5. szám (2011/2012. II. félév) PORTRÉ Juhász Ernő tanár urat nem is olyan régen még csak azok a tanulók ismerték, akik a kollégiumunk lakói voltak. Szeptembertől azonban az iskola vezetőségének tagja, többször láthatjuk őt szünetben az ügyelet ellenőrzése közben, az iskolai rendezvényeken, s órákra is szívesen ellátogat. Idei portrénkban azon vagyunk, hogy még inkább megismerhessük a mindig derűs, higgadt, nagyon is diákszerető új kollégiumvezetőt. Ön 2011 szeptemberétől - Ihnáth György nyomdokaiba lépve – irányítja a kollégiumi életet, vezeti az ott folyó munkát. Az sem titok, hogy csupán néhány éve került iskolánkba - kollégiumi nevelőtanárként. - Kérem, mondja el, hol dolgozott, mivel foglalkozott ezelőtt, hogyan éli meg ezt a tisztséget? - Első munkahelyem a 107. Sz. (ma Wesselényi) Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet volt. Az elnevezéssel kapcsolatban jut eszembe, hogy gyakorlatilag közvetlen részese, sőt egyik kezdeményezője voltam a névváltozásnak, amikor 1997-ben úgy döntöttünk, hogy a sorszámot valamilyen patinás történelmi névre kellene cserélni. 20 évig dolgoztam itt. Kezdetben magyar-történelem szakos tanárként, majd 14 éven keresztül igazgatóhelyettesi feladatokat láttam el. Ezután következett a Waldorf magániskola, s végül az Inczédy. Úgy érzem, szeretettel fogadtak ebben az iskolában, ahol kollégiumi nevelőtanár lettem – ilyen munkát azelőtt nem végeztem. Meg kellett vívnom a mindennapi harcaimat a kollégista diákokkal, de én ezt a munkát igazi kihívásnak tekintettem, és azt gondolom, sikerült beilleszkednem. Elsőként egy 28 fős csapatot kaptam, akiknek segítségére tudtam lenni az életük megszervezésében és a tanulásban. Sokat küzdöttem a rendért, fegyelemért, míg elfogadtak, és belátták, hogy vannak kötelességeik, amelyeknek eleget kell tenniük. Úgy látom, hogy a tanulók mindennapjait a kollégiumi nevelők sokkal közvetlenebbül élik át, hiszen együtt élnek a diákokkal. Emiatt talán erősebb kötelék is alakul ki egy nevelőtanár és diák között. Véleményem szerint az iskolában tanító tanár mindvégig tanár marad a diák szemében, a nevelőtanár viszont pótszülő is egyben. Persze a tanítástól sem szakadtam el teljesen, jelenleg is óraadó tanár vagyok a Bánki Donát Középiskolában. - Mennyire változott meg a munkája, amióta kollégiumvezető? - Nevelőtanárként egészen más feladatokat kellett ellátnom. Mások voltak az elvárások. Ezelőtt a mindennapjaimat a kollégistákkal éltem, s most kissé eltávolodtam tőlük. A közvetlen nevelést felváltotta a kollégiumi munka szervezése, a nevelők irányítása. Intézményközpontú, s nem diákközpontú lett a munkám. Ez az új munkakör egyben új kihívás is számomra, de úgy érzem, sikerül tisztességgel elvégeznem teendőimet. - Mondana pár szót arról, hogy melyek egy mai középiskolai kollégium legnagyobb problémái? - Hasonlóak a problémák egy iskoláéhoz . A fegyelem és a rend megtartása eléggé nehéz feladat. Szerencsére nem történnek kirívóan szélsőséges fegyelmezetlenségek, kihágások, de a házirend szabályainak megszegése sajnos gyakran előfordul. Több estben is kizártunk emiatt tanulót a kollégiumból. Iskolánk kollégiumi létszáma jelenleg 240 fő körül mozog, de a következő tanévtől lényeges változásokra készülünk. Reményeink szerint újabb csoportokkal bővülünk. - Milyen szórakozási lehetőségek, szabadidős tevékenységek kínálkoznak a kollégium lakói számára? - Változatos és színes szakköreink kínálata. A közösségi életet nagyon élénknek, jónak látom. Több közösségkovácsoló csoport alakult, egyik ilyen például a művészcsoport. A szakkörhöz tartozó diákok munkája díszíti a kollégium folyosóit, közösségi helyiségeit. A kollégiumunk életét nagyszerűen nyomon lehet követni facebook-oldalunkon, ahol rendszeresen hírt adunk magunkról, rendezvényeinkről, eredményeinkről. - Tisztelt kollégiumvezető úr! Kérem, árulja el, mire vagy kire a legbüszkébb? - Elsősorban az egyetemen is majdnem kitűnő tanuló fiamra. Mellette tanítványaimra, akikkel sikerült megszerettetni a kollégiumot, é s azokra, akikből sikerült jó kollégistát faragni. Kedves tanár úr, további szép sikereket és jó munkát kívánunk! Kiss Csilla - Horváth Renáta 12.B
Akikre büszkék vagyunk Aradványi Zoltánt 3/13/2 hűtőgép- és klímaberendezés szerelő és karbantartó szakon idén végzős tanulónkat többen is figyelmünkbe ajánlották, amikor éppen azon gondolkodtunk, ki lehetne e lapszám büszkesége. De legtöbben akkor figyelhettünk fel rá, amikor a ballagáson a legmagasabb kitüntetést és jutalmat kapta szorgalmáért, példamutató magatartásáért, s az SZKTV-n való kiemelkedő szerepléséért.
- Azt nem tudom, de azt igen, hogy szeretek tanulni. Mindig odafigyeltem órán, érdekesnek tartottam, amit tanáraim magyaráztak. Nemcsak a tankönyvi anyagot olvastam el órán, hanem utánajártam egy-egy témának, s legközelebb már kérdezni, hozzászólni is tudtam. Ezt minden tanár szereti. Én pedig rengeteget profitáltam belőle. Így érthető, hogy amikor meghirdették a Szakma Kitűnő Tanulója Verseny, tanáraid rögtön rád gondoltak. Elmondanád, mi történt a versenyen, milyen elméleti és gyakorlati feladatok voltak? Milyen nehézségekkel kellett megküzdened, mi volt számodra érdekes vagy új? Mit adott számodra ez a verseny? -
A már elballagott tanulóval egy napfényes, csendes délutánon beszélgettünk. Zoli csak a kedvünkért jött be az iskolába, hiszen tanulnia, vizsgáznia már nem kell: a tavasszal megrendezett országos szakmaverseny után már a képzeletbeli szakmunkás bizonyítvány is ott lapult a zsebében. Mióta a lábadat betetted az iskolánkba, csak pozitív előjellel halljuk a nevedet! Téged dicsér minden tanár. Mondhatjuk, hogy az ilyen gyerek, mint te a tanárok álma?
Elsőként az elődöntőn kellett megmérettetnem. Ezt helyben, Nyíregyházán, az Iparkamara épületében rendezték. Itt, az írásbeli versenyen 90% körüli eredményt értem el, amivel kvalifikáltam magam a budapesti döntőbe. A verseny a fővárosban több részből állt, s több helyszínen zajlott. A szóbeli a Szily Kálmán Műszaki Középiskolában zajlott, míg a gyakorlati vizsga a Hungexpo területén történt. A feladat összetett volt: hegesztési műveletek, csőhajlítás, fémipari munkák. Majd másnap magával a klímaszereléssel kellett mindannyiunknak megbirkóznia. Kaptunk szerelőfalat, szerelési rajzot, alapanyagot. Ezután következett a beszerelési művelet. Végül minderről jegyzőkönyvet is kellett készítenünk.
Mindezt bizonyára rengeteg felkészülés előzte meg. Kivel készültél, kinek köszönheted ezt az eredményt és szép élményt? -
Minden tanáromnak szeretnék köszönetet mondani, de különösen Fülöp Attila tanár úrnak, aki az elméleti részben segített, Sebők András tanár úrnak (aki egyébként a versenyen is támogatott) a gyakorlati tudást, Gémesiné Péter Emília tanárnőnek a szakrajzórákat köszönöm
Hova vezet tovább az utad? -
Mindenekelőtt az érettségi felé, remélem, jövőre ezt is megszerzem. Aztán gyűjtögetni szeretnék, mégpedig szakmákat!
Kedves Aradványi Zoli, kívánjuk, hogy kedved leld a gyűjtőszenvedélyben, s legyen minél nagyobb a gyűjteményed!
Zoltán két bemutatója az iskolában (hihetetlen, hogy a szikrából szól a zene)
Egy kis kultúra A magyar kultúra hete alkalmából 2012. január 26-án érdekes és különleges meglepetés-programon vehettek részt a kijelölt osztályok. Iskolánk dísztermében Nagy Csaba tárogatóművész tartott előadással egybekötött zenei bemutatót.
A tárogató a kuruc korban vált híressé, de már évszázadokkal korábban is ismerték a magyarok. Ősi alakja Ázsiában alakult ki, innen hozták magukkal a honfoglaló magyarok. A török hódoltság alatt, a 16. században különösen közkedvelt lett. Szívesen mulattak rá a végvári katonák, de felhangzott hangja a különböző főúri udvarokban és lakodalmakban. A tárogató megbecsült hangszer volt a Rákóczi szabadságharc /1703-1704/ idején is. Éles hangja parancsokat közvetített a katonák számára, máskor pedig tábori énekek, táncok elengedhetetlen kísérő hangszere volt - tudtuk meg Nagy Csaba művész úrtól, aki előadásába bevonta tanulóinkat is, sőt együtt énekelhettük a tárogató hangjaira a Csínom Palkó, Csínom Jankó… című kuruc-kori nótát is. Láthattunk modern és eredeti hangszert is, s megismerkedhettünk a kuruc-kori karabély használatával is.
Angol és német szépkiejtési vetélkedő Izgalom és lelkesedés előzte meg az iskolánk idegen-nyelvi munkaközössége által szervezett szépkiejtési versenyt angol és német nyelvből. A vetélkedőn három kategóriában mérettettek meg tanulóink: szakközépiskola 9-10. évfolyam szakközépiskola 11-13. évfolyam és szakiskola Minden résztvevő felkészült egy általa szabadon választott irodalmi szövegből, ennek bemutatása után pedig egy kötelező szöveget kellett felolvasniuk a versenyzőknek. Az angol nyelvi zsűri tagjai között nemcsak a nyelvet tanító tanárok foglaltak helyet, hanem olyan diákjaink is, akik már rendelkeznek angol közép vagy felsőfokú nyelvvizsgával. Első helyezést értek el Kovács Dóra (10/b), Bodnár Ágnes (13/d) és Makula Gergő (3/13/4) tanulók angol nyelvből, továbbá Labbancz Tamás (10/c) és Szabó Bence (12/c) osztályos tanulók német nyelvből. Második lett az angol szépkiejtési versenyen Lakatos Flóra a 10/b osztályból, Csobolya Bettina 13/d, Fedor Bence 12/b, Szabó Cintia 13/d és Szalmási Vivien 13/d osztályos tanulók, valamint a szakiskolai kategóriában Pelyach Balázs 3/13/4 osztályos tanuló Német nyelvből Lefler Arián (10/c) és Kertész Gábor (11/c) tanulók büszkélkedhettek a második helyezéssel. Harmadik helyen végeztek: Kovács Edina (10/b), Lakatos Ákos (12/a) és Túróczi Krisztián (10/5) az angolosok közül, míg Reviczki Márk Benjámin (9/c) és Varga Annamária (12/c) a németesek közül.
Az első helyezettek könyvjutalomban részesültek, a második helyen végzettek jutalma egy-egy naptár és toll volt, míg a harmadik helyezettek egy tollat és egy ceruzát kaptak. A helyezettek örültek sikerüknek és nem utolsósorban díjaiknak. A rendezvény nemcsak élvezetes és szórakoztató volt, hanem ösztönözte is diákjainkat a tanult idegen nyelven való olvasásra, a célnyelvi ország kultúrájának megismerésére.
Egy kis pszicho Nehéz beszélgetések Az élet telis-tele van nehéz beszélgetésekkel, amiket legtöbbünk próbál teljes mértékben elkerülni. Idegesség, izgalom, verejtékezés, a bizonyos gombóc a torokban, és még sorolhatnám a kínos helyzetek tüneteit. Ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, elengedhetetlen, hogy megtanuljuk ezeket a helyzeteket kezelni. Állásinterjú, fizetésemelés-kérés, elbocsájtás, mind-mind olyan helyzetek, ahol ha túlizguljuk magunkat, csak rossz irányt vehet a beszélgetés. De az élet más területén is szükséges ezen helyzetek megfelelő kezelése. A nehéz üzenetek közvetítését „tanuláson alapuló” beszélgetések által érhetjük el leginkább, mivel ez minden érintett fél önbizalmát növeli, eltűnik a másik hibáztatása és ennek helyére a meghallgatás érzése lép. Ezalatt nem szabad hagyni, hogy az érzelmek elhatalmasodjanak fölöttünk, mivel így nem lenne objektív az értékítélet, de az érzelmek teljes kiiktatásával szem elől tévesztjük mondandónk lényegét. A kommunikáció leglényegibb része mindenkinek a meghallgatás kellene, hogy legyen. Az emberek sosem változnak, ha előbb nem érzik, hogy meghallgatják őket. Attól, hogy valakinek megmondjuk, mit csináljon, kevésbé valószínű, hogy úgy is cselekszik, míg ha megértjük őt, azzal lebonthatjuk az ellenállás falát. Látnunk kell, hogy a nehéz beszélgetésekben benne rejlik a lehetőség, hogy átalakuljon a kapcsolat, de csak akkor, ha az üzenet közlésének álláspontjáról átváltunk abba az álláspontba, hogy megpróbáljuk megérteni, miért teszi a másik azt, amit tesz. Pálóczi Bence 12.B
Könyvajánló Kedves Inczi-finci olvasók! Ha felkeltette figyelmeteket Bence cikke, ha úgy gondoljátok, nektek is lenne mondanivalótok, ti is meghallgatnátok másokat, felhívjuk a figyelmeteket Dr. Fábiánné Bartos Ibolya könyvajánlójára. Csupa olyan olvasnivaló, amely segíthet a nehéz helyzetekben, s amely elolvasása után segítségére lehettek másoknak is! Vekerdy Tamás: Kamaszkor körül Milyen is a kamasz? Hazudik? Lusta? Szemtelen? Szerelmes? Magányos? Vagy éppen: kibírhatatlan? Mit kezdjen magával? A felnőttek – szülei, tanárai – mit kezdjenek vele? Efféle kérdésekre keres választ ez a könyvecske, melyet jó felerészben kamaszok írtak. V. Komlósi Annamária: Nem vagy egyedül Miért ajánlom ezt a könyvet éppen tizenéveseknek. Egyszerűen egy személyiségfejlődési tény miatt. Életünkben a kamaszkor az a szakasz, amikor talán minden más életfázisunkhoz képest intenzíven foglakoztat bennünket: „Ki vagyok én? Milyen vagyok? Hol a helyem, és mi dolgom a világban?” Komlósi Annamária és Vekerdy Tamás könyvét az Inczédy könyvtárában megtalálhatjátok.
Vicceskedők A május minden érettségiztető tanár számára a dolgozatjavítás hónapja. Komoly, nagyfokú figyelmet követelő feladat, de olykor-olykor a legszigorúbb tanár arca is felderül. Néha egy szuperdolgozat, néha egy félresikerült mondat bírja mosolyra a dolgozatjavítót. Íme egy-két szösszenet az idei magyar dolgozatokból: „…ilyen szép, hierarchikus nyelvezetet használt Babits is a Jónás könyve című művében…” „Nem kell ahhoz katonának lenni, hogy az ember hőssé váljon! Jó példa erre Petőfi Sándor. Ő először tollal védte a hazát, majd később fegyvert fogott.” INCZY-FINCI „Petőfi Sándort mindenki ismeri. Ő hősként esett el, majd halt meg a haza védelmében.” „Hasonló mentalistájú költő volt Petőfi Sándor is…” „Az én szememben hős Rómeó és Júlia is, akik két ellenszenves család tagjai voltak.”
Készítették: Pálóczi Bence 12.B, Szabó Bernadett 12.B, Horváth Renáta 12.B, Kiss Csilla 12.B, Sebők Edit 12.B Dr. Fábiánné Bartovics Ibolya, Magyar László Szerkesztették: Hegedűs Renáta, Jánosik Tamás Inczédy György Középiskola, Szakiskola és Kollégium 2012. június
Kirándulás Nyírbátorba Már szinte hagyomány, hogy ilyenkor, április elején, a diáknap környékén jutalomkirándulásra mehetnek az arra legméltóbb osztályok :idén a 11.A, a 11.B, a 11.C,a 12.A és a 12.B osztályos tanulók vettek részt április 4-én a nyírbátori látogatáson. Ezúttal Horváth Renáta beszámolóját olvashatjátok a minden bizonnyal jó hangulatúra kerekedett kirándulásról. Egy kis kiruccanás mindig jól jön – főleg ha távol lehetünk az iskolától. Így minden résztvevő jókedvűen ült az autóbuszba reggel 8 órakor. S már indultunk is kísérő tanárainkkal, Serdültné Molnár Ildikóval, Szegedi Józsefnével és Jánosik Tamással. Mire megérkeztünk a Báthori István Múzeumhoz, a jókedv fokozódott, de az időjárás fittyet hányt erre. Beborult az ég, sötét esőfelhők tornyosultak, s néhányfokot hirtelen a hőmérséklet is esett, de ez.nem tántorított el bennünket és buzgón nekiindultunk a Báthory István Múzeum megtekintésének. Az idegenvezető hölgy beinvitált minket a könyvtárba, és részletesen elmondta az aznapi programot. A múzeum termeiben láthattuk a Báthoriak címerét és korukból származó tárgyakat. Mindezek után a kisváros főterén át mentünk a harangtoronyhoz és a mellette álló református templomhoz, ahova betekintést is nyertünk. Mindezek mellett megtekinthettük Báthori István országbíró és zsoltáríró faragásokkal
díszített kőszarkofágját és Báthory István erdélyi vajda vörös márvány síremlékét is. Ezek után elindultuk megtekinteni a Báthori várkastélyt. Az előcsarnokban gumiból készült élethű bábukat láthattunk harcolni és lakomázni. Majd az emeleten Báthori Erzsébet rémisztő szobáját láthattuk, ugyanis van egy monda arról, hogy szűz lányok vérében fürdött, hogy megőrizze örök fiatalságát. A kastély megtekintése után a Nyírbátori Római katolikus Minorita Templomhoz mentünk és ide is betekintettünk. A templom római katolikus és ennek leghíresebb oltára a Krucsay oltár. Az oltár keletkezésének érdekes története van. Készíttetője Krucsay János, akinek első felesége, Tolvay Borbála nem volt éppen a házastársi hűség mintaképe. Hűtlenkedéséért a férje feljelentette, s a vármegye törvényszéke halálos ítéletet hozott. A kivégzés után Krucsay János három hónap múlva újranősült, s talán engesztelésül állíttatta az oltárt. Dél lett, mire végeztünk a látványosságok megtekintésével. Ezután visszatértünk a könyvtárba, ahol csapatonként tesztet tölthettünk ki arról, hogy mennyit tanultunk a kirándulás alatt. Ezt minden csoport maximálisan elvégezte. Hazaindulás előtt tettünk egy kis kitérőt Máriapócsra. Sajnos nem tudtunk bemenni a világszerte híres máriapócsi kegytemplomba, mivel éppen
szentmisét tartottak, ezért csak kívülről tudtuk szemügyre venni. Az idegenvezető hölgy mesélt egy nagyon érdekes történetet Egy nagykállói ember súlyos köszvényben szenvedett, még mankóval is alig tudott járni. Egyik szomszédja rábeszélte, hogy zarándokoljon el Máriapócsra, s ott hívő lélekkel imádkozzék a pócsi Szűzanyához, s biztosan meggyógyul. Bangó András gazda szörnyű fájdalmában megfogadta szomszédja tanácsát, elment a kegyhelyre, kérte a Szűzanya segítségét, és megfogadta, hogy ha meggyógyul, egy kas méhet küld ajándékba a templomnak. A beteg egészségesen tért vissza otthonába, de úgy döntött, hogy mégsem küldi el a kas méhet, mert a templom. úgysem tudná annak hasznát venni. Másnap, amikor kiment a méhesbe, csodálkozva látta, hogy az a kas méh, melyet a templomnak szánt, eltűnt, a kas üres volt. Amikor szétnézett, észrevette, hogy a méhek már a magasban röpülnek, egyenesen a templom irányába. A gazda utánuk ment, s amikor a kegyhelyre érkezett, látta, hogy a méhek a templomhoz repülnek, és falának egyik repedésében letelepednek. A méhek azóta is ott élnek. A máriapócsi kitérő után buszra szálltunk és elindultunk Nyíregyházára. Mindenki élmé-nyben gazdagon tért haza.
Ballagás A ballagásra idén május 4-én délután került sor. A feldíszített folyosókon 13 osztály összesen 335 diákja sorakozott fel. Az időjárás kegyes volt hozzájuk, az azúrkék felhők alatt kellemes melegben ballagtak el véndiákjaink. A szakközépiskola legeredményesebb tanulója Molárovics Norbert lett a 13.D osztályból, a szakiskoláé pedig Aradványi Zoltán a 3/13/2-ből. Mindkét tanuló nevelőtestületi dicséretet és az Érted! – Érted? Alapítvány elismerését kapta. Ezen kívül összesen 29 nevelőtestületi és igazgatói dicséretet osztott ki a vezetőség.
4. Korzó Tablószépségverseny
1. díj: Inczédy György Szakközépiskola, 13/D. 472 szavazattal Nyereménye: Bankett a Rolling Rock Étteremben 50.000 Ft értékű hidegtállal Facebook szavazás során a legtöbb szavazatot kapott osztály 1158 szavazattal: Inczédy György Szakközépiskola, 13/D. Nyereménye: 20.000 Ft értékű Korzó Ajándékutalvány
Sport A történelem során talán éppen a magyarok voltak azok, akik minden bizonnyal a legjobban harcoltak íjjal és nyíllal Nem hiába született meg a Brenta menti csatában ez a fohász: ,,A magyarok nyilaitól ments meg Uram minket!” Napjainkban is nagyon sokan űzik ezt a sportot. Én azért kezdtem el, mert meg szerettem volna úgy tanulni íjászkodni, ahogyan őseink tették. A sportágra Magyar László tanár úr hívta fel a figyelmemet, aki szívesen invitált az edzésekre, lelkesen mutatta a az apróbb fortélyokat, fogásokat az iskolai sportpályán. Ebben az évben már két versenyen is részt vehettem csapattársaimmal. Az első verseny a Nyír-Diák napok alkalmával a Bánki Donát Műszaki Középiskola és Kollégiumban került megrendezésre. Iskolánkból és kollégiumából 2 csapat indult. Nagyon szoros „küzdelem” vette kezdetét - egyre nagyobb távolsággal és ötletes versenyfeladatokkal. Itt második helyezést értünk el, s ez a siker szárnyakat adott a folytatáshoz.
A következő versenyen a TISZK-ben mérhettük össze íjász tehetségünket jó néhány más középiskolás csapattal. Nagyon sokat készültünk erre a versenyre, s lelkesek voltunk. Véleményem szerint a befektetett energia meghozta a jutalmát. Itt az első helyre sikerült feltornázni magunkat mind csapatban, mind egyéni női és férfi kategóriában is. Iskolánk diákjai s tanárai a diáknapon is kipróbálhatták, hogy milyen élvezetes is valójában íjászkodni. Örülök annak, hogy ezt az ősi harcmodort sikerült feleleveníteni. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Magyar László tanár úrnak, hogy nagyban hozzájárult sikereinkhez, biztató szavaival az elsők közé emelt minket. Remélem jövőre is ilyen szép eredményt érünk el, s még többen csatlakoznak majd hozzánk. Sebők Edit 12.B
Csendes és veszélyes Az íjat markoló kéz a cél irányába fordul. A másik kar lassan a nyak vonaláig húzza a húrt. A hát izmai megfeszülnek, a légzés leáll, a szem teret mér, az agy gyorsan számol. Az íj teste is kettős ívbe hajlik, a nyílvessző hegye a markolatig hátrál. Két csattanás követi egymást: a húr elszabadul, a vessző pedig hangos puffanással fúródik a célba. Archaikus, szép mozdulatsor ez: régi harcosok és vadászok hajoltak így az íj fölé, hogy pontos lövésbe fegyelmezzék erejüket; a suhanó nyílvesszőnek biztosan célba kellett találnia. A kollégiumban működő íjász szakosztály persze nem szállít lőtt vadat a konyhára (ezt néha nem könnyű megakadályozni). Hetente egy délután, ha az időjárás engedi, fogjuk a felszerelésűnket, és kimegyünk a TISZKpályára. Itt bárki kipróbálhatja, hogy milyen erejű és formájú íj való a kézébe, és hogy milyen technikával lehet közeli vagy távolabbi céltárgyakra lőni. Változatosabb feladatok leküzdésére csak versenyeken van lehetőség.
Évente két háziversenyt rendezünk, és a csapat is általában két vagy három iskolák közötti versenyen vesz részt, ezek egyikének mi vagyunk a házigazdái. Idén tavasszal állandó viharos szél nehezítette a felkészülésünket, mégis sikeres volt ez a csapat. Köszönet Mindazoknak, akik versenyzőként vagy szervezőként részesei voltak ezeknek a sikereknek. Szép volt Fiúk, szép volt Edit! Ősszel folytatjuk. Magyar László
