A Nemzeti Média- és hírközlési Hatóság Médiatanácsának 93/2011. (I.12.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 185. §-ában biztosított jogkörében a Magyar RTL Televízió Zrt. (1222 Budapest, Nagytétényi u. 29.) médiaszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot
A Médiatanács megállapítja, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. médiaszolgáltató RTL Klub adóján 2010. április 25-én 21:47-kor közzétett „Heti Hetes” című műsorszám kapcsán megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló, 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 5/B. § (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezést. A törvénysértés miatt a Médiatanács az Mttv. 187. § (8) értelmében a médiaszolgáltatót a műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1.9. pontja alapján 3.678.764-Ft, azaz hárommillió- hatszázhetvennyolcezer - hétszázhatvannégy forint megfizetésére kötelezi a médiaszolgáltatót.
A Médiatanács megállapítja továbbá, hogy a Magyar RTL Televízió Zrt. médiaszolgáltató RTL Klub csatornáján 2010. április 25-én 21:47-kor közzétett „Heti Hetes” című műsorszám április 24-és 25-én 05.00 és 21.00 óra között 12 alkalommal közzétett műsorelőzeteseivel megsértette az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Médiatanács az Mttv. 187. § (8) értelmében a médiaszolgáltatót a műsorszolgáltatási szerződés 11.6.1.5. pontja alapján 919.619-Ft, azaz kilencszáztizenkilencezer – hatszáztizenkilenc forint megfizetésére kötelezi a médiaszolgáltatót. A kiszabott kötbér hét napon belül kell megfizetni az NMHH Médiatanácsa MÁK 1003200000295141-00000024 sz. számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Médiatanácshoz benyújtandó keresetlevéllel. Indokolás
A Médiatanács az Rttv. 41.§ (1) b) pontja alapján hatósági ellenőrzés keretében hivatalból vizsgálta a médiaszolgáltató 2010. április 25-i műsorfolyamát, melynek során a következőket tapasztalta:
az Rttv. 5/B.§ (3) sérelme A médiaszolgáltató RTL Klub csatornáján április 25-én 21 óra 47 kezdettel a „Heti Hetes” című műsorszámot sugározta, amelyet az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdése szerinti II. korhatári kategóriába sorolt, s ennek megfelelő jelzéssel tett közzé. A hatósági ellenőrzés megállapításai szerint a vizsgált alkotásban halmozottan szereplő, s a kisípolások ellenére is jól hallható káromkodások, obszcén kifejezések miatt indokolt lett volna a műsorszámot magasabb kategóriába sorolása, ezért jelen eset kapcsán vélelmezhető az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdésének a sérelme. Emellett a médiaszolgáltató a műsorszám előzeteseit 12 alkalommal 05:00 és 21.00 között tette közzé, így feltehetően sérült az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdésében foglalt rendelkezés. A Médiatanács a hatósági ellenőrzés eredménye alapján vélelmezte az Rttv. 5/B.§ (3) és az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdéseinek a sérelmét a médiaszolgáltató részéről. A Médiatanács a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2010. október 21-én kelt levélben küldte meg a médiaszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, mely kapcsán a médiaszolgáltató az alábbi nyilatkozatot tette: A műsorszám a nézők könnyed vasárnap esti szórakozását szolgálja, ezért a szereplők pont e könnyed, szórakoztató jelleg, valamint a humor, mint műfaji sajátosság jegyében gyakran a hagyományosan a nyomtatott és elektronikus médiában megszokott és alkalmazott nyelvezettől eltérőt használnak. A laza, hétköznapi beszédmód és az ehhez konvergáló kifejezések használata azért is hangsúlyosabb eme műsorszám esetén a szokásosnál, mert a szereplők egyrészt civil életük, szakmájuk révén is hosszú ideje ismerik egymást – sőt nem egyszer barátoknak tekinthetők – másrészt viszont a műsor keretein belül is már több, mint tíz éve együtt szerepelnek, azaz egy baráti társaságot alkotnak. A baráti társaságokban, beszélgetésekben használt hangnem, szóhasználat és stílus pedig sokszor nem követi a sajtótermékekre jellemző, és számukra megkövetelt standardot. Ezen probléma feloldására a nem megfelelő kifejezések „kisípolása”, azaz a sajtóban általánosan nem használt, vulgáris szavak érthetetlenné tétele azok számára, akiknek a szellemi, erkölcsi fejlődésére a szóhasználat negatív hatást gyakorolhat. A médiaszolgáltató véleménye szerint a „Heti hetes” című műsorszám nem meríti ki az Rttv. 5/B.§ (3) bekezdésében előírt, a III. korhatári kategóriára jellemző feltételeket, így nem utal semmilyen módon erőszakra vagy szexualitásra, és erőszakosan megoldott konfliktusok sem szerepelnek benne. Határozott véleménye a médiaszolgáltatónak, hogy az olykor valóban elhangzó vulgáris kifejezéseket „kisípolta” és ezáltal tizenhat éven alatti aluliak számára érthetetlenné tette, ezáltal biztosítva, hogy, amit a tizenhat év alatti nézők nem érthetnek, az nem is befolyásolhatja kedvezőtlenül az erkölcsi fejlődésüket. Emellett hangsúlyozta a médiaszolgáltató, hogy a műsorszámot a III. korhatári kategóriás műsorszámokra előírt időpontban, vagyis 21:47 perckor sugározta. A hatósági ellenőrzés megállapításaiban médiaszolgáltató az alábbiakat nyilatkozta:
2
tételesen
felsorolt
észrevételekre
a
21:54:43-21:55:23 A műsorvezető az izlandi vulkán nevét többszöri neki futásra is nehezen tudta kiejteni, s viccel próbálta elütni e kudarcának az élét, de az abban szereplő trágár kifejezést maga is elharapva, halkan mondta és az kisípolásra is került. 21:59:43-21:59:30 A Bajor Imre által használt kifejezés Gyurcsány Ferenc után szabadon szállóigévé vált és heteken, hónapokon keresztül számtalanszor hallható volt a hírcsatornákon és hivatalos sajtótájékoztatókon is. 21:59:56-22:00:10 A Bajor Imre által használt kifejezés, amelyből csak az első került kisípolásra, a médiaszolgáltató véleménye szerint nem okozhatta a kiskorúak erkölcsi és szellemi fejlődésének defektusát, valamint apró technikai malőrként is felfogható, hogy csak az első került kisípolásra. 22:00:58-22:01:15 Farkasházy Tivadar kifejezése „kisípolásra” került. 22:18:34-22:19:03 Hajdu Steve vicce nem volt hangsúlyos, ugyanis pont a kifogásolt tartalom elhangzásakor a képen dominánsan jelenlévő esemény másik két szereplő, „összepacsizása” volt, így a kifejezés partikulárissá, és alig észlelhetővé vált. 22:22:33-22:22:44 Gálvölgyi János által használt kifejezés „kisípolásra” került. 22:44:54-22:48:25 Hajós által használt kifejezés „kisípolásra” került. 22:44:54-22:48:25 A Kern András által felolvasott fiktív levél formáját és nyelvezetét Petőfi Sándortól, koszorús költőnktől kölcsönözte, az abban szereplő trágár kifejezéseknek művészi és stilisztikai hatáskeltés a célja egy egyértelműen indulatos, politikai pamflet formájában. Mind a témaválasztás, mind Petőfi Sándor életműve megköveteli, hogy ezen művészeknek a műsorszámban elhangzott parafrázisa formailag (azaz indulatszavak, illetve trágár kifejezések használatában) sértetlen, eredeti állapotában megmaradjon, csupán a politikai tartalom kerüljön aktualizálásra. 22:51:29-22:51:55 Hajós által használt kifejezés „kisípolásra” került. A médiaszolgáltató szerint az elhangzottak esetében annak van jelentősége, hogy a szereplők véleménye a műsorszámban viccek között, viccként hangzott el, így azok megítélésekor a viccet, mint műfaji kategóriát kell alapul venni. A kifogásolt közlések formátuma a klasszikus viccformátumot követi és az elhangzottak nem haladták meg az esetleges trágárságok közepesen erős szintjét. A médiaszolgáltató meggyőződése szerint a kifogásolt adásban, sem az idézett mondatokban, és párbeszédben nem hangzott el semmi olyan, ami a 12 év alatti korosztály számára szülői magyarázattal nem lenne feldolgozható, és amit a serdülők önállóan nem érthettek volna meg. Egyebekben a közzétett tartalmak olyanok, amelyek egy része szólás - mondás, gúnyolódás vagy más ismert és a hétköznapi nyelvben használt nyelvi formula, amit a fiatalok már vagy jól ismernek, esetenként használnak is, vagy ha nem ismerik és használják, akkor azokat a „kisípolás” miatt nem is érthetik. A műsorszámban elhangzottak a szórakoztatás szintjén kezelendők.
3
A fentiek alapján a médiaszolgáltató véleménye szerint jelen esetben nem sértette meg az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/A.§ (2) bekezdéseit, ezért kérte a Médiatanácsot, hogy a vele szemben indított közigazgatási eljárást szüntesse meg, illetőleg amennyiben erre nincs mód, akkor az általa tett nyilatkozatban foglaltakat a szankció kisszabásakor vegye figyelembe. A médiaszolgáltató kérte a hatóságot, hogy a vele kiszabandó szankció mértékének a meghatározásakor vegye figyelembe, hogy a műsorszerkesztésében az elmúlt években hasonló eset alig fordult elő. A Médiatanács a médiaszolgáltató nyilatkozata és a rendelkezésére álló adatok alapján az alábbi álláspontot alakította ki: A médiaszolgáltató RTL Klub csatornáján 2010. április 25-én 21:47-kor közzétette a „Heti Hetes” című műsorszámot, melyet az Rttv. 5/B.§ (2) bekezdése szerinti II. kategóriába sorolt. Tartalom: A Heti hetes az RTL Klub vasárnap esti közéleti szórakoztató műsora, melyben a résztvevő hét sztár, illetve közéleti személyiség az adott héten történt érdekes hírekre, eseményekre reflektál, legtöbbször humoros megjegyzések, időnként előre megírt monológok, „levelek” formájában. A híreken túl a kötetlen beszélgetés anekdotázásra és egymás kifigurázására is alkalmat ad a szereplőknek. A vicceket a stúdióban ülő közönség – akiket egyébként nem mutat a kamera – nevetéssel és időnként tapssal honorálja. A vizsgálat eredménye: A II. kategóriába olyan műsorok tartoznak, amelyekben a jelenetek és a mondanivaló egy 12 évesnél idősebb számára önállóan, egy fiatalabb számára pedig szülői magyarázattal megérthető, illetve nem tartalmaz olyan elemeket, amelyek káros hatással lennének a 16 éven aluli gyerekek szellemi, pszichológiai és erkölcsi fejlődésére. A korhatár helyes meghatározásánál a műsorszám kiskorúakra gyakorolt összhatását kell figyelembe venni, vagyis a szóhasználat, a képi megjelenítés, az akusztikus elemek és a tartalmi mondanivaló elemzése alapján kell a mérlegelés szempontjait kialakítani. A műsorszám az alábbi tartalmak, illetve elemek miatt magasabb korhatári kategóriába sorolandó: a műsorszám műfaját tekintve közéleti szórakoztató műsor, amelynek fő célja a nézők szórakoztatása. Ennek megfelelően az egyes adások témáit meghatározó híreket röviden ismertetik, majd a szereplők célja az, hogy minél rövidebb idő alatt poént csináljanak belőle, kifigurázzák, kikarikírozzák a hallottakat. A vulgáris nyelvhasználat – értelmezésünkben - jóval meghaladta azt a szintet, ami a II. korhatári kategóriába sorolt műsorszámok esetében még elfogadható. A szexuális töltetű obszcén kifejezések (fasz, kurva, baszd meg, kúr, picsa, pina) említései gyakoriak voltak, továbbá meghaladták a közepesen erős mértéket. Kifogásolható a műsorszerkesztők gyakorlata is, mivel a trágár kifejezéseket olyan röviden sípolták ki, hogy a szavak attól még könnyedén beazonosíthatóak maradtak, a sípolás inkább csak figyelemfelhívó jelzésként funkcionált. Több esetben is előfordult a kifogásolt adásban, hogy a trágár szavakat elmulasztották kisípolni, így azok teljes egészében benne maradtak az elhangzott szövegekben („Akkor ezt elkúrtam.”; „… ne baszogasd!”; „Figyelj, ilyenek a csontvázak, hogy addig kúrja az ember, amíg ki nem esik.”). A 22:45:54 és 22:48:25 között sugárzott műsorrészben az egyik szereplő (Kern András) egy általa megírt fiktív parlamenti jegyzőkönyv részletét olvasta fel. A szöveg rímekbe szedett interpellációkat tartalmazott, amelynek minden mondatában valamilyen obszcén szó vagy kifejezés szerepelt, az iromány humora ezeken a vulgáris részleteken alapult. A trágár szavak öncélú használata különösen e programrészletre volt jellemző, amit a műsor szereplői is érezhettek, ugyanis először maga az előadó, majd az egyik beszélgetőtársa kezdett el mentegetőzni a felolvasott trágár szöveg miatt. Ez a mentegetőzés azonban önmaguk felmentése volt a felelősség alól, mondván, hogy a nézők,
4
sőt a fiatalok is így beszélnek egymás között – és véleményük szerint ez elegendő indok arra, hogy öncélúan trágárkodhassanak. Emellett még a művészet funkcióját hozták fel érvként, miszerint a művészet feladata tükröt tartani az emberi természetnek. A műsor során elhangzott poénokat, köztük az obszcenitásra kihegyezetteket is, a közönség folyamatosan hallható nevetéssel és tapssal jutalmazta. A szereplők közönséges nyelvhasználata alkalmas volt a kiskorú nézők fejlődésének hátrányos befolyásolására. Erre mutatott rá a Fővárosi Ítélőtábla a 2.Kf.27.259/2004/3. számú ítéletében, amikor kimondta, hogy: „Súlyosan káros hatással van a kiskorúak erkölcsi fejlődésére, a kulturált viselkedés elsajátítását kifejezetten gátolja az, hogy egy televízió műsorban felnőttek folyamatosan válogatott trágárságokat mondanak egymásnak, és a nyílt színen összeverekednek.” Ugyanebben az ítéletben mondja ki az Ítélőtábla, hogy „káros az is, ha az önuralom teljes hiányát mint lehetséges és elfogadható magatartásformát mutatják be, (…)”. . A hatóság 1494/2002. (X. 17.) sz. határozata kimondta, a műsorszámok minősítésénél a médiaszolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy a gyermek fejlődésében meghatározó jelentőséget tulajdonítanak a 12-16 év közötti életkornak, mivel erre az időszakra tehető a gyermekek világképének, értékrendszerének kialakulása. Az ifjúság ebben a korban eszményképeket keres, melyek követendő példák lehetnek a számára. Erre a törekvésre a televízióban látott hétköznapi hősök, sztárok gyakran kínálnak fel modelleket, amelyeket a fiatalok még kritikátlanul fogadnak el, illetve a csekély élettapasztalatuk miatt nehezen ítélhetik meg a közvetített magatartásmodell erkölcsi és társadalmi elfogadottságát. A Heti hetesben látott médiaszemélyiségek viselkedésmódja az erre egyébként is fogékony kamaszokat megerősíthette a rossz beidegződéseikben. A kifogásolt tartalmak és jelenetek: 21:54:43–21:55:23 Jáksó László az izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörésének lehetséges okairól és következményeiről szóló rövidhírt olvasott fel, amely során a szereplők a természeti képződmény nehezen kiejthető nevét használták humorforrásnak: Jáksó László: „Az interneten számtalan feltételezés jelent meg az izlandi vulkánkitöréssel kapcsolatban. […] Mások attól félnek, hogy a légkörbe kerülő por csökkenti a Föld felszínét érő napsugárzás erejét, így az átlaghőmérséklet is csökkenhet bolygónkon, továbbá kitörésre késztetheti a…” – a műsorvezető teátrális szünetet tartva készült a vulkán nevének kimondására. Hajós András: „Hallgatunk.” Hajdu Steve: „H-val mondjad.” Jáksó László: „Eyja… Eyjafjallajökull ööö kull kurva anyja (a trágár szót egy pillanatra elnémítják, de azért kivehető marad) vulkán működése a tőle 20 kilométerre lévő Katla – na ugye, így kell elnevezni – tűzhányót is, ami viszont globális katasztrófát idézhet elő.” A közönség hangos nevetéssel jutalmazta a poént. 21:59:09–21:59:30 A beszélgetés még mindig a nehezen kiejthető helységnevekről folyt: Hajós András: „Balatonszárszó, az se lehetett könnyű az NDK-soknak. Azért csak ide találtak.” Bajor Imre: „Őszöd se volt könnyű.” Gálvölgyi János: „Hagyd már ezeket a posztkommunista megjegyzéseidet már!” Bajor Imre: „Akkor ezt elkúrtam.” (nem sípolták ki) A közönség hangos nevetéssel, tapssal és füttyel kísérte a színész megjegyzését.
5
21:59:56–22:00:10 Bajor Imre: „Egyébként föl van fedezve Amerika? Megőrülök! Most hallom először!” Hajós András: „Mit gondolsz, a whiskey-d honnan van?” Bajor Imre: „Ne baszogasd a skótokat, ne baszogasd!” (az első trágár szót kisípolták, a másodikat már nem) A közönség tapsol. 22:00:58–22:01:15 Farkasházy Tivadar: „…És ott volt egy ilyen pálinkabolt, és nézelődtem, és akkor láttam dermedten, hogy az a pálinka, amit én nyugodtan iszogatok otthon, az három és fél deci, és kilencezer forintba kerül, tehát egy liter jó magyar pálinka huszonötezer forint. Hát háromezer forintért már kapok, baszd meg, whiskeyt, hát akkor?” (kisípolták, de érthető maradt) A közönség kirobbanó nevetéssel díjazta a hallottakat. 22:18:34–22:19:03 Farkasházy Tivadar: „Nemrég volt ez a Vacsoracsata, és amíg ezek kint azt a svájcisapkát kirántották, én mindkettőtök szekrényébe benéztem, és tele van csontvázzal.” Hajdu Steve: „Az az egyik szeretőm volt. […] Figyelj, ilyenek a csontvázak, hogy addig kúrja az ember, amíg ki nem esik.” 22:22:33–22:22:44 Gálvölgyi János: „De hát ilyen hakniban volt, ugye, mikor kiment a konferenciára, és azt mondta: »Köszöntöm Hajdú-Bihar megye kedves lakosait!« Aszondja: »Siófokon vagyunk, bazmeg!«” (kisípolták, de érthető maradt) A közönség tapsol. 22:44:58–22:45:33 Hajós András rímekbe szedve eljátszotta az egyik hírt, melyben az MDF és az SZDSZ közötti kapcsolat megszakadásáról esett szó: Hajós András: „Gyere be, gyere be, bajszos MDF-legény, megsült már neked a jó nagy túrós lepény. Kéretlek, kéretlek, SZDSZ-leányka, álljál be nálunk a…” Kern András fejezi be helyette: „…anyám picsájába.” (kisípolták, de érthető maradt) A közönség tapsol, miközben a többiek megjegyzik: „Ez a beszéd! Ő is néprajzos volt!” Gálvölgyi János az órájára nézve dicséri Kernt: „És milyen sokáig bírtad, Andris!” Majd a közönséghez intézi: „Azért ha megszólal, mond valamit.” Kern András: „Csak kerestem egy rímet, mert láttam, hogy nem találja.” A közönség az egész jelenet alatt hangosan nevet. 22:45:54–22:48:25 Miután a műsorvezető felolvasta, hogy a reformkor politikusai is kifejezetten trágár szavakkal illették egymást, amit az időnként rímekbe szedett levelezésükből tudunk, Kern András egy fiktív parlamenti jegyzőkönyvrészletet olvasott fel 2007-ből: Kern András: „Napirend előtti felszólalásra nyújtott be interpellációt Tóth István Fidesz-KDNP közös képviselő az egészségügyi miniszterhez Mi a faszt akartok már megint? címmel. Tóth István: »Ti gyáva faj, ti ócska lelkek, hát mi a faszt akartok megint? Szar vizitdíjat fizettetni mivelünk jó kényetek-kedvetek szerint? Mennétek hát kurva anyátokba, s vonjátok vissza törvényetek, vagy népszavazást csinálunk rögvest ellenetek, baszd meg!« Házelnök: »Két perces válasz Ló Ottó egészségügyi minisztert illeti meg, miniszter úr!« »Elnök úr, képviselőtársaim, barmok! Hogy a picsába nem értitek meg, mit akarok! Hogy ne kelljen hálapénzt fizetni, ezt oly kurva nehéz nektek megérteni? Háromszáz rongyos forint terhelné a magyart, mit bármely orvos úgyis elvenne majd, meggyilkoltatnád e honnak számos derék fiát, ahelyett hogy a nőgyógyász ingyen vizsgáljon pinát?« […] Házelnök: »…Népszavazás mehet, az ülést lezárom, mindenki mehet a picsába!«” (a trágár szavakat részlegesen kisípolták) A közönség hosszasan tapsol. Kern András: „Csúnya szavak voltak benne, én tudom, de tényleg, a reformkoriak is ilyen csúnya szavakat használtak, úgyhogy innen üzenem a feleségemnek, hogy nem akartam én csúnya…, mert ő azt mondta, ezt nem lehet fölolvasni, ez annyira durva.”
6
Hajós András: „De egymás között az emberek így beszélnek, mi is egymás között így beszélünk, [a közönséghez fordulva] maguk is így beszélnek egymás között, a fiatalok is így beszélnek, maguk a politikusok is így beszélnek az interjúkon kívül…” Kern András: „És mi a művészet lényege? Tükröt tartani mintegy a természetnek.” 22:51:29–22:51:55 Farkasházy Tivadar: „Most tényleg, az egypúpú tevén hol kell ülni?” Hajós András: „Ki van írva, hogy bár vagy espresso, és ott kell ülni, és nézni a többi hülye turistát, hogy felülnek a negyven fokos melegben. Ki a fasznak (kisípolva) kell egy tevére fölülni, hát komolyan? Hát elmennek emberek egy országba azért, hogy ráülhessenek egy állatra? Most komolyan! Hát miért nem megy ki, mondjuk, a Börzsönybe, azt ül rá egy sünre? Hát az is legalább olyan egzotikus, miért kell egy tevére ráülni?” A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a vizsgált alkotásban a halmozottan előfordult és a kisípolás ellenére is jól érthetően elhangzott káromkodások miatt indokolt a műsorszám III. korhatári kategóriába történő átsorolása. Az AGB Nielsen Médiakutató Kft. adatai szerint a 4-17 éves korosztály 17,5 %-a választotta ezt a műsorszámot az éppen aktuális kínálatból. E korosztály csaknem 80.000 tagja nézett legalább egy percet a kifogásolt adásból. A Fővárosi Ítélőtábla 2. Kf.27.311/2005/4. számú ítéletében kimondta, hogy „[…] a felnőtté válás időszakában lévő 12/14-18. év közötti kiskorúak korosztályának az erkölcsi fejlődése kialakulásában fontos szerepe van a felvilágosító tevékenységnek, azonban nem közömbös, hogy […] a családi életekben felmerülő és a felnőttek közti a mindennapitól eltérő problémákról, azok megoldási lehetőségeiről családi vagy iskolai körben, tárgyilagos módon esik szó, avagy ezt nélkülöző, felszínes módon”. Ugyanez az ítélet megerősítette azt is, hogy „[…] a „show műfaj” […] a deviáns magatartásformák nevelő, tanító, figyelemfelkeltő célzattal való bemutatására sok esetben a meghívott vendégek megnyilvánulásai okán, avagy a felhasznált dramaturgiai megoldások miatt – nem nyújt megfelelő teret”. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.250/2006/6. számú ítélete a műsorszámok korhatárbesorolásával kapcsolatban az alábbiakat mondta ki: „A Fővárosi Ítélőtábla már több döntésében foglalkozott az Rttv. kiskorúak védelmét szolgáló rendelkezéseinek értelmezésével és e körben az alábbiakat emelte ki. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi IV. törvény 12. §-a szerint kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be kivéve, ha házasságot kötött. Kiskorú néző tehát lehet óvodás, illetve iskolás gyerek is, ugyanaz a műsor más hatást vált ki egy 6 éves, és mást egy 12, vagy 16 éves nézőben. Ezért kiemelten fontos, a műsorszámok megfelelő minősítése, közzététele korhatár szerint.” A médiaszolgáltató bizonyos esetekben igyekezett az obszcén és trágár kifejezéseket „kisípolni”, azonban ez azért nem értékelhető maradéktalanul, mert egyes esetekben a sípolás ellenére is érthetőek voltak a trágár kifejezések, továbbá egyes közönséges kifejezések „eltüntetésére” nem is törekedtek. Ezek az elemek egyértelműen nem szolgálják a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi fejlődését, amellyel kapcsolatban a Fővárosi Bíróság 3.K.33902/2005/7. számú ítélete az alábbiakat mondta ki: „a kiskorúak egészséges erkölcsi, szellemi, pszichikai fejlődése olyan alkotmányos érték, amellyel szemben minden más alkotmányos szabadságjognak engednie kell. A véleménynyilvánítási, műsorszerkesztési, műsorszolgáltatási szabadság csak ezen érték maximális védelmét figyelembe véve valósulhat meg. Kétség esetén kizárólag a túlzott védelem lehet az elfogadható mérce.” A műsorszámban elhangzó trágár, durva szavak, kifejezések kiskorúakat veszélyeztető jellegét az is erősítette, hogy azokat közismert, népszerű emberek, sztárok irodalmi művek mintájára írt szövegekben, dalokban helyezték, ráadásul oly módon, hogy azokat laza, humoros nyelvezetbe öltöztették, amiket a közönség hangos tapssal és nevetéssel
7
jutalmazott, azon káros magatartásmintákat közvetítve ezáltal a 16 éven aluli kiskorúak felé, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulások, kifejezések népszerűek, s elfogadottak a felnőttek körében. Ezt ráadásul jelen esetben ki is hangsúlyozta Kern András az egyik szereplő, aki az általa felolvasott, trágár szavakat is tartalmazó írás után a következőket mondta: „De egymás között az emberek így beszélnek, mi is egymás között így beszélünk, [a közönséghez fordulva] maguk is így beszélnek egymás között, a fiatalok is így beszélnek, maguk a politikusok is így beszélnek az interjúkon kívül…” Kern András: „És mi a művészet lényege? Tükröt tartani mintegy a természetnek.” Kern András ezen megnyilvánulása azt közvetíthette a 16 éven aluli korosztály felé, hogy az ilyen jellegű nyelvhasználat teljes mértékben elfogadott, hétköznapi, szokásos, sőt még népszerű is az egész társadalom számára. Ezek alapján megállapítható, hogy jelen esetben a médiaszolgáltató megsértette az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést, amely kimondja: „Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.” , az Rttv. 5/A.§ (2) bekezdésének a sérelme A fentiek mellett a médiaszolgáltató a program előzeteseit – a megküldött jegyzőkönyvei alapján – 21 óra előtt az alábbi időpontokban tette közzé: dátum 20100424 20100424 20100424 20100424 20100424 20100425 20100425 20100425 20100425 20100425 20100425 20100425
csatorna RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub RTL Klub
cím HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ HETI HETES PROMÓCIÓ
kezdés 11:57:36 12:49:04 15:12:08 16:40:19 20:31:39 11:28:54 12:29:49 13:39:41 15:08:12 17:01:14 18:21:26 20:12:55
vége 11:58:05 12:49:34 15:12:38 16:40:48 20:32:09 11:29:24 12:30:19 13:40:11 15:08:42 17:01:44 18:21:55 20:13:25
tartam 0:00:29 0:00:30 0:00:30 0:00:29 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:30 0:00:29 0:00:30
Az előzőek alapján megállapítható, hogy sérült az Rttv. 5/A. § (2) bekezdése is, amely előírja, hogy a „Műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető.”. A szankció mértékének megállapítása a fenti indokok és az alábbi jogszabályhelyek alapján történt: 2011. január 1-jén lépett hatályba médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény. Az Mttv. 216. § (1) bekezdése szerint: „Az e törvény hatálya alá tartozó, a Médiatanács vagy a Hivatal előtt folyamatban lévő eljárásokban e törvény hatályba lépése után - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - e törvény szabályait kell alkalmazni.
8
A 216. § (3) bekezdése azt írja elő, hogy „E törvény hatálybalépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.” Az Mttv. 187. § (8) bekezdése szerint: A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti. Fentiek alapján a Médiatanács a törvénysértés megállapítása során az Rttv. szabályait alkalmazta, a szankció meghatározása során az Mttv. 187. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján szabta ki a műsorszolgáltatási szerződés szerinti kötbért. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.9 pontja a következőket tartalmazza: „A Törvény 5/B. § (3) bekezdésében foglaltak megszegése esetén, amennyiben az 05.00 és 21.00 óra között történik, a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,3% százaléka, amennyiben 21:00 és 05.00 között történik a kötbéralap 0,2% százaléka.” A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja értelmében: "A Törvény 5/A. § (2) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának 0,05 százaléka. " A hatóság 2010. évben összesen tíz határozatában szankcionálta a műsorszolgáltatót az Rttv. kiskorúakra vonatkozó rendelkezéseinek megsértése okán. [257/2010. (II. 10.), 293/2010. (II. 17.), 295/2010. (II. 17.), 350/2010. (II. 24.), 389/2010. (Ill. 3.), 532/2010. (Ill. 24.), 627/2010. (IV. 7.), 629/2010. (V. 7.), 784/2010. (IV, 28.), 864/2010. (V. 5.)] A hatóság a 2010. évben hét határozatában sújtotta kötbér szankcióval a műsorszolgáltatót az Rttv. 5/B.§ (3) és 5/C.§ (2) bekezdésének megsértése miatt. A Médiatanács véleménye szerint indokolt ismételten súlyos szankció alkalmazása, hiszen a médiaszolgáltató rendszeresen nem tanúsít jogkövető magatartást az Rttv. kiskorúak védelmében lefektetett rendelkezése kapcsán. Mivel a médiaszolgáltató gyakorlatában nem tapasztalható előrelépés, rendszeresen megsérti a törvény kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezéseit, a Médiatanács jelen esetben - a médiaszolgáltató jogkövető magatartásának ösztönzése érdekében - kötbér szankciót alkalmazott a médiaszolgáltatóval szemben, az alábbiak szerint: A Műsorszolgáltatási Szerződés fent idézett rendelkezéséből következően jelen esetben a médiaszolgáltató az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértéséért a kötbéralap 0,2 %-ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezhető. A jogsértés elkövetésének idején a kötbéralap Üzleti titok , ezért a kötbér összege az Rttv. 5/B. § (3) bekezdésének megsértése tekintetében 3.678.764-Ft. A Műsorszolgáltatási Szerződés 11.6.1.5. pontja értelmében jelen esetben a médiaszolgáltató az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértéséért a kötbéralap 0,05 %- ának megfelelő összegű kötbér megfizetésére kötelezhető. A jogsértés elkövetésének idején a kötbéralap Üzleti titok , ezért a kötbér összege az Rttv. 5/A. § (2) bekezdésének megsértése tekintetében 919.619,- Ft. A kötbérfizetési kötelezettségre vonatkozóan a Műsorszolgáltatási Szerződés 11.4 pontja az alábbiakat tartalmazza: „Ha a Műsorszolgáltató a Szerződésben vagy a Törvényben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti, a 11.5 és 11.6 pontban meghatározott mértékű kötbért köteles
9
az ORTT-nek megfizetni, az ORTT erről szóló igénybejelentésének vételét követő 7 napon belül.” A Médiatanács a fentiek kifejtettek alapján a rendelkező rész szerint határozott. Az eljárás során a Ket. 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Mttv. 163. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, de annak bírósági felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül közigazgatási bíróságtól lehet kérni. Budapest, 2011. január 12.
A Médiatanács nevében
Szalai Annamária elnök
dr. Vass Ágnes hitelesítő tag
10
