20 011. Július – Augusztuss - Szeptemb ber
6. évvfolyam 71 - 73. szám
Ősz .................................................................................................................................................. 3 2011. A Az Önkéntessség Nemzeetközi Éve ........................................................................................ 3 „Teréz A Anya kérdéései, és válaszai” ................................................................................................ 5 Epizódook a Régi Miskolc M Zeneéletéből ......................................................................................... 5 A jótékoony alma ........................................................................................................................... 10 Meggonndolandó ............................................................................................................................ 11 Hitvalláás ....................................................................................................................................... 11 Gondolaatok a százhhúsz éve szü ületett Dr. K Karácsony Sándor S (189 91-1952)................................ 11 Európa kulturális fővárosai, f 20 011 ................................................................................................ 12 É ................................................................................................................. 14 2011. A KÉMIA ÉVE! Eszperaantista hagyaték ................................................................................................................. 15 120 évee született drr. Kalocsay Kálmán! ....................................................................................... 15 MEGHÍÍVÓ ................................................................................................................................... 15 Eszperaantó könyvm múzeum a csehországi Svitavy nev vű városkáb ban ......................................... 17 Jan Werrich – Humor .................................................................................................................... 18 Jan Werrich – Idézeetek .................................................................................................................. 18 Magyarrország Múzzeumai; a Múzeumandr M ragógia útjáán ............................................................. 18 Gyász ............................................................................................................................................ 27 Hegyaljjai Alkotók Társulása - Magyar Allkotók Interrnetes Társaasága ..................................... 27 Vicc .............................................................................................................................................. 28 Játékos számtan órra ...................................................................................................................... 28 Eszperaantó Világkoongresszus Koppenhággában ........................................................................... 29 Magyarr győzelem Jordániában J n..................................................................................................... 29
2
Ősz ALSZIK K A SZÍV ((Radnóti Miklós: M Éjszaka) É Alszik k a szív és aalszik a szívben az aggo odalom Alszzik a pókhááló közelébeen a légy a falon f Csend d van a házbban, az éberr egér se kap pargál Alszzik a kert, a faág, a fatö örzsben a haarkály Kasban K a mééh, rózsában n a rózsabog gár Alszik A a perrgő búzaszem mekben nyáár Alsziik a holdbann a láng, hid deg érem azz égen Fellkel az ősz éés lopni lopaakszik az éjjben
2011. Az Önkééntesség Nemzetkö N zi Éve tovább bá; Magy yarországoon a Csalládok és a Szeretett Éve is A közöösségért vaagy a rászo orulókért vvégzett önk kéntes mun nka nem eegyoldalú dolog: d a másoknnak nyújtottt segítség révén r mi m magunk is fejlődünk, érzelmeinkkben gazdaagodunk, továbbáá új barátookra, életho osszig tartóó új kapcsolatokra iss szert teheetünk. Min ndennapi életünkhhöz mindigg is szükség ges volt önkként, pénz nélkül segíítőkre és vééleményem m szerint; amíg világ a világ, ez így is marad. m Ezernnyi módon járulhatunk hozzá a viláág jobbá tétteléhez." Az Euróópai Bizotttság indítottta el az Önnkéntesség Európai E Év ve - 2011 pprogramot az a alábbi szlogennnel: "Legyeen önkéntes! Tegyen a változásért.." vesek és fiaatal felnőtteek ezrei válllalnak a Az Euróópai Önkénntes Szolgállaton kereszztül tizenév saját hhazájukon kívül is önkéntes ttanítást, hozzájárulna h ak a kultuurális érzéékenység előmozddításához és az életvezzetési ismerretek fejleszztéséhez. „A Az Európai Bizottság szorosan s együttm működik az önkéntes szzervezetekeet tömörítő Szövetségg gel, az Euróópai Parlam menttel, a tagállam mokkal, a Régiók R Bizo ottságával, az Európaii Gazdaságii és Szociál ális Bizottsáággal, az Európa Tanácccsal és é az Egyessült Nemzetek N Önkénteeseivel.” /http://w www.harmoonet.hu/karrier/57555-22011-az-onk kentesseg-ev ve-leszeuropabban.html&harmo=9213 382/ A mi eszperantó nyelvterjessztési mozggalmunkon belül is létezik önkéntesséég. Az Eszzperantó V Világszövetsség Központi Irodájáában (UEA A - CO: Rotterdaam, Hollanndia) kulturális tevékennységet vég gzők nagy számban öönkéntesen, fizetség nélkül vvégzik munnkájukat azz UEA munnkáját segíttve. Újságu unk 2011.évvi első szám mában a brazíliaii gyermekootthon részéére nyújtanndó segítség g-adásról volt v szó, m melynek mu unkáját a világ esszperantistáái önkéntesk ként segítikk. Ez az újjság (NHI) is önkéntees alapon működik: m mind a cikkek szeerzői, a szerrkesztők, a revizorok munkáját m illletően. Ez önkéntes kulturális k misszió. De lássákk most a társadalmila t ag elismert nagy szerrvezet: a T Teréz Anya nővérei munkájáát az Észak-magyarország régióbaan Miskolco on.
3
A Szerettet Misszio onáriusaii
Teréz anyaa (Kép a Wiikipédiából)) Teréz Anya A Nővéérei =Missio onaries of Charity C A közössség hivatássa: szegényeek szolgálatta. A Szereetet Misszioonáriusai ren ndet Agnes Bojaxin Lo oretto Rendii nővér (Terréz anya) allapította, amelyett 1950. októóber 7-én haagyott jóvá a Szentszék k. A Rendi központ azz indiai Kalk kuttában van. A rend céélkitűzése a fogadallom negyeedik pontja értelmébben a szzegények legszegéényebbjeineek szolgálaata (fizikaii és lelki szegények k, az éhezzők és szo omjazók, ruhátlannok és hajlééktalanok, betegek: b lepprások, szen nvedélybetegek, elhagyyottak, kitasszítottak, szeretetthiányban szzenvedők, akiket az aabortusz és az eutanázia veszélyee fenyeget stb.). s Az é lelki csellekedeteit ggyakorolják, hogy Jézu us szeretetsszomját - am melyet a irgalmasság testi és ni tudják S Szűz Máriaa segítségév vel. A rendd jelszava:„„Jézusért lelkek iiránt érez - csillapítan tesszük..” Teréz Annya követőii és mindazzok, akik hiiteles kereszztény indítttatásból ford dulnak a rászorullók felé, a személyt nézik, n és sszemélyes odaadással o foglalkoznaak a beteg gekkel, a szenveddőkkel, a leegszegényeb bbekkel. Ezz a személyesség az, ami soha nnem hiányo ozhat az életünkbből.” „Magyaarországon 1989. júniu us 16-án tellepedtek le az első nő ővérek Érd-- Parkvárossban egy üres pllébániaépüleetben. Onn nan jártak be napontta Budapesstre, s kezddték a csaaládokat, elhagyoottakat látoggatni plébán niáról kapottt címek alap pján. Követk kező lépcsőőfok a budap pesti IX. kerületbben levő Bokréta B utccai ruharakktár és ru uhaosztás beindítása b vvolt. A beegyűjtött ruhanem műt a rászoorulókhoz juttatták j el.. Amikor a budapesti VIII. kerüületben levő Tömő utcábann 1990-ben felépült a konyha 1000 személyees ebédlőveel, megkezddték az ebéédosztást napi 2550-300 szem mély részére. Ezek utáán kétfelé vált v a magy yarországi rend tevékeenysége, Érden anyaotthontt nyitottak,, ahol átm meneti elhelyezést nyú újtanak hajjléktalan anyák és gyermekkeik részérre. A világ gon kb. 50000 nővér dolgozik kb. k 650 házzban. Misk kolcon a legszegéényebb néppréteg, a cigány családook segítését végzik, itt ez, e az ő misssziójuk. Egyházjjogi státuszza: pápai jogú j női s zerzetes in ntézmény. A közösségg jogi szem mély. A közösséég nemzetköözi központja: Superioor General Sr. M. Nirrmala MC , Cím: 54/A A A.J.C. Bose Rooad; Calcuttta 700016 WB; India// Telefon: 0091+(33) 0 24-27-15 2 A közösség g magyar központtja: Battilanna Giuliana Sr.M. Letizzia MC vezető nővér / Cím: 1083 Budapest, Tömő u. 19. / Teel.: (1) 334-22151 Szeretett Misszionááriusai házaa Miskolconn: 3533 Miskolc, Ötöd dik.u.1, teleefon: (46) 379-061” 3 /http://uuj.katolikus..hu/rendek.p php?h=40/
4
„Teeréz Anyaa kérdéseii, és válaszai” A legszebb nap? – Ma A legnaagyobb akaddály? – A féélelem. A legköönnyebb? – Tévedni. Mindenn rossz gyökkere? – Az egoizmus, e aaz önzés. A legszebb szórakoozás? – A munka. m A legveeszedelmeseebb vereség? – A bátor ság hiánya. A legjobbb tanítók? – A gyermeekek. A legszüükségesebbb szükségszeerűség? – Ö Önmagamat ajándékozn ni. Mi bolddogít a legteeljesebben? – A másik eember haszznára lenni. Mi a leggveszedelm mesebb hiba?? – A rossz kedélyállap pot. A legköözönségesebbb érzés? – A bosszú éss a gyűlölett. A legszebb ajándékk? – A megéértés, az egyyüttérzés. A nélküülözhetetlenn? – Az otthon, a valahoova tartozáss. A jólesőő érzés? – A belső békee. A legjobbb megoldáás? – Az opttimizmus. A legnaagyobb meggelégedettség? – Az elvvégzett köteelesség. A legnaagyobb erő a világban? – A hit. A legfonntosabb em mberek? – A szülők. A legszebb a világoon? – A SZERETET!” / http://w www.terezaanya.hu/index.php?optiion=com_co ontent&view w=article& &id=5:joomlalicense--guidelines& &catid=25:tthe-project& &Itemid=2/ A Magyyar Katolikuus Püspöki Konferencia K a 2010 Szen nt Család ün nnepétől (deecember 26 6) 2011-been a Szent Család C ünneepéig (decem mber 30) hirrdette meg a Család Évvét. A temattikus év célja a ccsalád – minnt minden közösség k alaapja – érték keinek felmu utatása, intéézményének k erősítése.” És mi fontros f még a mi rohannó vilkágunk kban? Szeriintem is a Szzeretet. L Pásztor Lászlóné
Epizó ódok a Réégi Miskolc Zeneéletéből
Déryn né Színház Miskolcon (Kép:Wikip pédia)
5
Miskolcc tájegységgek: a síksáág és hegyyvidék talállkozásánál épült, a Szzinva-patak k völgye mentén.. Látványoss fejlődése a középkor kései szakaaszában indu ult meg; 13 65-ben nyeert városi borászata, vvalamint malom- és rangot. A XIX. száázad folyam mán – a már korábban felvirágzott f céhes ippara révén,, s Kassávaal vetélkedvve – a térsség kézműv vességének és áruforgalmának központtjává lett; a század dfordulón a Tiszán inneni Magyarorsz M zág legjeleentősebb kereskedővárosánaak számított. Viszonylaag hamar fellbukkant kö örnyékén a nnehézipar iss: XVIII. századi kezdeményyezéseket követően k a kkövetkező évszázad é második m felee hozta meg g az első ilyen iráányú föllenddülést.
Színház Kassán (W Wikipédia) Helyzettéből adódóóan Miskolcc kultúrák taalálkozási pontjává p vállt, a kereskeedelmi centtrumokra jellemzőő heterogénn sokszínűséggel. Hagyyományos arculatához a tartozik beefogadókészzsége is: mint meegyeszékhelly, ennek jeegyében láttta vendégül az Erdélyi Színjátszó T Társaságot 1800-tól kezdve, s adott tizeenöt évre ráá otthont a P Pesten bold dogulni képttelen magyaar teátristák knak. Bő évszázaad elteltéveel már sötéétebb törtéénelmi hátttér szolgáltt alapul a temesvári társulat „beinvittálásához” – tény azonban, a hhogy a Trianon T következményyeként ottthonában elleheteetlenült truppp, mely errefelé sooha nem látott, l pazaar díszletekkkel (21 vagonnyi v kellékkeel!) érkezettt, működésse révén a vváros operaajátszásának k második ((igaz, csupán rövid ideig taartó) aranykkorát indítottta el: összhhangban azzzal a megnö övekedett szzerepkörrell, melyet Miskolcc, a megcsoonkított orszzág egyik kkulturális „v végvárakéntt”, a húszass évtized keezdetétől betöltöttt. Valamelly települéésnek a szzellemi jav vak iránti, mindenkoori áldozatk készsége önmagáában is mélttánylandó tényező t (s kkülönösen annak a tűnheet a több ízzben, éppen kritikus perceit élő magyaar színház- és operam művészet üg gyének szollgálatába áállítva); ám mindez végereddményben jó gyakorlaati érzékre, s nem cseekély előrellátásra valll: kihatása Miskolc esetébenn ugyanis nem n lett sem több, seem kevesebb b, mint a város v saját művészeti életének hosszú ttávú fölviráágzása. Kulturáális központttá (előbb országosan o is jelenték keny centru ummá, majdd napjaink kitágult lehetőséégei folytánn nemzetkö özileg elism mert fesztiv válvárossá) Miskolcott teátruma: magyar nyelvű színművészzete és opeerajátszása tette. E haagyományoknak a XIX X. századi magyar összművveltséget allakító kisug gárzásáról kkeveset írtak k még, ám több t mint sszimbolikuss, hogy a városbaan akkortájjt hosszabb ban időző,, nevesebb b muzsikussok zöménnek pályájaa utóbb valamilyyen módon összekapcssolódott a szzínház intézzményével, az ország kkülönböző pontjain. p Ilyen voolt a diákéveit kezdetbeen Miskolcoon eltöltő, sajókazinci s születésű E Egressy Bén ni (1814– 1851; nagynevű báátyja példájáát követve m maga is a szzínészi pály yára lépett, m majd később bi széles körű alkkotótevékennységének szinte s valam mennyi form mája teátrum mi berkekbőől nőtt ki); ilyen az iglói száármazású, eredetileg e németajkú n T Thern Károlly (1817–18 886), aki diáákzenekart alapított Miskolccon az 18300-as évtized d első felébeen – saját szerzésű, népszerű daraabokkal látv va el ifjú muzsikuustársait –; s ilyen a helyi illetőőségű Ellen nbogen Ado olf (1825–11880), aki maga is játszott a Thern-félle zenekarban, majd kéésőbb Pestree, a Nemzetti Színházhhoz kerülve, százada 6
másodikk felének egyik e legnép pszerűbb ittthoni tánck komponistájja lett. Akáár Egressy, akár az opera m műfajában iss jelentékeny y hírnevet sszerzett Theern, akár Elllenbogen páályájának allakulását vesszükk szemügyree, aligha kép pzelhető el az, hogy nee lettek voln na számukraa meghatáro ozóak az ifjúkori élmények Miskolc M teáátrumában. A műveelődés különnböző terülleteinek vallódi felvirág gzása azonb ban hosszú időt vett ig génybe, s Miskolcc e téren eggy darabig láthatóan a délnyugatraa eső megyeeszékhely-sszomszéd – egyházi központt és iskolavváros – Eger árnyékábaan élt. A tö örök hódoltsságot követtő jó száz esztendőt e áttekintvve Eger kuulturális szeerepköre haasonlíthatattlanul előkeelőbbnek tűűnhet; ám Miskolc, M főként sszínháza révvén, lépésen nként sok m mindenben túlszárnyaltta vetélytárrsát, s a XX X. század elejétől kezdve máár maga is egyre e inkábbb iskolavárrosnak szám mított. Hogy gy hajdani zeneélete z milyen mértékben lehetett egrri kötődésűű, arra legin nkább az oly yan alkalmaak világíthaatnak rá, n, a városbban tartózk kodó Ferdiinánd főheerceg szüleetésnapja mint azz 1757. júúlius 21-én alkalmáával megtarttott ünnepi Te Deum, melyre Egeerből hozatttak muzsikuusokat. Misskolcnak eszerintt aligha leheettek művésszi fokon jáátszó hivatásos zenészeei a kérdésees időszakbaan – s ez voltaképppen mezővvárosi rangjjának követtkezménye: mint Bárdo os Kornél kkutatásai ótaa tudjuk, a szabbad királyi városok zeneéletéének közééppontjában n rendre a céhes mintájú szervezőődésekben élő képzeett muzsikuusok: a váárosi tromb bitások, vag agy toronyzzenészek állottak. Mezővároosoknál csak k ritkán forddultak elő, s létezésükről nincs tuudomásunk Miskolc esetébenn sem. Szűűkös, periferrikus adottsságok pedig g aligha bizzonyultak vvalaha is id deálisnak ifjú tehhetségek pállyájának kiibontakozássához, s eztt jól érzékeeltetheti egy gy későbbi példa, a miskolcci születésű Reményi Ede E (1828–11898) indulása: az ő szzempontjábóól utólag ig gen bölcs döntésnnek tűnhet a család Egerbe E kölltözése, aho ol a fiatal hegedűsneek a székeesegyház karnagyyánál állt módjában tanulni – hasonló képzettségű k muzsikus--nevelőre nemigen n akadhattott volna Miskolcon. M Jellemzőneek tarthatju uk azt is, hogy h Miskoolcnak az országos o színházii vérkeringéésbe való bekapcsolód b dása után év vtizedekkel, az 1878/779-es szezon nban, az egri kattonazenekarr teátrumbeli föllépéseei hoztak ig gazi pezsgésst a város kkulturális élletébe. E régi, beevált gyakoorlat kései megnyilváánulásának tűnhet, hog gy még 19901-ben is az egri székesegyház karnnagyát: Lányi Ernőt (11861–1923) kérték föl az újonnann alapított miskolci m városi zeneiskola vezetéséree (s valószzínűleg ez volt az eg gri „muzsikkus-import”” utolsó látványoos esete a borsodi megy yeszékhely történetébeen). A XIX.. század máár neves zeenészek misskolci leteleepedését is magával hhozta, alkalm manként véglegees jelleggel.. Előhírnök küknek tekiinthetjük Laavotta Jáno ost (1764–11820), aki 1797–99 között ttartózkodottt a városbaan (akkori tevékenyséégéről sajno os nem renndelkezünk bővebb adatokkkal). Az Em mődről szárm mazó Fáy Anntal zongorraművész, zeneszerző ((1805–1872 2) hosszú időn át,, 1869-ig lakott Misk kolcon. Élette utolsó másfél m évtizedét itt töltltötte a nyírregyházi születéssű Szénfy Gusztáv (1 1819–1875)): egyike a kései refo ormkor orsszágszerte népszerű n dalkompponistáinakk, Petőfi első megzenéssítőinek. Azz 50-es évek folyamánn már mindiinkább a magyar zenével kaapcsolatos elméleti kérddések kerülltek érdeklődésének hoomlokterébee, s ezzel összefügggésben nagyszabású n ú népdalgy gyűjtésbe fogott. f Mu unkájának kiadása azonban meghiússult – Széénfy így cssalódottan ttért vissza Nyíregyháázára, majdd 1860-tól kezdve, haláláigg, Miskolcoon működött, elsősorbban mint zenetanár. Annak A ellennére, hogy a régió igazán kkiemelkedőő XIX. százzadi zenepeedagógusai között tarthatjuk szám mon, az utó ókor (is) tagadhaatatlanul moostohán bántt vele: hogyy milyen röv vid idő feledték el, meggmutathatjáák a XX. század első harmaadában kelettkezett Misskolc-monog gráfiák zen netörténeti ááttekintései,, melyek már nem m tesznek em mlítést – miindössze páár évtizeddeel azelőtti(!) – itteni tevvékenységérről. A magáántanárok kiizárólagos működését m kkövetően a századvég már meghoozta az intézzményes formábaan zajló miiskolci zeneeoktatás igéényét, azzal együtt – kortendenciá k ákhoz igazo odva – a zeneélett mozgalm mas, látvány yos fölpezsddülését is: lelkes daláárda- és zeenekar-alap pításokat, összetettt kulturáliss hatókörű Közművelőődési Egyesület létreh hozását, csaaknem rend dszeressé váló sziimfonikus hangverseny h yek meghonnosítását eg gyebek melllett. E fejlőődési iram láthatóan 7
meghalaadta az orrszágos átlaagot, összhhangban azzzal a ténn nyel, hogy a megyesszékhely gazdasáági föllendüülésének mértéke is sokk tekintetben n felülmúltaa a magyar vvárosokra jellemző, korabelii arányokatt. A század dforduló-száázadelő évtiizedeit a miskolci zennekultúra elsső nagy, látványoos felvirágzzásának idősszakaként taarthatjuk ny yilván. A ro ohamosan gyyarapodó vááros már mindinkkább önállóó zenei arculat kialakíítására töreekedett a modernné m váálás küszöb bén, s – köszönhhetően főkéént a szakmai hátteret ffolyamatosaan biztosítani tudó, meegalapításáttól fogva példás sszínvonalonn működő zeeneiskolájánnak – egyree határozottaabban ismerrte föl a helyzetéből fakadó lehetőségeket: merészz kezdeméényezésekbee vágott, a tágabb ésszak-magyaarországi területekk kulturáliss központjáává kívánvaa előlépni már m az uto olsó békeévvek idején. Mi sem lehetne jellemzőbbb e téren, mint m hogy a régió sajáát érdekeineek védelmérre kelve már m innen indult kki a Felviddéki Zeneszövetség léétrehozásán nak gondolaata (kezdettben, 1913: Kassa, Eperjes,, Sátoraljaúújhely, Egeer és Miskoolc tagokkaal). Az 190 08-ban meggalapított Országos O Közművvelődési Taanács irányeelvei, bizonnyos fokig, szintén hajd dani miskollci kezdeményezést tükröznnek. A vároos már 18884-ben naagy jelentőőségű zeneei rendezvénynek: a hetedik országos o dalárdaüünnepélynek adott ottthont (47 eegyüttes résszvételével) – nem cssekély mérttékben a megalappítása (18744) után röviddel tiszte s sikereket elért Misko olci Daláreggylet jó hírrnevének betudhaatóan. E leegrégibb és é a legszíínvonalasab bb teljesítm ményt nyújjtó városi énekkar társadallmi megbeccsültség öveezte tevékennysége nyom mán (preszttízséhez mééltóan a min ndenkori zeneiskoola-igazgatóók vezették k a századdelőtől) máár valóságos dalárdaa aalapítási hullámról h beszélheetünk: elsőssorban a tízzes, húszas éveket ide értve. Az utóbbi u évtizeed vége tájéékán így összesenn mintegy másfél tucaatnyi kórus működött Miskolcon – ami nem m kis szám egy alig hatvan eezres telepüülés esetében n! A zeneeiskola tevéékenysége mellett m Lánnyi Ernő személyével s l kapcsolóddott össze Miskolc modernn hangversennyéletének első reprezeentatív prod dukciója – mely, m ha alkkalomszerű űen is, de ot –: Mozzart Requiemjének szinte fővárosi rangra emeelte az itteeni koncerrtgyakorlato 1 áprillisában, kiizárólag heelybeli közreműködőkkkel (beleeértve a megszólaltatása 1904. n , a 65. száámú gyalog gezred zennekarát, a Vasgyári V zeneiskoola tanári karát és növendékeit, Szimfonnikus Zeneekart, a Miskolci M D Daláregyleteet, műkedv velőket, stbb.). Színhááztól és katonaságtól függeetlen zenekaarok létezéssét illetően már a XIX X. század véégétől rendeelkezünk ört egy m műkedvelőkb ből álló, adatokkkal. 1886-tóól 1892-ig látott el egyházzeneei feladatkö ökumennikus jelleggű (Hradik Vencel álttal irányíto ott) katoliku us templom mi együttes,, melyet vegyeskkar is kiegésszített. A váárosi zenekkar ügyét naagyban előm mozdította a Borsod – Miskolci M Közművvelődési éss Múzeum m Egyesülett létrehozáása: a kulttúra több területét hivatalos h szervezeetként pártffogoló (egyebek mellettt széles kö örű népművelést folytat ató, a régió irodalmi életét is föllendíteeni igyekvő ő, ugyanúggy képzőmű űvészeti váándorkiállítáásokat lebo onyolító, t get ellátó, könyvtár- és múzeumalapítást végző) in ntézmény sokoldaalú zenei tevékenység jóvoltábból 1904-been műkedveelő vonósz enekar alak kult. Ennek k tevékenyssége pár év v múltán megszakkadt ugyann, de 1909-től újrainddítva már jelentékeny j y szerepet vitt a váro os zenei életébenn. Hogy Lánnyi Ernő 19 907-ben, Szaabadkára táávozva (az ottani o zeneisskola élére kerülve) elhagytaa Miskolcott, annak leg gfőbb oka ttalán épp a perspektiviikusan életkképes itteni zenekar hiánya llehetett – a Délvidék e jelentékenny kulturális centrumáb ban pillanattnyilag feltáárulkozó lehetőséégek viszonnt sokkal in nkább harmoonizálhattak k Lányinak az olyasfééle, nagyobb b távlatú elgondoolásaival, am melyekből Miskolc essetében min ndössze egy yetlen alkal alommal, a MozartRequiem m 1904. évii előadásako or válthatottt valóra egy y szeletnyitt. Szabadkán án viszont már m 1907 végén ffolyamatosaan működő ő filharmonnikus zenek kar létesült,, melynek vezetésével Lányit bízták m meg. Miskolcon hasonlló nevű és pprofilú együ üttes csupán n a húszas éévekben alaakult; ám azt meegelőzően az említettt (és minndvégig an nyagi gond dokkal küsszködő) eg gyesületi vonószeenekar, hol a 65. szám mú gyaloggezred fúvósaival, hol a vasgyári ri szimfonik kusokkal (ritkábbban más várrosok hangsszereseivel)) együttműk ködve, már a század ellső két évtizzedében, 8
több alkkalommal iss figyelemrre méltó műűvészi eredm ményeket ért el. A Vaasgyári Szim mfonikus Zenekarr volt tekinnthető az ország legjjobb és legrégebbi munkászene m ekarának. Hivatalos H formábaan 1893-tőll létezett; később k az eegyesületi vonósok v gárrdája is naggyobbrészt vasgyári muzsikuusokból tevvődött összze. Mellettüük a vasgy yári kulturáális szervezződések kü ülönleges esetét kképviselte az 1911-b ben létrehoozott Misko olc – Dió ósgyőr Vassgyári Kam marazene Egyesüllet, mely ismeretterjeszztő előadássok formájáában, éveken n át végzettt zenei önm művelést, összesenn 42 alkalom mmal. A Közm művelődési Egyesület említett e zennekara jóvolltából olyan n nagyságreendű kompo ozíciókat hallhatoott a százaadelő misk kolci közöönsége, min nt Schuberrt h-moll szimfóniája, négy Beethovven-szimfónnia, Bizet, Grieg, G Golddmark népszzerű darabjaai, de rendhhagyó operaaelőadást is: Masccagni Parassztbecsületéét a Vasgyáárban, a Tiszti Dalegylet 25 éves jjubileumán n (1911). Produkccióikkal Kaassára és Eperjesre is eljutottak. A kiemelk kedőnek moondható 1911/12-es évadbann 15 magyaar és 25 kü ülföldi szerzző összesen n 52 alkotássát szólaltat atták meg nyilvános fellépéssek keretébben, Szent--Gály Gyuula akkori zeneiskola--igazgató vvezetésével. Ezt a mindadddig egyívű fejlődést saajnos törvénnyszerűen ak kasztották meg m előbb a világháború, majd a rá köövetkező tragikus idősszak viharaai. Látvány yos föllendü ülést a hússzas évtized d hozott magávaal ismét Miskolc kulturális életében. Koller Ferenc zzeneiskola-igazgató kezdem ményezésére 1921-ben alakult megg a Miskolcci Filharmóniai Társasság. Ugyanaabban az évben kkezdte megg teátrumbeeli működéését az emllített, Sebesstyén Gézaa vezette teemesvári együttess: ittlétük első e három m hónapja ssorán 25, két k esztendő ő leforgása alatt mintegy 100 operaelőőadást meggtartva! (M Miskolc voltt az egyetllen vidéki város az iidő szerint,, ahol a belépőjeegyek elővvételben fo ogytak el.)) Az évtizzed közepéén, a társuulat kívánalmaival összhanngban kerüllt sor a szíínházbelső átalakításárra; a korszzerűsített éppületet 1926 elején nyitottáák meg. Minndössze hón napokra rá végleges megoldást m ny yertek – mééghozzá orsszágosan is példaa értékűen – az addiig szünteleenül helyhiánnyal küsszködő zenneiskola leg gelemibb gondjai,, a Wälder Gyula terv vezte impozzáns Zenepaalota megép pülése révénn. Később mindkét, m akkor úújjászületettt intézmény y kulcsszerrepet játszo ott Miskolc alapvetőenn sikeres kulturális k továbbleendülésébenn – fokozottt nagyvárossiasodásánaak egynémeely ellentmoondásos, sőtt negatív hatású kkísérőjelenssége mellett, de művészzeti életének k több kény yszerű hulláámvölgye elllenére is – a százzad elkövetkkező évtized dei alatt. IRODAL LOM:
Szendreei János: Miiskolcz váro os története V. (1800–1 1910), Misk kolc, 1911 Emlékkkönyv/ A Miskolc M Váárosi Hubayy Jenő Zen neiskola hu uszonöt évees fennállássa és új palotájáának felavattása ünnepérre, szerk. K Koller Ferenc, Miskolc, 1927 Miskolcc (a Magyaar városok monográfiái m i sorozatban n), szerk. Halmay H Bélla és Leszih h Andor, Budapest, 1929 Vargánéé Zalán Irénn: A Borsod d – Miskolcczi Közműv velődési és Múzeum M Eggyesület kiaalakulása és fejlőddése az elsőő világháborrúig, in: a H Herman Ottó ó Múzeum Évkönyve É X X. (Miskolcc, 1971) Zádor T Tibor: A Diiósgyőr-vasgyári zenekkar történette és szerepe a diósgyőőri munkáso ok zenei műveltsségének kiaalakításában n a felszabaadulásig, in n: a Herman n Ottó Múzzeum Évkö önyve X. (Miskollc, 1971) Miskolcci Nemzeti Színház 1823–1973, 1 , szerk. Kaatona Feren nc, Magyarr Színházi Intézet, Budapest, 1973 Varga G Gáborné: A miskolci városi zennekar megalapítása és a fennm maradásért folytatott f küzdeleem 1914-ig, in: Borsodii Levéltári É Évkönyv II.. (Miskolc, 1979) Magyarrország zeneetörténete II. 1541–16886, szerk. Bárdos B Korn nél, Budapeest, 1990, I.. fejezet: Városi zzeneélet (Báárdos Kornéél) Tallián Tibor: Fővááros és vidéék a magyarr operaműveelésben (2.), in: Muzsikka, 1997. feebruár Sziklavárri Károly 9
A jóótékony alma a Egyedüül az alma az a a fajta gyümölcs, g aamit más éttelekkel is együtt ehettünk, anélkü ül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorbann is tudták k róla, ezérrt is nevezzték a gyümölcsök ma fajtát ism mertek el fon ntos fajtánakk. királynőőjének. A róómaiak koráában 29 alm Magyarrországon a gyümölcssök közül a legnagyo obb területeen az almáát termesztiik és ez vonatkoozik Miskoolc város környékéree is. A magyar m term mesztôk cssak olyan fajtákat almafajták közül a válasszaanak, amelyyek piackép pesek Európpában. A hazánkban h termesztett t legelterjjedtebbek a szeptembeeri érésű Jonnagold, a Golden, G és a Jonathan faajtakörhöz tartozók, t valaminnt az októbeeri érésű Mu utsu és az Iddared alma.
A Az Idared alm ma Nagyonn könnyen tudjuk táro olni az alm mákat, hiszeen elállnak k addig am míg, a tavasszi vagy koranyáári friss gyüümölcsök meegjelennek a piacokon. Nagyon jó ól szállíthatóók. .Körülbbelülfajta alm ma található ó a világonn. Mindegyikben megtaalálhatók: a fehérje, ro ostanyag, kor, csersavv. Magas a foszfor, a vas, és a nnátriumtartaalma. Az keményyítő, sók, allmasav, cuk almát nagyon rövidd idő alatt megemészti m i a gyomrun nk, és szintte azonnal eenergiát nyeerhetünk belőle. Magas foszzfor tartalm mának köszöönhetően so okat segíthet főleg azokknak, akik szellemi munkát végeznek, vagy gyeng ge az idegzeetük. Ha rég gen nem fogyasztottakk almát, vag gy nem a legjobbaan működikk a gyomru uk, esetleg az egészsééges ételeket nehezebbben emészttik meg, akkor fookozatosankkell elkezdeeni az almaeevést, előszzör csak egy y-két falatott enni belőle, de azt nagyonm meg kell rágni, r mert így keverredik a leg galaposabbaan össze a nyálallal, és ez a legfontoosabb. Utánna fokozatossan lehet em melni az adaagot, de min ndig ügyelnni kell arra, hogy az alma péépként kerüüljön a gyomorba. Ha mást is kííván fogyassztani, akkoor almát ebéd előtt, vagy vaacsora előttt legalább egy e órával fogyasszon n. Bármilyeen gyümölccsöt fogyaszzthatunk főétkezééskén is. A gyümölcsö ök nagy részze gyógyító ó hatású, meegszabadítjaa szervezetü ünket az eddig ookozott károoktól, mérg gektől. Többbek között az alma nagyon n jó ttisztító és gyógyító g hatássall van az aláábbi betegsségekre: Éteelmérgezés,, bélhurut, vérhas, kólli baktérium m okozta bélfertőőzés, és akkár hiszed akár nem még akko or is segítteni tud, hha veseköv ved van. Székrekkedés nélküül képes gy yógyítani a hasmenést,, szabályozzza a bélműűködéset, tiisztítja a húgy-uttakat, és a tüdőket. t Gy yógyítja a reeumát, a kö öszvényt, mivel sói olddják a húgyköveket. Az almaa, mint gyüümölcs, savaas ugyan, dde mégis a szervezetet s lúgosítja, hhiszen organ nikus sói semlegeesítik a fehéérje bomlástermékeibőől származó savakat. Kiválóan mérrsékeli a hö örghurut, és a felsső légúti bettegségek ok kozta kellem metlen tünetteket. Jó ha tudni azt, iss, hogy mássként hat az édes,, és máskénnt a savanyú ú alma. Édess almát fogy yasszanak mindazok, m aakik székrek kedésben szenveddnek, vagyy vérszegények, és inkább saavanykásabb bat mindaz azok, akik esetleg túltáplálltak, vagy reumás r fájd dalmakkal kküzdenek. Mindkét faajtájú alma hatásos véértisztító, nagyon hasznos mindazokn nak, akik érelmeszessedésben szenvednek, s , vagy gy yenge a szívműkködésük, essetleg arany yerük van, vagy a hö ölgyeknél jó ól használhható a mensstruációs zavarokk megszünteetésére. Min nden embernnek, de főleeg azoknak,, akik rendsszeresen ülő ő munkát végezneek, legalábbb minden második m hónnapban kelleene almakúrrát tartani. E Ez azt jelen nti, hogy legalábbb egy napigg csak almát ehet. Leheetőleg csak egészségess, lédús, és érett almát együnk. 10
Lehetőleg törekedjünk arra, ho ogy azonos fajtákat fog gyasszunk, ugyanis miinden almán nak másmás a saavassági fokka. Ne keveerjük a különnböző fajtaa almákat eg gymással. Az alm mát lehetőlegg mindig teeljes egészéében fogyassszuk el. Ne dobjuk eel az alma csutkáját c sem, hisszen igen értékes jódot tartalmaz.. Az alma fogyasztásáv f val még az áldott állap pot alatti hányinggert is le lehet küzdeni. Almakkúrát egészz évben leehet a szerrvezet regeenerálása érdekébben végezni 4-5 héten keresztül, k m melyből egy hét legyen a bevezetéss. Dr. Bikszádi Ilonna-Pásztor Lászlóné L
Meggondola andó Ha a gyyaloglás egéészséges len nne, a postáások örökkéé élnének. A bálna úszzik egész nap, n csak halat eszzik, vizet isszik és mégiis kövér…A A nyuszi szaalad, ugrál és é vegetáriáánus, él 5 év vet. A teknőősbéka nem szalad, nem m úszik, nem m ugrál, nem m siet sehov va, és 450 éévig él. G Gulyás József – Ózd
Hitvalláss 2200 éve születtett gróf Szzéchenyi Isttván „a legn nagyobb maagyarok” kö özül is kiem melkedő szem emély. Életú útjáról az elmúlt éévben halálaa (1860. áprrililis 8) évffordulója allkalmából em mlékeztünkk meg. Mostt néhány mondatbban a hitvalllását idézzük:” Tiszte ld a múltat,, hogy értheesd a jelent,, és munkállkodhass a jövőn..” „Minden becsületes szívnek leggszentebb a hon.” „Ha csekélysége c ekben nem vagyunk v szigorúaak önmaguunk iránt, nagy n dolgokkban, ha akarunk, a sem m lehetünkk.” „Nemzeetünknek mindig az volt egyik legnagyo obb hibája, hhogy vagy nem n bízott magában, m vvagy elbízta magát.” „Azokbból a kövvekből, melyek utunnkba görd dülnek, eg gy kis üggyességgel lépcsőt építhetüünk.”Halálakor Misko olcon Lévaay József indítványárra négyhetti gyászt tartott t a Polgáregylet. Miskkolcon köztééri szobrot 11993-ban av vattak emlék kére. Pásztor Lászlóné L
Gon ndolatok a százhússz éve szülletett Dr. Karácson ny Sándoor (1891-1952) pedagógiiai, filozóffiai íróróll Írásai aarról tanússkodnak, ho ogy ízig-véérig a leg gnagyobb nemzetnevel n lőink egyik ke volt. Karácsoony Sándorr pedagógiiai tevékennysége és vizsgálódássa közben rájött, hogy nem lehetségges direkt módon m érzelmi, értelmi és akarati nevelés. n Azz egyén autoonóm, így a nevelés tekintetéében is az. A valóságb ban a neveléés mégis léttrejön, létreejöhet. Nem m történhet másként, m mint köözösségben,, ha a neveelő és a növvendék viszzonyul egymáshoz, köözösséget alkot. a Az egyén llelki sajátossságai a máásikhoz valló viszonyu ulásai során n alakulnakk ki és fejlő ődnek. a növendéékeknek köözösségére van v szükséggük. A jelen n éppen akttuális, érvénnyes tudom mányának hordozóója az értelm miség és a közösségneek a jövőbee mutató, tetterős csopoortja az ifjú úság. Az igény a cselekedeet mozgató rugója. A Akinek fölö öslege van, ajándékozzhat belőle érzelmi telítettséégében. Tuddatos tett a szolgálat. A Az ifjúság képes k áldozaatra. a gyerm mek nem tö ökéletlen felnőtt, hanem tökééletes gyerm mek. Elemi joga a játék k. Mennyiree örül, ha siikeresen utáánozza a nagyokaat. Játszótééren nem kell nagy szervezés, összeverő ődött társasságban nag gyon jól 11
eljátszikk. Ebből a felismerésből születeett meg a társaslélekta t ani alapokrra épülő peedagógia rendszer gondolataa. /KONTR RA GYÖRGY: Karácsony y Sándor. M Magyar Pedaagógusok so orozat. Buda dapest, 1992 2. Országoos Pedagógiiai Könyvtáár és Múzeuum, 7. p./ HU UNHÍR.INF FO-Gyulai Á Árpád D Dudich End dre
Európa E ku ulturális fővárosai, f 2011 Tallin,, a „Dán vá ár (os)”
1.Futó G2-re, sakkk-és matt e jó nééhány eszpeerantista lev velező-partn nerem volt sszerte a világban, a Az 19700-es évek elején braziliaii Recifétől a tadzsikisztáni Dussanbéig. Akadt A köztü ük egy talllinni is, Jo ohan A., „civilbeen” könyvtááros. Miko or megtudtaam tőle, hogy lelkes amatőr saakkozó, elk kezdtünk sakkoznni – levélbben. Lassan n ment. Léégiposta lev vél tiz nap p oda, tíz vissza, a kiváncsi „szurkoolók” se itt, se ott nem siettek megggyőződni a lépések valódiságáróól. Az első (féléves) ( játszmátt Johan nyeerte. 1976--ban egy ig gen tartalm mas IBUSZ társasutazááson vettem m részt. Bud dapest – M Leningrrád – Tallinnn – Riga – Vilniusz – Moszkvaa – Budapest. (A bőrööndömet a MALÉV Leningrrád helyett Kelet-Berlin K nbe röpítettee ugyan, dee egyébként minden renndben volt.)) Megéérkezve az Észt Szovj vjet Szociallista Köztárrsaság főváárosába, a szálloda t m Johannakk. Értem jö ött, megölelt, ellentmoondást nem m tűrően melletti postáról táviratoztam közölte,, hogy nálluk vacsorázom, és taxit hívottt. A városon kívül egy fenyő őerdőben megállíttotta, kifizeette és elküldte a taxit. Ház sehol. Kérdésemrre visszakérrdezett: „M Mi köze a sofőrnekk ahhoz, hoogy én téged d hová viszllek?” Pár perrc séta. Csaaládi ház, kedves k asszzonyka. Am míg a vacsora készültt, kétszer is mattot kaptam az ettől eggyre vidámaabb házigaz dától. Aztán két jóbaráát érkezett, előkerült egy e üveg vodka. Majd a kékk-fekete-feh hér (!) nem mzeti zászló is. Éjfélko or már a deeportálás terhe alatt betiltottt észt nemzeeti himnusztt énekelték.. „Mu isaamaa, mu önn ö ja rööm m, kui kaunnis oled sa!!” „Én hazáám, büszkeeségem és örömöm, ö milyen szép vagy!”” A fenyvves egyébkként – mint másnap reeggel megtu udtam – a Pirita P nevű patakról éss faluról elnevezett fövenyees tengerparrton volt. (N Nem a pirit nevű vasszulfid ásvány nyról kapta a nevét.) Később, 1980-ban, ez volt a moszkvai olimpia vizisport-verssenyeinek kkorszerűen kiépített színhelyye. Most a főváros div vatos és dráága villaneg gyede. Arró ól (is) nevezzetes, hogy y minden télen „P Pirita Open”” néven jeg gesúszás-verrsenyeket rendeznek. r Idén I januárr 7-8-án zajlott (szó szerint!)) le, lett, litvván és oroszz versenyzőők részvételével. 2.Észtveesztő történ nelem A csopoortos városnnézés élvezeetes időutazzásnak bizon nyult. Az észtt halászfaluu mellé a XII. X századdban építettt dán vár (Lynndanissse, Tán linn n) körül virágzó kereskedő--város épüllt ki (1248--ban kapottt városi ran ngot) . A dá dán király 1347-ben 12
eladta a Teuton (L Livóniai) Lo ovagrend-nnek. (A gótik kus Hanza--város némeet neve Rev val volt.) Aztán ssorjáztak a hódítók: svédek (éss velük a protestantiz p zmus, 1561 ), oroszok (1710), németekk (1939), és é ismét az oroszok ( 1944). 1991-ben a „daloló „ forrradalommall” újra a függetleen Észt Közztársaság főv városa lett. (1918 és 19 939 között már m volt az..) Az orszzág Magyarrországgal együtt e 20044-ben lett azz Európai Un nió tagállam ma. A NATO-nak is tagja. Az 19800-as olimpiiára gondosan restaurállt Óváros 1997 óta az UNESCO V Világörökséég része. Magyarr utazónak különleges csemege a Bélaváry-Burkhardt család kétt és fél évsszázados patikájaa. Idén a kkb 400.0000 lakosú Tallinn Európpa egyik ku ulturális főv városa. (A ffinnországi Turku a másik.) A terveezett gazdagg programb ban nagy szzerepet kapn nak az észtt kóruskultúúra (nagyon n is élő) hagyom mányai, a barokk zene, a gyermekirrodalom és a filmművéészet. Tallinnbban jó maggyarnak len nni. Még a bádog zásszlótartó Vanha V Tomaas (Vén Taamás) is barátsággosan néz ráánk a Várossháza tornyáának tetejérről. D Dudich End dre
Eurrópa kultturális főv városai, 2011 Turk ku, a „vásárrhely”
T Turku címerre májusában egy nemzzetközi geoológus-csop port nyomo ozta a leggutóbbi jég gkorszak 1990 m eseményyeit Skanddináviában. Oslóbóll indulva Norvégia és Svédoország délii részén megszem mléltük a jégtakaró j álltal lecsiszoolt gránitfelületeket éss a jég áltaal hátrahagy yott laza üledékeeket. Előaddóülésre is sor kerüült, Stockh holmban, a svéd Kir irályi Tudo ományos Akadém mián. Egyedülálló tapaasztalat voltt, hogy a ru uhatárban a kabátok ujjján láncot fűznek f át és lelakatolják. A kedves k vend dég ruhatári szám helyeett lakatkulccsot kap. Azután a Viking Line L impozzáns méretűű, összkomffortos komp phajóján keeltünk át a Botteniöblön Finnországbaa. A kiköttővárosnak két neve is van: svédüül Abo, finn nül Turku. (Azt mondj dják, hogy az a utóbbi szláv erredetű: „turggu, targ” = piac, vásárhhely.) Helsiinki után Fiinnország m második legn nagyobb forgalm mú kikötője, Helsinki éss Tampere uután harmad dik legnagyo obb városa (170.000 laakos). Az ősi település a XIII. százzadban kappott városi rangot. r A várost v átszeelő Aurajok ki folyót kilenc hhíd íveli át. Püspökii, majd érsseki székheely lett, vár árral, vörös téglából épült é gótikuus székeseg gyházzal (1300) és domonkkos kolostorrral. Hosszúú ideig a Hanza H szöveetség tagja. Egészen 1809-ig a m hivatalos ffővárosa vo olt. Amikor (hivatalosaan 1812-ben n) a svéd svéd uraalom alatti Suomi nem uralmatt az orosz váltotta v fel, Helsinki leett az új nag gy-hercegséég fővárosaa, és Turku háttérbe szorult. Turkubaan alapították meg az ország elsőő egyetemétt, 1640-ben n. (Ennek joogutódja a jelenlegi j Helsinkki egyetem.)) Finnorszzágnak az O Orosz Birod dalomból való kiválásaa (1918) uttán svéd 13
tannyelvvű egyetem m is létesült (Abo Akaddemi), és két évre rá eg gy újabb finnn tannyelvű ű (Turun yliopistoo). Megjegyzendő, hoggy Turku laakosságánakk csak minteegy 5 %-a svéd anyanyyelvű. Turku m magyarorszáági testvérvárosa 1997 óta Szeged d. A geolóógiai bejárást Helsinkib ben fejeztükk be. A jégk kor-projekt záróülését a Földtani Kutatási Közponntban (Geolloginen Tuttkimuskeskuus) tartottu uk. Az elnö öki asztalonn ki voltak rakva a résztvevvő országokk zászlói. A finn házigazdákk odatették Észtországg kék-fekete-fehér trik kolórját is, ami heves érzelmi reakciókkat váltott ki. k A szovjjet csapat vvezetője eréélyesen tiltaakozott: Észztország a SzU S tagköztársaaságainak egyike, e de hiába. (N Noha formaailag igaza volt.) Az ülés végéén pedig meghalllgattuk, csaak zenekarii feldolgozáásban, a fiinn nemzetii himnusz két strófájáát. Csak kevesenn tudták ennnek jelentősségét. Ez ppedig egyszerűen az, hogy h a finn és az észt nemzeti himnuszz dallama azzonos, de a szövege neem. Mint tuddjuk, Észtorrszág egy év vvel későbbb, 1991 augusztusában visszanyertte független nségét.
2011. A KÉMIA A ÉVE!
Marie C Curie (Marria Sklodow wska) (18667 - 1934), lengyel származású s francia fizikus; a radioakttivitás kutaatásában eléért eredménnyei tették világhírûvé. v 1903-ban Henri Becq querellel és férjéével, Pierree Curie-vel megosztvaa kapta meeg a fizikai Nobel-díjjat a radioaktivitás felfedezzéséért. 19111-ben kém miai Nobel-ddíjat kapottt a rádium és polónium um felfedezéséért, a rádium fémállapotbban való elõ õ-állításáértt, a természzetének és vegyületeine v ek vizsgálaataiért. A h használta ellõszõ) kutatásának radioakttivitás (a radioaktiviitás szót a Curie házaspár továbbvvitele szemppontjából dö öntõ jelentõõségû lépés volt a kibocsátott sugáárzás intenzzitásának mérésérre szolgáló módszer kidolgozása. Marie Curiie számára férje f és annnak testvére Jacques Curie kkonstruált eggy mûszert,, amelynek segítségéveel lehetõvé vált a sugáárzás ionizáációjának hatásáraa fellépõ kiss áramerõsségek mérésse. Miután kiderült, k hog gy a radioakktivitás jelensége az uránhozz, mint elem mhez van kötve, k felm merült a kérrdés, nem mutat-e máás elem is hasonló jelenséggeket, más szóval nem m található-ee a természzetben másffajta radioak aktív elem is. i 1897ben Maarie Curie felfedezte, hogy a tóórium is raadioaktív. Vele V egyidõõben ugyan nerre az eredménnyre jutott G. C. Sch hmidt is. 18898 nyarán férjével feelfedezték a polónium mot majd néhány hónappal késõbb k a rád diumot. Mígg Pierre Currie elsõsorbaan az újfajtaa sugárzáso ok fizikai tanulmáányozásávall foglalkozo ott, Marie tiiszta, fémess állapotú rádiumot igyyekezett elõ õállítani. 1911-been a vegytisszta rádium elõ-állításááért megkap pta a kémiai Nobel-díjaat. Az I. viláágháború alatt leáányával, Ireene-nel egy yütt a röntggengráfia allkalmazásaiinak fejleszztésén dolgozott. A hírnevénnek csúcsánn álló Marrie Curie-t1 922-ben azz Orvostudo ományi Aka kadémia tag gjai közé választoották, s etttõl kezdvee elsõsorbaan a radio oaktív any yagok kém miájának éss orvosi alkalmaazásának a kutatásával k foglalkozoott. Marie Curie C 1934-b ben belehallt a sugárzás okozta fehérvérrûségbe. /http://ioon.elte.hu/~ ~pappboti/raadioaktivitaas/cimlap/tem matika/radioakt/torteneelem/mcurie.htm/ A Kém miai Tudomáányok Nem mzetközi Szzervezete (IUPAC: International U Union of Pure P and Appliedd Chemistryy) 2007-ben n határozottt úgy, hogy y a 2011. essztendőt a K Kémia Nem mzetközi 14
Évének tekinti. Eggy évre rá az UNESC CO Végrehaajtó Bizottsága e határrozatot egy yhangúan elfogadtta, s enneek nyomán n az Egyyesült Nem mzetek (UN N General Assembly y) 2008 decembberében a cíímben jelzeett jelmondaattal a 2011 1. esztendőtt a Kémia N Nemzetközii Évének nyilváníította. Enneek az évnek k a kiválaszztását indok kolta, hogy ez lesz a szzázadik évffordulója Marie S Sklodowskaa Curie Nob bel díjjal vaaló kitüntetésének és az a Internatioonal Associiation of Chemiccal Societiess megalapítáásának./ htttp://www.un nesco.hu/terrmeszettudoomany/2011 1-kemianemzetkkozi/
Eszperrantista ha agyaték Értesítem olvasónkkat, hogy a 2010. januuár 5-én eltemetett Baatta Barnabbás (1929-2009), az „Arany Kettős KalocsayK Baghy” B (Orra Duopo Kalocsay-B Baghy) miiskolci eszzperantóa szzerint helyeztettem klubelnöök eszperanntista hagyatékát a cssalád kívánságára az alábbiak méltó helyekre: 1, Dr. Kalocsay Kálmánról K agyagból kkészült dom mborművet,, és a könyyvek , foly yóiratok, prospekktusok, albumok nagy y részét vvalamint azz abaujszáántói Kaloccsay létesíttmények dokumeentumait Abbaújszántón a Kalocsayy Emlékszob ba kapta. 2, Dr. K Kalocsay Kálmánról K készült k idősskori arckép pet (lino-m metszet) újraakereteztettü ük és az Országoos Idegennyyelvű Könyv vtárnak ajánndékoztam,, mivel dr. Kalocsay K K Kálmán összzes műve ott a Fajjszi-gyűjtem ményíben taalálható megg. 3, Hasonló dokumeentumokat a MESZ-nekk is ajándék koztunk. 4, Néháány könyveet, újságokaat, prospekktusokat ok ktatási célra Vas-Szeggedi Julika tanárnő kapott T Tiszafüredeen. 5, Szinttén eszperaantó nyelvű ű, de kis szzámú prosp pektust kap ptak: Busai Mária eszzperantónyelvtannárnő és a 2010. 2 évi deecemberi Zaamenhof-ün nnep résztveevői. 6, Könyyveket és hivvatalos irato okat kiállítáás céljára a Pásztor P házaspár tart m magánál. Batta B Barnabásról temetése évfordulójá é án megemléékeztünk. Kegyeletből K l a sírját egy-nyári virágokkkal beültette Pásztor László, és keegyelettel gondozza. g Batta Barnabás em mléke él. Pásztor Lászlóné L
120 év ve születeett dr. Kallocsay Ká álmán! M MEGHÍVÓ Tiszteleettel megh hívom, újsá águnk min nden kedv ves olvasójját, az Abbaújszántón n 2011. októberr 6-án 11 órrakor kezd dődő emlék künnepségre. Az ünn nepség szerrvezői: Ab baújszántón a Petőfi Sándor S Mű űvelődési O Otthon igazg gatónője Burkusnné Széphalm mi Imola asszony, az esszperantistáák részéről: Pásztor Lásszlóné Misk kolcon. Az ünn nepségre a gyülekezéss, a „Petőfi fi Sándor „M Művelődésii Otthonbann (Szent Isttván tér) történikk. Onnan foogunk átmenni a Helyytörténeti Múzeumba M (Béke utca) , ahol az ünnepség ü első részze fog lezajjlani az emlékszoba meegtekintésév vel. Ünnepii programk ként tervezzzük: /1/ A M Múzeum udvvarán:az Esszperantó hhimnuszt a polgármester úr köszööntője köveeti, utána Pásztor Lászlóné köszönti k a megjelent ünneplőkett, majd kösszönt a ME ESZ elnöke, Bartek Anna hhivatásos énekesnő é (a ( MESZ kulturális ügyeinek intézője) eszperantó nyelvű énekszáámai után következik k a Múzeum Kalocsay szobájának k és a többbi helyiség kiállított tárgyainnak megtekiintése, a ven ndégkönyvbbe bejegyzéés. 15
/2/ A köözterületi Kalocsay K szzobornál: kööszöntőt mo ond dr. Waacha (vaha) Balázs a Kalocsay K Társasáág elnöke, utána u az abaaujszántói ggyermekek műsora m köv vetkezik eszp zperantó nyeelven, és Nagy István helyii népdal énekes énekkel olyan megzenésíte m ett Petőfi vverseket magyarul, m melyekeet Kalocsaay Kálmán lefordítottt eszperanttó nyelvre. Utána töörténik a koszorúk k elhelyezzése a szoboornál, és a mécsesgyujt m tás, fénykép pezés.
/3/ A K Kalocsay Köz K emlékttáblájánál: Pásztor Láászlóné em mlékezik meeg a Kaloccsay-köz elnevezéséről, az abaujszántó ói emlékheelyek létreh hozóiról, maajd követkeezik az em mléktábla megkosszorúzása a dr. Kalocsaay család eggykori lakóh háza falán) Az emléktááblánál az ünneplők ü még tárrogató muzzsikát is haallgathatnakk, ha a mű űvész úr tiszteletét teeszi ott az előzetes megbeszélés szerinnt. /4/ A kööztemetőbenn: kegyeletii látogatás töörténik Dr. Kalocsay Kálmán K édessanyja sírján nál, ahol rövidenn Pásztor Láászlóné emllékezik megg az elhuny ytról. Koszo orú elhelyezzés, mécsess gyujtás történikk. Az ünn nepi prograam után a vonat indu ulásáig van n ebédelésii, felfrissüllési lehetősség Cím: Aba Veezér Étterem m, Abaújszán ntó, Jászai ttér 9. Ha haa valaki ebéd delni is kíváán, azt szíveeskedjék előre m megrendelni az étteremttől: Az étteerem elérheetőségei: e--mail: abavvezér@abauj ujinfo.hu, telefon::+36-47-330-543, web. lap: ww ww.abavezeer.hu/index.php Üzlettvezető: ifj fj.Soltész Zoltán
16
Az Abba Vezér Éttterem Kérem újságunk kedves k olvassóit, tiszteljjék meg ünnepségünkeet megjelennésükkel. Réészvételi szándékkáról szíveskkedjenek érrtesíteni enggem, mint meghívót, m leegkésőbb 20011.szeptem mber 30.ig. Ne felejtsék, hogy virágok, illetve kosztorúk hozatala kö ötelező, mivvel ünnepségünkön részvéteeli díj nincs! Abaújszzántónak kéét vasúti megállója van : Abaújszán ntó-fürdő éss az úgyneveezett Nagy állomás. Mivel a városban autóbuszköz a zlekedés ninncs, az utat az ünnepséég színhelyeeiig gyalogo osan kell megtennni, mely kbb. 15-20 perrc. A Művellődési Ház, ill. a Herlytörténeti M Múzeum kb b. azonos távolsággra van minndkét vasútti megállótóól, de én jaavaslom, hogy a Nagy állomástól indulva keressékk fel a gyüülekezési heelyet. Ha a Nagy állo omás területéről hátul kijönnek, a parton lefelé, vvisszafelé kell k haladniiuk a jobbooldali házso or előtti járdán. Áthalaadnak majd d két kis hídon iss, mellőzneek élelmiszeer és más üüzleteket. Közben K balrra látják a JJászai teret előtte a piaccal, mögötte az a Aba Vezzér étteremm mel, majd szintén balra az evanggélikus tem mplomot. Aztán jjobbra meellőzik a Kalocsay K sszobrot, majd a Hellytörténeti Múzeum épületét. Továbbhaladva ballra látják a római katollikus templomot, majd d mögötte eggy kanyar után u érik el a naagy, fehér falú épületet a Petőffi Sándor Művelődésii Házat. A Nagy álllomáson, eszperanntó zászlóvval fogja váárni a vendéégeket Pászztor László, hogy a heelyszínre kíísérje az ünepséggre érkezőkket. Ha a közvetlenül 11. óra elő őtt pár percccel érkező vonattal jö önnek, a műsor kkezdete késeedelmet fog g szenvedni.. Szerencsés S éérkezést Ab baújszántóraa! Tiszteleettel: Pásztoor Lászlóné, az Eszperaantó Világszzövetség miiskolci egyééni tagja, a K Kalocsay em mlékműsoro ok eszperanntista szerveezője E.mail: paszttorlaszzlo.adri@hd dsnet.hu T Tel: +36 70 570 8895 http://kiralyylajos.uw.h hu
E Eszperantó könyvm múzeum a csehorszzági Svitav vy nevű vvároskába an A csehh és szlovvák íróktó ól megjelennt könyvek, folyóiraatok és m más egyéb iratok, dokumeentumok eszzperantó ny yelvű anyaggait őrzi ez a múzeum,, mely az allábbi web helyeken h érhető eel: http://ww ww.ipernity..com/blog/1181031/309387 http://w www.ipernityy.com/doc/1 181031/albuum/220015 Českomoraavské pomeezí http://w www.ipernityy.com/doc/1 181031/albuum/220022 Akce a hossté v muzeuu http://w www.ipernityy.com/blog//181031/30 2426 článek k o Ottendo orferovi http://w www.ipernityy.com/doc/1 181031/97990937/ filmíík o Muzeu http://w www.ipernityy.com/doc/1 181031/99664192 filmík k o ČM pom mezí A cseh könyvműzeum látoga atási lehető ségéről az alábbi e-mail címen éérdeklődhettnek: Libuše Dvořákovvá
< http://ww ww.eventeo o.net/web/ > 17
Jan W Werich – Humor H Ahogy a magyarooknál népszzerű volt - és az maa is - Hofi Géza szinnész, úgy népszerű n mindmááig Jan Werich, W a híres h cseh filmszínéssz. Werich humora oolyannyira sajátos, olyannyyira kötődikk a cseh értelmiségi humorhoz, amint ez megfigyelhhető Hofi esetében, e magyar vonatkozáásban. Ezérrt itt is fennnáll az a tézis, hogy y verset, ha átültetünk másik nyelvbee, az olyan dolog, d mint egy szép nöö: az vagy hü,vagy h szép p lehet, de ssohase egysszerre. Goondolom ennnyi elég bev vezetőnek a Werich - idézetekhez i . Teodor Anndreas - Kaassa [email protected]
Jan W Werich – Id dézetek „Az élett mindég megérte, m meg géri most éss a jövőben is, hogy végigéljük. A Az igazat meegvallva, egyebett nem is teheetünk vele. A nők kképesek felffogni a képtelenségekett is. Ha a féérfinek ninccs esze, akk kor az asszoonynak talállékonynak kell k lennie. Ha az asszo ony nem találékoony, akkor a férfinek legyen esze.! ” Cseh nyelvből n maagyarra forddította: Teo Andreas
Magyyarország g Múzeum mai; a Mú úzeumand dragógia ú útján Az I. Országos Múzeumand M dragógiai Koonferencia válogatott v anyaga a - Miiskolc-Szenttendre 2010 /Az alaapul szolgálló Múzeum mandragógiaa c. könyvet szerkesztettte: Kurta M Mihály-Pató Mária/ :Köönyvismerteetés: A 20100-ben megjjelent: Múzzeumandraggógia című kiadvány - Az I. M Múzeumand dragógiai Konfereencián, a Magyar M Ny yelv Múzeuuma Széph halom 2009 9. május 1 1-12-én elh hangzott előadásookból 30 múzeumi m szaakember előőadását foglalja magábaa Szabó Józzsef zárszav vával. Ez a mű Köözép-Európpában egyed dülálló, a múúzeumi irod dalom uniku uma, múzeuumi szakkön nyv. Én moost a maggyar múzeu umokat kívvánom bem mutatni a saját szakkterületű múzeumi m szakembbereknek e könyvben megjelent előadásszöv vegei alapján. A fent leírt szakkönyvben szereplőő múzeumok ismertetését az előaddások könyv vbeli sorren ndje szerint olvashatják k. A dőlt betűs szzövegek a kiadványbó ól vett idézzetek, a no ormál betűss részek azz én vélem ményemet tükrözikk, szöveg-hoozzáadásaim mat tartalmaazzák. A Magyyar Nemzeti Múzeum volt v Magyaarország első ő múzeumaa, országos m múzeum. Főépülete Budapest VIII. keerületében, a Múzeum m körúton található. A Múzeum klasszicistaa stílusú épülete 1837- 47 között épüllt. Gróf Szzéchényi Feerenc (1754 4-1820) alap apította. A miskolci m Hermann Ottó Múzeeum elődjétt 1899-ben aalapította meg m a Borsod-miskolczii Közművellődési és Múzeum m Egylet; Borsod-Misskolczi Múúzeum néveen. 1902. október o 26 -án nyitották meg. Magyarrország legjelentősebb vidéki vároosaiban döntő részben 1867-1914 között jötteek létre a múzeum mok, melyekk alapításuk k óta alapfeeladatuknak k tekintették k a kultúra ttárgyi öröksségeinek gyűjtéséét, feldolgoozását, regisztrálását, őőrzését és bemutatásáát. Ez a felladatkör naapjainkra annak aaz igénynekk a teljesítéssével bővüllt ki, hogy megmutassa; az eredet eti értékekett hogyan különbööztesse megg az ember a hamisaktóól, megértsee és el tudjaa fogadni máás népekhezz tartozó egyénekk vallási és kulturális különbözős k ségét és egy yütt tudjon élni velük eegyazon földön. Ez az új feladatkör új oktatási, újj nevelési reendszert vo on maga utáán a társadal alom minden n rétegét 18
érintve. Kurta Mihhály úr a miskolci m H Herman Ottó ó Múzeum felnőtt-képpző szakem mberének szavait idézem arróól, mi is a ”múzeumanddragógia”, melyre m ma minden m múúzeum tevék kenysége épül. „A A múzeumandragógia a múzeumook, a muzeállis jellegű in ntézmények, k, civil közössségek, a kulturállis örökség védelmével, l, őrzésével megbízott szervezetek s felnőtt-képz f zési, felnőttoktatási, felnőtt nevelési tevékenység t gének lehettőségeit, feltételeit fe vizsgálja, vvalamint azzokat a törvénysszerűségekeet igyekszik feltárni, am melyek intézzményes vag gy intézménnyen kívüli múzeumi m keretek között hatéékonyabbá tehetik t a fellnőtt egyéneek, a felnőttt közösségeek számára „az élet teljes kkörére kiteerjedő” tan nulási, önttanulási, képzési, k ön nképzési, szzemélyiségffejlesztés eredménnyeit.” 1/ Az új társadallmi elvárássok Tiszafüüreden a Kiss K Pál Múzeumban M (5350 Tisszafüred, Tariczkky sétány) Vadász V István igazgatóó úr beszám molója alapjáán úgy valóósulnak meg g, hogy a „múzeum m bemutatjja Tiszafüreed és környyékének nép prajzi elemeeit és ezáltaal az ott élő ő idegen ajkú lakkosság és odda látogató bel-és külfföldi turisták megismerrhetik a maggyarországi kultúra ezen tájjegységénekk legjellemző őbb vonatkoozásait. A teervezett idő őszakos és á llandó kiálllításokra történő tárlatvezetések révén n ezeknek az idegen neknek mód djuk nyílikk megismerrkedni a helybeliiekkel és íggy jobban, közvetleneebbül részessülhetnek a múzeum nnyújtotta kulturális k élménybben. Ezt fookozza az a kezdeménnyezés is, hogy nyara anként júliuus augusztusban a felnőttkéépzés kerettében magyar nyelven kívül előkéépzett diáko ok is tartannak angol és é német nyelven tárlatvezeetést, sőt előadást e iss a külföld diek részérre.”A múzzeum látog gatásakor tapasztaaltakat - Látogatás L Tiszafürede T en – címm mel, a 201 10. novembber-decemb ber havi Északm magyarországi Hír / Nordhungariaa Informo című intern netes újságb gban rögzíteettük, az olvasókknak bemuttatva a múzeumot. m A Tiszafü üredi „Nyúzó Gáspárr” Fazekas Tájház bemutattására későbbbi újság számunkbann kerül majd sor magy yarul és eszzperantó ny yelven is Honlap:: www.musseum.hu/tiszafured/kissspal 2/ Az II. Múzeum mandragógia Konferenccián Kristo on Vizi Józzsef: Megéértük, de meg m nem értettükk? Múzeumii történések Felnőtt móódra - című előadása szzerint „nagyyszerű lépéssként jött létre Doombóváron a Helytörtééneti Múzeuum és tervszzerű tevéken nysége általl a Múzeum mi Hímes Kezek Köre. Dom mbóvárról azt tartjákk, hogy Dombóvár D „régészkedő „ ő” város. Ezért a múzeum mon belül helytörténeeti önképzőőkör működ dik. A korrábbi és a jelenlegi ásatások élményeei, a felfedeezés-megtalálás élményyei-örömei, a szakembeer általi beaazonosítás izgalmai, az amattőr régészekk kiállításaii és az ezekkről szóló és é a Múzeum mi Teadéluutánokon ism mertetett anyagokk teszik rendkívül vo onzóvá a m múzeum mű űködését.”C Cím: Dombbovári Hely ytörténeti Múzeum m: 7200 Dombóvár, Szzabadság u. 16. 2. V Vásárhelyii Tamás: A Múzeumaandragógia Tevékenységének Egyy ikRendszzere és a Felnőtteek Tanulási Lehetőségeei A Magyaar Természeettudományii Múzeumbaan. „Lényeggében múzeeumandragó ógiai tevékeenységeket ellátók kép pzése a Deebreceni Eg gyetemen kívül a Természetttudományi Múzeumbaan Budapessten és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum M keretei kközött is foly lyik Szentendrén. A Maagyar Nem mzeti Múzzeum és a Képző őművészeti Egyetem közös felsőfokú f restauráátorképzéséében dolgozók tanítottáák az Állatta an és állati kártevők c.. tárgyat. Évenkénti É rendszerességgel fordul f elő, hogy néháány óra errejéig oktatnak máshool is. Példá ául részt vesznekk a Múzeum mi Oktatási és Képzéési Központ (MOKK) továbbképpzési portfó óliójának kialakítáásában és több más kép pzésben. Szzámos továb bbképzést szzerveznek a Magyar Kö örnyezeti Neveléssi Egyesületttel együttmű űködésben. ” Az infoormális tanuulás az az új terület, melyet min nden közmű űvelődési iintézmény támogat. t Ennek eelemei: a hoonlap, a kiaadványok kíínálata; a kiiállítások, a médiához kerülő info ormációk és a múzeum saját dolgozóinak k oktatása. Lényegéében ezek a területeek régen iis léteztek,, de napjaaink felfokkozott életv vitelében fokozotttabb odaffigyelést, fokozottabb f b aktivitásst igényeln nek szerinntem. A Magyar Természzettudománnyi Múzeu um Magyaarország legnagyobb természettrajzi (ásv ványtani, 19
kőzettanni, földtani, őslénytani, növénytanni, állattani, embertani)) gyűjteménnye. Cím: Budapest, B 1083 Luudovika tér 2-6 3. P Pató Máriaa: „Új Típusú Múzeum mi Találkozáások” Változó Igények – Változó Múzeum m/ok. (A Damjanicch János Múzeum Elmúlt Tíz T événeek Közmű űvelődési Múzeum mpedagógiaai Példáján) Az előőadás az előadónak e a múzeum mokról alk kotott hitvaallásával kkezdődik. Idézem:” I Hiszem,,…hogy a múzeumok nem a múúlandóság szarkofágja s i. Hiszem, hogy a mú úzeumok éppúgy az élet jelenntései, mintt a természeet, mint a társadalmak, mint az em mber. A múzzeumok a régi és mai munkáj ájuk révén nem n csak a régmúlt tö örténéseinekk, hanem m mai önmagunknak is őrzőivé válnak.” A Damjanich h János Múúzeumban ezzekre a gon ndolatokra aalapítva hozzták létre a: Képtáárat, a népraajzi és történeti állandóó kiállítások kat, az Alfölld régészetii, történeti, néprajzi, n képzőm művészeti, helytörténeti h i értékeinekk megtartására, ápolásáára és minéél szélesebb b körben történő bemutatásáára. A múzeeumi moderrnizáció alaapvető törek kvése a látoogatóbarát múzeum m kialakítáása úgy, hoogy a látog gató akár eegész napott is eltöltheessen a múúzeumban. 1991-től foglalkooznak az „Európai Örökség N Napok meegszervezéssével, melyy felnőttek knek és gyerekeeknek egyarránt szól. Ezz hagyománnyosan minden év szep ptember elej ején egy nem mzetközi megnyittó ünnepségggel kezdőd dik. És az EU-hoz cssatlakozott országok vvalamint az Európai Tanács képviselőinnek részvéttelével zajliik. Ennek lényege, l ho ogy int bennnünket a kulturális k örökséggeink védelm mére, megó óvására, róóla történő gondoskodáásara. Szám mon tartják minden évben m május 18-át,, a Múzeum mok Nemzettközi Napjáát. Megrend dezik Budappesthez haso onlóan a Múzeum mok éjszakááját. A „Szeent Iván tüzze” címet viiselő rendezzvény lehetőőséget bizto osít arra, hogy a m múzeum köözösségi szííntérré váltoozzon, a társsasági lét, a találkozás az ismeret és tudás összekaapcsolásánakk fórumáv vá váljon. Ezekben a program mokban leggnagyobb érték a sokszínűűség. A 2005-óta állló Szolnokki Galéria épülete jellenleg az A Alföld legn nagyobb kiállítóccsarnoka. A Jász-Nagy ykun-Szolnnok megyei Múzeumok k Igazgatóssága által rendezett r kézművves bemutattók a népi kézművessség, népmű űvészet régii hagyománnyos és a jelenlegi j értékeinnek bemutatását végzi a megyébeen élő kézm művesek seegítségével. 2008-ban indult a program m: a Múzeum mok Délidő őben címmeel.” Célja azz előzőekheez hasonló, de zömmell a Tisza menti ássatásokkal foglalkozik f . A legkülöönbözőbb ko orok népessségeinek kuultúráját muttatják be a múzeuumpedagóggiai tudományág felhassználásával. Ilyen oktaatási mód ppéldául a táávoktatás is, de m mindenképpeen elméleti vonatkozássban az ado ott múzeum gyűjtési kööréhez illeszzkednek. A lehetőségeket feelmérve célozzák meg a múzeum mok fejlesztéését. Kapcssolataik kiép pítését a területekk múltbeli nevezetessségeire épíítve. Így például p láto ogatóközponntot, látván nytermet hoznak létre, melyyekkel kíváánják előseegíteni a jászok, kunok egykori életének vaalósággá tételét, jobb meggismerését, megértéséét. A Mú úzeum a látogató ggyermekek részére m agógiai füzzetet bocsáátott ki: Veendégváró őseink házza táján társasjáttékszerű múzeumpeda címmel. A szolnokki Damjanicch János M Múzeum az egykori, 18 860-ban épüült Király szállóban kapott hhelyet. Névvadója az 1848–49-es forradalom m és szabadsságharc tábbornoka, Daamjanich János, aakinek vezetésével vív vták a győőztes szolno oki csatát. Elérhetőségge: 5000. Szolnok, S Kossuthh tér 4. 4/. S Szabó Saroolta: Múzeu umi órák a B Báthori Istv ván Múzeum mban „Az 19555-ben, Szallontai István n által alappított nyírbá átori Báthorri István Múúzeum ma már m több mint 500 ezer tárgyyat őriz: nééprajzi, helyytörténeti, fegyvertörté f éneti, numizzmatikai, képzők és ipartörtténeti gyűjteeményeiben, melyeket aadattár, fényyképtár és könyvtár k eggészít ki. A múzeeum évente szervez sza akmai talállkozókat a 14 000 lakkosú város pedagógussaival. A találkozzók helyszínne a múzeeum, és ezzek a város alapfokú iskolai peedagógusaiival az együttm működést jó irányban befolyásoljá b ák. Ezek ereedménye lett a Nyírbáttor évszázad dai című kiállításshoz kapcsolódó múzeumi órák megtartássa az általlános iskolá lák 5-8. évvfolyamú osztályaai számára. Az ilyen múzeumi m órrákon az eg gyes tárgyakhoz fűződőő irodalmi emlékek bemutattásán túl megmutatjá ák a mázaas és sima a égetett edények ké készítését, a ruhák 20
alapanyyagaként a kender k feldo olgozását, a fonalak szzínezését, szövését, fonáását, a díszíítmények színvilággát, stb.” A Nyírbáátor évszázzadait, valam mint a hatáárvédelem ttörténetét bemutató b állandó kiállításokk mellett a múzeum m más kuriózu umokkal is dicsekedheet, melyekeet igazán érdemess megtekintteni. Címe: Báthori B Istvván Múzeum m 4300 – Ny yírbátor, Káárolyi u. 21.. 5/. P Pásztor An ndrea: Muzeológusok bbakancsban n „A péccsi János Pannonius P Múzeum M Töörténeti Ossztálya 200 08 májusábaan indította a útjára Múzeum mi Túrák a Mecsekben n (MTM) cíímű progra amsorozatott, mely időuutazásra invvitálja a természzet, a helytöörténet, a réégészet és a néprajz irránt érdeklő ődőket. A kiirándulásokkon részt vesznekk a múzeum m természeettudományii, néprajzi,, régészeti, képzőművvészeti és történeti osztályáának aktív vagy v nyugdíj íjas muzeolóógusai, akikk számára a túrák szinttén felfedező ő utak. A túrákat nyár kivéteelével mind den hónap hharmadik szzombatján indítják i az újjáalakultt Mecsek Egyesüllet tapasztaalt túravezeetőivel egyeetértésben.” ” A természzet élvezetéén túl a természeti értékekbben történőő elmélyüléss, az ismereetszerzés teeszi kívánatossá ezekett a túrákat. A pécsi János P Pannonius Múzeum M azz ország leggnagyobb vidéki v múzeeuma, a M Magyar Tudo ományos Akadém mia kutatóhhelye. De mint m kiállítóóhelyet ne keressük - múzeumokk sokasága tartozik hozzá. A XVIII. szzázadi barokk kanonokkház a Baraanya Megyeei Múzeumook lgazgató óságának székhelyye. Cím: 76621 Pécs, Káptalan u. 4 6. U Ujvári Márria: Múzeumi Kézművves Foglalko ozások Gyeermekek És Felnőttek részére A Göm möri Múzeuum Putnoko on 1987-been nyitotta meg kapujját a nagykközönség előtt. e „A tojásdísszítési foglaalkozások a múzeum m megalapítása a óta fontoss tényezők a múzeum életében, é hiszen a Ragályonn élő Hársskúti Imrénné – a „G Gömöri hím mes tojás” írózója – tartja a foglalkoozásokat. A tojásdíszítéésnek nincss nagy anya agszükségleete, de az eeszközeit, a festékek kiválaszztását, a viaasz minőség gét és a készzítési techniikákat jól keell ismerni. A kifújt va agy a főtt tojásokaat díszítik azz ő techniká áival. Előszzör a tojáshéjból kifújjá ák a tojássáárgáját a feh hérjével, kiválaszztják a kíváánt mintát, megtisztítjáák a héjat, aztán viszik fel a minntát a tojáshéjra. A cserkészzcsapat tagjjai is tanuljják a tojásfeestés technikkáit, és külfföldről is sookan érkezneek ennek elsajátíttására.20066-2007-ben Putnok és Térsége Társulás Tá sikeeres HEFO OP pályázattot nyert „Megújjuló Hagyoományok –Népéleti – sszokásokhoz kapcsoló ódó kézműűves tevékeenységek Gömörbben” című témakörben t . 16 munkannélküli asszzony beiskollázására addott lehetősééget ez a projekt. A képzésekket négy cso oportban saajátítják el. Ezek: I. Csiipkeverés, II II. Textilism meret, III. Hímes tojásdíszítéés, IV. Ga asztronómiaa. Ehhez Putnok P várrosvezetése is a támo ogatását agógusok, nyugdíjasok n k, autista gyerekek, g nyújtottta. A foglallkozásokon iskolás gyeerekek, peda fogyatékkosok és rehhabilitációss intézet lakkói vesznek részt. Szerte az országgban és hatá árainkon túl is ism merik és eliismerik ezekket a régi G Gömör-megyyei művészeeti ágakat.””Cím: 3630 0 Putnok, Serényi László tér 10. 7/. K Káldy Máária: Feln nőttképzési Programo ok a Múzzeumi Okttatási És Képzési Közponntban „2006 m májusában egy több éve formállódó elképzzelés vált valóra, v amikkor az Okttatási és Kulturáális Miniszttérium és a Szabadtééri Néprajzzi Múzeum (Szentendrre) együttm működési megállaapodás kereetében létreehozták a M Múzeumi Okktatási és Képzési K Közppontot (MO OKK). /A központt vezetéséree Káldy Má ária kapott megbízást.// Ennek leg gfőbb indokka és célja az volt, hogy a múzeumokkban dolgozzó szakembberek számá ára – mielő őbb elsajátítításra kerü üljenek a korszerűű múzeumookkal szemb beni elvárássok kibonta akoztatását szolgáló seegítő és hiá ánypótló továbbkképzés A Skannzen – sajáátos kiállításainak, vááltozatos éss tartalmass múzeumppedagógiai, ismeret átadási tevékenysségének, érrdekes, válltozatos prrogramjaina ak, a látoogatókkal való jó kapcsollatának köszzönhetően – az elmúlt kközel harmiinc évben eg gyik legelköötelezettebb híve lett a nyitottt múzeumi szemléletneek. Így kiem melkedő stá átuszt vívott ki az iskollai oktatás számára hasznossítható múúzeumi helyyszínek soorában. Prrogramjai minden ko korosztály számára érdeklőddésébresztőőek voltak. 2001-től szzervezi a múzeum a 30 0 órás akkrreditált ped dagógus21
továbbkképzést, mellynek első előadása e voolt: „Az em mber és a fa a közös viláága” című előadás. Jelentősssé vált a Múzeum szerepe aaz egyetem mi képzésbeen is, hiszzen a tudo ományos munkatáársak már 30. éve vesznek réészt különb böző egyeteemek képzzési progra amjaiban előadókkként.(ELTE E, Debreceeni Egyetem m, Pécsi Tudományeegyetem, B Budapesti Műszaki Egyetem m) Egyre több egyeteemi hallgatóó választja a az ilyen szakirányú képzésben történő tanulásii lehetőségeet a:néprajzzos, építészm mérnök, belső építész, műemlékvéédelem szakkirányát, restauráátor, tájépíítész, pedag gógus, anddragógus, gyógypedagó g ógus, könyv yvtáros és sok s más témakörrben. Ezekken belül is indíta nak tanfolyamokat. például: „Növényi festés”, „Csipkeeiskola”,”B Biokertészkeedés”, „Fazzekasság”,” ”Házi-patika a természzetből” és sok más területen is. 2002-bben szakma ai-érdekképvviseleti egyeesületet /A Magyar M Táj ájházak Szövvetségét/ hozták llétre a magyyar tájházak, amely a ttöbb évtized des hazai táj ájház mozgaalom megúju ulását, a megőrzöött néprajzi gyűjteményyek jobb műűködtetését szolgálja. 2009-ell lépett életbbe a „Múzeumok Minddenkinek” program, meely országoss szinten azz európai uniós éés hazai források fo seegítségével támogatja a múzeum mok korszeerű kiállítá ásait, az élményeekben gazdaag program mokat és szóórakoztatva oktató múzzeumi progr gramokat. Ennek E két célcsopoortját a múúzeumi szakkemberek éss a pedagó ógusok jelen ntik. A Szenntendrei Szzabadtéri Néprajzzi Múzeum az 1967-been alapítottt szabadtéri néprajzi múzeum m Szeentendrén. Gyakran egyszerrűen szentendrei skanzzen néven emlegetik. A múzeum m természeetvédelmi területen t helyezkkedik el. Magyarorszá M ág legnagyoobb szabad dtéri gyűjteeménye. Beemutatja azz ország jellegzeetes tájegyséégeinek nép pi építészetéét, a falusi és é mezőváro osi társadaloom legkülön nbözőbb rétegeinnek lakáskulltúráját, élettmódját. Cím m: 2000 Szzentendre, Sztaravodai úút. 8/ B Bence Jud dit – Rép pási Beátaa: A Múzeeum Lehettőségeinek Felhasznállása Az Andragóógiai Képzéésben az úgynevezett B Bologna foly yamathoz. „Ez egéész Európáában megh honosítja a három ciiklusú felső őoktatási ké képzést. A hallgató felvételeekor a hároméves alapképzési szakkaszba kerü ül. Ennek elvégzése utáán egyfajta diplomát d kap, meely elsősorbban az illeető értelmisségi létét hivatott h bizttosítani. Haasonló ahhoz, mint amilyenn az előző kéépzési rendsszerben az éérettségi utáni felsőfokkú szakképzéés volt. Az egyetemi e oktatás második szakasza s kéétéves és azz úgynevezzett „masterr” képzést foglalja magában. m h olyyan diplomáát kap, ameely felsőfokkú, diplomáás szakértelm miségivé Elvégzéése után a hallgató avatja. Erre épül rá a harm madik oktattási ciklus, a PhD, vag gyis a dokto ori képzés, m mely kutatóii képzést jelent. Intézményüünk itt Páp pán a peddagógiára szakosodott s t, önálló ccampus, teh hát nem kihelyezzett tagozatt. Mindháro om fokozatt ttal, ezekhezz akkreditá ált program mokkal, tudo ományos fokozatúú, magasan képzett oktatói gárdávval rendelkeeznek.” „A Koddolányi Jánoos Főiskola ai képzés a bolognai vá áltozásokat követően a hazai felsőoktatás három eegymásra épülő ép szakasszát követi: /1/ OKJ-s végzettségeet nyújt, alaapképzés (3-4 év), a korábbii főiskolai szint megfeelelője folyyamatos jeleentkezéssel /2/ mesterrképzés (1-2 2 év), a korábbii egyetemii szint megfelelője (a Turizm mus, vendééglátás allapképzési szakon, Gazdálkkodási és menedzsmen m t alapképzéési szakon, és é a Nemzetközi tanulm mányok alap pképzési szakon) /3/ szakkirányú tovvábbképzés a korább bi másodd diplomás kképzés meg gfelelője. (Turiszttikai vállallkozás men nedzsment szakirányú ú továbbkép pzési szakkon) A sza akirányú továbbkképzésre feelsőfokú véégzettséget tanúsító oklevéllel o leehet jelenttkezni. A speciális s ismereteeket nyújtó képzés elvvégzését okl klevél tanúsítja.” A Kö özép-Dunánntúli Régió óban egy egyetem m és három m helyi székhelyű főőiskola műk ködik, ezen n kívül többb egyetem mnek és főiskoláának vannakk itt kihelyezett tagozaatai, karai. Ilyen a Ko odolányi Főőiskola Pápáán. Pápa várost a Dunántúl Athénjéneek, magyar Athénnak nevezik. Nevezetesség N gei közé taartozik a Kékfesttő Múzeum.. 9/ Utry Attilaa: Akkredittált Kulturállis és Művészeti Képzéések Múzeum umi Adaptácciói Az előaadó, témakezdése előtt Konfucius szavait idézzte a tanulás szükségessségéről: „A Amikor a tudás teerjed őszintte az akara at. Amikor az akarat őszinte, ő a józan ész urralkodik. Amikor A a 22
józan éssz uralkodikk, kiművelt az a egyén. A Amikor az eg gyén kiműveelt, összhang ngban él a közösség. k Amikor a közösségg összhang gban él, jóll kormányo ozható az ország. o Am mikor az orrszág jól kormányyozható, béékesség hono ol mindenüttt.’ Baján aaz Eötvös József J Főisk kolán jelenlleg (2010-b ben) még nincs n andraggógus képzzés, de a főiskolaa szeretne ezen a térren együttm működni a múzeumok kkal a külöönböző pro ogramok kidolgozásában. Feelajánlotta a szakokatt, ahol meg gvalósulhatn nak a múzeeumi előadó ók általi képzéseek: ezek, az általános művészeti m issmeretek éss a választható speciáliis képzések. „Közül ük példaaként említhhetek néhán nyat: a nem m hivatásos népdalkör-vezető, képzző-és iparm művészeti csoportvvezető, szzínjátszó-csoportvezetőő, társas és moderntánc ccsoport-vezeető.. A közműveelődés teréén vállalt képzési muunka a ku ulturális leh hetőségek jjobb kihassználását biztosítjja akkor, amikor gazd dasági- és ppolitikai érrdekeltségű társadalmuunkban a kulturális k terület m mindinkábbb kezd háttéérbe szorulnni. Ez már azért is létf tfontosságú törekvés, „mert „ az ezer léllek alatti magyar m tellepülések 770%-ában már m nincs iskola, tem mplom, múzzeum és közműveelődési szzakember sem. s A kkulturális intézményekk közműveelődési sza akember utánpóttlását vállalló képzésneek pedig ninncsenek meegnyugtató, konkrét leehetőségei bolognai b előírásookat követő felsőoktatás f si folyamatookban.” A Türr T István Múzeum É Észak-Bácsk ka, a volt Bács-Boodrog várm megye észak ki részének tájmúzeum ma, elsősorb ban e terüleet muzeális értékeit gyűjti, kkutatja s mutatja m be a látogatóknnak. A több b mint 40 000 0 darabott számláló régészeti r gyűjtem ményben igeen jelentős a népvándoorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény y őrzi az Európábban eddig egyetlen, e telj ljes egészébben feltárt szarmata tem mető leleteitt.A Múzeum m címe : 6500. B Baja, Deák Ferenc F utca 1. (a Museuum.hu - hon nlap szerint)) 10. Ú Újvári Editt: Múzeumaandragógiaii Foglalkozáások a REÖ ÖK-ben. „A Regiionális Összzművészeti Központ K (R Reök) Szeged d belvárosának egyik leegszebb épü ületében, a szecessszió stílusáában épült Reök-palotá tában kapottt helyet, bá ár nem tekinnthető a szó szoros értelmébben vett múúzeumi intéézménynek, hiszen álla andó kiállítá ási anyaggaal nem rend delkezik, mégis a múzeumi kultúraközvvetítés külddetését tölti be. A Kiálllítások egyyéb zenei, irodalmi, táncművvészeti prrogramokon n keretéül is szolg gálnak, ekkképpen vvalósítva meg m az „összműűvészeti” töörekvéseket.. Az egész ééleten át törrténő tanulá ás fogalma;; időtényező őre utal, arra, hoogy életünkk során folyyamatosan vagy idősza akosan ismétlődő folya yamatot jeleenti.” Ez lényegében csak újj megfogalm mazása a m magyar szólá ás-mondásn nak, mely szzerint: „a jó j pap is holtig tanul.” A 2008-as év legsikeeresebb kiiállítása”Válogatás a magyar Festészet F n a pop-art éés a kortárss művészeti törekvésekket ismerhettték meg Remekeeiből, a 20009-es évben az érdekklődők. De 72 művet: rézkarc és más vegyess grafikai teechnikával kkészült Rem mbrandtképet iss megnézhetttek meg a látogatók 22010-ben, ak kik ellátogaatnak a „Reembrandt réézkarcai” című kkiállításra a szegedi Reök-be. Nagyon vonzó v a Reök R azonn lépése is, hogy karácsonyonként térítésmente t esen lehet megtekinteeni az épü ületben taláálható kiálllításokat, k oko osan szerveezett programjaival számos kísérőproggram melleett. Híres kkulturális központ dvelt kulturáális központtjává. Cím: 6720 Szegeed, Tisza Laajos krt.. méltán vvált Szegedd városa ked 11/ F Foghtűy Kristina: K Mú úzeumpedaggógiai Képzzés a Felsőo oktatásban Az előaadó előadásában az Eö ötvös Lóránnd Tudomán nyegyetemeen Pedagógiiai és Pszicchológiai Karánakk múzeumppedagógiai szakirányúú képzését és annak eredményeeit mutatta be. „A múzeum mpedagógia,, mint tudo ományág m még viszonyylag fiatal, kiforratlann, de az egyetemi, e főiskolaai képzésbenn résztvevőkk jónak ítéllik, tehát to ovább kell haladni h am megkezdett úton.. ú A szakalappítás szemppontjából ig gen fontos szzereplőknekk a fővárosii múzeumokk munkatárssait lehet nevezni,, akik szakkmai felkésszültségükke kel, felismerrve a képzzés jelentősségét, nagyy erővel támogattták a szak beindításátt, az ott folyyó szakmai tevékenységet. A múzzeumpedagó ógia – a Pedagóggiai Lexikoon meghatárrozása szeriint – „a mú úzeum gyűjtteményi anyyaga, kiállíításai, az ott folyóó kutatómunnka és a múzeum látog ogatói közöttti közvetítő őtevékenységgnek az a területe, amely a gyermek- és ifjúsági korosztállyyal foglalkozzik. A múzeeumokban a tanítás elssődleges eszközeii a tárgyak,, így az isko olán kívül szzerzett inforrmációs anyyag sokkal vvonzóbb leh het, mint 23
az iskollai, de a haallgatók elissmerik, hoggy mindkettő őre szükség g van.” Vaagyis a múzzeumban való okktatás egyszzerre igény yel felkészüültséget a múzeum m éss a pedagóggia területééről. Így figyelem mbe kell venni v a mú úzeum sajáátos tulajdo onságait. A múzeumppedagógiai program fejlesztéése és teljessítése során egyszerre vvan jelen: a tárgyak alk kalmazása, a múzeum céljainak c és funkccióinak bem mutatása, és az emberi kkapcsolat a tanulás segítéséhez. 12/ K Kárpáti Ad drienn: A Múzeumok M k és Látogattók Alapítvány (Budappest) Felnőtttképzési Program mjai, Konferrenciái és Műhelymunk M kái „A Múzzeumok és Látogatók L Alapítvány A 22004-ben azzzal a célkittűzéssel jöttt létre, hogyy segítse a magyaarországi múzeumokat m t a látogatóói kapcsolatok javításá ában és tám mogassa a múzeumi m művelőddés népszerűbbé tétellét. Konferrenciákat és é műhelym munkákat szzervez. A tervezett műhelym munkákat a honlapjukk jeleníti meeg. Múzeum mi szakembeerek és peddagógusok számára kiadvánnyokat és móódszertani szakanyago s okat ír, fordít, szerkesztt és kiad, taanácsadói seegítséget nyújt, réésztvevője Európai E Uniós projekteeknek, de sa aját projekteeket is szervvez és végreehajt.” – olvastam m az inform mációt. 13/ G Goda Gerttrud: Vizualitás – Értékkrend – Kiáállítás/Nemzzetközi Múzzeumi Szab badiskola Felnőtteek Részére
Miskolc, Herman H Otttó Múzeum Görgey utccai épülete (Kép: ( a Wikkipédiából) Az előaadó rövidenn vázolja előadása kezzdetén, hog gy a múzeu umi személlyzet mindeegyike a muzeolóógia elsajáttításakor szaakosodott iss valamire. Ő művészeettörténész éés pályája kezdetén k jártak ellőtte neki pééldát mutató ó személyisségek, akik közül kiem melkedő voltt az illusztráátor Dési József tanár úr, és Gyöngy yösön a M Mátra Múzeum alapíttásakor a várakhoz tervezett t Csillagttúrák voltakk határozóak k a pályakezzdők számáára. De voltaak jó szándéékú segítő patrióták p is, mintt Tokajban: Pap Mikllós író (műűveiben To okaj nevezeetességeit ddolgozta fel: Tokaji eseményyek címmeel, ami a történelem mkönyvekbő ől kimarad dt. Tokaj mese-mond davilága, szemelvvények dalkkincséből), Tenkács T Tibor festőm művész aki látáskultúrránk színvo onalának szünteleen emelésénn fáradozottt. „Most egy gy felnőtt allkotói csopo ortot mutatook be – foly ytatta az előadó --, azt hogyaan született meg egyálta talán, milyen nhasznos éss örömteli pprogramot találtunk t magunkknak, s hogyyan hasznossítjuk szlováák, lengyel, román barrátaink szerrvezési és művészeti m tapasztaalatait. Ha múzeumand m dragógiai szzakzsargonn nal akarnám m illetni aztt mondanám m: felnőtt tehetséggek továbbggondozására a és önképzzésére alaku ultunk. (Mon ndhatom ígyy, mert én is i rendes tagja vaagyok a cssoportnak.) A társaság ág magját egy e ismerettségi kör (M (Miskolcon működő rajztanáárok), egykoori diáktárssak, majd m munkatársakk alkotják. Az életkor így egészen n tág, az otthon lévő fiatal 20-on évess mamák, az aktívan dolgozók és nyugdíjaasok alkotjják, akik „elveszttették” azt az összetartó egyénniséget Serees János festőművész f z, főiskolai docens személyyében, akineek nem volt szüksége hiivatalos forrmára mégiss együvé tarrtozás érzettét képes volt fennntartani a régió rajzo osai között.”” Az előadó ó és csoporrtja a Herm man Ottó Mú úzeumot 24
(HOM) találta a legmegfeleelőbbnek cééljaik eléréésére, ezértt megalakíttották a Rajztanári Tagozattát. A csooport műkö ödéseként értékelhetők Miskolcon a vároosszépítő munkáik, m kiállítássaik a szlovvák és lengy yel művészeekkel. Nem m kívánnak pályázati út úton sikerek ket elérni vagy visszautasítássokat elszen nvedni, ezérrt civil társaaságként do olgoznak és megtisztelttetésként vették, amikor a munkáikat m múzeumi m érrtékként eliismerő Dr. Veres Lászzló a Herm man Ottó Múzeum m igazgatóója 2009-been elvállaltta a kiállíításuk meg gnyitója szzerepét a Miskolci M Városszzépítő Egyeesületben (Miskolcon ( a Kós-házzban). Egy yaránt készzítenek tollrrajzokat, dolgoznnak vászonrra olajjal, készítenek k akvarellekeet és hason nlókat Miskkolc város egy-egy részletét megörökíttve a közössség vizuáliss értékterem mtéséhez így y tudnak hozzzájárulni. 13/A, A Gyöngyöösről elszá ármazott ellőadó beszzámolójáhozz annyit fűz űzök hozzá, hogy a gyöngyöösi Mátra Múzeum az Orczy-kkert két ép pületében működik m (a kastélyban n és egy Pavillonnban) és azzt hatásosan n öleli körüül az angoll-park növéényritkaságaaival és araanyhalas tavacskáájával. A múzeumi m fro ontszemélyyzet közül kiemelkedik k k Kecskés T Tamás terem mőr, aki magas ffokú képzetttségével, szívélyes eggyéniségéveel a legjobb képviselőj e a kiállításst ajánló múzeum mi személyzzetnek. Min nt múzeum mi beszélgettőpartner ellmondta azt zt is, hogy a Mátra Múzeum m hatásosann vezeti visssza egészséégi helyzetü ük miatt háátrányt szennvedett emb bereket a mindnnapi tevékenny életbe. Minden M terem mőr rokkanttnyugdíjas, foglalkoztaatásukkal a Múzeum M vezetésee hasznosann működik közre k a vároos szociális gondjainak k enyhítésébben.A múzeeum által végzett képzésekről nincs tu udomásom. (PL-né) A városba autóbusszal a l érkeztünk k, onnan vonattall tértünk haza h Misko olcra. Sajnáálattal vettü ük tudomásu, hogy eennek a naagyszerű városnaak mennyiree elhanyago olt a vasútálllomása, meely egyáltaláán nem mélltó ahhoz a páratlan kincshez, mellyel a látogatónak felejthhetetlen élm ményt nyújtt. A Mátraa Múzeum mind a vasútálllomástól, mind m az auttóbuszállom mástól 10 perc p alatt érrhető el kéényelmesen sétálva. Elérhetőőségei: www w.matramuzeum.hu C Címe: 3200 Gyöngyös, Kossuth Laajos u. 40 E-mail: matramu muzeum.gyonngyos@gm mail.com
25
14/ C Cserjés Katalin: Mú úzeumpedaggógia Felnő őttoktatásbaan és a K Közművelőd désben – (Andraggógia) Esetttanulmányo ok 2004-been kezdte meg m az elő őadó, a múúzeumpedag gógiai, hely yesebben kéép-szöveg olvasási, o tárlat-beejárói, művvészettörtén neti, interddisciplináriss (több tu udományágrra kiterjed dő, több szakterüületet közössen érintő) és é intermediiális (közbeenső, közbüllső) egyetem mi kurzusai tartását, hosszú évek hasonnló tárgyú kutatásai k –m mint előzm mények – után.. Nagyjáából ugyaneebben az időben indította el lakó heelyén: Hóddmezővásárrhelyen is a galéria--látogatói, témákra kidolgozott múzeum mi tárlatvezzetői prograamjait, mely yek célközönsége a várros egész lakossága, de főkéént az iskoolás-korúaknak, ill. azz idősebb nyugdíjas korosztály,, az olvasó ó körök, nyugdíjas klubok, a szociális létesítménnyek közép p- és szép korú, időnnap előtt nyugdíjra n kényszeerült vagy épp vétlenü ül munkanéélküli lakossok. A Mű űvészettörtén éneti Önkép pzőkör a helyi M Művelődési Központban K n működik aaz előadó vezetése alattt és együttm működik kü ülönböző múzeum mokkal és pályázatokat p t nyújt be a múzeumi tudományág t gak legkülöönbözőbb teerületeire vonatkoozóan, hasznnosítva sajáát és a konfferencián ellhangzó elő őadók tapassztalatait a gyermek g és felnőőttoktatásbaan. Az elő őadás szöveegéhez nyo olc darab, szépen, kéépekkel kid dolgozott témakim mutatást csaatolt. Az 19 985-ben alaapított Alfö öldi Galériaa, Hódmezőővásárhely, Kossuth tér 8. ssz. alatt tallálható és megtekintésse felejthettetlen élményt nyújt a magyar festészet szerelm meseinek. 15/ O Orbán Zsoolt: Családbarát Múzeuumi Modell – Herman Ottó O a Magyyar Tudomáányban „Sokolddalúan táruul elénk Hee4rman Ottóó munkássá ága, ha szá ámszerűen vvizsgáljuk munkáit. m Műveibőől is kitetszző szenvedéélyes, színess egyéniség ge sok iroda almi alkotáás ihletője. Herman Ottó szzemélyisége,, tudományyterületeket és múzeum mokat is össszekapcsol,l, művei ka apcsok a természzet- és a táársadalomtu udósok közöött is.” Ezzért választo otta az előőadó az ő életét é és munkássságát témaabevezetőül,, mivel a ccsaládbarát múzeumi modellnek m az ő törek kvései az irányadóóak, példam mutatóak. Ennek a gonndolatnak a gyakorlati példájaként p t szolgál a MiskolcM lillafüreedi Hermann Ottó Emllékház, ahool a családo okkal érkezző gyermekkek játékoss módon ismerheetik meg a madarakat, pókokat, a halakat és é a halászaat módszereeit. A BAZ Z-megyei Múzeum mok Igazgattósága a Heerman Ottó Múzeum Miskolc M Görrgey utcai éppületében székel. s A Hermann Ottó Múzzeum Miskolc legnagyyobb múzeuma, több mint 600 0000 műtárg gya van. Főleg kképzőművészeti alkotáásokat, réggészeti leleteket és ásványokat gyűjt, de néprajzi kollekciiója is jelenntős. Cím: 3534 Miskollc, Görgey u. u 28 16/ B Benedek Csaba: C Érték k és/vagy D Divat? Harm mónia a Mu uzeológia A Alapvető és az újabb tendencciák között; egy kiállítáás sorozat pééldáján Az előaadó e két foogalmat haso onlítja összze, végül lev vonja a köv vetkeztetést:: „Ami való ódi érték, az értékk marad minndig. Ami divat, d az a di divat elmúlássával senkitt sem érdekkel. Minden néprajzi gyűjtem mény szerkezzete és összzetétele többbé-kevésbé azokat az elveket, e elké képzelésekett tükrözi, amelyekk alapján léétrejött.” „K Korunk divaatja szerint gyakran elő ő fordul, hoogy külső szzemélyek tesznek javaslatot szakmuzeollógusnak eggyes kiállítá ások kialakkítására, vaagy rendezn nek saját n rendeezett tárlato ok általánoss jellemzőjee, hogy nélkkülözik a tárlatot.. Sajnos, a szaktudás nélkül szakmaii tapasztalaatot. Nem készül hozzzá kiállítá ási forgatókkönyv, ninccsenek tiszztában a múzeum mi anyagi kapacitásáva k al, milyen ffotózási leh hetőségeket vehetnek iigénybe, ho ogy csak néhányaat említsek..” Az előaadó örömmeel jelentettee be, hogy a múzeumii szakemberek által szervezeett: Kézműűvesség hattárok nélküül - című rendezvénys r sorozat rend ndkívül sikeeres volt határainnkon belül és é túl is: Szlovákiábann, sőt a Széékelyek- éss a Csángókk földjén iss. Még a vakok éés csökkenntlátók is megismerhe m ették egy-eg gy mesterség mesterfo fogásait. Ezzek által szerezheettek inform mációkat a szakmák s múúltjáról, a mai m divatos szakmákróll és megism merhették a bemuttatott szakteerületek mai helyzetét. A szolnokii előadó így y foglalta össsze a végén n az elért eredménnyeket:” Elmondhatju E uk, hogy a „Kézműveesség határrok nélkül”” rendkívüll sikeres rendezvvénysorozat volt. Nem csupán a kkiállítást, a bemutatóját és vásárrokat is kieemelkedő érdeklőddés kísérte.. A Szolnokk megyei m mestereket bemutattuk b a Kárpát-m medence kü ülönböző 26
pontjainn, termékeiikkel megismerkedhette tek messzi vidékeken is, s megtaalálhatták benne a párhuzaamokat. Ism mereteket szzerezhettek a kézműves mesterség gek múltjárról, s láthatták, hol tart egyy-egy szakm ma napjainkkban. Ugyaanakkor a ma oly divvatos muzeoológiai alap pvetések semmibevétele náluunk nem törrtént meg. A Az érdeklőd désre való teekintettel a harmadik kiállításk sorozatoot készítjükk Körmönfo ontak címm mel, melyben n a fonást, fonatokat, csomókat és azok mestereeit mutatjuk be.” Vélem ményem szeerint a magy yar múzeum mok mindentt megteszneek annak érdekébben, hogy a lokális és össznépi ö maagyar kultú úrát megism mertessék a sszéles közö önséggel. Ehhez a munkájuukhoz sok sikert kíván ánok nekik és sok jó együttműkködő, értő és bízó munkatáársat, mert a régi magy yar mondás szerint „az egységben,, az összefoggásban van az erő.” Végül ppedig ezútoon köszönöm meg a 3309 oldalass könyv szeerzőinek a felkésését ennek a nagyon értékes anyyagnak mag gyar és eszpeerantó nyelv ven történő közzétételéére. Miskolcc, 2011. augg. 2-án Pásztor Lászlóné L
Gyász Elhúnyyt Deme Láászló a magy yar nyelv sszerelmese Életénekk 90. évébben elhunytt Deme Láászló nyelvéész, az Anyanyelvápoolók Szövettségének alapító társelnöke. A nyugalm mazott egyeetemi tanártt, a nyelvmű űvelő mozggalom fárad dhatatlan mvaitól – kívánsága k szerint s – szzűk körben vesznek szervezőőjét június 6-án érte a halál. Ham búcsút. Deme Láászló 1921 1-ben szüleetett Pécellen. Egyeteemi oktatóóként dolgo ozott, a nyelvjárrások, nyellvművelés és nyelvhaasználat kéérdéseit kuttatta. Kiválló pedagóg gus volt, munkájaa szerves részének tartotta a m magyar, maajd az eszperantó nyyelvvel kap pcsolatos ismerettterjesztést, nyelvműveelést. Az 1 976-ban in ndult Beszéélni nehéz című nyelv vművelő rádiósorrozat révénn vált szélees körben ismertté, nemcsak n a nyelvészekk körében. (MTI)” Deme L László a Magyar[orsz M ági] Eszperrantó Szövetség tiszteeletbeli elnööke volt. A MESZ Nyelveiink jövője és jövőnk nyelve cíímmel jelen ntette meg írásainak egy gyűjteeményét. Személyyes ismerettségem Az Európai Unnió és a ny yelvi kérdéss és az azt követő tájékoztató füzetek,, s főként A sokfélesség közös nnyelve cím mű könyvem m kapcsán aalakult ki vele. v Ez utóbbihhoz Ajánlást kaptam és é mellé lehhetőséget az a Anyanyeelv és másoodnyelv c. régebbi írásánakk kö újraközléséheez a önyvben. Gado os László
Heegyaljai Alkotók A Tá ársulása - Magyarr Alkotók Internetees Társasá ága 2011. juunius 11-énn ünnepelte a HAT a 155. éves, a MAIT M a 10. éves fennálllását. Az ünnepség ü Szerenccsen zajlott le, ahol a régi r és az új tagok, és a vendégek k is bemutaatkoztak röv viden, és ismertettés is történt legjeleseebb munkááikból. Az ünnepségen n megjelenttek Szerenccs város vezetői,, az ünnepi műsort adó szerencsi B Bocskai gim mnázium diáákjain kívüll a hasonló országos o kulturállis szervezzetek képv viselői is. Az összzejövetelt magyar nnépdalok tárogatós t megszólaltatása tettte még meg ghittebbé azz ünnepi szó ónokokon kíívül. öltői, festő, iparművészzeti,, fénykéépész, szobrrász…) további sok Alkotói munkájukhhoz (írói, kö sikert kíívánunk: Pásztor or László és felesége 27
Vicc Az angyyalok repülnek Egy kisfiu kérdezi a mamáját: - A Anyu az anngyalok tud dnak repulnii? - M Miért kérdeezed? - H Halottam hoogy Apuka "angyalom""-nak: szólíította a bejárrónőt. - JJa úgy- akkkor valóban repülni fog . Mester--vadászok Két vaddászt helikoppter vitt az erdő e szivébbe, hogy medvére vadássszanak. - H Holnap maagukért köv vök – szóltt a pilóta, mielőtt m felsszállt. – Dee csak egy medvét llőjenek, meert többet neem szabad eezzel a helik kopterrel szállítani. Másnapp leszáll értüük a helikop pter,, de két medve voltt a tisztáson n kiterítve. - M Mondtam, hogy h nem vihetek v el kéét medvét! - U Ugyan, a taavalyi pilótáának adtunkk száz dolláárt és mind a két fölvettte a gépére. A pilótaa elvette a pénzt, p felszálltak a kétt medvével. Persze a gép g nem birrta a terheléést és tíz perc múúlva lezuhannta. A két vadász v túl éélte a szeren ncsétlenségeet. - M Mit gondolssz, hol vagy yunk? – tértt magához az a egyik „ nagy mestervvadász”. - A Azt hiszem,nem messzze attól a heelytől, ahol tavaly t zuhantunk le…… … László ó Pásztor
Játék kos számta an óra Pithaggórász téteele AxA aaz A négyzeet Kis anngyalom. BxB aaz B négyzeet Kis anngyalom. S minndkettőnek összege ö Pithaggoras tétele Kis anngyalom.
28
Archiimidész tétele Mindeen vízbe máártott test Kis anngyalom, Annyiit veszít a sú úlyából Kis anngyalom, Mint aamennyi a kiszorított k víz v súlya Kis anngyalom. L Löwenkopf Tivadar
E Eszperan tó Világk kongresszu us Koppeenhágában n Az Eszzperantó Világkongre V sszusra 666 országb ból kb. 1413 eszperaantista jelentkezett, Magyarrországról 50 eszperaantista. A találkozó ó július 23 3-30 közöttt zajlott. Ezen a kongressszuson Serreghyné Zeengő Enikő eszperantó ó-nyelvtanárr képviseltee Nyírgyháázát és a megyét,, aki a Maggyarországi Eszperanissta nyelvtan nárok Orszáágos Szövettségének veezetőségi tagja is egyben./2011.07.12/K Kelet Magyar arország cím mű napilap/
Magyar M gyyőzelem Jordániáb J ban Ruszák Mátyás M nyerrte a jordán niai királyii lovasíjász versenyt
ő megg, aki bennee él, és ismeeri törvényeeit." Erre a tanításra „A régieek örökségéét csak az őrizheti hívja fööl a figyelmeet egy 21 év ves magyarr fiatalember, Ruszák Mátyás M kiem melkedő eredménye, amivel hazájának elismerést szerzett, éss nemzetközzi körökben n ismét meegerősítette,, hogy a a magyarsáág lovasíjáászat sajátja.* 2011.júnnius 9-10-één megrend dezték az eelső lovasíjáász világveersenyt Jorddániában. A jordán király m meghívásárra 17 orszzágból érkeeztek a megmérettetéésre, és 366-an mértéék össze tudásukkat. Magyarrországról Cozmei C Miihály mesteer és tanítv ványa, Russzák Mátyás kapott meghíváást. Hazánkkat egyedüll ő képvisellte. A király y és a meg gbízottjai ellőzetes tájék kozódás, valaminnt személyyes kapcsollatfelvételekk során mérték m fel, kiket hívvnak meg erre a világverrsenyre. Al Fariss (lovag) voolt az elneveezése a viaddalnak. A király nemcssak védnöksséget vállaltt, hanem egyik déélután jelennlétével is megtisztelte m az esemény yt. A versen nyzőknek a keletiekre oly igen jellemzőő figyelmess és gálánss, királyi vvendéglátásb ban volt részük. Hároom stílusban n kellett helytállnniuk, ez a három stíllus határozzta meg a versenyszám mokat. Terrmészetesen n pontos szabályook és ppontozási rendszer szerint. Egyik a magyar sttílus volt (eezzel is jeleezték a magyarok e tééren elismeert jelentőséégét): 90 méteress pályán, loovasvágtábaan, előre-, oldalra-, hátrafelé h keellett lőni hhárom futaamon át. A másikk stílus a koreai k volt, ahol 90, illletve 150 méteres m pállyán 1,2, véégül 5 céltáábla volt 29
felállítvva, ezekre keellett vágtáb ban célozni és lőni, a lehető leggy yorsabban éss a legponto osabban. A harm madik szám alapját egy y Törökorszzágban is ismert i játék k, a kabak adta. A szintén 90 méteress pálya közeepére 9 méteres póznátt állítottak, ennek tetejéén egy tökööt jelképező, korong alakú cééllal. Erre lőttek l fölfellé, a pózna alól, vágtáázó lóról. A két teljes nnapig tartó verseny nagy álllóképességeet, türelmet,, önfegyelm met és konceentrációt igéényelt a részztvevőktől. Számos tényezőő terhelte még m ráadásk ként az induulókat: 35-4 40 fokos hőség, tikkaasztó napsüttés, erős széllökéések. Nem saját s lovaikon versenyeeztek, hanem m ott kaptaak idegen éss nagyon gy yors arab alá. lovakat maguk k Ruszák Mátyás az „Íjász Útjaa” Iskola taagjaként Po omázon, a Magyar M Várrban gyakorol évek óta, téleen-nyáron, természetes t s körülményyek között. Mindeddig g csak néhán ány hazai veersenyen vett részzt. Jelen ereedménye - nem titkolttan - még a jordán rend dezőket is m meglepte (aaki hazai győzelm met remélteek). Mind a három sttílusban dob bogós hely yezést ért eel, és így végül v az összesíttésben kiáltoották ki a veerseny bajnnokának. A díszvacsorá d án a főherceeg (a király testvére) t asztaláhhoz ültettéék, díjjak kkal halmoozták el. Jelezték, jövőre is visszaavárják.” /http:///addwebsittefree.com/b blog/pozsonnyi_csata/20 011/06/24/m magyar-orom m-ruszak-m matyasnyerte-a-jordaniai-kirralyi-lovasij ijasz-versen nyt/ Küldő Marosvölgy M yi Lászlóné
30
Tel.: + 36 70 206 6 1739 Tel.: + 36 70 570 0 8895 Tel.: +36 46 738 8 982 E--Mail: paszttorlaszlo.ad [email protected] Weblap: hhttp://kiralyllajos.uw.hu
31
