2012. Ált. BESZÁMOLÓ A MISKOLCI RENDŐRKAPITÁNYSÁG ÉVI MUNKÁJÁRÓL

Szám:05010-8769/2012. Ált.

BESZÁMOLÓ A MISKOLCI RENDŐRKAPITÁNYSÁG 2011. ÉVI MUNKÁJÁRÓL

I. Bevezetés A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 8. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettség alapján a rendőrkapitánynak vagy kijelölt helyettesének évente be kell számolnia az illetékességi területén működő települési önkormányzatok képviselő-testületének a település közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról. Miskolc Megyei Jogú Város az északkelet-magyarországi régió meghatározó központja, az ország egyik legnagyobb városa, jelentős ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központ, autópályán elérhető megyeszékhely. A Miskolci Rendőrkapitányság azonban nemcsak a város, hanem a vonzáskörzetéhez tartozó további 30 település - közöttük már 5 város - közrendjéért, közbiztonságáért is felel. Miskolc nagyvárosi hatása megmutatkozik a bűnözésben is. A kapitányság illetékessége bel- és külterületekkel együtt 875 négyzetkilométerre terjed ki, amely terület teljes lakossága kb. 250 ezer fő. A működési területünkön a nap minden szakában, 11-22 gépkocsival, 25-50 egyenruhás rendőr végez folyamatosan közterületi tevékenységet. A szolgálatos állomány havonta hozzávetőleg 24-28 ezer órát tölt közterületi tevékenységgel, ez alatt 3000-3500 ügyeleti küldést teljesít, valamint 6000-6500 esetben saját kezdeményezés alapján intézkedik. A megye, azon belül a kapitányság illetékességi területe az ország hátrányosabb helyzetű részét alkotja, az országos átlaghoz képest a fejlődésben lemaradtunk, nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabb az életszínvonal. Ebből is adódik, hogy területünkön a vagyon elleni bűnözés a legjellemzőbb. A rendkívül kedvezőtlen körülmények és nehézségek ellenére is kijelenthetjük, hogy egy stabil bűnügyi operatív helyzetet sikerült teremteni, a körülményekhez képest jó színvonalon fenn tudtuk tartani illetékességi területünkön a közbiztonságot. Nem csupán szemlélői vagyunk a folyamatoknak, hanem aktív felderítő és megelőző-bűnüldöző tevékenységgel, reagáló képességünk folyamatos javításával be is tudunk avatkozni az egy-egy területen újra és újra megjelenő negatív tendenciákba, gátat vetve azok elfajulásának. Lakossági megítélésünk a szigorú fellépésnek, a szabadságmegvonással is járó kényszerintézkedések (szabálysértési és bűnügyi őrizetek stb.) következetes alkalmazásának köszönhetően javult, amit alátámasztanak az illetékességi területünkön működő önkormányzatok pozitív visszajelzései és a lakossági köszönőlevelek is. Ezt az eredményt csak kulturált, szakmailag képzett és törvényesen eljáró munkatársakkal volt lehetséges elérni.

2

II. A kapitányság bűnügyi, közbiztonsági helyzete 1. A bűnügyi helyzet A minisztériumi ENYÜBS statisztika alapján a Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén az elmúlt évben 10.027 bűncselekmény vált ismertté, szemben a 2010. évi 10.241-gyel. Ez a 2,1 %-os csökkenés kedvezőbb az országos közel 1 %-os emelkedésnél (447186-ról 451371re), bár elmarad a megye 11,25 %-os javulásától (26778-ról 23765), azonban az Edelényi Rk. 2010ben regisztrált több mint kétezer B-lapos ügyét nem számítva a megyei csökkenés is csak 3 %. A Miskolchoz hasonló méretű megyeszékhelyeken pl. Pécsett (8,3%), Szegeden(11,5%), Székesfehérvárott (49,6%) és Győrben(10,5%) bűncselekményszám emelkedés figyelhető meg, akárcsak a régióhoz tartozó Egerben(17,8%) és Salgótarjánban(2,5%). Debrecenben csekély, 0,7 %-os növekedés történt, s egyedül a Nyíregyházi 8,5 %-os csökkenés kedvezőbb kapitányságunk adatainál, úgyhogy nincs okunk szégyenkezni. Az ENYÜBS adatok hátránya, hogy fáziskésésben van a valós folyamatokhoz képest, hiszen a vizsgált évben az ügyészség által is befejezett ügyek adatbázisát tartalmazza, így évekkel korábban elkövetett, de tárgyévben befejezett bűncselekmény adatai is itt jelennek meg. Fentiekre tekintettel a bűnügyi fertőzöttség vizsgálatakor a nyomozáselrendelések számának vizsgálata adja a legmegbízhatóbb képet a bűnügyi fertőzöttség alakulásáról. A Netzsaru adatai alapján a 2010. évi 8370-ről 2011-ben 8447-re emelkedett az elrendelt nyomozások száma, ami még mindig a 2005. év óta számított 8746-os átlag alatt maradt. Még árnyaltabb a kép, ha a Robotzsaru adatbázis alapján vizsgáljuk meg az elrendelt ügyek számát, hisz a 2010. évben elrendelt 8445 nyomozásból levonhatjuk azt az 524 nyomozást, ahol bűncselekmény hiányában történt meg a nyomozás megszüntetése. Ugyanezen adatok 2011-ben 8600 elrendelés mellett 631 db „a. pontos” megszüntetés. Ily módon látható, hogy 7921-ről 7969-re emelkedett azon nyomozások száma, melyek befejezése várhatóan regisztrált bűncselekményt fog eredményezni. A korábbi évekhez hasonlóan 2011-ben is a Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén elkövetett bűncselekmények túlnyomó részét, több mint 2/3-át (67%, Robotzsaru Neo/bűncselekmények településenkénti megoszlása) Miskolcon követték el, tehát a bűncselekmények döntő hányada továbbra is a nagyvárosi bűnözéshez kapcsolódik. Kapitányságunk bűnügyi helyzete meghatározó a megyében, hiszen a megye összes ismertté vált bűncselekményének 42 %-át illetékességi területünkön követték el. Ez az adat egyértelműen tükrözi, hogy a nagyváros bűnözést gerjesztő hatása továbbra is jelentkezik, a világ összes nagyvárosához hasonlóan Miskolcon is fajlagosan több bűncselekményt követnek el, mint a környékbeli kisebb településeken. A napi bűnügyi munka során az is megfigyelhető volt, hogy a helyi illetőségű bűnelkövetők mellett Miskolcon nagy számban előfordulnak vidéki elkövetők is, akik kifejezetten valamilyen bűncselekmény elkövetésének szándékával érkeznek városunkba. Kapitányságunkon nagy számban továbbra is a kisebb súlyú, főleg vagyon elleni bűncselekmények nyomozása folyik, ezek tömeges előfordulásának megelőzése elsődleges prioritást élvez.

3

A bűncselekmények döntő többségét – a korábbi évekhez hasonlóan – szándékosan követték el, a gondatlan elkövetés elenyésző. Nyilván ennek az az oka, hogy a jog a törvényi tényállásoknak csak kis hányadánál rendeli büntetni a gondatlan elkövetési magatartást. Az ismertté vált bűncselekmények elemzése: A bűnügyi helyzetet elemezve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évben az ismertté vált bűncselekmények száma a 2010. évhez képest az ENYÜBS adatok szerint 2,1%-os csökkenést mutat. A bűnözés szerkezetében jelentős változás nem történt, a bűncselekmények döntő hányadát (63%) továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki. A főbb bűncselekmény kategóriák egymáshoz viszonyított aránya között évről évre csak némi ingadozás figyelhető meg, a bűncselekmények kategória szerinti megoszlását az alábbi – ENYÜBS adatok felhasználásával készített – diagram szemlélteti. Személy elleni bcs-k 6,0% 3,0%1,7% 2,0%

Közlekedési bcs-k 20,8%

3,5%

Házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni bcs-k Államig. ig. szolg. közélet tisztasága elleni bcs-k Közrend elleni bcs-k

63,0%

Gazdasági bcs-k

Az ábrából vegyes kép tűnik elő, ugyanis egyes bűncselekmény kategóriákban némi csökkenés Vagyon elleni bcs-k (pl. személy elleni bcs-k, közlekedési bcs-k, házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni bcs-k, közrend elleni bcs-k, gazdasági bcs-k), míg más kategóriák (államig. ig. szolg. közélet tisztasága ellni bcs-k, és vagyon elleni bcs-k) esetében kisebb növekedés tapasztalható. A negatív társadalmi reakciót leginkább kiváltó bűncselekmények közül a rablások és a lakásbetörések száma csökkent, ugyanakkor a lopások, illetve a betöréses lopások száma nőtt a tavalyi évhez képest. Itt kell azonban megjegyezni, hogy a 2007-es és a 2008-as évhez viszonyítva ez utóbbi két bűncselekmény tekintetében is csökkenés tapasztalható. Az is határozottan kirajzolódik, hogy a bűncselekmények túlsúlyát továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki, amelyeknek az összes bűncselekményhez viszonyított aránya a 2010. évhez képest (62,9%) az elmúlt évben gyakorlatilag stagnált (63%). Abszolút számokat tekintve az állapítható meg, hogy a vagyon elleni bűncselekmények száma 6.002-ről 6.303-ra , 5%-kal emelkedett. A főcsoportokon belül a számottevő bűncselekmény fajták tekintetében az alábbi tendenciák figyelhetőek meg: Vagyon elleni bűncselekmények ENYÜBS adatok alapján:

Lopás Betöréses lopás Rablás Vagyon elleni bcs-k összesen

2007. 3.589 2.026 190 7.412

2008. 3.462 2.005 135 7.789

2009. 3.232 1.339 138 6.367

2010. 3.037 1.686 96 6.002

2011. 3.094 1.841 80 6.309

2011/2010. +1,9 % +9,2 % -16,7 % +5 %

4

Tény, hogy gyakoriságuk miatt az állampolgárok biztonságérzetére leginkább rombolóan ható vagyon elleni bűncselekmények száma összességében 5%-al nőtt, ami azt mutatja, hogy az elmúlt évben is tapasztalható gazdasági válság régiónkat sem kerülte el, és jól kiszámíthatóan a vagyon elleni bűncselekmények számában generált növekedést. Ezt a negatív tendenciát megállítandó, illetve visszafordítandó a jövőben a napi munkavégzés során fel kell értékelődniük a bűnmegelőzési szempontoknak, gondolok itt a közterületi jelenlét fokozására, az ismert elkövetők minél nagyobb számban eljárás, illetve lehetőség szerint szabadságelvonással járó kényszerintézkedés alá vonására és végül a klasszikus felvilágosító, tájékoztató jellegű bűnmegelőzési munkára. A rablások számának alakulásával kapcsolatban pozitívumként emelhető ki, hogy a 2009. évi nagymértékű csökkenés után újabb 10%-os csökkenést sikerült elérni, ami ráadásul ezen a szakvonalon évek óta jó felderítéssel, illetve nyomozati eredményességgel párosul. A betörések számának emelkedését vizsgálva meg kell említeni azt a körülményt, hogy ezen a területen 2009ben jelentős csökkenést sikerült elérni, a 2010. illetve 2011. évi romlás csak viszonylagos, az 5 éves átlagnál (1779) nem sokkal magasabb értéket jegyezhettünk tavaly, a 2007-es, illetve 2008-as szintet pedig továbbra sem értük el. A lopásokat megvizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt öt év átlaga 3.281 db bűncselekmény volt, aminél a tavalyi adat kedvezőbb képet mutat, ami egyébként összességében igaz a vagyon elleni bűncselekményekre is, mivel az elmúlt év regisztrált bűncselekményeinek száma mélyen az elmúlt öt év átlaga alatt marad. A fenti ügycsoportot tekintve a legnagyobb gondot a betörések számának emelkedése jelenti, azon belül is évek óta megfigyelhető tendencia, hogy főleg a hétvégi házak sérelmére elkövetett betörések száma nő. Ennek a jelenségnek a hátterében kiváltó okként húzódik meg az a körülmény, hogy ezek az ingatlanok a települések lakatlan peremrészein találhatóak, és több ilyen területre az is jellemző, hogy a társadalom perifériájára szorult olyan népesség lakja, akik ott helyben követik el a bűncselekményeket. Szintén közreható tényező továbbá, hogy a primitívebb bűnözői kör – mely a bűnözés egész spektrumát tekintve valószínűleg a legszélesebb – gyakran hétvégi ház betörésekkel indítja deviáns karrierjét. Vagyon elleni bűncselekmények RZS Neo/Univerzális ügylista alapján:

Lopás Betöréses lopás Rablás

2007. 3.797 1.688 164

2008. 3.779 1.576 163

2009. 3.267 1.454 131

2010. 2.989 1.584 100

2011. 3.142 1.754 90

2011/2010. +5,1 % +10.7 % -10 %

Az RZS Neo-ból nyert adatokat értékelve megállapítható, hogy azok többnyire összehangoltan mozognak az ENYÜBS statisztikával, a bűnözés dinamikája mindkettőt tekintve azonos képet mutat, mely szerint enyhe emelkedő szakaszban járunk, de még mindig a korábbi évek adatai alatt. Erőszakos garázda jellegű bűncselekmények az ENYÜBS adatok alapján:

Garázdaság Szándékos testi sértés Hiv. szem. elleni erőszak

2007. 299 294 40

2008. 306 344 14

2009. 338 310 11

2010. 367 330 14

2011. 360 279 11

2011/2010. -2% -15% -22 %

5

Erőszakos garázda jellegű bűncselekmények az RZS Neo/Univerzális ügylista alapján: 2007. 302 281 11

Garázdaság Szándékos testi sértés Hiv. szem. elleni erőszak

2008. 353 256 9

2009. 331 261 2

2010. 449 270 5

2011. 414 234 3

2011/2010. -7,8% -13,4,% -40 %

Évek óta érvényes megállapítás, hogy az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények többnyire a közterülethez köthetőek, s ezek leghatékonyabb megelőzési módja a közterületi rendőri jelenlét növelése, ami az elmúlt időszakban a Készenléti Rendőrség Miskolcon történő megjelenésével egyre inkább megvalósult. Ez a körülmény azt gondolom, hogy tükröződik a fenti táblázatok adataiban is, mivel rendre csökkenés figyelhető meg, különösen a szándékos testi sértések visszaszorulása figyelemre méltó, mivel a tavalyi érték az elmúlt öt év viszonylatában is alacsonynak számít. A gazdasági bűnözés helyzete: Az alábbi táblázatok az ENYÜBS adatait tartalmazzák.

vált

2007. 11301

2008. 12958

2009. 10101

2010. 10241

2011. 10027

Gazdasági bűncselekmények (aránya az össz. ism. bcshez)

546 4,8 %

820 6,3 %

446 4,4 %

539 5,3 %

347 3,4%

Össz. ismertté bűncselekmények

2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

Tendencia 20112010.

Gazdasági bűncselekmények Pénzhamisítás Kp. helyettesítő fizetési eszk. visszaélés Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény Egyéb

546 135 150

820 102 229

446 80 109

539 24 81

347 7 113

-35,7% -71,9% +39,5%

3

162

6

20

32

+60%

258

327

251

414

195

-47%

2011-ben a darabszámokat tekintve az utóbbi évek átlagától kevesebb gazdasági bűncselekményt regisztráltunk és az előző évekkel összehasonlítva az összes ismertté vált bűncselekményhez képest is csökkent e bűncselekmények aránya. Jól látható, hogy a kiemelt törvényi tényállásokon túl a gazdasági bűncselekmények körébe tartozó egyéb ügyek száma is jelentősen csökkent. Ennek egyik okaként megjelölhető, hogy az előző évekhez képest jelentősen csökkent a pénzhamisítások száma, továbbá a Miskolci Rk-on nagymértékben a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekmény is, hiszen a korábbi évekkel ellentétben, bizonyos esetekben - a kezdeményezésünkre megváltozott ügyészi értelmezésnek köszönhetően - a megye többi kapitánysága is folytat ilyen bűncselekmény miatt nyomozást. Ezen bűncselekmény kapcsán megjegyzendő továbbá, hogy a legtöbb esetben egy cég eltűnése, „fantomizálódása” kapcsán közokirat-hamisítás bűntette miatt indítunk eljárást, mely 6

eljárások száma nem a gazdasági bűncselekmények számát növeli. A csökkenés további indoka lehet még, hogy e fejezetbe tartozó egyes bűncselekmények esetében a hatásköri változások miatt már nem a rendőrség hivatott eljárást indítani. Hosszabb távon ugyanakkor csökkenés nem prognosztizálható e bűncselekmények számában, hiszen az informatika fejlődésével és a számítógépek, internet használat egyre szélesebb körű elterjedésével a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, valamint a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmények számának növekedése várható, amit jelez az a tény is, hogy az előző évhez képest ezen ismertté vált bűncselekmények száma nőtt. A bűnüldöző munka: Kapitányságunk nyomozati eredményességi mutatója évek óta egyenletes, magas színvonalú munkát tükröz. Ez az érték az ENYÜBS adatok szerint 2011. évben 49,66%, melynek ismeretében - annak ellenére, hogy a megelőző 53,14%-os értékhez képest csökkent - kijelenthetjük, hogy továbbra is lépést tartunk a bűnözéssel. Ez a megállapítás különösen annak fényében igaz, hogy a Netzsaru rendszer adatai szerint 2011-ben 58,57%-os nyomozati eredményességet értünk el a 2010es év 56,73%-os értéke után. Tény, hogy az ENYÜBS statisztikában lemaradás mutatkozik ez utóbbi statisztikai adathoz képest, de úgy gondolom ez olyan országos jelenség, amelynek okai túlmutatnak kapitányságunkon. A nyomozati eredményességet vizsgálva érdemes górcső alá venni a Miskolchoz hasonló népességgel rendelkező megyeszékhely nagyvárosok ENYÜBS eredményeit. Azt láthatjuk, hogy Pécset (40,4%), Szegedet (44,59%), Székesfehérvárt (43,31%), Győrt (37,62%), és Nyíregyházát (41,33%) magabiztosan előzi meg a Miskolci Rendőrkapitányság és mindössze Debrecen (64,36%) ért el jobb eredményt, ahol az is hozzájárult a nyomozati eredményesség kedvező alakulásához, hogy tavaly 9.967 db gazdasági titok megsértése bűntettet fejeztek be eredményesen. A tapasztalatok szerint a személyenkénti 20 körüli ügyszámnál drasztikusan feldolgozás, illetve az azzal járó adminisztrációs tevékenység a felderítő egységeknél rovására mehet. A kapitányságunkon szinte állandósult az 1800-2000 db közötti ügyszám, a leterheltség jelentős, némelyik egységénél a nyomozók átlagosan ügyszámmal dolgoznak.

Nyomozati eredményességi mutató(%) ENYÜBS adatok alapján

2007.

2008.

2009.

52,3%

55,9%

54,7%

n.a.

n.a.

54,3%

Nyomozati eredményességi mutató(%) NETZSARU adatok alapján

lelassul a a felderítés folyamatos 25 fölötti

2 2010.

011.

53,14%

49,66%

56,73%

58,57%

A tavalyi év prioritásai között szerepelt az eljárások gyorsítása, mind a szabálysértések, mind a büntetőeljárások vonatkozásában. Ennek megfelelően jelentősen nőtt a bíróság elé állítások száma, de reményeim szerint e téren az igazi áttörés a 2012-es év lesz, hiszen az első negyedévben már 148 esetben éltünk e lehetőséggel. bíróság elé állítások száma

2007. 188

2008. 219

2009. 174

2010. 283

2011. 353

7

A bűncselekményekkel okozott kár és a megtérülés aránya ENYÜBS adatok alapján: Az ismertté vált bűncselekményekkel okozott kár nagysága a 2010. évinek mindössze 52%-ára csökkent, ugyanakkor a megtérült kár összege 19,3 %-kal emelkedett, míg a megtérülés aránya 3,8 %-ról 8,6 %-ra nőtt, ami egyértelmű előrelépést mutat az előző időszakhoz képest. Az adatokat vizsgálva ezen a területen nyilván felmerül a további fejlődés iránti igény, de azzal tisztában kell lenni, hogy a tapasztalatok szerint az elkövetők csak az esetek jelentéktelen hányadában működnek közre abban, hogy a bűncselekménnyel okozott kár is megtérüljön, függetlenül attól, hogy egyébként a bűncselekmény elkövetésének tekintetében beismerésben vannak.

Okozott kár (ezer Ft) Megtérült kár (ezer Ft) Aránya az okozotthoz

2007. 1582790,1 204803,9 12,9 %

2008. 2969569,0 190529,8 6,4 %

2009. 2690851,3 216214,5 8,0 %

2010. 3169502,2 120743,3 3,8 %

2011 1669920,2 144104,4 8,6%

A szervezett bűnözés helyzete: Illetékességi területünkön a határozott bűnüldözői tevékenység eredményeként továbbra sem tapasztalhatóak azok a jellemző bűnelkövetői formák, melyek a szervezett bűnözés jelenlétére vagy térnyerésére utalnának. Területünkön nem voltak robbantásos, leszámolásos bűncselekmények, hangos bandaháborúk, illetve nem voltak látványos „védelmi pénz” szedések, kíméletlen zsarolások. Az elmúlt évben regisztrált zsarolások szinte kivétel nélkül az „uzsora-jellegű” bűnelkövetői alakzatokhoz kapcsolódtak, és bár az ilyen jellegű bűncselekmények elkövetői elérték a szervezettségnek egy alacsonyabb fokát, de semmiképp nem tekinthetőek a szervezett bűnözés helyi képviselőinek. Ezek az elkövetői körök inkább egy-egy családot, vagy egy-egy olyan tehetősebb személyt takarnak, akik jó kapcsolatokkal rendelkeznek abban a társadalmi közegben, amelynek tagjai közül az uzsora bűncselekmények sértettjei általában kikerülnek. Ezen bűncselekmény kategória kapcsán a korábbi évekhez képest tavaly jelentős emelkedés mutatkozott a regisztrált bűncselekmények számában, de ez egyértelműen a határozott bűnüldöző tevékenység eredménye. Egyes vagyon elleni bűncselekmények - főleg a betöréses lopások és az ún. uzsora bűncselekmények - nyomozása során sikerült eljárás alá vonni olyan bűnelkövetői csoportokat, akiknek a tevékenysége mutatott egyfajta szervezettséget, illetve az munkamegosztáson alapult, de a szervezett bűnözés kriminológiai ismérveinek egyik csoport sem felelt meg, az esetleges további fejlődésüket pedig éppen a büntetőeljárás alá vonásuk tette lehetetlenné, így a szervezett bűnözés térségünkben nem tudott gyökeret ereszteni. A bűnözés viktimológiai elemzése az ENYÜBS adatai alapján: 2011. évben a Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén elkövetett bűncselekmények kapcsán 6.171 fő természetes személy sértett vált ismertté, 6,5%-kal több mint előző évben. A természetes személy sértettek 58%-a férfi, 42 %-a nő, és mindössze 0,3 %-a külföldi állampolgár. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt évhez képest arányaiban több nő vált sértetté, különösen a 14-24 éves

8

korosztályban, ahol közel 20 %-kal nőtt a sértettek száma. Összességében a férfi sértettek száma csak 3,2 %-kal nőtt, míg a női sértetteké 11,7 %-kal. Kiemelendő még, hogy 27,9%-kal emelkedett az idős korú (60 év feletti) sértettek száma, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a bűnmegelőzési tevékenységnek egyre inkább a nők és a szép korúak felé kell fordulnia. A kiskorú sértettek száma 479-ről 456-ra, közel 5 %-kal csökkent. Az oksági tényezők között elmondhatjuk, hogy a vagyon elleni bűncselekmények egy részénél a sértettek közreható magatartása (főként az idős sértettek hiszékenysége), nem kellő körültekintése, a környezet közömbössége, illetve a megfelelő vagyonvédelem hiánya érezhető. Említést érdemel és igényként merült fel a hajléktalanokkal kapcsolatos áldozatvédelmi tevékenység, hiszen ebben az évben a segítő szervezetek beszámolója alapján néhány ügyfelük már vált bűncselekmény vagy annak vélt cselekmény áldozatává. A beszámolók általában testi sértések és rablások esetleges megtörténtére utalnak. A fogyatékos emberek áldozattá válása, mint lehetőség, a legnagyobb kockázati tényezőként jelentkezik, azonban kapitányságunkon elenyésző számban találkozunk fogyatékos sértettel. A családon belüli erőszak áldozatainak a jogalkotó is kiemelt figyelmet szentelt az elmúlt időszakban. Az egyes eseteket elemezve megállapítható, hogy nagy részben ital hatására történik az erőszak, amikor is a férfi italos állapotban megveri a családjának nő tagjait, esetleg a gyermekeit. Hasonló ok a női elkövetők esetében is megfigyelhető. A többi esetben az agresszivitás játszik szerepet, miszerint valamilyen valós vagy vélt sérelem miatt a párkapcsolatban élők egyik tagja agresszívvá válik, és családtagjain vezeti le feszültségét. Az ideiglenes megelőző távoltartás intézménye, ha nem is szünteti meg e cselekményeket, mégis használható eszköznek tűnik a rendőrség kezében. A viktimológiai elemzés összegzéseként arra kell felhívni a figyelmet, hogy a válság elmélyülésével párhuzamosan a kis kárértékű, primitív bűnelkövetések szaporodnak, s az elkövetők elsősorban a védekezésre kevésbé képes, kiszolgáltatottabb áldozati körből válogatnak. Ismertté vált bűnelkövetők az ENYÜBS adatai alapján: A Miskolci Rendőrkapitányság által folytatott büntetőeljárások során 2011. évben 3.004 bűnelkövető vált ismertté, ami 17%-os csökkenést mutat a 2010. évi 3.650 ismertté vált bűnelkövetőhöz képest. A gyermekkorú elkövetők száma az előző évhez képest 126-ról 110-re (12,7 %), míg a fiatalkorú elkövetők száma 394-ről 360-ra (-8,6%) csökkent, s bíztató, hogy a 24 év alatti elkövetők (gyermekkorú, fiatalkorú, fiatal felnőtt) száma összességében nagyobb mértékben csökkent - 22% 1472-ről 1148-ra - mint az összes elkövető száma. Nagyságrendje nem számottevő, de elgondolkodtató, hogy egyedül a 60 éven felüli elkövetők száma nőtt, több mint 18 %-kal, 76-ról 90-re. Az elkövetők nemenkénti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a nők aránya a 2010-es 17,7 %-ról 19,3 %-ra emelkedett, míg a külföldi elkövetők aránya továbbra sem éri el a fél százalékot. A bűnelkövetők magatartását kiváltó ok - főleg az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények esetében - leggyakrabban a túlzott alkoholfogyasztás, azonban a vagyon elleni bűncselekmények elkövetése mögött inkább a bűnözői életszemlélet áll, sok elkövető életvitelszerűen a bűnelkövetésre rendezkedett be és nyíltan szembefordul a társadalmilag elfogadott normákkal.

9

A kábítószer és a kábító hatású anyagok, gyógyszerek szerepe az elkövetést kiváltó okok között nem jelentős, azonban meg kell jegyezni, hogy a kábítószer bűnözést gerjesztő hatása jóval nagyobb, mint amit a száraz statisztikai adatok tanúsítanak, ugyanis sok kábítószer-élvező vagyon elleni bűncselekményeket követ el annak érdekében, hogy a kábítószeradagjának anyagi fedezetét biztosítani tudja. A vizsgált időszakban Miskolc és vonzáskörzete bűnügyi helyzetét értékelve kijelenthető, hogy a bűnözés szerkezetében jelentős változás nem állt be. Az elkövetési módok színes, szerteágazó palettáján igazán új, eddig nem ismert elkövetési módszerek nem jelentek meg, inkább csak a meglévőket variálják, kombinálják, finomítják az elkövetői körök. A helyi bűnözői kör ismert, feltérképezett. Problémát okoznak viszont a folyamatosan megjelenő fiatal, a hatóság előtt még nem ismert kriminális személyek, valamint a nem helyi illetőségű, esetleg a vonzáskörzeten túlról érkező elkövetők, akik felderítése a hagyományos nyomozói módszerekkel nehézségekbe ütközik. A közigazgatási jogkörben végzett munka: A 2011-es évben hatóságunknál 89 esetben indult eljárás rendkívüli halál miatt. Az elhalálozott személyek között nem volt külföldi állampolgár. A rendkívüli halál miatt indított 89 eljárásban a halálokok miatt a következőképpen alakult a statisztika: 2007. 40 Önakasztás 8 Kihűlés 3 Égés- füstmérgezés 19 Egyéb mérgezés 12 Vízbefulladás 11 Építményről le-, kiugrás 4 Lőfegyverrel fejlövés 3 Szúrás 3 Vonatgázolás 14 Tisztázatlan 4 Orvosi gyógykezelés, ill. műtét során köv. be 6 Baleset 1 Talált emberi csontmaradványok 128 Összesen

2008. 44 5 4 25 7 12 0 4 1 4 1 8 1 116

2009. 36 9 8 17 8 10 1 8 8 11 1 15 2 134

2010. 48 7 9 16 6 9 0 1 5 11 0 16 3 131

2011. 36 2 5 15 7 9 3 2 3 2 0 2 3 89

Fellebbezés hatóságunkhoz az elmúlt évben e területen nem érkezett, és így bírósági felülvizsgálat kérésére sem került sor, ami azt mutatja, hogy a rendkívüli halál miatt indult eljárások kivizsgálása magas szakmai színvonalon történik kapitányságunkon. A rendkívüli halál vonatkozásában tapasztalható csökkenés betudható annak is, hogy 2011. év februárjában a kórházi bejelentésekkel kapcsolatosan a B-A-Z. Megyei Kórház Patológiai Osztályán megtartott értekezleten az eltérő jogértelmezésből eredő véleménykülönbségek feloldására tettünk eredményes kísérletet. A patológus szakma képviselői helytelenül értelmezték a

10

rendkívüli halál fogalmát, így sok esetben indokolatlanul kezdeményeztek eljárást rendkívüli halál miatt. Klasszikus értelemben vett eltűnések Eltűnések összesen Nem került feltalálásra

2007 212 1

2008 231 1

2009 205 1

2010 272 1

2011 264 3

A Miskolci Rendőrkapitányságon 2011. évben 766 db közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására került sor eltűnt személyek vonatkozásában, ez 2010. évhez képest 16 %-os növekedést jelent. Az eltűnések jelentős részét, 65 %-át a különböző gyermekvédelmi intézetből szökött, illetve oda beutalt gyermek-és fiatalkorúak eltűnései teszik ki. Ez a tavalyi évben 502 esetet jelent, ami 29%-kal magasabb az előző évi 389 esethez képest és 53%-kal magasabb a 2009. évi 329 esethez viszonyítva. Elmondható tehát, hogy a gyermekvédelmi intézetből eltűntek számának tekintetében romló tendencia mutatkozik, de erre rendvédelmi eszközökkel ráhatásunk nincs. Az eltűnt, megszökött intézeti neveltek tényleges száma azonban ennél jóval kevesebb, csak az esetek mintegy negyede, hiszen többségük az év folyamán többször is megszökik - nem ritka, hogy valaki egy év alatt 10-15 alkalommal távozik engedély nélkül az intézetből -, sőt kb. 20 személy szinte folyamatosan szökésben van. Ezek kivétel nélkül fiatalkorúak, a lányok több esetben tiltott kéjelgést folytatnak, míg a fiúk különböző lopások, rablások elkövetőiként is megjelennek. Klasszikus értelemben vett eltűnést 264 esetben regisztráltunk, melyek közül 25 fő gyermekkorú, 95 fő fiatalkorú és 144 fő felnőtt korú személy volt. Ezen eltűnések száma 2011. évben elhanyagolható csökkenést jelent a 2010-es év 272 eltűnéséhez képest, mely egyébként évek óta jelentősen növekedett. Az előző években főként a gyermek- és fiatalkorúak számában mutatkozott jelentős emelkedés, mely 3 év alatt több mint 80%-ot jelent, azonban nőtt azon felnőtt korú eltűnésének száma is, melyek oka a nehéz gazdasági helyzet miatt önmagát kilátástalan helyzetben látó családfenntartó öngyilkossági szándékkal történő eltűnése. A klasszikus eltűnések terén 2011. évben tapasztalható enyhén javuló tendencia ellenére az elmúlt években az eltűnések terén folyamatos és jelentős növekedés volt tapasztalható. Az elmúlt évben 1258 személy ellen bocsátottunk ki elfogatóparancsot, ami már három év óta szinte megszokottá vált hatalmas szám, de a nagy leterheltség ellenére is 511 elfogatóparancs alapján körözött személy került elfogásra csak kapitányságunk által, és 80 körözött személy tartózkodási helyét is megállapítottuk, így az ebből eredő 47%-os eredményességi mutató jónak mondható. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a fenti szám nem a ténylegesen, illetékességi területünkön végrehajtott elfogásokat jelenti, ugyanis a B-A-Z. Megyei RFK és a Készenléti Rendőrség is teljesít területünkön szolgálatot, akik szintén jelentős számú, összesen 99 db elfogatóparancs alapján körözött személyt kutattak fel és fogtak el 2011. évben, így az eredményességi mutató ezen a téren összességében 55%. A 2011-ben elrendelt 1258 elfogatóparancsból év végére csak 365-öt kellett hatályban tartani, mivel az elfogások mellett számos elfogatóparancsot az elrendelő bíróságok vontak vissza. A körözött személyek elfogását egyebek mellett azért is tartjuk nagyon fontosnak, mert ezek a személyek illegalitásban töltött idejük alatt többnyire bűncselekmények elkövetéséből fedezik megélhetésüket, illetve a bujkáló életmóddal járó többletkiadásokat, így elfogásuknak bűnmegelőzési hozama is van.

11

Az elfogatóparancsokkal, körözésekkel kapcsolatos tevékenységünk eredményességét az elmúlt 5 év statisztikai adataival kívánom bemutatni, melyről tudni kell, hogy kizárólag a Miskolci Rendőrkapitányság állománya által elfogott személyeket tartalmazza, a társ rendőri szervek eredményeit nem:

Büntetőeljárásokban körözött személyek száma Elfogások száma Tartózkodási hely megállapítás Eredmények összesen

2007. 962 501 42 542

2008. 1157 602 50 652

2009. 1083 621 75 696

2010. 2011. 1183 1258 501 511 74 80 575 591

A fent írtaknak megfelelően a fenti elfogásokat jelentős számmal egészítették ki a B-A-Z. MRFK, illetve a Készenléti Rendőrség elfogásai, akiknek egész évben információs hátteret biztosítottunk, ezzel segítve munkájukat. A körözési vonalon 2012. január 3-án 571 db olyan ügy van folyamatban, melyekben elfogatóparanccsal körözött személyeket kívánunk kézre keríteni. (adatok a körözési vonal iktatókönyv és HERMON rendszer adatai alapján) 2. A közbiztonsági helyzet A közterületi jelenlét mértéke, a közterületek ellenőrzésével kapcsolatos feladatok teljesítése A Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén található 31 település közterületi rendjének fenntartásával kapcsolatos feladatokat elsősorban a kapitányság közrendvédelmi állománya látja el, ami a közrendvédelmi, a közlekedési osztály és az őrsök egyenruhás állományából tevődik össze. A közterületi szolgálatot ellátók legfontosabb feladata az állandó közterületi jelenlét biztosítása, az állampolgárok biztonságérzetének fenntartása, a jogsértéseket potenciálisan elkövető személyeknek e cselekményektől történő visszatartása, a közterület és a közlekedés rendjének fenntartása. A közbiztonsági és bűnügyi helyzet javítása érdekében a szakterület vezetése folyamatosan értékeli a rendelkezésre álló adatokat, és ennek megfelelően kerül sor a szolgálati feladatok szervezésére. A parancsnokok alapvető követelményként állítják a végrehajtó állomány elé, hogy érezzenek felelősséget a működési területükért, és szolgálatuk ellátása során tegyenek meg mindent a jogsértések megakadályozása, illetve a már bekövetkezett jogsértések elkövetőinek eljárás alá vonása érdekében, ugyanakkor intézkedéseik során az állampolgárokkal szemben indulatoktól mentes, toleráns, udvarias magatartást tanúsítsanak. A működési területünkön adottságaikban, lakosság-összetételben jelentős különbségekkel rendelkező települések, településrészek találhatóak. A területenként eltérő jellegű és nagyságú közbiztonsági problémák egyes esetekben rendkívül erőteljesen „törnek a felszínre”, komoly kihívások elé állítva az intézkedő rendőröket. Az utóbbi évek tapasztalatai, a lakossági visszajelzések alapján elmondható, hogy a közterületi állomány – ha időnként nehezen is, de – egyelőre meg tud felelni a kihívásoknak, a rendelkezésünkre álló – gyakran rendkívül szerénynek bizonyuló – erőforrásokat megfelelően használjuk fel.

12

A közterületi szolgálattal szemben támasztott legfontosabb követelmény, hogy folyamatosan biztosított legyen a gyors reagálás minden rendőri intézkedést igénylő körülmény felmerülése esetén. Fontos lenne továbbá, hogy elegendő erő jusson a megelőző jellegű, hagyományos járőrtevékenységre is. Bár 2011. évben a létszámhelyzetünk az előző évinél rendezettebbé vált, de ez is jelentős kétarcúságot mutat, mivel jelentős volt az állomány körében a fluktuáció, sok tapasztalt kolléga leszerelt, vagy ment nyugdíjba és a helyükre érkező új rendőrök sem elméleti, sem gyakorlati szinten nem rendelkeznek még megfelelő tudással. Ahhoz, hogy ezek a fiatal rendőrök hasonló szinten teljesítsenek, mint tapasztaltabb kollégáik, még el kell telnie egy-két évnek. Továbbra is elmondható, hogy „klasszikus” járőrtevékenységre egyre kevesebb lehetőségünk van, bizonyos időszakokban pedig szinte egyáltalán nincs. Ennek oka főként, hogy az utóbbi években a közterületi állománnyal szembeni elvárások bővültek, az általuk ellátandó feladatok sokasodtak. Emiatt gyakran csak az éppen elegendő közterületi létszámot tudjuk biztosítani. Az ilyenkor felmerülő, előre nem tervezhető feladatok esetén gyakran tapasztalható, hogy a bejelentésekre csak kisebb-nagyobb késéssel, más alegység illetékességi területéről átirányítva érkezik rendőr. A 2011. évben a közterületen töltött munkaórák száma nagyságrendileg azonos az előző évivel. Ez 2010. évben 314 947 óra volt, míg 2011-ben 318 023 óra. 2011. évben a Készenléti Rendőrség a kapitányság illetékességi területén 642 alkalommal, 3669 fővel, összesen 44034 órában látott el szolgálatot. Valamint a B-A-Z. Megyei Rendőrfőkapitányság Rendészeti Igazgatóság Mélységi Ellenőrzési és Közterületi Szolgálat Mélységi Ellenőrzési Osztály állománya 546 alkalommal, 2035 fővel, összesen 23743 órában látott el illetékességi területünkön szolgálatot. A 2011. évben is jelentős számban voltak az állományt pluszban megterhelő rendezvénybiztosítások, ide értve a különféle kulturális, sport és a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényeket. 2011. évben a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Ideiglenes Csapatszolgálati Század állományába a Miskolci Rendőrkapitányság 35 fő rendőrt biztosított állandó jelleggel. 2011. évben kétszer került sor a század Budapestre történő felrendelésére, a Meleg Büszkeség Napja alkalmából tartott felvonulás biztosítása, illetőleg csapatszolgálati képzés céljából. Egy alkalommal Miskolcon volt képzése a századnak. Kilencszer volt a miskolci állomány Gyöngyöspatán a kialakult közbiztonsági helyzet miatt rendfenntartó feladatok ellátása céljából, ahová egy, vagy két bevetési csoportot kellett biztosítani. A század állománya (így a Miskolci Rendőrkapitányság állományából 35 fő) egy alkalommal biztosított a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvényt Hejőszalontán. Hat alkalommal hajtottuk végre kísérését a vonattal, illetve busszal és gépjárművekkel idegenbeli mérkőzésre utazó DVTK szurkolóknak. Ezeken túlmenően a korábbi gyakorlatnak megfelelő színvonalon biztosítottuk a különböző labdarúgó, jégkorong, kosárlabda, futsall - sporteseményeket is. A legnagyobb megterhelést a labdarúgó mérkőzések biztosítása jelenti. Egy-egy ilyen mérkőzés során átlagosan 50-80 közterületi szolgálatot ellátó rendőr 6-8 órán keresztül kerül bevonásra, de volt az éven olyan kiemelt mérkőzésünk is, melyen - beleértve a Készenléti Rendőrség állományát is - több mint 400 fővel vettünk részt. A DVTK labdarúgó csapata a 2010/11-es szezonban az NB II Keleti csoportjában szerepelt, de a 2011/12-es szezonban már az NB I-ben, így a leterheltségünk az őszi szezonban jóval nagyobb mértékű volt, mint tavasszal. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is negatívan befolyásolta a közterületi szolgálatellátás helyzetét a Fogda- és Kísérőőri Alosztály létszámhelyzete, mert elegendő erőforrás hiányában több feladat ellátásához a közterületről kellett járőröket elvonni. Ez időközben javult valamelyest, a más kapitányságok státuszára hozzánk helyezett kollégák felvételével. A fogvatartotti létszám a „szabálysértési őrizet” miatt drasztikusan megemelkedett az elmúlt évekhez képest, és az sem javít 13

a helyzetünkön, hogy a Miskolci Rendőrkapitányság állománya az elvárásoknak megfelelően igyekszik végrehajtani a megye összes kapitányságának Miskolcon történő kísérését, ill. lehetőség szerint a szállításokat is. E feladat végrehajtása további létszám, és különösen eszközbővítést kívánna meg. Továbbra is pozitívumként kell értékelni, hogy a kapitányság III-as és IV-es objektumait fegyveres biztonsági őrség őrzi, így az eddig itt szolgálatot teljesítő rendőri állomány a közterület biztonságának növelése érdekében az utcán láthat el szolgálatot. A közterületen végzett tevékenység szempontjából sajátos helyzetben vannak a körzeti megbízottak, hiszen feladataik egy részét a bűnügyi ügyfeldolgozás teszi ki. A közrendvédelmi szolgálati ág bűnügyi ügyfeldolgozásban való részvétele fontos feladat, amely a rendőri erők hatékony felhasználása mellett erősíti a beosztottakban a területért való felelősségérzetet is. A nyomozásokkal kapcsolatos adminisztratív terhek növekedése, illetve a megfelelő technikai háttér hiánya azonban csökkenti a közterületi ellenőrzésekre fordítható időt. A körzeti megbízotti irodák nem rendelkeznek, ún. „közigazgatási” telefonvonallal és rendesen működő számítógépes hálózati kapcsolattal, így a különböző számítógépes alkalmazások, nyilvántartások használata rendkívül nehézkes. A fentieken túl olyan körülményeket szükséges megemlíteni, amelyek nem a közterületi szolgálattól vonják el a rendőröket, hanem a közterületen végzett járőrtevékenységtől. Ezek elsősorban az elővezetésekkel, lakcímkutatásokkal kapcsolatos feladatok teljesítése, a nyílt rendőri információk, környezettanulmányok készítése, karhatalom-igénylések teljesítése, továbbá helyszínbiztosítási és forgalomellenőrzési feladatok ellátása, valamint közlekedési balesetekben, és a számtalan ügyeleti küldésben történő intézkedés. Tapasztalataink szerint az ilyen jellegű feladataink sajnos minden évben tovább növekednek. A közterületi szolgálat helyzetének értékelése során említést kell tennünk az utóbbi időben jelentősen megnövekedett adminisztrációs és jelentési kötelezettségből adódó munkaterhekről. A rendőri korrupció megelőzése és a személyi állomány fegyelmi helyzetének javítása érdekében kiadott intézkedések szerint minden közterületi rendőri intézkedés megkezdését, annak helyszínét, befejezését, a tett intézkedéseket jelenteni kell az ügyelet felé, az intézkedés alá vont személyt, pedig ellenőrizni kell a körözési nyilvántartásban. Mindezeket az ügyeleten folyamatosan dokumentálni kell. Az ún. „ügyeleti pultnál” szolgálatot ellátók gyakran a bejelentések megfelelő szintű kezelését is csak nagy nehézségek árán tudják elvégezni.

A közterületi szolgálatot ellátó közrendvédelmi és közlekedésrendészeti állomány technikai ellátottsága, szolgálati állatok:

Közrendvédelem: A közrendvédelmi osztály, valamint a rendőrőrsök 2011. évben összesen 36 darab szolgálati gépkocsival (ebből 4 darab mikrobusz, 6 db terepjáró) rendelkeztek. Ez a szám 2010-ben 38 volt. 2011. év során két darab csapatszállító mikrobuszt (Iveco és Mercedes), amelyek csak „D” kategóriás vezetői engedéllyel voltak vezethetőek átcsoportosítottak tőlünk a Készenléti Rendőrséghez. Ezeknek a gépjárműveknek is megérezzük a hiányát, annak ellenére, hogy ezeket mindennapos szolgálatokban nem alkalmaztuk, azonban a csapatszolgálati összevonások, valamint mérkőzésbiztosítások alkalmával nagy hasznukat vettük. A gépjárműpark állapotáról elmondható, hogy a gépkocsik többségének műszaki állapota megfelelő. Több gépkocsi rendelkezik kiemelkedő kilométer-futással, illetve kifogásolható műszaki 14

állapottal. A kiemelkedő kilométerfutást igyekszünk kapitányságon belüli cserékkel megoldani, azonban ez a lehetőség véges, csak ideiglenesen jelentenek megoldásokat ezek az intézkedések. Az alegységek technikai eszközökkel való ellátottsága alapvetően elegendőnek mondható, de egyes informatikai eszközök elavultsága és ennek következtében történő gyakori meghibásodása rendszeresen okoz fennakadásokat a munkavégzésben. A számítógépes hálózati rendszer a körzeti megbízotti irodákban nincs kiépítve, a hálózathoz a rendőrőrsök is nehézkesen, gyakori meghibásodások mellett, megbízhatatlanul és nem kellő gyorsasággal kapcsolódnak. Híradástechnikai szempontból a közrendvédelmi állomány kellő mennyiségű (163 darab), korszerű EDR kézi rádióval rendelkezik, így a hírösszeköttetés folyamatos és megfelelő lehetne, de a rendszeres használat miatt a készülékek kezdenek elhasználódni, melynek következtében egyre több meghibásodás jelentkezik, de eddig cseréjükre nem volt lehetőség, javításuk pedig hosszadalmas, ezért a készülékek hosszú időre kiesnek a napi szolgálatból. Jelenleg hat darab, olyan működő gépjárművel rendelkezünk, amelybe kép- és hangrögzítő berendezés került beszerelésre. A rendszeres és problémamentes működtetés akadálya részben a járművek meghibásodása, részben a kamerák és tartozékaik hibája. Az Avasi Rendőrőrs, a Diósgyőri Rendőrőrs és a járőrszolgálati alosztály rendelkezik PDA készülékkel. Kedvező hatással vannak a közterületek rendjére a belvárosban, Diósgyőrben, MartinKertvárosban és az Avasi Lakótelepen telepített térfigyelő kamerák. Akár a tavalyi évben, az idén is folytak egyeztetések újabb térfigyelő kamerák felszerelésével kapcsolatban, melynek anyagi fedezetét az önkormányzat pályázatok benyújtásával biztosítaná. Sajnálatos azonban, hogy a kapitányság ügyeletére térfigyelőként beosztottak a szolgálati idejük jelentős részében az ügyeletes munkáját kell, hogy segítsék, és a térfigyelő rendszer használatára kevés idejük jut. Mindemellett nagy segítség, hogy a Papszer utcai központban az önkormányzat közterület-felügyelői 24 órás szolgálatot látnak el, s folyamatosan figyelik a kameraképeket. Osztályunkon belül a Járőrszolgálati Alosztály Kutyás Csoportja 6 képzett kutyavezetővel és 6 szolgálati kutyával rendelkezik, melyek jó, illetve kiváló minősítésűek, valamint a Sajóbábonyi Rendőrőrs állományából 2 körzeti megbízott kolléga rendelkezik még kutyával és közülük az egyik robbanóanyag-kereső kutya. A közrendvédelmi osztályon 10 kolléga rendelkezik érvényes bombakutatói minősítéssel. Közlekedésrendészet: A közlekedésrendészeti osztály összesen 5 db gépjárművel rendelkezett 2011-ben, amely 2010hez viszonyítva nem változott. Ezeknek a gépjárműveknek a műszaki állapota jónak mondható. Egy gépjármű rendelkezik kép- és hangrögzítő berendezéssel, azonban az általa készített felvételek közigazgatási eljárás kezdeményezéséhez nem használhatók fel. Az osztály egy darab PDA és egy darab sebességellenőrző készülékkel, továbbá összesen 8 darab, korszerű EDR kézi rádióval rendelkezik.

Rendezvénybiztosítások: 15

Gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények biztosítása A Miskolci Rendőrkapitányságra 2011. évben 37 olyan bejelentés történt, mely a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozik, ezek keretében 98 rendezvény megrendezésére került sor. A korábbi évekhez képest a rendőri intézkedések nem igényeltek lényegesen nagyobb előkészületi tevékenységet. Az állami és önkormányzati rendezvények iránti, a korábban megszokottaknál nagyobb hazai és külföldi érdeklődés lanyhult, így biztonsági kockázatuk is csökkent. A 2006. év szeptemberétől folyamatosan egyre kisebb érdeklődés mellett zajló, a Magyar Köztársaság Kormányának politikája, gazdasági megszorító intézkedései elleni, a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény hatálya alá tartozó demonstrációk, amelyek a kormányváltással megszűnni látszottak, most ismét erősödnek, a megtartott 98 rendezvényből 86 a II. félévben került megrendezésre. A Miskolci Rendőrkapitányság az Országos Rendőrfőkapitány által kiadott, a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei –március 15. valamint augusztus 20. és október 23.– rendezvényeinek rendőri biztosításáról szóló Intézkedési Terveknek megfelelően készült az illetékességi területére bejelentett rendezvények biztosítására. A megfelelő tervkészítési, felkészülési és végrehajtási tevékenységgel a Miskolci Rendőrkapitányság biztosította valamennyi résztvevő számára a kultúrált méltóságteljes megemlékezés lehetőségét. Évek óta tapasztalható jelenség, hogy a rendőrségre számtalan bejelentés érkezik egyéb ünnepekkel kapcsolatosan is, melyek jelentős része nem tarozik a gyülekezési jogról szóló törvény hatály alá, azonban ezek között is akad olyan, amely valamilyen szintű rendőri biztosítást igényel. Mivel jogszabály nem köti bejelentési kötelezettséghez a kulturális megemlékezéseket, azok nem minden esetben jutnak időben tudomásunkra, ami az adminisztrációt, valamint a gondos, szakmailag megalapozott tervezést nehezíti. Sportrendezvények biztosítása A Miskolci Rendőrkapitányság illetékességi területén megrendezett sportesemények rendőri biztosítása szempontjából kiemelten kell kezelni a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III.31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. §-ban megjelölt rendezvényeket. A rendeletben felsorolt sportágak – a labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong – közül a vízilabdát és a kézilabdát kivéve mindegyikben élvonalbeli sportegyesületek, klubok versenyeztek városunkban. 2011. évben is kiemelt feladatokként adódtak, a Diósgyőri VTK labdarúgó, valamint a Miskolci Jegesmedvék Jégkorong SE és a Borsod Volán futsall valamint a DKSK-MISI csapatának mérkőzései. Ezeken a sportrendezvényeken belül is külön hangsúlyt kaptak a DVTK labdarúgócsapatának mérkőzései. A sportrendezvények összességében 55 alkalommal kerültek biztosításra 1898 fő rendőri létszámmal, mely összesen 11274 munkaórát vett igénybe. Az ezekre a rendezvényekre való felkészülés során az eligazítások alkalmával külön kitértünk a legfontosabb szempontokra, kérdésekre, annak érdekében, hogy a rendkívüli eseményeket elkerüljük. A DVTK tulajdonosi köre 2011. évben is nagy létszámú, felkészült rendezői gárdát foglalkoztatott a mérkőzések biztosításában, és részben ennek is köszönhető, hogy komolyabb rendbontás nem alakult ki a stadionon belül. Mindenképpen sikerként kell elkönyvelni a megerősítő erőkkel együtt több mint 400 fővel biztosított DVTK-FTC bajnoki labdarúgó mérkőzést, ahol a két szurkológárda összecsapási szándéka ellenére, a jó előkészítő munkának és a rendezőkkel való szoros kapcsolattartásnak 16

köszönhetően sikerült megakadályozni a szurkolócsoportok találkozását mind a stadion környékén, mind a város más területein, illetve azon kívül is. A kulturális rendezvények, valamint a nemzeti ünnepek biztosításai A 2011. évben megrendezésre került kulturális és egyéb rendezvényeket sikeresen biztosítottuk. A programok rendbontás nélkül lezajlottak, rendőri beavatkozást - a közlekedési feladatok kivételével - nem igényeltek. Napjainkra elmondható, hogy Miskolc városa fesztiválvárossá nőtte ki magát. Nagyszámú kulturális, évről-évre ismétlődő, már hagyománnyá váló rendezvény kerül megszervezésre, amelyek kivétel nélkül nagy érdeklődésre tartanak számot. Kiemelten kellett kezelni a Kocsonyafesztivált, az Operafesztivált, továbbá a Cinefest filmszemlét. A fesztiválok idején több kisebb rendezvény, felvonulás, bemutató kerül megtartásra, többnyire a város belvárosi részén, így különösen a Széchenyi utcában, a Déryné utcában és a Szinva teraszon. Ezek némely esetben együtt járnak a villamosforgalom időszakos korlátázásával, azonban ebből ez idáig probléma nem származott. A 2011. március 15-ei rendezvények biztosításában 86 fő rendőr 415 órában vett részt. A 2011. augusztus 20-ai rendezvények biztosításában 22 fő rendőr 235 órában vett részt. A 2011. október 23-ai rendezvények biztosításában 97 fő rendőr 635 órában vett részt. Összességében megállapítható, hogy 2011 évben a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó, valamint a kulturális és sportrendezvények tekintetében szakszerűen, jogszerűen, megfelelő szinten kerültek előkészítésre és végrehajtásra a rendezvénybiztosítással kapcsolatos rendőri feladatok. A működési terület baleseti helyzete A 2011-es évben siker koronázta erőfeszítéseinket, folytatódott a közlekedésbiztonság javulása kapitányságunk illetékességi területén. A kitűzött célt teljesítettük, munkánk eredményét mutatja a balesetek számának több éve tartó csökkenése. Az európai közlekedéspolitika egyik fő céljaként azt tűzte ki, hogy az Európai Unióban 2000 és 2010 között 50 %-kal csökkenjen a közúti balesetben elhunyt személyek száma. A hazai célkitűzéseket tartalmazó „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” című program óvatosabban fogalmaz a „Fehér Könyv” előírásainál, ugyanis 2010-re a halálos áldozatok számának csupán 30%-os csökkenését irányozza elő, az elvárt 50%-os csökkenést pedig 2015-re célozza meg. Olyan sikeres helyzetben vagyunk, hogy a hazai célkitűzéseknek már most megfelelünk, ugyanis 2001hez viszonyítva a halálos balesetek száma 38%-al csökkent. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma 2010-hez képest 5 %-kal esett vissza. Közútjainkon 316 sérüléses baleset történt, szemben a tavalyelőtti 333-al. A 2005-ös év folyamán 599 személyi sérülést eredményező közlekedési baleset történt, az azóta eltelt néhány év alatt ez a nagy szám megfeleződött. A balesetek súlyossági foka is igen kedvezően alakult, 2011-ben csak 13 halálos baleset történt. 2010-ben is csak 14 ilyen tragikus esemény következett be, de még ezt is sikerült tovább javítani. Az év utolsó hónapja - a karácsonyhoz kötődő jelentős forgalom, a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények és rossz útviszonyok miatt - némileg emelte a balesetek számát, de éves viszonylatban, a csökkenés jól érzékelhető.

17

A súlyos sérüléssel járó balesetek száma a tavalyelőtti 106 esetről 111-re emelkedett, ami 5%-os emelkedésnek felel meg. 2010-ben 214 könnyű sérülést eredményező esemény történt, ez a szám 2011-ben már csak 192, ami 10 %-os csökkenést mutat. Útjainkon 24-gyel kevesebb (423) személy sérült meg, mint korábbi évben. A bekövetkezett balesetekben 14 fő halt meg, ez megegyezik az előző évi adattal, 128 személy szenvedett súlyos sérülést (2010-ben 104), 281 fő sérült könnyebben (2010-ben 214). A közlekedéspolitikai koncepció a 2001-es évet veszi bázisnak. Az elmúlt nyolc év baleseti adatait áttekintve láthatjuk, hogy haladunk a kitűzött cél felé. A 2011-es év elvárásainknak megfelelően alakult, a feladatot teljesítettük. Az idei évben továbbra is azon kell munkálkodnunk, hogy ezt az eredményt megőrizzük, esetleg tovább javítsuk. A halálos balesetek száma a 2001-es bázisévben - az előző öt év átlagához (23) viszonyítva alacsonyabb volt (21), ami a következő évben sem javult. A fordulat 2005-ben kezdődött, a halálos balesetek száma azóta folyamatosan csökken. Az egyre szigorodó szankciók és a fejlődő technikai háttér a biztosíték arra, hogy a 2015-re kitűzött cél jó eséllyel megvalósul. A halálos közlekedési balesetek alakulása 2001-től 2011 végéig. Az elmúlt hét évben sikerült az előző időszaknál kedvezőbb eredményt elérni. 35 30 25 20 15 10 5 0

2001

2003

2005

2007

2009

2011

600 500 400

szem élyi sé rülése s bales etek szám a

300 200 100 0 2001

2003

2005

2007

2009

2011

18

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

ittas s zem é ly által ok ozott bale s e tek s zám a

2001

2003

2005

2007

2009

2011

A tavalyi év adatai összehasonlítva a 2010-es évvel ( felülmúlta várakozásunkat). Időszak 2010. 2011. Változás %-ban

Halálos balesetek 14 13 -7

Súlyos sérüléses 106 111 +5

Könnyű sérüléses 214 192 -10

Anyagi káros 1102 864 -21

Összes baleset 1435 1180 -18

Megyei sőt országos összehasonlításban sem kell szégyenkeznünk. Megyénkben 8%-al csökkent a sérüléses balesetek száma, kapitányságunkon 5%-al, de van két olyan kapitányság, ahol 10%-ot meghaladó az emelkedés. Az országban lévő nagyobb városok adatai jelentős eltérést mutatnak. Az Egri Rendőrkapitányság területén jelentős, 28%-os az emelkedés, Salgótarjánban és Debrecenben stagnálás figyelhető meg. Szegeden és Nyíregyházán a csökkenés egy picivel alattunk marad. Pozitívabb kép egyedül Pécs környékéről érkezett, mivel ott 15%-os a javulás. Az előzetes országos adatok alapján a személyi sérüléssel járó balesetek száma csak 3,12%-al kevesebb, mint 2010-ben.

19

900 800 700

M is k olc

600

De bre ce n

500

Pé cs Sze ge d

400

Nyíre gyháza

300

Ege r

200

Salgótarján BAZ.M e gye

100 0 2010

2011

A baleseteket vizsgálva megállapítható, hogy 46 esetben ittas személy miatt következett be baleset, ami az összes esemény 14,5%-a. Az előző évhez viszonyítva pedig több mint 13%-os a csökkenés. A baleseti okokat elemezve az első helyen 120 esettel a sebesség helytelen megválasztása áll (38%), 65 esetben az elsőbbségadási kötelezettség elmulasztása (20%) volt a kiváltó ok, kanyarodási szabályok megsértése miatt 48, gyalogos hiba miatt 26 (8%) alkalommal következett be baleset. Ezen okok a legjellemzőbbek, de természetesen ide sorolhatók még a követési távolság be nem tartása, a figyelmetlenség és egyéb más tényezők is. Követési távolság be nem tartása miatt 12 esetben következett be baleset, jellemzően az ilyen típusú ütközések csak ritkán okoztak személyi sérülést. A legtöbb balesetet az idén is személygépkocsi-vezetők okozták 60,4 % (191 fő), míg 8 %-ot a gyalogosok (26 fő). Gyakran történik baleset tehergépkocsi-vezetők miatt (25 fő), valamint kerékpárral közlekedők miatt 10% (33 fő). Itt meg kell jegyezni, hogy a kerékpárral közlekedők kiemelt szerepet kaptak az elmúlt év baleseti statisztikájában, ennek kapcsán természetesen a közúti ellenőrzések célpontjává is gyakrabban váltak. A 2012-es év fő feladata az általuk okozott balesetek megelőzése. Autóbuszvezető 16 esetben okozott személyi sérüléssel járó balesetet szemben a 2010-es adattal, amikor 11 ügyben okolható a balesetért az autóbusz vezetője. Motorkerékpáros 15, segédmotorkerékpár-vezető 6 alkalommal volt okozója balesetnek. Külföldi állampolgár 5 esetben okozott sérüléssel járó balesetet. Ez a szám gyakorlatilag megegyezik az előző évi adattal, továbbra sem jellemző, hogy külföldi állampolgárok okoznának balesetet. Az időpontokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legtöbb baleset 12.00 és 18.00 óra közötti időben következett be, szám szerint 129, ami az összes balesetek 41 %-a. A délelőtti órákban 81, míg az esti órákban 56 baleset történt. Az éjszakai órákban 33, míg a reggeli órákban 17 esetet regisztráltunk. A balesetek száma összefüggésben van a forgalom nagyságával, az esti, éjszakai órákban alacsonyabb, míg a nappali órákban nagyobb számban történik esemény. Az előfordulási helyeket vizsgálva kitűnik, hogy a legveszélyesebb részek a 2515-ös számú közút, a 3-as sz. főút lakott területeken belül lévő szakaszai, valamint a 26-os, 35-ös és a 37-es számú főút. Szintén több baleset történt a 3607-es számú úton Bőcs és Hernádnémeti környékén. Miskolc város legveszélyesebb részei a Szentpéteri kapu, Győri-kapu, az Andrássy és Kiss tábornok utak, valamint a Csabai kapu és a vele párhuzamos Soltész Nagy Kálmán utca, a József Attila út illetve a Búza tér környéki belvárosi terület. Jelentős fejlesztéseket hajtottak végre Miskolc belvárosában a Dayka Gábor utat és a Petőfi utat érintően, s a villamos pálya 20

rekonstrukciója is a végéhez közeledik. Az útépítési munkák jelentős többletfeladatot (forgalomirányítás) róttak ránk. A büntetőeljárások száma is kedvezően alakult az elmúlt évben. 2011-ben 371 db nyomozást fejeztünk be, a 2010-es évben ez a szám 396 volt, a csökkenés 3,7%-os. Feljelentés kiegészítésére 8 ügyben került sor, ebből 5 ügyben a feljelentést elutasítottuk. Vádemelési javaslattal 107 esetben éltünk az ügyészi szervek felé, valamint 87 ügyben tudtuk a bűncselekmény elkövetőjét bíróság elé állítani, ami 40%-al magasabb az előző évinél. (RZS NEO Univerzális ügylista adatai alapján). A táblázat tartalmazza az elmúlt évben befejezett eljárásokat. Bűncselekmények: Járművezetés ittas (bódult) állapotban Közúti baleset okozás Járműv. tiltott átengedés Közl. bizt. elleni bcs. Segítségnyújtás elmulaszt. Cserbenhagyás Közúti veszélyeztetés Összes:

2009 336

2010 281

Év: 2011 181

eltérés a 2010 és 2011 között (%): -35,5

87 1

83 0

86 0

3,6 0

56 21

36 14

49 26

36 86

9 15 528

8 19 449

8 17 372

0 -10 -17

A közlekedési bűncselekmények száma három éve folyamatosan csökken. Legnagyobb mértékben az ittas járművezetés vétsége esett vissza, amit részben alátámaszt, hogy a balesetek okozói körében is csökkent 13%-kal az ittasság. A közúti balesetek okozása, a cserbenhagyás és a járművezetés tiltott átengedése esetében nem volt érdemi változás. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények száma 2010-ben lényegesen csökkent, majd 2011-ben ismét emelkedett. A változások mögött nincs egyértelműen meghatározható ok, jellemzőnek tekinthető elkövetési magatartás a mozgó jármű megdobálása. Sok esetben az elkövetők gyermekkorúak. A segítségnyújtás elmulasztása miatt indult eljárások száma jelentős eltéréseket mutat. Több esetben az elkövető nincs tisztában azzal, hogy magatartásával bűncselekményt követ el. A közlekedési baleset miatt kialakult idegállapot, félreértés vezet a jogsértés elkövetéséhez. A balesetben érintett személy tapasztalatlansága és idegi állapota jelentősen befolyásolja az említett cselekmények gyakoriságát. „A nem bűncselekmény, hanem szabálysértés” hivatkozással megszüntetett ügyekre (25 db) továbbra is jellemző, hogy a közúti jármű ittas vezetése miatt indult nyomozás során a gyanúsítottnak a védője által „ irányított” vallomását követően kirendelt igazságügyi szakértő bűncselekményt eredményező (0,8 ezreléket meghaladó) értéket nem tud megállapítani. Ritkább esetben kerül sor nyomozás megszüntetésre a közúti baleset gondatlan okozása miatt elrendelt ügyekben, amikor is az elsődleges orvosi véleménynek ellentmondó hivatalos orvosi látlelet megérkezik, s ekkor szembesülünk a ténnyel, hogy a sérülés csak nyolc napon belül gyógyul. Igazgatásrendészeti tevékenység: Szabálysértési tevékenység:

21

A szabálysértési feljelentések számát tekintve a 2011-es évben 6984 ügyet iktattunk, ami az elmúlt 2010-es évhez képest csökkenést mutat. ( 2010-es évben 7868 db ügy került iktatásra.) A kiszabott pénzbírság vonatkozásában az egy főre jutó átlag tavaly 20.576.-Ft volt, az azt megelőző évben 23.098.-Ft. Az elmúlt évben összességében 88.724.000.-Ft pénzbírságot szabtunk ki, ez 2010-ben 112.443.000.-Ft volt. A pénzbírság kiszabásában jelentős eltérés nem mutatkozik, továbbra is kellő szigorral és következetességgel állapítjuk meg annak mértékét. Járművezetéstől eltiltást kiemelt közlekedési szabálysértés elkövetése miatt 330 esetben alkalmaztunk. A korábbi évekhez viszonyított alacsony eltiltási arány a közigazgatási bírság folyamatos bővítésének tudható be. A jogszabályi változásoknak megfelelően a kismértékű italfogyasztást követő gépjárművezetése esetén is közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye, ami járművezetéstől eltiltást nem von maga után. Az ügyek számát tekintve magas a benyújtott kifogások aránya, mely elérte a 925 db-ot, ami a kiküldött marasztaló határozatok 12,9 %-a. A kifogások magas számának oka a romló gazdasági helyzetre, továbbá a régió folyamatos elszegényedésére vezethető vissza. A meghallgatások során hozott határozataink számarányában pozitív elmozdulásról adhatunk számot, ugyanis 6 % - ról sikerült 8,6 %- ra emelni a tárgyalást követő döntéseink számát. Ezzel párhuzamosan a bíróság elé állítás, vagyis a gyorsított szabálysértési ügyeinkben őrizetbe vett személyek száma nagymértékben ( 312 - ről 959-re ) emelkedett. A kapitányságon történt szemléletváltást követő növekedés az igazgatásrendészeti osztály munkáját megnehezítette ugyan, de hosszabb távon a preventív szempontok érvényesülését várjuk. A tulajdon elleni szabálysértések mellett jelentős mértékben emelkedtek az erőszakos, garázda jellegű cselekmények, melyek a gyorsított eljárásaink számának növekedéséhez vezettek. Említést érdemel, hogy ügyeink 60,5%-ában, azaz 559 fővel szemben szabott ki a bíróság büntetésként elzárást. Megyei viszonylatban a Miskolci Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya a gyorsított ügyek közel 50%-át ( 46,8 %) dolgozta fel és vitte bíróság elé. A hatáskörünkbe tartozó szabálysértések megszüntetésének számarányát továbbra sem tudtuk csökkenteni, tekintettel arra, hogy a közterület-felügyelet által megküldött feljelentések hatóságunkhoz általában az elévülés határán érkeztek. Ezekben az ügyekben már nem állt rendelkezésre megfelelő idő arra, hogy eredményesen tudjuk befejezni eljárásainkat, ezért a befektetett munka ilyenkor nem térül meg, és az ügy előadója sokszor felesleges bizonyítási eljárást kénytelen lefolytatni. Az előrevetített jogszabályi változások tükrében látható, hogy a munkafeladatok ismételt növekedése indokolttá teszi a létszám és a technika fejlesztését ( 2011. december 23-án fogadták el az új szabálysértési törvényt, mely 2012. április 15-én lép hatályba ). Az alkalmazott pénzbírság behajtása évek óta leterheltséget és indokolatlanul hosszú időt jelent a végrehajtással foglalkozók számára, ugyanis az önkéntes befizetések évek óta egyre kevesebb ügyben teljesülnek. Az érkezett ügyek mennyiségéhez viszonyítva az elővezetések száma igen magas (948), ezzel szemben a sikeres elővezetés aránytalanul alacsony (225). A határidők betartására fokozott figyelmet fordítunk, csakis nagyon indokolt esetben kerülhet sor a meghosszabbításra.

22

A bírósággal a kapcsolatunk jónak mondható, bár előfordult a bizonyítási eljárások során jogértelmezési különbség. A kifogások miatt megküldött határozataink döntő többségét a bíróság hatályában tartotta. Az ügyészi óvások és jelzések száma az ügyforgalom nagyságához viszonyítva nem számottevő, döntő többségük valamilyen adatelírás vagy információ hiánya miatt történik. Kapcsolatunk az ügyészséggel napi szintű, folyamatosan egyeztetünk, így az elővezetések elrendelésének jóváhagyása és annak végrehajtása zökkenőmentes. Fegyver- és engedélyügyi tevékenység: A fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek számában jelentősebb érdemi változás nem történt. Az elmúlt időszakra is jellemző volt a gáz-riasztó fegyverek viselése iránti kereslet növekedése. Illetékességi területünkön a lőterek, fegyverjavító és fegyverkereskedelmi egységek ellenőrzését végrehajtottuk, hiányosságot, jogszabálysértést nem észleltünk. A 2011-ben lejárt tartási engedélyek döntő többségét megújítottuk. A fegyvertörvényből fakadóan több mint 300 tartási engedély megújítása és az ezzel járó háttérmunka többletfeladatot jelentett a területen dolgozóknak. Az utóbbi időben észlelt számítástechnikai problémák folyamatosan megnehezítették az ügyintézést, azonban köszönhetően az előadók munkájának ez az ügyfélfogadásban nem okozott fennakadást. A kérelmek beadása alkalmával folyamatos tájékoztatást adtunk azoknak az ügyfeleknek, akik ezt igényelték. A tájékoztatást mind írásban, mind szóban - kiemelve a jogszabályi módosításokat is - megadtuk. Területünkön közel 1000 fő rendelkezik vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, és 1846 személynek engedélyeztük a gáz-riasztófegyver önvédelmi célú viselését. Személy- és vagyonvédelmi tevékenység: A szakterületen az elmúlt időszakban jelentős mértékű megújítási folyamat indult el. Jelenleg kb. 2500 vagyonőri igazolvánnyal rendelkező személyt tartunk nyilván. Hasonlóan a fegyverügyintézéshez itt is az öt évvel ezelőtt kiadott nagy mennyiségű vagyonőri igazolvány megújítását kezdeményezték az ügyfelek. Tapasztalatként elmondható, hogy az anyagi terhek, és a piac telítettsége miatt a kérelmezők száma folyamatosan csökkent. Az év közben történt priorálásoknak, továbbá az egyéb intézkedéseknek megfelelően több vagyonőri igazolvány és szakhatósági engedély visszavonására került sor. Felügyeleti bírság kiszabását egy céggel szemben kezdeményeztünk, és 12 esetben éltünk szabálysértési feljelentéssel valamilyen hiányosság vagy jogsértés észlelése miatt. Kiemelt kockázatú labdarúgó mérkőzéseken és egyéb rendezvényeken is ellenőrzést hajtottunk végre. Ennek során vizsgáltuk a biztonsági személyzet munkáját és a jogszabályi előírások betartását. Bűn-és baleset-megelőzési munka

23

Bűnmegelőzési tevékenység: A rendőri tevékenység szerves része a bűnözés növekedésével szembeni globális reagálás, ami nem korlátozódhat csupán a bűnelkövetőkkel szembeni intézkedésre. A Miskolci Rendőrkapitányság alapvető célkitűzése volt, hogy tenni kell az ifjúság védeleméért, a nőkkel, az idős és fogyatékkal élő emberekkel szembeni bűncselekmények és a narkománia visszaszorítása érdekében. A rendőrség egymagában nem tud megbirkózni a bűnözés terjedése által okozott problémákkal, a folyamat megfordításával, még kevésbé a keletkezett károk enyhítésével. A hatékony bűnmegelőzés csak partneri kapcsolatban dolgozó résztvevőkkel kivitelezhető. Éppen ezért a bűnmegelőzési munkához szervesen és elengedhetetlenül hozzátartozik a társszervekkel történő kapcsolattartás, együttműködés. Ide tartozik a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya, a Területi Gyermekvédelmi Központ (TGYK), az ÁNTSZ, a Drogambulancia, a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége, a Művelődési Házak valamint a polgárőrség, a közterület-felügyelet, a különböző vagyonvédelmi cégek, sőt az egyházak is. A Bűnügyi Osztály Ifjúságvédelmi és Bűnmegelőzési Alosztályán egy fő foglalkozik a bűnmegelőzési, áldozatvédelmi feladatok ellátásával. Munkája fontos részét képezi a városban és annak vonzáskörzetében található általános és középiskolákban bűnmegelőzési tárgyú órák megtartása, valamint D.A.D.A. Biztonságra Nevelő Iskolai Program általános iskolás diákok részére történő oktatása. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájában fontos szerepet kapott az időskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények számának csökkentése, megelőzése is. Felmértük mind a sértettek oldaláról jelentkező sajátosságokat (amelyek életkorukból adódóan hozzájárulnak ahhoz, hogy bűncselekmények áldozataivá váljanak), mind pedig a sérelmükre jellemzően elkövetett bűncselekmény típusokat, azok körülményeit (helyszín, módszer, időpont stb.). Az áldozatvédelem kapcsán említendő meg, hogy az állampolgárok széleskörű tájékoztatása érdekében munkatársaink kivonatokat készítettek arról, hogy kik azok, akik kárenyhítésre jogosultak és milyen jellegű támogatást, hol, mikor, milyen elérhetőségen, milyen feltételek mellett vehetnek igénybe. Ezeket a tájékoztatókat a lehető legtöbb helyen - épületen belül és kívül is igyekeztünk elhelyezni, közismertté tenni. A feljelentési nyomtatványon is szerepel az áldozatsegítés és állami kárenyhítés igénybevételének a lehetősége. Kapitányságunkon az áldozatok személyiségi és adatvédelmi jogait maradéktalanul igyekszünk érvényesíteni, áldozatvédelem témaköréből az állomány oktatáson vett részt, ami a kapitánysági oktatási tervben is szerepelt. A bűnmegelőzési munka kapcsán az elmúlt évben az alábbi fontosabb feladatok kerültek végrehajtásra: •

Az áldozattá válás megelőzése érdekében az oktatási intézményekben tartott előadásoknak nagy részét külön a viktimológiának szenteltük.

•

Az áldozattá válás elkerülésére már hagyománnyá vált, hogy minden új tanév megkezdése után az oktatási intézmények igazgatóit egy levélben szólítjuk meg, melyben felhívjuk a figyelmet a fiatalok értékeikkel szembeni helytelen magatartás mintáira és ezzel együtt a helyes minták követésére, így történt ez tavaly is.

•

Ebben a tanévben is sor került a tanintézetek igényei szerinti bűnmegelőzési osztályfőnöki órák megtartására.

24

•

Ezen túlmenően az év végén tapasztalható növekvő vásárlóforgalom miatt a nagyobb bevásárlóközpontok, vásárcsarnokok, tömegközlekedést lebonyolító közintézmények (MKV Zrt., Borsod Volán) vezetői felé a bűnmegelőzés és áldozattá válás elkerülése érdekében éltünk felhívással.

•

Prevenciós és áldozatvédelmi tevékenységünk fontos részét képezi az „Ifjúságvédelmi Őrjárat” elnevezésű akció-sorozatunk, amelyet az iskolakerülő diákok, valamint az intézetből szökött fiatalok elszámoltatása céljából indítottunk el. Ennek során egy közbiztonsági ellenőrzés keretein belül az őrjárat tagjai igazoltatják a fiatalokat, az adataikat felírják, majd megküldik az illetékes iskolának. Bizonyított „lógás” esetén az iskola feladata, hogy felhívja a szülők figyelmét a gyermek iskolakerülésére.

Az iskolákban végzett ifjúságvédelmi munka a számok tükrében: Belügyi osztályfőnöki órák száma

2010. évben 92 óra 2011. évben 164 óra

D.A.D.A. órák száma

2010. évben 6 óra 2011. évben 10 óra

ELLEN-SZER órák száma

2010. évben 2 óra 2011. évben 5 óra

Az előadásokat 2010. évben 2470 fő hallgatta meg, míg 2011. évben 4187 fő vett részt ezeken az előadásokon. Balesetmegelőzési tevékenység: A baleset-megelőző tevékenységet egy fő közlekedési főelőadó koordinálja. Áprilisban részt vettünk a „közlekedésbiztonság gyermek szemmel” című rajzverseny lebonyolításában, valamint még ebben a hónapban a „Kerékpáros Iskola Kupa „ területi fordulóját is végrehajtottuk. Tavasszal több általános iskolában közlekedésbiztonsági felvilágosító előadást, bemutatókat tartottunk. A Miskolc Városi Tűzoltóságon az első és második félévben is 3 -3 alkalommal tartottunk szakmai előadást. Az iskolai év vége előtt, illetve a tanév kezdetén az írott és elektronikus sajtó útján igyekeztünk felhívni a figyelmet a baleseti okokra, a gyermekekre leselkedő veszélyekre. A médián keresztül akcióinkról, kampányainkról, a jellemző baleseti okokról és okozókról tájékoztattuk a közlekedésben részt vevőket. Szinte minden jelentősebb balesetről fényképes melléklettel beszámolt a Borsod Online internetes lap, illetve az Észak-magyarország című napilap. Szeptember hónapban - már hagyományosnak tekinthető módon - folyamatos rendőri jelenlétet biztosítottunk a balesetveszélyes útvonalak mentén található iskoláknál. Jelentős energiát fordítottunk a Miskolc Város Önkormányzata által szervezett Európai Autómentes Nap lebonyolítására. A Miskolc területén bekövetkezett beleseti okokat és helyeket figyelemmel kísértük és a megelőzésük érdekében az érintett közútkezelőnél forgalomi rend felülvizsgálatot

25

kezdeményeztünk. A közlekedésbiztonság javítása érdekében folyamatos párbeszédet folytatunk az érintettekkel. Természetesen a fejlesztéseket behatárolják az anyagi lehetőségek. Az iskolák környékét a reggeli és a délutáni időszakban visszatérően ellenőriztük, aminek eredménye, hogy nem történt gyermekeket érintő tragédia, gyermekkorú halálos áldozat nem volt a tavalyi balesetekben. A biztonságos közlekedés érdekében az illetékességi területünkön lévő oktatási intézményeknél a tanév végén, illetve kezdetén felvilágosító előadásokat tartottunk a gyermekek részére. Az említett tevékenységünket beolvasztottuk az „iskola rendőre” elnevezésű programba. Az iskolák vezetői örülnek a közvetlenebb rendőri kapcsolatnak. A kezdeményezés mindenképpen hasznos a rendőrség és a tanintézetek számára is. Sok esetben nem csak közlekedési probléma, hanem bűnügyi jellegű nehézségek megoldásában is kértek segítséget tőlünk. Nagy örömünkre szolgál az a tény, hogy Miskolc városában valamint a kapitánysághoz tartozó vidéki településeken működő általános iskolák nagy része csatlakozott az „ iskola rendőre” programhoz, így jelenleg 58 intézménynek - a tavalyi 32-höz képest - 49 iskolarendőre van. Folyamatos a kapcsolattartás az iskolarendőrök, illetve az intézmények között. Minden iskolában kihelyezésre került az iskolarendőr neve és elérhetősége. Az iskolarendőrök tevékenységükről adott időszakonként jelentést készítenek, valamint a kidolgozott naplót folyamatosan vezetik (az év végén a napló vezetése ellenőrzésre került), így nyomon követhető a végzett tevékenység. Az oktatási év során több iskolában, és a gyereknapra tekintettel a Sajólád községben működő óvodában 110 gyermeknek tartottunk balesetmegelőzési oktatást, illetve versenyek keretében hívtuk fel a figyelmet a helyes, balesetmentes közlekedésre. Az oktatást elősegíti, hogy a kapitányság rendelkezik 2 db. ún. „Mobil KRESZ Parkkal”, mellyel játékosabbá tehettük az oktatást. 2011. május hónapban felkérés érkezett a Miskolci Rendőrkapitányságra a Cifra Palota Játszóháztól, hogy 2011. június 20-tól induló, 9 héten át tartó táborukba heti 1 alkalommal tartsunk baleset megelőzési előadást 3-11 éveseknek. A felkérésnek szívesen tettünk eleget. Folyamtatos a kommunikáció a közlekedési szakemberekkel annak érdekében, hogy forgalom-szervezési bejárások keretében még biztonságosabbá tegyük a gyermekek balesetmentes közlekedését. Tapasztalataink szerint a helyes közlekedés-biztonságra nevelés mellett mindinkább igényként fogalmazódik meg az általános iskolák vezetésében a bűnmegelőzési ismeretterjesztés is, különösen az általános iskolák felső tagozatos tanulói tekintetében. A rendőrök munkájának segítése érdekében együttműködünk a Bűnügyi Osztály bűnmegelőzési előadójával, aki több esetben tartott előadást az iskolarendőr felkérése alapján. 2011. január 12-én 28 Miskolcon található középfokú intézményt kerestünk meg levélben, hogy kívánna-e csatlakozni az „Iskola rendőre ” elnevezésű programhoz. Az elküldött leveleket kettő kivételével minden iskola átvette és 2011. január 25-ig 10 iskola jelezte, hogy részt kívánnak venni a programban, valamint e kezdeményezést pozitívan fogadták. November és december hónapban már 3 középfokú intézmény valamennyi osztályában „Diszkóbalesetek megelőzése” címmel közlekedésbiztonsági előadásokat tartottak a kollegák, és ezek az előadások az év első negyedévében a többi iskolában is megtartásra kerülnek. A Miskolci Rendőrkapitányság főelőadója felvette a kapcsolatot a területileg illetékes önkormányzatok polgármestereivel - ahol lehetett személyesen is - és tájékoztatta a „iskola rendőre ” programról. A személyes kapcsolatfelvétel során valamennyi polgármester kedvezően fogadta a programot, és szükségesnek tartották azt. A kerékpárosok által okozott és elszenvedett balesetek megelőzése érdekében 2011. április 22én a „Föld Napja” elnevezésű program valamint szeptember 22-én az „Autómentes Nap„ elnevezésű program alkalmával a Critical Mass kerékpáros felvonulás előtt közlekedésbiztonsági szempontból átvizsgálásra kerültek az itt megjelent gyermekek, felnőttek 26

kerékpárjai, azok kötelező tartozékai. A kerékpárok átvizsgálása folyamatos és azokban az iskolákban kerül rá sor, ahol működik az „Iskola rendőre” program. Ennek során mind közlekedésbiztonsági szempontból, mind a jogszabályi feltételeknek megfelelő (6/1990. KÖHÉM rendelet) kerékpárokra felkerülnek azok az öntapadós „iskolarendőr” emblémával ellátott matricák, melyet a Megyei Balesetmegelőzési Bizottság biztosított. A „Látni és látszani” jelmondat jegyében a B-A-Z. Megyei Balesetmegelőzési Bizottság támogatásával a gyalogosok és kerékpárosok védelmében 2011. november 30 - december 02. között három napos balesetmegelőzési, figyelemfelhívó kampányt szerveztünk a borsodi megyeszékhelyen. A három napos akció első két napján a kollégáim a gyalogosok és kerékpárosok ellenőrzése során láthatóságot biztosító eszközöket osztottak. A kampány harmadik napján a Szent Imre Római Katolikus Iskolában tartottak közlekedésbiztonsági vetélkedőt, majd zárásként rendőri felvezetéssel onnan kiinduló rövid kerékpáros felvonulásra került sor. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság és a Nemzeti Közlekedési Hatóság közös szervezésében 2011. májusban elindított „Szuperbringa” programhoz kapcsolódó munkát is eredményesen végezzük. A feladat végrehajtása május hónaptól folyamatosan működik, a kapitányságra érkezett közlekedésbiztonsági rendezvények keretén belül átvizsgálásra kerültek a gyerekek által az iskolába elhozott kerékpárok, de közlekedés-biztonsági szempontból, a jogszabályi feltételeknek megfelelő (6/1990. KÖHÉM rendelet) kerékpárokkal nem találkoztunk, hiszen több kötelező tartozék is hiányzott (első és hátsó lámpák, rosszul működő első vagy hátsó fékek, vagy egyáltalán nem működő fékberendezések, csengő hiánya, prizmák hiánya). Ezekben az esetekben - Ónod Általános Iskola, Miskolc, Hunyadi Mátyás Általános Iskola - kb. 50 kerékpár került átvizsgálásra és egyetlen egy matrica nem került fel kerékpárra. 2011. június 09-én került volna sor a Kazinczy Ferenc Általános és Magyar Angol Kéttannyelvű Általános Iskola Miskolc, Középszer u. 3. szám alatti épületénél a kerékpárok átvizsgálására, de a gyerekek nem hozták magukkal a kerékpárjukat. Több száz kerékpár- átvizsgálásból kb. 50-60 a jogszabálynak megfelelő kerékpár került felmatricázásra, a kiadvány 300-400 példányba került kiosztásra. 13 Általános Iskola jelentkezett a „Szuperbringa” kibővült programjához, ami alapján „Kerékpáros Igazolvány”-hoz juthatnak azok az 5-8. osztályos tanulók, akik az elméleti és gyakorlati felkészülés után vizsgára bocsáthatók, és ezek a tanulók eredményes vizsgát tesznek. Az MVK Zrt.-vel nagyon jó együttműködést alakítottunk ki. Autóbusz és villamosvezetőik illetve baleset-helyszínelőik részére balesetmegelőzéssel kapcsolatos oktatást tartottunk. Rendezvény-biztosítások és balesetek miatti útlezárásokban, terelésekben kölcsönösen segítjük egymás munkáját ( pl. a „ Zöld Nyíl” elnevezésű villamos projekt ). A közutakon végrehajtott ellenőrzésekhez rendszeres segítséget kaptunk a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztályától. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Polgárőrség helyi szervezeteivel. A polgárőrök részt vesznek közúti ellenőrzésekben, akciókban, tanévkezdetekor jelen vannak az iskolák környékén, halottak napján a temetők környékén segítik munkánkat. A közlekedési munkatársak szorosan együttműködnek a közrendvédelmi kollegákkal, s e szoros együttműködés is hozzájárult ahhoz, hogy a balesetmegelőzés területén ismét jó eredményeket tudtunk elérni, minden baleseti mutatónk javult. 27

III. Miskolc város bűnügyi, közbiztonsági helyzete Miskolc, mint az ország egyik legnagyobb és legnépesebb, de gazdaságilag és szociálisan némileg lemaradt városa, nagymértékben magán hordozza az urbanizáció okozta vonásokat. Több bűncselekmény-kategória jellemzően nagyvárosi bűnözési forma, ami szorosan kapcsolódik a városi léthez. A zsúfolt utcák, piacok, bevásárlóközpontok és az egész várost behálózó átláthatatlan, ellenőrizhetetlen parkolók (az őrizetlenül hagyott gépjárművek ezreivel) melegágyát jelentik a bűnözésnek. Ugyanez elmondható a várost körülvevő, óriási területeteket átfogó hétvégi házas övezetekre is, amelyekbe mára többségében olyan szubkultúrát képező lakosság költözött be, akik – alacsony iskolázottságuk és rossz jövedelmi viszonyaik miatt – a társadalom peremére szorultak és számos tagjuk bűnöző életmódra rendelkezett be. A magukra hagyott, védtelen idős emberek potenciális sértettként, az utcán csellengő fiatalok pedig, mint potenciális sértettek és elkövetők is számításba vehetők. A kábítószer és a prostitúció jelenléte, továbbá a nagyvárosi ismeretlenségbe burkolózás lehetősége szintén bűnözést indukál, és a fenti tényezők összessége mind a helyi kriminogén személyek, mind a környező településekről beáramlott elkövetők számára kiváló alapot jelent bűnös tevékenységük megszervezéséhez. A régióban nagy a munkanélküliség, a pénztelenség, és ezek a bűnözésre is hatással vannak. A negatív jelenségek mellett bizonyos réteg vagyonosodik, így mind több pénz, érték, új életforma keletkezik, melyek a sértetti oldalon bűnözést gerjesztő tényezőként jelentkeznek, ugyanakkor a gazdasági bűncselekmények vonatkozásában az elkövetői kört bővítik. Fentiekből szinte törvényszerűen következik a vagyon elleni vagy egyéb, az anyagi javak megszerzésével kapcsolatos, haszonszerzési céllal elkövetett bűncselekmények elszaporodása, további térhódítása. Az állomány felelőssége abban áll leginkább, hogy a kialakult helyzetet érzékelje, kezelje, reagáljon rá, s a negatív folyamatok visszafordítása érdekében intézkedjen, a szükséges feladatokat időben hajtsa végre, így a bűnözést kezelhető (minél alacsonyabb) szinten, még a társadalmi tűrőképesség határa alatt stabilizálja. Az eredményesség növelése érdekében továbbra is a személyi állományra helyeződik a hangsúly, a meglévő állomány vonatkozásában kell a felderítéssel kapcsolatos tevékenységet oly módon szervezni, hogy az adott körülmények között a lehető leghatékonyabb legyen. Kapitányságunkon nagy számban kisebb súlyú (főleg vagyon elleni) bűncselekmények nyomozása folyik, ugyanakkor ezen ügyek tömegessége ad aggodalomra okot. A vagyon elleni bűncselekmények közül – mind az elkövetés jellegét, mind a társadalomra veszélyességet, mind a büntetési tételeket figyelembe véve – a legsúlyosabb a rablás, amely bűnözési forma azonban Miskolcon a hatékony bűnüldöző munka eredményeként nem tudott elszaporodni, a rablások számának alakulása évek óta csökkenő tendenciát mutat. Ezeket a súlyos bűncselekményeket minden esetben kiemelt figyelemmel kezeljük, és a hatékony felderítés mellett 28

bűnmegelőzési célokat is szem előtt tartva következetesen minden esetben kezdeményezni szoktuk a gyanúsítottak előzetes letartóztatásának indítványozását. A hétvégi házakkal tarkított területeken rendszeresen akciókat, nyomozó portyákat, a Mindenszentek idején tartott kegyeleti megemlékezések, illetve a karácsonyi időszak alatt pedig figyelő akciókat szervezünk a kisebb súlyú, de az emberekben nagy felháborodást keltő bűncselekmények megelőzése és felderítése érdekében. Szoros és jó kapcsolatban állunk a polgárőrséggel, egymással megosztjuk az információkat, kapcsolatunk a kölcsönös tájékoztatásra épül. Nyomozóink számos piaci árussal tartják rendszeresen a kapcsolatot, így amennyiben bármilyen keresett vagy gyanús személyt észlelnek, értesítenek bennünket. A bűnmegelőzési munka keretében megtörténik a sértettek, tanúk tájékoztatása, az újabb bűncselekmények megelőzése, elkerülése érdekében. Ezen kívül a tömegközlekedési eszközökön is kihelyezésre kerültek figyelemfelhívó tájékoztatások, továbbá nagy segítségünkre vannak az egyre bővülő számban üzemelő térfigyelő kamerák is. A bűnmegelőzési munka fontos része az iskolás gyermekek részére a „belügyi” osztályfőnöki órák megtartása, melynek során a fiatalok egy felkészült nyomozó tolmácsolásában naprakész információkhoz jutnak a tekintetben, hogy miként tudják elkerülni az áldozattá, vagy bűnelkövetővé válást. Jól megfigyelhető, hogy a kamerarendszerrel is rendelkező Búza téri árucsarnokból és környezetéből kiszorultak a zsebtolvajlással elkövetett bűncselekmények, ezek áttevődtek inkább a Volán és MVK buszmegállók, villamosmegállók környékére, illetve magukra a tömegközlekedési eszközökre. A menetrendszerinti buszjáratokra és villamosokra való le-és felszálláskor, valamint azokon történő utazások alkalmával legjellemzőbbek a zseblopások, ezért rendszeresen civil ruhás nyomozók teljesítenek szolgálatot a közlekedési eszközökön. Ezen a területen a villamosprojekt kapcsán elhelyezett új térfigyelő kamerák nem csak a felderítést tudják majd hatékonyan elősegíteni, de a köztudatba bekerülésükkel komoly bűnmegelőzési hozamot is várunk tőlük. A Miskolcon működő kórházakban jellemzőek a besurranásos lopások, különösen a kórtermekbe, az orvosi szobákba, valamint nővérpihenőkbe való besurranás. Fenti bűncselekményeket néhány esetben beutaltak, kórházban lévő betegek vagy azok hozzátartozói követik el látogatásaik alkalmával, azonban számos olyan felderítésre is sor került, amelyeket „külsős emberek” követtek el. A betöréses lopások tekintetében továbbra is a Bodótetőn, Forrásvölgyben és a Lyukó-völgyben található hétvégi házas területek a legfertőzöttebbek, valamint a Nagyavason található pincesoron lévő borházak. Az elmúlt időszakban a Lyukóvölgyben bevezetett fokozottabb rendőri jelenlét azzal jár, hogy megszaporodni látszanak a szomszédos területeken, így például a diósgyőri városrész hétvégi házas övezeteiben a betörések és egyéb lopások. Kapitányságunk rendszeresen szervez figyelőszolgálatokat, illetve nyomozóportyákat a fenti területeken, mely akciók végrehajtásába gyakorta bevonjuk a polgárőrséget is. Az akciók egy része rejtett figyelés végrehajtásával valósul meg, ilyenkor elsődleges a bűncselekményeket elkövető személyek elfogása, de gyakran tartunk olyan demonstratív akciókat is, amelyek során a rendőri jelenlét visszatartó erejével érünk el eredményeket. A figyelő akciók során több esetben sikeres elfogásokat hajtottak végre a nyomozóink, melyek után megfigyelhető volt a bűncselekmények számának visszaesése. Az elfogások láttán, észlelve a fokozott rendőri jelenlétet a potenciális elkövetők rendszerint elállnak elkövetési szándékuktól. A nyomozók délutáni, esti időszakra történő vezénylését is gyakran használtuk az ilyen jellegű feladatokra, amely több alkalommal is konkrét eredményre vezetett.

29

A lakásbetörések Miskolc város területén nem fordulnak elő tömegesen, ugyanis jelenleg több olyan kvalifikált betörőcsapat is szabadságvesztés büntetését tölti, akiknek tagjai az elmúlt években számos miskolci lakás sérelmére követtek el betöréses lopásokat. Időszakosan tapasztaljuk a Diósgyőrben, a Győri kapuban és a belvárosban az emeletes épületek pincéi illetve az alagsorban kialakított tároló helyek sérelmére elkövetett betöréses lopásokat, melyeket általában sorozat jelleggel követnek el, kisebb kárértékre, de a sértetteknek nagy bosszúságot okozva. A betöréses lopások nyomozása során kiemelt figyelmet fordítottunk az értékesítési helyek, így a zálogházak, régiségboltok, műszaki kereskedések, piacok, illetve a korábbi orgazdák ellenőrzésére. Kapitányságunk rendszeresen, hetente, kéthetente ellenőrzi az ismert értékesítési helyeket. Ilyen esetekben egy nyomozócsoport az egyes helyszíneken a teljes „árukészletet” ellenőrzi a tárgykörözési rendszerben, amelyek eredményeképpen számos, bűncselekmény során eltulajdonított tárgy került már elő, illetve elkövető vált ismertté. Ezen akciók alkalmával több olyan elkövetőt is sikerült eljárás alá vonnunk, akikhez az eltulajdonított tárgyakon keresztül jutottunk el. A helyi betörők köre ismert, feltérképezett, azonban folyamatos utánpótlást jelent a felnövekvő generáció, illetve problémát okoznak a nem helyi illetőségű, a vonzáskörzeten túlról érkező utazó bűnelkövetők, akik kilétének felderítése hagyományos nyomozói módszerekkel nehézkes. Ezen a szakvonalon különösen jól megfigyelhető Miskolc város – nagyvárosi adottságaiból adódó – elszívó ereje, mivel a megye legkülönbözőbb területeiről is vontunk már eljárás alá olyan bűnelkövetőket, akik kizárólag azzal a szándékkal látogatták meg a megyeszékhelyet, hogy itt betörést kövessenek el. Miskolc város közterületi rendjének fenntartásával kapcsolatos feladatokat a kapitányság közrendvédelmi állománya látja el. A városban a nap minden szakában, 10-18 gépkocsival, 20-40 egyenruhás rendőr végez folyamatosan közterületi tevékenységet. A szolgálatos állomány havonta hozzávetőleg 18-20 ezer órát tölt közterületi tevékenységgel, ez alatt 2000-2500 ügyeleti küldést teljesít, valamint 45005000 esetben saját kezdeményezés alapján intézkedik. A közterületi szolgálatot ellátók legfontosabb feladata az állandó közterületi jelenlét biztosítása, az állampolgárok biztonságérzetének fenntartása, a jogsértéseket potenciálisan elkövető személyek e cselekményektől történő visszatartása, a közterület és a közlekedés rendjének fenntartása. A 2011. évben kialakult létszámhelyzet a közterületi munkaórák számának növekedését számottevően nem befolyásolta, aminek oka, hogy az előző évekhez képest 2011. évben Miskolc város területén nőttek az állományt terhelő különböző rendezvénybiztosítási feladatok, különösen a DVTK első osztályúvá válásának következtében. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is negatívan befolyásolta a közterületi szolgálatellátás helyzetét a Fogda- és Kísérőőri Alosztály létszámhelyzete, mert elegendő erőforrás hiányában több feladat ellátásához a közterületről kellett járőröket elvonni. A fogvatartotti létszám a szabálysértési őrizetek számának emelkedése miatt drasztikusan megnövekedett az elmúlt évekhez képest, és a Miskolci Rendőrkapitányság állománya hajtja végre

30

lehetőség szerint a megye összes kapitányságának Miskolcon történő kísérését, ami szintén a nem közterületen eltöltött órák számát növeli. 2011-ben összesen 3214 fő fogvatartott került elhelyezésre a fogda zárkaegységében, akik összesen 9642 napot töltöttek itt. A fogvatartottak napi átlag létszáma 27 fő volt. A fogda befogadó egységében kialakított egyéb biztonságos őrzésre alkalmas helyiségekben 4692 fő előállított került elhelyezésre. 2011. évben továbbra is pozitívumként kell értékelni, hogy a kapitányság személy- és gépjármű bejáratait fegyveres biztonsági őrség őrzi, így az eddig itt szolgálatot teljesítő rendőri állomány a közterület biztonságának növelése érdekében a közterületen lát el szolgálatot. A fentieken túl olyan körülményeket szükséges megemlíteni, amelyek nem a közterületi szolgálattól vonják el a rendőröket, hanem a közterületen végzett járőrtevékenységtől. Ezek elsősorban az elővezetésekkel, lakcímkutatásokkal kapcsolatos feladatok teljesítése, a nyílt rendőri információk, környezettanulmányok készítése, karhatalom-igénylések teljesítése, továbbá helyszínbiztosítási és forgalomellenőrzési feladatok ellátása, valamint közlekedési balesetekben, és a számtalan ügyeleti küldésben történő intézkedés. Tapasztalataink szerint az ilyen jellegű feladataink sajnos minden évben tovább növekednek. A Járőrszolgálati Alosztály működési területe Miskolc központjában helyezkedik el. Sajátosságként lehet kiemelni a Búza téri piacot, illetve annak közvetlen környékét, ahol főként a zseblopások elkövetése a jellemző, illetve a jövedéki termékkel való visszaélés, valamint az engedély nélküli árusítás fordul elő leggyakrabban. 2011. évben minden héten pénteken és szombaton este 21. 00 órától az állomány közös szolgálatot lát el a közterület-felügyelettel, elsősorban a belvárosi parkok, közterületek, szórakozóhelyek ellenőrzése céljából. Az alosztály feladata a tömegeket vonzó, több napos, s a belvárosban megrendezésre kerülő kulturális rendezvények - Kocsonyafesztivál, Operafesztivál, Sörfesztivál, Cinefest – idején a közrend biztosítása. Az elmúlt évben kiemelt feladatként jelentkezett a város selyemréti területén a prostitúcióval kapcsolatos intézkedések végrehajtása. Ezen intézkedésekkel kapcsolatban a kollégák jelentős számú szabálysértési feljelentést készítettek, és ha a törvényi feltételek fennálltak, minden esetben alkalmaztuk a szabálysértési őrizet jogintézményét. Az állomány szakmai felkészültsége a rendkívül fiatal átlagéletkor ellenére megfelelőnek mondható, az intézkedések jogszerűek és szakszerűek, azonban hiányzik az idősebb, tapasztalt kollégák szakmai iránymutatása. A fiatalokból sok esetben hiányzik a kellő személy-, és helyismeret, melynek birtokában még eredményesebb lehetne a közterületi szolgálat. Diósgyőri Rendőrőrs A Diósgyőri Rendőrőrs illetékességi területe a Diósgyőri Stadion és a Kárpáti utca vonalától kezdődik és érinti a Bükk hegység nagy része mellett (ideértve az ott húzódó településeket is) a környező - és bűnügyi szempontból nehezen kezelhető - hétvégi házas övezeteket. A területen közel 40.000 fős lakosság él. A terület legnagyobb problémáját jelenti Diósgyőr északi városrésze felett és Pereces erdős külterületi részén húzódó, nagy kiterjedésű hétvégi házas övezet, ahová önkényesen, némely 31

esetben hivatalosan, de egyre nagyobb számban beköltöznek az elszegényedett, perifériára szorult személyek, hatóság elől elrejtőző keresett bűnelkövetők. Ezen személyek a hivatalos munkakereseti lehetőség helyett elfoglalt környezetük pusztítását végzik, ezáltal megsemmisítve mások pihenését szolgáló üdülőjét, kertjét, gyümölcsfáit. Ezt tetézik a területtel határos ún. lyukói oldalról érkező fosztogatók, akik ottani élőhelyük ellehetetlenítését követően e területen folytatják illegális tevékenységüket. Az eltulajdonított tárgyak zömét továbbra is a jó áron értékesíthető vasanyagok és színesfémek adják, melyet a biztos anyagi haszonra törekedő felvásárlók - megnehezítve a munkát - a törvényi szabályozás és előírás ellenére nem azonosítható módon dokumentálnak, tárolnak és ebben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal hatékony fellépéseinek az elmaradása is közrejátszik. Ezen kívül szükséges szót ejteni a területen fekvő és az Északerdő Zrt. kezelésében lévő több ezer hektárt felölelő erdőről, ahol a falopások elleni küzdelem az erdészeti igazgatóságokkal történő folyamatos és szoros együttműködés ellenére is komoly feladatot jelent. A Diósgyőri Rendőrőrsre 2011. év elején telepítésre került egy, a közterület-felügyelet üzemeltetésében lévő térfigyelő kamera rendszer, amely 23 kamera képét gyűjti össze. A Diósgyőri Rendőrőrs területén hivatalosan 5 bejegyzett és működő polgárőr egyesület, szervezet tevékenykedik, mely egyesületekkel együttműködési megállapodásunk van. A minden hónap, vagy hét elején benyújtott szolgálatvezénylésük, területi elhelyezkedésük segítséget nyújt a rendőrség napi szolgálat szervezésében, a közös munka megteremtésében, szükséges irányításukban, az információcserében és az ellenőrzésükben. Vasgyári Rendőrőrs A Vasgyári Rendőrőrs a kapitányságunkhoz tartozó rendőrőrsök közül bűnügyileg a legfertőzöttebb területek közé tartozik. A korábban virágzó ipartelepek, gyárak köré épített volt munkásnegyedeket jelenleg jórészt elszegényedett családok lakják. Közülük nagyon kevesen rendelkeznek munkával, rendszeres jövedelemmel, ezért sokan létfenntartásukra a bűnözést választják. A Lyukó-völgy térségében egy 2010. decemberében végrehajtott felmérés alapján az itt élők 90%-a rendelkezik tulajdonjoggal az ingatlan tekintetében. Ezen személyek közül többen nem dolgoznak, hanem a hétvégi-házas övezetben történő betörésekből, fosztogatásokból tartják fenn magukat. Sajnos ezen bűnözők kiszűrése, elfogása nagyon nehézkes, mert a terület nagysága jelentős és még most sincs megfelelő úthálózat és közvilágítás sem. A közterületi és bűnügyi állomány, vezényléses szolgálati munkaidő rendben teljesít szolgálatot. Az illetékességi területen a rendőri jelenlét 24 órás. Egy gépkocsizó járőrpáros minden alkalommal szolgálatban van, de az őrs vezetése törekszik a szolgálat szervezésével arra, hogy a legtöbb esetben két járőrpáros teljesítsen szolgálatot, azonban ebből egy párosnak - amennyiben nincs megerősítő erő - Lyukóvölgyben kell szolgálatot teljesítenie. Sajnos mindemellett a bűnügyek száma nőtt az őrs területén, ami annak tudható be, hogy Lyukóvölgyben a fokozott ellenőrzés elrendelésével folyamatos jelenlétet kell biztosítani, így az illetékességi terület többi részén általában véve csak egy járőrpáros teljesít szolgálatot, így csökkent a rendőri jelenlét és ennek prevenciós hatása is. Lyukóvölgy vonatkozásában azonban a folyamatos fokozott ellenőrzés jelentős eredményeket hozott 2011. évben, hiszen az elkövetett bűncselekmények száma (főként a közvéleményt leginkább irritáló hétvégi ház feltörések és egyéb lopások száma) jelentősen visszaesett 2010. évhez képest, ezzel párhuzamosan pedig nőtt a 32

nyomozati eredményességi mutató is. Folyamatos az együttműködés a közterület-felügyelettel, a mezőőri szolgálattal és a Bűnmegelőzési Centrum Lyukóvölgy Polgárőr csoportjával, akikkel folyamatos ellenőrzéseket, közös szolgálatokat lát el az őrs állománya Lyukóvölgy területén. A rendőrőrs területén három polgárőr egyesület tevékenykedik akikkel a kapcsolattartás heti rendszerességgel történik. A Győri Kapui Polgárőr Egyesület, a Bűnmegelőzési Centrum keretében létrejött Lyukóvölgyi Polgárőrcsoport és a Lyukóvölgy – Vasgyár Polgárőr Egyesület tagjai is tevékenyen részt vesznek. a kapitányság által szervezett akciókban illetve a közös szolgálatellátásban. Az őrs illetékességi területén 6 db térfigyelő kamera van elhelyezve, melyekből kettő a „ számozott” utcák két végén illetve kettő a Diósgyőri Stadionnál található. Egy – egy kamera az Újgyőri Főtéren illetve Komlóstetőn található. Ezen kamerák képeit csak a Diósgyőri Rendőrőrsön és a közterület-felügyelet Papszer utcai központjában figyelik illetve rögzítik. A „számozott” utcai kamerák több esetben nyújtottak segítséget a bűncselekményt elkövető személyek elfogásánál illetve tulajdon elleni szabálysértést elkövető személyek előállításánál, és az általuk elkövetett cselekmények bizonyításánál. Avasi Rendőrőrs Az Avasi Rendőrőrs működési területéhez tartozik a Miskolci Egyetem, Miskolc- Tapolca, Hejőcsaba, Görömböly és az Avasi lakótelep. Ezeken a városrészeken eltérő a lakosság összetétele. A lakótelepen az elmúlt három évben jelentek meg nagyobb számban olyan családok, ill. személyek, akik a társadalomba beilleszkedni nem tudnak, nem is kívánnak, deviáns magatartásukkal félelmet, továbbá felháborodást váltanak ki a lakókörnyezetükben. Ezek a családok elszórtan, különböző lépcsőházakban jutottak lakásokhoz. A 2007-es évet követően ugrásszerűen nőtt a csendháborítások száma az Avasi lakótelepen, ezzel arányosan egyre több panasz érkezett a lakosságtól a szomszédjukba költözött új lakók életvitelét illetően. Ezt követően látott napvilágot az a tény, hogy alulszocializált, önálló jövedelemmel nem rendelkező családok, bűncselekmények útján jutottak lakásokhoz, melyben nagy szerepük volt ügyvédeknek és banki alkalmazottaknak is. Az újonnan beköltöző családok általában nagy létszámúak, munkaviszonyból származó jövedelemmel nem rendelkeznek, bevételeiket kizárólag a szociális ellátórendszerből érkező pénzjuttatások képezik. Jellemző rájuk, hogy a közüzemi számlákat, közös költséget nem fizetik, ezáltal százezres nagyságrendben halmoznak fel tartozásokat, továbbá a házkezelőségeket csőd közeli helyzetbe juttatják. Lakókörnyezetüket, a lépcsőházakat lelakják, a házkezelőségeknek a fent említett pénzügyi okok miatt a felújításokra, javításokra pénzeszközei nincsenek. Egyes családok gyakran szemetes konténerekből guberálnak, az ott találtakat a lakásokba felhordják, ezáltal fertőzésveszélyt idéznek elő, elősegítik a csótányok és más élősködők elszaporodását. Az ún. "fészekrakós" lakásoknak a tulajdonviszonyai általában tisztázatlanok, nem mindig a tulajdonos lakik az adott helyen, előfordul az is, hogy egymás közt cserélgetik a lakásokat, illetve használatra átadják ismerőseiknek, rokonaiknak. Az Avasi Rendőrőrs épületébe térfigyelő rendszer végpontjai vannak bekötve. Jelenleg 14 kamera képeit lehet figyelemmel követni. A kamerák az Avas városrész jelentős részét, annak fontosabb csomópontjait, kereszteződéseit fedik le. A lakótelepen megfigyelhető jelenség az áramlopás elterjedése, amely tovább növelte az ügyek számát. Az őrs területén, az év első felében gyakori volt a lakótelep tároló helyiségeinek feltörése, mely alkalmanként több sértett sérelmére került elkövetésre. Ezen eseteknél tanú, illetve értékelhető nyom szinte egyetlen esetben sem volt fellelhető, azonban a kitartó nyomozás során sikerült egy 33

elkövető felkutatása, aki 14 rendbeli bűncselekmény elkövetését ismerte be, ezt követően az ilyen típusú bűncselekmény meg is szűnt a területen. A 2011. január 01-től megváltozott Btk. alapján, kb. 20 rendbeli graffiti módszerével elkövetett rongálást derített fel az őrs állománya. Az Avasi lakótelepen és az őrs egész illetékességi területén az elmúlt évhez képest a gépjármű feltörések visszaszorultak, ez köszönhető annak, hogy néhány elkövető a korábbi felderítéseknek köszönhetően BV. Intézetekben tartózkodik. Az egyéb sorozatjellegű betörések (iskolai öltözőkbe történt behatolások, üzletek feltörése) száma szintén visszaszorult hasonló okból. Az őrs a 2011-es évben 17 ideiglenes megelőző távoltartást kezdeményezett, melyet egy eset kivételével a bíróság minden alkalommal meghosszabbított. A nyár folyamán több esetben folytattunk ellenőrzéseket az őrs területén található zenés- táncos rendezvények vonatkozásában. Az őrs illetékességi területén négy polgárőr egyesület működik. Ezek az Avasi-, Hejőcsabai-, Görömbölyi-, és a Miskolc- Tapolcai Polgárőr Egyesületek. Az év közben életbe lépett új Polgárőr Törvény jelentősebb változást nem hozott az együttműködésben, hiszen ezekkel az önkéntes szervezetekkel már korábban is kiváló kapcsolatot tartottunk fenn. A kapcsolattartás folyamatos, az őrsparancsnok vagy helyettese, az Avasi Polgárőrség vezetőjével, a közterületfelügyelet osztályvezetőjével, megszűnéséig a Városőrség vezetőjével minden hétfőn 10 órától egyeztető megbeszélést folytat a lakótelep közbiztonságának javítása érdekében. Vasúti Rendőrőrs A Vasúti Rendőrőrs a MÁV Zrt. tulajdonában álló és a Miskolc Tiszai Pu. épületében található épületrészben került elhelyezésre, ahol – a feltöltött állománytáblának köszönhetően – immár szűkösen fér el. Az őrs illetékességi területe kiterjed a Miskolc Tiszai pályaudvar, Gömöri pályaudvar, valamint a Rendező pályaudvar területére, magában foglalva a MÁV lakótelepet (természetesen az említett területeken található szociális, gazdasági épületeket, intézményeket, a különböző gazdálkodó egységek székhelyeit, telephelyeit stb.), valamint a Miskolc-Szirma és a Martin-kertvárosi lakóövezeteket is. Az őrs illetékességi területe nyomozati szempontból kiegészül a Miskolci Rendőrkapitányság területén található állomásokkal, illetve az ezekhez kapcsolódó vasúthálózattal is (így Budapest irányában: Nyékládháza-Emőd; Szerencs irányában: Felsőzsolca, HernádnémetiBőcs; Kazincbarcika irányában; Szirmabesenyő-Sajóecseg állomásai, illetve azok vasúthálózatai) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények megvalósulása esetén. A terület bűnügyi helyzete az állandó rendőri jelenlétnek és a folyamatosan, tervszerűen végrehajtott szűrő-, kutatómunka, eredményeképpen megfelelő. Az őrsre 2011. évben, 7,51 %-kal kevesebb bűnügy érkezett, mint 2010-ben. Ez annak is köszönhető, hogy a vonatkísérő szolgálat annyiban került módosításra, hogy az éjszakai szolgálat nem az utolsó vonatot kíséri a célállomások felé, azaz nem tölti az éjszakát más kapitányság illetékességi területén – egyébként feleslegesen-, hanem legkésőbb 24.00. óráig visszaérkezik a Miskolc, Tiszai Pu.-ra, és a szolgálat másik felét a területen tölti gyalogos szolgálatban. A Vasúti Őrs illetékességi területén önálló polgárőr szervezet nem működik, viszont a Bűnmegelőzési Centrum Kh. Polgárőr Egyesület (székhelye: Miskolc, Széchenyi u.12./b.) két csoportja, a Martin-kertvárosi Csoport és a Szirmai Csoport lát el szolgálatot.

34

420 vonatkísérő szolgálat került végrehajtásra, szemben a 2010. évben végrehajtott 285 esettel. Miskolcon a helyi és az átmenő forgalom is számottevő, a településen áthalad a 3. számú illetve a 26. számú főút, a város határában ér véget az M30-as autópálya. A közúti forgalom évről évre növekszik, az utóbbi évben azonban – talán a magas benzinárakból adódóan – ez az emelkedés megtorpant. Jelentős az átmenő forgalom mind a teherforgalom, mind a személygépkocsi forgalom vonatkozásában. A villamosvonal felújítási munkálatai még a tavalyi évben is jelentős torlódást okoztak, de a kritikusabb csomópontokban, főleg a kiemelt időszakokban rendőri forgalomirányítással sikeresen tudtuk kezelni a helyzetet. Miskolcon a tavalyi évben is csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma, de a halálos kimenetelű közúti közlekedési balesetek száma ötről hétre emelkedett, így a baleset-megelőzési tevékenységünkre továbbra is nagy hangsúlyt kell fektetni, ezért a balesetek megelőzése, valamint a közlekedés rendjének segítése, javítása érdekében 2012. évben is fokozott figyelmet fordítunk a települést érintő közúti forgalom ellenőrzésére. Fontos itt kiemelni azt, hogy a rendőrség által végrehajtott ellenőrzések nem öncélúak, a rendőr nem a bírság kiszabása érdekében ellenőriz, hanem azért, hogy a közlekedési morál és jogkövetés fejlesztésével elérjük azt, hogy a jövőben kevesebben sérüljenek, vagy haljanak meg az utakon, s az anyagi kár is minél kisebb legyen. A külső szervekkel történő együttműködés értékelésénél mindenképpen ki kell emelnünk a tradicionálisan jó munkakapcsolatot a B-A-Z. Megyei Főügyészséggel és a Miskolci Városi Ügyészséggel, valamint a Miskolci Városi Bírósággal. Nagyon jó a kapcsolatunk a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal, a közterület-felügyelettel, továbbá a Nemzeti Adó és Vámhivatallal. Itt kell még említést tenni az MVK Zrt-vel folytatott együttműködésről is, melynek keretében a jegyellenőröket rendszeres időközönként rendőrök segítik munkájukban, és az ilyen akciók során számos okirattal kapcsolatos bűncselekményre derül fény, ugyanis az utazóközönség egy része a viteldíj elkerülése, vagy csökkentése érdekében nem riad vissza attól sem, hogy utazási kedvezményre való jogosultságát hamis, vagy más nevére szóló okiratokkal támassza alá. A fentihez hasonló együttműködés keretében a parkoló-őrökkel közös akciókat szervezünk azon gépjárművezetők kiszűrése érdekében, akik visszaélnek a mozgáskorlátozottak részére kiadott parkolási engedélyekkel, és ezzel közokirat-hamisítást követnek el. Évek óta működik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság hivatalos internetes oldala ( www.police.hu/borsod ), melynek a Miskolci Rendőrkapitányság rovatában a hírek 180 darabos nagyságban jelentek meg. Szintén ebben a rovatban tájékozódhatnak az érdeklődők az aktuális körözésekről, felhívásokról, valamint megtudhatják a feladatokat, a hatáskör és illetékesség vonatkozásait és ügyfélfogadási időket. A Miskolci Rendőrkapitányság vezetésére, a sajtómunkára továbbra is a nyíltság, a korrekt tájékoztatás volt a jellemző. Említést érdemel a helyi- és a megyei médiákkal való jó viszony, a naprakész kapcsolattartás, amely mindenkor tényszerű, ellenőrzött és a megbeszéltek szerint történik. Előfordul ugyan, hogy a médiában a valóságtól eltérő módon látnak napvilágot egyes események, de a sajtómunkások mentségére el kell mondani, hogy ezekben az esetekben általában sajtótájékoztatón elhangzottakról tudósítanak. Összegezve kijelenthetjük, hogy a Miskolci Rendőrkapitányságon a 2011. évben a lakosság szubjektív biztonságérzetét szem előtt tartó szakmai szemléletű munka folyt. Tavaly is eredményes évet zárt a kapitányság, a maga elé tűzött és a részére megfogalmazott szakmai és lakossági elvárásoknak eleget tett. A felderítési eredményesség évek óta kiegyensúlyozott, jó színvonalú. 35

Az új jogszabályok által nyújtott lehetőségek számunkra új távlatokat nyitottak, s ezt megpróbáltuk maximálisan kihasználni és a köz érdekébe állítani, mely tevékenységünk hatékonyságát úgy gondolom, hogy a szabálysértési szakterületen realizált előrelépés jól példázza. A fentiek alapján tisztelettel kérem Miskolc Megyei Jogú Város önkormányzati képviselőit, hogy a Miskolci Rendőrkapitányság beszámolóját elfogadni szíveskedjen.

Miskolc, 2011. május 03.

dr. Bogyay Ferenc r.alezredes kapitányságvezető

36