2012. december
2012. december XIV. évfolyam 12. szám
VÉT HÍREK Kezdődjenek meg a tárgyalások A Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete Dávid Ilonának, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának címzett levelében kezdeményezte, hogy a Vasúti Érdekegyeztető Tanácsban kezdjük meg a tárgyalásokat a bérek 2013. évi emeléséről, a Kollektív Szerződés módosításáról és a foglalkoztatási körülményekről. (Javaslatok a keretes írásban) A november 29-én megtartott VÉT ülésen a munkáltató úgy nyilatkozott, hogy még – a jövő évi lehetőségek vonatkozásában – nem érzi felkészültnek magát a tárgyalások megkezdésére. Elmondta, hogy csak néhány napja fogadta el az Országgyűlés az adótörvényeket, a 2013. állami költségvetés még változhat, nem került kihirdetésre a 2013. évi minimálbér és bérminimum. A munkáltató jelenleg is a megváltozott jogszabályok szabta lehetőségek elemzését végzi, és – amint világos képet lát a 2013-as feltételrendszerről – reagálni fog a szakszervezeti kezdeményezésekre.
Munkaközi szünet a műszaki területeken A VÉT ülés fő témája a munkaközi szünet műszaki területeken (TEB és PÁLYÁS szakaszok) történő kiadásával kapcsolatos visszásságok megtárgyalása volt. A szakszervezetek beszámoltak arról, hogy elsősorban az éjszakai (vágányzáras) munkavégzés esetén, valamint a készenlét alatti munkavégzéskor szervezetlen, esetleges a munkaközi szünet kiadása. A munkavállalók gyakran csak abból értesülnek a munkaközi szünetük kiadásáról, hogy a munkaidő elszámolásukon munkaidejüket 0,33 órával csökkentették. (Mint ismeretes az új Mt. a munkaközi szünetet a munkaidőn kívül rendeli) Egyes szakszervezetek kezdeményezték, hogy ha nincs kiadva a munkaközi szünet, akkor annak idejével ne csökkentsék a teljesített munkaidőt. A munkáltató elmondta, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő megszakításával mindenképpen ki kell adni. Azt pénzzel megváltani – éppúgy mint a szabadságot – nem lehet, az törvénysértő lenne. Ígéretet tett arra, hogy a szolgálati helyek figyelmét írásban hívja fel a törvények betartására, vagyis arra, hogy hat órát követően a munkaközi szünetet ki kell adni, és ha ez bármely okból (rendkívüli körülmények) meghiúsul azt rögzíteni kell (jegyzőkönyv) és csak ekkor számolható el a teljes munkaidő. Kérte a szakszervezeteket, hogy a továbbiakban konkrétan (szolgálati hely, név, időpont) jelöljék meg azokat az eseteket, amikor a munkaközi szünet nem kerül kiadásra. Álláspontjuk szerint a munkaközi szünet kiadása tekintetében semmiféle változásról nem beszélhetünk. A (folytatás a 2. oldalon...)
2012. december
2
VÉT HÍREK munkaközi szünetet eddig is ki kellett adni, a változás mindössze annyi, hogy annak ideje korábban a munkaidő része volt, jelenleg pedig nem. A PVDSz álláspontja szerint vizsgálandó, hogy a hibaelhárítás, melynek érdekében az éjszakai és a munkahelyi készenlét alatti munkavégzés általában történik minősíthető-e a zavartalan vasúti közlekedés biztosításának. Ez esetben ugyanis a munkaközi szünet kiadására vonatkozó szabályoktól el lehet térni.
Menetrend-változás és munkába járás A szakszervezetek felé rengeteg jelzés érkezik arra vonatkozóan, hogy a menetrend változásával lehetetlenné válik munkába járásuk. Szakszervezetünk, miután a START felé tett menetrendi észrevételeink csak korlátozott eredményre vezettek, intézkedéseket kért a munkáltatótól a helyzet megoldására. A konkrét szolgálati helyek listáját írásban hoztuk a munkáltató tudomására.
Konzultációt kezdeményeztünk Amint azt a vasutasok jövő évi helyzetének javítására irányuló elnök-vezérigazgatóhoz eljuttatott javaslatainkban jeleztük, szakszervezetünk benyújtotta a Kollektív Szerződés módosítására vonatkozó első csomagot is. Az egyelőre 7 darab javaslatot tartalmazó csomaggal kapcsolatban konzultációt kezdeményeztünk a humánerőforrás igazgatónál a javaslatok szakmai értékelése vonatkozásában. Javaslataink: • Az általános teljes munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidő bevezetését a munkahely sajátosságainak megfelelően a kollektív szerződés szabályozhatja. A KSz. 25. § módosításával javasoltuk az egészségmegőrző programban érintett munkakörök ennek megfelelő minősítését és munkaidejük 7,6 órában rögzítését. • A fenti alternatívájaként kezdeményeztük 5 nap pótszabadsággal ellentételezni a munkavállalók 10 százalékot elérő munkaidő növekedését ugyanezen munkakörökben. • A javasoltuk egy új paragrafusban összefoglalni a (átirányítás, helyettesítés, kiküldetés) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó alkalmazási szabályokat. Ez újat hoz a jelenlegi szabályokhoz képest abban, hogy a lehetőséget órában határozza meg ezzel előzve meg a napi munkaidő eltérő hosszából adódó vitákat, pontosítja a munkakör fogalmát melyben nem a munkakör elnevezését, hanem annak konkrét tartalmát tekinti irányadónak. Kompromisszumot ajánl a július előtti és mai díjazások között annyiban, hogy az azonos MMK-ban történő munkavégzést is díjazza. • A végkielégítésre és a kötelező munkavégzés alóli felmentésre vonatkozó szabályok alkalmazását kiterjesztenénk azokra is, akiknek munkaviszonyát az egészségi állapotuk miatt szünteti meg a munkáltató. • 9 ft/ km összegűre módosítanánk a gépjármű vezetési pótlékot és kihasználva az új szabályozást 8000-Ft/ hó összegűre az alanyi jogon járó Erzsébet utalványt. A Kollektív Szerződés módosítására vonatkozó konkrét javaslataink a PVDSz honlapján megtekinthetők (www.pvdsz.hu). A konzultáció során ismételten fel kívánjuk vetni azt a problémát is, hogy az új Mt. hatályba lépésével a munkavállalók nettó jövedelme csökkenhet, melynek megakadályozása érdekében munkáltatói lépések szükségesek. Ma már, csak mint egyösszegű decemberi jutalom kifizetés rendezhető a probléma, melynek megtétele a PVDSz álláspontja szerint elengedhetetlen. Enzsöl Róbert érdekvédelmi alelnök
PVDSz javaslat a MÁV Zrt munkavállalói 2013. évi helyzetének javítására I. Az átlagkereset 2013. évi növekedése: A PVDSz egyetért és támogatja a munkavállalói keresetek 7 százalékos növelésére irányuló törekvéseket, mely havi 15-16 ezer forinttal növelné az „átlagvasutas” bruttó keresetét. Ennek megvalósítása érdekében: I. 1. Alapbéremelés: I. 1. 1. Javasoljuk a MÁV Zrt. valamennyi, 2012. december 31-én állományban lévő munkavállalója alapbérének havi 10 000- forinttal történő megemelését 2013. január 1. hatállyal. A béremelés alapja a foglalkoztatott munkavállalók 2012. december 31-i alapbére. I. 1. 2. A további havi 5-6 000 forint/ fő keretösszeget egyrészt az alapbéremelés pótlékvonzatának fedezeteként, másrészt célzottan differenciált alapbéremelésre javasoljuk felhasználni. A differenciálást az alábbi szempontok figyelembe vételével javasoljuk végrehajtani: a) indokolatlan bérkülönbségek csökkentése azonos bérkategóriákon belül. b) szabály-változásból eredő keresetveszteségek kompenzálása d) a vasúti szolgálati idő hossza. c) a munkavégzés minősége I. 2. A MÁV munkaköri kategóriák szerint meghatározott alapbér sáv-minimumok megemelése: Javasoljuk az MMK kategóriák sáv-mimimumainak emelését 10 000, - forinttal, de minimálisan a 2013. évi minimálbér emelkedés mértékével. II. MÁV Zrt. Kollektív Szerződés módosítása: II. 1. Javasoljuk a KSz. 53. §. 1. pontjában meghatározott különdíjazás fizethetőségének visszaállítását minimálisan az azonos MMK besorolású munkakörbe történő átirányítás esetén, valamint a KSz. 54. §. 2. pontjában meghatározott gépjármű vezetési pótlék 9 Ft/km mértékűre emelését. Javasoljuk kihasználni az adómentesen juttatható maximális mértéket (8 000,-Ft) a KSz. 65. § 1pontja szerint járó Erzsébet utalvány biztosításában. A tárgyalások során további KSz. módosító javaslatok megtétele várható. II. 2. A választható béren kívüli javadalmazások rendszerét továbbra is a Kollektív Szerződés részének tekintjük. A bruttó módon meghatározott felhasználható keretösszeg mértékét abban a mértékben javasoljuk megemelni, hogy költségtakarékos felhasználás esetén a nettó érték megőrzésre kerüljön. III. A MÁV Zrt. munkavállalóinak egyes foglalkoztatási kérdéseiről és a munkaügyi kapcsolatokról szóló megállapodás 2013. évre történő meghosszabbítása.
3
2012. december
VÉT HÍREK
Cafetéria (VBKJ) Kompromisszum született, végül csak 4 százalékponttal nő a béren kívüli juttatások terhelése jövő év elejétől.
A megállapodás 2012. december 31-ig szabályozza a MÁV Zrt. munkavállalóinak alapvető foglalkoztatási kérdéseit. Tekintettel arra, hogy a jogi környezetben szabályozás változás nem várható, javasoljuk a megállapodás változatlan formában történő fenntartását 2013. évre is.
INDOKLÁS 1) A 2012. évben a bruttó vasúti átlagkereset növekedése - 5, 8 százalékos éves fogyasztói árnövekedés mellett – várhatóan nem éri el a 3 %-ot. A nettó pozíciók még ennél is rosszabbul alakulnak. 2013. évre a fogyasztói árindex mérvadó becslések (MNB) alapján 5 százalékos. Mindezek alapján a 7 százalék körüli bérnövelési javaslat – figyelembe véve MÁV csoportnál zajló átalakítási folyamatok támogatására vonatkozó igényeket – reális elképzelésnek minősíthető. 2) Az elmúlt három (2010, 2011, 2012.) évben a MÁV Zrt. munkavállalóinak éves béremelését teljes egészében a személyi jövedelemadózásban bekövetkezett jogszabályi változásokhoz történő alkalmazkodás határozta meg. Az adóváltozások jellemzően a magasabb jövedelmi kategóriába tartozóknak kedveztek és az átlagos vagy átlag alatti keresettel rendelkezők esetében a fő törekvés mindössze a nettó kereset megőrzésére irányult. A PVDSz álláspontja szerint az adózás vezérelte bérpolitika vitele hosszútávon nem kívánatos ezért új szempontok – differenciálás – érvényesítése is szükséges. 3) Ugyanakkor a 2013-ra várható szja változás (félszuperbruttó kivezetése) is befolyásolja a nettó bérek alakulását. (A gyermeket nem nevelők esetében 202 ezer forint havi jövedelem alatt a nettó bér nem fog változni. Az e feletti régióban pedig mintegy 4,32 százalékkal fog emelkedni a nettó bér egészen havi 661 850 forintig (19 866 forint pozíciójavulás havonta). E felett az előny fokozatosan elolvad, majd 1 011 595 forint havi jövedelem felett veszteségbe csap át.) Mindez a jelenlegi viszonyok között nem hagyható figyelmen kívül. Ezt a célt szolgálja az alapbéremelés egy részének abszolút számban történő meghatározása, mely nyilvánvalóan az alacsony keresetűeket preferálja. 4) A 10 000-forintos alapbéremelés a 100 000-forintos alapbér esetén 10 százalékos a 200 000-forintos alapbér esetén 5 százalékos a 400 000-forintos alapbér esetén 2,5 százalékos alapbéremelést jelent. 5) A MÁV Zrt munkavállalóinak bérbesorolását a munkaköri kategóriarendszer és a hozzátartozó bérsávok határozzák meg. Az elmúlt években a rendszerben megjelenő bérsávok karbantartása korlátozottan érvényesült ezért szakmai indok támasztja alá a korrekciót. Ezért javasoljuk a sáv értékek emelését. 6) A béren kívüli javadalmazás (VBKJ) az elmúlt években szervesen beépült a munkavállalói jövedelmekbe. Sajnálatos ugyan, hogy kedvezményes adózása folyamatosan veszít előnyeiből, de még mindig előnyösebb a munkabérnél. A keretösszeg karbantartása különösen az alacsony bérű munkavállalóknál indokolt, ahol munkajövedelmeken belüli aránya az összes jövedelem harmadát is elérheti. 7) A foglalkoztatási megállapodás kiszámítható viszonyokat teremt a vasút világában, így jelentősége nehezen túlbecsülhető. Budapest, 2012. november 16. Dr Laboda József a PVDSz elnöksége nevében
A november közepén elfogadott adócsomag szerint négy százalékponttal, 14 százalékra nő a béren kívüli juttatások (VBKJ) után fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke jövő év elejétől, míg az eredeti tervekben még 17 százalékpontos tehernövekedés szerepelt. Ezzel a módosítással a béren kívüli juttatások után fizetendő adóteher 30,94-ről 35,7 százalékra nő. Ez azonban még mindig a kisebbik rossz, az adócsomag eredeti, ősz közepén benyújtott változatában ugyanis akkor még 27 százalékos eho szerepelt a béren kívüli juttatásokra, vagyis a jogalkotó ugyanakkora járulékteherrel illette volna a cafetériát is, mint a “sima” bruttó béreket. Elmúlt havi számunkban még mi is ezzel kalkuláltunk, így tévesen írtuk, hogy a VBKJ keret nettó értékének megőrzéséhez a bruttó érték 15 százalékos növelése szükséges. A végleges szabályok elfogadásának eredményeként elég, ha a jelenlegi 305 000 forintos keretet 316 000-forintra emeljük. Ráadásul, 2013-tól az Erzsébet utalványt időkorlát nélkül lehet majd mind fogyasztásra kész étel vásárlására, mind melegétel-szolgáltatásra fordítani, és jövőre már havi 8 ezer forint értékben lesz adható. Szakszervezetünk ennek megvalósítása esetén mérlegelni fogja a VBKJ keretösszeg növelésére vonatkozó kezdeményezése visszavonását. Enzsöl
Kíván olyan házban lakni ahol a költségek kevésbé emelkednek? Ehhez keresek munkatársakat. Rövid önéletrajzát a
[email protected] várom.
Telefon:
06 30 430 8360
Köszönöm előre is: Sziklási Vince
Képzett operatõr családi események és rendezvények
videofelvétel
készítését vállalja.
Tel.: 06-20/9450-396
2012. december
4
Mi lesz veled korkedvezményes nyugdíj? Kormánykörökből származó értesülések szerint kockázatelemzésen alapuló foglalkoztatáspolitikai ellátás léphet a december végén megszűnő korkedvezményes nyugdíjjogosultság-szerzési lehetőség helyébe. A jövőben már nem meghatározott munkakörökhöz, hanem foglalkozási ártalmakhoz kötődne az öregségi nyugdíjkorhatár előtti korkedvezményes ellátás. A szakszervezetek továbbra is nyugdíj formájában tartanák fenn a juttatást, ennek lehetősége azonban erősen kérdéses, miután a kormány filozófiája szerint kizárólag az öregségi korhatárt betöltöttek kaphatnak nyugdíjat. Az utolsó pillanatokra hagyja a kormány az ez év december 31-én megszűnő korkedvezményes nyugdíjszerzési jogosultságot kiváltó ellátórendszer szabályainak kidolgozását. A kormány korábbi határozata alapján június 30-ig kellett volna a nemzetgazdasági, illetve a nemzeti erőforrás minisztereknek előterjeszteni a javaslatukat, hogy milyen ellátás illetné meg 2013. január 1-től a szervezet fokozott igénybevételével járó munkát végzőket az év végéig alkalmazható korkedvezményes nyugdíj helyett. Egyelőre azonban csupán annyit lehet tudni, hogy a kormány illetékesei foglalkoznak a kérdéssel, a konkrét intézkedéseket azonban még homály fedi. A rendelkezésére álló információk alapján megszűnne a jelenlegi, meghatározott munkakörökhöz kötött korkedvezmény rendszere, helyette a technikai fejlődést is figyelembe vevő, kockázatértékelésre épülő felmérés lenne az újfajta ellátás alapja. A szakszervezetek egyetértenek azzal, hogy meg kell változtatni azokat a szabályo-
A hó-nap vicce – Mondja mennyi ideig tart az út Budapestről Győrig? – Körülbelül két óra. – És azt megmondaná, hogy Győrtől Budapestig meddig tart az út? – Jaj, ilyen hülyeséget hogy lehet kérdezni? Természetesen az is ugyanannyi ideig, két óráig tart! – Nana, ez nem olyan egyértelmű! – Hiszen Újévig Karácsonytól csak egy hét telik el, de Újévtől Karácsonyig már jóval több...
kat, amelyek jelenleg meghatározzák, mi minősül egészségre ártalmas munkavégzésnek. Véleményük szerint sem elsősorban a munkakörök, hanem a munkakörülmények alapján kellene veszélyesnek minősíteni a munkavégzést. Fontosnak tartják, hogy az új rendszer objektív legyen, minden munkahelyen azonos, központilag meghatározott szempontok alapján végezzék el a szükséges vizsgálatokat. A közös álláspont szerint fel kell mérni, hogy mely ártalmak, és milyen mértékben jelentenek többletterhelést a szervezet számára, és okozzák annak idő előtti elhasználódását. Az elképzelés szerint az új rendszerben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell kapnia a munkavédelmi és foglalkozásegészségügyi jogszabályokban előírtak betartásának, illetve betartatásának, és a munkáltató kötelezettsége az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés körülményeinek a megteremtése. E szabályok megszegését nem a korkedvezmény új rendszerében, hanem a munkavédelem hatósági eszközeivel kell szankcionálni. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a valódi foglalkozási ártalmakhoz kötött rendszerben a jelenlegihez képest jelentősen leszűkülhet és átrendeződhet a kedvezményre jogosultak köre. A korkedvezményes munkaköri jegyzék az 1960-70-es évek technikai fejlettségét tükrözi, felülvizsgálata soha nem történt meg. Az esetek nagy részében a listára vétel csak az akkori szakszervezetek lobbi erején múlt. Nincs objektív indoklás arra vonatkozóan, hogy miért az adott munkakörök kerültek bele a jegyzékbe. Látható, hogy egyes időszakokban hol volt munkaerőhiány, mely területeket próbáltak korkedvezménnyel vonzóvá tenni a munkavállalók számára. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a három műszakos, folyamatos munkarend az egyik a lehetséges ártalmak közül, amelyek fokozottan igénybe veszik az emberi szervezetet. Ezt Nemzeti Erőforrások Minisztériumában is elismerik A kormány konkrét intézkedési javaslatait azonban egyelőre még teljes homály fedi. Kiemelten kockázatosnak számít egyebek között például egy vegyipari üzemben, folyamatos munkarendben, több köbméter veszélyes anyag között végzett munka, vagy akár a három műszakban végzett betegápolás is, ahol sok esetben magatehetetlen embereket kell mozgatni. Meg kellene vizsgálni a munkavállalók pszichés terhelését is – hangsúlyozzák sokan. Előzetes információk alapján az új
rendszer bevezetésekor átmeneti intézkedéseket vezetne be a kormány. A mostani korkedvezményes rendszerben a korábban megszerzett jogosultságok korlátlan ideig érvényesíthetők. A szakszervezetek szerint ezért az új rendszer bevezetésekor indokolt lehet az átmenet biztosítása azon munkavállalók számára, akik 5-10 évvel az irányadó nyugdíjkorhatár előtt állnak, illetve akik továbbra is minősített munkakörben dolgoznak. A korkedvezményre jogosító munkahelyeken és munkakörben dolgozók után a munkáltató többletjárulékot fizet, amely jelenleg a bruttó bér 13 százaléka. A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint a járulékot is csak 2012. december 31-ig kellene fizetni. Ha a kormány a jövőben is fenn kívánja tartani valamilyen formában a korkedvezményt, a rendszer finanszírozására vélhetően továbbra is plusz közterhet kellene fizetniük a munkáltatóknak a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkakörben foglalkoztatottak után. Rendkívül fontos, hogy objektív legyen a rendszer, ehhez biztosítani kell a munkáltatói kockázatértékelés egységes elvek és szabályok (sablonok) alapján történő végzését. Ezt alkalmazotti létszámtól függetlenül ki kell terjeszteni valamennyi munkáltatóra. Egy kockázatértékelésen alapuló rendszerben a fair play érdekében nélkülözhetetlen a munkáltatótól független szakmai kontroll biztosítása. Az új rendszerre való átállás során biztosítani kell az átmenetet, így az eddig megszerzett jogosultsági időt, törtidőt is el kell ismerni, be kell számítani. Mivel az új rendszer már nem munkakör alapú, hanem a kockázatokat helyben meghatározó modellben jönne létre, így biztosítani kell mind a munkáltató mind a munkavállaló, mind az érdekképviseletek számára a kezdeményezés lehetőségét a rendszerbe történő ki- és bekerülés kapcsán. Az új rendszernek ösztönöznie kellene a munkáltatókat arra, hogy - amennyire lehetséges az adott technológia mellett - felszámolják a munkahelyi ártalmakat, mely hozzájárul a prevenció megvalósításához. A szakszervezetek szerint az új rendszer bevezetését valós szakmai és társadalmi érdekegyeztetésnek kellene megelőznie. Ezért azt javasolják, hogy 2014. január 1-jéig ismételten halassza el a kormány az átalakítást. Azt szeretnék elérni, hogy a jövőben a korkedvezményt korhatár előtti ellátás helyett ismételten nyugellátásként ismerjék el, vagyis az érintettek és az irányadó korhatár előtt mehessenek nyugdíjba. erobi
2012. december
5
MÁV Zrt. KÜT HÍRLEVÉL 2012. NOVEMBER Közzéteszi: Káré István KÜT. tag Soros KÜT ülés, november 8. Elsőként a MÁV Zrt. tulajdonában, kezelésében és bérlőkijelölési jogában lévő lakások kiutalására tett javaslatot Dorozsmai Éva humánerőforrás menedzsmentvezető. Elmondta, hogy az IGI által meghatározott lakások kiutalására a foglakoztatás-politikailag indokolt lakáskérelmek figyelembevételével a budapesti területen 3 lakás míg a pécsi és debreceni területen 1-1 lakás kiutalására van lehetőség. MÁV csoport szinten a munkáltatói jogkörgyakorlók által priorizált foglalkoztatáspolitikai kérelmek száma 32. A testület a munkáltatóval együttdöntött abban, hogy az 5 kiutalható lakást melyik vasúti társaság munkavállalója kapja meg. Ezt a javaslatot MÁV csoport szinten terjeszti a Humánerőforrás Igazgatóság az elnök-vezérigazgató elé döntésre. A második napirenden belül tájékoztató hangzott el az I-IX. havi szociális segélykeret felhasználásáról, ezt követően javaslat a nagycsaládos munkavállalók idei támogatására. Wikidál István a humánerőforrás-gazdálkodás vezetője elmondta: a szervezeti egységek a rendelkezésre álló pénzeszközökkel úgy gazdálkodtak, hogy a szociális segélykeret az év hátralévő időszakára időarányosan rendelkezésre áll, mivel az idén a korábbi évekhez képest nagyobb természeti katasztrófa nem volt. A MÁV Zrt. az elmúlt évek gyakorlatát folytatva az idén is él a nagycsaládos munkavállalók szociális támogatásának lehetőségével. Erre a célra félre tett keret 4 millió Ft, melyhez a fel nem használt temetési segélyből is átcsoportosítást javasolt a KÜT. A támogatási forma meghatározásánál (SZÉP kártya, szociális segély) az előnyök és hátrányok elemzése után a munkáltató a szociális segély kifizetésére tett javaslatot. A munkáltatóval a testület azt döntést hozta, hogy a négy vagy több gyermeket nevelők részesüljenek támogatásban, amennyiben a közösen meghatározott feltételeknek megfelelnek.
Soros KÜT ülés, november 22. Elsőként a MÁV Új Esély Alapítvány működésével, tevékenységével kapcsolatban tájékoztatta a testületet Bánhidi-Nagy Attila humánerőforrás igazgató. Elmondta, hogy a kormány döntése alapján a közmunka programban a MÁV Zrt-nek tevékenyen kell részt vállalnia. Eddig is részt vett a MÁV Zrt. a MÁV Kert Kft-n keresztül, a programban, ez a tevékenység a jövőben az Új Esély Alapítványba lenne integrálva. Az eddig társadalmi munkában végzett feladatokat a jövőben kinevezett vezetők főfoglalkozásban végeznék. Főtevékeny-
ségük a zöld terület karbantartása lenne. A közmunkások felügyeletét vasút közeli munkáknál a MÁV Zrt. szakemberek látnák el az alapítvány alkalmazásában. Elmondta még azt is, hogy a MÁV Zrt. nem tervez nagy létszámú létszámcsökkentést. Az alapítvány kuratóriumába és felügyelő bizottságába munkavállalói tag is volt delegálva. A testület tudomásul vette, hogy a továbbiakban nem szükséges munkavállalói képviselet a testületekbe. A KÜT határozatban köszönte meg a kuratórium és a felügyelő bizottság minden tagjának az elmúlt években végzett felelősségteljes munkát. Következő témaként a munkaköri kötelezettség körében létrehozott szerzői jogvédelem alá tartozó alkotásokról a műszaki tervezés szervezetében című, általános vezérigazgató-helyettesi utasítás tervezetről tárgyalt a KÜT. A munkáltatói előterjesztő Hajtman Olaf humánpolitikai szakértő volt. A konzultáció során a véleményezésben megfogalmazott javaslatoknak egy része befogadásra került. Két kérdés még nyitott maradt, ennek megoldására szöveges javaslatot készít a KÜT. döntés később. A második napirend keretében A stratégiai pályavasút fejlesztés és lebonyolítás szervezet kialakításának folyamata, tevékenységébe tartozó részterületek feladatai témakörben adott tájékoztatást Tulik Károly a szervezet vezetője. Elmondta, hogy a pályavasút két részre vált, üzemeltetési és stratégiai szervezetre. Az átalakítást a szolgáltatás javítása, és a három évre előre meghatározható „gördülő’’ tervezés indokolja. Illetve meg kell felelni a HÜSZ.-ben foglaltaknak is, hogy a pálya kapacitáskorlátozást két évre előre kellene tervezni. A szervezet négy lábon áll: 1. műszaki állapot: a területi központok adják az adatokat, 2. szállítói vasút vállalati igények: pályahasználati díj, 3. forrás oldaltervezés: beruházás, karbantartás, 4. NIF kezelésében lévő feladatok: minél több beruházást lehessen megvalósítani, napra kész információáramlással. A négy részfeladat összerendezésével az üzemeltetésnél a leghatékonyabban lehetne a feladatokat megoldani. Minden koordinációra el kell menni, hogy legjobban tudjuk képviselni a MÁV Zrt.-t. Az előre tervezésnél a prioritásokat így lehet meghatározni. A végcél az, hogy az únió lássa, a pálya paramétereit tudjuk tartani, a felmerülő hibákat viszont a tervezeten ki tudjuk javítani. Műszaki létesítmények szervezete szeptember 1-el új feladatokat kapott. A MÁVTI a stratégia által kapja a feladatokat, határidőre való
tervezést kérve. Az üzemeltetésnek tudnia kell, hogy a stratégia mit tervez, illetve az üzemeltetésnek tájékoztatni kell a stratégiát a pálya műszaki állapotáról. Szaniszló Ágnes szervezetmenedzsment vezető a tájékoztatást azzal egészítette ki, hogy hol válik szét az üzemeltetés és a stratégia, erre november 1-re technológiai utasítást dolgoztak ki. Megtörtént a személyek szervezethez integrálása a feladatokkal együtt. Nem csak a humán erőforrást, hanem bizonyos feladatokat is átcsoportosítottak. A KÜT felvetette: Fontos a stratégia és az előre tervezés, de ha a szakanyagellátás a mai szinten marad, akkor – megint nem teljesül az elvárás. A vezető válaszában kifejtette mindenféleképpen javítani kell a szakanyagellátáson. Most látja először, hogy biztosítva lesz a szakanyag, mert 2013 évre már le van adva a teljes igény. A biztonsági anyag igényt is felülvizsgálják, és biztosítani fogják a teljes készletet. A téma tárgyalását követően ismételten egy meghatározó vezetőtől a PMLI főosztály vezetőjétől, Csekk Károly igazgatótól köszönt el a testület. Horváth István KÜT elnök kiemelte, hogy a sínek világában eltöltött évtizedei meghatározóak voltak a pályás szakterület tevékenységében. Szimbolikusan vasutas sapka és emlékérem átadásával fejezte ki a KÜT köszöntét Csekk Károly igazgatónak. A különféléken belül segélyekről döntött és a munkáltatóval kötendő üzemi megállapodás tervezetről tárgyalt a KÜT. Bodnár József MÁV Zrt. KÜT elnökhelyettes sajtóreferens
hu.morzsák – A szeretet sosem volt tévedés, sosem volt hiba, még akkor sem, ha viszonzatlan maradt. – Amilyen nélkülözhetetlen, olyan tünékeny is a szeretet. – Szeretni – azt jelenti, hogy egy részt adsz magadból, fizetséget nem kérve és feltételek nélkül.
6
2012. december
NAPTÁR KÜLÖN FILE
