NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK
127/2011. (VI. 30.) számú
határozata
Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2011 - 2016. évi Esélyegyenlóségi
Programjának elfogadásáról
A Közgyűlés
Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2011 - 2018. évi meghatározásáról szóló képező
előterjesztést
Esélyegyenlőségi
Programjának
megtárgyalta, és a határozat mellékletét
Esélyegyenlöségi Programot és az Intézkedési tervet elfogadja.
I
A határozatot kapják: 1.1 A Közgyűlés tagjai 2./ A címzetes főjegyző és a Polgármesteri Hivatal vezetöi
belső
szervezeti egységeinek
2 1. számú melléklet a 127/2011.(VI.30.) számú határozathoz:
",.
",.
NYIREGYHAZA
MEGYElJOGU VAROS ",.
",.
Esélyegyenlőségi ,. 11l1li
2011-2016
program
3
Tartalomjegyzék
I. Vezetői Összefoglaló ......................................................................................... 3
1.1. Jogszabályi háttér ....................................................................................... 3
1.2. A program tartalma ..................................................................................... 4
1.3. A program kiemeit hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportjai.. ................ 5
1.4. A program időbeli hatálya ........................................................................... 5
1.5. Az Esélyegyenlőségi program és egyéb programok összhangja ................ 5
1.6. Az Esélyegyenlőségi Program elkészítésének jogszabályi háttere ............. 6
II. Helyzetelemzés ................................................................................................ 6
11.1. Demográfiai adatok ...................................................................................... 6
11.2. Munkaerő-piaci jellemzők ............................................................................ 8
11.3. Infrastruktúra ................................................................................................ 8
11.4. Szegregátumok............................................................................................ 10
11.4.1. Huszár lakótelep ..................................................................................... 11
11.4.2. Keleti lakótelep ........................................................................................ 12
11.4.3. Ókistelekiszőlő ........................................................................................ 12
III. Közszolgáltatások ............................................................................................ 13
111.1. Szociális ellátó rendszer .............................................................................. 13
111.2. Egészségügyi intézményrendszer .............................................................. 15
111.3. Közoktatás .................................................................................................. 18
IV. Esélyegyenlőségi program célcsoportjainak bemutatása, intézkedési terv ..... 19
IV.1 Nők esélyegyenlősége ................................................................................ 19
IV.2. Nők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések ......... 21
IV.3. Romák esélyegyenlősége .......................................................................... 21
IV.4. A roma lakosság esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó
intézkedések .............................................................................................. 22
IV.5. Fogyatékos személyek esélyegyenlősége ................................................. 22
IV.6. A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó
intézkedések............................................................................................... 25
IV.7. Hajléktalan személyek esélyegyenlősége .................................................. 25
IV.8. A hajléktalan személyek esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó
intézkedések............................................................................................... 26
IV.9. Tanyai településeken élők esélyegyenlősége ............................................ 26
IV.10. A tanyai településrészeken élők esélyegyenlőségének biztosításához
kapcsolódó intézkedések ......................................................................... 26
IV.11. Egyéb hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége .......................... 27
V. Általános célkitűzések az esélyegyenlőség érvényesülésének megvalósulása
érdekében Nyíregyházán ................................................................................. 27
VI. Összegzés ...................................................................................................... 28
VII. A program végrehajtása után várt eredmények ............................................. 28
4
I. Vezetői összefoglaló 1.1. Jogszabályi háttér
A Magyar Köztársaság Országgyűlése elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség - tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére és 70/A. §- ára -, megalkotta a 2003. évi CXXV. törvényt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (továbbiakban Ebktv.). t
Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. Az eleve hátrányos helyzetben lévő személyek esetében nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessé k meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogyahelyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. E pozitív intézkedések megtételére az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdése alapján elsősorban az állam köteles. A törvény az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatban arra törekszik, hogy a jogrendszer egésze tekintetében, általános jelleggel határozza meg az egyenlő bánásmód jogosultjait, kötelezetteit, valamint az egyenlő bánásmód követelményének tartaimát. A törvény emellett biztosítja azt is, hogy a jogsérelmet szenvedett személyek minden esetben megfelelő közigazgatási jogi eljárás igénybevételévelléphessenek fel a jogsértésekkel szemben. Az Ebktv. 2010. január 1-től hatályba lépő módosítása (63/A. § (1) bekezdés) értelmében a helyi önkormányzatnak és a többcélú kistérségi társulásnak kötelező öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot készíteni.
Az esélyegyenlőség i program feltétele annak, hogya helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás 2011. december 31. után megjelenő bármely hazai vagy európai uniós támogatásban részesülhessen. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az 54/2006. (III. 29.) számú határozatával fogadta el Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
5
Esélyegyenlőségi Programját. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól szóló 120/2010. (IV. 16.) Kormány rendelet 11. § (3) bekezdése szerint, ha az önkormányzat korábban esélyegyenlőség i programot fogadott el, akkor azt 2011. június 30-ig kell felülvizsgálni és módosítani vagy új esélyegyenlőségi programot kiadni. A fenti hivatkozott jogszabály meghatározza a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének eljárását, valamint az elkészítés szempontjait. A rendelet 5. §-ában foglaltak alapján a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének elősegítésére az esélyegyenlőségért felelős miniszter módszertani segédletet adott ki.
A segédlet szempontjai alapján új
Esélyegyenlőségi
Programot készítettünk.
Az esélyegyenlőségi program elkészítésében esélyegyenlőség i szakértő működőtt közre. A szakértő az esélyegyenlőségi program szakmai tartalmával kapcsolatban szakvéleményt készít.
1.2. A program tartalma A módszertani segédlet alapján a program két •
•
Az
részből tevődik
össze:
helyzetelemzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a településen élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok a teljes lakossághoz viszonyítva milyen jövedelmi, foglalkoztatási, képzettségi, szociális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, ezek alapján milyen problémák jelentkeznek, intézkedési terv, melynek célja olyan beavatkozások készítése, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra megoldást nyújta nak.
Esélyegyenlőségi
Program kiemeit figyelmet fordít:
egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő • az intézkedésekre, • az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, • a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, • olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerő piaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket, • a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programja tartalmazza önkorrnányzatunk felad ate lIátásához kapcsolódóan a különböző területek esélyegyenlőség i szempontú helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltétel rendszer áttekintését. A módszertani útmutató szempontjait alkalmaztuk, amely kijelöli a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat, de lehetőséget biztosít arra is, hogya helyi sajátosságokra reagálva az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve bővíthessük. E kör
6
meghatározásakor figyelembe vettük, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város egyik legfőbb törekvése a városlakók szociális biztonságának megteremtése. 1.3. A program kiemeit hátrányos
helyzetű
társadalmi célcsoportjai
A programnak a város területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia. Az Ebktv. 8. § alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül többek között az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbség hez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, életkora, vagyoni helyzete stb. miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. A város demográfiai, társadalmi és gazdasági mutatóit elemezve hátrányos helyzetű társadalmi célcsoportnak tekinthetők • a nők • a romák • a fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek • a tartós munkanélküliséggel érintett, elszegényedő családok és az azokban élő gyermekek • az idősek • a tanyai településeken élők • a hajléktalanok. 1.4. A program
időbeli
hatálya
A jogszabályi előírások alapján az Esélyegyenlőségi Program vonatkozik, 2011. július 01-től 2016. június 30-ig.
őtévi időtartamra
A programban meghatározott célkitűzések, feladato k idősarányos teljesítését illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges változását kétévente át kell tekinteni, és a programot felül kell vizsgálni. 1.5. Az
Esélyegyenlőségi
program és egyéb programok összhangja
Az Esélyegyenlőségi Program készítése során a korábban készült stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat tekintettük át, és gondoskodtunk a programok közötti ősszhang megteremtéséről. Tekintettel arra, hogya koncepciók, beszámolók jelentős mértékben tartalmazzák a jelenlegi programban tárgyalt célcsoportok bemutatását, helyzetük elemzését előfordul átfedés más programokban megjelenített adatokkal, elemzésekkel. 1. Közoktatási Esélyegyenlőség i Helyzetelemzés és Intézkedési Terv 2010. 2. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Szolgáltatástervezési koncepciója (2003 2005-2008) 3. Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008.
Antiszegregációs Terv 2008.
4. Idősügyi koncepció és felülvizsgálata 2008. 5. Fogyatékosügyi program 2005.
7
6. Gyermekvédelmi beszámoló 2011. 7. NYITŰT szolgáltatástervezési koncepció 2010.
1.6. Az
Esélyegyenlőségi
Program elkészítésének jogszabályi háttere
1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 2. 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 3. 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 4. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 5.1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 6. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 7. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
8. 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 9. 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 10. 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól 11. Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) - az igazságos társadalom irányában. II. Helyzetelemzés
Nyíregyháza Magyarország északkeleti részén elterülő, a legkeletibb fekvésű megyei jogú város, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, közel 120 ezer fős település. A megyeszékhely a szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik, és amegye 2 gazdaságának központja. Közigazgatási területe 275 km , lakónépessége 2011. január 1-jén 119.094 fő. A település szerkezetét tekintve egyik oldalon láthatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruház láncok; másik oldalon a kertvárosi és csatolt telepi.Hésrészek, amelyek a várost környező zöldövezetben találhatók. Nyíregyháza sajátos települési formája a város területéhez tartozó 58 bokortanya, amely a lakosság 10 %-át tömörítik. 11.1. Demográfiai adatok
A népesség összetételében lezajló demográfiai változások a megyei és a városi statisztikai adatokat elemzve szembetűnők. Az idős korosztály népességarány növekedése a megyében az elmúlt 30 esztendőben meghaladta a 4,1 %-ot, a városban a 7,97 %-ot.
8
1. számú ábra: Az. I
idős
korosztály (60+) arányának alakulása 1980 és 2010 között
25
; 20
19,47 1ts,4f
15 __ Megye(%). __ Város(%)
il
10
I
5
I I
o 2000
1990
1980
2010
Forrás: KSH adatok
A statisztikai adatok alapján 2011. január 1-jén a népesség 19,47 %-a időskorú (60 év feletti). A nemek közötti arányszámokat vizsgálva megállapítható, hogya nők aránya az életkor előrehaladásával nő. Míg a O-29 éves korosztályt vizsgálva a női férfi arányszám 50,3 % (férfi) - 49,7 % (nő), addig 30-59 éves korosztályban ez 47,6 % - 52,4 %. A 60 éven felüliek esetében az arányegyértelműen a nők többségét reprezentálja, 38,8 % a férfiak és 61,2 % a nők aránya. A város egyes körzeteiben az idősek aránya eltérő. Az alábbi ábra jól szemlélteti, hogy melyek azok a területek, ahol a támogató rendszereknek koncentrálniuk kell a szolgáltatásokat. 2. számú ábra: Az.
idősek
aránya a város egyes körzeteiben
• Hímes • Józsaváros
I (I
Belváros
1 • Oros • Borbánya [J
o
10
20
30
40
Forrás: Háztartáspanel kutatás 2010.
Huszártelep
9
11.2.
Munkaerő-piaci jellemzők
A munkanélküliségre vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogya gazdasági változások a város lakóit is jelentősen sújtják. A munkanélküliség mértéke növekvő tendenciát mutat, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a relatív mutató1 2011. januárban 9,37 %, amely az előző év ugyanazon időszakához viszonyítottan 0,89 százalékponttal magasabb. A nyári időszakban kedvezőbb a mutató alakulása, vélhetően a szezonális munkáknak köszönhetően (2010. június 7,59 %). A bérpótló juttatásban és rendszeres szociális segélyben folyamatosan növekszik.
részesülők
száma
3. számú ábra: A rendelkezésre állási támogatásban 2 és rendszeres szociális segélyben részesülők számának alakulása Nyíregyházán
III Rendelkezésre állási I támogatásban .
i
részesülők száma(fő)
.
. I •
i
I
I
Rendszeres szociá lis segélyben részesülők : száma(fő)
Forrás: Nyíregyháza MJV Polgármesteri Hivatal
11.3. Infrastruktúra A statisztikai adatok szerint Nyíregyházán 50.269 lakás található (2009.január), amiből közel 16.000 panelépítésű. A lakásállomány 99 %-a közüzemi ivóvízvezeték hálózatból kapja a vizet, közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba 41.100 lakás van bekötve (81.76 %-os lefedettség). A lakások átlagos alapterülete 92 m2 ; a száz lakásra jutó lakosok száma 234, ami a megye városainak tekintetében a legalacsonyabb érték. A városban 1939 db önkormányzati bérlakás található.
I
2
A nyilvántartott álláskeresók a munkavállalású korú népesség százalékában 20II . január l-tól bérpótló juttatás
10
4. számú ábra: A bérlakások területi elhelyezkedése
Belső lakóterület, Nagykörút által határolt
I
db
I
465
terület I Érkerti lakótelep I Örökösföldi
177
lakótelep
300
I
542
i Jósaváros, Stadion környéke
Huszár lakótelep
290
Keleti lakótelep
125
Egyéb: Sóstó-Sóstóhegy, Malomkert, Butyka, Oros, Bokortanyák, Borbánya,
40
J
I Kistelekiszőlő Forrás: Nyírvv
A lakótelepi lakások építése 1960-tól 1990-ig tartott, a Huszár lakótelepi lakások 1954-ben kerültek kialakításra, a szórvány lakások 80-120 évesek, a Pacsirta u. 29 35. szám alatti lakások 2001. évben, a Lobogó u. 1-11. szám alatti bérlakások 2002 ben, a Viola u. 2. szám alatt 20Q4-ben, a Tompa M. u. 16. szám alatti lakások 2006 ban kerültek átadásra. 5. számú ábra: Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán a szobák száma alapján
szobák száma !1
db
szobás
i
1,5 szobás
967 219
2,5 szobás
108
3 szobás .. 13 szobatol tobb ,
,
i
I
i
i
i
I
51
i
I
28
Forrás: NYIRW Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft
A bérlakások nagy része közepes állagú. A két szegregátumban (Keleti lakótelep és a Huszártelep), valamint a külterületi szórvány lakások felújításra, komfortosításra szorulnak. 6. számú ábra: Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán komfortfokozat szerint
Önkormányzati bérlakások Nyíregyházán komfortfokozat szerint db
IÖsszkomfortos
1275
!
i
11
!
Komfortos
293
i
Félkomfortos
168
I
Komfort nélküli
203
Összesen:
1939
I
Forrás: NvlRW Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Nonprofit Kft
A város területén önkormányzati és állami fenntartású közutak is vannak, melyeknek
együttes hossza 440 km, amiből 337 km szilárd burkolatú, azaz 76.6 %-uk
rendelkezik szilárd burkolattal.
Egy legális szemétlerakó került kialakításra a város területén (Oroson), az illegális
szemétlerakókra vonatkozóan csak becsült adatokkal rendelkezünk: az Emisszió
Egyesület felmérése alapján 160 és 180 között van a számuk.
A tömegközlekedés a Szabolcs Volán Zrt. által biztosított, mely szervezet 28 helyi és
6 külterületi járatot üzemeltet. Ezen kívül külön szerződés alapján is biztosít
járatokat.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évben szerződést kötött a
Szabolcs Volán Zrt.-vel rugalmas tömegközlekedés szolgáltatás biztosítására. Ezen
szolgáltatás keretében az arra jogosultak munkanapokon 8 és 16 óra között vehetik
igénybe a szolgáltatást.
A szolgáltatásra az a személy jogosult, aki:
- fogyatékossági támogatásban,
- magasabb összegű családi pótlékban,
- vakok személyi járadékában,
- saját jogú nyugellátásban, időskorúak járadékában részesül, vagy
- várandós anya terhessége megállapításától a szülés várható időpontjától számított
1 évig vagy a gyermek egy éves koráig.
11.4. Szegregátumok
Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (2008) szerint Nyíregyháza területén két, 100 feletti lakosságszámmal rendelkező, rossz szociális és lakhatási körülményeket biztosító, hátrányos helyzetű családok által lakott szegregátum azonosítható, valamint egy olyan - nem egybefüggő - terület, amelyen néhány hátrányos helyzetű család él rossz szociális környezetben, és ahol beavatkozások nélkül szegregációs folyamat elindulása várható. A város szegregált (Huszár lakótelep és Keleti lakótelep) és szegregálódó (Ókistelekiszőlő) területein a gazdasági és társadalmi problémák egymást erősítő komplex rendszere van jelen. A problémák hátterében több tényező áll, egyik az alacsony iskolai végzettség és az underclass szubkultúra által meghatározott munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. A jövedelemhiány több problémát is okozhat (depresszió, önpusztító magatartásformák, agresszió,
12
bűnözés},
közülük talán legkomolyabb a gyerekszegénység és ezáltal a szegénység
újratermelődése.
11.4.1. Huszár lakótelep
A lakótelep a belvárostól nem messze, vasúttal, ipari épületegyüttesekkel, 2 mezőgazdasági területekkel elzárva 2,2 km -en terül el. A telepen 302 lakás található, amelyek alapterülete 36 és 42 négyzetméter, ezek a lakások 1945 előtt épültek. A lakóházak zömmel korábbi katonai istállókból átalakított földszintes sorházak, ahol egy lakás rendszerint egy szobából áll. Emellett néhány emeletes épület is megtalálható nagyobb lakásokkal. Jellemzően önkormányzati bérlakásokként, szükséglakásokként funkcionálnak. A telep infrastrukturális fejlettsége jónak mondható: kiépített vezetékes ívó víz, gáz, villany és csatornahálózat van, ugyanakkor a közüzemi tartozások miatt sok lakásban nem hozzáférhetőek egyes szolgáltatások. A lakásokban helyiségenként egyedileg fűtik a szobákat A telep kb. 70%-a rendelkezik szilárd útburkolattal. A telepen közel 2000 lakos él. Az itt élők demográfiai jellemzői lényegesen eltérnek a város átlagától: a városrész korstruktúrája rendkívül fiatalos a gyermekkorúak magas, az időskorúak alacsony aránya miatt Említést érdemel, hogy nemcsak az idős - 65 éves és idősebb korúak -, hanem már a 40-64 évesek népességen belüli aránya is jóval alatta marad az átlagosnak, az alacsonyabb átlagéletkor következtében. 7. számú ábra: Nyíregyháza lakosságának kormegoszlása
15%
19%
i II1II
o - 14
,
.15- 39
Forrás: KSH 2011
8. számú ábra: A Huszár lakótelepen
10%
élők
kormegoszlása
5% 48%
,
II!I 0-14
,_15- 39 !
[J
i 1
40-60,
061
13
(Forrás: Nylregyháza PM.Hivatal- Népességnyilvántart6 csoport)
A munkaképes korú népességet az alacsony foglalkoztatási arány (29%), illetve a magas munkanélküliség jellemzi. Aktív korúak 57% gazdaságilag inaktív (rokkantnyugdíjas, gyermekgondozási támogatásban, illetve rendszeres szociális segélyben részesül, valamint egyéb eltartott). A telepen élők megélhetési stratégiájára jellemző, hogya segélyek, támogatások mellett általánosan jelen van az alkalmi munka, illetve a fekete gazdaságban történő foglalkoztatás. Az élethelyzetükhöz igazodó sajátos kultúrájukból, alacsony iskolai végzettségükből, beszűkült kapcsolati rendszerükből adódóan foglalkoztatásuk általában problémás. A telep mindennapi életének része a különböző súlyú bűncselekmények elkövetése. Bár ebben az esetben statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, de a családgondozói munka során gyakran találkoznak a kamatos pénz, a prostitúció, a kisebb-nagyobb betörések, lopások, csempészések, testi sértések problémájával.
11.4.2. Keleti lakótelep A Keleti lakótelep néven ismert szegregátum az Orosi út jobb oldalán található. A korábban a település peremén elhelyezkedő utcáin változó mértékben -1-3 km-rel továbbnőtt a város, ami miatt vállalkozásokkal, gazdasági funkciójú telephelyekkel, lakóparkokkal körülvett "zárványtelep" alakult ki, amely néhány utcára koncentrálódik. Ezek a Tüzér, Gerliczky, Károlyi, Csáki, Tarcsay utcák, amelyek közül csak a Tüzér utca szilárd burkolatú. A telep 133 önkormányzati tulajdom:i, komfort nélküli lakást foglal magában, amelyeket téglából és panelből épített egyszintes, döntően 4 lakrészes házakban alakították ki. A telepen a közműszolgáltatások közül a vezetékes ivóvíz és elektromos áram elérhető, azonban a lakások jelentős hányada nem, vagy nem hivatalosan használja ezeket a szolgáltatásokat.
Az önkormányzat a Keleti lakótelep szegregátum hosszú távú, fokozatos felszámolását és az ott élők integrált lakókörnyezetbe helyezését tűzte ki célul. Az egyszintes épületekben található komfort nélküli lakások jelentik a városban a legrosszabb lakókörnyezetet, az épületek gazdaságosan nem újíthatók fel. A telep felszámolása csak egy gondosan előkészített és fokozatosan megvalósuló folyamat során történhet. A telepről integrált környezetbe történő elköltözést kell segíteni, gondosan ügyelve arra, hogy az elköltözés semmiképpen se az egyik szegregátumból egy másik szegregátumba irányuljon. 2009-ben a lakótelepről összesen 4 család költözött el, s kapott a város más területén összkomfortos lakást.
14
11.4.3. Ókistelekiszőlő Kistelekiszőlő Esélyegyenlőségi
A
városrészben sem a 2007-ben elfogadott Közoktatási Helyzetelemzés, sem a 2001. évi népszámlálásának adatai alapján nem azonosítható szegregált terület. A jellemzően kertvárosi jellegű, családi házas beépítésű,
"alvó" funkciójú városrészben sok újépítésű ház található, a roma származásúak aránya nem kiugróan magas a lakosság körében. A népszámlálási adatok és a szociális szolgáltatók, családsegítők információi alapján azonban Ókistelekiszőlő területén található néhány utca (Kisdiófa, Százados, Folyóka, Szeder, Korong és Palánta utcák), amelyek városperemhez közelebbi részein néhány, elsősorban roma lakosság által lakott, magántulajdonú, "szocpolos" ház található. Azonban nem alakult ki egybefüggő, telepszerű környezet, jelenleg utcánként néhány leromlott állapotú ház található, amelyet hátrányos helyzetű családok laknak. Az IVS-ben foglaltak szerint fennáll a veszélye a környezet leromlásának, amelynek felgyorsulása a környező ingatlanok értékvesztése mellett népességcserélődési folyamatot indíthat el. A negatív folyamatoknak tudatos szociális munkával és közösségfejlesztéssel elejét lehet venni, ezért Ókistelekiszőlő esetében közösségfejlesztési programot célszerű indítani és működtetni.
III. Közszolgáltatások
111.1. Szociális ellátórendszer A települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) és a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) határozza meg. A feladatok ellátásához szükséges szakmai (személyi, tárgyi) minimumfeltételeket végrehajtási rendeletek tartalmazzák. A szabályozási környezet és a helyi szociálpolitikai irányelvek szerint az alábbi szolgáltatási struktúra alakult ki figyelembe véve az ágazati jogszabályok előírásait Nyíregyháza városban. Az alapszolgáltatások biztosításában jelentős szerepet vállal a Szociális Gondozási Központ, amely étkeztetést, házi segítségnyújtást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és idősek nappali ellátását biztosítja. A szociális szolgáltatások rendszerén túl az igények alapján otthonápolási szolgálatot, otthoni hospice ellátást (mindkettó OEP finanszírozott) és gyógyászati segéd eszközkölcsönzőt működtet. Az idősek bentlakásos elhelyezését az önkormányzat a Sóstói Szivárvány Idősek Otthona és az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság szervezeti keretében működő Családias Elhelyezést Nyújtó Idősek Otthonában biztosítja, összesen 325 férőhelyen. Mindkét integrált intézmény az idősek bentlakásos
15
elhelyezésén túl egyéb szolgáltatásokat is biztosít. A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona nappali elhelyezést biztosít idősek és demens betegek részére, valamint fogyatékos és pszichiátriai betegek részére bentlakásos elhelyezést nyújt. Ezenkívül Egészségügyi, a hospice ellátást elsőként szervezte meg az intézményben. Szociális és Bölcsődei Igazgatóság az idősotlhoni ellátáson túl az egészségügyi bölcsődék alapellátás szervezéséért és az önkormányzati fenntartású működtetéséért felelős.
A Mentálhigiénés Központ a mentális betegségekkel élők, családjaik szociális, életviteli, lelki, egészségi, illetve (re)habilitációs, (re)integrációs társadalmi beilleszkedési nehézségei kezelését, sikeres megküzdésének támogatását, elősegítését biztosítja. Az intézmény közösségi alapellátást biztosít, amelynek során a pszichiátriai betegeket a családi környezetükben való minél sikeresebb életvitelükben segítik a gyógykezelési ismeretek közvetítésével, folyamatkövetéssel, valamint a természetes életközösség konfliktusaival való küzdési képességeknek a javításával. A fogyatékkal élő személyek részére támogató szolgáltatást, nappali ellátást és lakóotlhoni ellátást biztosít, és szociális foglalkoztatást végez. A Gyermekjóléti Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatait látja el 3 központ munkája révén. A Központ a gyermekjóléti szolgáltatás feladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot működtet. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatások biztosításában ellátási alapján több nem állami és egyházi fenntartó vesz részt. 9.számú ábra: Ellátási
szerződés
keretében nyújtott szolgáltatások
Ellátási szerződés alapján személyes gondoskodást nyújtó intézmények
Magyarországi Evangélikus Egyház
Oltalom Szeretetszolgálat
Feladat megnevezése
-
-
-
II
Human - Net Szabolcs - Szatmár - Bereg i Megyei Humán Erőforrás Fejlesztési • • Alapítvány II
• Szocio East Egyesület Szociális SZOlgáltatói és Módszertani Központ • Nyíregyháza Kertvárosi Agostai Hitvallású . Evangélikus Egyház • Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény
Szent Kamill EIetet az Etetnek Közhasznú Alapítvány
Családok
Átmeneti
Otthona
(36
férőhely)
-
!
szerződés
-
-
-
Hajléktalanok Otthona (50 férőhely) Nappali ellátás szenvedélybetegek részére (30 férőhely) Nappali melegedő (100 férőhely) f':Jépkonyha (100 férőhely) Elieli menedékhely (100 férőhely) Hajléktalanok Átmeneti Szállása (18 férőhely)
falugondnoki tanyagondnoki és szolgáltatás adósság kezelési szolgáltatás családseg !tés családsegítés adósság kezelési szolgáltatás l:iázi Segítségnyújtó Szolgálat Etkeztetés Idősek Klubja
Tanyagondnoki Szolgálat Családsegítő Szolgálat nappali ellátás fogyatékos személyek . részére fogyatékos személyek rehabilitációs
16
!!
-
-
• Kék Nefelejcs Alapítvány Reménység Szenvedélybetegek Otthona Periféria Egyesület
Talentum Európai Fejlődésért Közhasznú Alapítvány
Átmeneti
Kiemelkedően
-
Hétszínvirág' 98 Gyermekjóléti Nonprofit Kft. Magyar Vöröskereszt Szabolcs - Szatmár Bereg Megyei Szervezete EFOESZ Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei · Egyesülete Mozgáskorlátozottak Szabolcs - Szatmár Bereg Megyei Egyesülete Nefelejcs Fogyatékos Személyek Nappali Ellátást Nyújtó Intézménye Bereg Megyei Szatmár Szabolcs · Önkormányzat
-
-
támogató szolgáltatás
-
fogyatékos ellátása
-
gyermekek átmeneti gondozása 0-6 éves korig gyermekvédelmi szakellátás feladatai
-
i
-
i
utcai szociális munka gyermekek napközbeni ellátása szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás szenvedélybetegek közösségi ellátása bölcsődei ellátás (50 férőhely) Családi napközi (7 féröhely) kiléptető ház
-
-
célú lakóotthona támogató szolgáltatás szociális foglalkoztatás szenvedélybetegek átmeneti otthona
személyek
nappali
111.2. Egészségügyi intézményrendszer A lakosság egészségi állapotának jellemzői Önkormányzatunk az egészségügyi törvény előírásainak megfelelve teljesíti ellátási kötelezettségét és biztosítja a város területén élők számára az egészségmegőrzés, a nő- és családvédelem, valamint az egészségügyi alapellátás és szakellátás intézményrendszerének tárgyi és személyi feltételeit. Az egészségügyi ellátásban 44 felnőtt háziorvos, és 27 házi gyermekorvos, 31 fogorvosi praxis biztosítja az alapellátást. Feladataik ellátását a háziorvosi körzetekben 51, a gyermekorvosi körzetekben pedig 27 körzeti ápolónő segíti. Az iskolaorvosi praxisok száma 30, melyek közül 26 iskolai körzetet gyermek háziorvosok látnak el. Nyíregyházán 38 fő területen dolgozó és 25 fő iskolai védőnő dolgozik. ellátást végző védőnők körzetbeosztás szerint foglalkoznak a a várandós anyák gondozásával, a gyermekágyas időszakban a tanácsadással. Feladatuk még a O-6 éves korú gyermekek gondozása, az óvodások ellátása, oktatási intézménybe nem járó, otthon gondozott tanköteles korú gyermek gondozása, valamint családgondozás. Az ellátandó körzetek szociális összetétele között jelentős különbségek mutatkoznak. Területi védőn ők a házi gyermekorvossal együttműködve védőnői tanácsadóban dolgoznak. A
területi
nővédelemmel,
Területi
védönöi
2000 év
2005 év
2010 év
48
38
38
17
körzetek száma
1.173
1.113
1.107
Ujszolöttek száma
1.095
1.175
1.074
Gondozáson megjelentek száma
21.560
21.991
25.423
52.760
42.739
43.210
. Ujonnan , nyilvántartásba vett várandós anyák száma
I
Otthoni száma
látogatások
I
A táblázatból kitűnik, hogy az újszülöttek száma 2005-höz viszonyítva kevesebb, ami a védőnők számának csökkentését tenné szükségszerűvé, de emelkedik a hátrányos helyzetű gyermekek, illetve családok száma, ezért továbbra is szükséges a meglévő védőnői hálózat fenntartása. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat fenntartásában működik a Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., amely a nyíregyházi székhely mellett 8 telephelyet és 10 fióktelephelyet működtet. A Kórház 29 osztá Ilya I és 258 járó-beteg szakellátást és gondozást végző szervezeti egységgel rendelkezik. Az osztályok 1949 ágyszámmal működnek. A kórház 2471 főt foglalkoztat, akik közül 343 fő orvos, 1070 fő pedig egészségügyi szakdolgozó. A város 50 km -es vonzáskörzetében található 4 kórház közül 3 sürgősségi ellátást (Nyíregyháza, Debrecen, Nagykálló) is biztosít. Ezek egyike Nyíregyházán működik, mely a vonzáskörzetbe tartozó 9 társult településen is biztosítja a központi orvosi ügyelet szolgáltatásait. 100 km -es körzeten belül 2
emlőszűrő
méhnyak-szűrő szakrendelő
található.
393 fő vett részt 2009 -ben.
állomás, 30 km -es körzeten belül pedig 7 4792 fő, méhnyak-szűrésen
Emlőszűrésen
18
Biztosított-e a településen a család és nővédelmi gondozás? (Eütv.) (Családtervezés, fogamzás előtti gondozás, genetikai tanácsadás, várandós C!7r.nTl:l,TnC! Biztosított-e a településen az ifjúság egészségügyi gondozás speciális feladatainak ellátása? vonatkozó
19
A Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.
i
Szakrendelések száma Vonzáskörzet
Ellátott
2010 I. félév
2009.
Adat típusa Osztályok száma
29 osztályon belül 53 önálló 28 osztályon belül 51 önálló szervezeti szervezeti egység kóddal egység kóddal rendelkező részleg rendelkező részleg műkődik. működik. 258 járóbetegellátást és 249 járóbetegellátást és gondozást gondozást végző szervezeti végző szervezeti egység • egység
Szakmánként változó, bővebb vonzáskörzet teljes Sz-Sz-B megye: 569 E fő • 77.463 38.961
fekvőbetegek
száma Ellátott járóbetegek száma
I
ebből eset, I 2.141.787 fekvőbetegeknek • 478.361 i adott konzílium v. diagnosztika . Dolgozói létszám 2852 i összesen i Orvos létszám 430 2149 Egészségügyi szakdolgozói létszám • Háttérszolgálati 272 létszám
Agyszám
1869+ 80 újszülött
I I i
1.097.909 eset, ebből fekvőbetegeknek • adott konzilium v. diagnosztika 257.532
2972
!
457 2218
297
1869+ 80 újszülött
111.3. Közoktatás Nyíregyházán a közoktatási intézményrendszer átalakítása folyamatban van, annak érdekében, hogy hatékony és költségtakarékos rendszer alakuljon ki.
Az elmúlt évtizedben folyamatosan változó közoktatási törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a kapcsolódó rendeletek következtében szükségessé vált a jelenlegi intézményhálózat működésére egységes elveket megállapítani, valamint a szükséges intézkedéseket megtenni. Az óvodai intézményhálózatot tekintve eddig 18 székhellyel és 17 tagintézménnyel működő önkormányzati fenntartású óvoda látta el a feladatot. Az átalakítást követően a továbbiakban 4 székhellyel és 15 tagintézménnyel fog
működni
az óvodai ellátás.
Az óvodákat az általános iskolai körzetcsoportokhoz hasonlóan 4 szervezeti egységbe integrálták. Az általános iskolai körzetcsoportokat alapul véve, intézményi összevonások révén, a korábbinál nagyobb intézmények kerültek kialakításra. Nyíregyházán 15 középiskola működik, melyek gazdasági szempontból kerülnek összevonásra. A város tizenöt középiskolájában magas szintű, és széles körű szakmai oktatást végeznek, mely iskolákban nem csak a nyíregyházi diákok, hanem a megye többi településeinek általános iskoláiból kikerülő gyermekek folytathatják tanulmányaikat.
20
IV.
Esélyegyenlőségi
program célcsoportja.inak bemutatása, intézkedési terv
Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló marad a esélyegyenlőségi intézkedések nélkül.
IV.1
Nők esélyegyenlősége
A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők - különösen, ha vezető pozíciót töltenek be - tiltakoznak a leghevesebben , amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek egyenlőségének elemzését, vizsgálatát az is nehezíti, hogya nagy adatgyűjtő szervek - munkaügyi központok, KSH, stb. - sem kérik kellő részletességgel ezen adatokat. Azonban a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának a megoldása lehet, ha érzékenyen kezeljük ezt a fontos kérdést. Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elő, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idős- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprő többségét ma is még mindig a nők végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. Magyarország a nők foglalkoztatottságában rendkívül rosszul áll, a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya hazánkban a legkisebb. Sokszor esély sincs arra, hogy a munkahelyre visszatérhessenek a nők/anyák, hiszen annyi idő alatt, amíg az édesanya otthon van gyermekével - ha még testvér is születik, csak nő ez az idő -, sajnos sok esetben a munkahely megszűnik, vagy a munkakör átalakul. Előfordul, hogy az édesanyák különböző képzéseken, átképzéseken vesznek részt annak reményében, hogya gyermekgondozási segély ("Gyes") lejártakor nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munkaerőpiacra. Természetesen mindehhez szükséges, hogy gyermekeik számára biztosított legyen a napközbeni ellátás valamely formája. a közszférában - közoktatás és felsőoktatás, közigazgatás, közművelődés, szociális és egészségügyi ellátás - és a kereskedelemben lényeges magasabb a nők aránya - mintegy 75-80 % -, mint a férfiaké. További adatgyűjtést, vizsgálatot és elemzést igényel, hogyaközszférában érvényesül-e a nemek közötti Nyíregyházán
esélyegyenlőség.
Az önkormányzat által fenntartott intézményekben dolgozó 3583 fő főállású munkavállaló közül 2716 fő a nők száma, ami az összlétszám 75,8%-át teszi ki.
21
Közülük 1817-en (66,9%) felsőfokú, 592-en (21,8%) középfokú és 297-en (11,3%) alapfokú képzettséggel rendelkezik. Ugyanezen intézményekben részfoglalkoztatásban dolgozó 97 munkavállaló közül 70 fő a nők száma. Végzettségüket tekintve 25 fő felsőfokú, 23 fő középfokú és 21 fő alapfokú (illetve egy félállású felsőfokú, és egy félállású középfokú) képzettséggel rendelkezik. Megállapítható tehát, hogy az önkormányzat, mint munkáltató biztosítja a nők a munkavállalás terén, a női alkalmazottak nem jelennek meg hátrányos helyzetű társadalmi csoportként.
esélyegyenlőségét
A bűncselekmény áldozataivá váló nők túlnyomó többsége a 18-60 év közötti korosztályból kerül ki. Az ellenük elkövetett bűncselekmények közül a vagyon elleni és az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények a legkiemelkedőbbek. A vagyon elleni bűncselekményeken belül a lopással kapcsolatos sértetté válás az egyik legmagasabb mutatóval rendelkező, a 2009-es adatok szerint 304 eset, amit a betöréses lopás követ (161 esetben). Az élet ellenes bűncselekményeken belül súlyos testi sértés 36, könnyű testi sértés 30, zaklatás 36 esetben fordult elő, személy elleni erőszakkal elkövetett zaklatás 16 esetben fordult elő. A közbizalom elleni bűncselekményeken belül a visszaélés okirattal a leggyakrabban elkövetett bűncselekmény (99 eset), ami szoros összefüggést mutat a sérelmükre elkövetett lopások számával. Gazdasági bűncselekmények sértettjeként is magas számban kerülnek ki ebből a korcsoportból a nők. Legjellemzőbb a bankkártyával való visszaélés (30 esetben), ami ismét szoros kapcsolatot mutat az ellenük elkövetett lopások számával. (Gyakran előfordul, hogya sértett a bankkártyája mellet tárolja annak kódját.) A nemi erkölcs ellen elleni bűncselekmények viszonylag kevés számban kerülnek rendőrségi eljárás szakaszába. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az ilyen jellegű bűnelkövetéseknek magas a látenciája. A fenyegetettség, a szégyen érzete gátolhatja a sértetteket a feljelentés megtételében, A 60 éven felüli nők körében szignifikánsan magas a sérelmükre elkövetett lopás (101 eset), illetve a visszaélés okirattal (12 eset). A gyermek és fiatal korú nők esetében a sérelmükre elkövetett az élet, a testi épség és az egészség elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények a legjellemzőbbek. Viszonylag alacsony számú rendőrségi eljárás alá vont ügynek egyrészt a látencia, másrészt az észlelő- és jelzőrendszer működtetése lehet a magyarázata. A gyermekjóléti ellátórendszer keretében müködő családok átmeneti otthona többek között segíti a szociálisan hátrányos helyzetű várandós anyákat, a bántalmazott, családon belüli erőszak miatt menekült anyákat és gyermekeiket. A város területén az önkormányzati fenntartású családok átmeneti otthona (Gyermekjóléti Központ szervezeti keretében) mellett egyházi fenntartású (Oltalom Szeretetszolgálat - 36 férőhely) és nem állami fenntartású (Magyar Vöröskereszt Szabolcs - Szatmár Bereg Megyei Szervezete) intézmények működnek, A családon belüli erőszak áldozataivá vált nők és gyermekeik biztonságos elhelyezését szolgálja a Magyar Vöröskereszt Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Szervezete által fenntartott "Félutas" Kiléptető Ház, mely titkosított címmel
22
rendelkezik, annak érdekében, hogya bántalmazott nők és gyermekeik biztonságos körülmények között készüljenek fel az önálló életvitel re. IV.2.
Nők esélyegyenlőségének
biztosításához kapcsolódó intézkedések
Célkitűzés Adatgyűjtések,
elemzések, értékelések
készítése
A
nők munkaerőpiacon
való
esélyegyenlőségének elősegítése
Az egészségügyi szűréseken a résztvevők számának emelése Bántalmazott anyák,
nők
elhelyezése
A nők ellen elkövetett bűncselekmények számának csökkentése
Javasolt beavatkozás Adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése nemekre, társadalmi a egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. A bölcsődei férőhelyek biztosítása, annak érdekében, hogya kisgyermekes nők nagyobb eséllyel tudjanak munkát vállalni, illetve a munkájukhoz visszatérni. Alternatív megoldások erősítése (pl. családi napközi) A szűréseken (méhnyak rák, emlő szűrés) történő részvétel népszerűsítése, szóró anyagok Családok átmeneti otthona működtetése, krízis központok, félutas-házak működtetése, kialakítása Közbiztonság növelése, szociális, egészségügyi, védőnői ellátórendszer erre irányuló prevenciós tevékenysége.
IV.3. Romák esélyegyenlősége A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie. hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. Az országban mintegy 800 ezres - egymilliós roma népesség él, a Kisebbségi Önkormányzatok Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szövetségének és a Cigány Szakértői Kerekasztal becslése szerint a megyében a roma népesség aránya 12-13%, a városunkban kb.: 5-6 %. A roma népesség négyötöd e él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregáit, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeík évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni - az őket körűlölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül- pontosan mégsem
23
lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös és e két jellemző együtthatója a kilátástalan élethelyzet.
jellemzője,
A munkaerőpiacról jelenleg csaknem teljesen kiszorultak. A roma lakosság 50 %-a munkanélküli, állandó állása csak 6%-nak van. Rokkantsági nyugdíjat 20 % kap, 13 %-a GYES-en lévő. A városban élő roma lakosság nagy többsége a Huszár és a Keleti lakótelepen él. A telepek rövid bemutatása a 11.4. pontban található. A Huszár -telepen élők életminőségének és életkörülményeinek fejlesztése pályázati úton történik a tervek szerint. Benyújtásra került az ÉAOP-2009.-5.1.5.1B pályázat, amelynek fő célkitűzése a lakáskörülmények, közösségi terek felújítása, a lakó közösség részére közösségfejlesztö programok szervezése, biztosítása.
IV.4. A roma lakosság intézkedések :1
esélyegyenlőségének
Célkitűzés
I;I Elemzések, értékelések készítése
Roma lakosság lakáskörülményeinek javítása.
Közép- felsőfokú oktatásban való részvételük elősegítése. Aktív korú roma lakosság munkaerőpiaci esélyeinek növelése.
biztosításához kapcsolódó
Javasolt beavatkozás Elemzések, értékelések készítése a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt
befolyásoló foglalkoztatási,
egészségügyi és szociális területeken.
A Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élő roma lakosság nagy része önkormányzati bérlakásban lakik. Az IVS-ben meghatározott módon a lakáskörülmények javítása. Az oktatásban részt vevő szakemberek, pedagógusok motivációs eszközeinek fejlesztése. Munkahelyek, munkalehetőségek
teremtése a közfoglalkoztatásban és a piaci szektorban.
IV.5. Fogyatékos személyek esélyegyenlősége A társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek: fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet ránézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. {Az Országgyűlés 10/2006. (II. 16.) OGY határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról) Magyarországon a legutóbbi népszámlálás (2001) adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG 2007-es adatai alapján mintegy 700 ezer före tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül
24
alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80 - 85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül:
- a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6%
- a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%.
- hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved.
- az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6%
(Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról)
A fogyatékos emberek és családjaik (szűkebben és tágabban értelmezve is) az egyik legsérülékenyebb csoport társadalmunkban. Számukra, velük együtt közösen kell megteremteni a lehetőséget arra, hogya társadalom aktív tagjaivá váljanak. Célunk elérésének egyik akadálya lehet a társadalom által tanúsított intolerancia, negatív diszkrimináció, ezért fontos feladat a szemlélet formálása, az elfogadás erősítése. További kiemeit prioritásként fogalmazhatj uk meg azon szolgáltatások, intézményrendszerek fejlesztését, melyek közvetlenül vagy közvetve elősegítik az érintettek életrninőségének javítását, példaként említve: oktatás, szociális szolgáltatások, egészségügy. A városban élő fogyatékos emberek létszámára és fogyatékosság uk mértékére statisztikai adat nem áll rendelkezésre, arra csak a fogyatékossági támogatás kapcsán lehet következtetni. Nyíregyházán a Magyar Államkincstár adatai alapján a fogyatékossági támogatásban a 18-55 év közötti korcsoportban 415 fő, az 55 év felettiek között 950 fő részesül (összesen: 1.365 fő). A 18 éven alattiakról nem áll rendelkezésünkre adat, tekintettel arra, hogy ők nem jogosultak fogyatékossági támogatásra. E korcsoport a magasabb összegű családi pótlék igénybevételére jogosult. Magasabb összegű családi pótlékban, saját jogon 333 fő részesül, akik közül 154 fő nő, és 179 fő férfi. Azonban a nyilvántartások nem tartalmazzák differenciáltan az igénybevétel eseteit. A fogyatékos személyek demográfiai összetételére jellemző, hogy közöttük jelentősebb számban vannak az időskorúak, mivel nagy részük nem születésüktől fogva sérült, hanem életkora előrehaladásával, betegség vagy baleset következtében vált azzá. Az országos adatok mutatják, hogya 75 év feletti lakosság döntő hányada valamilyen értelemben fizikailag korlátozott képességű (csökkent látású, nagyothall, mozgásszervi panaszai vannak) és legalább 1/3 -uk fogyatékosnak tekinthető. Körükben legalább 5 %-ra becsülhető az értelmi fogyatékosság, elsősorban a demencia, az időskori szellemi leépülés következményeképpen. A fogyatékos személyek 16 %-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel élt közös háztartásban, 23 %-uk lakott másodmagával (nem fogyatékos személlyel); 49 %-uk három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban élt, míg megközelítőleg 12 %-uk intézetben kapott elhelyezést. Nyíregyháza városa viszonylag jól kiépült intézményrendszer keretében támogatja a fogyatékkal élőket. Ezek egyrészt alapszolgáltatások, másrészt szakosított ellátások.
25
A szolgáltatás megnevezése
Támogató szolgáltatás
Fenntartó
A szolgáltató/intézmény megnevezése
Nyíregyh~za
Megyei Jogú Város Önkormányzata
Mentálhigiénés Központ ("Esély''Támogató Szolgálat)
FO SZ Szabo/cs-$zatmár FO SZ Szabo/cs-Szatmár Bereg Megyeí Egyesülete Bereg Megyei Egyesülete . Támogató Szolgálat Mozgáskorlátozottak Szabolcs
Szatmár-Bereg Megye;
Egyesülete
Keleti Szivárvány Alapítvány Támogató Szolgálata
Keleti Szivárvány Alapítvány
Nappali ellátás
Fehér Bot Alapítvány
Szabolcsi Támogató Szolgálat
Filadelfia Evangélikus Egyházközség
Filadelfia Támogató Szolgálat
Nyíregyháza-Református Egyházközség
Jókai Támogató Szolgálat
Szent Kamill fetet az letnek Közhasznú Alapítvány
Szent Kamíll Támogató Szolgálat
Fogyatékosok Fóruma
Fogyatékosok Fóruma Támogató Szolgálat
"Együtt az Uton" Közhasznú Egyesület
Támogató Szolgálat
Támogató Kéz Kiemelten Közhasznú Alapítvány
Nyírségi Támogató Szolgálat
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
Mentálhigiénés Központ (ENO 35 férőhely)
i
I
Rókahegyi Agapé Alapítvány
i
Szent Rita Pszicpiátriai Betegek és Fogyatékkal Elők Nappali . Intézménye (35 férőhely fogyatékosok számára) i
Szent József Védőotthon (20
Együtt Veled Alapitvány
férőhely)
Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség
i
Irgalmas Samaritánus ENO (20 I ! férőhely)
i
Magyar Sclerosis Multiplex Betegekért Alapítvány
Nyíregyházi SM Centrum (27
Omnis Alapitvány
Szent István Ertelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye (25 férőhely)
!
férőhely)
I
Mozgáskorlátozottak Szabolcs Nefelejcs Fogyatékos Szatmár-Bereg Megyei Személyek Nappali Intézménye(40 férőhely) Egyesülete Szent Kamíll E/etet az Eletnek Közhasznú Alapítvány
Lakóotthon
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Patrónus Egyesület Magyarországi Református
i
Szent Kamill Rehabilitációs Központ Értelmileg Akadályozottak Nappali Otthona (25 féfÖhely) Mentálhigiénés Központ (Kék Szirom Lakóotthon 10 férőhely) Patrónus Egyesület Lakóotthona (8 férőhely) I Magdaléneum Fogyatékos Személyek ápoló-gondozó célú
26
Egyház
Lakótthona 1.,11. (8+8
Szent Kamill Eletet az Eletnek Közhasznú Alapitvány
férőhely)
Szent Kamill Rehabilitációs Központ Lakóoffhona (13 férőhely)
Fogyatékosok Otthona
IV.6. A fogyatékkal intézkedések
Nyíregyh.?za Megyei Jogú Város Onkormányzata
élők
Idősek Otthona férőhely
(30
Nyíregyháza - Kertvárosi Református Egyházközség
Anna Szeretetotthon (12
Magyarországi Református Egyház
Magdaléneul)1 Fogyatékosok Refonrnátus Apoló-gondozó Otthona (84 fő)
esélyegyenlőségének
Célkitűzés
Adatgyűjtések,
Szivárvány
elemzések, értékelések
készítése,
Fogyatékos személyek megfelelő lakáskörülmén einek biztosítása, Közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, közlekedési eszközök akadál mentes használata, Fogyatékos személyek fo lalkoztatásának előse ítése, ~~=-=-=-=-=-=-~~=-=-=-=-==Fogyatékos személyek kulturális, társadalmi, s ort életének fe'lesztése,
férőhely)
biztosításához kapcsolódó
Javasolt beavatkozás Adatok gyűjtése, nyilvántartások
vezetése a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, e észsé ü i és szociális területeken. ogyatékosok lakásainak dál mentes kialakítása, Fogyatékosok szállítására alkalmas tömegközlekedési eszközök használata, Ru almas töme közlekedés fe'lesztése, Szociális foglalkoztatás, nyílt vagy védett munkahel eken történő fo lalkoztatás atok révén különböző programok zése, biztosítása
IV.7. Hajléktalan személyek esélyegyenlősége
Nyíregyháza területén kb, 300 - 400 fő hajléktalan él. Intézményi ellátásban 200 300 fő vesz részt (Nappali Melegedő, Éneli Menedékhely, Átmeneti Szálló, Hajléktalanok Otthona), az utcán kb, 100 fő tartózkodik. Az utcán élő hajléktalanok az intézményes rendszerrel szembeni bizalmatlanság miatt nem veszik igénybe az ellátásokat. Nyíregyházán utcai szociális munkát a Periféria Egyesület végez. Az Egyesület az utcán életvitelszerűen tartózkodó hajléktalanokat felderíti, segíti megfelelő ellátások szociális ügyeik intézésében, szükségleteiknek igénybevételében, érdekeik képviseletében, A kutatások adatai alapján a városban tartózkodó hajléktalanok 60%-a hajléktalanná válása előtt is itt élt, 30%-uk a megyében vált hajléktalanná és ezt követően került a városba, 10%-uk más megyékből és Budapestről származik, de korábban a városban töltötte élete egy részét. Megyeszékhely, illetve nagyvárosként biztosítani és tudatosan fejleszteni kell a városban koncentrálódó hajléktalan személyek ellátó rendszerét. megjelenő problémák kezelésében a szociális és gyermekjóléti szolgáltató rendszerre egyre jelentősebb feladat hárul.
Az egyén és/vagy a család szintjén
27
A Háztartáspanel kutatás adatai alapján a városlakók elsődlegesen a család segítségét veszik igénybe szociális problémák esetében, csak ezután kővetkeznek a barátok, ismerősök, illetve a mesterséges védőháló elemei, azaz az önkormányzat, illetve az egyes szociális szolgáltatók, bár arányuk közel sem elhanyagolható. Relatíve kevesen nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nem számíthatnak segítségre. IV.8. A hajléktalan személyek intézkedések
esélyegyenlőségének
Célkitűzés Adatgyűjtések,
elemzések, értékelések
készítése.
Szociális szolgáltatásokhoz, egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása Önálló életvitel, lakhatási körülmények elősegítése
biztosításához kapcsolódó
Javasolt beavatkozás gyűjtése, nyilvántartások a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken. meglevő szociális már és A egészség ügyi ellátások további biztosítása Helyi rendelet alapján biztosított lakbér támogatási rendszer tovább
Adatok vezetése
működtetése
IV.9. Tanyai telepUléseken élők esélyegyenlősége Nyíregyháza sajátos települési formája a város területéhez tartozó 58 bokortanya. A város ezen részei leszakadásának, a szegregációs folyamatok megindulásának megakadályozása érdekében a szolgáltatások megszervezésekor az "egyenlő hozzáférés" alapelvet kell előtérbe helyezni. A tanyai lakosok jellemzően sokkal nehezebben jutnak a közszolgáltatásokhoz - a város központjától való távolságból adódóan -, munkaerőpiacon való részvételük alacsony, főként mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. IV.10. A tanyai településrészeken élők esélyegyenlőségének biztosításához kapcsolódó intézkedések Célkitűzés
I
. Szociális szolgáltatásokhoz történő i hozzáférés biztosítása Közlekedés
elősegítése
Javasolt beavatkozás A már meglevő szociális ellátások (elsősorban tanyagondnoki szolgáltatás) további biztosítása Helyi rendelet alapján a rugalmas tömegközlekedés kiterjesztése, népszerűsítése
28
IV.11. Egyéb hátrányos
helyzetű
csoportok esélyegyenlősége
Munkanélküliek: Az inaktív keresők állománya az országos átlaghoz hasonlóan a településen is növekszik. Csökkent a mezőgazdaság munkaerő igénye, a foglalkoztatás szezonális jellegű, magas az alkalmi munkát végzők száma, és ezáltal növekszik a munkanélküliség is. A fentieken túl a növekedéshez hozzájárul az is, hogya pályakezdők - még szakmával is - egyre nehezebben helyezkednek el. A munkanélküliek között magas a szakképzetlenek aránya, amely szintén nehezíti az elhelyezkedést. Foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányos helyzetű csoportok (megváltozott mu nkaképesség űek, 50 év felettiek stb.) egyre tartósabban szorulnak ki a munkaerőpiacról. Az esélyegyenlőséget segítő pozitív intézkedések azért is szükségesek számukra, mert a csoportok a munkaerőpiacon összetett szemléletbeli hátrányokkal küzdenek. Időskorúak:
A városban a 60 év felettiek aránya az összlakosság közel 20%-a. Az nyugdíjai alacsonyak, különösen a volt mezőgazdasági dolgozóké. A nyugdíjasok között igen magas az egyszemélyes háztartások száma, mely háztartások nagyobb részét özvegy nők alkotják. Az, hogy az idősek hogyan élik meg az évek múlását, az egyedüllétet, nagymértékben függ a társadalom nyújtotta életkörülményektől, az idősekkel szemben tanúsított társadalmi magatartástól. A család fiatalabb tagjai gyakran kevés időt szánnak a velük való törődésre. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. idősek
A hátrányos helyzetű csoportok körébe sorolhatók továbbá a szociális konfliktusokkal rendelkező családok, állami gondozottak, a börtönből szabadultak, valamint a társadalmi beilleszkedési zavarral küzdők (drogfüggők, szenvedélybetegek, depressziós tünetekkel rendelkezők,).
v.
Általános célkitűzések az esélyegyenlőség megvalósulása érdekében Nyíregyházán
érvényesülésének
A IV. pontban az egyes célcsoportok tekintetében külön-külön kerültek meghatározásra célkitűzések és beavatkozások, figyelembe véve a célcsoportok sajátosságait. Szükséges azonban általános célkitűzéseket is megfogalmazni, amelyek a város területén élők részére az esélyegyenlőséget biztosítják. Célkitűzés
Javasolt beavatkozás A célkitűzés megvalósítása az intézmények (oktatási-, nevelési-, • szociális-, egészségügyi) és civil • szervezetek közreműködésével történik.
A helyi szemléletet megváltoztató programok támogatása, segítése. • Programok, rendezvények támogatása, melyek előmozdítják az Esélyegyenlőségi Program célcsoportjainak társadalmi integrációját. Tájékoztatás az esetleges jogsértésekkel Jogi tanácsadás biztosítása a lakosság • szembeni fellépés lehetőségéről. részére. A hátrányos helyzetű csoportok A célkitűzés megvalósítása az információhoz való hozzájutásának intézmények (oktatási-, nevelési-, szociális-, egészségügyi), a civil elősegítése. szervezetek, valamint a média
j
29
A közszolgáltatást nyújtó intézmények akadálymentesítése.
A hátrányos
helyzetű
munkaerő-piaci
csoportok helyzetének javítása.
I
Adatgyűjtések,
készítése.
elemzések, értékelések
közreműködésével történik, de ezt a célt szolgálhatja a városi honlap is. Fel kell mérni a közszolgáltatást nyújtó intézmények teljes körű akadálymentesítésének lehetőségeit. Ütemtervet kell készíteni a megvalósításról, felelősökről, lehetséges forrásokról. Az önkormányzat igyekezzen megteremteni azokat a lehetőségeket, amelyek biztosítják a hátrányos helyzetűek, inaktívak munkaerőpiacra történő visszakerülését (közmunka, közcélú munka). Adatok gyűjtése, nyilvántartások vezetése nemekre, romákra, fogyatékkal élőkre, a társadalmi egyenlőtlenségeket érintő, azt befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken.
VI. Összegzés
Nyíregyháza Megyei Jogú Város eleget téve a jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségének, elkészítette Nyíregyháza Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programját. A programban megfogalmazottak gyakorlati megvalósítása révén nemcsak az esélyegyenlőség feltételei teremthetőek meg a városban, hanem további fejlesztési forrásokhoz is hozzájuthat a város. A program célja akkor valósul meg leginkább, ha együttműködés révén - önkormányzat koordinálásával - az érintett szervezetek és intézmények alkalmazkodnak a folyamatosan változó igényekhez és törekednek a programban meghatározott intézkedések megvalósítására. VII. A program végrehajtása után várt eredmények
• az esélyegyenlőség növelése, megteremtése; • a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása; • a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítása; • a lakóhelyi szegregáció felszámolása; • a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása; • munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; • a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítása; • az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; • a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése a döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában.
2. számú melléklet a 127/2011.(VI.30.) számú határozalhoz: Intézkedési terv 3 ----------
Célkitűzés
Javasolt beavatkozás
Adatgyűjtések,
elemzések, értékelések készítése
A
nők munkaerőpiacon
való
esélyegyenlőségének elősegítése
Az egészségügyi szűréseken a résztvevők számának emelése Bántalmazott anyák, elhelyezése A
nők
nők
ellen elkövetett bűncselekmények számának csökkentése Roma lakosság lakáskörülményeinek javítása
3
Adatok vezetése,
gyűjtése,
nyilvántartások társadalmi a egyenlőtlenségeket azt érintő, befolyásoló foglalkoztatási, egészségügyi és szociális területeken A bölcsődei férőhelyek biztosítása, annak érdekében, hogya kisgyermekes nők nagyobb eséllyel tudjanak munkát vállalni, illetve munkájukhoz a visszatérni. Alternatív megoldások erősítése (pl. családi napközi) A szűréseken (pl.: tüdő, méhnyak rák, emlő - szűrés) történő részvétel népszerűsítése, szóró anyagok Családok átmeneti otthona működtetése, krízis központok, fél utas házak működtetése, kialakítása Közbiztonság növelése, szociális, egészségügyi, védőnői ellátórendszer erre irányuló prevenciós tevékenysége A Huszár telepen és a Keleti lakótelepen élö roma lakosság nagy része önkormányzati bérlakásban lakik. Az IVS-ben meghatározott módon a lakáskörülmények javítása
Felelős Intézményvezetők,
Határidő
2012. december 31
önkormányzat
Önkormányzat, civil szervezetek
folyamatos
Egészségügyi, Szociális és Bölcsőde; Igazgatóság
folyamatos
Önkormányzat,
folyamatos
---------------
intézményvezetők ----------
Eszlelő-jelző rendszer
folyamatos
tagjai Önkormányzat
folyamatos
A beavatkozások megvalósításához szükséges források a mindenkori költségvetés összeállításakor kerülnek meghatározásra
31
Közép- felsőfokú oktatásban való részvételük elősegítése Aktív korú roma lakosság munkaerő-piaci esélyeinek növelése
Az oktatásban részt vevő szakemberek, pedagógusok motivációs eszközeinek fejlesztése Munkahelyek, munkalehetőségek teremtése a közfoglalkoztatásban és a piaci szektorban
Onkormányzat
folyamatos
Önkormányzat, NYiRW Nyíregyházi Városüzemeltető és
folyamatos
Vagyonkezelő
Nonprofit Kft Fogyatékos személyek
A fogyatékosok lakásainak
megfelelő
akadálymentes kialakítása
lakáskörülményeinek biztosítása Közszolgáltatások elérhetőségének
biztosítása, közlekedési eszközök akadálymentes használata Fogyatékos személyek foglalkoztatásának
f~~~
----
Fogyatékosok szállítására alkalmas tömegközlekedési eszközök használata Rugalmas tömegközlekedés fejlesztése
Önkormányzat
folyamatos
Szociális foglalkoztatás, nyílt vagy védett munkahelyeken történő foglalkoztatás Pályázatok révén különböző programok szervezése, biztosítása
~~~ Önkormányzat, szociális intézmények, civil szervezetek Önkormányzat, civil szervezetek
folyamatos
Önkormányzat, civil szervezetek
folyamatos
Önkormányzat
folyamatos
~
elősegítése
Fogyatékos személyek kulturális, társadalmi, sport életének fejlesztése Szociális A már meglevő szociális és szolgáltatásokhoz, egészségügyi ellátások további biztosítása egészségügyi szolgáltatásokhoz történő hozzáférés biztosítása Önálló életvitel, lakhatási Helyi rendelet alapján biztosított körülmények elősegítése lakbér támogatási rendszer tovább
!-~~~.
folyamatos
folyamatos
~~~-~~~
működtetése
