DIÓSJENŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2011. (IX. 30.) számú rendelete A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései, a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény rendelkezései szerint nyújtandó egyes ellátási formák megállapításának helyi szabályairól Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján, az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja. I. Általános rész A rendelet célja 1.§ E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a vonatkozó magasabb rendű jogszabályok figyelembevételével a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait, valamint az ellátásokra való jogosultság feltételeit. 2. A rendelet hatálya 2. § E rendelet hatálya kiterjed az Szt. 3.§ (1) – (3) bekezdései szerinti, (1) szociális ellátások tekintetében az Szt. 32/A. §-ának figyelembe vételével meghatározott személyek körére, valamint az Szt. 6. §-ában foglaltak figyelembe vételével – kivéve a 37/C. § (5) bekezdésében foglaltakat – Diósjenő ellátási körébe tartozó hajléktalanokra. (2) szociális szolgáltatások tekintetében: a) a szolgáltatást végző intézmény ellátási területén életvitelszerűen élő, bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre, b) a nappali ellátások tekintetében az intézmény ellátási területén életvitelszerűen élő, bejelentett lakcímmel rendelkező személyekre. 3. § A szociális ellátás iránti kérelmet az Szt., a kapcsolódó jogszabályok, valamint e rendelet alapján az önkormányzat szociális hatáskört gyakorló szerve, illetve az érintett szociális intézmény vezetője bírálja el. 3. Értelmező rendelkezések 4. § E rendelet alkalmazásában: Az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell alkalmazni, valamint (1) külön háztartás: egy adott lakásban élő, ott bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek esetében: a) ha a lakás használatát bíróság jogerős ítéletével megosztotta, a megosztás szerint használt, b) a társbérlők által használt,
c) albérleti szerződés alapján használt lakásban élők közössége (2) lakásra megállapított havi állandó közös költség: a közös költség azon része, melyet nem terhel semmi rendkívüli, időszakosan megállapított költség (pl. kéménybélelés, lépcsőház festés stb.). 4. Hatásköri szabályok 5. § (1) Az e rendeletbe foglalt szociális feladat- és hatásköröket az Szt. 4/A § (1) bekezdése alapján – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, valamint a méltányossági ápolási díj kivételével – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben I. fokon a polgármester, Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság, valamint az Szt-ben meghatározottak szerint a jegyző gyakorolja. (2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről az Szt. 94/A § (1) a) pontja értelmében az intézményvezető dönt és erről írásban értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. (3) A Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság a) étkeztetés tekintetében az Szt.62.§ (1) bekezdés figyelembe vételével hozza meg döntését b) Az Szt. 94/A §(2)- (3)bekezdés rendelkezik a fellebbezés módjáról. (4) A képviselő-testület a méltányossági ápolási díj tekintetében az Szt. 43/B §-ában foglaltakra és jelen rendeletben rögzített feltételek megléte esetén hozza meg döntését. (5) Az (1) bekezdésben meghatározott átruházott hatáskör tekintetében a másodfokú hatáskört a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározott esetekben a Művelődési, Kulturális és Szociális Bizottság előzetes véleményezése és javaslata alapján méltányosságot gyakorolhat. A jegyzői hatáskörbe tartozó döntések tekintetében a másodfokú hatáskört a Nógrád Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal látja el. A képviselő-testület döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással a Nógrád Megyei Bírósághoz lehet fordulni. (6) A polgármester, a jegyző, Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság és a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó döntések, illetve előterjesztések előkészítését a Polgármesteri Hivatal végzi. 5. Eljárási szabályok 6.§ (1) Az e rendeletben szabályozott ellátások iránti eljárást a) a pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a Polgármesteri Hivatalnál, b) a személyes gondoskodást nyújtó intézményi ellátások esetében az intézmény vezetőjénél kell kezdeményezni. (2) Az eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendeletben közzétett nyomtatvány alapján összeállított formanyomtatványon kell benyújtani. 7. § (1) A kérelmekhez csatolni kell az Szt-ben, egyéb kapcsolódó jogszabályokban, valamint az e rendeletben előírt mellékleteket. (2) Gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében a kérelemhez csatolni kell: a) a tartásdíjat megállapító bírósági ítélet másolatát, vagy az egyezség bíróság általi jóváhagyását, ennek hiányában,
b) a havonta rendszeresen folyósított, átutalt, kézbe adott összeg esetében az átutalás postai szelvényét, átutalási értesítőt, vagy mindkét szülő által aláírt hiteles nyilatkozatot, vagy c) amennyiben a gyermek után a másik szülő nem fizet tartásdíjat, az erről szóló nyilatkozatot. (3) Az Szt. 10.§ (6) bekezdésben foglaltak szerint további fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására kötelezhető a kérelmező. (4) Az átmeneti segély és a helyi lakásfenntartási támogatás esetében a kérelmező és családja jövedelmi viszonyainak pontos megállapítása érdekében a kereső tevékenységgel nem rendelkező kérelmező, valamint a kérelem szempontjából együtt élőként figyelembe veendő munkanélküli személy esetében igazolni kell az illetékes munkaügyi központ, illetve a közhasznú vagy közcélú munkát felajánló szervezet által kiállított igazolással – hitelt érdemlően – a munkába állási szándékot. Olyan dokumentum igazolja hitelt érdemlően a munkába állási szándékot, mely tartós együttműködésre utal, és egyértelműen bizonyítja, hogy az együttműködés valóban a munkába állás érdekében valósul meg elsősorban és nem pusztán egyszeri kapcsolatfelvétel a segélykérés céljából. Amennyiben a kérelmező a családsegítő szolgálat klienskörébe tartozik, a szolgálatnak igazolnia kell, hogy részt vesz a munkába állást segítő programban, vagy más módon – az intézmény által igazoltan – együttműködő. (5) A (4) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség igazoltnak tekintendő, ha a családsegítő szolgálat írásos szakvéleményét csatolja a kérelem mellé, melyben igazolja, hogy információi szerint a kérelmező, illetve a kérelmezővel együtt élő személy valóban nem rendelkezik jövedelemmel, azonban adott helyzetben nincs lehetőség arra, hogy családja, a vele együtt élők, illetve a családsegítő ösztönzését, támogatását, segítségét elfogadja a munkakeresés, munkába állás érdekében. (6) Az egy főre jutó jövedelem, és egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megállapításához szükséges a kérelmező és a vele egy lakásban életvitelszerűen együtt lakó, a kérelem szempontjából figyelembe veendő személyek esetében az Szt. 10. § (1) – (7) bekezdés szerinti igazolások. (7) A szociális hatáskört gyakorló szerv az e rendeletben meghatározott támogatások jogosultsági feltételeit felülvizsgálhatja, ha olyan információ jut tudomására, mely a támogatás további folyósítását már nem indokolja. (8) Az e rendeletben szabályozott támogatások közül a kérelmező által előterjesztett egyazon indokkal többféle támogatás nem állapítható meg. 8. § (1) A kérelmező és a kérelemmel érintett egyéb személyek életkörülményeinek, vagyoni, szociális, egészségügyi, kulturális helyzetének, lakás- vagy egyéb körülményeinek pontos megállapítása érdekében, amennyiben a kérelemhez benyújtott dokumentumok alapján a tényállás nem tisztázható egyértelműen, a Polgármesteri Hivatal szemle keretében szociális helyzetfelmérést (környezettanulmány) készít. A II. fokú kérelmek esetében a felterjesztést előkészítő Polgármesteri Hivatal szükség esetén környezettanulmányt készít. (2) A környezettanulmánynak tartalmaznia kell különösen: a) a kérelmező és a vele közös háztartásban élők – a kért támogatás mérlegeléséhez szükséges – személyes adatait, jövedelmi és vagyoni viszonyait; b) a kérelmező lakásának és az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti vagyonának fenntartási költségeire vonatkozó alapadatokat c) a kérelmező szociális helyzetével és életkörülményeivel kapcsolatos fontos adatokat (pl. gyógyszerköltség, általános egészségi állapot, egyéb speciális körülmények, jövedelmi és vagyoni helyzet stb.);
d) a kérelmező szociális körülményeire vonatkozó egyéb adatokat. (3) Az Szt. 17. § (1)-(5) bekezdésében foglalt szabályok szerint kell eljárni az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevővel szemben. Amennyiben rosszhiszeműség nem állapítható meg, az ellátás megállapítására jogosult szerv az ellátást megszüntető határozatban egyidejűleg rendelkezhet a) pénzbeli szociális ellátás esetén részletfizetés engedélyezése, b) pénzbeli szociális ellátás esetén a pénzösszeg elengedéséről, c) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetése alól mentesítheti. (4) A köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személy fellebbezése esetén, a Képviselő-testület méltányosságot gyakorolhat a költségek megtérítése tekintetében. Méltányossági jogkörében különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében a kötelezettet részben, vagy egészben mentesítheti a költségek megfizetése alól. (5) Köztemetés esetén különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül az, ha a) a kötelezett családjában az egy főre eső jövedelem az érvényes öregségi nyugdíjminimum 100%-a alatt van, b) a kötelezett jövedelme egy személyes háztartásban az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150%-a alatt van, c) a fellelt, egyébként a temetésről gondoskodni köteles személy bizonyíthatóan már huzamos ideje nem állt kapcsolatban a halál időpontját megelőzően az elhunyt személlyel. (6) Amennyiben a hivatal tudomására jut, hogy a pénzbeli szociális ellátásban részesülő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő személy folyamatosan három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik, a részére megállapított ellátást a harmadik hónap utolsó napjával meg kell szüntetni. 6. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 9. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorultak részére az Szt. 25. § (3) bekezdésében meghatározott ellátási formákat biztosítja. Időskorúak járadéka 10.§ Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki az Szt. 32/B-32/E.§–ában foglalt megállapításának meghatározott feltételeknek megfelel. Aktív korúak ellátása 11. § Az aktív korúak ellátására jogosult az a személy, aki az Szt. 33.§-34.§-ában, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet meghatározott feltételeknek megfelel. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás 12. § (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Szt. 37. §-ában foglaltak szerinti kivétellel – foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult. (2) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy családi, egészségi vagy mentális állapota indokolja és ez miatt alkalmatlan munkavégzésre, részére kérelme alapján rendszeres szociális segélyt kell megállapítani az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) –
(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. (3) Az egészségi állapot és mentális állapot igazolására a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását megelőzően kiállított szakorvosi igazolás szükséges. (4) A családi állapot miatt rendszeres szociális segélyre való jogosultság akkor állapítható meg ha kérelmező családjában állandó és tartós gondozásra, felügyeletre szoruló személy van és rá tekintettel a családban más személy nem részesül GYES-ben, ápolási díjban és a Szt-ben meghatározott egyéb rendszeres pénzellátásban. Az állandó és tartós gondozás igazolására szakorvosi igazolás, vagy a háziorvos által – szakorvosi igazolás alapján – kiállított igazolás szükséges. Rendszeres szociális segély 13. § (1) Az Szt. 37. § a szerinti feltételeknek megfelelő személy az aktív korúak ellátása keretében rendszeres szociális segélyre jogosult. (2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában- az egészségkárosodott személyek kivételével- az együttműködésre kijelölt szerv a NyugatNógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata (Székhelye: 2643 Nagyoroszi Kertész u. 45., továbbiakban Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat) (3) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében a.) a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát, b.) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról c.) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni, d.) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni. (4) A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei: a.) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján- a Szolgálatnál történő megjelenéskornyilvántartásba veszi, b.) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, c.) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt. d.) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, e.) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges- a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával- módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program
végrehajtásáról. jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, g.) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet. A jegyző kötelezettségei: a.) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnak, b.) tájékoztatja a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatot - az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről - a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és a szociális törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról, - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról. A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed a a.) a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra b.) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre, c.) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei: a.) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés, b.) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, re-szocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése, c.) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról. Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból: a.) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatnál, b.) a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását hitel érdemlően nem igazolja, c.) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt, f.)
(5)
(6)
(7)
(8)
d.) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre, Lakásfenntartási támogatás 14.§ A lakásfenntartási támogatás az Szt. 38-39. §-án alapuló támogatási forma, mely a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Normatív lakásfenntartási támogatás 15. § Az Önkormányzat az Szt. 38. § (2)-(4), (6)-(8) bekezdésében foglaltak szerint normatív lakásfenntartási támogatást állapít meg. Helyi lakásfenntartási támogatás 16. § (1) Az önkormányzat szociális bizottsága, az Szt. 38. § (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján önálló ellátásként helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg annak a szociálisan rászorult lakástulajdonosnak, és haszonélvezőnek az általa és a vele együtt élők által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásai viseléséhez, akinek a) az egy fogyasztási egységre eső jövedelme nem haladja meg háztartásonként az érvényes öregségi nyugdíjminimum 250%-át, (2) A helyi lakásfenntartási támogatás összegének megállapítása során a normatív lakásfenntartási támogatásnál alkalmazott, Szt. 38.§ (3) bekezdésében meghatározott egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 80%-a vehető figyelembe. (3) A lakásfenntartás elismert havi költsége a kérelemmel érintett lakás elismert nagyságának és az egy négyzetméterre jutó elismert költségnek a szorzata. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás további jogosultsági feltétele, hogy a) a kérelmező a lakott lakás egészét lakás céljára használja; b) támogatás egyazon lakásra csak egy kérelmezőnek állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától; c) a támogatás szempontjából külön lakásnak tekintendő a társbérlet, az albérlet és a jogerős bírói ítélettel megosztott lakás lakrészei. Ez esetben a költségeket a lakrészek méretének arányában kell megosztani. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság a) 1-2 fős háztartás tekintetében 40 m2 úgy, hogy a lakás nem lehet nagyobb 50 m2-nél, b) három és több fős háztartás esetében 60 m2 úgy, hogy a lakás nem lehet nagyobb 70 m2-nél, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága, továbbá a támogatás havi összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 50%-át. (6) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege azokban a háztartásokban, ahol az egy fogyasztási egységre eső jövedelem a) nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 50%-át a lakásfenntartás elismert havi költségének 40%-a; b) az érvényes öregségi nyugdíjminimum 50% + 1 Ft és 150%-a között van – a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a; c) az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150% + 1 Ft és 250%-a között van a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, de egyik esetben sem kevesebb 2 500 Ft-nál. A támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani. (7) A helyi lakásfenntartási kérelemhez – az önkormányzat saját hatáskörébe tartozó
ellátásokhoz csatolandó melléklet mellett – be kell nyújtani a) a kérelmező és háztartásában élők jövedelemigazolását (tekintettel az Szt. 10. § (1) bekezdésére); - A háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyait tanúsító igazolások, a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél (pl. munkaviszony, nyugdíj, családi pótlék, stb.) a kérelem benyújtását megelőző hónapról - A nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelmek esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról. - Ha a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegéről nyilatkozni kell. - Munkanélküli személy esetében a munkanélküliség ténye az állami foglalkoztatási szervnél történt regisztrációról szóló irattal igazolható. b) a kérelmező tekintetében a lakásban való tartózkodás jogcímére vonatkozó hitelt érdemlő igazolást; c) egy darab, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó közüzemi számlát (pl.: szolgáltató által kiállított gáz, villany, víz számla) d) egyéb fűtés esetén fűtéshez használt fűtőanyag költségét igazoló számla e) A lakás nagyságát hitelt érdemlő módon igazoló irat. f) Bérlakásban vagy albérletben élő személy esetében a bérleti illetve albérleti szerződés. Ha a kérelmező a lakást kizárólagosan, de szívességi lakóként használja, csatolnia kell az őt erre feljogosító lakáshasználati szerződést, amely alapján a lakás fenntartási költségeit ő fizeti. (8) Nem állapítható meg, illetve nem folyósítható tovább a helyi lakásfenntartási támogatás annak, a) akinek, valamint a vele közös háztartásban élők tulajdonában a kérelemmel érintett lakott lakáson kívül olyan ingó, vagy ingatlan vagyon van, mely meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket; b) aki olyan lakásra kéri a támogatást, melyre már megállapítottak lakásfenntartási támogatást; c) akinek az önkormányzat normatív lakásfenntartási támogatást állapított meg; d) aki, illetve akinek háztartásában élő személy munkanélküliként munkahely keresés céljából, nem működik együtt a 7. § (4) bekezdése szerinti szervezetekkel, illetve a családsegítő szolgálattól sem rendelkezik a 7. § (5) bekezdése szerinti igazolással. e) aki a helyi lakásfenntartási támogatás folyósítása alatt a lakbér tekintetében hátralékot halmoz fel és hátralékát nem törleszti saját erőből, havonta legalább 10%-kal, de minimum 1000 Ft-tal. Nem kell hátralékként figyelembe venni azt a tartozást, aminek rendezésére adósságrendezés van érvényben és/vagy részlet-fizetési megállapodást kötöttek. (10) A helyi lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. (11) Akinek közüzemi számláinak kiegyenlítése tekintetében hátraléka keletkezett a helyi e lakásfenntartási támogatás folyósítása alatt, újbóli támogatás csak akkor állapítható meg, ha havonta a tartozás minimum 10%-át, de legalább 1,000 Ft-ot igazolhatóan a tartozás csökkentésére saját erőből fordít. Teljesítésként kell figyelembe venni azt, ha a tartozás törlesztésére részletfizetési megállapodást kötöttek. Ápolási díj 17. § (1) A jegyző ápolási díjat állapít meg az Szt. 41. §-ában, valamint a 43/A. §-ában meghatározott körben az Szt. vonatkozó szabályai szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eseten túlmenően a képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg 1 évre az ápolt személy hozzátartozójának az Szt. 43/B. § (1) bekezdésébe foglaltak alapján, amennyiben az ápoló és együtt élő családtagjai jövedelme alapján számított egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 150%-át és az ápolási díj megállapítását kérő személy egészségi állapota, életvitele alapján alkalmas az ápolásra. (3) A (2) bekezdésben meghatározott ápolási díj mértéke az Szt. 44.§ (1) bekezdés c) pontja szerint az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-a. (4) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban is részesülő jogosult esetében a (3) bekezdésben és az Szt. 44.§ (2) bekezdésében meghatározott mérték és a más rendszeres pénzellátás különbözete, mely nem lehet kevesebb 1000 Ft-nál. (5) A kérelemhez mellékelni kell az ápolandó személy háziorvosának – az Szt. 43.§ (1)-(3) bekezdésében meghatározott dokumentumok alapján kiállított szakvéleményét az ápolandó személy – Szt. 41.§ (3) bekezdése szerinti állapotáról és az állandó és tartós gondozásra való rászorultságáról. (6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni az Szt. 42.§ (2) bekezdésében foglalt esetekben. (7) Az Szt. 43/B.§ (3) bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján az ápolási tevékenységet a szociális hatáskört gyakorló szerv által felkért szociális szolgáltató központ vezetője ellenőrizheti. Az ápolási tevékenység nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről. (8) Az Szt. 43. § (4) bekezdése szerint az ápolási díjat kérelmező személy, illetve az ápolási díjat megállapító szerv felülvizsgálatot kérhet. Átmeneti segély 18. § (1) Az Szt. 45. §-ában meghatározott átmeneti segélyt állapíthat meg a Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt. (2) Az átmeneti segély formái a) egyszeri pénzbeli átmeneti segély b) krízissegély (3) Átmeneti segélyként egyszeri segély nyújtható ha kérelmezőnek olyan többletkiadása keletkezett amely a saját és családja létfenntartásához szükséges, de annak biztosítása átmenetileg megélhetési gondokhoz vezet, és családjában együtt élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át. (4) Csak különösen méltánylást érdemlő esetben állapítható meg átmeneti segély abban az esetben ha az előző segély odaítélésétől két hónap még nem telt el. (5) Átmeneti segélyként egyszeri krízissegély nyújtható ha kérelmező megélhetése általában biztosított, de előre nem látható esemény (pl: elemi kár, a családfenntartó halála, súlyos betegség stb.) miatt a kérelmező és a családjában élők létfenntartása veszélyeztetett. (6) Az egyszeri krízissegély maximuma a mindenkori legkisebb összegű öregségi nyugdíj kétszerese. (7) Különös méltánylást érdemlő esetben az átmeneti segélyt, krízissegélyt, a polgármester is megállapíthatja, erről az intézkedésről azonban a Szociális Oktatási és Művelődési Bizottságot a soron-következő bizottsági ülésen tájékoztatni kell. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 19. §
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás állapítható meg a Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság döntése alapján a gyermek részére, ha gyermeket gondozó család időszakos létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül. (pl: gyógyszerköltség kiegyenlítése, beiskolázási többletkiadás, egyéb különös méltánylást érdemlő, nem szabályozható helyzetbe kerül, feltéve hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 150%-át, gyermekét egyedül nevelő esetén az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az érvényes öregségi nyugdíjminimum 200%-át. A támogatás megállapítására ha rendkívüli helyzet miatt van szükség a polgármester is jogosult, erről azonban a Szociális Oktatási és Művelődési Bizottságot mint két ülés közt tett sürgős intézkedésről tájékoztatni kell. Temetési segély 20. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben temetési segélyt nyújt függetlenül a család jövedelmétől annak aki a meghalt személyeltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségeket viselte. (2) A temetési segély összege megegyezik a mindenkori nyugdíjminimum 70%-ával, száz forintra kerekítve a kerekítés szabályai szerint. (3) A kérelemhez csatolni, kell az eltemettetést végző szolgáltató által kiállított számlát, kérelmező jövedelemigazolását. 7. Természetben nyújtott szociális ellátások 21.§ Az e rendeletben szabályozott pénzbeli segélyformák helyett, vagy mellett nyújtható természetbeli segélyként a polgármester köztemetést rendelhet el, a jegyző méltányosságból közgyógyellátásra való jogosultságot állapíthat meg. Köztemetés 22. § (1) A közköltségen történő temetés elrendelésekor az Szt. 48. §-a, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet szerint kell eljárni. A közköltségen történő eltemettetést a polgármester határozata alapozza meg. (2) A köztemetés költségeként az önkormányzat csak a szolgáltatást végző temetkezési intézet által kibocsátott számlán szereplő, a kegyeleti szabályok betartásával indokolt temetkezési szolgáltatási, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) kormányrendelet 34. § (3) bekezdésében előírt költségeket ismeri el. (3) A köztemetés költségeinek megtérítésére vonatkozó szabályzást az Szt. 48.§ (3) bekezdése tartalmazza. Az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére külön a jegyző által megkötött megállapodás szerint kötelezi a polgármester a közköltségen történő temetést elrendelő határozat meghozatalával egyidejűleg. (4) Nem mentesíthető a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítése alól az a személy, aki a temetést szerződésben vállalta. (5) Amennyiben a köztemetési kérelem beérkezésekor, vagy a Polgármester eljárása során több, a közköltségen történő temetés költségeinek megtérítésére kötelezhető személy azonosítható be, akkor a költségek megtérítését az érintettek egybehangzó nyilatkozata szerint, vagy ennek hiányában, azonos arányban kell megállapítani.
Közgyógyellátás 23.§ Az Szt. 50. § (3) bekezdésébe értelmében a jegyző közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a) aki rendszeres gyógyító ellátásra szorul és b) családban élő esetén egy főre eső havi jövedelmük az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg, és akinek háziorvosa, kezelőorvosa által igazolt havi gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. c) egyedül élő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, és akinek háziorvosa, kezelőorvosa által igazolt havi gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság 24.§ Az Szt. 54. §-ában meghatározott esetekben a jegyző a jogosult részére hatósági bizonyítványt állít ki. Szociálpolitikai Kerekasztal 25. § (1) Az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltak szerint Diósjenő község Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt (továbbiakban: kerekasztal) hoz létre. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet hivatalos megnevezése Diósjenő Község Önkormányzatának Szociálpolitikai Kerekasztala. (3) A szociálpolitikai kerekasztal szavazati joggal rendelkező tagjai: a) Diósjenő Község Önkormányzatának polgármestere, b) Diósjenő Község Önkormányzatának alpolgármestere, c)Diósjenő Község Önkormányzata illetékességi területén működő önkormányzati intézmények vezetői d) Diósjenő Község Önkormányzat Képviselő-testülete által a Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság tagjai közül delegált két tag, e) Diósjenő Község területén működő karitász csoport vezetője (4) A szociálpolitikai kerekasztal ülésein tanácskozási joggal résztvevő állandó meghívottak: a) Diósjenő község illetékességi területén működő történelmi egyházak képviselői, b) Diósjenő község Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának jegyzője (5) A kerekasztal szakértő meghívottai: Diósjenő község területen működő egyéb szociális és gyermekvédelmi szervezetek képviselői (pl.: Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, Rétság Kistérség Szociális Szolgáltató Központ). A Szociálpolitikai Kerekasztal működése 26. § (1) A kerekasztal alakuló ülését e rendelet elfogadását követő három hónapon belül a polgármester hívja össze. (2) A kerekasztal alakuló ülésén dönt ügyrendjéről és megválasztja elnökét és annak helyettesét. Az alakuló ülésen túl a kerekasztal évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülést tart. (3) A kerekasztal üléseit a polgármester hívja össze. A működéssel kapcsolatos szervezési és
ügyviteli feladatok ellátásáról a polgármesteri hivatal gondoskodik. (4) A kerekasztal döntéseit a szavazati joggal rendelkezők szavazatai nyomán született határozatok formájában hozza. A határozatok meghozatalának szabályairól a kerekasztal ügyrendje rendelkezik. (5) A kerekasztal tevékenységéről évente tájékoztatja Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületét, valamint a delegált taggal rendelkező szociális intézményi fenntartókat. (6) A kerekasztal ügyrendjében meghatározott módon bővítheti a tanácskozási joggal meghívottak körét. 8. Személyes gondoskodást nyújtó Szociális szolgáltatások 27.§ A személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátási formák közül az önkormányzat a) étkeztetés (Szt. 62. §) b) házi segítségnyújtást (Szt. 63. §)) c) családsegítést (Szt. 64. §) d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (Szt. 65. §) e) nappali ellátás (idősek klubja) (Szt. 65/F. §. (1) a.)) f) gyermekek napközbeni ellátását (óvoda, napközi, menza) g) gyermekjóléti szolgáltatást biztosít 28. § A gyermekjóléti szolgáltatás 1997. évi XXXI. tv. 39 – 40.§-ában meghatározott feladatainak ellátását, a családsegítés az 1993. évi III. tv. 64.§-ban rögzített szolgáltatást Önkormányzatunk a Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal (székhelye: Nagyoroszi, Felszabadulás út 1.) kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja. Gyermekétkeztetés 29. § (1) A gyermekétkeztetés megszervezéséről az önkormányzat az általános iskolában és napközi otthonos óvodában az önkormányzat tulajdonában lévő vállalkozásban működtetett konyhai kapacitás felhasználásával gondoskodik. (2) A gyermekétkeztetésért a szülő (gyám, gondviselő) külön önkormányzati rendeletben meghatározott térítési díjat köteles az intézmények (iskola, óvoda) havonta előre megfizetni. (3) Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatás terhére a Szociális, Oktatási és Művelődési Bizottság döntése alapján a személyi étkeztetés térítési díját szociális rászorultság miatt csökkentheti. (4) A (3) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a gyermek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 100%-át. (5) Rendkívül méltánylást érdemlő esetben, (halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében) a Szociális Egészségügyi és Művelődési Bizottság méltányosságot gyakorolhat. Étkeztetés, ebédszállítás 30. § (1) Az önkormányzat étkezést és ebédszállítást biztosít a Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság döntése alapján azoknak a szociális rászorult személyeknek, akik a napi egyszeri meleg étkezést önmaguknak, ill. önmaguk és családjuk részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. (2) Étkezésben és ebédszállításban kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is aki, kora, vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.
Házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 31. § A házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az 1993. évi III. tv. 63. § és 65.§ban rögzített szolgáltatás meghatározott feladatainak ellátását Önkormányzatunk a Rétság Kistérség Szociális Szolgáltató Központtal (székhelye: 2651 Rétság, Rákóczi út 20.) kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja. Étkezés, ebédszállítás térítési díja 32. § (1) A szociális étkezésre/ebédszállításra jogosult személy térítési díját az ellátott jövedelmétől függően a szolgáltatást nyújtó által megállapított vendégétkeztetés térítési díjának %-ában kell az alábbiak szerint megállapítani de nem haladhatja meg az igénybe vevő havi jövedelmének 30%-át jövedelem kategória egyedül élő 20% mindenkori öregségi nyugdíj minimumtól 2.000.-Ft-tal alacsonyabb havi jövedelemig az intézményi térítési díj, ill. étkezésnél vendég étkezési térítési díj 40% mindenkori öregségi nyugdíj minimumtól 1.000.-Ft-tal alacsonyabb havi jövedelemig az intézményi térítési díj, ill. étkezésnél vendég étkeztetés térítési díj 60% mindenkori öregségi nyugdíj minimummal egyező havi jövedelemig az intézményi térítési díj, ill. étkezésnél vendég étkezési térítési díj 80% mindenkori öregségi nyugdíj minimum + 1.000Ft. havi jövedelemig az intézményi térítési díj, ill. étkezésnél vendég étkezési térítési díj 100% mindenkori öregségi nyugdíj minimum + 2.000Ft. havi jövedelemig az intézményi térítési díj, ill. étkezés esetén vendég étkezési térítési díj
családban élő 40% 50% 70% 90% 100%
(2) Az étkeztetés ebédszállítás és házi segítségnyújtás személyi térítési díját a szociális körülmények alapján az (1) bekezdésben meghatározottól alacsonyabb mértékben is megállapíthatja a Szociális Oktatási és Művelődési Bizottság. (3) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét (4) A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; b) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. c) Ha a házi segítségnyújtás keretében étkezést és ebédhordást is biztosítanak, a személyi térítési díj együttes összege nem haladhatja meg a gondozott rendszeres havi jövedelmének 30%-át. Nappali ellátás, Idősek Klubja 33. § (1) Az Önkormányzat által működtetett Idősek Klubjába Diósjenőn bejelentett lakóhellyel rendelkező, a saját otthonukban élő, tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk
vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek vehetők fel. (2)Az idősek klubjában gondozottak részére hetente legalább egy alkalommal orvosi ellátást kell biztosítani. (3) A gondozottak kötelesek az étkezésért a Képviselőtestület által külön rendeletben meghatározott intézményi térítési díj figyelembevételével jövedelmüktől függő személyi térítési díjat fizetni. (4) Az intézményi ellátásért fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének a) 15%-át ha nem veszi igénybe az étkeztetést b) 30%-át ha étkeztetést is igénybe veszi (5)Az idősek klubjába való felvételt az intézmény vezetőjének intézkedése alapozza meg. (6) Az Idősek Klubja működésével kapcsolatos jelen rendeletben nem szabályozottak tekintetében az Szt. vonatkozó szakaszai és az Szt. végrehajtására kiadott Kormányrendelet vonatkozó szakaszai az irányadók. (7) A személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátások iránti kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet szerinti, a kérelmezett szociális ellátás igénybevételéhez szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat, valamint azokat, melyek felhasználásával az intézményvezető az Szt. 20.§ (1) bekezdésében előírt kötelezettségének megfelelően elkészíti és vezeti az Szt. 20.§ (2) bekezdése szerinti nyilvántartást. 9. Záró rendelkezések 34.§ (1) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. augusztus 31-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 4/2009. (II. 25.) sz. rendelettel módosított 2/2006. (I. 30.) sz. a Szociális igazgatósról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései, a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. rendelkezései szerint nyújtandó egyes ellátási formák megállapításáról szóló helyi rendelet. Tóth János polgármester
Repiczki Zsuzsanna jegyző
Záradék A rendelet kihirdetése 2011. október 3. a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján megtörtént.
Repiczki Zsuzsanna jegyző
