MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/3684-22/2012. Üi: Kovács Lajos Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály : 373-1808 e-mail:
[email protected]
Jogerős: 2013. április 30-tól
Tárgy: Kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. 2142 Nagytarcsa, Zrínyi u. 2.
HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) az L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. (2142 Nagytarcsa, Zrínyi utca 2.; Cg.13-09-134063; adószám: 11712602-2-13; a továbbiakban: Bányavállalkozó) jogosultságában álló „Nagytarcsa II. kavics” védnevű bányatelek kitermelési műszaki üzemi tervét 2015. december 31-ig jóváhagyja az alábbiak szerint. 1. A Bányakapitányság a feltárási, kitermelési tevékenységet csak a földhivatal végleges más célú hasznosítási engedélyével is rendelkező (a határozathozatal időpontjában: 95.562 m2) bányaüzemi területrészre hagyja jóvá. A korábbi célkitermelőhely üzemelése során igénybevett területrészen csak - a tervdokumentációban betervezett - tájrendezési tevékenység végezhető. 2. Az engedélyezett tervtől eltérni csak ezen határozat módosítása alapján lehet, melyet a Bányakapitányságnál kell kérelmezni. 3. A Bányakapitányság a tájrendezés elvégzéséhez szükséges mértéket meghaladó fedő meddő („0000” kódszámú, meddőhányóból nyert nyersanyag) értékesítését engedélyezi. 4. A kitermelt ásványi nyersanyag után bányajáradékot kell fizetni. A Bányakapitányság termelvény és ásványvagyon veszteséget nem hagy jóvá. 5. A kitermeléssel kapcsolatos évente esedékes adatszolgáltatásokat, mennyiségi és minőségi mutatókat a bányafelügyelet felé teljesíteni kell. 6. A Bányakapitányság jóváhagyja a MÜT dokumentációban leírt, bányászati hulladék gazdálkodásra vonatkozó tervet. A bányászati hulladékkezelő létesítmény: megnevezése: „Termőtalaj depónia” – Nagytarcsa 0133/6 hrsz. magassága: 2 m 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : -1591 Budapest, Pf. 310. e-mail:
[email protected]
:
(06-1) 373-1800
:
(06-1) 373-1810
BBK/3684-22/2012.
anyaga: humuszos feltalaj minősítése: inert, nem veszélyes rézsűszöge: 38o térfogata: 45.567 m3 üzemeltető: Bányavállalkozó A létesítmény méreteit a Bányakapitányság a megküldött dokumentáció alapján határozta meg. A Bányakapitányság a bányászati hulladékgazdálkodási terv és a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 1. melléklet minősítési szempontjaira tekintettel a hulladékkezelő létesítményeket nem „A” osztályba sorolja. A tervidőszakban a Bányavállalkozó 38.395 m3 termőtalaj letakarításával számol, amely a 0133/6 hrsz-ú ingatlan területén kerül elhelyezésre a tervtérképen feltüntetett helyen. A Bányavállalkozó köteles a tervet változás esetén, de legalább ötévenként felülvizsgálni és – amennyiben a hulladékkezelő létesítmény üzemelésében vagy az elhelyezett bányászati hulladékban jelentős mennyiségi és minőségi változások következnek be – a tervet szükség szerint módosítani. Köteles továbbá a Bányakapitányságot a nyilvántartott adatokban bekövetkező valamennyi változásról haladéktalanul írásban értesíteni. 7. A Bányakapitányság a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek, különösen a bányakárok megtérítésére, a tájrendezési és bányászati hulladékgazdálkodási kötelezettsége teljesítésére vonatkozóan XXX Ft (azaz XXX forint) összegű, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnál óvadéki letéti szerződés alapján elhelyezett biztosíték adásáról rendelkezik. A XXX Ft összegű óvadéki szerződést jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül 5 eredeti példányban a Bányavállalkozó által aláírva be kell nyújtani a Bányakapitányságra. Ha a Bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet - a kötelezettség teljesítéséig - a bányászati tevékenység folytatását felfüggeszti. 8. Az esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavart és súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a Budapesti Bányakapitányságnak és a Magyar Bányászati és Földtani hivatalnak. A szóbeli bejelentést legkésőbb a következő munkanapon írásban meg kell ismételni. 9. A MÜT végrehajtása során egyes bányászati tevékenységek elvégzésére szerződött vállalkozó, valamint az alvállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni. 10. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 86 000 Ft. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága előírásai: A tervidőszakban kitermelésre tervezett terület azon részéről, amely a korábbi célkitermelő hely üzemeltetése során nem került bolygatásra, a korábban készített BBT-LVB/1/2013 számú talajvédelmi terv alapján 30 cm mélységben kell letermelni a humuszos feltalajt. A letermelt talajanyagot a korábbi célkitermelő hely létesítésekor letermelt és a bányatelek területén deponált, mintegy 45567 m3 mennyiségű humuszos feltalajjal egyetemben egyéb talajféleségtől és ásványi nyersanyagoktól elkülönítetten kell deponálni. Biztosítani szükséges a tárolandó talaj (előre láthatóan összesen 83962 m3) szennyezésektől való megóvását, valamint erózióval és deflációval szembeni
- 2/10 -
BBK/3684-22/2012.
védelmét; ennek érdekében a depónia felszínét füvesíteni kell. Gondoskodni szükséges a gyomvegetáció rendszeres kaszálásáról. A deponált humuszos feltalaj teljes mennyiségét meg kell a területen őrizni. A lementett mennyiséget kizárólag helyben, a bánya tájrendezése során szabad felhasználni. A földmunkák során más mezőgazdasági területet a kitermelésre kerülő terméketlen altalaj vagy egyéb anyagok tárolására igénybe venni szigorúan tilos. A kiporzás elkerülése végett a szállítási útvonalként igénybevett földutakat a nyári időszakban rendszeresen öntözni szükséges. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előírásai: A bányatelek területén esetleges megkezdett tájrendezés következtében történő növénytelepítés, fásítás során őshonos és termőhelyhonos fajok alkalmazását kell előtérbe helyezni. Javasolt fafajok: Populus alba (fehér nyár), Populus nigra (fekete nyár), Ulmus laevis (vénic szil), Ulmus minor (mezei szil), Quercus robur (kocsányos tölgy). Lehetőleg a felsorolt fajok közül a termőhelynek megfelelően minél több félét kell elegyíteni. A telepesen fészkelő madarak által esetlegesen létesített telephelyeket, a költési idő alatt (április 15. - augusztus 15. között) zavarás nem érintheti, a fészkelés zavartalanságának biztosításához a telephelyek körül legalább 30 méteres védőzónát fenn kell tartani. A bányászati tevékenység során feltárt ősmaradványokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak be kell jelenteni és a leletmentést lehetővé kell tenni. A földtani közeg, illetve a felszín alatti víz esetleges szennyezettségének észlelése esetén, valamint a kockázatos anyagokkal kapcsolatban a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] szerint kell eljárni. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló l8/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával a mosó-osztályozó berendezésre, valamint a vízkivételre vonatkozó vízjogi engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Benyújtási határidő: a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap, de legkésőbb 2013. május 31. A termelés során alkalmazott gépek, berendezések meghibásodása esetén, azok javítása a munkaterületen nem történhet. A tevékenység során, a területen történő illegális hulladéklerakás megakadályozásáról folyamatosan gondoskodni kell. A kommunális szennyvizeket úgy kell gyűjteni és elszállítani, hogy vízszennyezés sem a tárolás, sem a gyűjtés során ne fordulhasson elő. A tevékenység során meg kell akadályozni a szennyezőanyagok földtani közegbe, illetve felszín alatti vízbe kerülését. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető, esetleges töltés során a hajtó-, illetve kenőanyag elcsepegésének megakadályozása érdekében a gépegységek alá olajfogó tálcát kell tenni. Esetleges szennyezés, havária észlelése esetén a szakszerű kárelhárítási munkákat haladéktalanul meg kell kezdeni, a szennyezés tényét késedelem nélkül be kell jelenteni a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség).
- 3/10 -
BBK/3684-22/2012.
Az esetleges kárelhárításhoz szükséges anyagoknak, eszközöknek a helyszínen rendelkezésre kell állniuk. A tevékenység végzésénél az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell a levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a terület és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni kell (pl.: az üzemi szállítási utakat száraz időben locsolni kell). Rakodás, anyagszállítás során megfelelő intézkedés megtételével gondoskodni kell arról, hogy a mozgatott anyag levegőterhelést ne okozzon. A szabadban végzett anyagtárolást úgy kell kialakítani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyezőanyag kerüljön a környezetbe. A hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. A tevékenység során keletkező hulladékokat az adott hulladékfajtára érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállító szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatók át (hasznosításra, ártalmatlanításra). A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés esetén 10032000-01417179-00000000 sz. számlára igazgatási szolgáltatási díjat (43.000,- Ft) kell befizetni. A befizetésen „A055” kódszámot fel kell tüntetni. A befizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell. INDOKOLÁS A Bányakapitányságra a Bányavállalkozó 2012. december 3-án kérelmet nyújtott be a „Nagytarcsa II. - kavics” védnevű bányatelek kitermelési műszaki üzemi tervének jóváhagyása céljából. A Bányakapitányság 2012. december 5-én a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § alapján értesítette az érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról. A Bányakapitányság a jogszabályban foglaltak érvényesítése érdekében 2012. december 20án, majd 2013. január 7-én hiánypótlásra szólította fel a Bányavállalkozót. A Bányavállalkozó 2013. január 24-én érkezett levelében nyilatkozott arról, hogy „a Nagytarcsa külterület 0133/6 hrsz-ú ingatlan műszaki üzemi tervvel érintett területrészletének a termőföld végleges más célú hasznosítás engedélyezési eljárása a Gödöllői Földhivatalnál folyamatban van”. A Bányakapitányság a Ket. 32. § (1) bekezdés alapján az eljárást felfüggesztette a földhivatal más célú hasznosítást engedélyező jogerős ingatlanügyi hatósági határozatának kiadására irányuló eljárás jogerős lezárásáig. A Bányavállalkozó 2013. február 27-én beküldte a Bányakapitánysághoz a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.139-3/2013. számú, Nagytarcsa külterület 0133/6 hrsz-ú ingatlan 95.562 m2 területére vonatkozó, termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott határozatát. Ezzel a hiánypótlás - az igénybevételre tervezett teljes területre vonatkozó, földhivatali más célú hasznosítási engedély kivételével - teljesült.
- 4/10 -
BBK/3684-22/2012.
A Bányakapitányság az eljárás felfüggesztésének megszüntetését követően eljárását folytatta, BBK/3684-16/2012. számú végzésében szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste az érdekelt szakhatóságokat. A Ket. 44. § (1) bekezdés szerint a döntésre jogosult hatóság döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásához. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 2013. március 20-án érkezett, 1125-1/2013/hho számú szakhatósági állásfoglalásában a MÜT jóváhagyásához hozzájárult. Döntését az alábbiak szerint indokolta: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/368416/2012 hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött “ Nagytarcsa II. - kavics” bányatelken működő bányaüzem kitermelési műszaki üzemi terve (2013-2015) tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi műszaki üzemi tervben foglaltak a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (1), 21. § (1) d), 36. § (1) a), c)-e), 80. § g) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 11. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2013. KTVF: 13468-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában a MÜT jóváhagyásához hozzájárult. Döntését az alábbiak szerint indokolta: „A Felügyelőségre 2013. március 5. napján érkezett a Budapesti Bányakapitányság BBK/3684-16/2012. számú szakhatósági megkeresése tárgyi engedélyezési eljárás ügyében. A megkeresés, valamint a rendelkezésre álló dokumentumok átvizsgálását követően az alábbiak kerültek megállapításra. Tárgyi bányaterület nem része országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területnek és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett területet, egyedi tájértéket nem érint. Továbbá a kérelmezett terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. A bánya területe jelenleg szántóföldi művelésű környezetében, vonalas létesítmény (gyorsforgalmi út) mellett található. A Tvt. 7. §. (1) bekezdése szerint: A történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése
- 5/10 -
BBK/3684-22/2012.
során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A Tvt. 7. §. (2) c, pontja szerint: a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a terület felhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzésére A Tvt. 7. §. (2) h, pontja szerint: biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását. A Tvt. 20. § (1) bekezdése előírja, hogy a felhagyott bányaterületen a felszíni tájsebeket folyamatosan meg kell szüntetni, és – ha lehetséges – természetszerű állapotot kell kialakítani. A Tvt. 43. § (1) bekezdése értelmében tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése előírja, hogy a vízi munka elvégzéséhez, vízi létesítmény megépítéséhez (átalakításához, megszüntetéséhez) szükséges vízjogi engedélyt (hatósági hozzájárulást) az építtető (tulajdonos) köteles megszerezni. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. mellékletének 25. és 26. pontja tartalmazzák a vízilétesítmény és a vízhasználat fogalmát, valamint a vízjogi engedélyköteles tevékenységek körét, amelyek alapján megállapítható, hogy az osztályozó-mosó mű vízilétesítménynek számít, míg a vízkivétel vízhasználatnak minősül. Fentiek alapján vízjogi engedélykérelem benyújtása szükséges. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát. Kikötéseimet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv., a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet, valamint a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján adtam meg. A hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében a rendelkezésemre álló dokumentációt elbírálva megállapítottam, hogy a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával a tervezett tevékenység környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, illetve vízügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Kérem a Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy az alábbi szakaszt közölje határozatában: Felhívom a figyelmet, hogy -
a keletkező veszélyes hulladékok kezeléséről a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell gondoskodni,
- 6/10 -
BBK/3684-22/2012.
-
a tevékenység során keletkezett hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai szerint be kell tartani.
A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet [a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet] 1. § és 6/A. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakhatósági eljárásokért a rendelet 1. számú mellékletének VI. fejezetében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 3. § (5) bekezdése értelmében az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a kérelemhez mellékelni kell. A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. fejezet 8.2. pontjában megállapított 28.000 Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésre került. Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 11. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25., 28., 28/A. és 32. §-a és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által hozott határozat - vagy az eljárást megszüntető végzés - ellen nyújthat be jogorvoslati kérelmet.” A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 2013. április 5-én érkezett, XIV-F-004/10336-1/2013 számú szakhatósági állásfoglalásában előírtakat az alábbiak szerint indokolta: „A Budapesti Bányakapitányság az L. V. B. Inert Hulladékgazdálkodási Kft. (2142 Nagytarcsa, Zrínyi u. 2.) beadványa alapján a Nagytarcsa II. — kavics védnevű bányatelek területére vonatkozó a Biotit Kft. által elkészített 2013-2015. évi Műszaki Üzemi Terv jóváhagyásához kérte szakhatósági állásfoglalásunkat. A Műszaki Üzemi Terv, valamint a művelésbe vont termőföld terület végleges más célú hasznosítási engedélyezési eljárása során készített BBT-LVB/1/2013 számú talajvédelmi terv (készítette: Dr. Barczi Attila talajtani szakértő, eng. szám.: 068/2010) megállapítási alapján a fenti feltételekkel megadtam a szakhatósági állásfoglalást. Ezen szakhatósági állásfoglalást a 267/2006 (XII.20.) Korm. rendelet alapján adtam ki.” Nagytarcsa Község Jegyzője 2013. március 13-án érkezett, 1458/2013. számú levelében tájékoztatást adott, „hogy az L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. „Nagytarcsa II.kavics” bányatelek kitermelése helyi védett természeti területet nem érint”. A csatoltan beterjesztett tervdokumentáció és melléklete a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-ban foglaltak alapján elbírálható volt.
- 7/10 -
BBK/3684-22/2012.
A Bányakapitányság rendelkezéseit az alábbiak indokolják: 1) A Bányavállalkozó rendelkezik a Pest Megyei Kormányhivatal Gödöllői Járási Hivatal Járási Földhivatala 10.139-3/2013. számú, Nagytarcsa külterület 0133/6 hrsz-ú ingatlan 95.562 m2 területére vonatkozó, termőföld végleges más célú hasznosítására kiadott határozatával. Ez a terület azonban nem érinti a korábbi célkitermelőhely kitermeléssel érintett területét, arra nincs végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedély, ezért ott csak tájrendezés végezhető. 2) A Bt. 23. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a bányavállalkozó a bányászatra kiadott hatósági engedélyben meghatározott területen és feltételek szerint jogosult az ásványvagyon kitermelésére előkészítésére, elsődleges feldolgozására, felhasználására, értékesítésére. 3) Az előírást a Bt. 27. § (5) bekezdése, az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. melléklet 81. pontja támasztja alá. A Bányavállalkozó a Toth Olga Sára földtani szakértő (FSZ-13/2010) által készített szakvéleménnyel igazolta, hogy a kitermelt meddőhányó anyag a jelen mellékletben szereplő nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza. 4) A rendelkezést a Bányakapitányság a Bt. 20. § és a Bt. 43. § (1) és (2) bekezdésében szereplő ásványvagyon gazdálkodás hatáskörében eljárva írta elő. 5) A Vhr. 9. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. 6) A Bányakapitányság a rendelkező részben a bányászatihulladék-gazdálkodási tervet a Vhr. 13. § (3) bek. i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet (Hgt.) 4. § (4) bekezdése alapján hagyta jóvá, mert az alkalmas a 4. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítására és tartalmazza az ennek megállapításához szükséges adatokat és leírásokat. „A” osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A hulladékkezelő létesítmény besorolását tekintve az alábbiak miatt nem „A” osztályú: – az elhelyezett anyag tulajdonságai, elhelyezkedése és kialakítása miatt nem alakulhat ki olyan állapot hiányosság vagy helytelen üzemeltetés következtében, amely súlyos balesetet okozhat; – a Hgt. és a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet értelmében bizonyos küszöbérték felett veszélyesnek minősülő anyagokat vagy készítményeket nem tartalmaz. 7) A Bt. 41. § (7) bekezdése, valamint a Vhr. 25. § (5) és (7) bekezdése rendelkezik a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A Bányakapitányság a Bányavállalkozó biztosíték ajánlatát figyelembe vette. Az L.V.B. INERT Kft. korábban szerződésben átvállalta a bányatelek területén üzemeltetett célkitermelőhely tájrendezési kötelezettségeit és ennek biztosítékaként hatósági teljesítési letétbe helyezte a rendelkező részben szereplő összeget. Jelen műszaki üzemi terv jóváhagyásával az átvállalt kötelezettség az Aptv. hatálya alól átkerül a Bt. hatálya alá és az L.V.B. INERT Kft.-t, mint Bányavállalkozót terhelik kötelezettségek, ezért szükséges új óvadéki szerződés
- 8/10 -
BBK/3684-22/2012.
megkötése. Újabb befizetésre nincs szükség, a letétbe helyezett összegre vonatkozó óvadéki szerződés cseréje valósul meg. 8) A Bt. 35. § (1) bekezdése írja elő. 9) A rendelkezést a Vhr.21. § (5b) bekezdése alapozza meg. 10) Az eljárás igazgatási szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A Bányavállalkozó részéről befizetett felügyeleti díj nem állt rendelkezésre, ezért 86 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj átutalás igazolása alapján a Bányakapitányság VI1112-00200 bizonylati sorszámon számviteli bizonylatot állított ki. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 14. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében a műszaki üzemi tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. A Bányavállalkozónak jogerős és végrehajtható bányajáradék, bírság, felügyeleti díj vagy térítési díj tartozása a MÜT kiadásának időpontjában nem állt fenn. Ezen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányakapitányság az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatosan felhívja a figyelmet az alábbi jogszabályi előírásokra: A bányavállalkozó tevékenységét a Bt. 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a Bt. III. Részben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni (Bt. 7. § (1) bekezdés). Ennek keretében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet (KBBSz) vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani. A Bányakapitányság a jogszabályi feltételeket kielégítő kérelmet elbírálva, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A fellebbezés lehetőségét és benyújtásának határidejét a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a 99. § (1) bekezdése állapítja meg. Fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő. A Bányakapitányság határozatát a Vhr. 14. § (3) bekezdés szerint biztosított jogkörében eljárva a Ket. 72. § (1) bekezdése alapján adta ki, illetékessége a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. Budapest, 2013. április 9. Dr. Szabados Gábor bányakapitány nevében és megbízásából:
Lőrincz György osztályvezető
- 9/10 -
BBK/3684-22/2012.
A Bányakapitányság a határozatot postai kézbesítés útján Tértivevénnyel az alábbiakkal közli: 1. L.V.B. INERT Hulladékgazdálkodási Kft. 2142 Nagytarcsa, Zrínyi utca 2., (záradékolt tervdokumentációval) 2. TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. 4200 Hajdúszoboszló, Rákóczi út 184. (bejegyzett vezetékjog) 3. Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala 1051 Budapest, Sas utca 19. (földmérési jelek bejegyzett használati joga) 4. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1885 Budapest, Pf.: 25. 5. Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, 2100 Gödöllő, Pf. 3. 6. Nagytarcsa Község Jegyzője
Hirdetményi úton: ingatlantulajdonosok Hivatali kapun: 7. Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
- 10/10 -
