2011. május Tartalom: Iskolánk 8. osztályos tanulói Kalendárium Időkerék Ne füstölögjünk! Arcok közelről – 8. osztályosaink Teréz Anya: Az élet himnusza Suli-sztoryk dióhéjban Hu-mor-zsák Rejtvények
Iskolánk 8. osztályos tanulói
1
1. old. 2. old. 3. old. 5. old. 7. old. 9. old. 9. old. 11.old. 12.old.
Május az év ötödik hónapja a Gergely-naptárban, 31 napos. Nevét Maiáról kapta, aki egy ősi termékenység-istennő volt a római mitológiában. A 18. századi nyelvújítók zöldönösnek keresztelték el. A népi kalendárium Pünkösd havának nevezi. Ősi magyar neve Ígéret hava. Jeles napok májusban Május 1.: Majális Közös kirándulások, ünnepi lakomák szokása tartozik e naphoz. A majálist, a vidám népmulatságot rendszerint valamelyik közeli erdőben tartották, s a magukkal vitt ételt, italt fogyasztották. Később egész sokadalommá szélesedett a majális, volt ott zsákban futás, póznamászás, birkózóverseny, erőmérés, lóverseny, ének és tánc, katonazene. Május elseje a májusfa állításának ideje is. Május elsejére virradó éjfélkor a legények szeretőjüknek állítottak májusfát: pántlikákat, selyemkendőt s egy fehér, átlátszó üvegben vörösbort kötöztek rá. A falu népe reggelre kelve kíváncsian vizsgálta, melyik lány háza előtt magaslik májusfa, közben találgatták, ugyan ki állíthatta. A fa ledöntésére a hónap végén került sor. Május 4.: Flórián napja Flórián a tűzoltók védőszentje. A legenda szerint ugyanis imádságával már gyermekkorában megmentett egy égő házat az elhamvadástól. Tisztelete az újkorban élénkült meg, és elsősorban Közép-Európára volt jellemző. Patrónusuknak tekintették más, tűzzel dolgozó mesterek is: sörfőzők, fazekasok, kovácsok, pékek, kéményseprők. Május 12. - 14.: Fagyosszentek Általában a középső hármat, Pongrácot, Szervácot és Bonifácot nevezzük fagyosszentnek, de valójában többen vannak. Legendájuk szerint Pongrác, Szervác és Bonifác a kereszténység első évszázadaiban élt. Pongrácot 14 éves korában Diocletianus császár uralkodása idején - keresztény hitéért lefejezték; Szervác a mai Belgium területén lévő Touger püspöke volt, és aggastyánként 384ben szenvedett vértanúhalált; Bonifácot, aki 675 körül született Angliában, szintén idős emberként ölték meg a német pogányok. A nevükhöz fűződő fagyok május közepe táján szinte minden évben jelentkeznek, és a mezőgazdaságban gyakran súlyos károkat okoznak, ugyanis az addig egyenletesen emelkedő hőmérséklet nemegyszer fagypont alá süllyed. A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek: Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtek! Május 16.: Nepomuki Szent János napja A gyónási titkot megőrző cseh vértanú ünnepe, akinek a szobra többnyire vizek közelében áll. A hajósok, dereglyések, hídvámosok, vízimolnárok védőszentje volt. Tiszteletére valóságos vízi körmeneteket rendeztek. A legenda elmondja, hogy Wolfflin János Nepomuk helységben született, DélCsehországban. Jogi tanulmányainak befejezése után gyorsan haladt fölfelé az egyházi ranglétrán. Mint egyházi méltóságot és jelentős szónokot egész Prága ismerte és szerette. IV. Vencel király felesége őt választotta gyóntatójául. A király kezdetben igazságos és jóakaratú uralkodó volt, de egy sikertelen mérgezési kísérlet után bizalmatlanná és agresszívvé vált. Meg akarta tudni, mit gyónt a felesége. Mivel azonban János nem volt hajlandó megmondani, megkínoztatta és a Moldva folyóba dobatta. Egy csodás fényjelenség jelezte a királynénak, hol keressék a holttestet. Május 25.: Orbán napja Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle.
2
Május 1.: a munka ünnepe. A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését. A követelés érvényre juttatása végett több kisebb tüntetést, illetve sztrájkot is tartottak, azonban a mozgalom hamar kifulladt, mert törvényi szabályozás híján ezeket az alkalmazottakat hamar elbocsátották, és más gyárak sem voltak hajlandóak felvenni őket. De ettől kezdve a világ számos országában tüntettek és sztrájkoltak a munkások a jogaikért. 1904-ben az amszterdami kongresszuson egy felhívást adtak ki, miszerint „Minden ország összes szociáldemokrata pártja, és hasonló kötődésű bármilyen szervezete nagy erőkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A munkásmozgalmak emlékére ez a nap aztán a 20. század folyamán lassan nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. 2004-ben ezen a napon csatlakozott hazánk az Európai Unióhoz. Május első vasárnapja: Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján. Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyáknak a tiszteletére. Magyarországon 1925-ben a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt tartotta az első ünnepet, a májusi Máriatisztelet hagyományaival összekapcsolva. Május 5.: 1909-ben ezen a napon született Radnóti Miklós, költő, okleveles középiskolai tanár, műfordító, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. A budapesti Új-Lipót-város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Korán elárvult fiú volt, rokonok segítségével tanult és verselt gyermekkorától kezdve. Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Századok című diáklap, címe „Mi szeretnék lenni?” volt. Ettől kezdve folyamatosan kaptak helyet költeményei különféle diákfolyóiratokban. Versei először 1929 júniusában jelentek meg kötetben, a Jóság című antológiában. Rokonsága kereskedelmi vagy ipari pályára szánta. Érettségi után el is küldték Csehszlovákiába textilipart tanulni. De külföldön is inkább az irodalom iránt érdeklődött, és legszívesebben irodalmat tanított volna. Amikor tehát már huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Diplomája után azonban sehogyan sem tudott tanári állást kapni. Hiába volt már neves költő, elismert irodalomtörténeti szakember - zsidó családból származott, és a harmincas évek derekán a rendszer egyre nyíltabban volt fasiszta. Radnóti tehát élt, amiből élhetett: házitanítóskodásból, műfordításokból, alkalmi kiadói munkákból. Kötetei minden nehézség ellenére 1940-ig egymás után jelennek meg. Ettől kezdve azonban már rettegés és szakadatlan megpróbáltatás az élete. 1940-től 1944-ig Radnóti javarészt munkaszolgálatos. Néha hetekre, olykor hónapokra hazaengedik, majd újra jön a behívóparancs. Ezekben az években emelkedett a jó költő a nagy költők közé. Az emberi lélek tiltakozásának, a nagy felháborodásoknak, a nagy reménységeknek, a nagy vágyaknak, a haza, az otthon és a hitves iránti vágyakozásnak a kifejezője lett. Közben itthon két műfordításkötete is megjelent, de ekkor írt saját költeményei már csak a háború után, Tajtékos ég címen kerültek az olvasó elé, hogy ki-ki látva lássa: Radnóti milyen nagy költővé emelkedett a megpróbáltatásokban.
3
Május 8.: 1836-ban ezen a napon született Székely Bertalan, a magyar történelmi festészet legnagyobb képviselője. Eredetileg mérnöknek készült Bécsben, de 1851-ben átiratkozott az akadémiára, majd Waldmüller szabadiskolájába járt. 1859-ben Drezdába ment, ezután Münchenben képezte magát. Megfordult Berlinben, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Londonban. 1870-ben az újonnan létrehozott Mintarajztanoda tanárává, 1903-ban igazgatójává nevezték ki. 1905-től a Mesteriskola vezetője lett. Az 1860-as évektől folyamatosan kapott megbízásokat falképek tervezésére és kivitelezésére: a budapesti Opera belső díszítésének egyes részein; a pécsi székesegyház, a kecskeméti városháza, a tihanyi apátság freskóin; a Mátyás-templom falképein és üvegablakain az ő alkotásait csodálhatjuk meg. Elsőként vetett fel nemzeti sorskérdéseket magas művészi szinten, főként a romantikus történelmi képein: Mohácsi vész, Egri nők, V. László és Czillei Ulrik. Életműve több ezer festményből és rajzból, művészetelméleti írásokból áll, ám vázlatainak és terveinek tanúsága szerint mindez csak töredéke annak, amit tervbe vett. Május 9.: 1945-ben ezen a napon ért véget a 2. világháború. 1985 óta az Európai Unió minden országában ezen a napon ünneplik az Európa Napot. Az Európai Közösség létrehozásához vezető út első állomása az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt. Ez Robert Schuman francia politikus, akkori külügyminiszter nevéhez fűződik. Schuman 1950. május 9-én sajtótájékoztató keretében fejtette ki erre irányuló elképzeléseit. Az unió ötletének népszerűségét és politikai időszerűségét jól jellemzi az a tény, hogy a francia kormányzat a külügyminiszter gondolatait 5 nap alatt fogadta el. Az Európa Nap alkalmából olyan rendezvények és fesztiválok kerülnek megrendezésre, melyek Európát közelebb viszik a polgárokhoz, az Unió népeit pedig egymáshoz. Május 10.: Madarak-fák napja A XIX. század nagy mocsárlecsapolásai, folyószabályozásai következtében a madarak életfeltételei romlani kezdtek, pusztultak az erdők, mezők. Így az európai államok 1902. március 19-ikén egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus már abban az évben szervezett Madarak és Fák Napját. Az ünnep hivatalos bevezetésére Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter adott ki körrendeletet 1906-ban, amely szerint e napon eper- vagy más gyümölcsfákat kellett ültetni, valamint meg kellett emlékezni a hasznos madarakról. Elrendelte, hogy valamennyi iskolában ünnepeljék meg a Madarak és Fák Napját. Kezdeményezése széles mozgalommá bővült. A XX. század első felében minden májusban sor is került erre a programra. Az Állatvédő Egyesület és a Magyar Ornitológiai Központ - Hermann Ottó irányításával - jelentősen támogatta ezt a nemes mozgalmat. A második világháború után ugyan sokat veszített népszerűségéből. Csupán 1994-ben érett meg az idő arra, hogy a Madarak és Fák Napja ismét országos mozgalommá váljék. 1996 óta kormányrendelet alapján május 10-én ünnepli az ország. Május 17.: 1817-ben ezen a napon született Irinyi János, magyar vegyész. Egyik professzorának sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta találmányát: a gyufa fejében a foszfort nem káliumkloráttal, hanem ólom-dioxiddal keverte. Ugyancsak ő alapította az első magyar gyufagyárat (gyújtófák gyára) 1839-ben Pesten. Az 1848-49-es szabadságharcban jelentős politikai szerepet játszott, Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével. Őrnagyként a nagyváradi lőporgyár vezetője volt. A szabadságharc bukása után börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után visszavonult a politikai élettől, tudományos munkásságának élt. A mai köztudatban csak a gyufával kapcsolatos tevékenysége ismert, pedig az új szemléletű kémia egyik legelső hazai terjesztője volt, valamint jelentős szerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv kialakításában. Mint erősen magyar érzésű nemes ember már korábban is részt vett a forradalmi mozgalmakban, a hagyomány szerint a híres 12 pontot ő szövegezte és küldte Pestre.
4
Május 18.: 1844-ben ezen a napon született Mészöly Géza, festő. Jogi tanulmányok után a bécsi és a müncheni akadémián tanult, majd Budapesten a Női Festőiskola vezetője lett. Többnyire a balatoni tájat és lakóit festette, és a halászkunyhók, nádasok világának hangulatos ábrázolásával megteremtette a balatoni életképek speciális műfaját. Később inkább a Balaton-vidék, elsősorban az akarattyai partok szépségét örökítette meg, elhagyva az életképszerű motívumokat. 1872-től megszakításokkal Münchenben élt, 1882-ben Párizsban, majd 1885-től ismét Budapesten és Székesfehérvárott dolgozott. Részlet a Balaton vidékéről c. képét 1883-ban a Műcsarnok nagydíjával jutalmazták. Leghíresebb képe, a Balatoni halásztanya számos művével együtt a Magyar Nemzeti Galéria birtokában van. Május 23.: 1861-ben ezen a napon született Rippl-Rónay József, a modern magyar festőművészet egyik vezéralakja. Két éven át Munkácsy Mihály mellett dolgozott, egy ideig hatása alá is került. Bekapcsolódott a francia modern művészeti életbe is. 1889-től alakította ki saját formanyelvét, elszakadt a Munkácsy-hatástól. Egészen 1901-ig dolgozott Franciaországban. Itt alkotta ifjúkori fő műveit: Ágyban fekvő nő, Öreganyám, Kuglizók. Ebben a korszakában a színeket korlátozta. Jóformán csak fehérrel és feketével festett. Képeinek nem volt tere. Alak és háttér síkszerű dekoratív egységbe forrott. 1899-ben Dél-Franciaországba ment, ahol felfedezte a színeket. Képein megjelent a határozott távlat, nagyvonalú tájképein ecsetjárása szabadabb, faktúrája érdekesebb lett. A századforduló után hazaköltözött. 1900 decemberében műveiből kiállítást rendezett, de a magyar közönség még nem értette meg munkáit. Az 1906-os Könyves Kálmán cégnél rendezett kiállításának már nagy sikere volt. Ez időtől többnyire Kaposvár mellett, az ún. Róma-villában dolgozott. Itt festette többek között Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett című festményét. Ezt a korszakát a vattaszerűen szabdalt, foltos festékfelrakásokról “kukoricás”-nak nevezte el. 1914-ben Párizsban a I. világháború kitörésekor internálták, csak 1915 februárban tért haza. Az internálásban készített rajzait 1915-ben az Ernst Múzeum mutatta be. A háború után alkotta nagy erejű íróportréit: Móricz, Babits, Szabó Lőrinc stb., Május 31.: Dohányzás elleni világnap. Ez a nap 1987 óta minden évben felhívja a figyelmet a dohányzás káros hatásaira, a cigarettagyártók üzleti fogásaira, valamint arra, hogy mit tesz az Egészségügyi Világszervezet a dohányzás leküzdése érdekében. Arra is rámutat, hogy mit tehetnek az emberek egészségük és a környezet egészségének védelme érdekében. Május utolsó vasárnapja: Nemzetközi Gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. Magyarországon mai formájában – május utolsó vasárnapján - 1950 óta ünneplik a Gyermeknapot, de a hagyomány ennél is régebbi, 1931-ben kezdődött, és akkoriban egy egész héten át tartott a legkisebbek fesztiválja! Nemzetközi Gyermeknapot világszerte tartanak, bár a legtöbb országban június 1-én köszöntik az apróságokat (ezt a dátumot 1925ben, a genfi Gyermekjóléti Konferencián jelölték ki). Az első ünnepet 1920-ban rendezték Törökországban, s csak jóval később, 1954-ben tett javaslatot az ENSZ közgyűlése az Egyetemes Gyermeknapra, melynek célja, a világ gyermekeinek testvériségéről történő megemlékezés, a kölcsönös megértés, és a gyermekek jólétéért folytatott szakadatlan küzdelem. Ekkor javasolták a kormányoknak azt is, hogy jelöljék ki az országuk számára leginkább megfelelő dátumot a kicsik köszöntésére!
NE FÜSTÖLÖGJÜNK! Kevesen tudják, hogy a dohány a burgonyafélék családjába tartozik. Előfordulása trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző. Őshazája Közép-Amerika és Dél-Amerika. Szárított leveléből készülnek a dohánytermékek. Termesztése és feldolgozása hazánkban 1867 óta állami monopólium. Egy növényen 20-50 db levél fejlődik ki. A levelek felülete gyantaanyagokat és illóolajat tartalmazó mirigyszőrökkel borított. Fő alkaloidja a nikotin, ami a dohány gyökereiben képződik, majd onnan jut a levelekbe, ahol raktározódik. A dohányzás története az amerikai kontinensen kezdődött, az őslakos indiánok már javában fogyasztották, amikor Kolumbusz megérkezett az Újvilágba. A felfedezők arról számoltak be, hogy az indiánok a dohány leveleit "összesodorják, meggyújtják, és megisszák a felszálló füstöt".
5
A vörösesbarna bőrű indiánok (olmékok, mayák) már legalább az i. e. 3. századtól dohányoztak. E kultúrnövényt ők pálma-, vagy kukoricalevélbe csavarva füstölték el, sőt bagózásként rágták is e növényt. Porának felszívása náluk a tubákolást jelentette. Szertartásokon is használták isteneikkel való kapcsolattartás céljából. Magát a növényt annyira becsesnek tartották, hogy szentfű, isteni fű, szent kereszt füve, mindenre hasznos fű stb. elnevezésekkel illették, és nemcsak élvezeti szerként, hanem különböző megbetegedések gyógyszereként, sőt eleinte dísznövényként is használták. A hajósok közül sokan maguk is kipróbálták, és később a szokást jelentős mennyiségű dohánylevél kíséretében magukkal vitték az óhazába, ahonnan a tengerészek közvetítésével nemsokára az egész világon elterjedt. A XVII. század közepére a dohány széles körben elterjedt egész Európában. Ma az emberiség által kultivált szenvedélyek listájának első helyén áll. A civilizáció fejlődése együtt jár a dohányosok számának növekedésével. Azokat a károkat, melyeket a pszichés sérülések a lélekben okoznak, a modern ember úgynevezett élvezeti szerekkel igyekszik korrigálni. Az élvezeti szerek, mint nevük is találóan jelzi, kellemes hatásúak, nagy mennyiségben vagy rendszeresen fogyasztva azonban károsak az egészségre. A dohány kellemes hatása például, hogy az étkezés után keletkező fáradtság és álmosság leküzdésére is alkalmas; az emésztőmirigyek és belek működése fokozódik, így elősegíti az emésztést; a mellékvesére gyakorolt hatásával fokozhatja a vércukor mennyiségét, emelheti a vérnyomást, csökkentheti az éhségérzést; valamint a hasi vérerek szűkítésével növelheti az agy vérellátását, ezáltal a szellemi munkát segíti elő. Az évek során kialakuló megszokások nyugtatólag hatnak, csökkentik az idegességet. A tapasztalt kedvező hatások miatt a dohányosok nehezen tudnak leszokni szenvedélyükről, mert a dohányzás elhagyása elvonási tüneteket okoz, továbbá hízással is járhat, ugyanis az étvágy fokozódik, az ízlelés javul. Az utóbbi évtizedekben számos kutatás irányult a dohányzás lehetséges káros következményeinek feltárására. Néhány elgondolkodtató adat: A dohányzás következményeként Magyarországon 18 percenként meghal egy honfitársunk, közel harmincezer embert veszítünk el minden egyes esztendőben. Hazánkban a becslések szerint a felnőtt nők 32 százaléka, a felnőtt férfiak 46 százaléka dohányzik. A 15 évesnél idősebb népességben csaknem minden harmadik ember rabja ennek a szenvedélynek. A dohányzás az elvesztett életévek mellett mérhetetlen gazdasági veszteségeket is okoz. Egyetlen év alatt több mint 5000 munkaképes férfit és 500 nőt rokkantosítottak, a dohányzás miatt megbetegedett emberek kezelése pedig felbecsülhetetlen ápolási és gyógyszerkiadásokat von maga után. Mindenegyes cigaretta káros, számos vegyi anyag van benne, sok közülük rákkeltő. A dohányzás káros hatásai - azonnali hatások: Az első szál elszívásakor szédülés, fejfájás, hányinger jelentkezik. Növekszik a pulzusszám, emelkedik a vérnyomás. A kátrányban lévő ingerlő anyagok köhögést váltanak ki. - hosszú távú hatások: A dohányzás hatására nő a nagy légutakban a mirigyek nagysága, a kisebb légutakban gyulladásos folyamat alakul ki és szöveti elváltozások is fellépnek. Mindezek miatt a dohányzás elkezdését követő években már nagyon korán légzésfunkciós eltérések is kimutathatók. A dohányzás módosít bizonyos immunreakciókat is, elősegíti a tünetek, az elváltozások gyorsabb kifejlődését, és a már meglévő betegség súlyosbodásához vezet. A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben mindenhol növeli a rák kialakulásának esélyét. A légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége 11-szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest. A dohányzók körében gyakori az erek meszesedése, elzáródása, a szívinfarktus előfordulása, a hirtelen szívhalál az agyi érrendszeri károsodások. Ennek súlyos következményei lehetnek: bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétől függően. A végtagokban, ha romlik a vérellátás, elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. A dohányzás fokozza a gyomorsav-elválasztást, ez fontos szerepet játszik a gyomor illetve a nyombélfekély kialakulásában.
6
A passzív dohányzás A dohányos a cigaretta füstjének csupán 15 %-át szívja be – a többi a környező levegőbe kerül, és mások is belélegezhetik. Más emberek dohányfüstjének belégzését nevezzük passzív dohányzásnak. A dohányfüstöt tartalmazó levegő káros az egészségére. Sőt, a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. A passzív dohányosokat is gyilkolja a cigarettafüst, egy esztendőben több mint 2500-an halnak ebbe bele. Még riasztóbb, hogy csak Budapesten minden harmadik 3-6 éves gyermek (13 500-an) volt passzív dohányos az elmúlt esztendőben. A dohányzást sokszor próbálták meg korlátozni vagy betiltani, rendszerint sikertelenül. 1633-ban a török szultán Konstantinápolyban halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg, de még ez is kevés volt a szenvedély visszaszorításához. Az első dohányzásellenes rendelkezések hazánkban Erdélyből, a 17. századból maradtak fenn, melyek pénzbüntetéseket róttak ki a dohányosokra. Napjainkban az egész világon kezdik komolyan venni a dohányzás veszélyeit, jó pár államban már ott tartanak, hogy be is tiltják a közterületen, közösségi helyiségekben, közintézményekben való füstölést. Dohányzás ellenes reklámokkal nap mint nap találkozhatunk. A cigis dobozokon megjelentek az ilyen és ehhez hasonló felhívások: Súlyosan károsítja az ön és a környezetében élők egészségét. A dohányosok korábban halnak. A dohányzás elkezdésében számos tényező játszik szerepet. Ilyenek a csoportnyomás, a szociális minták, önértékelési zavarok és hangulati nyomottság. A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé. A dohányzásról való leszokás nagyon nehéz. Hosszú távon a dohányzás leszokási sikerrátája rosszabb, mint a heroiné. Minden nehézsége ellenére számos érv szól a leszokás mellett: A nemdohányzás első napjától kezdve megszűnik az egészségkárosító hatás, csökken a megbetegedés veszélye. Azok életkilátásai javulnak a legjobban, akik 35 éves koruk előtt hagyják abba a cigarettázást. Minél előbb dobja el valaki az utolsó paklit, annál jobb - de sohasem késő. A teljesítőképesség javulása már egy-két hét után észrevehető. Jobb lesz a közérzet, a szájíz, megszűnik a haj és a ruha bagószaga, kifehérednek a fogak, és a lakásból eltűnik a savanyú füstszag. Az egészségi ártalmak közül leghamarabb a szívbetegség veszélye csökken: egy évvel a dohányzás abbahagyása után felére esik az infarktus-halálozás. A daganatos betegségek kockázatának mérséklődéséhez hosszabb idő, több év kell, de nem növekszik tovább a megbetegedés veszélye. A cigarettára költött pénzt okosabb és hasznosabb dolgokra lehet fordítani.
Hamarosan vége a tanévnek. Nyolcadik osztályos iskolatársaink számára ez az évzáró azonban egy kicsit más lesz, mint az előző hét tanévé. Számukra életük egy nagy korszaka zárul le. A búcsú pillanatához közeledve fejükben számos emlék kavarog: rosszak is, meg jók is. Ezekből adtak közre néhányat: Első osztályban nekem volt a legtöbb fekete pontom magatartásból. Második osztályban megkaptam az első osztályfőnökit, és annyira megijedtem, hogy aláírtam anyukám helyett, de lebuktam. Az első osztályból még
7
arra a csínytevésre emlékszem vissza, amikor a Kötő Balázs előtt ültünk a Kara Dáviddal. A Balázs mindig mindent tudott. A Dávidkával sokszor levertük a munkafüzetét csak azért, hogy megleshessük a jó megoldásokat. A 6. osztályban jött hozzánk a Bogdán Zsolt, aki azóta is a legjobb barátom. Kadlecz Dániel Mikor 2. osztályos voltam, Andi tanár néni vezetésével kimentünk a játszótérre. A Bence, a Gábor és én félrevonultunk a többiektől és elkezdtünk bohóckodni. Egyszer csak Gábor ráugrott a hátamra. Abban a pillanatban el is szakadt a farmernadrágom. Mindhárman elkezdtünk nevetni. Gyorsan szóltam Andi néninek, hogy mi történt, s már rohantam is be az iskolába átöltözni, nehogy mások is észrevegyék a kényes helyen lévő repedést. Ez „nagy élmény” volt számomra. Arany Balázs Mikor 2. osztályos voltam, a Kötő Balázs jóvoltából szépen betört a fejem. A sebet leragasztották, s csak pár hét múlva távolították el a ragtapaszt – a hajammal együtt. Nem elég, hogy szörnyen fájt, még el is csúnyultam a ragtapasz helyén villogó fejbőrrel. Kara Dávid Nekem a tavalyi kirándulás tetszett nagyon, igaz, hogy nem volt jó idő, de az este vidáman, sütésfőzéssel telt. A Gábor meg én nem tudtunk elaludni, így fenn voltunk hajnali 3 óráig. Idén Budapesten voltunk, jó volt az idő meg a hangulat is. Az is emlékezetes volt, amikor futóversenyre mentünk, és az előtte lévő nap esett az eső, a futópályán egymást érték a tócsák. Én meg véletlenül beleléptem egybe, s a mellettem lévő csajokat lefröcsköltem. Volt nagy sivítozás! … (Csak az a kár, hogy nem én törölhettem meg őket.) Bakó Bence Még anno 6.-ban egy kis üzletet akartunk csinálni. Pár pirotechnikai eszközt adtam el az osztálytársaimnak. Igaz, elég drágán adtam őket, de azért vették. Csak arra nem gondoltam, hogy itt az iskolában kezdik el dobálni őket. Eleinte még nem vette észre senki, de másnap már feltűnt a tanároknak. Fegyelmi tárgyalás lett a „móka” vége. Ebből egy életre megtanultam valamit: Suliban nem szerencsés üzletelni! Köves Richárd 3. osztályos voltam, mikor véletlenül belenyírtam a Petra hajába. Technika óra végén csattogtattam az ollót, egyszer csak azt vettem észre, hogy jó néhány tincs beleesett a virágcserépbe. Először a Petra észre sem vette, csak akkor tűnt fel neki, amikor a mosdóban belenézett a tükörbe. Bocsánatot Kötő Balázs kértem tőle, szerencsére ő ennyivel beérte. 2.-ban tudáspróbát írtunk matekból. A Kötő Balázs a másik padsorban velem párhuzamosan ült. Én kihajoltam a padból és lelestem róla a megoldásokat, így nagyon sok feladatom jó lett. Piros pontot Pálfi Adrienn kaptam! 5. osztályban kerültem ebbe az iskolába. Nem volt könnyű megszokni az új tanárokat és az elvárásokat. Különösen a német volt nehéz, mert én Gerendáson angolt tanultam. Minden héten kétszer kellett menni a tanár nénihez gyakorlásra. Nagyon fájt a szívem, amikor a többiek ebéd után kimehettek játszani, nekem meg tanulni kellett. Persze a német azóta sem megy valami jól. Toncsenka Alex 7.-ben Pécsen voltunk kirándulni. Alig vártuk már, mert még nem vettünk részt kétnapos kiránduláson. Az időjárás azonban nem volt kedves hozzánk: esett az eső, fújt a szél, még a busz is beázott. A szobánk is hideg volt. De a jó hangulatunkat az időjárás sem tudta elrontani. Mindenki jól érezte magát. Farkas Petra Jól éreztem magam ebben az osztályban, pedig nem is elsőtől jártam ide. Mindenki kedves volt hozzám, de a Dáviddal és a Danival kerültem szorosabb kapcsolatba. A szünetekben sokat beszélgettek velem, a tanulásban is segítettek. Ez nagyon jól esett nekem. Bogdán Zsolt Idén Budapesten voltunk iskolai kiránduláson. Többek között a Szent István Székesegyház kupolájába is fölmentünk, hogy innen csodáljuk meg a fővárost. Egy darabig gyalog mentünk, majd liftbe szálltunk. Az ajtó becsukódott mögöttünk, de a lift csak nem akart elindulni. Mi meg nem tudtuk, hogy melyik gombot kell megnyomni. Egy kis idő után aztán végre elindultunk. A Gabi elkezdett ugrálni, recsegett, ropogott a szerkezet, egy kicsit meg is ijedtünk. Következő izgalom akkor ért bennünket, amikor felértünk. Nem találtunk senkit, az egész helyszín úgy nézett ki, mint egy szerelési terület. Vissza is akartunk fordulni, de ekkor megláttunk más turistákat is, meg az osztálytársaink is megérkeztek a következő liftjárattal. Csöndör Olivér
8
Egy-egy osztályközösségben sokféle gyermek van, mindenkiben található olyan tulajdonság, amivel kitűnik a társai közül. Nincs ezzel másként a mi 8. osztályunk sem. Nézzük, ki miben jeleskedik: legjobb tanuló: Bársony Cintia legsegítőkészebb: Farkas Petra legviccesebb: Arany Balázs leggyorsabb: Bátor Gábor legalacsonyabb: Kadlecz Dániel legfiatalabb: Kara Dávid legmagasabb: Arany Balázs legtöbbet hiányzott: Borbély József Dávid Akitől elköszönünk, általában jó tanáccsal, kedves szavakkal engedjük útjára. De nem csak a 8. osztályosoknak, mindenkinek érdemes megszívlelni a Kalkuttai Teréz anya által megfogalmazott gondolatsort.
Teréz anya: Az élet himnusza Az élet egyetlen – ezért vedd komolyan! Az élet szép – csodáld meg! Az élet boldogság – ízleld! Az élet álom – tedd valósággá! Az élet kihívás – fogadd el! Az élet kötelesség – teljesítsd! Az élet játék – játszd! Az élet vagyon – használd fel! Az élet szeretet – add át magad! Az élet titok – fejtsd meg! Az élet ígéret – teljesítsd! Az élet szomorúság – győzd le! Az élet dal – énekeld! Az élet küzdelem – harcold meg! Az élet kaland – vállald! Az élet jutalom – érdemeld ki! Az élet élet – éljed! Teréz anya albán származású missziós volt. 1946-ban vonaton Darjeeling felé tartott, amikor egy belső hang arra szólította, hogy életét a szegények megsegítésére áldozza. A kalkuttai szegényeket és betegeket ápolta. Leprásoknak, AIDS-eseknek enyhítette szenvedését, s imádkozott értük, velük, hogy békében, és méltósággal távozzanak az élők sorából. Emberbaráti tevékenységéért 1979-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
9
Suli-sztoryk dióhéjban
Május hónapban több sportverseny is zajlott, amelyen iskolánk tanulói sikeresen szerepeltek. A városi atlétikabajnokságon lánycsapatunk 2. helyezett lett. Tagjai: Millei Noémi, Gerlinger Laura, Bársony Dominika, Nagy Elizabet, Kalló Barbara, Zsohár Zsófia. Ugyanitt egyéni összetett versenyen Millei Noémi 1., Bátor Gábor 3. helyezést ért el. A megyei atlétika bajnokságon 100 méteres síkfutásban Bátor Gábor a 4. helyen ért célba. Iskolánk is indított egy csapatot a városi vízilabda diákolimpián. A nagykanizsai Batthyány és a Kőrösi iskola csapataival mérkőztek meg. A csapat tagjai: Kulik Balázs, Horváth Zsombor, Németh Zsófia, Klepács Milos, Lőrincz Gergő, Károly Csaba, Csöndör Áron. Nyerniük nem sikerült ugyan, de gólokat dobtak: Németh Zsófia egyet, Klepács Milos hármat. A városkörnyéki atlétika-bajnokság 3. korcsoport 1500 m-es fiú versenyén 1. helyezett lett Rácz Krisztián. Matematikából is elismerésre méltó eredmények születtek: A megyei alapműveleti versenyen Pánczél Bálint 1. helyezést, Kulik Balázs 3. helyezést, Horváth Zsombor pedig 17. helyezést ért el. Bálint a megyei kimagasló eredményével bejutott az országos döntőbe is, ahol a 15. helyen végzett. A Zalakomárban megrendezett Védd az egészséged! körzeti vetélkedőn iskolánk csapata 3. helyezést ért el. A csapat tagjai: Németh Eszter, Szabó Fanni, Tausanov Márton, Patard András. Négy tanuló képviselte iskolánkat a kerékpáros iskolakupán: Arany Balázs, Bakó Bence, Bátor Gábor és Harangozó Gábor. Közülük Bakó Bence 4., Arany Balázs pedig 3. lett. Evvel az eredménnyel Balázs tovább jutott a megyei fordulóba, ahol szintén nagyon eredményesen szerepelt: 4. helyezést ért el, csupán egyetlen ponttal lemaradva a dobogós helyezésről. Iskolánk megpályázta és elnyerte az ÖKO - ISKOLA címet. A cím ünnepélyes átadására június 4-én Budapesten kerül sor. Ez a cím azt jelenti, hogy a környezeti nevelés elvei az iskolai élet minden területén kiemelkedő figyelmet kapnak. Május 10-én Budapestre mentek a felső tagozatosok kirándulni. Útjuk első állomása a Magyar Nemzeti Bankban volt. Itt megismerkedtek a pénz biztonsági jeleivel, a pénzverés és –nyomtatás történetével, majd mindenki maga is verhetett és nyomtathatott pénzt. Majd a Szent István Székesegyházat csodáltuk meg. Ezután buszunk a Városligetbe vitt bennünket, ahol megtekintettük a Közlekedési Múzeumot. Itt útjaink ketté váltak: Az 5. és 6. osztályosok az állatkertbe, a 7. és 8. osztályosok pedig a Terror Házába mentek. Mindkét csoport sok élménnyel gazdagodott. Május 21-én ünnepelte iskolánk az épület fennállásának 40. évfordulóját. A megemlékezést lázas készülődés előzte meg. Régi fényképekből, rajz- és technikaórai munkákból, tankönyvekből készített kiállítás várta az ide látogatókat. A rendezvényt ünnepi műsor nyitotta meg, melyen az intézmény két volt igazgatója emlékezett meg az eltelt 40 év eseményeiről. A műsort a tanár nénik kórusa, iskolánk tánccsoportja és énekkara, Molnár Mátyás szintetizátor-játéka, Németh Zsófia és Kadlecz Dániel egyegy prózai előadása, Gerlinger Laura ugrókötél-produkciója színesítették. Vendégszereplők is felléptek: Mikola Mária, az iskola egykori tanulója egy szép verssel, a Szan-Dia fitness-csoport, valamint a falu Ritmus kórusa. A program vacsorával és a tanárok meg a régi diákok „osztálytalálkozójával” folytatódott.
10
Az oroszlánkölyök egy embert kerget egy fa körül. Az anyja rárivall: - Hányszor mondjam, hogy ne játssz az ennivalóval! Nyuszika megy az erdőben új piros biciklivel. Találkozik a medvével. - Nyuszika, honnan van új biciklid? - Én nem iszom el a pénzt, mint te! Másnap új piros krosszmotorral megy a nyuszika az erdőben. Megint szembe jön a medve. - Nyuszika, honnan van az új motorod? - Én nem iszom el a pénzt, mint te! A következő nap nyuszika új piros Porsche-val száguld az erdőben. A medvét azonban sehol sem találja. Egyszer csak helikopter zúgására lesz figyelmes. A medve kihajol a helikopterből, gyönyörű öltönyben van, szivar a szájában. - Te medve, honnan van a helikoptered? - Visszaváltottam a sörösüvegeket. A gyerekteve faggatja az apját: - Apa, miért van nekünk ilyen hosszú szőrünk? - Hogy beolvadjunk a sivatag színébe, és az ellenségeink ne tudjanak felismerni. - És miért van ilyen nagy patánk? - Hogy ne égesse a sivatag forró homokja a talpunkat. - Na és miért van púp a hátunkon? - Hogy vizet tartalékoljunk benne a sivatagi szárazság idején. - Értem. Csak azt nem, hogy akkor mi a fenét keresünk itt, az állatkertben?
- Miért a mínusz 5 a legjobb gyógyszer? - Mert egyből hat.
- Miért feszül Superman ruhája? - Mert S-es.
Két hal beszélget a tóban: - Vigyázz - mondja a nagyobbik -, az ott egy horog! Nehogy bekapd! - Miért? - kérdezi a kis hal. - Két okból - válaszolja a nagy - . Az egyik, hogy ha bekapod, akkor kihalásznak, megpucolnak, megsütnek és megesznek. - Nagyon köszönöm - hálálkodik a kis hal -, megmentetted az életemet. És mi a másik ok? - Az, hogy én akarlak megenni!
11
Alsósoknak: Védett állatok Keressétek meg az elbújt 9 védett állatot a sok-sok betű között, (csak egyenesen találhatók a szavak, nem kanyarodnak el!) és húzzátok ki őket! Az át nem húzott betűket sorban haladva összeolvasva fontos útmutatót találhattok a természettel éléshez! Ezt a mondatot írjátok le megfejtésül! DBARÁTKAKÉGRL E AKNEV IGY ÉLÓE LS RYLOGABEMMLI TC USAK AFOTÓI YDAT NEHAGYJOT TASEM ÓG IR M EG G Y V ÁG Ó MI TCSAKALÁBN YO MAIDAT ! YLÁKR AH FECSK E EGENIC Felsősöknek: Ha a helyes válaszok betűit összeolvassátok, megtudjátok, hogy mi vár rátok hamarosan. Állati rekordok 1. Mekkora maximális sebességgel tud futni a gepárd? D.: 55 – 60 km/óra O.: 78 – 80 km/óra V.: 95 – 110 km/óra 2. Mekkorára nő a legnagyobb béka? J.: 18 cm-re A.: 25 cm-re
G.: 35 cm-re
3. Mekkorák az elefánt zápfogai? É.: mint egy gyufás doboz U.: mint egy kólás doboz
K.: mint egy cipős doboz
4. Melyik madárnak leggyorsabb a szárnycsapása? Á.: kolibri L.: veréb
R.: fecske
5. A bolha saját magasságának hányszorosára képes felugrani? G.: 30-szorosára C.: 130-szorosára
M.: 80-szorosára
6. Hány liter folyadékot képes felszívni az elefánt az ormányán? T.: 6 litert H.: 25 litert
I.: 10 litert
7. Melyik a világ leggyorsabb macskája? S.: fekete párduc Ó.: szibériai tigris
Ő.: hiúz
A megoldások beadásának határideje: június 3. Sorsolás: június 6.
12
