Ügyiratszám: MN/25826-12/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a reklám közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának
1705/2011. (XI. 23.) sz.
HATÁROZATA
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a személyes adat által képviselt MTM-SBS Televízió Zrt.-vel (1145 Budapest, Róna u. 174., a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 elnevezésű médiaszolgáltatásán 2011. július 14-én sugárzott közleménnyel megsértette a reklám közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezést, amely miatt a Médiaszolgáltatót felhívja, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. A Médiatanács figyelmezteti a Médiaszolgáltatót, hogy a Médiatanács ugyanezen médiaigazgatásra vonatkozó szabály következő alkalommal történő megsértése esetén a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 187. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására jogosult. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.
Indokolás A Médiatanács az Mttv. 167. § (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyeleti hatáskörben, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató TV2 elnevezésű médiaszolgáltatásán 2011. július 14-én sugárzott műsorfolyamot. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján a 2011. július 14-én 07:59:25 sugárzott közlemény vonatkozásában felmerült az Mttv. 33. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés sérelme. A Médiatanács az Mttv. 182.§ bi) pontjában foglalt hatáskörében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. § (1) bekezdése alapján hivatalból 2011. szeptember 21-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, mely tényről a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezésnek megfelelően a 1270/2011. (IX. 21.) számú, MN25826-4/2011.
ügyiratszámú végzésében értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint a Ket. 51. § (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi és irat-betekintési jog illeti meg, amely jogával a Médiaszolgáltató megfelelően igazolt jogi képviselője útján a 2011. október 14-én érkezett, MN/25826-5/2011. ügyiratszámú levelében élt. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában kifejtette, hogy az Mttv. 203. § 59. és 64. pontjában rögzített törvényi definíciók értelmében valamely közlemény kizárólag abban az esetben minősül reklámnak, ha az a szolgáltatás értékesítésének, vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására irányul. A törvényi definícióból következik, hogy kizárólag valamely ellenérték fejében igénybe vehető szolgáltatás népszerűsítése minősül reklámnak: az „értékesítés” ingóság ellenérték fejében történő megszerzését jelenti. A meghatározás következő fordulata a „más módon” történő igénybevétel az előzőekből következően szintén ellenérték fejében, azonban más módon (tehát nem dolog megszerzése útján), de szintén ellenérték fejében igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozik. A társadalmi célú reklám definíciója értelmében az üzleti érdekeltséget nem tartalmazó felhívás vagy közérdekű üzenet társadalmi célú reklámnak minősül. A két definíció egybevetéséből is egyértelműen következik, hogy amennyiben a közlemény üzleti érdekeket szolgál, tehát haszonszerzés céljából, ellenérték fejében megszerezhető terméket vagy ilyen módon igénybe vehető szolgáltatást népszerűsít, úgy az reklámnak minősül, azonban az ilyen célokat nem szolgáló közleményt, amely egyben közérdekű célt szolgál, társadalmi célú reklámnak kell tekinteni. Hangsúlyozta, hogy a Celebi Fesztivál ingyenesen látogatható három napos családi program volt, amely üzleti célokat még közvetve sem szolgált, célja a török és magyar kultúra, népzene, néptánc és költészet, valamint a középkori szokások történelmi helyszínen történő bemutatása volt, ezen túl a fesztiválon gyermekszínház, bábszínház, táncosok léptek fel. Az említett esemény kizárólag a történelmi örökség és kultúra megőrzését és bemutatását szolgálta, haszonszerzési cél nélkül. A Médiaszolgáltató álláspontja szerint a Celebi Fesztivál népszerűsítésével közérdekű célt szolgált, ezért a kifogásolt üzenet társadalmi célú reklámnak minősült. A Médiatanács a Ket 155. § (5) bekezdése alapján a tényállás tisztázása érdekében a 2011. október 26-án kelt, 1523/2011. (X. 26.) számú, MN/25826-8/2011. ügyiratszámú végzésével kötelezte a Médiaszolgáltatót, hogy nyilatkozzon arról, hogy fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében sugározta-e a kifogásolt műsorszámot, hiszen amennyiben ellenérték nélkül tette közzé a közleményt, akkor az társadalmi célú reklámnak minősül, ha azonban fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében sugározta azt, akkor az társadalmi célú reklámnak és klasszikus reklámnak is minősülhet, tekintettel az Mttv.-ben szabályozott kereskedelmi közlemény és a társadalmi célú reklám fogalmára. A Médiaszolgáltató a 2011. november 9-én érkezett, MN/25826-9/2011. ügyiratszámú levelében tett eleget a kötelezettségének, amelyben azt nyilatkozta és igazolta, hogy a Celebi Fesztivált népszerűsítő közleményt ellenérték fejében sugározta. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a hatósági ellenőrzés megállapításai és a Médiaszolgáltató nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást tárta fel, és azt az alábbiak szerint értékelte. A TV2 csatorna 2011. július 14-én 07.59.25 órakor társadalmi célú reklám főcímek között az alábbi közleményt sugározta: „Hová mész te török? Celebi Fesztiválra. Akkor menjünk
2
együtt! Történelmi vigasságok, Celebi Fesztivál, Eger, július 14., 15., 16. Celebi Fesztivál a „megtörténelem”.” Az Mttv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak szerint: „A lineáris médiaszolgáltatásban a reklám és a televíziós vásárlás más médiatartalmaktól való megkülönböztetésének módja a) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett reklám és televíziós vásárlás esetében az optikai vagy akusztikus módon történő, b) audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett televíziós vásárlási műsorablak esetében az optikai és akusztikus módon történő, c) rádiós médiaszolgáltatás esetében az akusztikus módon történő figyelemfelhívás.” Az Mttv. 203. § 64. pontja értelmében: „Társadalmi célú reklám: „politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára.” Az Mttv. 203. § 59. pontja rögzíti: a reklám olyan — műsorszámnak minősülő — közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog — ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket —, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére szolgál. Az Mttv. 203. § 20. pontjában foglalt rendelkezés szerint: „Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.” A Médiaszolgáltató nyilatkozatában közölte és igazolta, hogy a kifogásolt közleményt ellenérték fejében tette közzé, ezért az a társadalmi célú reklám és a klasszikus reklám ezen fogalmi elemének, azaz az ellenérték fejében, illetve a fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében történő megjelenítésnek megfelelt. A közzétenni kívántakat tartalmuk alapján kell megfelelő kategóriába sorolni, és annak megfelelően kell sugározni. A kifogásolt közlemény tartalma alapján reklámnak minősül, mivel az egy konkrét rendezvény, egy fesztivál látogatására buzdította a közönséget, üzleti érdekeltséget hordozott, egy szolgáltatás igénybevételének előmozdítására volt alkalmas azáltal, hogy egy fesztiválra hívta fel a figyelmet. A fesztiválra történő ellátogatásra, annak keretében kereskedelmi tartalmú szolgáltatás igénybevételére ösztönzött, és nem egy közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a közönségre. A Médiaszolgáltató nyilatkozatában előadta, hogy kizárólag valamely ellenérték fejében igénybe vehető szolgáltatás népszerűsítése minősül reklámnak, így a kifogásolt közlemény nem tartozhat ebbe a kategóriába, mivel az ingyenesen látogatható esemény volt. A Médiaszolgáltató ezen érvelése nem alapos. A reklám és a kereskedelmi közlemény definícióját összevetve a klasszikus reklám lényege abban áll, hogy termék, áru, szolgáltatás
3
népszerűsítésével a közönséget bárminemű fogyasztásra ösztönözze. Ez a fogyasztás lehet járulékos jellegű, azaz a népszerűsítéshez közvetetten kapcsolódva is realizálódhat. A Médiaszolgáltató állítása szerint a közlemény kapcsán a közérdekű célt a magyar és török kultúra megismerése/ismertetése szolgálta, amely érv nem helytálló. A társadalmi célú reklám valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a közönségre, feladata a klasszikus reklámhoz hasonlóan a népszerűsítés, többek között az egészséges életmód, a korszerű fogyasztási szokások propagálása, egészségnevelési, kulturális, környezetvédelmi, energiatakarékossági, balesetvédelmi, közlekedésbiztonsági, oktatási stb. propaganda érdekében áll. A társadalmi célú reklám általában a társadalom jelentős részét érintő problémákra hívja fel a figyelmet, és ezek leküzdésére ösztönöz oly módon, hogy a megoldásra is igyekszik rámutatni; követésre méltó értékeket közvetít, szemléletváltást sürget és egy időszerűbb, társadalmilag hasznosabb gondolkodás és életmód elfogadására buzdít. A társadalmi célú reklámok időnként nagyon érzékeny (tabu) témát érintenek, valamiféle elvont társadalmi érdekre hivatkoznak (pl. az energiafogyasztás csökkentése) legtöbbször hosszú távú változásokat szeretnének elérni, gyakran negatív viselkedésmódok leküzdésére irányulnak (mint a leszokás az alkoholról, drogról, dohányzásról). Létezhet a magyar és a török kultúra összefonódásának és különbözőségének megismerését népszerűsítő és szorgalmazó társadalmi célú reklám, azonban az nem hordozhat üzleti érdekeket, nem emelhet ki egy meghatározott időpontban és helyen látogatható, konkrét eseményt olyan kontextusban, ahol a kereskedelmi érdek közvetlenül megjelenik. A Celebi Fesztiválra invitáló közlemény nem minősül társadalmi célú reklámnak, mivel annak fogalmi elemeivel nincs összhangban, tartalma alapján a klasszikus reklám jegyeit hordozza. A Médiaszolgáltatónak a közleményt a tartalma alapján kellett volna a megfelelő kategóriába besorolni és klasszikus reklámként, azaz annak megfelelően optikai vagy akusztikus módon történő figyelemfelhívással közzétenni. Tekintettel arra, hogy a Médiaszolgáltató a TV2 médiaszolgáltatásán 2011. július 14-én 07:59:25 órakor sugárzott közleményt nem a törvényi előírásnak megfelelően tette közzé, a Médiatanács megállapította az Mttv. 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés sérelmét. A Médiatanács a jogkövetkezmény kiszabásánál tekintettel volt a törvénysértés csekély súlyára, valamint arra, hogy az Mttv. 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés megsértése miatt a jelen határozat meghozataláig még nem sújtotta jogkövetkezménnyel a Médiaszolgáltatót. Az Mttv. 186. § (1) bekezdése értelmében: „Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal — a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett — legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.” A fentebb kifejtettekre tekintettel a Médiatanács az Mttv. 33. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés megsértése miatt az Mttv. 186. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazása mellett a rendelkező rész szerint döntött, azaz felhívta a Médiaszolgáltatót, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének, és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel.
4
A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdés da) alpontjában, a jogorvoslat előterjesztésének határidejére és helyére vonatkozó tájékoztatás az Mttv. 163. § (1) és (3) bekezdésében, a bírósági eljárásról szóló tájékoztatás az Mttv. 164. § (1) bekezdésében, a halasztó hatály a Ket. 110. § (1) bekezdésében, a tárgyalás tartására vonatkozó kérelemről szóló tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 338. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul. Budapest, 2011. november 23. a Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
Dr. Kollarik Tamás hitelesítő tag
Kapják:
Személyes adat
5
