Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének ……/2011. (IV.28.) számú önkormányzati rendelete az állattartás helyi szabályairól ( Tervezet )
Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31.§ (2) bekezdésében, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet 36.§ (5) bekezdésében, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 1.§ (1.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.A rendelet célja 1.§ (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, amelyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintett lakosok érdekeinek érvényesülését, és biztosítják, hogy az állattartás mások - a szomszéd ingatlan használóinak, közterületen tartózkodóknak nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse, mások értékeit ne károsítsa. (2) A város területén állat csak akkor tartható, ha az állatok elhelyezésére szolgáló épület, építmény megfelel a hatályos építésügyi, állategészségügyi, közegészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak. (3) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak az állatvédelmi jogszabályokban előírt megfelelő tartásáról, biztonságos elhelyezéséről, etetéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről a jó gazda gondosságával. 2. A rendelet hatálya 2.§(1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Nyergesújfalu város közigazgatási területén folytatott mezőgazdasági haszonállatok és a kedvtelésből tartott állatok tartására terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki egészségügyi és állategészségügyi intézmény, kísérleti és kutatóintézet, cirkusz, állatkert ( vadas kert ), gyepmesteri telep, állatforgalmazási és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő, a fegyveres erők, rendészeti szervek által folytatott állattartásra, kiállítások, rendezvények alkalmával bemutatásra kerülő állatok, lovas iskola, állatvásár, vakvezető és jelzőkutyákra, jogerős hatósági engedéllyel működő állattartó és tenyésztő telep területén folytatott állattartásra és a külön jogszabályban meghatározott veszélyes , veszélyesnek minősített állatok tartására. 3. Értelmező rendelkezések 3.§ (1) Állattartó: az állat tulajdonjogával rendelkező személy és az állat felügyeletét ellátó személy. (2) Haszonállat: gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állat. (3) Nagyhaszonállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, strucc.
2 (4) Közepes haszonállat: sertés, juh, kecske. (5) Kistestű haszonállat: baromfifélék, szárnyasok, galamb, házinyúl, prémes állatok ( nutria, pézsma, nyérc, nyest, görény, angóra, csincsilla, méh ). (6) Kedvtelésből tartott állat: eb, macska és egyéb, a (3),(4),(5) bekezdésben fel nem sorolt állat és a nem gazdasági céllal tartott (3),(4),(5) bekezdésben felsorolt haszonállat. 4.§(1) Állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására ( pl. hús, tej, tojás, gyapjú ), munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésre irányul. Nem minősül állattartásnak a családi szükségletek kielégítésére, feldolgozás céljából vásárolt, vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő átmeneti tartása. (2) Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény ( istálló, ól, ketrec, állatkifutó ). (3) Közvetlen szomszédos ingatlan: az érintett ingatlannal közvetlenül határos ingatlan. 4. A haszonállattartás rendje 5.§(1) Egy belterületi ingatlanon külön engedély nélkül a) nagy haszonállatból legfeljebb 5 db b) közepes haszonállatból legfeljebb 10 db c) kistestű haszonállatból legfeljebb 100 db, méh legfeljebb 50 méhcsalád d) kedvtelésből tartott állatból – eb, macska kivételével – legfeljebb 10 db tartható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott állatlétszámon felül az állatok szaporulata azok elválaszthatóságáig tartható. (3) Külterületen az állattartásra vonatkozó szabályok és a rendelet előírásainak betartása mellett létszámkorlátozás nélkül valamennyi haszonállat tartható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott számú állattartáshoz külön engedély szükséges. Az állattartó köteles bejelenteni ez irányú tevékenységét a 12.§-ban foglaltak szerint a Polgármesteri Hivatalhoz. (5) A 6.§ (2) bekezdésében foglalt intézmények telekhatárától számított 50 méteres körzetén belül nagy haszonállatot tartani a 12.§-ban foglalt engedéllyel lehet. 6.§(1) Belterületen, az 1. mellékletben felsorolt övezetekben haszonállat tartása a telkek mérete, a beépítés sűrűsége, a központi elhelyezkedés miatt tilos. (2) Tilos a nevelési, oktatási, egészségügyi létesítmény, egyéb közintézmény, gyógyszertár, temető, élelmiszerbolt, élelmiszeripari üzem, vendéglátó egység területén vagy telekhatárától számított 50 méteren belül haszonállatot tartani. (3) Tilos lakóházakban és egyéb célú nem állattartásra szolgáló épületben ( pl. pince, garázs stb. ) haszonállatot tartani. (4) Közös használatban lévő udvarok esetében haszonállatot tartani csak a tulajdonos- vagy a bérlőtársak írásos hozzájárulásával lehet. (5) Haszonállatot tartani mind kül-, mind belterületen csak bekerített helyen vagy biztonságos őrzés mellett lehet. 7.§ Nagy létszámú állattartó telep csak a város külterületén létesíthető a Helyi Építési Szabályzatról szóló külön önkormányzati rendelet szabályainak betartásával.
3 8.§(1) Az állatok tartására szolgáló új építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása az építésügyi szabályok szerint történhet. Az állatok tartására szolgáló építmények létesítésekor be kell tartani az e rendelet 2. mellékletében előírt védőtávolságokat. (2) A védőtávolságtól való eltéréshez hozzájárulás adható az olyan régi építésű – minimum 20 éve épült – lakóépületek esetében, amelyeknél az állattartó melléképület egy időben létesült a régi lakóépülettel. Ez irányú kérelmet Nyergesújfalu Város Polgármesteréhez kell benyújtani. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló létesítményeknek meg kell felelnie az építésügyi, az állategészségügyi, a közegészségügyi, a környezetvédelmi és az állatvédelmi előírásoknak. 9.§(1) A település belterületén haszonállatot csak állattartó épületben lehet tartani. Az állattartó épület nagysága legfeljebb az engedélyezett mértékű állatlétszám befogadására alkalmas méretű lehet. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló építményeket könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd, csúszásmentes burkolattal kell ellátni és zárt, szivárgásmentes trágyalétárolóba kell bekapcsolni. (3) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni. (4) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, a létesítmények tisztántartásáról, folyamatos fertőtlenítéséről, a legyek, rovarok és rágcsálók rendszeres irtásáról, az állattartásból eredő kellemetlen szag közömbösítéséről. Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiséget ( istállót, ólat, ketrecet ) és helyet ( kifutót, karámot ) rendszeresen takarítani kell. A helyiségekben szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal fertőtlenítő meszelést kell végezni. (5) Az állattartó köteles gondoskodni az állatainak megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítania kell az állatok megfigyelhetőségét és az etető-itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférést. Köteles a beteg és a betegségre gyanús állatot e tartási helyen elkülöníteni és a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni. 10.§(1) Az ingatlan tulajdonosának, használójának gondoskodni kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett, zárt tárolásáról, folyamatosan gondoskodni kell a trágya, trágyalé kiürítéséről, a megfelelő helyre történő elszállításáról ( mezőgazdasági célú felhasználás stb. ) lakott területtől legalább 300 méterre. (2) Az állattartónak biztosítani kell, hogy a trágyalé a szomszéd telkére vagy a közterületre ne folyhasson át, a saját telkét ne szennyezze és a talajt, talajvizet ne fertőzze. A trágya és trágyalé közcsatornába nem vezethető. (3) A trágya, trágyalé csak zárt rendszerű betonozott aknában tárolható. A gyűjtőaknának megfelelő nagyságúnak, szivárgás- és résmentesnek kell lennie. (4) Állatot legeltetni csak felügyelet mellett külterületen, az állattartó tulajdonában, jogszerű használatában lévő területeken, a legeltetésre vonatkozó egészségügyi előírások betartásával szabad. (5) Állatot a város közterületén legeltetni, közterületén hagyni tilos. Amennyiben az állat a közterületen történő áthajtása során a közterületet szennyezi, az állattartó köteles azt haladéktalanul eltávolítani. (6) Méheket tartani huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ( lakás, lakóház, üzlet, stb. ) falától 10 méter védőtávolságon belül tilos, 15 m védőtávolságon belül 20 méhcsalád, 25 m védőtávolságon belül 50 méhcsalád tartható. Ásott kúttól, élővíztől, kerti tótól, úszómedencétől a védőtávolság 15 m.
4
5. Kedvtelésből tartott állattartás rendje 11.§(1) Kedvteléstől tartott állat a köz- és állategészségügyi előírások betartása mellett minden övezetben szabadon tartható. (2) A város területén kertes családi házakban ötnél több macska és háromnál több eb csak a szomszédok írásbeli hozzájárulásával tartható. E rendelkezés nem vonatkozik az állatok szaporulatára az elválaszthatóságukig, maximum három hónapos korig. (3) Közös udvarú többlakásos épületekben, társasházakban lakásonként legfeljebb 2 ebet, 1 macskát és annak szaporulatát lehet tartani elválaszthatóságukig, maximum három hónapos korig. (4) Társasház közös használatú helyiségében kedvtelésből állatot tartani tilos, kivétel, ha a társasház alapító okirata, házirendje ettől eltérően rendelkezik. (5) Erkélyen folyosón, loggián állandó jelleggel állatot tartani tilos. (6) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy a kedvtelésből tartott állat a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze, az e területeken keletkezett ürüléket köteles haladéktalanul eltávolítani. (7) Az állattartó köteles gondoskodni azoknak az állatoknak az elhelyezéséről, amelyeket tovább tartani nem kíván. 6. Az ebtartás szabályai 12.§(1) Az állattartó köteles az ebet úgy tartani, hogy az állat a szomszédok és a többlakásos házban lakók nyugalmát ne zavarja, mások életét, testi épségét, tulajdonát ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon és a környezetet ne szennyezze. Az eb által a közterületen okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. (2) Bekerített ingatlanon eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre kijutását, szomszédos ingatlanokra történő bejutását és a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, az ingatlan határait ne hagyhassa el. (4) Az állattartó köteles biztosítani, hogy az eb közterületen és más tulajdonán, birtokán felügyelet nélkül ne tartózkodhasson. (5) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan vagy a ház bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni. 13.§(1) Tilos ebet beengedni, bevinni, tartani a vakvezető és jelzőkutya, az intézmény őrzését szolgáló eb kivételével: a) vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségbe b) üzletbe, gyógyszertárba c) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális létesítmény területére d) ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe e) sportpálya és játszóterek területére f) temető területére. (2) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester Nyergesújfalu Város Önkormányzatával kötött külön szerződés szerint gondoskodik. (3) A befogott és telepre beszállított ebet – a tartás és ápolás költségének megtérítését követően – az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet, ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja vagy elaltathatja.
5 (4) A város közigazgatási területén az eb tenyészet létesítését a polgármester engedélyezheti, az illetékes közegészségügyi és állategészségügyi szakhatóság szakmai véleményének kikérése után. A 2 darabnál több eb tartása esetén ugyanazoknak az előírásoknak kell eleget tenni, mint a tenyészet létesítése esetén. Az eb szaporulata nem minősül eb tenyészetnek. 7. Eljárási szabályok 14.§(1) Az e rendelet 5.§ (4) bekezdése szerinti állattartás esetén a tevékenység megkezdése előtt az állattartó köteles írásban bejelenteni a Polgármesteri Hivatalhoz az ilyen irányú szándékát. A kérelemben fel kell tüntetni: a városon belül mely helyszínen, hány db és milyen fajtájú állatot kíván tartani az állattartó. Ehhez milyen védőtávolság biztosított, az állatok részére a minimális férőhelyet módjában áll-e biztosítani, és a tartási technológia ( takarmányozás, takarítás, trágyakezelés ) rövid leírása is szükséges. A kérelemhez csatolni kell az ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosai mindegyikének beleegyező nyilatkozatát. (2) A polgármester akkor engedélyezheti az állattartást, ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek és a telek területe meghaladja a 800 m2-t. A védőtávolságra a 2. melléklet szabályait kell alkalmazni. (3) A polgármester által kiadott engedély határozatlan időre szól és mindaddig fennáll, amíg az engedély kiadásának feltételei fennállnak. Az engedély visszavonható, ha az engedély kiadásának feltételeiben olyan változás következik be, amely az engedély kiadását nem teszi lehetővé. 15.§(1) Nyergesújfalu városban – az ezen állattartási rendeletben szabályozott – az állattartással kapcsolatos hatósági ügyekben Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselőtestülete a hatáskörét a polgármesterre ruházza át. (2) A polgármester jelen rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a Polgármesteri Hivatal útján látja el. (3) A polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt ( Ket.) kell alkalmazni. (4) Az állatoknak nem e rendelet szerinti tartása esetén – kivéve, ha magasabb szintű jogszabály az intézkedésre a jegyzőt vagy más hatóságot jogosít fel – a polgármester az állattartót megfelelő tartásra kötelezi vagy az állattartást korlátozza vagy megtiltja. 8. Szabálysértési rendelkezések 16.§ Szabálysértést követ el és 50.000 Ft-ig, azaz Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki: a) a város közigazgatási területén olyan helyen tart állatot, ahol ezt e rendelet tiltja, b) az e rendeletben megengedett számú haszonállatnál engedély nélkül több állatot tart, c) a trágyatárolásra és elszállításra vonatkozó előírásokat megszegi d) haszonállatot közterületen engedély nélkül tart, legeltet, az ingatlanról felügyelet nélkül kiengedi, a haszonállat által okozott szennyeződést azonnal nem távolítja el, e) az ebet beengedi vagy beviszi a 13.§ (1) bekezdésében meghatározott helyekre, f) az eb által okozott szennyeződést a közterületről azonnal nem távolítja el, g) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart, h) többlakásos épület erkélyén, folyosóján, loggián ebet tart, i) haszonállatot alom nélküli, hígtrágyás technológiával tart, j) nem teszi lehetővé az állattartási szabályok ellenőrzését.
6 9. Záró rendelkezések 17.§(1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni. (3) Azon állattartók, akik e rendelet kihirdetésekor e rendelet rendelkezéseibe ütköző módon folytatnak állattartást, 2011. ……………………1-ig kötelesek tevékenységüket e rendelet előírásainak megfelelően megváltoztatni vagy megszüntetni. (4) Az e rendelet 2 mellékletében meghatározott védőtávolságokat csak e rendelet hatálybalépését követően létesített állattartó épületek esetében és a 12.§-ban foglalt engedély kiadása esetében kell alkalmazni. 18.§ Hatályát veszti 1. az állattartás helyi szabályairól szóló 28/2004(XII.15.) önkormányzati rendelet 2. az állattartás helyi szabályairól szóló 28/2004(XII.15.) önkormányzati rendeletet módosító 44/2005(XII.15.) önkormányzati rendelet 3. az állattartás helyi szabályairól szóló 28/2004(XII.15.) önkormányzati rendeletet módosító 11/2006(IV.28.) önkormányzati rendelet.
Mihelik Magdolna polgármester
Adolf Józsefné jegyző
1. melléklet a ……/2011(IV.28.) önkormányzati rendelethez
Övezet A 1. 2. 3. 4.
Kossuth Lajos utca Váci Mihály utca Zelk Zoltán utca Vt. jelzésű lakóterületen……………………
2. melléklet a …/2011(IV.28.) önkormányzati rendelethez
A
Állattartási létesítmény
B Védőtávolságok méterben meghatározva B/A Lakó- és pihenőépülettől
1. Nagyhaszonállat 2. Közepes haszonállat 3. Kishaszonállat 4. Trágyalé és trágyatároló 5. Kiszolgáló építmények ( fészer, szín, góré, magtár, siló )
10 m 6m 6m 15 m 15 m
B/B Fúrott kút B/C Ásott kút
10 m 10 m 5m 5m 5m
15 m 15 m 15 m 15 m 15 m
7
