13,65 10,89 484,69 462,07

80,09 3,69 4,89 0,17 2,50 74,16 23,32 0,02 5,64 13,73 79,72 0,91 3,79 51,04 45,17 2,06 22,98 60,73 14,23 4,90 3,60 22,56 60,73 8,20 2,67 0,26 77,89 19,18 3,84 3,60 55,92 36,64 4,19 0,10 49,00 44,25 2,46 4,74 76,20 4,30 13,78 0,97 5,99 12,06 81,42 0,52 10,15 13,78 76,04 0,02 6,49 24,93 19,97 47,90 0,72 1,14 50,61 48,25

108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165.

Bezedek Bezedek Bezedek Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bicsérd Bikal Bikal Bikal Bikal Bikal Birján Birján Birján Birján Bisse Bisse Bisse Bisse Bisse Boda Boda Boda Bodolyabér Bodolyabér Bodolyabér Bodolyabér Bogád Bogád Bogád Bogádmindszent Bogádmindszent Bogádmindszent Bogádmindszent Bogdása Bogdása Bogdása Bogdása Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Boldogasszonyfa Borjád Borjád Borjád Bosta Bosta Bosta Bosta Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Botykapeterd Bükkösd

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

45,99 16,33 1074,20 184,30 2,15 68,56 1718,40 1,23 108,41 215,03 311,04 1012,85 55,89 36,26 125,35 744,18 1,43 42,03 146,10 612,48 570,73 8,47 43,54 868,15 629,75 29,71 5,42 469,96 403,07 123,77 44,55 615,95 61,30 230,28 57,89 808,07 37,22 1073,14 987,42 2,48 102,28 276,17 400,17 942,43 0,55 44,51 372,58 1143,22 14,62 111,52 464,27 4,31 66,36 381,70 477,62 815,86 0,56 178,00

4,05 1,44 94,52 9,33 0,11 3,47 87,02 0,06 6,37 12,63 18,26 59,47 3,28 4,00 13,82 82,03 0,16 3,05 10,59 44,39 41,36 0,61 2,82 56,32 40,85 3,27 0,60 51,75 44,38 15,78 5,68 78,54 5,30 19,89 5,00 69,81 1,77 51,10 47,01 0,12 5,94 16,04 23,24 54,74 0,03 2,85 23,88 73,27 2,46 18,75 78,07 0,72 3,81 21,91 27,42 46,83 0,03 5,90

166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174. 175. 176. 177. 178. 179. 180. 181. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. 204. 205. 206. 207. 208. 209. 210. 211. 212. 213. 214. 215. 216. 217. 218. 219. 220. 221. 222. 223.

Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bükkösd Bürüs Bürüs Bürüs Bóly Bóly Bóly Bóly Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csányoszró Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csarnóta Csebény Csebény Csebény Cserdi Cserdi Cserdi Cserdi Cserkút Cserkút Cserkút Csertő Csertő Csertő Csertő Csertő Csonkamindszent Csonkamindszent Csonkamindszent Cún Cún Cún Cún Cún Dencsháza Dencsháza Dencsháza Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Dinnyeberki Diósviszló Diósviszló Diósviszló Diósviszló Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsehi Drávacsepely

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

256,64 1881,89 693,35 5,76 25,16 541,96 1063,20 532,35 0,00 275,11 1725,94 58,98 221,94 1644,77 929,69 18,44 345,82 94,87 74,13 30,01 71,83 274,87 43,48 11,57 118,76 472,52 19,10 318,34 329,69 61,87 47,76 257,58 965,25 93,98 11,30 54,24 486,71 29,00 14,36 285,25 1458,48 57,36 40,41 6,06 1351,81 35,83 437,63 381,95 1,25 56,00 509,61 339,79 675,63 36,95 68,82 613,88 20,99 26,61

8,51 62,40 22,99 0,19 1,54 33,24 65,21 21,01 0,00 10,86 68,13 2,07 7,77 57,60 32,56 3,46 64,85 17,79 13,90 7,97 19,07 72,96 6,73 1,79 18,38 73,11 2,86 47,72 49,42 4,34 3,35 18,06 67,67 6,59 2,05 9,82 88,13 1,57 0,78 15,46 79,07 3,11 2,89 0,43 96,67 4,18 51,09 44,58 0,15 3,54 32,23 21,49 42,73 4,99 9,29 82,88 2,83 4,03

224. 225. 226. 227. 228. 229. 230. 231. 232. 233. 234. 235. 236. 237. 238. 239. 240. 241. 242. 243. 244. 245. 246. 247. 248. 249. 250. 251. 252. 253. 254. 255. 256. 257. 258. 259. 260. 261. 262. 263. 264. 265. 266. 267. 268. 269. 270. 271. 272. 273. 274. 275. 276. 277. 278. 279. 280. 281.

Drávacsepely Drávacsepely Drávacsepely Drávafok Drávafok Drávafok Drávafok Drávaiványi Drávaiványi Drávaiványi Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávakeresztúr Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapalkonya Drávapiski Drávapiski Drávapiski Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszabolcs Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávaszerdahely Drávasztára Drávasztára Drávasztára Drávasztára Dunaszekcső Dunaszekcső Dunaszekcső Dunaszekcső Dunaszekcső Egerág Egerág Egerág Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházasharaszti Egyházaskozár Egyházaskozár Egyházaskozár Egyházaskozár Egyházaskozár Ellend Ellend Ellend Ellend Endrőc Endrőc Endrőc

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

201,43 429,36 2,79 63,19 480,16 555,42 1290,27 22,19 479,97 598,76 34,68 460,99 732,07 69,67 32,75 283,50 639,96 57,48 15,35 58,92 417,20 68,96 45,27 224,94 703,95 79,77 28,34 59,84 536,26 51,98 554,29 1100,22 113,82 290,15 431,19 398,52 2253,06 302,03 75,61 196,32 1029,38 69,82 67,91 107,59 853,59 0,56 104,06 1103,58 928,15 276,53 18,05 32,17 101,14 662,81 3,24 59,85 273,45 799,73

30,51 65,04 0,42 2,64 20,10 23,25 54,01 2,02 43,60 54,39 2,67 35,53 56,42 5,37 3,23 27,97 63,13 5,67 3,12 11,99 84,89 6,14 4,03 20,03 62,69 7,10 4,54 9,58 85,88 2,86 30,45 60,44 6,25 7,90 11,73 10,84 61,31 8,22 5,81 15,09 79,10 6,35 6,18 9,79 77,64 0,05 4,28 45,41 38,19 11,38 0,74 4,02 12,65 82,92 0,41 5,28 24,13 70,58

282. 283. 284. 285. 286. 287. 288. 289. 290. 291. 292. 293. 294. 295. 296. 297. 298. 299. 300. 301. 302. 303. 304. 305. 306. 307. 308. 309. 310. 311. 312. 313. 314. 315. 316. 317. 318. 319. 320. 321. 322. 323. 324. 325. 326. 327. 328. 329. 330. 331. 332. 333. 334. 335. 336. 337. 338. 339.

Erdősmárok Erdősmárok Erdősmárok Erdősmárok Erdősmárok Erdősmecske Erdősmecske Erdősmecske Erdősmecske Erzsébet Erzsébet Erzsébet Erzsébet Fazekasboda Fazekasboda Fazekasboda Fazekasboda Feked Feked Feked Feked Felsőegerszeg Felsőegerszeg Felsőegerszeg Felsőegerszeg Felsőszentmárton Felsőszentmárton Felsőszentmárton Felsőszentmárton Felsőszentmárton Garé Garé Garé Garé Gerde Gerde Gerde Gerényes Gerényes Gerényes Gerényes Geresdlak Geresdlak Geresdlak Gilvánfa Gilvánfa Gilvánfa Gödre Gödre Gödre Gödre Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsöny Görcsönydoboka Görcsönydoboka

Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség

27,28 30,40 169,72 569,28 17,88 113,91 1532,31 994,25 3,25 56,43 106,35 797,60 14,04 33,76 242,27 408,59 16,72 51,00 1026,42 854,74 1,31 15,83 124,77 189,95 153,79 104,10 151,36 360,66 1207,69 122,72 30,56 214,73 605,73 1,94 56,34 88,53 1130,62 49,39 364,76 819,90 0,25 122,45 955,73 1449,90 28,91 832,42 681,97 149,04 44,10 1782,47 2017,04 201,25 623,15 207,63 814,59 6,43 65,05 29,12

3,35 3,73 20,84 69,89 2,19 4,31 57,96 37,61 0,12 5,79 10,91 81,85 1,44 4,81 34,54 58,26 2,38 2,64 53,09 44,21 0,07 3,27 25,76 39,22 31,75 5,35 7,78 18,53 62,04 6,30 3,58 25,17 71,02 0,23 4,42 6,94 88,64 4,00 29,55 66,42 0,02 4,84 37,80 57,35 1,87 53,94 44,19 3,73 1,10 44,65 50,52 10,86 33,63 11,20 43,96 0,35 6,84 3,06

340. 341. 342. 343. 344. 345. 346. 347. 348. 349. 350. 351. 352. 353. 354. 355. 356. 357. 358. 359. 360. 361. 362. 363. 364. 365. 366. 367. 368. 369. 370. 371. 372. 373. 374. 375. 376. 377. 378. 379. 380. 381. 382. 383. 384. 385. 386. 387. 388. 389. 390. 391. 392. 393. 394. 395. 396. 397.

Görcsönydoboka Görcsönydoboka Görcsönydoboka Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gordisa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyfa Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyöngyösmellék Gyód Gyód Gyód Harkány Harkány Harkány Harkány Harkány Hásságy Hásságy Hásságy Hásságy Hegyhátmaróc Hegyhátmaróc Hegyhátmaróc Hegyhátmaróc Hegyszentmárton Hegyszentmárton Hegyszentmárton Hegyszentmárton Hegyszentmárton Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Helesfa Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hetvehely Hidas Hidas Hidas Himesháza Himesháza Himesháza Himesháza Himesháza Hirics Hirics Hirics

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

72,54 781,75 2,33 68,75 417,67 110,73 461,75 28,97 12,08 15,26 43,53 806,58 38,38 72,72 596,25 295,19 0,14 40,92 51,69 232,25 592,76 217,03 388,56 1360,33 10,12 32,52 161,10 561,59 44,59 50,02 0,16 125,28 583,49 42,77 845,52 282,42 702,52 3,63 112,16 167,68 244,59 394,53 67,88 115,84 85,52 1664,90 271,25 310,03 585,97 1010,39 246,04 158,98 319,88 1014,35 14,70 24,62 342,51 1045,87

7,63 82,22 0,24 6,32 38,39 10,18 42,44 2,66 1,38 1,74 4,96 91,92 3,83 7,25 59,46 29,44 0,01 12,60 15,92 71,49 23,08 8,45 15,13 52,96 0,39 4,07 20,14 70,22 5,57 6,59 0,02 16,50 76,88 2,28 45,05 15,05 37,43 0,19 11,37 16,99 24,78 39,98 6,88 5,42 4,00 77,89 12,69 16,26 30,74 53,00 14,03 9,07 18,24 57,83 0,84 1,68 23,33 71,23

398. 399. 400. 401. 402. 403. 404. 405. 406. 407. 408. 409. 410. 411. 412. 413. 414. 415. 416. 417. 418. 419. 420. 421. 422. 423. 424. 425. 426. 427. 428. 429. 430. 431. 432. 433. 434. 435. 436. 437. 438. 439. 440. 441. 442. 443. 444. 445. 446. 447. 448. 449. 450. 451. 452. 453. 454. 455.

Hirics Hobol Hobol Hobol Hobol Homorúd Homorúd Homorúd Homorúd Horváthertelend Horváthertelend Horváthertelend Hosszúhetény Hosszúhetény Hosszúhetény Hosszúhetény Hosszúhetény Husztót Husztót Husztót Husztót Ibafa Ibafa Ibafa Ibafa Illocska Illocska Illocska Ipacsfa Ipacsfa Ipacsfa Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivánbattyán Ivándárda Ivándárda Ivándárda Ivándárda Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kacsóta Kákics Kákics Kákics Kákics Kárász Kárász Kárász Kásád Kásád Kásád Katádfa Katádfa Katádfa

Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

55,24 89,21 229,95 1503,32 3,14 140,59 1653,13 2567,08 112,35 17,31 242,93 275,82 248,38 614,62 3195,94 467,82 0,10 14,30 148,07 456,33 56,22 53,56 87,38 1856,23 932,66 36,00 34,74 1439,49 19,75 151,27 429,99 41,08 306,13 124,33 107,14 34,05 38,07 27,40 700,32 0,72 79,60 1,02 64,79 791,42 13,19 22,35 281,41 981,13 204,70 74,45 342,35 385,72 48,80 114,56 1165,01 18,38 49,88 370,85

3,76 4,89 12,59 82,35 0,17 3,14 36,96 57,39 2,51 3,23 45,32 51,45 5,49 13,58 70,60 10,33 0,00 2,12 21,94 67,61 8,33 1,83 2,98 63,36 31,83 2,38 2,30 95,32 3,28 25,17 71,54 6,71 49,96 20,30 17,49 5,56 4,97 3,57 91,37 0,09 8,38 0,11 6,82 83,31 1,39 1,50 18,89 65,87 13,74 9,28 42,66 48,06 3,67 8,62 87,70 4,19 11,36 84,45

456. 457. 458. 459. 460. 461. 462. 463. 464. 465. 466. 467. 468. 469. 470. 471. 472. 473. 474. 475. 476. 477. 478. 479. 480. 481. 482. 483. 484. 485. 486. 487. 488. 489. 490. 491. 492. 493. 494. 495. 496. 497. 498. 499. 500. 501. 502. 503. 504. 505. 506. 507. 508. 509. 510. 511. 512. 513.

Kátoly Kátoly Kátoly Kátoly Kékesd Kékesd Kékesd Kékesd Kémes Kémes Kémes Kemse Kemse Kemse Kemse Keszü Keszü Keszü Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Kétújfalu Királyegyháza Királyegyháza Királyegyháza Királyegyháza Királyegyháza Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisasszonyfa Kisbeszterce Kisbeszterce Kisbeszterce Kisbeszterce Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisbudmér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdér Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kisdobsza Kishajmás Kishajmás Kishajmás Kishajmás Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisharsány Kisherend

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség

74,62 91,25 709,06 0,17 37,01 107,49 663,75 3,04 34,40 136,75 518,24 7,83 311,46 529,95 47,35 143,47 99,88 487,42 103,39 550,52 974,81 1,95 77,61 716,85 87,05 1406,22 1,12 27,95 71,42 785,99 1,91 20,05 466,15 259,66 1,44 28,36 7,82 58,32 477,63 34,73 2,05 61,33 336,03 2,53 33,12 11,66 521,57 424,97 4,73 32,66 264,25 638,28 240,69 90,37 470,60 323,69 408,45 22,75

8,53 10,43 81,03 0,02 4,56 13,25 81,82 0,37 4,99 19,84 75,17 0,87 34,74 59,11 5,28 19,63 13,67 66,70 6,34 33,76 59,78 0,12 3,39 31,32 3,80 61,44 0,05 3,15 8,05 88,59 0,21 2,68 62,38 34,74 0,19 4,96 1,37 10,19 83,48 7,95 0,47 14,05 76,95 0,58 3,32 1,17 52,36 42,67 0,48 2,78 22,47 54,29 20,47 6,99 36,39 25,03 31,59 3,29

514. 515. 516. 517. 518. 519. 520. 521. 522. 523. 524. 525. 526. 527. 528. 529. 530. 531. 532. 533. 534. 535. 536. 537. 538. 539. 540. 541. 542. 543. 544. 545. 546. 547. 548. 549. 550. 551. 552. 553. 554. 555. 556. 557. 558. 559. 560. 561. 562. 563. 564. 565. 566. 567. 568. 569. 570. 571.

Kisherend Kisherend Kisherend Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kisjakabfalva Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kiskassa Kislippó Kislippó Kislippó Kisnyárád Kisnyárád Kisnyárád Kisnyárád Kisszentmárton Kisszentmárton Kisszentmárton Kisszentmárton Kisszentmárton Kistamási Kistamási Kistamási Kistamási Kistapolca Kistapolca Kistapolca Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kistótfalu Kisvaszar Kisvaszar Kisvaszar Kisvaszar Köblény Köblény Köblény Kökény Kökény Kökény Kölked Kölked Kölked Kölked Kölked Komló Komló Komló Komló Komló Kovácshida

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség

199,12 469,78 0,42 31,33 58,10 155,65 416,85 0,73 29,10 0,40 108,63 1186,82 7,93 71,60 25,84 739,66 48,07 0,90 236,37 617,69 16,97 280,19 428,50 728,03 32,60 27,05 301,22 30,65 79,37 27,09 10,60 319,37 79,01 10,08 454,76 493,87 11,59 48,65 0,23 1725,77 260,48 49,48 131,84 622,58 34,79 30,57 427,18 93,08 695,32 2823,18 2035,44 561,33 965,88 45,37 2711,31 927,40 5,45 28,15

28,77 67,88 0,06 4,73 8,77 23,49 62,91 0,11 2,18 0,03 8,15 89,04 0,59 8,55 3,09 88,36 5,32 0,10 26,18 68,40 1,14 18,85 28,83 48,98 2,19 6,17 68,73 6,99 18,11 7,59 2,96 89,45 7,53 0,96 43,34 47,07 1,10 2,39 0,01 84,80 12,80 6,15 16,40 77,44 7,06 6,21 86,73 1,50 11,20 45,47 32,79 9,04 20,75 0,97 58,24 19,92 0,12 3,48

572. 573. 574. 575. 576. 577. 578. 579. 580. 581. 582. 583. 584. 585. 586. 587. 588. 589. 590. 591. 592. 593. 594. 595. 596. 597. 598. 599. 600. 601. 602. 603. 604. 605. 606. 607. 608. 609. 610. 611. 612. 613. 614. 615. 616. 617. 618. 619. 620. 621. 622. 623. 624. 625. 626. 627. 628. 629.

Kovácshida Kovácshida Kovácshida Kovácsszénája Kovácsszénája Kovácsszénája Kovácsszénája Kovácsszénája Kővágószőlős Kővágószőlős Kővágószőlős Kővágótöttös Kővágótöttös Kővágótöttös Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kozármisleny Kórós Kórós Kórós Kórós Lánycsók Lánycsók Lánycsók Lánycsók Lánycsók Lapáncsa Lapáncsa Lapáncsa Liget Liget Liget Liget Lippó Lippó Lippó Liptód Liptód Liptód Liptód Lothárd Lothárd Lothárd Lovászhetény Lovászhetény Lovászhetény Lovászhetény Lúzsok Lúzsok Lúzsok Mágocs Mágocs Mágocs Mágocs Magyarbóly Magyarbóly Magyarbóly

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

239,73 527,97 13,28 24,03 148,93 518,71 73,69 18,18 217,59 1049,30 557,92 32,16 902,84 459,16 633,35 129,67 677,88 4,13 27,40 5,16 222,03 1257,10 258,34 138,05 342,57 1779,38 22,42 26,82 28,33 380,56 33,18 209,22 443,61 521,29 118,73 11,15 1322,85 43,04 611,85 837,10 7,36 78,32 60,89 906,00 76,79 115,51 676,45 26,66 19,32 106,98 524,84 361,27 1087,43 2637,38 167,85 218,99 92,18 1411,09

29,63 65,25 1,64 3,07 19,00 66,21 9,40 2,32 11,92 57,50 30,57 2,31 64,76 32,93 43,83 8,97 46,91 0,29 1,81 0,34 14,69 83,16 10,17 5,43 13,48 70,03 0,88 6,16 6,50 87,34 2,75 17,33 36,74 43,18 8,17 0,77 91,06 2,87 40,81 55,83 0,49 7,49 5,83 86,68 8,57 12,90 75,55 2,98 2,97 16,43 80,60 8,49 25,56 62,00 3,95 12,72 5,35 81,93

630. 631. 632. 633. 634. 635. 636. 637. 638. 639. 640. 641. 642. 643. 644. 645. 646. 647. 648. 649. 650. 651. 652. 653. 654. 655. 656. 657. 658. 659. 660. 661. 662. 663. 664. 665. 666. 667. 668. 669. 670. 671. 672. 673. 674. 675. 676. 677. 678. 679. 680. 681. 682. 683. 684. 685. 686. 687.

Magyaregregy Magyaregregy Magyaregregy Magyarhertelend Magyarhertelend Magyarhertelend Magyarhertelend Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarlukafa Magyarmecske Magyarmecske Magyarmecske Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarsarlós Magyarszék Magyarszék Magyarszék Magyarszék Magyartelek Magyartelek Magyartelek Magyartelek Majs Majs Majs Majs Mánfa Mánfa Mánfa Maráza Maráza Maráza Márfa Márfa Márfa Márfa Márfa Máriakéménd Máriakéménd Máriakéménd Markóc Markóc Markóc Markóc Márok Márok Márok Márok Martonfa Martonfa Martonfa Martonfa Marócsa

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség

88,11 1968,27 624,78 68,29 681,97 865,56 0,16 18,72 0,01 733,99 528,51 15,07 24,54 60,44 1110,22 35,99 109,81 657,24 0,86 167,27 127,02 615,42 476,42 19,14 20,08 644,44 1,14 117,00 490,58 2580,48 16,89 90,81 2369,85 309,51 39,92 177,61 752,74 25,20 45,34 39,38 299,07 0,22 60,61 306,05 1210,96 16,76 0,34 104,98 457,23 117,79 89,31 1382,98 2,87 15,53 223,11 38,97 291,08 9,49

3,29 73,41 23,30 4,23 42,20 53,56 0,01 1,44 0,00 56,62 40,77 1,16 2,05 5,06 92,89 4,48 13,66 81,76 0,11 12,07 9,16 44,40 34,37 2,80 2,93 94,11 0,17 3,65 15,31 80,51 0,53 3,28 85,55 11,17 4,11 18,31 77,58 6,16 11,08 9,63 73,08 0,05 3,84 19,40 76,76 2,89 0,06 18,12 78,93 7,39 5,61 86,82 0,18 2,73 39,23 6,86 51,18 0,83

688. 689. 690. 691. 692. 693. 694. 695. 696. 697. 698. 699. 700. 701. 702. 703. 704. 705. 706. 707. 708. 709. 710. 711. 712. 713. 714. 715. 716. 717. 718. 719. 720. 721. 722. 723. 724. 725. 726. 727. 728. 729. 730. 731. 732. 733. 734. 735. 736. 737. 738. 739. 740. 741. 742. 743. 744. 745.

Marócsa Marócsa Marócsa Matty Matty Matty Matty Matty Máza Máza Máza Mecseknádasd Mecseknádasd Mecseknádasd Mecseknádasd Mecseknádasd Mecsekpölöske Mecsekpölöske Mecsekpölöske Mecsekpölöske Mekényes Mekényes Mekényes Mekényes Merenye Merenye Merenye Merenye Meződ Meződ Meződ Meződ Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mindszentgodisa Mohács Mohács Mohács Mohács Mohács Molvány Molvány Molvány Molvány Molvány Monyoród Monyoród Monyoród Monyoród Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Mozsgó Nagybudmér Nagybudmér

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség

43,17 690,12 394,77 65,64 582,64 484,36 504,61 52,46 176,45 600,87 291,95 172,24 44,44 2468,21 919,77 3,61 41,29 127,50 340,38 221,90 57,49 118,98 949,31 650,69 46,70 113,55 1197,29 90,13 28,13 375,89 635,31 2,28 111,61 178,03 766,65 1238,71 1,64 2045,80 569,60 1088,76 6782,09 736,53 39,76 60,58 207,69 1067,77 0,48 36,17 76,21 595,86 4,07 84,25 766,37 594,54 730,37 0,75 34,46 68,91

3,79 60,67 34,70 3,88 34,48 28,67 29,86 3,10 16,50 56,19 27,30 4,77 1,23 68,40 25,49 0,10 5,65 17,44 46,56 30,36 3,24 6,70 53,44 36,63 3,23 7,84 82,70 6,23 2,70 36,09 60,99 0,22 4,86 7,75 33,38 53,93 0,07 18,23 5,08 9,70 60,43 6,56 2,89 4,40 15,09 77,58 0,03 5,08 10,70 83,65 0,57 3,87 35,22 27,32 33,56 0,03 3,37 6,74

746. 747. 748. 749. 750. 751. 752. 753. 754. 755. 756. 757. 758. 759. 760. 761. 762. 763. 764. 765. 766. 767. 768. 769. 770. 771. 772. 773. 774. 775. 776. 777. 778. 779. 780. 781. 782. 783. 784. 785. 786. 787. 788. 789. 790. 791. 792. 793. 794. 795. 796. 797. 798. 799. 800. 801. 802. 803.

Nagybudmér Nagycsány Nagycsány Nagycsány Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagydobsza Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyhajmás Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagyharsány Nagykozár Nagykozár Nagykozár Nagynyárád Nagynyárád Nagynyárád Nagypall Nagypall Nagypall Nagypall Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagypeterd Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagytótfalu Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nagyváty Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nemeske Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Nyugotszenterzsébet Okorág Okorág Okorág Okorág Okorvölgy Okorvölgy Okorvölgy Okorvölgy

Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

918,87 12,59 452,11 100,36 65,61 24,16 150,68 1072,26 10,53 111,22 311,12 746,01 630,07 2,20 179,65 453,16 412,98 1554,22 144,75 117,12 884,22 106,44 135,62 2191,06 62,68 56,89 577,83 15,79 51,72 339,59 2,22 770,04 61,29 377,48 335,39 342,57 66,66 45,10 470,26 683,29 0,97 51,94 359,19 141,37 504,57 0,58 55,83 280,33 257,67 329,32 27,79 266,48 42,22 848,18 25,60 161,93 110,01 13,84

89,89 2,23 80,01 17,76 4,96 1,83 11,39 81,03 0,80 6,18 17,28 41,43 34,99 0,12 6,91 17,43 15,88 59,78 12,63 10,22 77,15 4,37 5,58 90,05 8,79 7,98 81,02 2,21 4,45 29,19 0,19 66,18 5,49 33,80 30,03 30,68 5,26 3,56 37,14 53,96 0,08 4,91 33,96 13,37 47,71 0,05 6,05 30,37 27,91 35,67 2,35 22,49 3,56 71,60 8,22 52,00 35,33 4,44

804. 805. 806. 807. 808. 809. 810. 811. 812. 813. 814. 815. 816. 817. 818. 819. 820. 821. 822. 823. 824. 825. 826. 827. 828. 829. 830. 831. 832. 833. 834. 835. 836. 837. 838. 839. 840. 841. 842. 843. 844. 845. 846. 847. 848. 849. 850. 851. 852. 853. 854. 855. 856. 857. 858. 859. 860. 861.

Olasz Olasz Olasz Olasz Old Old Old Old Old Old Orfű Orfű Orfű Orfű Orfű Oroszló Oroszló Oroszló Óbánya Óbánya Óbánya Óbánya Ócsárd Ócsárd Ócsárd Ócsárd Ócsárd Ófalu Ófalu Ófalu Ófalu Ófalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Ózdfalu Palé Palé Palé Palé Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palkonya Palotabozsok Palotabozsok Palotabozsok Palotabozsok Páprád Páprád Páprád Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Patapoklosi Pécs

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség

123,17 122,34 776,94 6,22 4,83 102,27 4,37 211,26 1079,14 5,21 398,48 12,85 2385,61 280,51 137,47 80,16 113,49 418,61 18,95 661,52 68,33 0,39 58,10 635,70 159,90 408,67 2,80 94,61 18,01 466,47 405,10 0,24 18,17 131,66 68,82 580,65 14,42 38,42 155,24 6,91 30,91 12,91 345,95 558,54 52,50 112,23 56,00 1841,18 9,82 25,22 642,41 543,46 51,02 344,29 251,89 615,73 2,26 6804,33

11,97 11,89 75,53 0,61 0,34 7,27 0,31 15,01 76,69 0,37 12,39 0,40 74,21 8,73 4,28 13,09 18,54 68,37 2,53 88,29 9,12 0,05 4,59 50,25 12,64 32,30 0,22 9,61 1,83 47,39 41,15 0,02 2,27 16,47 8,61 72,65 6,71 17,88 72,21 3,21 3,09 1,29 34,57 55,81 5,25 5,56 2,77 91,18 0,49 2,08 53,05 44,87 4,03 27,21 19,91 48,67 0,18 41,81

862. 863. 864. 865. 866. 867. 868. 869. 870. 871. 872. 873. 874. 875. 876. 877. 878. 879. 880. 881. 882. 883. 884. 885. 886. 887. 888. 889. 890. 891. 892. 893. 894. 895. 896. 897. 898. 899. 900. 901. 902. 903. 904. 905. 906. 907. 908. 909. 910. 911. 912. 913. 914. 915. 916. 917. 918. 919.

Pécs Pécs Pécs Pécs Pécsbagota Pécsbagota Pécsbagota Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsdevecser Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsudvard Pécsvárad Pécsvárad Pécsvárad Pécsvárad Pécsvárad Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pellérd Pereked Pereked Pereked Pereked Peterd Peterd Peterd Pettend Pettend Pettend Pettend Piskó Piskó Piskó Piskó Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pogány Pócsa Pócsa Pócsa Rádfalva Rádfalva Rádfalva Rádfalva Regenye Regenye Regenye Regenye Romonya Romonya

Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség Építmények által igénybe vett térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség

219,25 6569,56 2589,62 92,63 15,39 259,38 331,83 21,75 47,21 404,91 45,02 44,39 753,43 0,56 257,53 506,61 1183,32 1630,02 26,64 352,39 376,28 587,90 679,63 96,17 22,75 189,08 64,35 397,80 34,91 111,07 914,36 16,13 12,79 346,70 221,49 29,24 232,57 867,60 26,13 0,28 184,71 111,78 164,99 682,75 10,30 41,79 84,00 678,94 28,16 2,77 319,91 936,56 14,32 204,53 131,23 264,34 35,43 88,90

1,35 40,37 15,91 0,57 2,54 42,76 54,70 4,59 9,96 85,45 5,34 5,26 89,33 0,07 7,15 14,06 32,83 45,23 0,74 16,84 17,98 28,10 32,48 4,60 3,37 28,06 9,55 59,02 3,29 10,48 86,23 2,70 2,14 58,06 37,09 2,53 20,13 75,08 2,26 0,02 16,00 9,68 14,29 59,12 0,89 5,19 10,44 84,37 2,19 0,22 24,85 72,75 2,33 33,29 21,36 43,02 5,01 12,56

920. 921. 922. 923. 924. 925. 926. 927. 928. 929. 930. 931. 932. 933. 934. 935. 936. 937. 938. 939. 940. 941. 942. 943. 944. 945. 946. 947. 948. 949. 950. 951. 952. 953. 954. 955. 956. 957. 958. 959. 960. 961. 962. 963. 964. 965. 966. 967. 968. 969. 970. 971. 972. 973. 974. 975. 976. 977.

Romonya Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Rózsafa Sámod Sámod Sámod Sámod Sámod Sárok Sárok Sárok Sárok Sásd Sásd Sásd Sásd Sátorhely Sátorhely Sátorhely Sátorhely Sellye Sellye Sellye Sellye Siklós Siklós Siklós Siklós Siklós Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósbodony Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Siklósnagyfalu Somberek Somberek Somberek Somberek Somberek Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyapáti Somogyhárságy Somogyhárságy Somogyhárságy Somogyhárságy Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyhatvan

Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség

583,08 54,09 0,56 60,63 1548,32 0,29 19,56 152,85 374,48 72,76 0,78 26,69 10,80 423,49 0,53 281,07 191,57 411,39 602,74 68,15 242,50 1446,11 3,52 319,42 999,81 1197,96 1,67 1355,58 1208,44 1259,94 1266,77 0,56 9,74 243,76 34,82 145,24 47,41 2,09 40,19 818,71 0,30 279,58 51,12 425,98 2322,61 63,15 54,97 422,45 125,91 367,07 37,46 83,87 1331,37 1664,56 17,15 37,16 261,15 306,18

82,43 3,25 0,03 3,64 93,05 0,02 3,15 24,64 60,36 11,73 0,13 5,78 2,34 91,76 0,12 18,90 12,89 27,67 40,54 3,87 13,78 82,15 0,20 12,68 39,70 47,56 0,07 26,63 23,74 24,75 24,88 0,01 2,25 56,22 8,04 33,50 5,22 0,23 4,43 90,09 0,03 8,90 1,63 13,56 73,91 2,01 5,46 41,91 12,49 36,42 3,72 2,71 42,99 53,75 0,55 2,75 19,33 22,66

978. 979. 980. 981. 982. 983. 984. 985. 986. 987. 988. 989. 990. 991. 992. 993. 994. 995. 996. 997. 998. 999. 1000. 1001. 1002. 1003. 1004. 1005. 1006. 1007. 1008. 1009. 1010. 1011. 1012. 1013. 1014. 1015. 1016. 1017. 1018. 1019. 1020. 1021. 1022. 1023. 1024. 1025. 1026. 1027. 1028. 1029. 1030. 1031. 1032. 1033. 1034. 1035.

Somogyhatvan Somogyhatvan Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Somogyviszló Sumony Sumony Sumony Sumony Sumony Szabadszentkirály Szabadszentkirály Szabadszentkirály Szabadszentkirály Szágy Szágy Szágy Szajk Szajk Szajk Szajk Szalánta Szalánta Szalánta Szalánta Szalatnak Szalatnak Szalatnak Szalatnak Szaporca Szaporca Szaporca Szaporca Szárász Szárász Szárász Szárász Szárász Szászvár Szászvár Szászvár Szászvár Szava Szava Szava Szava Szebény Szebény Szebény Szebény Szederkény Szederkény Szederkény Szederkény Székelyszabar Székelyszabar

Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség

734,14 12,48 46,27 494,15 232,61 436,90 52,62 32,90 3,22 199,42 1724,52 61,05 64,21 5,74 1197,79 0,90 22,23 480,39 438,00 177,94 78,44 877,76 6,67 273,96 108,30 1323,70 2,06 56,16 246,15 701,26 24,18 41,45 153,51 704,78 65,32 34,46 36,72 68,21 453,14 5,36 232,77 925,02 954,82 4,23 126,43 322,90 137,30 677,44 60,87 105,04 1266,82 4,42 113,59 102,25 1216,76 0,01 59,32 166,38

54,34 0,92 3,66 39,14 18,42 34,60 4,17 1,63 0,16 9,87 85,33 3,02 5,06 0,45 94,41 0,07 2,36 51,07 46,56 15,60 6,88 76,94 0,58 16,04 6,34 77,50 0,12 5,46 23,95 68,23 2,35 4,30 15,91 73,03 6,77 5,76 6,14 11,41 75,79 0,90 11,00 43,70 45,11 0,20 10,00 25,54 10,86 53,59 4,23 7,31 88,15 0,31 7,93 7,14 84,93 0,00 3,83 10,75

1036. 1037. 1038. 1039. 1040. 1041. 1042. 1043. 1044. 1045. 1046. 1047. 1048. 1049. 1050. 1051. 1052. 1053. 1054. 1055. 1056. 1057. 1058. 1059. 1060. 1061. 1062. 1063. 1064. 1065. 1066. 1067. 1068. 1069. 1070. 1071. 1072. 1073. 1074. 1075. 1076. 1077. 1078. 1079. 1080. 1081. 1082. 1083. 1084. 1085. 1086. 1087. 1088. 1089. 1090. 1091. 1092. 1093.

Székelyszabar Székelyszabar Szellő Szellő Szellő Szemely Szemely Szemely Szemely Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentdénes Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentegát Szentkatalin Szentkatalin Szentkatalin Szentkatalin Szentlászló Szentlászló Szentlászló Szentlászló Szentlászló Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szentlőrinc Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szigetvár Szilágy Szilágy Szilágy Szilágy Szilvás Szilvás Szilvás Szilvás Szőke Szőke Szőke Szőke Szőkéd Szőkéd Szőkéd Szörény Szörény Szörény Szörény Szulimán Szulimán

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség

572,68 749,43 32,93 112,54 451,25 33,44 102,08 806,83 3,54 59,09 327,55 45,09 783,90 39,95 0,03 1170,88 1567,31 0,26 50,63 483,53 581,29 215,74 85,34 569,90 326,69 403,62 20,38 666,69 0,06 246,27 1862,89 5,75 827,25 260,00 262,66 2585,83 15,13 34,75 15,81 205,25 899,08 51,14 98,98 452,59 1,24 19,81 97,69 525,29 6,12 31,35 53,41 872,94 13,89 156,01 270,30 0,53 36,85 84,87

37,00 48,42 5,52 18,86 75,62 3,53 10,79 85,30 0,37 4,86 26,95 3,71 64,48 1,44 0,00 42,14 56,41 0,01 3,80 36,32 43,67 16,21 6,07 40,54 23,23 28,71 1,45 23,97 0,00 8,85 66,97 0,21 20,94 6,58 6,65 65,45 0,38 3,01 1,37 17,77 77,85 8,47 16,39 74,93 0,21 3,05 15,05 80,95 0,94 3,27 5,58 91,15 3,15 35,40 61,33 0,12 3,51 8,09

1094. 1095. 1096. 1097. 1098. 1099. 1100. 1101. 1102. 1103. 1104. 1105. 1106. 1107. 1108. 1109. 1110. 1111. 1112. 1113. 1114. 1115. 1116. 1117. 1118. 1119. 1120. 1121. 1122. 1123. 1124. 1125. 1126. 1127. 1128. 1129. 1130. 1131. 1132. 1133. 1134. 1135. 1136. 1137. 1138. 1139. 1140. 1141. 1142. 1143. 1144. 1145. 1146. 1147. 1148. 1149. 1150. 1151.

Szulimán Szulimán Szűr Szűr Szűr Szűr Sósvertike Sósvertike Sósvertike Tarrós Tarrós Tarrós Tarrós Tékes Tékes Tékes Tékes Tékes Teklafalu Teklafalu Teklafalu Teklafalu Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tengeri Tésenfa Tésenfa Tésenfa Tésenfa Téseny Téseny Téseny Téseny Téseny Tormás Tormás Tormás Tormás Töttös Töttös Töttös Töttös Túrony Túrony Túrony Túrony Tófű Tófű Tófű Tófű Tófű Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy Tótszentgyörgy

Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

292,43 635,19 62,30 138,54 578,29 4,31 27,79 149,62 482,63 40,69 45,78 207,89 234,28 58,70 83,93 823,24 289,72 0,40 48,90 755,58 871,43 0,26 9,19 5,55 40,59 388,03 2,60 35,39 132,77 645,74 26,36 30,79 18,50 75,72 1082,27 0,33 33,72 1324,79 1107,05 4,07 109,70 788,38 1384,17 16,78 38,12 98,92 211,36 590,74 22,63 80,79 61,19 263,37 6,35 26,09 5,77 52,41 652,95 12,49

27,87 60,53 7,95 17,68 73,82 0,55 4,21 22,67 73,12 7,70 8,66 39,33 44,32 4,67 6,68 65,55 23,07 0,03 2,92 45,08 51,99 0,02 2,06 1,24 9,10 87,01 0,58 4,21 15,80 76,85 3,14 2,55 1,53 6,27 89,62 0,03 1,36 53,64 44,83 0,16 4,77 34,29 60,21 0,73 4,06 10,53 22,50 62,90 5,21 18,60 14,08 60,65 1,46 3,48 0,77 6,99 87,09 1,67

1152. 1153. 1154. 1155. 1156. 1157. 1158. 1159. 1160. 1161. 1162. 1163. 1164. 1165. 1166. 1167. 1168. 1169. 1170. 1171. 1172. 1173. 1174. 1175. 1176. 1177. 1178. 1179. 1180. 1181. 1182. 1183. 1184. 1185. 1186. 1187. 1188. 1189. 1190. 1191. 1192. 1193. 1194. 1195. 1196. 1197. 1198. 1199. 1200. 1201. 1202. 1203. 1204. 1205. 1206. 1207. 1208. 1209.

Udvar Udvar Udvar Újpetre Újpetre Újpetre Újpetre Vajszló Vajszló Vajszló Vajszló Várad Várad Várad Várad Varga Varga Varga Varga Vásárosbéc Vásárosbéc Vásárosbéc Vásárosbéc Vásárosdombó Vásárosdombó Vásárosdombó Vásárosdombó Vázsnok Vázsnok Vázsnok Vázsnok Vejti Vejti Vejti Vejti Vékény Vékény Vékény Velény Velény Velény Véménd Véménd Véménd Véménd Versend Versend Versend Villány Villány Villány Villány Villány Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd Villánykövesd

Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Városias települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség

20,37 2,27 402,71 167,00 234,68 1243,69 25,28 224,95 1182,86 361,99 1,03 10,43 292,32 490,20 0,61 23,01 330,52 274,15 208,61 56,56 534,30 806,41 1066,90 187,58 110,40 874,82 0,94 26,22 143,03 70,59 235,29 28,37 290,40 625,38 31,73 43,39 622,32 270,15 35,82 188,49 484,25 269,26 1051,50 1857,89 1,69 56,24 168,70 1188,24 291,03 344,04 293,29 1273,10 0,19 59,01 226,55 357,79 95,99 9,43

4,79 0,53 94,68 10,00 14,05 74,44 1,51 12,70 66,80 20,44 0,06 1,32 36,84 61,77 0,08 2,75 39,52 32,78 24,94 2,30 21,68 32,73 43,30 15,98 9,41 74,53 0,08 5,52 30,10 14,86 49,52 2,91 29,76 64,08 3,25 4,64 66,50 28,87 5,06 26,60 68,34 8,47 33,06 58,42 0,05 3,98 11,94 84,08 13,22 15,63 13,32 57,82 0,01 7,88 30,26 47,78 12,82 1,26

1210. 1211. 1212. 1213. 1214. 1215. 1216. 1217. 1218. 1219. 1220. 1221. 1222. 1223. 1224. 1225. 1226. 1227. 1228. 1229. 1230. 1231.

Vokány Vokány Vokány Vokány Vokány Zádor Zádor Zádor Zádor Zádor Zaláta Zaláta Zaláta Zaláta Zengővárkony Zengővárkony Zengővárkony Zengővárkony Zók Zók Zók Zók

Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vízgazdálkodási térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Hagyományosan vidéki települési térség Vegyes területfelhasználású térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség

132,78 0,02 351,18 1195,19 30,42 41,10 22,82 254,86 1201,47 2,26 48,37 878,00 1212,48 44,30 42,35 104,34 835,86 687,98 63,17 50,68 111,69 667,82

7,77 0,00 20,54 69,91 1,78 2,70 1,50 16,74 78,91 0,15 2,22 40,22 55,54 2,03 2,54 6,25 50,04 41,18 7,07 5,67 12,50 74,76