2012. április 1., vasárnap 00:00 – 8:00 Mindjárt éjfél (még március 31.), és már készülődünk lefeküdni. Ma elkészítettünk egy halom pürét: banán, alma, körte, brokkoli, cukkini. Holnapra hátra van még a cékla, az alma nagyobb része, illetve a krumpli (de abból csak 1-2 napi adag, mert nem fagyasztható). Holnap délelőtt almás-banános csirkét fog enni. Esetleg egy kis gabonapéppel, mert bevezettük a glutént is. Délután almás rizses-szentjánoskenyérlisztes tejpépet. Egyébként szopi. Még készítek ki neki tiszta ruhát, és lefekszem. Remélem, 6-ig alszunk, bár kicsi az esélye, mert az utóbbi napokban 4 körül mindig felkel enni. Szép álmokat! ************* Nos, ez a remény nem jött be, mert 1:00, 3:00, 4:00 és 6:00 után is etettem, többnyire két mellből, vagyis nem is kevés ideig. Végül 7:45-kor keltünk fel (az 1:00 órás etetés után köztünk maradt, ott aludt). Nem volt valami pihentető éjszaka! Az alvások alatt is nyögdécselt, sírdogált, forgolódott. Ez sajnos most már megszokott: reggelente 30 dkg-os pelenkát veszek le róla, éjszaka olyan sokat szopik! (5 grammra pontos babamérlegen lemérve, szóval nem saccolt adat.) És előbb-utóbb köztünk köt ki, mert nem bírom visszaaltatni annyira a szopi után, hogy le tudjam tenni a helyére. 7:45-kor kihoztam a nappaliba, hogy legalább Gábort hagyja aludni. De azt el kell ismerni, hogy a hat óra valahányas szopi után ő kicsit elcsendesedik, én visszaalszom, és ő nem kelt minket, hanem csendben játszik. Sajnos, néha az én párnám alól előszedett használt papír zsebkendővel, vagy a szemüvegemmel, ha kilopja a párnám mögül. De mindenesetre csendben. Csak aztán azért elkezd magyarázni, és közben jelel egy jelet, amit nem én tanítottam neki, és próbálok rájönni az értelmére. Egyelőre sikertelenül. Szóval 7:45-kor kijöttünk. Letettem a hempergőjébe, és visszamentem a hálószobába a pizsamanadrágomért (valaki feltekerte a fűtést, és muszáj volt nekivetkőznöm éjszaka, és Anikót is kibontottam a hálózsákjából, hátha a meleg miatt nem tud aludni) és a vizes cumisüvegért. Meg elővettem neki tiszta ruhát (mert este persze elfelejtettem, hiába írtam ide). Meg felhúztam a rolót a szobájában. Meg spréztem az orromba és cseppentettem a szemembe, mert valami virágzik vagy a mi udvarunkon vagy a szomszédban, amire nagyon allergiás vagyok (ezt abból gondolom, hogy a városban semmi bajom, de ha hazaérünk, majd megőrülök, úgy viszket a szemem, a bőröm, az orrom folyik stb.). Elvittem pelenkázni, átöltözni (kicsi neki ez a 74-es rugdalózó! Ki kellett patentolnom egy helyen, hogy tudjon mozogni, amikor ráadtam. Csak akkor, az este, már nem akartam újraöltöztetni. Megy a szanálásba.). 8:00 – 10:00
1
Ismét nem kell neki a cici. Ahogy már napok óta nem kell a felkelés után és az első püré-evés előtt. Kb. fél 10-ig próbálkoztunk, akkor ébresztettem Gábort, most ő éppen eteti: banános-almás csirkével. Közben vizet forraltam, pelenkáztam újra, mert kakilt (szorulásosat: sajnos, a banán se lesz a kedvencünk, ahogy a répa sem...), letettem a szőnyegére, aztán a hordozóba, aztán a hempergőbe, és megint elölről, ahol éppen jobban elvolt, amíg én reggeliztem, megittam a kávémat a kürtőskalácsmaradékkal (tegnap sétálgattunk egy húsvéti vásáron, ott vettük, nymmm). Nem kapott még D-vtamint, mert azt evés után kell. Én bevettem a gyógyszereimet (Elevit, vas). Iszonyú sok a tennivaló, nem tudom, tudom-e írni ezt a naplót! Romokban a konyha a tegnapi főzőcskézés miatt, a tisztával teli mosogatógéppel szemben összerakva egy csinos halomban a következő adag, nem sterilizáltunk (ezért is ébresztettem Gábort, mert Anikó mellett nekem nem megy, és nem volt se üveg, se kanál az etetéshez), hátra van még három pürésítendő, vár egy bababörze, össze kell rakni az asztalt (mert Gábor húgáék, akiknek a lakásában lakunk, eladták azt, ami itt van a nappaliban, holnap viszik el, és rendeltünk egy másikat az Ikeából), és megcsinálni egy halom dolgot a keresztelő miatt (mosás, fotók stb.) Rohanok fürdeni. 10:00 óra van! 10:00 – 13:00 Fürdés. Valahogy olyan „visszatértem a nyaralásból” érzésem van! Mintha hat hónapra elutaztam volna, és most ismét hazatértem. Megnyugtató is, és idegesítő is. Megnyugtató, mert ismerős, idegesítő, mert már éppen kezdtem megszokni az új helyzetet. Most ez biztos zűrzavarosan hangzik, ha valakit érdekel, beszélgetés közben elmagyarázom. Megkapta a D-vitamin, miután megette a teljes pürét, kb. 110 grammot! Fél tizenegykor én elrohantam bababörzére (most éppen nem érhető el az oldala, de egy ajánló oldalnak ez a linkje: http://www.pecsimami.hu/programajanlo/borzek). Mihelyt elindultam, Anikó kért még enni, így 10:40-kor és befejezésképpen 11:00-kor megevett 120 ml. tápszert. Most új tápszerünk van, ezt sokkal jobban szereti. Sokkal folyékonyabb. Viszont újra 1-es. Nem sikerült a 2-es tápszerre való áttérésünk, egyszerűen nem ette meg, sorban ment a lefolyóba a kész kaja. Most ki kell derítenem, visszavennék-e a gyógyszertárban a bontatlan dobozt. Ha nem, akkor valószínűleg a védőnőn keresztül elajándékozom. Vettem hat ruhát, 1950 Ft-ért! Két pulóvert, két rugdalózót (az egyik 86-os), egy kantáros rövidnadrágot és egy kantáros hosszúnadrágot: ez utóbbiak vékony, nyári anyagból készültek. Szerintem megérte. Rengeteg helyes ruha volt, de a többségük pecsétes. Én még nem szántam rá magam, hogy pecséteset is megvegyek, hiába éri meg árban, jó a szabása, a színe, a mérete, az anyaga. Ha aztán majd továbbra sem tudok megfelelő pecsétmenteset venni, lehet, hogy sor kerül a pecsétesekre. (Nem kell nagy és vészes pecsétességre gondolni, csak egy-egy pötty a mellkason vagy a galléron stb.) Mikor hazaértem, dél körül, Anikó éppen aludt. Azt mondja Gábor, kb. fél tizenkettőkor aludt el. (Valahányszor vigyáz rá, mindig elaltatja. Ez valami különleges képesség lehet, mert nekem nem 2
alszik napközben, csak ha ölben van. Vagy rám kötve. Szóval a kiságyában nem.) Most negyed egy van, vagyis perceken belül felébred. Nem tudok átöltözni mert a ruháim a hálóban vannak, ahol Anikó még alszik. Mindegy, talán meg tudunk ebédelni. Gábor feltette a vizet forrni, és most cigizik, és közben asztalt szerel az udvaron (később kiderült, hogy sámlit festett, nem asztalt szerelt). Megyek, hogy feltegyem a tésztát. (Lehet, hogy maradnom kellett volna börzére sietés, és akkor még meg tudom szoptatni: most ő tápot kapott, az én mellem meg szétdurran. De akkor nem tudtam volna ruhát venni neki, mert már így is kicsit későn értem oda, és pakoltak.) 13:00 – 17:00 Megebédeltünk. Anikó 12:22-kor ébredt, így itt ült velünk az ebédnél az autós hordozójában (etetőszéke még nincs). Utána egyeztettük a feladatokat: asz asztal-összeállítás holnapra marad, mert akkor lesz hozzá hely, ha a mostani asztalt elviszik. Előbb én fotó-szerkesztek a keresztelőre, addig Gábor Anikóval tereget stb. Utána majd együtt gyártjuk a püréket. Először a jókívánságos kötetet szerkesztem. A legprimitívebb módszerrel készül: a létrehozott powerpointos oldalakat jpg-ként elmentem, 10*15-ös fotóként előhívatom (pontosabban nagyíttatom) és egy fotóalbumba rendezem. Közben Anikó evett 14:30-kor és 16:30-kor, mindegyik alkalommal egy-egy mellet szívott ki. A második alkalommal sikerült elaltatni. Az első utáni tisztába tételnél lepisilte a pelenkázót, így az most lemosva és szétpakolva várja a rendrakást. Noha Gábor emlegette, nekünk nem sikerült még ennünk. A céklát szétválogattam (3 db Pápára, húsvét idejére, 3 db itthonra), de még nem pucoltam meg. Csak szerkesztek. Amíg szoptattam, Gábor a mosást teregette, illetve a gépemet javította, mert valami miatt hol működött, hol nem. 17:00 – 20:00 Anikó elég rövidet aludt. Alvás után még Gábor szórakoztatta kicsit, amíg én tovább dolgoztam. Hjaj. Sajnos, fotókönyv nem lesz, pedig ez lett volna a meglepetés a keresztszülőknek. Már nem készülne el. De azért remélem, egy egyszerű kis fotóalbum sikerül... Közben 18:00kor Anikó kapott 90 ml víz + 30 gramm por keverékéből vaníliás tejpépet. Utána újabb kaki (emiatt gyorsan Gábor összerakta a pelenkázót), most játszanak a hálóban, hogy én befejezhessem a munkát. De végre készen vagyok! Holnap csak be kell adni a képeket nagyíttatásra, hogy lehessen (ha jól számolom) 8 db fotóalbum: Anikónak egy jókívánságos, egy-egy a nagyszülőknek, egy-egy-egy a nagynéniknek, nagybácsiknak, és nekünk mindegyik típusból egy mintapéldány. Már 18:30, és a pürésítés még sehol! Ja igen, közben Gábor kenyeret süt, és a mosogatógép is végzett. Szóval ma én alig csináltam valamit a szoptatásokon és a reggeli teendőkön kívül. Aztán ugye elmentem börzézni, most meg fotókkal „játszani”. Hm. Ideje átvennem a bébit. 3
Nem kaptam meg! Gábor megint altat! Harmadszor aludna egy nap, ha sikerülne! Mi lesz velünk az éjszaka!!!?
Na, mégse aludt el. És befejeztem a képekkel való szórakozást! Helyette felkötöttük a hátamra Anikót, és úgy pucoltam meg a céklát. Nagyon nem tetszett neki :-(. Sajnos, nem sikerült úgy felkötni, hogy kilásson, és nagyon érdekelte volna, hogy én mit csinálok, ezért hihetetlen erővel rúgkapált a hátamon. Ez nekem sem tetszett. Még gyakorolni kell. Nyolc óra előtt elindultam a szokásos körutamra: minden rendben van-e a hálóban és a gyerekszobában az altatáshoz és az azt megelőző rituálékhoz. A nappali most már nem érdekes, mert a vacsorát a hálóba „száműztük”. Ugyanis néha az egyben az altatás is. Ahogy talán eddig is kiderült, változott valamelyest a napirend. Úgy is mondhatnánk, hogy most szinte nincsen napirend. Annyi van, hogy eszik kanalasat délelőtt és délután (utóbbi kb. hat órakor), egyébként szopizik (ha hajlandó), és este nyolckor kezdődik a lefekvést előkészítő rituálé: vetkőztetés, törölgetés, orrspray, átöltöztetés stb. Ha van, akkor fürdés (ma nem volt). Orvosi tanácsra hetente csak kétszer fürdetünk, mert a combján ekcémás jellegű kiütések vannak. Akkor viszont a nagykádban: ez nem orvos tanács. Az orvos szerint az ilyen érzékeny bőrű gyerekeket egyáltalán nem kéne fürdetni, csak gyorsan langyos vízben lezuhanyozni. De mi sajnáljuk elvenni tőle a lubickolás örömét. Ezért inkább ritkábban fürdetjük, nem nagyon meleg vízben, de jó nagy vízben. Ehhez persze egyikünknek be kell szállnia hozzá. Jó nagy buli: előkészítünk egy asztalkát a fürdőben, pléddel kibélelve, két fürdőlepedővel, odakészítünk egy kis pamutsapkát (a vizes hajra), hőmérőt a vízhez, mosdókesztyűt, sampont, és persze hősugárzót menetünk negyedórával a fürdés előtt. A gyerekszobában is előkészítünk mindent (beleértve a hősugárzót is) a masszázshoz, fürdőkrémezéshez fürdés előtt, illetve törölgetéshez, öltöztetéshez stb. 20:00 – 24:00 Visszatérve az esti programhoz: az öltöztetés után jön a vacsi, ami mostanában inkább szopizás, mert a lefejt tejet nem itta meg, napokon át ment a lefolyóba. Szóval most szopi, aztán ha túl hamar végez az egyik mellel, akkor Gábor csinál tápszert. Az új tápszer OK, nem okoz szorulást, pukikat és nem olyan sűrű, hogy nem bírja kiszívni az üvegből. Ráadásul 50 fokos vízben kell készíteni, így, ha van előre forralt víz, akkor pillanat alatt elkészíthető, nem kell sokat melegíteni, és főleg nem kell sokat hűteni. Ma a tápszer után (amiből csak 30 ml-t ivott meg), megkapta a K-vitamint is. Ez volt az utolsó adag. Ami a gyógyszerezést illeti, még torokspray-t is kap mostanában, mert gyulladt a torka, és ezért még mindig nem kapta meg az utolsó oltás-részletet. Olyan ügyes! Megmutatom neki, hogy kell kitátania a száját hozzá, és megteszi! Ahogy az orrspray is (általában) problémamentes, néha még tartja is a nóziját, és mióta porszívós orrszívó helyett olyat használunk, amit én szívok, az ellen sem tiltakozik.
4
Ma belealudt a szopiba, de miután az első mellel végett, még éhes volt. Megivott 30 ml tápszert, aztán a K-vitamint és utána csak vizet fogadott el (azt sokat), se cicit, se tápszert nem. Újabb orrspray jött, mert nagyon recsegett az orra. Ezután esti mese sétálgatva, és lefektettem, belecsomagoltam a hálózsákjába. És akkor jött a Jel. Egyik kezével átfogja a másik keze csuklóját. Vagy egyik kezével markolássza a másikat. Néha ez szopit jelent, néha nem. Az a gyanúm kezd lenni, hogy valami „fel,fel, fel, veled, veled, veled” vagy valami ilyesmi jelentése van. Kapaszkodás, összebújás, akármi. Mindenesetre most úgy rám csimpaszkodott, hogy le se lehetett volna fejteni, puszilgatott (tud puszit adni!), ölelgetett, csimpaszkodott. Végül le kellett róla vennem a hálózsákot, mert attól nem fért hozzám rendesen, és rám csimpaszkodva aludt el. Két karral, két lábbal kapaszkodott, mint egy igazi kismajom. Gábor szerint azért, mert ma alig voltam vele – ami igaz. Délelőtt 1,5 órát távol voltam, délután meg itt voltam ugyan, de csak „távolból” (azaz a számítógép mögül) mosolyogtam rá, Gábor vette föl. Kivéve a szoptatásokat. Mindenesetre fél tíz körül már aludt. Azóta (most 11 óra van) egyszer kellett bemenni hozzá, dédelgetni egy kicsit. Most belecsomagoltam a hálózsákba, mert hűvös van a hálószobában (letekertem a fűtést). Közben átsült a cékla (írtam, hogy betettük sülni? Valamikor fél nyolc körül.). Kicsomagoltuk, felszeltük, várjuk, hogy kihűljön, és pépesíthessük. A tegnap elkészített lefagyasztott püréket kiborítottuk a jégkockatartókból, és Avent-dobozokba tettük, de a dobozaink kevésnek bizonyultak, ezért aztán rászántuk magunkat arra, hogy zacskózzuk a pürékockákat. Azért volt nehéz a döntés, mert rengeteg időt, utánajárást és pénzt szántunk arra, hogy BPA- és ftalát-mentesen kezeljük a baba ételeit, és a zacskókról nem tudjuk biztosan, hogy mentesek-e ezektől az anyagoktól. Általában azt az információt sikerült kimazsolázni az internetről, hogy az 1-es (PET), a 3-as (PVC), a 7es (poliamid) az igazán káros műanyag. A legjobb az 5-ös (PP), de elmegy a 2-es, 4-es (PE) és a 6-os (PS) is. Tipikus példáknak ezeket találtam:
1 vagy PET: műanyag palackok (ásványvíz, üdítő), 2 vagy 4 vagy PE: állítólag a nylonzacskó is ide tartozik! 3 vagy PVC: padló, gyerekjáték, zsírkréta, gyurma 5 vagy PP: pl. az AVENT-es poharak, cumisüvegek 6 vagy PS: a fehér habos műanyag ételtálca, a mekis kávéspohár 7 vagy PA: pl. fogkefesörte van még a polikarbonát (PC), ez nem tudom, melyik számhoz tartozik, ilyen pl. a mi mixerünkhöz tartozó műanyag tál, de úgy tudom, ez könnyen lehet ftaláttal szennyezett.
Nem próbálom meg összefoglalni, mi is az a BPA és mi is az a ftalát. Inkább ki-ki keressen rá az interneten. Babát váróknak mindenképpen érdemes utánajárni, mielőtt beszerzik a babaholmikat. Lehet, hogy érdemes üveg cumisüvegeket venni. Mi már teljesen össze vagyunk zavarodva: lehet sterilizálni a műanyag üvegeket? Vegyszeresen? Vagy hőhatással? Melyik a kevésbé ártalmas?
5
A hétvége első felét főleg ezzel töltöttem: kerestem az interneten, hogy miben melegítsük a tápszernek a vizet, vagy miben olvasszuk fel a lefagyasztott pürét, vagy mivel keverjük a pürét, vagy min passzírozzuk át stb. Előtte lévő héten azt nyomoztam, hogy miből legyen a püré. Hogy honnan szerezzek olyan gyümölcsöt, zöldséget és húst, amiben nincsenek ártalmas vegyszerek. Gyümölcsöt, zöldséget lehet péntekenként és szombatonként venni a vásárcsarnokban egy bizonyos eladótól (a mobilszámát meg tudom adni, ha kell), vagy lehet rendelni interneten a Biobarlangtól. Húst, ha valaki nem tud ismerőstől szerezni (pl. mi sem), akkor a Red Master, vagy rosszabb esetben a Mastergood csirkék viszonylag mentesek a növekedést okozó hormonoktól és az antibiotikumoktól. Mi csak az utóbbiból találtunk az Intersparban. A következő kérdés az volt, hogy MIT ehet a 6-6,5 hónapos baba. Ezzel kapcsolatban megnéztem több weboldalt, vettem két könyvet és kaptam a védőnőtől egy táblázatot. A hetedik hónap előtt a következőket biztosan lehet enni:
rizs: ez volt az első, amit kapott, de én nem álltam neki rizspapit főzni (állítólag barnarizsből nem szabad ilyen pici babának!), hanem vettem tejpépet, pontosabban a gyerekorvos írt fel gyógyszertári tejpépet (pl. Sinlac), amit Anikó nagyon szeretett, és ami rizsből és szentjánoskenyérlisztből volt. A péphez kevertem gyümölcsöt vagy zöldséget, amint lehetett.
árpa, zab: ezek már gluténtartalmú gabonák. A legújabb ajánlat szerint a glutént a 6. hónap betöltése után, de a 7. hónap betöltése előtt, szoptatás mellett kell bevezetni, nagyon fokozatosan. Én egy DM-ben kapható 3 gabonás pelyhet vettem, amit vízzel hígítva lehet adni. A hivatalos ajánlásban háztartási keksz szerepel, ami szerintem nonszensz, hiszen egy halom olyan dolgot tartalmaz, amit a baba még nem ehet. A pépet soha nem adtam magában, hanem gyümölccsel vagy zöldséggel.
alma: én végül is csak párolva adtam, de van olyan könyvem, ami úgy is ajánlja. A legjobb (alapos mosás után) négybe vágni, a magházat kivágni, vágott felülettel tányérba fordítva a legmagasabb fokozaton kb. 1,5 percet mikrózni (ha egy almáról van szó), aztán ha kihűlt, meghámozni, turmixolni és átpasszírozni műanyag szűrön (nézd meg a kódját!). Ha nem passzíroztam, akkor a pépesítés után maradó pici darabkáktól öklendezett, sőt hányt is.
banán: nyersen adtam, de olvastam sütve is, csak akkor kell pici zsiradék, és azt még nem akartam bevezetni. Sajnos, nagyon fog, úgyhogy csak almával együtt tanácsos adni. Mixelés után ezt is passzíroztam, ahogy minden mást is.
őszibarack: nem fagyasztottam kismamaként, ezért nem volt barackom. Így bébiételben kapta Anikó az őszibarackot. Olyat kerestem, ami bio és nem cukrozott.
cékla: mindenhol ajánlják, csak mi nem szoktuk enni, ezért éppen hogy csak kóstoltattam. Jövő héttől rendszeresítjük. Mosás, pucolás, újra mosás után alufóliába csavarva 200 fokos sütőben kb. másfél órát sütöttük. Most már kihűlt, nemsokára mixeljük, aztán passzírozom. Praktikus gumikesztyűben dolgozni vele, mert nagyon fog.
édesburgonya: mi nem szoktunk enni, ezért korábban nem vettem, most meg nem kaptam. Talán előbb-utóbb tudok venni. Állítólag fagyasztható, szemben a burgonyával. Sok recept van vele az egyik könyvemben.
6
sütőtök: az egyik könyvem csak későbbre ajánlja (7. hónap), és Anikó még nem is tudja megemészteni, úgy jön ki belőle, ahogy bement. Egyelőre nem adom egy darabig.
sárgarépa: az egyik könyvem későbbre ajánlja (8. hónap), és Anikónak rettenetes szorulást okozott, pedig soha nem adtam magában, csak almával. Egyelőre nem adom egy darabig (noha rengeteget lefagyasztottam).
csirke: egyik könyvem szerint csak a 9. hónaptól. Én már adtam, más táblázatok alapján.
burgonya: szerintem nagyon macerás, hogy csak kis adag készíthető belőle egyszerre, mert nem lehet fagyasztani. És az egyik könyvem szerint csak a 7. hónaptól ajánlott.
búza: megoszlanak a vélemények, van olyan táblázat, ami szerint a 11. hónaptól. Tönkölybúza van abban a háromgabonás pehelyben, amit én adtam.
kukorica: a védőnős táblázat szerint már mehetne, mások szerint 8. hónap. Vettem bio kukoricapelyhet és kukoricadarát is (DM), és a lefagyasztott tejjel szeretném megcsinálni, hátha úgy a tejet is megissza, vagyis megeszi, mert különben ki kell dobnom.
brokkoli, cukkini, zöldborsó: azért éppen ezeket emeltem ki, mert én ezeket vettem. A védőnőtől kapott táblázat alapján már bevezethetném őket, de más táblázatok a 7. vagy a 9. hónap után javasolják. Egy kicsit még várok velük, de sokat nem tudok, mert a fagyasztott zöldségek (vagy tej vagy hús) sem állnak el örökké. Vannak könyvek, ami szerint 4-6 hétig, a védőnő szerint 6 hónapig, az Avent poharak leírása alapján 3 hónapig. Én ehhez a közbülső adathoz fogom tartani magam.
Abbahagyom a listát. Már éjjel egy óra elmúlt! Éjfélkor még felsírt Anikó, egy kis szopi után elaludt. Azóta a céklából igyekeztünk pürét csinálni. A bot mixer nem darabolta fel, maradt a nagy háztartási robot, az meg kisebb mennyiséggel csak akkor bír, ha elég nedves. Így kellett hozzá vizet tennünk. Utána még kb. háromnegyed órát passzíroztam. A következő szint az lesz, hogy fokhagymanyomóval helyettesítem a passzírozást: egyrészt, mert tovább kell majd lépni a darabosabb felé, másrészt, mert remélem, kényelmesebb. Most oda készítettem a hűtőbe neki egy adag banánt (ma van a 3. banános nap), egy adag céklát, és a fagyasztóból feltettem a hűtőbe egy kocka csirkemell-pürét. Ez lesz a délelőtti kanalas étele. Legalábbis remélem, megeszi. A délutániig meg remélem, végre megcsinálom az almát, vagy legalább egy részét (2,5 kg almája van most itthon Anikónak!), és akkor azt kap a tejpéphez. Te jó ég, micsoda nap volt! Mindenesetre előrébb léptem a 80-as ruhatárában. Ami pár hét múlva aktuális, és ahhoz már gyakorlatilag semmilyen örökölt darabom nincs. Ez elég ijesztő, mert eddig kardigánra, pulcsira, nadrágra, „kabátra” nem volt gondom. Most meg tényleg teljesen komplett ruhatárat kell összeállítanom. Aztán előrébb léptünk a keresztelő-ügyben is, noha a ruháját még mindig nem mostam ki, és passzírozás közben támadt egy-két ötletem, aminek alapján még a fotóalbumokon is lehet dolgozni. És a hazaviendő lista sincs még összeállítva. És előrébb léptünk a pürék területén is, hiszen most már jó sok minden van neki lefagyasztva. Igaz, ezekből csak a céklát kaphatja mostanában, de holnap már almája is lesz.
7
Megint felsírt! Fél kettő :-(
Huh, 5 perc alatt visszaaludt! Azt nem írtam, hogy Gábor kb. egy órája bement munkahelyére valami szerver-gondok miatt. Ezért egyedül takarítottam el a cékla nyomait, és most én vagyok az ügyeletes is. Ezt a szöveget gyorsan felteszem, de a képek várhatnak holnap estig is. Bocs! Márc. 22-én és 28-án írtam egy-egy szövegrészletet, azokat idemásolom. Sajnos, befejezetlenek. Folyamatosan vitatkozom magammal és a szakirodalommal, de sajnos nincs titkárnőm, aki jegyzeteljen és jegyzőkönyvet írjon :-). Ha meg gép közelébe kerülök és Anikó ébren van, akkor magának követeli a billentyűzetet. Amikor alszik, akkor meg egy halom más dolgom van. Szép álmokat mindenkinek! ******************************************************************** 03.22 Megint rengeteg mondanivalóm lett volna, de megint borzasztóan álmos vagyok. Ez kezd kissé unalmas lenni, nem? Szóval Anikó szerintem jelelget. Gábor szerint is mutogat valamit. Szerintem két jelet mutat egyre tökéletesebben: az inni és a szopizni jelét. Az utóbbi jelentheti azt is, hogy dédelgetni, ölbe venni. De persze azért még nagyon kell figyelni, mert a baba nem úgy jelel, hogy szemmagasságba emeli a kezét, vagy felhívja a figyelmet a jelre, hanem simán az oldala mellett, vagy ahol éppen van a keze. Mivel beteg (elkapott valami vírust és torokgyulladása van), ezért megint leállította a doktornénije a hozzátáplálást. Soha nem jutunk így benne semmire! Pedig túl vagyunk az ELSŐ olyan alkalmon, amikor korábban már bevezetett ételeket evett, és még ízlett is neki! (répa-tök-alma pürét) És egyre ügyesebben eszik kanálból. Pedig itt az ideje a glutén bevezetésének is. Rengeteg infó kering erről a weben. A sok-sok oldal elolvasása után azt a következtetést vontam le, hogy a 6-7 hónap között kell bevezetni, melléje még 1-3 hónapig szoptatni kell, és igen-igen kis adagokkal kell kezdeni. Csak azt nem sikerült még meg találnom, hogy pontosan MIVEL. Biztos, hogy teljes kiőrlésű cuccal, azaz nem pl. az első kézbeeső kiflicsücsökkel. Állítólag vannak gabonapépek (DM), vagy –pelyhek (bioboltok) vagy tej- és cukormentes babakekszek (pl. Brendon). A hétvégén körbejárunk, és eldöntjük. Meg be kell vezetnünk a húst is, ui. állítólag a baba vastartalékai a 6. hónapra kimerülnek. Igazi biocsirkét nem valószínű, hogy kapunk, de Red Master márka állítólag megfelelő bébiknek is, és az Intersparban kapható (általában). Amiről feltétlenül írni akarok előbb-utóbb, az az igény szerinti szoptatás, altatás, illetve a napirend szerinti cuccok, valamint a megtalált szakirodalom, és annak bírálata.
8
Ideírom naplószerűen, hogy mi most igény szerint működünk, ami azt jelenti, hogy ma pl. nyolcszor szopizott: 1:00, 7:00, 9:00, 11:00, 13:40, 16:40 (altatáshoz, előtte tápot evett), 18:40 (alig valamit evett), 21:00 (altatáshoz, előtte 19:20-kor tejpépet evett, 20:40-kor lefejt tejet). A szopizásokba szinte mindig belealudt, de ha megmozdultam, felébredt. Kivéve, mikor kifejezetten ő kérte (jeleléssel) a szopit altatáskor: ekkor azután is aludt, hogy lefektettem a kiságyába. (Most megnéztem a tegnapi jegyzeteimet is, és max. félóra eltéréssel ugyanilyen, kivéve, hogy mikor adtam neki pépet. Hm, mégis van benne valami rendszer?) Mindenesetre a legfontosabb, hogy minden kismamának azt ajánlom, hogy többféle szempontú szakirodalmat olvasson a babanevelés előtt. Az egyik oldalon vannak mondjuk a Suttogó + Gina Ford féle cuccok (napirend-hívők), a másik oldalon (igény szerinti dolgok) nem tudok kifejezetten szakirodalmat (mert én Suttogósan kezdtem), de javaslom a mamami.hu fórumokat, illetve az Elveszett boldogság nyomában c. könyvet (amit sok kritikával érdemes olvasni), továbbá Az ember árnyékában-t (ez utóbbi csimpánzokról szól, és azok nevelési módszereiről is). Ahogy írtam, suttogósan kezdtem. De mit gondolok most? 03.28. Csak most van időm folytatni. Egy órája próbálom altatni: előbb cicin (beleszunyókált, de moccanásra felriadt), aztán hordozva (beleszunyókált, de megállásra felriadt), végül hálózsákot adtam rá, letettem a hempergőbe, kiszedtem a játékokat mellőle és kinyitottam az ablakot. Ráterítettem egy plédet. Oldalra fordult(!), a plédbe burkolózott és most alszik.
9
