2011. június 3-4-én ismét megrendezésre került Ózdon a már hagyományosnak mondható ipari örökségvédelmi konferencia. A rendezvény rangját emelte, hogy a XIII. Ózdi Napok keretében, a szlovákiai Rimaszombat és a lengyel Chorzow testvérvárosok előadói részvételével, immár nemzetközivé nőtte ki magát. Az esemény a Nemzetközi Visegrádi Alap hathatós pályázati támogatásának köszönhetően valósulhatott meg, melyhez a szükséges pályázati és szakmai dokumentációt Ózd Város Önkormányzata nyújtotta be. A konferencia sikeres megrendezésében – az előző évek gyakorlatához hasonlóan – ezúttal is jelentős szervezési feladatokat vállalt magára és teljesített az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Köre. A tartalmas program az ózdi gyárat alapító Rombauer Tivadar emléktáblája előtti tisztelgéssel kezdődött. A sokakban emlékeket ébresztő, s a nemzetközi találkozó tiszteletére ismét megszólaló gyári duda hangja, azt követően a kohász himnusz jelezte a megemlékezés kezdetét. Méltató beszédet mondott Veres András, a Baráti Kör alapító tagja, majd koszorúzásra került sor. A városvezetés nevében Fürjes Pál polgármester, Turiné Orosz Margit és Dr. Kósné Dargai Rita önkormányzati képviselők, az ipari örökségvédők, illetve a bányász-kohász egyesület helyi tagjai nevében Dr. Bárczi László és Németh Ferenc helyeztek el koszorút. Ezt követően a megjelentek a rendezvénynek otthont adó, teljes körűen felújított Kaszinó Rendezvényház épületéhez sétáltak, majd a regisztráció után az impozáns Tükörteremben foglaltak helyet. A hallgatóság a nap folyamán 10 témához illeszkedő előadást követhetett nyomon. Az előadók egyfelől a szervezésben közreműködő városok (Ózd, Chorzow és Rimaszombat) vezető tisztségviselői, másfelől a kulturális örökségvédelem nemzetközi szinten elismert, köztiszteletnek örvendő szakemberei voltak. Mindez garantálta a rendezvény színvonalát, információgazdagságát. Június 3-án a 125 regisztrált résztvevőt Benyhe László levezető elnök, a Baráti Kör alapító tagja köszöntötte. A délutáni ülésszakban a levezetői elnöki tisztet Hercsik László töltötte be, ugyancsak a Baráti Kör képviseletében. A nemzetközi konferencia megnyitásaként Riz Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke, Ózd és térségének országgyűlési képviselője köszöntötte az egybegyűlteket. Üdvözlő beszédében az egykori gyár „gondoskodó” szerepét és a területén létrejött, kezelői feladatokat ellátó Ózdi Ipari Park rehabilitációjának fontosságát hangsúlyozta.
1
A Nemzetközi Ipari Örökségvédelmi Konferencia előadásai Fürjes Pál, Ózd Város Önkormányzatának polgármestere: Az ipari örökségvédelem helye és szerepe Ózd város fejlesztésében A város vezetője az ipari örökségvédelem településfejlesztésben betöltött helyéről és szerepéről beszélt, kiemelve a régi gyár területén lévő, hasznosítható létesítmények jelentőségét. Szólt a település kitörési esélyét célzó, a gyáralapító nevét viselő ún. „Rombauer tervről”, melyben az ipari örökségvédelem is fontos részt képez. A város igazi kistérségi központtá fejlesztése valósulhat meg a komplex projekt végrehajtásával. Az ipari műemlékek jövőbeni hasznosításával kulturális és ipari örökségvédelmi célú épületek és területek alakíthatók ki, amelyek hozzájárulhatnak a turizmus fejlesztéséhez, a térség vonzerejének növeléséhez. (Ennek 2011 májusában konkrét példája volt a II. Ózdi Jazz Parádé, melyet a volt acélműi csarnokban kialakított ROM/bauer/ Színpadon rendeztek meg.)
Dr. Tamási Judit, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke: A kulturális örökségben rejlő erő – az Ózd projekt Az elnök asszony az örökségvédelem és a gazdaságfejlesztés kapcsolatából származó, külföldön már tapasztalt eredményekre hívta fel a figyelmet. Megállapította, hogy az örökség gazdasági és társadalmi fejlesztését célszerű előtérbe helyezni, a gazdasági eredményesség érdekében. Erre Franciaországból sorolt pozitív példákat. Kiemelte továbbá: Ózd adottságai révén képes az örökség alapú fejlesztések megvalósítására, amely viszonylag magas munkaerő-szükséglete következtében válságkezelésre is alkalmas. Az ilyen jellegű kezdeményezések, ötletek felszínre kerülésére, tudatos terjesztésére hívta fel a figyelmet. A felkarolható kezdeményezések megvalósításához felajánlotta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segítségét.
2
Jerzy Bogacki, Chorzow Város Önkormányzatának tanácsnoka (Lengyelország): Chorzow város tapasztalatai és fejlesztési elképzelései, valamint a testvérvárosi együttműködés lehetőségei az ipari örökségvédelem területén Az önkormányzati képviselő a sziléziai iparvidékhez tartozó település és Ózd hasonló problémáiról beszélt. A nehézipari üzemek visszafejlesztése, bezárása a lengyel városban is az épített ipari örökség hasznosításának kényszerét hordozza magában. Megóvásuk és megmentésük jó hozzáállással és természetesen anyagi ráfordításokkal oldható meg, amely hosszú folyamat. Eddigi eredményeik sorában említette, konkrét példaként egy ipari objektum (bánya-szellőzőakna torony) kulturális központtá történt átalakítását, amely Chorzow város egyik szimbólumává vált. Reményét fejezte ki, hogy a két város partnerkapcsolatában a jövőben is hasznosíthatóak az ipari örökségvédelem terén megszerzett tapasztalatok, s ez az együttműködés újabb színfoltja lehet.
Ladislav Rigó, Rimaszombat Város Önkormányzatának alpolgármestere (Szlovák Köztársaság): Rimaszombat város és térsége tapasztalatai, fejlesztési elképzelései, valamint a határon átívelő partneri együttműködés lehetőségei az ipari örökségvédelem területén A városi tisztségviselő elmondta, hogy Rimaszombat kiemelkedő mezőgazdasági és kereskedelmi múlttal rendelkező város. A gépipar és a nehézgép-gyártás az 1960 és 1970-es években indult fejlődésnek. Sajnos az akkoriban kiépített ipari és mezőgazdasági üzemek, a jegyprivatizációt követően rövid idő leforgása alatt tönkrementek, munkahelyek szűntek meg. A térségben jelenleg is 34,6 százalékos a munkanélküliségi ráta. A város célkitűzéseinek egyik legfontosabb prioritása a munkanélküliség arányának csökkentése, ipari parkok létrehozása, uniós források kihasználása, közberuházások fejlesztése, kapcsolataik bővítése, melynek egyik lehetősége Ózd városával való közös térségfejlesztési és határon átnyúló stratégiai kapcsolatok lehetőségeinek megteremtése.
3
Drótos László, a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület alelnöke: Ruhr-vidéki tapasztalatok az ipari örökség védelmében és hasznosításában Az alelnök a németországi Ruhr-vidék iparának visszafejlesztése után megmaradt ipari létesítmények különböző célú – sokszor bizarrnak tűnő és bátor – hasznosításáról tájékoztatta a hallgatóságot. A létesítmények átalakítása idegenforgalmi, kulturális, turisztikai célokra, az ott élők számára egyrészt munkalehetőséget és megélhetést eredményezett, másrészt gazdasági hasznot hozott. Mindezek mellett – komoly ráfordítások árán – megóvásuk is megtörtént. Kiemelte az ózdi kohászat ipari hagyatékának jelentőségét és ebből a helyzetből adódó kitörési lehetőségét, amelyhez természetesen a helyi kezdeményezéseket támogató központi erőforrások bevonása szükséges. Esseni mintára Ózdon is megvalósíthatónak tartja, hogy az eredeti funkciójukat vesztett ipari létesítmények helyén bobpályát, csúszdát és egyéb szórakoztató eszközparkot alakítsanak ki.
Laár Tibor, a Közép-európai Vaskultúra Egyesület alelnöke: A Közép-európai Vaskultúra útjának bemutatása Az alelnök a civil szervezet fő céljaként az egyesületbe társult nyolc tagország tudomány- és technikatörténeti érdekességeinek kölcsönös megismerését nevezte meg. Beszélt továbbá azokról a kezdeményezésekről – technikatörténeti bemutatókról, kulturális turistautakról –, amelyek az egyesület tevékenységét fémjelzik. Bemutatta a magyarországi vaskultúra útvonalait, hangsúlyozva ezek között Ózd jelentőségét. Ecsetelte annak lehetőségét, hogy az ózdi ipari örökségvédelmi konferencia hosszabb távon összekapcsolódjon a „Vaskultúra Útja” programjaival. Célként fogalmazta meg a Közép-európai technikatörténeti kronológia összeállítását.
4
Peták István, a Magyar Televízió nyugalmazott elnöke, a Magyar Turista Egyesület elnöke: Szervezett természetjárás Ózd és a Bükk környékén, különös tekintettel a Kohász Kéktúra útvonalra A délutáni ülésszak első előadója az ózdi turista élet kialakulásának kezdetétől napjainkig tartó időszakról adott áttekintést, méltatva a volt kohászati üzemek szerepét a szervezett turizmus létrehozásában és támogatásában. Bemutatta a Salgótarján – Ózd és Ózd – Diósgyőr közötti útvonalat, amely érinti az Észak-magyarországi iparvidék jelentős emlékhelyeit, mindvégig hangsúlyozva a túrázás közösségformáló, összetartó erejét. Párhuzamba állította a túrázás történetéből vett visszaemlékezéseket, személyes tapasztalatokat és a szabadidős elfoglaltságban rejlő örökségvédelmi lehetőségeket. A szervezett turizmus rendszerváltás utáni általános visszaesése után a jövőben talán remélhető egy fellendülés, hiszen miniszterelnöki megbízott foglalkozik a területtel, felismerve a turizmus népegészségügyi, honismereti, hazaszeretetre nevelési, fizikai állóképességnövelési jelentőségét. Ezeken túl idegenforgalmi tényező, tehát nemzetgazdasági érdek.
Csontos Györgyi, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának tanársegédje: Ózd ipari építészeti értékei Az egykori ózdi kohászat területén és közelében lévő ipari építészeti értékekre hívta fel a figyelmet. Részletesen bemutatta az ipari műemlékek történetét, az egyedülálló műszaki megoldásokat, ismertette az állapotukban bekövetkezett változásokat. Kiemelte a dombos környezet adta lehetőségek kihasználásával megépített, az országban szinte egyedülálló légoltalmi óvóhelyi pincerendszert, a „rimai időkre” emlékeztető jellegzetes gyári kolóniákat és lakótelepeket, valamint a ma is büszkeségre okot adó, immár műemlékké nyilvánított Olvasót és Kaszinót. Sajnálatát fejezte ki, hogy az ipari épületek, illetve a kolóniák állaga többnyire méltatlan műemléki mivoltukhoz képest. Mielőbbi helyreállításuk és hasznosításuk kívánatos lenne.
5
Hadobás Sándor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum igazgatója: A bányászati örökségvédelem helyzete Észak-Magyarországon Kifejtette, hogy hazánk mai határain belül az Észak-magyarországi régió kiemelkedő szerepet játszott a bányászat történetében, az őskortól egészen a legutóbbi időkig. Bár az iparág – legalábbis annak klasszikus ágazata, a föld alatti érc- és ásványtermelés – napjainkra gyakorlatilag megszűnt a térségben, az utána maradt gazdag tárgyi és szellemi hagyaték védelme, őrzése és közkinccsé tétele fontos kötelezettséget ró az „örökösökre”. A bányászati örökségvédelem helyzete összességében kedvezőnek mondható a régióhoz tartozó három megyében. Évről-évre gyarapodik azoknak az objektumoknak a száma, amelyek a hajdani bányászat emlékeit őrzik és továbbadják a jövő nemzedékek számára, és a hagyományőrzés más módjainak is számtalan jelét tapasztalhatjuk. A továbbiakban részletezte az Észak-magyarországi bányászat történetének főbb momentumait.
Dr. Bárczi László, az ÓKÜ nyugalmazott főtechnológusa, az Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Körének alapító tagja: Bányász – kohász örökségeink a civilek szemével Az előadó bevezetőjében leszögezte, hogy a jól működő civil szervezet kész másokkal közös célokat keresve, és találva együtt dolgozni, tevékenykedni a közjó érdekében. A civil mozgalmaknak, törekvéseknek városunk és térsége történelmében nagy szerepe volt, ennek hagyományát viszi tovább szakterületén az Ipari Örökségvédők Baráti Köre. Elemezte Ózd bányász-kohász társadalmának kialakulását, az ipari építmények létrejöttét, a gyár támogatásával megvalósított szociális, kulturális, sport célú létesítményeket. Pozitív és negatív példákkal egyaránt illusztrálta a város központi részén elhelyezkedő egykori gyár és környéke épületeinek jelenlegi helyzetét, javaslatokat téve azok hasznosítási lehetőségeire is. Szorgalmazta az Ipari Park nagyrészt elzárt területének bekapcsolását a város életébe. A konferencia hivatalos programja a bányász himnusz elhangzásával ért véget. A résztvevők ezt követően kötetlenül, baráti beszélgetések formájában még tovább folytatták az elhangzottak „értékelését”, a létrejött és meglévő kapcsolatok erősítését. 6
Gyári séta és városnézés 2011. június 4-én a szervezők a régi gyár területén áthaladó, túravezetéssel egybekötött gyári sétára invitálták a vendégeket, melyeken mintegy 40 fő vett részt. Az érdeklődők az egykori kohókapun belépve megtekintették a műemlékvédelem alá helyezett fúvógépházat, az acélműi öntőcsarnok maradványát, a finomhengermű és a tűzálló téglagyár épületegyütteseit, valamint a szintén műemlék gyári uszodát, miközben azok történetével is megismerkedhettek. A gyári séta után a rendezvény autóbuszos városnézéssel fejeződött be.
7
XIII-th Ózd Days International Conference About Industrial Heritage Protection Ózd, 3-4th of June, 2011 English Summary The industrial heritage protection conference can already told as traditional was again organised in Ózd on the 3-4th period of June in Ózd. The event has already grown up to international by participating the lecturers of Slovakian Rimaszombat and Polish Chorzow twin-towns what further raised the rank of the event. The event can be realised thank to effective support of International Visegrad Found, the necessary application and professional documentation was submitted by the Municipality of Ózd Town. In the successful organising of conference – like the practice of earlier years – the Friendly Circle of Ózd Industrial Heritage Protectors has taken up significant organising tasks. The contentual programme starting by saluting at the memorial placque of Mr. Tivadar Romauer, founder of Ózd metallurgical factory. Than the registered participants (125 people) walked to the home of event the building of fully renewed Casino Building of Programmes and were taking place in the Mirror Room, where they were hearing 10 lectures matching to the topic during the day. The lecturers partly were the leading clerks of organising towns (Ózd, Rimaszombat, Chorzow) and on the other hand they were internationally respected experts of cultural heritage protection. All these guaranteed the level of event and its richness of infomation. As closing the conference on the 4th of June the organisers went on a guided tour to the site of former metallurgical works and than visited the sights of organiser Ózd town by couch tour.
Összeállította:
Benyhe László, Ózdi Ipari Örökségvédők Baráti Kör Dobosy László, Ózdi Művelődési Intézmények Városi Múzeum vezetője
Illusztrálta:
a borítón látható festmény Turiné Orosz Margit „Rombauer Terv” című alkotása
A fotókat készítette:
Dobosy László
Lektorálta:
Holló Veronika, Vas István – Polgármesteri Hivatal, Ózd
Az angol nyelvű fordítást készítette:
Deák János – Polgármesteri Hivatal, Ózd
8
