28/2011. sz. elıterjesztés A határozati javaslat elfogadásához a Képviselı-testület Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló, többször módosított 7/2006. (IV.14.) sz. önkormányzati rendelete 28. § (7) bekezdés f/ pontja alapján minısített többség szükséges. Tárgy: Javaslat Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére 2011. évben nyújtandó béren kívüli juttatások és a cafetéria keret összegének megállapítására. Tisztelt Képviselı-testület! A Képviselı-testület és szervei – munkaterv szerint - 2011. évi január havi rendes üléseiken vizsgálják és határozzák meg az Önkormányzat fenntartásában és mőködtetésében álló valamennyi helyi önkormányzati költségvetési szerv rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói (köztisztviselıi, közalkalmazottjai) körét érintı 2011. évben nyújtható és nyújtandó béren kívüli juttatások és a cafetéria keretre, és annak összegére vonatkozó indítványokat, javaslatokat. Ennek részeként, szintén az Önkormányzat 2011. évi költségvetése tervezéséhez kapcsolódóan szükséges megvizsgálni, és megállapítani, Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói), részére 2011. évben nyújtandó béren kívüli juttatások körét, továbbá a cafetéria keret összegét. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérıl szóló 2010. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 59. §-ának (3) bekezdése bruttó 200.000.- Ft összegben határozta meg a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafeteria keretét. Az új, 2011. január 01. napjától kezdıdı hatállyal bevezetett szabályozás vonatkozik a 2011. évtıl egyes – jellemzıen nem pénzbeli – juttatásokra. Ezzel egyidejőleg megszőnik a természetbeni juttatás fogalma és szabályozása. A munkaügyi szabályozás területén, a jövıre nézve, ezentúl kétféle, jellemzıen nem pénzbeli juttatást különböztetünk meg: a./ béren kívüli juttatásokat, b./ béren kívülinek nem minısülı, egyes meghatározott juttatásokat. A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérıl szóló 2010. évi CLXIX. törvény 59. §-a értelmében: „59. § (1) A köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2011. évben 38 650 forint. (2) A kormánytisztviselık jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap 2011. évben 38 650 forint. (3) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria kerete 2011. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.” A 2011. pénzügyi évre továbbra is érvényes és hatályos, a köztisztviselık cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII.23.) Korm. rendelet 1-3. §-ai alapján: 1
„A Kormány a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 49/F. § (8) bekezdésében és a központi államigazgatási szervekrıl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 76. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következıket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (8) bekezdés c) pontjában meghatározott szervekre (a továbbiakban: közigazgatási szervek) és az ott foglalkoztatott köztisztviselıkre, ügykezelıkre, valamint a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény hatálya alatt álló közszolgálati jogviszonyban állókra (a továbbiakban együtt: köztisztviselık) terjed ki. 2. § (1) A cafetéria-juttatás éves összegét (a továbbiakban: keretösszeg) a Ktv. 49/F. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint legkésıbb tárgyév január 5-éig, helyi önkormányzatnál legkésıbb tárgyév február 15-éig kell meghatározni. (2) … (3) … (4) Az egyes cafetéria-juttatásokhoz kapcsolódó közterhek a köztisztviselı éves keretösszegébe beleszámítanak. (5) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Ktv. 49/F. § (4) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve legmagasabb összegnek. 3. § (1) A miniszter által kiadott utasítás és a hivatali szervezet vezetıje által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérı mértékő keretösszeget, illetve eltérı választható juttatásokat. (2) … (3) … (4) …” Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalának köztisztviselıi, (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére a Cafetéria keret megállapításához az alábbi rendelkezéseket szükséges figyelembe venni: 1./ A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérıl szóló 2010. évi CLXIX. törvény, 2./ A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. Törvény egyes, ide vonatkozó rendelkezéseit.
I. Adómentesen nyújtható béren kívüli juttatás: A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) 1. számú mellékletének 8.28. pontja alapján az adóévben legfeljebb 50.000.- Ft mértékben adómentes bevételnek számít: „8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen a) a sportesemény-szervezı tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti), b) a kifizetı által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépıjegy, bérlet;” Juttatás formája Sportcsekk
Maximum értékhatára 50.000.- Ft/fı/év
2
Közteher (Szja) 0%
II. Az ún. kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások: Az Szja.tv. 71. §-a szerint: „Béren kívüli juttatások 71. § (1) Béren kívüli juttatásnak minısül - ha a juttató a munkáltató - a munkavállalónak a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelembıl - több juttatótól származóan együttvéve-vagy ab) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) étkezıhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minısülı szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott jövedelembıl (ideértve a kizárólag az elızıek igénybevételére jogosító utalvány, készpénzhelyettesítı fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; c) az adóévben Széchenyi Pihenı Kártya számlájára utalt, külön jogszabályban meghatározott célra felhasználható - több juttatótól származóan együttvéve - legfeljebb 300 ezer forint támogatás; d) legfeljebb havi 5000 forintot meg nem haladó összegben da) internet szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása vagy db) internet szolgáltatás költségének a nevére szóló vagy vele közös háztartásban élı közeli hozzátartozója nevére szóló számla alapján történı megtérítése, ideértve - legfeljebb három hónapon belül az említett számlával történı utólagos elszámolással - a kizárólag erre szóló utalvány juttatását is; e) iskolakezdési támogatás címén juttatott jövedelembıl gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész; f) a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem; g) az iskolarendszerő képzési költsége munkáltató által történı átvállalása révén juttatott jövedelembıl a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha a képzés - akkor is, ha a költséget nem a munkáltató viseli - munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggı szakmai ismeretek megszerzését, bıvítését szolgálja. (2) Béren kívüli juttatásnak minısül a) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak, valamint - ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja) - a nyugdíjban részesülı magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, továbbá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelembıl - több juttatótól származóan együttvéve - vagy ab) a juttató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész; b) a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hal lgatónak a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára, valamint-ha a juttató a volt munkáltató (annak jogutódja)-a nyugdíjban részesülı magánszemélynek étkezıhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek vagy közétkeztetésnek minısülı szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás vagy fogyasztásra készétel révén juttatott jövedelembıl (ideértve a kizárólag az elızıek igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítı fizetési eszköz formájában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; 3
c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott jövedelembıl több juttatótól származóan együttvéve - vagy cb) üdülıben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelembıl az adóévben személyenként a minimálbérösszegét meg nem haladó rész; d) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezetekrıl szóló törvényben foglaltaknak megfelelıen az adóévben nem pénzben juttatott - egyébként adóköteles - jövedelem együttes értékébıl személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész. (3) Béren kívüli juttatásnak minısül a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a) az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyezıpénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, c) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó rész akkor, ha a magánszemély nyilatkozik, hogy az adott jogcímen bevétele az adott hónapra más juttatótól nem volt, továbbá akkor, ha a juttató a hozzájárulást havonta, vagy az adott hónapokra vonatkozó összegek közlésével - több hónapra elıre, vagy utólagosan legfeljebb három hónapra utalja át egy összegben. Egyösszegő utalás esetében azt a magánszemélynél a közölt összegeknek megfelelı hónap(ok) szerinti juttatásnak kell tekinteni. A megállapított adót a kifizetı a közölt összegeknek megfelelı hónapokra vonatkozó szabályok szerint és mértékkel, elıre történı utalás esetén a juttatás közölt hónapjának, utólagos utalás esetén az utalás hónapjának kötelezettségeként vallja be és fizeti meg. (4) A kifizetı az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. (5) Ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az adóhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket - ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával - a kifizetı viseli. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie. (6) E § alkalmazásában a) munkáltatónak minısül a társas vállalkozás is; b) munkavállalónak minısül a Munka Törvénykönyvérıl szóló törvény elıírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közremőködı tagja is; c) üdülınek minısül a nem üzleti célú közösségi szabadidıs szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülıként nyilvántartásba vett szálláshely; d) a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülınek kell tekinteni a munkáltató cégnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásának, költségvetési szerv esetében felügyeleti szerv és miniszter irányítása alatt álló szerv tulajdonában, vagyonkezelésében lévı üdülıt is; e) a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott üdülıkben nyújtott szolgáltatás esetében a Magyar Tudományos Akadémia munkáltatónak, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a tudományos fokozattal rendelkezı személy is munkavállalónak minısül; f) a Széchenyi Pihenı Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére - az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál - szolgáltatások vásárolhatók; g) iskolakezdési támogatásnak minısül az juttatás, amelyet a munkáltató a közoktatásban (vagy bármely EGT-államban ennek megfelelı oktatásban) részt vevı gyermekre, tanulóra tekintettel a tanév elsı napját megelızı és követı 60 napon belül tankönyv, taneszköz, ruházat (ideértve a munkáltató nevére szóló, az elızıekben felsorolt javak beszerzésérıl szóló számla ellenértékének az 4
említett idıszakban történı megtérítését is) vagy kizárólag az említett javak vásárlására jogosító utalványformájában juttat, feltéve, hogy a juttatásban részesülı magánszemély a juttató olyan munkavállalója, aki az említett gyermeknek, tanulónak a családok támogatásáról szóló törvény, vagy bármely EGT-állam hasonló jogszabálya alapján családi pótlék juttatásra, vagy hasonló ellátásra jogosult szülıje, gyámja (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot), vagy e szülınek, gyámnak (ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot) vele közös háztartásban élı házastársa; h) iskolarendszerő a képzés, ha az abban részesülı a képzı intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.” A béren kívüli juttatások értékének 1,19-szorosa (ez az összeg képezi az adóalapot) után a munkáltatónak (kifizetınek) kell 16 százalék személyi jövedelemadót fizetnie. E juttatásokkal összefüggésben, sem a munkáltató, sem a munkavállaló oldalán más közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik. (A közteher kiszámítása: adóalap (juttatás*1,19)*16%=19.04%). A 2011. január 01. napjától kedvezményes adókötelezettség, 19% személyi jövedelemadó mellett igénybe vehetı juttatások és mértékük: Juttatás formája Internet-utalvány Étkezési utalvány Iskolakezdési támogatás Egészségpénztári tagdíj-hozzájárulás Üdülési csekk Nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulás Iskolarendszerő képzés Széchenyi Pihenı Kártya
Maximum értékhatára 5.000.- Ft/fı/hó 18.000.-Ft/fı/hó 23.400.- Ft/fı/gyerek/év 23.400.- Ft/fı/hó 78.000.- Ft/fı/év 39.000.- Ft/fı/hó 195.000.- Ft/fı/év 300.000.- Ft/fı/év
Közteher (Szja) 19% 19% 19% 19% 19% 19% 19% 19%
Az ún. kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után, a 19% személyi jövedelemadón felül más közterhet (társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást) nem kell fizetni.
III. Az egyes meghatározott (SZJA és EHO köteles) béren kívüli juttatások: Az Szja.tv. 70. §-a tartalmazza az egyes meghatározott juttatások körét, az adóalap szuperbruttósítását követıen a személyi jövedelemadó-köteles és EHO köteles béren kívüli juttatások fajtáját is. Az Szja.tv. 70. §-a szerint: „70. § (1) Egyes meghatározott juttatásnak minısül a) a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles jövedelem; b) a kifizetı tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélıszolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás (az elıbbi szolgáltatások együtt: telefonszolgáltatás) magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem; c) több magánszemély, mint biztosított javára kötött biztosítási szerzıdés alapján fizetett adóköteles biztosítási díj, ha a biztosítási szerzıdés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idı, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg a biztosítottak körét. (2) Egyes meghatározott juttatásnak minısül a) - ha a kifizetı társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) - az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az 5
adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát meghaladja; b) - ha a kifizetı az a) pontban nem említett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá nem tartozó juttatóba) a reprezentáció alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévre elszámolt éves összes bevétele 1 százalékát, de legfeljebb a 25 millió forintot meghaladja, bb) az adóévben adott üzleti ajándékok alapján meghatározott jövedelem azon része, amely az adóévi statisztikai átlagos állományi létszámmal, illetve az adóév során a tevékenységében személyesen közremőködı tagok (egyéni vállalkozó juttató esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) együttes létszámával számolva az 5000 forint/fı értéket meghaladja, azzal, hogy az a) és b) pont rendelkezése szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény elıírásai szerint adómentes juttatásokat, továbbá az említett rendelkezésben meghatározott értékhatárt meg nem haladó összegben a reprezentáció, üzleti ajándék értékébıl jövedelmet nem kell megállapítani. (3) Egyes meghatározott juttatásnak minısül a) a legfeljebb évi három alkalommal - az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett - csekély értékő ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt aa) a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, ab) a szakszervezet a tagjának, a nyugdíjas tagjának, a tag, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának, ac) a volt munkáltató vagy annak jogutódja a nyugdíjban részesülı magánszemélynek és közeli hozzátartozójának, ad) a kifizetı a szakképzı iskolai tanulónak, kötelezı szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgatónak juttatja, továbbá az aa)-ad) pontban nem említett esetben akkor, ha a juttatás olyan magánszemélynek történik, akinek a kifizetıtıl az adóévben nem származik más jövedelme; b) az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejőleg több magánszemély jogosult, és a kifizetı – jóhiszemő eljárása ellenére - nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejőleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben (ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeibıl megítélhetıen döntı részben vendéglátásra, szabadidıprogramra irányul) a kifizetı által viselt költség; c) a kifizetı által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem; d) az olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthetı reklám célú vagy egyéb ajándék, amelynek egyedi értéke a minimálbér 1 százalékát nem haladja meg, és amelynek elfogadása esetén a magánszemély azonosító adatai a juttató számára nem ismertek azzal, hogy a kifizetı rosszhiszemő vagy jogszerőtlen eljárása esetén a kiszabható mulasztási bírság az adóalap 50 százaléka. (4) Egyes meghatározott juttatásnak minısül az a juttatás, amely megfelel e törvény külön rendelkezése [71. §] szerint meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja. (5) E § alkalmazásában a) csekély értékő ajándék: a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékő termék, szolgáltatás; b) elszámolt éves összes bevétel: a kifizetı által az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel, egyéni vállalkozónál az adóévi vállalkozói bevétel; c) telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetıt a juttatás, 6
szolgáltatás miatt terhelı kiadásokból ca) a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizetı választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve - ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges - a kiadások 20 százalékának, cb) ha a kifizetı a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.” A korábban természetbeni juttatásnak minısülı jövedelmek harmadik csoportjába a béren kívülinek nem minısülı egyes meg nem határozott juttatások tartoznak. Ezek az összevont adóalap részeként adóznak, vagyis 27 százalékkal felbruttósított értékük után a magánszemély adózik 16 százalékkal. A magánszemély és a juttató társadalombiztosítási terheit a felek közötti jogviszony határozza meg. (SZJA és EHO fizetendı 1,19*(16%+27%)=51,17%.) A Cafeteria elnevezéssel megjelölt rugalmas juttatási rendszerben a munkáltató egy bruttó összegben meghatározott juttatási csomagot (keretet) állít össze, - amelybıl a munkavállaló szabadon választhat, és a választott juttatás elemeit saját igényei szerint, szabadon állíthatja össze. Tisztelt Képviselı-testület! Az I., II. és III. pontban írtak alapján javasolom a T. Képviselı-testület részére, hogy – figyelembe véve a III. pont alatt írottakat, amely szerint az Szja. 70. §-a alatt szereplı teljes mértékben adóköteles béren kívüli juttatás után fizetendı közterhek mértéke 51,17% - a Képviselı-testület a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi, ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói részére az I., valamint a II. pont alatt rögzített, az adómentesen, valamint az ún. kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások körét határozza meg. Mint T. Képviselı-testület elıtt is ismeretes a Képviselı-testület által meghozott 8/2010. (I.29.) sz. önkormányzati határozata szerint: Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Polgármesteri Hivatal köztisztviselıi, ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói részére 2010. évben bruttó 222.000.Ft/fı/év adómentes Cafeteria keretet biztosított. A fent írottakra (2010. évi CLXIX: törvény 59. §-ában írottakra) figyelemmel az alábbi javaslatot terjesztem elı Pilis Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére, a 2011. évre nyújtandó Cafeteria keret vonatkozásában: A Cafeteria keretösszeg megállapítását a köztisztviselık (ügykezelık és a Polgármesteri Hivatalnál, rendszeresen foglalkoztatott munkavállalók) tekintetében 2011. év január 01. napjától egységesen bruttó 200.000.- Ft/fı/év, azaz bruttó Kettıszázezer forint/fı/év összegben javasolom meghatározni. Tisztelt Képviselı-testület! Fent írtak alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a T. Képviselı testület elé: Határozati javaslat 1.1./
Pilis
Város
Önkormányzatának
Képviselı-testülete úgy dönt, 7
hogy Pilis
Város
Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala köztisztviselıi (ügykezelıi és a Polgármesteri Hivatalnál rendszeresen foglalkoztatott munkavállalói) részére, 2011. évre bruttó 200.000.Ft/fı/év CAFETERIA keretet biztosít. 1.2./ A Képviselı-testület - a köztisztviselık jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény 49/F. §-a, valamint a köztisztviselık cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009. (XII.23.) Korm. rendelet 2. §-a figyelembevételével – úgy dönt, hogy a 2011. évi ún. CAFETERIA keret az alábbi, adómentesen igénybe vehetı, valamint a kedvezményes adózású juttatásokra vehetı igénybe - a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott, ún. kedvezményes adózás mértékig: a./ Sportcsekk, b./ Internetutalvány, c./ Iskolakezdési támogatás, d./ Üdülési csekk, e./ Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárakba, f./ Munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös egészségpénztárakba, g./ Széchenyi Pihenı Kártya, h./ Iskolarendszerő képzés, i./ Étkezési utalvány. 2./ A Képviselı-testület felkéri a polgármestert, hogy az 1./ pontban foglalt döntésnek megfelelıen, a CAFETERIA keret biztosítására vonatkozó kiadását Pilis Város Önkormányzatának Képviselıtestülete által megalkotandó, az Önkormányzat 2011. évi költségvetésérıl szóló …/2011. (…) sz. önkormányzati rendelete-tervezetébe tervezze be. Felelıs: Szabó Márton polgármester Határidı: azonnal, a 2011. évi CAFETERIA keret biztosítására vonatkozó kiadásoknak Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete által megalkotandó, az Önkormányzat 2011. évi költségvetésérıl szóló …/2011. (…) sz. önkormányzati rendeletébe történı beépítésére: a rendelet-tervezet, elıterjesztés kidolgozásakor és benyújtásakor. Pilis, 2011. január hó 18. napján. dr. Csiki Gábor jegyzı Az elıterjesztés melléklete: -Az elıterjesztés benyújtásától értesült: Szabó Márton polgármester Az elıterjesztés véleményezésére jogosult / illetékes: a Képviselı-testület Pénzügyi Bizottsága. Az elıterjesztés megtárgyalásához - eseti tanácskozási joggal - javasolom meghívni: - Rafael Oszkárt, a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökét, - Sedró Jánost, a helyi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, - Soltész Józsefné pénzügyi fımunkatársat, - Koreny Idát, a Pénzügyi Iroda vezetıjét, - Rocsják Károlynét, a Számviteli Iroda vezetıjét, - Kusai Tamás könyvvizsgálót, az I.K.SZ. 98. Kft. részérıl eljáró képviselıjét, - Majláth Konrád Konstantin belsı ellenırzési vezetıt.
8
