MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/1842-9/2012. Üi: Kovács Lajos Bányászati- és Robbantásfelügyeleti Osztály : 373-1808 e-mail:
[email protected]
Jogerős: 2012. október 17-től
Tárgy: Határozat bányabezárási műszaki üzemi terv ügyében H+N és Társai Kft. 1181 Budapest, Vasvári Pál u. 25.
HATÁROZAT A Budapesti Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a H+N és Társai Kft. (1181 Budapest, Vasvári Pál u. 25.; Cg.01-09-468793; a továbbiakban: Bányavállalkozó) jogosultságában álló „Gyál III. - homok” védnevű bányatelek 2012. - 2015. időszakra szóló bányabezárási műszaki üzemi tervét 2015. december 31-ig jóváhagyja az alábbiak szerint. 1. Az engedélyezett tervtől eltérni csak ezen határozat módosítása alapján lehet, melyet a Bányakapitányságnál kell kérelmezni. 2. A műszaki üzemi terv alapján kitermelés nem folytatható. 3. Az évente esedékes adatszolgáltatásokat, mennyiségi és minőségi mutatókat a bányafelügyelet felé teljesíteni kell. A jelentéshez anyagmérleget kell mellékelni. Az anyagmérleg tartalmazza a haszonanyag és meddőanyag tájrendezésre felhasznált, hasznosított vagy értékesített és meddőhányóra került mennyiségét, valamint a humuszos feltalaj mentett vagy tájrendezésre felhasznált, továbbá a más célra hasznosított mennyiségét. 4. A Bányakapitányság jóváhagyja a MÜT dokumentációban leírt, bányászati hulladék gazdálkodásra vonatkozó tervet. A Bányavállalkozó nem rendelkezik a bányaüzem területén bányászati hulladékkezelő létesítménnyel, nem tárol depóniában humuszt és meddőt. A Bányavállalkozó köteles a tervet változás esetén felülvizsgálni és a Bányakapitányságot a nyilvántartott adatokban bekövetkező valamennyi változásról haladéktalanul írásban értesíteni. 5. A Bányakapitányság a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek, különösen a bányakárok megtérítésére, a tájrendezési és bányászati hulladékgazdálkodási kötelezettsége teljesítésére vonatkozóan 1.500.000 Ft (azaz Egymillió-ötszázezer forint) összegű, 1145 Budapest, Columbus u. 17-23. : -1591 Budapest, Pf. 310. e-mail:
[email protected]
:
(06-1) 373-1800
:
(06-1) 373-1810
BBK/1842-9/2012.
jelzálog módozatú biztosíték adásáról rendelkezik. Zálogjog alapján kizárólag olyan tehermentes ingatlan jelzálogjoggal való megterhelése fogadható el, amelynek értéke a költségtervvel megalapozott kötelezettség legalább kétszerese (3.000.000 Ft). A jelzálogszerződést legkésőbb jelen határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül meg kell kötni. Ha a Bányavállalkozó a megadott határidőre e kötelezettségének nem tesz eleget, a bányafelügyelet a Bt. 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint fog eljárni. 6. Az esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavart és súlyos munkabalesetet azonnal be kell jelenteni a Budapesti Bányakapitányságnak és a Magyar Bányászati és Földtani hivatalnak. A szóbeli bejelentést legkésőbb a következő munkanapon írásban meg kell ismételni. 7. A MÜT végrehajtása során egyes bányászati tevékenységek elvégzésére szerződött vállalkozó, valamint az alvállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Bányakapitánysághoz be kell jelenteni. 8. A műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a bányakapitányságnak bejelenteni. 9. Az ezen határozat rendelkező részében foglaltak végrehajtásáért a „Gyál III. - homok” védnevű bányateleken működő bányaüzem felelős műszaki vezetője felel. 10. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja 40 000 Ft. 11. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok rendelkezései: Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság (1591 Budapest Pf.: 310.) BBK/1842-5/2012. hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére, “Gyál III. - homok” védnevű bányatelek bányabezárási műszaki üzemi terve tárgyában az alábbi végzést hoztam: A megkeresés szerinti ügyben indított szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntetem. Ezen végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: „A Budapesti Bányakapitányság BBK/1842-4/2012. számú megkeresésére szakhatósági állásfoglalást adok. A H + N Kft. (1181 Budapest, Vasvári u. 25.) engedélyes részére a Gyál külterület 078/8-13 hrsz.-ú telephelyen a „Gyál III. — homok” nevű bányatelek bányabezárási műszaki üzemi terv jóváhagyásához hozzájárulok, az alábbi kikötésekkel: 1. A bányafalban esetlegesen megtelepedett telepesen fészkelő madarak, a védett partifecske (Riparia riparia) és a fokozottan védett gyurgyalag (Merops apiaster) által létesített telepeket kímélni kell. A költési idő alatt (április 15. és augusztus 15. között) a telepek 50 méteres körzetében talajfeltöltési munkák nem végezhetőek. Amennyiben a területen ezek a madarak nem fészkelnek, akkor a korlátozás hatályát veszti. 2. A bányatelek mélyebben fekvő, időszakosan vízzel borított területein a talajfeltöltési munkák a védett kétéltűfajok védelme érdekében március 15. és június 30. között nem végezhetőek. 3. A tájrendezési munkák végén esedékes gyepesítéskor a területre jellemző őshonos fűfélék telepíthetőek.
- 2/7 -
BBK/1842-9/2012.
4. A tájrendezést követően az invazív fajok elterjedésének meggátlása érdekében a telepített gyep kaszálását évi több alkalommal el kell végezni. 5. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény [a továbbiakban: Tvt.] 52. § (3) bekezdése alapján a bányászati tevékenység során feltárt védett ásványokat, ősmaradványokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak be kell jelenteni, és lehetővé kell tenni a leletmentést. 6. A területen feltöltést csak hulladéknak nem minősülő inert anyaggal lehet végezni. 7. .A tevékenység végzése során keletkező hulladék olyan kezelőnek adható át, amely rendelkezik az adott EWC kódszámú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel, az engedélyes köteles megbizonyosodni a kezelő engedélyének meglétéről. 8. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A területen folytatott tevékenység végzése során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 9. A tevékenység felszín alatti közegre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából, a területen lévő 2 db monitoring kutat a monitoring kutak üzemeltetésére vonatkozó mindenkor hatályos — jelenleg a KTVF: 35305-1/2008. számú — vízjogi üzemeltetési engedély előírásai szerint továbbra is üzemeltetni kell. 10. A területen üzemanyag tárolása tilos. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltéséhez megfelelő méretű tálcát kell alkalmazni, az üzemanyag esetleges talajra kerülésének megakadályozására. Amennyiben az üzemanyag egy része ebbe a tálcába folyik, azt erre alkalmas itatóanyaggal kell felitatni. A telephelyen ilyen anyagból megfelelő mennyiséget kell tárolni. 11. A bányatelek területén a munkagépek és szállítójárművek karbantartását, valamint tisztítását csak arra engedéllyel rendelkező vállalkozó/cég végezheti. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolható.” A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalnak címzett, a Bányakapitányságnál 2 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés esetén 10032000-01417179-00000000 sz. számlára igazgatási szolgáltatási díjat (20.000,- Ft) kell befizetni. A befizetésen „A057” kódszámot fel kell tüntetni. A befizetés igazolását a fellebbezéshez csatolni kell. INDOKOLÁS A Bányakapitányságra a Bányavállalkozó 2012. június 15-én kérelmet nyújtott be a „Gyál III. - homok” védnevű bányatelek bányabezárási műszaki üzemi tervének jóváhagyása céljából. A Bányavállalkozó a BBK/932/20/2008.számon jóváhagyott bányabezárási műszaki üzemi tervben megfogalmazott tájrendezési feladatokat annak hatálya alatt - feltöltésre alkalmas anyag hiányában - nem tudta megvalósítani, emiatt került sor újabb MÜT jóváhagyásának kérelmezésére. A Bányakapitányság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdésében
- 3/7 -
BBK/1842-9/2012.
foglaltak szerint a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemről döntést hozó felügyelőséget az eljárás megindulásáról 2012. július 4-én a kérelem megküldésével –tájékoztatta. A Bányakapitányság 2012. július 4-én a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. § alapján értesítette az érintett ügyfeleket az eljárás megindításáról. A Bányakapitányság eljárása során BBK/1842-4/2012. számú és BBK/1842-5/2012. számú végzésében szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste az érdekelt szakhatóságokat. A Ket. 44. § (2) bekezdés szerint a döntésre jogosult hatóság döntésének meghozatalánál kötve van a szakhatóság jogszabályon alapuló állásfoglalásához. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 2012. augusztus 3-án érkezett, 3930-1/2012/hho számú végzésében szakhatósági eljárását hatáskör hiányában megszüntette. Döntését az alábbiak szerint indokolta: „A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság BBK/18425/2012. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött „Gyál III. - homok” védnevű bányatelek bányabezárási műszaki üzemi terve tárgyában. A megküldött ügydarabban foglaltak vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezem. Tekintettel arra, hogy ilyen esetben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. §-ának (3) bekezdése értelmében a szakhatósági eljárás megszüntetésének van helye, a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 10. pontja, a végzés elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2012. szeptember 20-án érkezett KTVF: 4619-5/2012 számú szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglaltak szerint hozzájárult. Döntését az alábbiakkal indokolta: „A Felügyelőségre 2012. május 2. napján érkezett a Budapesti Bányakapitányság BBK/1842-4/2012. számú szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresése tárgyi ügyben. A megkeresést, valamint a csatolt engedélyezési tervdokumentációt átvizsgáltam. Megállapítottam, hogy Gyál külterület 078/8-13 hrsz.-ú telephely országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a Tvt. 23. § (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének és az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének sem része. A partifecske (Riparia riparia) és gyurgyalag (Merops apiaster) a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet (a továbbiakban: 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 2. és 4. számú melléklete értelmében védett, illetve fokozottan védett állatfajok, eszmei értékük egyedenként 10 000
- 4/7 -
BBK/1842-9/2012.
illetve 100 000 Ft. Ezen kívül a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet leírja, hogy Magyarországon minden kétéltű- és hüllőfaj védett. Felhívom a figyelmet arra, hogy a Tvt. 5. § (1) bekezdése értelmében minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. A Tvt. 7. § (2) b) pontja alapján „gondoskodni kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények; nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapításáról, illetve ennek hiányában megszüntetésükről, elbontásukról, (az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezéséről“. A Tvt. 7. § (2) f) pontja alapján „a táj jellegének megfelelően rendezni kell a felszíni tájsebeket“. A Tvt. 43. § (1) bekezdése szerint tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásuk és más élettevékenységük veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeik lerombolása, károsítása. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a és a 2. számú melléklet szerint, a 7. § (4) bekezdésében meghatározott 1:100000 méretarányú országos érzékenységi térkép alapján a tárgyi terület szennyeződés-érzékenysége érzékeny, illetve a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet mellékletének B) része alapján nitrátérzékeny terület. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Kikötéseimet a Tvt., a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv., valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján írtam elő. Szakhatósági állásfoglalásomat a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése, valamint 3. számú mellékletének 11. pontja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése, és a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. § b) pontja, 28. § c) pontja, 28/A. § és 32. § (1) bekezdése és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja alapján adtam meg. A Ket. 44. § (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél az engedélyező hatóság által hozott határozat - vagy az eljárást megszüntető végzés - ellen nyújthat be jogorvoslati kérelmet. Kérem a Tisztelt Engedélyező Hatóságot, hogy határozatát a Ket. 78. § (1) bekezdése értelmében szíveskedjék a Felügyelőségre megküldeni.” A csatoltan beterjesztett tervdokumentáció és melléklete a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) végrehajtása tárgyában kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13. §-ban és 26. §-ban foglaltak alapján elbírálható volt. A benyújtott dokumentációt és mellékletét megvizsgálva a Bányakapitányság megállapította, hogy az megfelel a jogszabályi követelményeknek, ezért a MÜT jóváhagyásának nincs akadálya. A Bányakapitányság döntésének rendelkezéseit az alábbiak indokolják: 1) A Bt. 23. § (3) bekezdésében foglaltak indokolják. 2) Az előírást a MÜT műszaki leírás támasztja alá.
- 5/7 -
BBK/1842-9/2012.
3) A Vhr. 9. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint az ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag(ok) mennyiségét és minőségét köteles a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. 4) A rendelkezést a Bt 13. § (3) bekezdés i) pontja és a bányászati hulladékok kezeléséről szóló 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. § (4) bekezdése támasztja alá. 5) A Bt. 41. § (7) bekezdése, valamint a Vhr. 25. § (5) és (7) bekezdése rendelkezik a bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A Bt.41. § (3) bekezdés b) pontja értelmében szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt e törvény III. Részében előírt szabályok megszegésével gyakorolja. 6) A Bt. 35. § (1) bekezdése, valamint a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet 1. § meghatározza, hogy a bejelentést és a vizsgálatot e rendelet mellékleteként közzétett Biztonsági Szabályzat szerint kell végezni. A Biztonsági Szabályzat 2. pontja, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentéséről és vizsgálatáról szól. 7) A rendelkezést a Vhr.21. § (5b) bekezdése alapozza meg. 8) A Vhr. 22. § (4) bekezdése támasztja alá. 9) A Bt. 28. § (2) bekezdése szerint a felelős műszaki vezető felelős a műszaki előírások és bányabiztonsági szabályok bányaüzemben történő végrehajtásáért, valamint megtartásuk ellenőrzéséért. 10) Az eljárás igazgatási szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A Bányavállalkozó részéről befizetett felügyeleti díj 40 000 Ft-tal csökkentésre kerül, erről a Bányakapitányság VF1112-00109 bizonylati sorszámon számviteli bizonylatot állított ki. 11) A eljárásban közreműködő szakhatóságok rendelkezései kerültek érvényesítésre. Ezen határozat nem mentesíti a bányavállalkozót egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek beszerzése alól. A Bányakapitányság az engedélyezett tevékenységgel kapcsolatosan felhívja a figyelmet az alábbi jogszabályi előírásokra: A bányavállalkozó tevékenységét a Bt. 2. §-ban előírt követelmények teljesítésével és a Bt. III. Részben meghatározott általános szabályok szerint köteles végezni (Bt. 7. § (1) bekezdés). Ennek keretében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és végrehajtására kiadott 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet, valamint a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról szóló 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet (KBBSz) vonatkozó előírásait maradéktalanul be kell tartani. A Bányakapitányság a jogszabályi feltételeket kielégítő kérelmet elbírálva, a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A fellebbezés lehetőségét és benyújtásának határidejét a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a 99. § (1) bekezdése állapítja meg. Fellebbezés esetén fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét az 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet írja elő.
- 6/7 -
BBK/1842-9/2012.
A Bányakapitányság határozatát a Bt. 44. § (1) bekezdés szerint biztosított jogkörében eljárva a Ket. 72. § (1) bekezdése alapján adta ki, illetékessége a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésén és 1. mellékletén alapul. Budapest, 2012. szeptember 26. Dr. Szabados Gábor bányakapitány nevében és megbízásából:
Lőrincz György osztályvezető A Bányakapitányság a határozatot postai kézbesítés útján tértivevénnyel az alábbiakkal közli: 1. H+N és Társai Kft. (1181 Budapest, Vasvári Pál u. 25.; (záradékolt tervdokumentációval, számlával) 2. Dr. Horváth Mihály, 1181 Budapest, Dobozi u. 45. 3. Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal 1885 Budapest, Pf.: 25. Hivatali kapun: 1. Közép-Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
- 7/7 -
