2011. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (tervezet)

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (……..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (tervezet) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (1) bekezdés b) pontjában, a 18. § (2) bekezdésében, a 21. §-ában, 29. §-ában, valamint a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. fejezet Általános rendelkezések 1. A rendelet célja 1. § A rendelet célja, hogy – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) rendelkezéseivel összhangban – a helyi sajátosságokat figyelembe véve megállapítsa azt a feltételrendszert és azokat az eljárási szabályokat, amelyekkel Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

2. A rendelet hatálya 2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint – ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – a letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként, oltalmazottként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire; b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén gyakorolja, és a polgárok személyi

2 adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik; c) az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire. (2) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott személyeken túl kiterjed azon gyermekekre és szüleikre, akik az ellátás igénylésének időpontjában Békéscsaba Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodnak, és az intézkedés elmaradása a gyermek veszélyeztetettségével, vagy elháríthatatlan kárral járna.

3. A rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlója, egyéb eljárási rendelkezések 3. § Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátásokkal kapcsolatos hatásköreinek gyakorlását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesterére átruházza. 4. § Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni.

4. Értelmező rendelkezések 5. § E rendelet alkalmazásában: 1. család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; 2. családi pótlék: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 5. §-ának a) pontja szerinti nevelési ellátás és iskoláztatási támogatás; 3. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa; 4. egyéni vállalkozó: a) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki aa) az ingatlan-bérbeadási, ab) a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshelyszolgáltatási

3 tevékenységéből származó bevételére az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemre, vagy az önálló tevékenységből származó jövedelemre, vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; b) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); c) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); d) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; e) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; 5. fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be; 6. fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt: a gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások tekintetében a külön jogszabályban meghatározott magasabb összegű családi pótlékra jogosító fogyatékosságban szenvedő gyermek, fiatal felnőtt; a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások, valamint a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. §-a (1) bekezdésének 29. a) pontjában foglaltaknak megfelelő gyermek, fiatal felnőtt; 7. gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 12. §a szerinti kiskorú; 8. jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, b) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. c) Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

4 d) Nem minősül jövedelemnek da) a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, da) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, db) az anyasági támogatás, dc) a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása, dd) a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, de) a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, df) annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak, illetőleg az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja meg, dg) a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, dh) az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás. 9. keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve a tiszteletdíj alapján végzett tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg, valamint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; nem minősül ellenértéknek a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás; 10. környezettanulmány: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerinti helyszíni szemle; 11. vagyon: hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog. 12. vagyoni értékhatár: az a vagyon, amelynek: a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy b) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; 13. várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését.

5 II. fejezet Pénzbeli és természetbeni ellátások 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg azon gyermeket gondozó család részére, amely család létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Rendkívüli élethelyzet: a) a gyermek betegsége, b) ha közüzemi díjhátralék miatt a szolgáltatást a szolgáltató meg kívánja szüntetni, c) a család átmeneti otthonban történő elhelyezése, d) várandós anya szociális válsághelyzete, e) a szülők keresőtevékenységének megszűnése, f) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, h) egyéb, az a)-g) pontban nem meghatározott olyan, a család létfenntartását bizonyíthatóan veszélyeztető élethelyzet, amely a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapíthatósága szempontjából különös méltánylást igényel. 7. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, egyedülálló szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg akkor is, ha a súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át nem haladja meg. 8. § Nem állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyoni értékhatár külön-külön vagy együttesen meghaladja az e rendeletben meghatározott értéket. 9. § Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári évben legfeljebb négy alkalommal vehető igénybe, összege nem lehet több alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-ánál, különösen indokolt esetben 100 %-ánál.

6 6. Iskolakezdési támogatás 10. § Iskolakezdési támogatásban részesülhetnek azok az alapfokú vagy középfokú oktatásban részt vevő gyermekek, akiknek a családja az iskolakezdéssel járó költségeket szociális helyzete miatt segítség nélkül nem képes fedezni. 11. § (1) Iskolakezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nettó összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedülálló szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl iskolakezdési támogatás állapítható meg akkor is, ha a súlyosan fogyatékos gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át, súlyosan fogyatékos gyermeket egyedül nevelő szülő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át nem haladja meg. (3) Az iskolakezdési támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gyermek békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. 12. § Nem állapítható meg iskolakezdési támogatás, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyoni értékhatár külön-külön vagy együttesen meghaladja az e rendeletben meghatározott értéket. 13. § Az iskolakezdési támogatás egy naptári évben egy alkalommal vehető igénybe, összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 40 %-a. 7. Felsőfokú tanulmányokat támogató segély 14. § Felsőfokú tanulmányokat támogató segélyben részesülhetnek azok a fiatal felnőttek, akik a képzésre vonatkozó keretidőn belül, teljes idejű – nappali tagozatos – alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, mesterfokozatot és szakképzettséget eredményező mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben folytatják tanulmányaikat, és az ezzel kapcsolatos költségeket szociális helyzetük miatt segítség nélkül nem képesek fedezni. 15. § (1) Felsőfokú tanulmányokat támogató segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át, egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át nem haladja meg. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató segély igénybevételének feltétele, hogy a kérelmező békéscsabai lakóhellyel rendelkezzen. 16. § Nem állapítható meg felsőfokú tanulmányokat támogató segély, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke külön-külön vagy együttesen meghaladja az e rendeletben meghatározott értéket.

7 17. § (1) A felsőfokú tanulmányokat támogató segély havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-a. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató segély a felsőfokú tanulmányok folytatása során egy alkalommal, az első év első félévére állapítható meg a kérelem benyújtásának napjától az adott tanulmányi félév utolsó napjáig. III. fejezet 8. Pénzbeli és természetbeni ellátások eljárási szabályai 18. § (1) A 7. §-ban, a 11. § (1)-(2) bekezdésében és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott összeg számításánál a család tagjaként kell figyelembe venni a) a házastársat, az élettársat, b) a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, c) a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermeket, fiatal felnőttet d) a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermeket, fiatal felnőttet, e) korhatárra való tekintet nélkül a fogyatékos gyermeket, fiatal felnőttet, f) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, illetve a szülő házastársát vagy élettársát, g) Az a)-f) pontokba nem tartozó, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni. (4) A 8. §-ban, a 12. §-ban és a 16. §-ban meghatározott vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonára is. 19. § (1) Az e rendeletben meghatározott támogatások megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell, a) a megfelelő jövedelemre vonatkozó igazolásokkal együtt,

8 aa) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénylése esetén az 1. melléklet szerinti kérelem adatlapot, ab) felsőfokú tanulmányokat támogató segély igénylése esetén a 2. melléklet szerinti kérelem adatlapot, ac) iskolakezdési támogatás igénylése esetén az 3. melléklet szerinti kérelem adatlapot; b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági döntést vagy a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet; c) egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot; d) fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt esetén a fogyatékos gyermek, fiatal felnőtt egészségi állapotára vonatkozó igazolást; e) a 15. § (1) bekezdés b)-c) pontjában szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról. (2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelemhez a 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározottakon túl, csatolni kell a közüzemi díjhátralékra vonatkozó szolgáltatói felhívást. (3) Amennyiben a kérelmező tartósan álláskereső, a kérelemhez csatolni kell az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködés igazolását. 20. § A 19. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás különösen: a) a családi pótlék folyósítását igazoló hatósági bizonyítvány, b) a gyermektartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélet, ennek hiányában a szülők nyilatkozata a gyermektartásdíjra vonatkozóan, c) keresőtevékenységet folytató kérelmező vagy a 18. § (1) bekezdésében meghatározott keresőtevékenységet folytató személy esetében jövedelemigazolás, d) egyéni vállalkozó kérelmező esetén az adóhatóság által kiadott igazolás. 21. § (1) A jogosultság megállapításakor a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve egyéni vállalkozó kérelmező vagy a 14. §-ban meghatározott személy esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (2) Ha a vállalkozási tevékenység megkezdésétől eltelt időtartam nem éri el a 12 hónapot, akkor az egyhavi átlagos jövedelmet a vállalkozási tevékenység időtartama alapján kell kiszámítani. (3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,

9 c) a közmunkából, közhasznú munkából vagy közcélú munkából (a továbbiakban együtt: közfoglalkoztatás) származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét. (4) A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozóról szóló törvényben meghatározottak szerint megszűnt, az őstermelői igazolványt visszaadták vagy visszavonták. 22. § A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódiságát az eljáró hatóság környezettanulmány készítésével vizsgálhatja. 23. § (1) Az e rendeletben meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott támogatások megállapításáról, kifizetésének módjáról, összegének és formájának megváltoztatásáról, továbbá a támogatás megszüntetéséről az eljáró hatóság határozatban rendelkezik. A határozatban fel kell hívni a kérelmezőt, hogy az ellátásra való jogosultságot érintő lényeges körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az eljáró szervet. (2) Azt a kérelmezőt, aki elmulasztja az (1) bekezdésben előírt kötelezettségét, a jogtalanul felvett támogatás visszatérítésére kell kötelezni. (3) Az a kérelmező, aki a jogosulatlanul felvett támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségét nem teljesíti, a visszafizetési kötelezettség fennállásáig nem részesülhet az e rendeletben szabályozott szociális ellátások egyikében sem. 24. § Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és az iskolakezdési támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen: a) a védelembe vett gyermek esetében a védelembe vétel időtartamára; b) ha a gyermek napközbeni ellátásáért fizetendő térítési díj megfizetése az arra köteles személy által nem biztosított. 25. § (1)Az iskolakezdési támogatás igénylésére irányuló kérelmet az adott év augusztus 15. napjától szeptember 30. napjáig lehet előterjeszteni. (2) A felsőfokú tanulmányokat támogató segély a hallgatói jogviszony létesítésének napjától nyújtható be.

IV. fejezet A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások 9. Gyermekek napközbeni ellátása 26. § (1) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjait a 2. számú melléklet I. számú táblázata tartalmazza.

10 (2) A személyi térítési díj - a vonatkozó jogszabályban meghatározott alanyi jogon járó kedvezményeken túlmenően - a 2. számú melléklet II. számú táblázatában foglalt jövedelmi viszonyok figyelembe vételével, az eset összes körülményeire tekintettel kérelemre csökkenthető, illetve elengedhető. (3) A személyi térítési díj csökkentése vagy elengedése iránti kérelmeket bölcsődék esetén beíratáskor, gyermekek napközbeni ellátását biztosító más intézményekben minden év augusztus 1je és augusztus 15-e között az intézmény vezetőjénél lehet benyújtani. A kérelmek elbírálására a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az intézmény vezetője jogosult.

V. fejezet Záró rendelkezések 27. § (1) E rendelet 2011. március 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Hatályát veszti Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok szabályozásáról szóló 29/2000. (VI. 8.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 7/2001. (II. 22.), 21/2001. (IX. 20.), 2/2002. (I. 31.), 2/2003. (I. 30.), 19/2003. (V. 22.), 31/2003. (XII. 11.), 33/2004. (XII. 16.), 19/2005. (VII. 14.), 10/2006. (III. 23.), 28/2006. (IX. 14.), 47/2006. (XII. 18.), 33/2007. (X. 24.), 38/2007. (XII. 17.), 11/2008. (III. 31.), 57/2008. (XII. 22.), 24/2009. (VI. 29.), 52/2009. (XII. 21.) önkormányzati rendelet.

Vantara Gyula polgármester

Dr. Szvercsák Szilvia jegyző

11 1. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (...) rendeletéhez Kérelem rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításához A) Személy adatok 1. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kérő neve (születési név is): .......................................................................................................................... a) Anyja neve: ................................................................................................. b) Születési helye, ideje: .................................................................................. c) Lakóhelye: ................................................................................................... d) Tartózkodási helye: ..................................................................................... 2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendkívüli támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ................................................. 3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a rendkívüli támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: Név

Születési hely, idő

Anyja neve

- házastársa, élettársa - egyéb rokon (akinek eltartásáról gondoskodik) - gyermekei*

*A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermek.

A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozat 1-14. pontjaiban feltüntetett jövedelmek valódiságának igazolására szolgáló iratokat.

12 B) Jövedelmi adatok A jövedelmek típusai

A kérelmező A kérelmezővel A kérelmezővel Összesen jövedelme közös háztartásban közös háztartásban élő házastárs élő egyéb rokon (élettárs) jövedelme jövedelme

1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas jövedelem

és

egyéni

vállalkozásból

származó

3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugdíjszerű ellátások

nyugellátás,

egyéb

5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (különösen: GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás) 6. Munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család összes nettó jövedelme [9–(10+11+12)] 14. A család összes nettó jövedelmét csökkentő tényezők (tartásdíj összege) 15. AZ ÜGYINTÉZŐ TÖLTI KI! Önkormányzat által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás [a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bek. i) pontja]

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem (ügyintéző tölti ki): ........................................ Ft/hó.

13 C) Vagyoni adatok I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ................................................ .................................................................................. város/község ................................................. út/uca .......... hsz., alapterülete: .............. m2, tulajdoni hányad ............, a szerzés ideje: ...................... év. Becsült forgalmi érték:* ................... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:** ........................ Ft. 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat) címe: ................................................................................... város/község ................................................. út/uca ......... hsz., alapterülete: ........... m2, tulajdoni hányad ............, a szerzés ideje: ............ év. Becsült forgalmi érték:* ........... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:** ........... Ft. 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat) megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ................................................................................................. címe: ................................................................................ város/község .......................................... út/utca ........ hsz., alapterülete: ............... m2, tulajdoni hányad ..............., a szerzés ideje: ........... év. Becsült forgalmi érték:* ................ Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:** ....................... Ft. 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat) megnevezése: .................................................................................. címe: .......................................................................... város/község ............................................. út/utca .......... hsz., alapterülete: ......... m2, tulajdoni hányad ............. , a szerzés ideje: ............. év. Becsült forgalmi érték:* .......... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:** ............. Ft. II. Egyéb vagyontárgyak 5. Gépjármű a) személygépkocsi: ................................... típus: ..............., rendszám: .............., a szerzés ideje: ................. Becsült forgalmi érték:*** ............... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:** .......... Ft. b) tehergépjármű, autóbusz,: ................. típus: ..................., rendszám: ................., a szerzés ideje: ...................... év. (Rendszám nélküli gépek esetén a gyártási vagy azonosító számot kell feltüntetni.) Becsült forgalmi érték:*** ........................... Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:** ...................... Ft. III. Összes vagyontárgy 6. A család összes vagyonának becsült forgalmi értéke (1.+2.+3.+4.+5.): ................ Ft. Egy főre jutó forgalmi érték:** ............ Ft.

14 Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy közeli hozzátartozója bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni: házastársat; élettársat; 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányait folytató, továbbá korhatárra tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos gyermekeit; a Csjt. alapján eltartott egyéb rokont. *** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értéket kell feltüntetni.

D) Indokolás Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Dátum: ........................................... ........................................................ igénylő aláírása

15 2. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (...) rendeletéhez Kérelem iskolakezdési támogatás megállapításához A) Személy adatok 1. Az iskolakezdési támogatás megállapítását kérő neve (születési név is): .......................................................................................................................... a) Anyja neve: ................................................................................................. b) Születési helye, ideje: .................................................................................. c) Lakóhelye: ................................................................................................... d) Tartózkodási helye: ..................................................................................... 2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában az iskolakezdési támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ...................................... 3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában az iskolakezdési támogatást kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: Név


Anyja neve







és

egyéni

vállalkozásból

származó


nyugellátás,

egyéb






19 3. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (…) rendeletéhez Kérelem felsőfokú tanulmányokat támogató segély megállapításához A) Személy adatok 1. A felsőfokú tanulmányokat támogató segély megállapítását kérő neve (születési név is): .......................................................................................................................... a) Anyja neve: ................................................................................................. b) Születési helye, ideje: .................................................................................. c) Lakóhelye: ................................................................................................... d) Tartózkodási helye: ..................................................................................... 2. A családban a Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a felsőfokú tanulmányokat támogató segélyt kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók száma: ............. 3. A Nyilatkozat benyújtásának időpontjában a felsőfokú tanulmányokat támogató segélyt kérővel közös háztartásban élő, az egy főre jutó jövedelem számítása szempontjából figyelembe vehető közeli hozzátartozók adatai: Név


Anyja neve







és

egyéni

vállalkozásból

származó


nyugellátás,

egyéb






23 4. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (…) rendeletéhez A helyettes szülő részére megállapított helyettes szülői díj, nevelési díj, készenléti díj és ellátmány mértéke, az ellátás igénybevételéért fizetendő térítési díj 1. A helyettes-szülői díj mértéke a mindenkori éves költségvetési törvény által megállapított legalacsonyabb összeg 120 %-a. 2. A nevelési díj összege 2.2 A nevelési díj összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-a. 2.3 A nevelési díj az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-a, ha a nevelt gyermek a meghatározott szervek alapján készített szakvélemény szerint súlyos beilleszkedési, magatartási, vagy tanulási zavarban szenved, tartósan beteg, illetve fogyatékos. 2.4 A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-a, ha a nevelt gyermek 3 évnél fiatalabb, illetve 14 évnél idősebb. 3. A készenléti díj összege havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 40 %-a. 4. Az ellátmány összege gyermekenként a nevelési díj 25 %-a. 5. A helyettes szülői ellátás igénybevételéért fizetendő személyi térítési díjak Egy főre jutó jövedelem Személyi térítési díj Ft/hó 10 000 Ft alatt

Ft/nap

Ft/hó

térítésmentes

10 001-12 500 Ft

50 Ft

1 500 Ft

12 501-15 000 Ft

70 Ft

2 100 Ft

15 001-17 500 Ft

90 Ft

2 700 Ft

17 501-20 500 Ft

110 Ft

3 300 Ft

20 501 felett

120 Ft

3 600 Ft

5.1 Az intézményi térítési díj mértéke 1 092 Ft/nap/fő, valamint 32 760 Ft/hó/fő.

24 5. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (...) rendeletéhez 1. A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díjai Intézmény neve

Intézményi térítési díj Ft/nap Ebből ebéd Ft/nap

Bentlakásos óvoda

463

-

Napközis rendszerű óvoda

306

194

Bentlakásos általános iskola

620

235

Napközis rendszerű általános iskola

400

235

Középiskolai kollégium

656

275

Gyermekek átmeneti otthona

738

-

1 050

440

Szociális intézményben étkezők

2. A személyi térítési díj kérelem alapján az alábbiak szerint csökkenthető Kategória

A család egy főre jutó havi nettó jövedelme

A csökkentés mértéke

1.

Legfeljebb egyenlő az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

50 %

összegével 2.

Az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegénél legfeljebb 2 000 Ft-tal több

25 %

25 6. melléklet Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének …/2011. (…) rendeletéhez 1. A családok átmeneti otthonában igénybe vett ellátásért fizetendő személyi térítési díjak Egy főre jutó jövedelem Ft/hó 10 000 Ft alatt

Személyi térítési díj Felnőtt Ft/nap

Ft/hó

térítésmentes

Gyermek Ft/nap

Ft/hó

térítésmentes

10 001-12 500 Ft

100 Ft

3 000 Ft

50 Ft

1 500 Ft

12 501-15 000 Ft

120 Ft

3 600 Ft

70 Ft

2 100 Ft

15 001-17 500 Ft

140 Ft

4 200 Ft

90 Ft

2 700 Ft

17 501-20 000 Ft

160 Ft

4 800 Ft

110 Ft

3 300 Ft

20 001-22 500

180 Ft

5 400 Ft

110 Ft

3 300 Ft

22 501 felett

200 Ft

6 000 Ft

120 Ft

3 600 Ft

2. Az intézményi térítési díj mértéke 1 144 Ft/nap/fő, valamint 34 320 Ft/hó/fő.

2011. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról (tervezet)

Recommend Documents