2012. Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter

2012. Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter dr. Szalkai Iván

Beszámoló jelentés a „A Kaqun víz hatása a kognitív funkciók sebességére” vizsgálatról. Engedélyszám:IV-R-015-144/2012

ÖSSZEFOGLALÁS A „Kaqun víz hatása a cognitív funkciók sebességére” vizsgálat random kiválasztott, a korcsoportnak megfelelő egészségi állapotú idős embereken történt. A csoportok átlagéletkora 65 év körüli. Négy csoportot hoztunk létre, 1,5 l; 1 l; 0,5 l Kaqun vizet fogyasztók, valamint a kontroll csoport, amely 1 l csapvizet ivott. A mérések során a mérést végző, s azt kiértékelő nem ismerte a csoportbeosztást, az csak adatok feldolgozása után került az elemzők tudomására (kettős vak). Vizsgálva lett a dózis és a terápiás hatás összefüggése is. Vizsgálva lett: pletismogram, HRV analízis eszközeivel a pulzus szám szórása nyugalmi és terhelési állapotban; Vérnyomás (szisztolés és disztolés), oxigén szaturáció, SRT (reflex idő) és CRT ( cognitív idő). A mérési adatok RopStat szoftverrel kerültek kiértékelésre, s a változások szignifikanciája elemzésre. Szignifikáns eredményt kaptunk a vérnyomás csökkentő hatásra (szisztolés, diasztolés). A pulzus szám szórásának a vizsgálatával meghatároztuk a stressz indexet. A napi 1,5 és 1 liter vizet ivó csoportban lehetett bizonyos intervallumokban szignifikanciát kimutatni. A reflexidő csökkenésénél mindhárom csoportban szignifikáns eredményt kaptunk. A cognitív idő vizsgálatánál mindhárom csoportban szignifikáns változást észleltünk. Az oxigén saturáció szignifikáns mértékben csak a napi 1,5 l Kaqun vizet fogyasztók esetében növekedett. A kontroll csoport adatainak az elemzése több esetben a bázis – első hét intervallumban hasonló eredményeket hozott, mint a Kaqun víz fogyasztása, de ez a hatás nem tartós. Ennek oka egyrészt a pszichés területen keresendő, de valószínűbb, hogy a folyadékhiány megszüntetésével,a keringő vérmennyiség felhígításából eredő javulást tükröz. Ez a javulás nem olyan tartós, mint a Kaqun víz fogyasztása által kiváltott hatás. A dózis és a hatástartam vizsgálatánál látható, hogy az 1-1,5 l/nap dózis esetében a maximális hatás a 3.-4. Héten jelentkezik, fokozatos javulás után, míg a 0,5 l/nap fogyasztása esetében a második héten, utána az eredmény romlik. Ebből következik, hogy alapvetően az 1-1,5 l/nap dózis a megfelelő.

2

A vizsgálatból látható, hogy a Kaqun víz az idős lakosság esetében javítja a haemodinamikát, gyorsítja a reflex és gondolkodási folyamatokat, növeli a szervezet oxigén tartalmát.

Bevezetés:

KAQUN VÍZ ELMÉLETE Napjainkban egyre többször találkozhatunk speciális, „csodatévő” termékekkel, vagy annak kikiáltott különböző anyagokkal. Ezek a csodatévő anyagok gyakran elvéreznek a tudományos igényű bizonyításon, gyakran azonban az általunk – orvosok által – kevésbé ismert területeken találjuk meg a működésük magyarázatát. Sokáig ilyen volt az oxigén tartalmú víz is. Ennek egyik oka az oxigén tartalmú vizek előállítási mechanizmusában van, hiszen találunk egyszerűen oxigén gázzal feltöltött vizet – hasonló technológia, mint a szikvízé, ahol CO2 gázt nyeletnek el a vízzel. Találhatunk ózonnal kezelt vizet is, ezekre azonban az jellemző, hogy az oxigén a nyomás csökkenésekor hamar eltávozik a vízből, ezért hatásának a hosszútávú kimutathatósága kétséges. A magasabb oxigén tartalmú vizek egyik típusa a Kaqun víz. A Kaqun víz gyógyító hatását számtalan tapasztalati tény, valamint kísérlet is igazolja, azonban a szakemberek körében is ott a kétkedés, hogy miként tud gyógyítani ez a víz. A vizsgálatok a Kaqun víz gyógyító hatását a következő tényezőkre vezetik vissza, illetve igazolják: 1. a víz, mint speciális tulajdonságokkal rendelkező anyag 2. a vízben oldott oxigén hatása 3. a szervezet redox rendszerének a változása a vízkezelés hatására 4. a kaqun víz lúgos vegyhatása

A Kaqun technológia. A Kaqun vízátalakítási technológia szabadalommal védett. A lényege, hogy a szűrt vizet elektromos és megadott frekvenciával üzemelő mágneses téren vezetik át, ahol katalizátorok között megadott ideig tartózkodik a víz. A kezelés hatására a következő változások mennek végbe:

3

A nagy vízklaszterek felbomlanak, és kis, 6-9 molekulás, stabilabb klaszterek jönnek létre, Az elektromos tér hatására a hidrogén ion szabadul fel, amely a vízklaszter elektromos töltését megváltoztatja, reakcióképességét növeli Az oxigén aránya és reakcióképessége a hidrogén vesztés hatására növekszik A víz Ismerjük, megisszuk, folyik a csapból s lassan az egyik legnagyobb értékké válik. Megszoktuk, hogy itt van, nélküle nincs élet, a biológiai struktúrák jelentős alkotórészét adja. Tudjuk, hogy H2O a szerkezete. Tudjuk, hogy 0 fokon fagy meg, s 100 fokon forr, sajátossága, hogy 4 fokon sűrűbb, mint 0 fokon, (elgondolkoztunk azon, vajon miért?). De ha összevetjük hasonló, 2 hidrogén atomot tartalmazó molekulákkal (H2S, H2Se, H2Te), akkor kiderül, hogy a molekulasúly alapján mínusz 100 fokon kellene forrnia. A periódusos rendszer hatodik oszlopában—ahová az oxigén is tartozik, alapvetően magasabb a forráspont, de ezek közül is kiemelkedik a víz. Ennek az eltérésnek az oka a víz szerkezetében keresendő, abban, amit víz klaszternek hívunk. A víz képlete ezért nem H2O, hanem H2nOn. Ezek a tetraéderek alkotják a több száz

molekulából álló klasztereket. A folyékony vízben egyedi molekulák, kis méretű klaszterek és nagy méretű klaszterek egyaránt megtalálhatóak. Ezek az alakzatok folyamatos átalakulás-ban, bomlásban és épülésben vannak, de mintegy 10%-uk stabil marad.

Ezek a formátumok a belső terükben egyéb molekulákat képesek tárolni, s azokat lassan felszabadítani. A klaszterek a biokémiai folyamatokhoz képest hosszú ideig, (millisecundum nagyságrendben) maradnak stabilak. Attól függően, hogy a klaszterek külső 4

burkán a dipólus szerkezetű vízmolekula hogyan helyezkedik el, az lehet pozitív vagy negatív töltésű, vagyis savas vagy lúgos jellegű. A klaszter nagyságától függ, hogy az átjut-e a sejtmembránon, vagy az intercelluláris térben marad. A sejtfalon csak a kis, 6-8 vízmolekulából álló klaszterek jutnak át. A klasztermentes vizet „halott” víznek tartjuk. A sejtmembránon a víz un. transport fehérjék segítségével jut át. A transport fehérje egy olyan fehérje, amely spirális alakban feltekeredett, a negatív töltésű aminosavak a külső oldalon helyezkednek el, s csatornát képeznek, amelyben a dipólus jellegű víz, (6-9 vízmolekulából álló kis klaszterek) s a hozzá kötődő (benne oldott) anyagok keresztüljutnak a sejtmembránon. Az átjutásban szerepet játszik az osmotikus nyomás is, minthogy a sejten belől a vízben oldott anyagoknak köszönhetően az ozmotikus nyomás 300mosm/l, (isotonia 280 mosm/l) amely magasabb az extracelluláris tér osmotikus nyomásánál. A sejtmembrán szűrő szerepét mutatja, hogy a sejten belől a pH 6,8, míg a sejten kívüli térben 7,3-7,4. A sejtfelszínen lévő, erősen negatív töltésű sziálsav pedig Van der Waals kötések révén képes a sejtfal vizes burkát biztosítani. A klaszterek kialakulását a víz molekula dipólus jellege teszi lehetővé. Az oxigén felőli rész a negatív, a hidrogén atomok felőli rész a pozitív töltésű. Az elektromos eltérés lehetővé teszi, hogy a két vízmolekula között H-O hidak jöjjenek létre, amelyek távolsága nagyobb, kötésereje ezzel együtt kisebb, mint a molekulán belőli H-O kötés ereje. Ezek a kötések hozzák létre az alap tetraéder struktúráját a víznek (4 vízmolekula alkot egy struktúrát H8O4). A klaszter struktúra változékonyága hozza létre a víz kristályszerkezetét. A fagyott víz szilárd kristály, amely megolvadva folyékony kristállyá alakul át. Ahogyan növekszik a hőmérséklet, ez a klaszter struktúra egyre inkább az egyedi molekulák irányába tolódik el — felbomlanak a klaszterek, s az egyedi vízmolekulák gáz állapotot vesznek fel. A klaszterek arányát, azok formáját számtalan tényező befolyásolhatja.

5

A víz másik formája nem a gömb alakú klaszter, hanem a fonal alakú polimer szerkezet. Ez a szerkezet képes magára felfűzni a gyűrűs szerkezetű molekulákat, (fehérjéket, hormonokat, szénhidrátokat), ezzel lehetővé tenni a közöttük történő kémiai reakciókat, „információ cserét”. A polimerizáció lehet elektrodonor, illetve elektroacceptor, ezzel részt vesz a szervezetben a szabad elektronért folyó „küzdelemben”. A polimerizációt beindító egyik mechanizmus a Fe2 és a hyperoxid jelenlétéhez kötött (Fenton reakció). Fe2+ + H2O2 = Fe3+ + OH- + OH* Az így képződő OH gyökök indítják el a víz polymerizációját. A víz polimerek egy olyan speciális sajátossággal rendelkeznek, hogy külső frekvencia besugárzással (hang, fény) a polimerek átalakulási sebessége, s ezáltal élettani hatása is megváltozik. Fény hatására a polimer spontán rezgési frekvenciája növekszik. Ez a sajátosság magyarázhatja az olyan látszólag nehezen érthető hatásokat, mint amelyeket a fény, lézer, infrasugárzás, infrahang, tibeti harangok, a mágnesterápia, a mobil telefonok okoznak. A víz klaszterek magyarázzák meg olyan fizikai sajátosságát a víznek, mint a speciális felületi feszültség, ahol a Van der Waals féle energiák hatására a folyadék felszín bizonyos szintig terhelhető, a felszíni molekulák befelé ható energiája meghaladja a molekulák mozgásából adódó kifelé ható erőket. Ennek nem csak a molnárkák vízfelszínen való járásában van jelentősége, hanem a folyadékban lévő anyagok bőrfelszínen keresztül történő áthatolásában is, jelen esetben a vízben oldott oxigén szervezetbe kerülésében. Az oxigén. Az oxigén a víz mellett az élet másik alapköve. Oxigén nélkül nincs élet, azonban alapvetően egy igen erős méreg, s a szervezet az oxigén hatásának egyensúlyát csak igen bonyolult szabályzó (redox) rendszerrel képes kordában tartani. Az oxigén voltaképp a sejt elektrokémiai folyamatainak a katalizátora. Sok sejt működése megváltozik oxigén hiányos, vagy magasabb oxigén tartalmú környezetben. A vízben oldott oxigén kezelést a múlt század harmincas éveiben Otto Wartburg, német professzor dolgozta ki silicosisos betegek kiegészítő kezelésére. Ma már ismert, hogy a vízben megfelelő formában oldott oxigén javítja szövetek oxigén ellátását, természetesen elsősorban a bejutás – felszívódás helye körül (bőr, tápcsatorna, máj), de a klaszterek stabilitása miatt a vér útján messzebb is eljutnak. Különböző tumor sejtvonalakon lefolytatott vizsgálatok kimutatták, hogy oxigén jelenlétében 50-100%-ban csökken a tumorsejtek száma. A hatás nem lineáris az oxigén koncentrációval, de csak az eredeti, normál hőmérsékletű 6

Kaqun víznél jelentkezik, a forralt víznél nem (klaszterszerkezet felbomlik a forralás hatására). Napjaink oxigén kezelésében a Kaqun vízhez a hyperbárikus oxigén terápia hasonló. Jó eredményeket érnek el tartós kezeléssel bőrfekélyeknél, szénmonoxid mérgezetteknél. Kezelés során is megállapítható az oxidatív stress mutatók és gyulladásos folyamatok csökkenése. A hyperbarikus oxigén terápia egyik mellékhatása, a spontán csonttörés, a vizes kezelésnél nem jelentkezik. A tumorsejtek növekedése felgyorsul 7 Hgmm parciális oxigén nyomás alatt. Ha az oxigén szint 2,5 Hgmm alá csökkent, a tumoros sejtek elveszítik sugár, cytostatikum és fotodinámiás kezelésekkel szembeni érzékenységüket. Magasabb oxigén szintnél pedig bizonyított, hogy a tumor sejtek növekedése lelassul. Az oxigén és tumor hatás vizsgálatánál ma már olyan eredmények is megjelennek, hogy oxigénhiányos légkörből norm. oxigen koncentrációra (10%-ról 21 %-ra) helyezett egereknél megnőtt a lymphoma kialakulás aránya. A Kaqun víz esetében azonban – mint láttuk – más folyamatok dominálnak.

Szabadgyökökre való hatás, az oxidatív stressz szerepe Az oxigén a szervezetben igen fontos elektronátvívő szerepet tölt be. A folyamat: O’

O2

O3

OH-

H2O2

H2nOn

A Kaqun víz hatására a szervezetben szabad gyökök képződnek, amelyek a szervezet számára veszélyes szignált képviselve biológiai folyamatokat indítanak el. Napjainkban egyre több vizsgálat igazolja a redox rendszer szignál szerepét. A redox szignál beindít bizonyos szabályzó folyamatokat (pl: sejt szinten az apoptózist, szöveti szinten az értágulatot, stb). A redox folyamatoknak helyük és szerepük van a szervezet működésében, nem tekinthetőek egyértelműen negatív szereplőknek, bár sok elváltozásban és betegségben szerepük van. A szabadgyökök szabályzó szerepét ma már elsődlegesebbnek tartjuk, mint a pathológiai szerepüket, amely nem a szabad gyökről, hanem a szervezet szabályzó rendszerének a pathológiájáról, kimerüléséről szól. Az oxigén molekula nem veszélyes, azonban átalakulása során elektronfelvétellel aktív gyökök képződnek, s ezek rendelkeznek károsító hatással is. A szabad gyökök életideje in vivo 10-7, 10-4 sec, ami következtében a szabad gyökök nem csak a keletkezési helyükön, hanem távolabb is szignálként működhetnek, kifejthetik hatásukat. A szabad gyök képződés és szabályzás fiziológiás helye a sejt mitokondriumban található. Itt a folyamatosan keletkező szabad gyökök semlegesítését a szuperoxid dismutase enzim végzi. Vas

7

vagy réz ion jelenlétében igen agresszív .OH gyök keletkezik, amely 10-9 sec.-ig marad fenn. Ezt semmilyen enzim sem képes semlegesíteni (Fenton rakció). Mint láttuk, ennek a reakciónak van szerepe a víz polimerizálódásában is. A szervezet szabályzása a korábbi, a peroxid fázisban zajlik le. Amennyiben a prooxidáns és antioxidáns rendszer egyensúlya felborul, elindulnak a degeneratív betegségek, s ekkor beszélünk oxidatív stresszről.

Az élő sejtek, mint elektromos rendszerek, folyamatosan létrehoznak és fenntartanak egy extrém komplex térbeli elektromos, azaz redox mintázatot. Ennek a térbeli redox mintázatnak egyik leghatékonyabb és gyors fiziológiás (és patológiás) szabályozását a reaktív oxigén és nitrogén származékok végzik. Az aerob sejtekben az összehangolt mitokondriális hálózat fogyasztja el a felhasznált oxigén 90 %-át, biztosítva az ATP energiát a sejtfolyamatok számára. Ez a dinamikus mitokondriális energia és redox hálózat pillanatról pillanatra változik az intra- és extracelluláris jelek függvényében. Amikor a sejt pillanatnyi energiaigényéhez képest kevés az oxigén (csökkent oxigén ellátás vagy megnövekedett energia igény) a sejtet átszövő és összehangolt mitokondriális hálózat hipoxiás redox szignált bocsát ki a megnövekedett ROS(reaktiv oxigen rendszer) kieresztéssel. A ROS kibocsátott növekedése, mint egy másodlagos messenger rendszer, egy összehangolt komplex választ indukál a redox-szenzitív faktorokkal és molekulákkal. A szervezeten belől az oxidatív folyamatok két vegyületcsoporthoz kötődnek, a ROS és a RNS(reaktiv nitrogen rendszer) csoporthoz. A RNS enzimnek háromféle izoformája létezik. A neuronális nRNS (centrális és perifériális neuronokban) és az endoteliális eRNS (főként az endotél sejtekben), amelyek folyamatosan kifejeződő kalcium és kalmodulin függő enzimek. Az indukálható iRNS az immunsejtekben és számos egyéb sejttípusban képződnek. Az iRNS transzkripciós aktivációját okozhatják endogén mediátorok (kemokinek, citokinek stb.) vagy exogén faktorok (bakteriális toxinok, vírusfertőzések, allergének, ózon, hipoxia, tumorok stb.). A mitokondrium szerepe A mitokondrium a sejt energiatermelő szerve, az oxigénfelhasználás, s ennek révén a szabad elektron termelés jelentős mértékben itt történik. A mitokondriumnak fontos szerepe van a sejt redox rendszerének, Ca2+ anyagcserén keresztül az apoptózishoz vagy a sejtosztódás beindításához szükséges szignál leadásában. A mitokondriumban mind a ROS, mind a NOS rendszer jelen van. A mitokondriális ROS termelés fő beindítói a belső membrán potenciál, a Ca2+, az O tenzió, a NO, valamint a tápanyag rendelkezésre állása. 8

Ez a ROS/RNS által indukált és szabályozott válasz képes befolyásolni a gén expressziót, az apoptózist, a sejt növekedést, a sejt adhéziót, a kemotaxist, a protein–protein interakciókat és enzimatikus funkciókat, az angiogenezist, immunfolyamatokat, a gyulladásos folyamatokat, a Ca2+ homeosztázist, az ion csatornákat és számos egyéb folyamatot. Hyperbarikus oxigén terápia alatt NO szint emelkedése párhuzamot mutatott a krónikus fekély gyógyulási ütemével. Kísérletes körülmények között, in vitro vizsgálat során a kaqun oxigéndús vízben 10 másodperc alatt a maximumot mutató reaktív oxigén gyök koncentráció érhető el. Ez a reakció a sejtrendszerben ugyanígy végbemegy, ugyanis a sejtfalban a peroxidase generálása a molekuláris oxigénből, mind pedig a substrat oxidációja végbemegy, miközben reaktív folyamatok egyensúlyban vannak. Mint tudjuk, a reaktív oxigén gyökök hiánya ugyanúgy problematikus, mint az oxidatív stressz állapotot okozó túltermelésük. Az in vitro rendszerben mért rendkívül gyors reaktív oxigén növekedés támogatja azt a feltételezést, hogy az oxigéndús víz kellő mennyiségű adagolása in vivo körülmények között is gyors és nagyobb mennyiségű OH gyök keletkezéséhez vezet a Fenton(Haber-Weiss) reakció révén. Ismert tény, hogy az intracellularis oxidatív állapot, a reaktív oxigén gyökök (ROS) fontos szerepet játszanak az apoptózisban. A reaktív oxigén származékok (ROS) és a reaktív nitrogén származékok (RNS) fontos szignálrendszert képviselnek az intra- és intercelluláris kommunikációs folyamatokban és a redox-homeosztázis fenntartásában. Ez a ROS/RNS által indukált és szabályozott válasz képes befolyásolni a gén expressziót, az apoptózist, a sejt növekedést, a sejt adhéziót, a kemotaxist, a protein–protein interakciókat és enzimatikus oxigén keletkezik. A reakcióban a NADH is részt vesz. Hibátlan rendszer esetében ezek a funkciókat, az angiogenezist, immun-folyamatokat, a gyulladásos folyamatokat, a Ca2+ homeosztázist, az ion csatornákat és számos egyéb folyamatot vezérel. A limphoid sejtekben a ROS megjelenése aktiválja azt a transcripciós enzimet, amely a sejt szintű oxidatív stressz egyik fontos faktora. A sejtben zajló ROS és RNS aktiváció befolyásolja a hibásan feltekeredett fehérje molekulák degradációját, befolyásolják a foszfolipidek működését, s egyben ezek az anyagok a szignál képződés fontos elemei is egyben.

Szabad gyökök szerepe az idegrendszer működésében. A ROS és RNS idegrendszeri szignálként is működik, szerepe van a neurális szignálfolyamatokban, az idegrendszeri plaszticitás és memória kialakulásában. Az NO egy olyan szabadgyök molekula, amely képes szabadon átdiffundálni a sejtmembránon, és mint neurotranszmitter, neuromodulátor és szignálmolekula működhet. Szabályozza a neurotanszmitter

9

kibocsátást, s ez úton a szinaptikus aktivitást, valamint képes szabályozni a középagy dopamin neuronjainak gerjeszthetőségét is. A neurotransmitterek azonban antioxidáns, szabadgyökfogó képességgel is bírnak, így szabályozzák az ingerület átvitelt, s a neuronokra irányuló protectív hatását. A kaqun víz fogyasztása egy reaktív gyök csúcsot (–√OH, O2− és H2O2) hoz létre a fogyasztás pillanatában, amely a fenti mechanizmussal egyrészt fokozza a szabad gyökök hatását, s elősegíti az apoptózis bekövetkezését, az immunrendszer stimulálását, másrészt provokálja a szervezet saját antioxidáns rendszerét. Ez a lökésszerűen jelentkező reaktív gyök képződés erős apoptotikus ingert képez.

A szervezet oxidatív stressz elleni védelme három szinten zajlik: 1. Antioxidáns enzimek 2. Endogen nem enzimatikus antioxidánsok 3. Exogen antioxidánsok (táplálékkal bevitt). Meg kell jegyezni, hogy a nyomelemek nem rendelkeznek antioxidáns hatással, hanem a szervezet antioxidáns enzimjeinek a felépítéséhez szükségesek. Ez ismételt és sokadik bizonyítéka annak, hogy a szervezetben dinamikus egyensúly van, s nekünk a terápiánk során ennek az egyensúlynak a fenntartását kell elérnünk, az egyoldalú gátló kezelés nem biztos hogy minden esetben célszerű. Lúgos vegyhatás szerepe A kaqun víz enyhén lúgos, 7,6-8 pH-jú. A sejten belőli vegyhatás enyhén savas, az intracelluláris téré enyhén lúgos. A szervezet anyagcsere termékei alapjában savas vegyhatásúak, amelyek a vesén, széklettel és a bőrön keresztül távoznak. Vizelet: 4,5 –8,5 között, étkezéstől függően Széklet: 5,5, étkezéstől függően Verejték—bőr: 4,5-5,5 A szervezet a felesleges savas vegyhatású termékek ürítésére még a légzést (CO 2 szint csökkentése), valamint a zsírsejteket is felhasználja. A zsírszövet egyik feladata a savas jellegű anyagcsere lebomlási termékek tárolása. Az enyhén lúgos kaqun víz p. os fogyasztása esetében elősegíti a termelődő savas termékek közömbösítését, fürdés során pedig a bőrön lévő savak közömbösítésével fokozza azok bőrön át történő kiürülését. Lúgos közegben a tumor sejtek életképessége csökken. 10

A kaqun vízzel végzett egyéb mérések eredményei: 1. A víz fogyasztása után megnőtt az izomerő. A reakcióidő msec-umokkal csökken. Ez a mérés az ideg és izomrendszer teljesítménynövekedését mutatta a kaqun víz fogyasztása hatására. 2. A vér oxigéntelítettsége (oxigen saturáció) 1,2%-al növekedett vízfogyasztás után. A Vicardio készülékkel mért cardiális stressz átlag 22-ről 16-ra csökkent (javult), a pulzusszám csökkent. Ez a mérés a szívizomzat terhelésre való javuló reakcióképességét mutatja. A vérnyomás 2%-al csökkent, a Rosenberg vizsgálat eredménye javult. (Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar) 3. Cardio-vasculáris betegségek (dr. Zeltner György vizsgálatai): a. Anginás betegek esetében 75%-uknál csökkent a nitrátok iránti szükséglet, végül 41% teljesen elhagyta a nitrátok szedését. b. Pitvar fibrilláció esetében a ritmus normalizálódott. c. TIA, VBI 80%-ban javult a kaqun víz fogyasztása után d. Perifériás obliteratív érbetegség esetében 85%-ban nőtt a járástávolság, s 25%-ban begyógyultak a fekélyek is. e. Visszeres lábszárfekély 60%-ban gyógyult a kaqun fürdő kezelés során. 4. Bőrbetegségek (vírus, baktérium, gomba) javul a kaqun fürdő hatására, fekélyek (visszeres, érszűkületes, diabeteses) javulnak vagy teljesen eltűnnek. Verruca seborhoica ellapul, számuk csökken 5. Traumás sérülések esetén a hámosodás felgyorsul, az égett bőr (sugár, termi-kus) minimális hegesedéssel nyomtalanul gyógyul 6. A kaqun víz jelentős fizikai terhelés esetén csökkenti a fáradtság érzetet (hosszú távú vezetés)

Használata: A kaqun víz alkalmazásának három formája van. 1. A kaqun víz fogyasztása, amely prevenciós cél és fenntartó kezelés eseté-ben ½ l naponta, terápiás céllal 1,5 l naponta, egész napra elosztva. Ilyenkor a hatás a tápcsatornából történő felszívódás útján jelentkezik, belszervi, bőrtől távolabb eső szervek, tápcsatorna betegségei esetében használatos. 2. A kaqun vízben való fürdés. A fürdés időtartama 50 perc, naponta 1-3 fürdés alkalmazható a betegség súlyosságától függően. Főleg bőrhöz kapcsolódó, illetve közel lévő 11

elváltozások esetében javallt, de a többi esetben is hasznos. A fürdőkúra ideje két hét, amely szünet után folytatható. Ezt a beteg állapota, a gyógyulás üteme határozza meg. 3. Oxy gél használata, amely fekélyek esetében biztosítja a hosszú idejű oxigén hatást

Összefoglalva: A Kaqun víz egy speciálisan előállított, fogyasztásra és fürdésre használt víz, (funkcionális víz) amely fizikai jellemzőiben, pH-jában, oxigén szintjében eltér a normál ivóvíztől. (OTH engedély: 420-2/2007, OKI szakvélemény: 6212/2011). A Kaqun víz 16 mg/l oldott oxigént tartalmaz, pH-ja 7,8 – 8,5 közötti (enyhén lúgos), a cytoplasmánál alacsonyabb osmotikus nyomással rendelkező folyadék, amely hatásmechanizmusa: - a megváltozott felszívódási és hasznosulási viszonyok - a magas oldott oxigén tartalom - lökésszerű prooxidáns hatás, amely felgyorsítja a sejtregenerációt, fokozza az immunrendszer működését, tágítja az ereket, s potencírozza a szervezet antioxidáns enzimrendszerét - lúgos vegyhatás, amely csökkenti a savas lerakódást, s ezzel a szöveti ödémát Az idős korral együtt járónak tekintjük a memória, az idegi és kognitív funkciók lassulását. Ennek hátterében a prooxidáns gyökök felszaporodását, a szervezetben lerakódó anyagcseretermékeket, valamint az idegi és mentális aktivitás csökkenését tételezzük fel. Az idegi és mentális funkciók gyengülése az idősödés egyik korai jele, amely mérésekkel objektíven meghatározható.

Cél: 1. Igazolni vagy elvetni azt a hypothezist, hogy a Kaqun víz fogyasztása befolyásolja: a.

az alapvető mentális funkciókat,

b. hatással van a vegetatív idegrendszer működésére c. befolyásolja a vérnyomást d. hatással van az erek tágulási ütemére 2. Megvizsgálni, hogy ezek a hatások dózisfüggőek-e 3. Megvizsgálni a hatás időbeni kifejlődésének és tartósságának az ütemét.

Anyag és módszer

12

A vizsgálat dr. habil. Huszár András Ph.D vezetésével dr. Szalkai Iván gyakorlati kivitelezésében, a Kaqun Kft dolgozóinak bevonásával került végrehajtásra. A vizsgálatba 60 főt vontunk be. 4 csoportot alkottak, minden csoportban 15 fő indult. Ezek a csoportok voltak: 1. Kaqun víz napi 0,5 l fogyasztás 2. Kaqun víz napi 1 l fogyasztás 3. Kaqun víz napi 1,5 l fogyasztás 4. Kontroll csoport napi 1 l víz fogyasztása 1. táblázat. A csoportok jellemzői:

csoport

összetétel

életkor

férfi

nő

összesen

átlag

szórás

1.

5

8

13

65,69 év

4,73 év

2.

3

12

15

63,73 év

6,56 év

3.

3

8

11

68,36 év

6,12 év

4.

2

7

9

66.44 év

7,9

összesen /

13

35

48

65,93 év

6,33 év

átlag

A vizsgálat alatti lemorzsolódás nem mellékhatás fellépte miatt következett be. Egyetlen önkéntes panaszkodott fejfájásra, de a kapcsolat a fogyasztott vízzel nem volt bizonyítható. A vizsgálat placebo kontrollos, randomizált, kettős vak vizsgálat. A vizsgálat anyaga: Kaqun víz, placebo: csapvíz Kaqun üvegben. A vizsgálat során olyan 50-75 év közötti, mindkét nemet képviselő önkéntesek kerültek bevonásra, akik 2 hónapon belől nem fogyasztottak vagy nem fürödtek Kaqun vízben. Egészségi állapotuk a korosztálynak megfelelő. A csoportbesorolás az érkezés sorrendjében történt, semmi más nem határozta meg (0,5 – 1 – 1,5), random módszer. A kontrollcsoportot egy másik helység látogatói közül választottuk ki, azok a valós csoporttal nem találkoztak. A minta kiválasztásánál törekedtünk az alábbi feltételek meglétére: Önellátó, vagy adott korosztályban még dolgozó, aktív társasági életet élő, átlagos egészségi állapotú (nem kórházi kezelés alatt álló) időseket kiemelni a vizsgálat céljára. 13

A Vizsgálat a következőkre terjedt ki: 1. a reflex idő (SRT) – domináns kéz vizsgálat 35 elemen keresztül. Elemzésre kerül az átlag P200-as idő, leszűrve a betanulásnak tekintendő három legmagasabb értéket. Megfigyelésre kerül a P200-as idő hullámzása is. Normál érték 200 msec. 2. Cognitív

idő

(CRT)

–

eltérő

hangmagaságú

jel

felismerése,

nyomógombbal történő jelzése, nehezítve visszafele történő számolással, s a gomb lenyomása közben a szám kimondásával. A vizsgálat hossza 35 elem. Normál érték 300 msec. A vizsgálatnál nem vettük figyelembe a három legmagasabb valamint a 200 msec. alatti értékeket. A legmagasabb értékeket betanulási értéknek tekintettük, amelyek fals módon megnyújtják a kapott eredményt, a 200 msec. alatti értékek pedig nem cognitív folyamat eredményei. 3. HVR mérés, annak szórása, szórási % meghatározása norm. helyzetben, illetve 10 guggolás (30 watt terhelés) után. Az alapadatok és a változás rögzítése. A szórási adatok az adott intervallumban a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer ingerhatásait reprezentálja, így stressz indexként használható. Meghatározásra kerül az ér tágulás minimál és átlagértéke, amely a capillárisok rugalmasságát jelzi. 4. Oxigén saturáció mérése 5. Vérnyomás és pulzusszám rögzítése. A pulzusszámot mértük nyugalmi helyzetben, valamint terhelés után minden 10 másodperces ciklusban, s meghatározásra került a fittségi index, vagyis az az időpont, amikor a nyugalmi pulzusszámot a pulzus a terhelés után elérte. A mérésben használt eszközök: Oxigén szaturáció: Innomed Rt Oxycard készülék, mely a perifériás vér oxigén szaturációját, valamint az átlag pulzusszámot rögzíti. Többi vizsgálat: Kellényi féle tremométer, amely rögzíti a jel és a válaszjel közötti időtartamot, valamint szoftveresen képes rögzíteni a mért értékeket dinamikusan és statisztikai elemzés után. A statisztikai elemzések: FFT analízis, lineáris regressziós korreláció elemzése, standard hiba elemzés, normalitás vizsgálat, függő változók (elméleti átlagok egyenlőségének 14

tesztelése, sztochasztikus homogenitás tesztelése), a valamint a változások szignifikancia szintjének értékelése. A vizsgálat időtartama ½ év. A vizsgált személyekből csoportokat képeztünk, s a csoport adatok átlagának (mediánjának) elemzését végeztük el.

Betegkövetés és hatásértékelés A kiválasztott személyeken 5 mérést végeztünk, induláskor, a 7, 14, 21. és 28.-ik napon. A folyadékkal való ellátás ezeken a napokon, kiszámolt mennyiséggel történt (3, 5, 7, flakon víz). A mért adatokat elektronikus és papír alapú dossziéban őrizzük, a csoportbeosztás külön kerül nyilvántartásra. A méréseket végzők nem ismerik a csoportbeosztást. A papír alapú dokumentumok között kerül tárolásra a vizsgálatban való önkéntes részvétel igazolása, a résztvevők tájékoztató dokumentuma, vizsgálati adatlap, valamint a víz átvételét igazoló dokumentum.

Vizsgálati eredmények: 1. Szisztolés vérnyomás értékelése A vérnyomást az egyéb mérések előtt, minimum 10 perc pihenés után mértük. A kapott eredmény (medián értékek összehasonlítása): 2. táblázat. összehasonlító adatok

hetek 1,5 l./nap 1 l./nap 0,5 l./nap kontroll

systolés vérnyomás változása medián bázis 1 2 3 139 133 130 128 147 134 134 121 139 132 131 136 139 130 144 138

csökkenés 4 mértéke 11 128 130 (26), 17 11 128 (9), 1

A szisztolés vérnyomás csökkenése legnagyobb mértéket a napi 1 l-t fogyasztóknál következett be, a kontrollnál elenyésző volt.

15

1. ábra szisztolés érték változásának ábrázolása

Az összevont elemzés esetében jól látható, hogy mindhárom csoportban jelentős vérnyomás csökkenés érhető el, míg a kontroll csoport csak az első héten mozog együtt a vizsgálati csoportokkal, később visszatér a kiindulási értékre. (pszichés hatás, vízterek feltöltése ) A 1,5 l/nap csoport elemzése: 3. táblázat. 1,5 l / nap csoport adatok

csoport

átlag

medián

szórás

relatív szórás

normalitás (norm=1)

bázis 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét

142 131,45 129,45 124 130,64

139 133 130 128 128

18,52566 11,55304 10,99421 13,29662 16,98984

0,13 0,0879 0,0849 0,107 0,13

0,9891 0,9778 0,9785 0,7428 0,8006

A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése (variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, Geisser-Greenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,001 16

A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval,

Geisser-Greenhouse

elemzés,

a

Huynh-Feldt

elemzés)

szignifikanciaszintje p<0,005 4. táblázat. lineáris korreláció változásának a szignifikanciája

Pearson féle lineáris korrelációs együttható 1 2 3 4 bázis p=0,2159 p=0,2624 p=0,1550 p=0,0292 1 p=0,0385 p=0,0054 p=0,0044 2 p=0,2504 p=0,0046 3 p=0,0471 4

(fehér: nem szignifikáns, sárga p<0,05, zöld: p<0,01, kék: p<0,001) A szisztolés vérnyomás csökkentő hatás a 2. hét végére fejlődik ki szignifikánsan, s tartja meg a hatását a vizsgálat végéig. 2. ábra. 1,5 l-es csoport hibahatáros változása

A 2. héttől kapott értékek a bázis mérések hibahatárán kívül esnek, ez jelzi, hogy nem mérési ingadozásról, hanem hatásról van szó. Értékelés: A függő változók és a sztochasztikus vizsgálat igazolta, hogy a csoportképzés megfelelő. A linearitás vizsgálat az egyes fázisok közötti változás, tehát a terápiás idő meghatározására alkalmas. Ebből látható, hogy a legnagyobb változás a második kezelt héthez viszonyítva jelenik meg, amikor a 3.4. heti

17

adatok az erősen szignifikáns kategóriában vannak. A negyedik hétre minden összevetésben szignifikáns változás látható.

Az 1,0 l/nap csoport elemzése: 3. ábra 1 l/nap hibahatáros elemzése

A bázis értékhez képest már az első hétre a változás értéke a hibahatáron kívülre esik. A csökkenés a harmadik hétig tart, amikor a vérnyomás értéke emelkedik, de nem éri el a bázis értéket. 5. táblázat. 1 l/nap adatok

csoport

átlag

medián

szórás

relatív szórás

normalitás (norm=1)


140,4 136,8667 136,2 126,8 132,4667

147 134 134 121 130

17,63438 15,87391 16,7127 16,66133 20,75664

0,126 0,116 0,123 0,131 0,157

0,721 0,9505 0,9982 0,6611 0,7439

A systolés vérnyomás csökkenése átlag értéknél 8 Hmm (legjobb érték 14 hgmm), mediánban 17 Hgmm (legjobb érték 26 Hgmm). Az utolsó mérés esetében a vérnyomás érték növekedett. A bázis, 3. és 4.héten a mért adathalmaz nem követte a norm. eloszlást.

18

A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése variancia analízis p< 0,001, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval,

Geisser-Greenhouse

elemzés,

a

Huynh-Feldt

elemzés)

szignifikanciaszintje p<0,005 A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval,

Geisser-Greenhouse

elemzés,

a

Huynh-Feldt

elemzés)

szignifikanciaszintje p<0,005 6. táblázat. lineáris korreláció változásának a szignifikanciája


(fehér: nem szignifikáns, sárga p<0,05, zöld: p<0,01, kék: p<0,001) Értékelés: Bár az adathalmaz eltért a normalitástól, a függő változók és a sztochasztikus vizsgálat igazolta, hogy a csoportképzés megfelelő. A linearitás vizsgálat az egyes fázisok közötti változás, tehát a terápiás idő meghatározására alkalmas. Ebből látható, hogy a második héttől beállt változás (kék szín) igen magas szignifikanciáról árulkodik. A bázis értékhez képes az utolsó hét kivételével a változás szignifikáns, s ez minden megelőző adathoz viszonyítva is fennáll. (4. héten emelkedést értékelünk). A 0,5 l/nap csoport elemzése

19

4. ábra . 0,5 l/nap hibahatáros

elemzése

Az adatok már az 1. héttől eltérnek a bázis adatok hibahatárától, változást mutatnak. Az első és utolsó héten legnagyobb a szórás, ami a vérnyomáscsökkenés lassabb kifejlődésére, illetve kevésbé tartós voltára utal. 7. táblázat. 0,5 l/nap adatok

csoport

átlag

medián

szórás

relatív szórás

normalitás (p)


139 133,6923 132 133,9231 129,7692

139 132 131 136 128

16,1 19,36 10,28 13,54 18,71

0,116 0,145 0,0779 0,101 0,144

1 0,9902 0,7223 0,4314 0,646

A szisztolés vérnyomás csökkenése a 0,5 l-t fogyasztó csoportban az átlagértékeket tekintve 10 Hgmm, medián értéken 11 Hgmm. A legnagyobb szórás az első hét után található (eltérő reakciók), a normalitás vizsgálat értékromlása a 3. heti mérésnél tapasztalható, ahol egy betegnél 28 Hmm-es vérnyomáscsökkenést mértünk. Ezen adat miatt az átlag alatti csoportba mindösszesen 3 beteg jutott. A függő változók vizsgálatánál, valamint a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében még 20%-os trimmelésel sem sikerült szignifikanciát kimutatni. 8. táblázat. linaris korreláció változásának a szignifikanciája

Pearson féle lineáris korrelációs együttható 1 2 3 4 bázis p=0,0096 p=0,0330 p=0,0310 p=0,0096 1 p=0,0571 p=0,0006 p=0,0240 2 p=0,0235 p=0,0020

20

3 4

p=0,0223

(fehér: nem szignifikáns, sárga p<0,05, zöld: p<0,01, kék: p<0,001) A lineáris korreláció vizsgálatánál a változás szignifikáns, s kiemelten magas szignifikanciát találtunk a bázis adatokhoz mért elemzéskor.

Kontroll vizsgálat

5.

Ábra Kontroll csoport szisztolés vérnyomás eredménye

A bázishoz képest szignifikáns vérnyomás csökkenés észlelhető, amely a 2. Héten meghaladja a bázisértéket, a harmadik héten beáll a bázisértékre. Az első csökkenés oka feltételezhetően a vízterek feltöltéséből adódik, amely hatást a szervezet kompenzál, s a vérnyomás ismét megemelkedik.

Összességében: A Kaqun víz szignifikánsan csökkenti a szisztólés vérnyomást. Az 1,5 l/nap csoportban ez folyamatosan fent állt a fogyasztás ideje alatt, az 1 l/nap csoportban a hatás nem ilyen tartós, az utolsó héten kisfokú emelkedés észlelhető, míg a fél literes csoportnál ez

21

a kiugrás a harmadik héten észlelhető, majd a csökkenés folytatódik. Tehát megállapítható, hogy a fogyasztott mennyiséggel arányos a hatás.

Diastolés vérnyomás adatok értékelése A vérnyomást az egyéb mérések előtt, minimum 10 perc pihenés után mértük. A kapott eredmény (medián értékek összehasonlítása): 9. táblázat. diasztolés értékek változása


diastolés vérnyomás változása medián bázis 1 2 77 78 69 73 72 77 80 75 78 69 71 67

3 74 72 79 71

4 69 71 75

5. ábra. Diasztoles értékek változása

A diastoles értékek mérésekor szintén észlelni lehetett a vérnyomás csökkenő tendenciáját, bár hullámzó lefutással. A 1,5 l/nap csoport elemzése:

22

10. táblázat. 1,5 l hatása a diasztoles vérnyomásra

csoport

átlag

csökkenés medián b-x


78,90909 75,81818 71,09091 76,18182 72

3,09091 7,81818 2,72089 6,90909

77 78 69 74 69

csökkenés szórás b-x

relatív szórás

normalitás (p)

10,22 9,806 9,104 6,539 10,22

0,13 0,129 0,128 0,0858 0,142

0,9901 0,9895 0,9483 0,8846 0,8878

1 8 3 8

A mediánt tekintve a diasztoles érték az első hét után még nem változik, a második hétre már eléri a legalacsonyabb szintet. A függő változók vizsgálatánál nem sikerült szignifikanciát kimutatni, a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében a szignifikancia csak jelzett. 11. táblázat. Korrelációs szignifikancia


A lineáris korreláció vizsgálatánál szignifikancia mértékét csak a 3. heti emelkedés és 4. heti csökkenés a 2. 3. héthez viszonyítva. 6. ábra. 1,5 l/nap hibahatáros elemzése

Az átlag értékek elemzésével látható, hogy a 3. mérés már kívül van a bázis időszak átlagának a hibahatárától, a csökkenés eddig folyamatos. A bázis mérés nagy szórását az 23

egyik vizsgálati alanynál mért 100 Hgmm-es érték hozta létre. A vizsgálati időszak végére ennél a személynél 74 Hgmm-t mértünk.

A 1,0 l/nap csoport elemzése: 12. táblázat. 1 l/nap fogyasztás elemzése

csoport

átlag

medián

szórás

relatív szórás

normalitás (p)


73 74,6 77,26667 71,46667 74,2

73 72 77 72 71

5,278 9,934 11,88 9,87 12,64

0,0723 0,33 0,154 0,138 0,17

74,2

A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni. 13. táblázat. korrelációs szignifikancia


A lineáris korreláció vizsgálat esetében a bázis adatokhoz képest a változás nem szignifikáns, a belső adatmozgáskori szignifikancia kifejezett (növekedés, illetve csökkenés).

A 0,5 l/nap csoport elemzése 14. táblázat. A 0,5 l/nap fogyasztása

csoport

átlag

medián

szórás

relatív szórás

normalitás (p)

24


78,53846 77,53846 77,76923 79,15385 76,15385

80 75 78 79 75

7,795462 11,11767 6,326582 8,706761 7,776526

0,0993 0,143 0,0814 0,11 0,102

0,7375 0,8447 0,9505 0,9752 0,9891

A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni. 15. táblázat. Korrelációs szignifikancia


A lineáris korreláció vizsgálat esetében a bázis adatokhoz képest a változás nem szignifikáns. Kontroll csoport: 6.

Ábra kontroll hatása a diasztoles értékre

A kontroll víz fogyasztása érdemben nem hatott a diasztolés vérnyomás értékre, a mozgás a statisztikai hibahatáron belől zajlott. Összességében a diasztoles értékre való Kaqun víz hatás alapvetően a 1,5 l/nap fogyasztása esetében tekinthető szignifikánsnak. 25

Nyugalmi vegetatív index vizsgálata Vegetatív indexnek az R-R távolság átlagának a szórással képzett hányadosa. A szív frekvenciát a vegetatív idegrendszer szabályozza, szinte azonnali reakció tapasztalható a szervezetet érő fizikai és pszichés hatásokra. A vizsgálat hypothetise, hogy a Kaqun víz fogyasztása javítja a szervezet stressz tűrő képességét fizikai behatásokra. A szívfrekvencia azonnali indikátora a szervezetet érő fizikai és pszichikai hatásoknak. Külső behatást jelez, hogy a második héten minden (beleértve a kontrollt is) vizsgálati csoportban emelkedést tapasztaltunk. 16. táblázat. nyugalmi vegetatív index változása


vegetatív index változása medián bázis 1 2 3 4,05 4,22 4,76 3,9 4,74 3,06 3,39 4,48 4,99 3,65 4,25 3,65 4,62 3,4 5,05 3,71

4 3,9 3,45 4,18

kezdet – vég változás (max-min változás) -0,15 (-0,86) -1,29 (-1,68) -0,81 (-1,34) -0,81 (+1,65)

7. ábra. nyugalmi vegetatív index változása

26

A 1,5 l/nap csoport elemzése: 17. táblázat. 1,5 l/nap csoport vegetatív index változás

csoport

átlag

medián


4,4 4,262727 4,372727 4,174545 4,106364

4,05 4,22 4,12 3,9 3,9

szórás 1,629 1,356 1,903 1,184 1,582

relatív szórás

normalitás (p)

0,37 0,318 0,435 0,284 0,385

0,6671 0,8347 0,9577 0,6815 0,8911

A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni. 18. táblázat. korrelációs változás szignifikanciája


A lineáris korreláció elemzése során látható, hogy a bázis értékhez mért változás nem szignifikáns, Az értékek az első heti fogyasztás után növekednek, majd folyamatos, szignifikáns csökkenés észlelhető.

A 1,0 l/nap csoport elemzése: 19. táblázat. 1 l/nap fogyasztás adatai

csoport

átlag

medián

bázis 1. hét 2. hét 3. hét

4,753571 3,176429 3,307143 4,352143

4,715 3,03 3,36 4,465

szórás 1,53 1,517 1,15 1,795

relatív szórás

normalitás (p)

0,307 0,434 0,324 0,383

0,7449 0,5176 0,5731 0,304

27

4. hét

3,393571 3,37

1,634 0,438

0,027

A Kaqun víz fogyasztása utáni első mérésre a stressz index csökkent, majd fokozatos emelkedést észlelünk, amely nem éri el a bázis szintet, majd a negyedik hétre ismét csökkent. A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése variancia analízis p< 0,001, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, GeisserGreenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,01 A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, GeisserGreenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,001 20. táblázat. Korrelációs együtthatók szignifikanciája


A bázis adatokhoz képest a harmadik hét kivételével szignifikáns a változás. Az elő hét adatához viszonyított változás szignifikáns. A 0,5 l/nap csoport elemzése 21. táblázat. A 0,5 l/nap csoport adatai

csoport

átlag

medián


4,537692 4,566154 4,296923 3,601538 4,426154

4,99 3,65 4,25 3,65 4,18

szórás 1,056 3,238 1,226 1,008 1,874

relatív szórás

normalitás (p)

0,233 0,709 0,285 0,28 0,423

0,1681 0,2715 0,7581 0,9905 0,839

Az első heti folyadék fogyasztás nem hozott változást, a második héttől a csökkenés elindul, majd az utolsó mérésnél emelkedést mutat. A függő változók vizsgálatánál és a sztochasztikus homogenitás tesztelése esetében nem sikerült szignifikanciát kimutatni.

28

22. táblázat. A 0,5 l/nap korrelációs szignifikanciája


A lineáris korrelációs együttható vizsgálatánál szignifikáns változás nem mutatható ki. Kontroll vizsgálat 8.Ábra kontroll vegetatív index változása

A nyugalmi vegetatív index hullámzó lefolyást mutat, azonban egyik változás sem szignifikáns. Összességében: A nyugalmi vegetatív index változása a másfél literes csoportban a második mérési héttől mutat szignifikáns csökkenést, míg az egy literes csoportban a csökkenés folyamatosan szignifikáns értéket mutat. A fél literes csoportban a változás nem szignifikáns. Ez alapján az egy literes csoport hatása emelendő ki.

29

SRT vizsgálata A reflex idő változása az idegimpulzusok sebességének a változását mutatja ki. A mérés a klasszikus módszerrel, akusztikus ingerre adott gomb lenyomással történt. A hangok közötti időszakasz véletlenszerűen változott. A legkisebb mért értékeket meghagytuk, a három legmagasabb értéket nem vettük figyelembe. 8. ábra. Srt mérés értékei

A nyers adatok esetében a 1,5 és 1 liter/nap dózisnál látható változás, a kisebb dózis, illetve a kontroll nem egyértelmű. 23. Táblázat. SRT értékek változása

bázis 0,5 1 1,5 controll

212,38 210,741 223 190,625

1 211,8445 200,483 205,897 202,824

2 3 4 204,207 224,0695 207,1035 199,517 189,793 203,429 196,36 191,429 200,571 175,5 197,667

Az adatok magas szórása miatt a trimmelés módszere mellett döntöttünk, s így végeztük az értékelést.

30

A 1,5 l/nap csoport elemzése: 9. Ábra 1,5 l kaqun víz hatása az srt-re

24. Táblázat 1.5 l kaqun víz hatása az srt-re

csoport

átlag

medián


211,74 198,37 197,28 195,9 202,07

210,621 201,172 196,36 191,429 200,571

szórás 27,97 15,09 17,79 17,38 18,87

relatív szórás

normalitás (p)

0,132 0,0761 0,0902 0,0887 0,0934

0,913 0,99 0,9934 0,9794 0,9696

A reflexidő folyamatosan csökkent a negyedik mérésig, s a végén volt egy kis hibahatáron belőli emelkedés. A függő változók vizsgálatánál az elméleti átlag egyenlőségének tesztelése variancia analízis p< 0,0001, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, GeisserGreenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,01 A sztochasztikus homogenitás tesztelése (Friedman próba, Rangszámokon végzett variancia analízis, a Robusztus variancia analízis szabadságfok korrekcióval, GeisserGreenhouse elemzés, a Huynh-Feldt elemzés) szignifikanciaszintje p<0,001

31

25. táblázat. Pearson féle lineáris korrelációs együttható 1 2 3 4 bázis p=0,0000 p=0,0005 p=0,0002 p=0,0003 1 p=0,0006 p=0,0000 p=0,0003 2 p=0,0000 p=0,0000 3 p=0,0000 4

Az adatok és elemzések szoros szignifikanciát mutatnak ki a víz fogyasztása és a reflexidő javulása között.

A 1,0 l/nap csoport elemzése: 10. Ábra 1 l /nap Kaqun víz hatása

Az 1 literes adagnál a negyedik mérésig a mediánban fokozatos csökkenés tapasztalható, az 5. mérésnél hibahatáron belőli emelkedés látszik. 26.Táblázat 1 l/nap hatása az srt értékre

csoport

átlag

medián


208,0353 209,4009 205,6957 207,1317 210,7258

210,741 200,483 199,517 193,441 203,071

szórás 35,47 41,83 26,66 43,91 33,33

relatív szórás

normalitás (p)

0,171 0,2 0,13 0,212 0,158

0,9013 0,7479 0,9732 0,8896 0,6636

32

Az elméleti átlagok egyezősége és a sztochasztikus homogenitás nem mutat szignifikanciát. 27. táblázat. Pearson féle lineáris korrelációs együttható 1 2 3 4 bázis p=0,0000 p=0,0000 p=0,0000 p=0,0000 1 p=0,0000 p=0,0000 p=0,0000 2 p=0,0000 p=0,0000 3 p=0,0000 4

A lineáris korreláció analízis nagyfokú szignifikanciát mutat az adatok változásában.

A 0,5 l/nap csoport elemzése 11. Ábra 0,5 l/nap víz hatása az srt értékre

A bázis érték, egy 403-as érték miatt magas szórás értékkel bír, emiatt a standard hiba is magas. A 2. és 3. vizsgálatra az értékek csökkenésén kívül a standard hiba értéke is jelentősen csökkent, ami a vizsgálati alanyoknál a szórásérték csökkenését jelenti.

33

28. Táblázat 5 0,5 l Kaqun víz hatása az srt értékre

csoport bázis 1. hét 2. hét 3. hét 4. hét

átlag 233,44 219,12 208,27 223,83 210,99

medián 223,76 221,21 205,84 224,93 209,03

szórás 65,44 32,88 14,9 31,74 16,76

relatív szórás

normalitás (p)

0,28 0,15 0,0715 0,142 0,0794

0,5082 0,9182 0,7599 0,9208 0,9978

Az elméleti átlagok egyezősége és a sztochasztikus homogenitás nem mutat szignifikanciát. 29. táblázat Pearson féle lineáris korrelációs együttható 1 2 3 4 bázis p=0,0005 p=0,0093 p=0,0038 p=0,0045 1 p=0,0002 p=0,0000 p=0,0000 2 p=0,0005 p=0,0000 3 p=0,0000 4

A lineáris korrelációs vizsgálat szoros szignifikanciát mutat.

Cognitív reaction time A cognitív folyamatok időszükséglet vizsgálata megosztott figyelem mellet a munka memória használati időt méri. 12. Ábra 9CRT vizsgálat adatai

34

Látható, hogy a bázis időhöz viszonyítottan jelentős gyorsulás tapasztalható a kontroll csoporttal szemben. A bázis adatokhoz képest a kontroll és az 1-1,5 l/nap értéke jelentős csökkenést mutat, azonban a Kaqun vizet fogyasztó személyek a javulást tartják, míg a controll esetében az értékek emelkednek. 30. Táblázat CRT adatok változása

bázis 0,5 409,2105 1 391,2 1,5 357,731 controll 410,101

1 402,444 320,708 338,069 352,692

2 350,493 336,429 323,962 359,269

3 324,999 330,586 318,655 387,333

4 315,149 319,583 315,321

A 1,5 l/nap csoport elemzése: 13. Ábra 1,5 l víz hatása a crt-re

A 1,5 l/nap kaqun víz fogyasztása esetében a bázishoz képest bekövetkezett változás az első héten szignifikáns, mind a Person féle lineáris korrelációs együttható (p=0,0276), mind a Wilson féle robosztus korrelációs együttható (p= 0,0399) esetében. A további hetek változási minimálisak, szignifikancia nem mutatható ki.

35

Az 1 l/nap csoport elemzése

14. Ábra 1 l Kaqun víz hatása a cognitív folyamatokra

A bázis időeredményekhez képest a csökkenés folyamatos. Függő változók közül mind az elméleti átlagok egyenlőség tesztelése, mind a sztochasztikus homogenitás tesztelése kifejezett szignifikanciát mutatott. A lineáris regresszió vizsgálatánál a bázishoz képest bekövetkezett változás szignifikanciát mutat. A 0,5 l /nap csoport elemzése 15. Ábra 0,5 l kaqun víz hatása a cognitív folyamatokra

36

A bázis héthez képest az első héten a medián érték növekedett, ,majd folyamatos csökkenés következett be. Függő változók közül mind az elméleti átlagok egyenlőség tesztelése, mind a sztochasztikus homogenitás tesztelése kifejezett szignifikanciát mutatott. A lineáris regresszió vizsgálatánál az első héthez viszonyított változások szignifikánsak.

Oxigén saturáció változása A magasabb oxigén tartalmú víz fogyasztásának várhatóan az oxigén saturáció növekedését, a szervezet oxigén ellátásának a javulását kell eredményeznie. 16. Ábra Oxigén saturáció változása

31. Táblázat az oxigén saturáció változása

1,5 l változás %-ban

1l 2

0,5 l 0,73

0,54

kontroll 1

A kontroll szaturáció emelkedése 1% volt. Tehát 1 % emelkedés oka feltehetően a vízterek feltöltésében keresendő. Ehhez képest a napi 1 és 1,5 liter Kaqun vizet fogyasztóknál tapasztaltunk szaturáció növekedést. A lineáris korreláció vizsgálat mind a 1,5 l/nap, mind a 1 l/nap esetében szignifikánsnak ítélte a változást.

37

17. Ábra oxigen saturáció változása 1,5 l/nap

18. Ábra oxigén saturáció változása 1 l/nap

19. Ábra oxigén saturáció változása 0,5 l/nap

38

20. Ábra oxigén saturáció kontroll

Dózis és hatékonyság, illetve hatás maximum jelentkezés ideje Fontos kérdés, hogy mely dózisban érdemes a vizet fogyasztani, illetve a hatásmaximum mikor jelentkezik az adott dózisnál. 32. Táblázat a hatékonyság értékelése:

1,5 l 1l 0,5 l

sziszt. RR 2 1 2

diaszt. RR 1 3 2

veg. Index 3 1 2

SRT 1 2 3

CRT 3 2 1

Szaturáció 1 2 3

összesen pont 11 13 13

A táblázatba az elért változás nagysága szerint első, második vagy harmadik helyezést rögzítettük. Ebből elkészíthető a dozírozási javaslat. Tehát: Napi 0,5 liter fogyasztása javasolt a CRT növelése céljából Napi 1 liter fogyasztása javasolt a szisztolés vérnyomás és a stressz érzékenység csökkentésére Napi 1,5 liter a többi esetben Hatásmaximum jelentkezése mind az 1, mind az 1,5 liter esetében általában a harmadik héten jelentlkezik, utána az értékek romlanak. Ez alól kivétel a cognitív idő, azonban itt is a harmadik-negyedik hét között a változás már minimális. Ezért alapvetően a 3 hét fogyasztás, egy hét szünet dozírozás a javasolt. 39

A Kaqun vízzel eddig befejezett hazai vizsgálatok: 1. Dr. Pál Katalin: Oxigénnel dúsított víz hatásának vizsgálata tumor sejteken. 2004 2. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar: Magas oxigéntartalmú Kaqun víz ivókúra és Kaqun fürdőkúra hatása a pszichofiziológiai paraméterekre. 2007 3. MTA Izotópkutató Intézet Felületkémiai és Katalízis osztálya: Beszámoló jelentés a Kaqun oxigéndús víz szerepének vizsgálatáról a reaktív oxigén gyökök képződésében in vitro rendszerben. 2009 4. Országos Kémiai Biztonsági Intézet: Kaqun víz hatása egészséges önkéntesek immonológiai paramétereire. 2009 5. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Kémiai Biztonsági Kutatási Főosztály Molekuláris és Sejtbiológiai Osztály: Kaqun víz cititoxicitási vizsgálata HepG2 sejteken.2010 6. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Kémiai Biztonsági Kutatási Főosztály Molekuláris és Sejtbiológiai Osztály: Kaqun víz antioxidáns kapacitást befolyásoló hatásának vizsgálata. 2011

40

2012. Dél-borsodi Egészségügyi és Szociális Klaszter

Recommend Documents