2011-es tanévre. Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta augusztus 31-én. P.H

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670 9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 41-42.

MUNKATERV a 2010/2011-es tanévre

Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta 2010. augusztus 31-én.

P.H.

………………………………. Szántó Zoltán igazgató

A diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség az őt érintő kérdésekben egyetértési jogot gyakorolt.

………………………………. DÖK vezető

………………………………. SZM vezető

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2010/2011

Tartalom M U N K A T E R V ........................................................................................................................ 1 I. Bevezető ....................................................................................................................................................... 3 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről....................................................................... 4 Általános rendelkezések ............................................................................................................................ 4 A továbbképzés teljesítése ......................................................................................................................... 5 Tanulói és alkalmazotti azonosító.................................................................................................................. 7 Pedagógus-igazolvány................................................................................................................................... 8 Esélynövelés és a felvételi vizsgák rendszere a középfokú iskolákban............................................................ 8 Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések ....................... 8 Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2010/2011-es tanévben ................................................... 9 III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek.......................................................................................... 10 Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok ................................................................................................... 10 Személyi feltételek...................................................................................................................................... 11 Továbbképzés ............................................................................................................................................. 14 Tárgyi feltételek alakulása........................................................................................................................... 14 IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása.................................................................................................. 14 V. Mulasztások.............................................................................................................................................. 15 VI. Bukások számának csökkentése ............................................................................................................. 16 VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése ........................................................................................... 16 A DIFER- mérőeszközök használata ........................................................................................................... 17 Nevelőtestületünk kiemelt feladatai a tanév során: ....................................................................................... 17 A tanórák szervezése:.................................................................................................................................. 17 A napközis csoportok főbb feladatai: ........................................................................................................... 18 Gyermek- és ifjúságvédelmi munka:............................................................................................................ 19 Munka, rend, fegyelem................................................................................................................................ 19 VIII. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások ... 19 A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése............................................................................ 20 A SNI tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő gyógypedagógus:.......................................................... 20 Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: ........................................................................... 20 Adminisztrációs teendők: ............................................................................................................................ 20 IX. Az ellenőrzési és értékelési rendszer az oktatásban ............................................................................... 20 Bemeneti mérés: ......................................................................................................................................... 20 Kimeneti mérés:.......................................................................................................................................... 20 Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen:........................................................................................... 21 Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:.............................................................. 21 X. Az IMIP-ből adódó aktuális feladatok..................................................................................................... 21 XI. Szülőkkel való kapcsolat......................................................................................................................... 22 XII. Tehetséggondozás, szakkörök, versenyek ............................................................................................. 22 XIII. Tanításon kívüli tevékenységek ........................................................................................................... 24 XIV. Ünnepélyek, megemlékezések .............................................................................................................. 24 XV. A tanév rendje ....................................................................................................................................... 25 XVI. Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége .............................................................................................. 25 A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata alapján.......................................................................... 25 A pedagógiai ellenőrzés színterei................................................................................................................. 25 1. számú melléklet 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról .......................................................................................................................... 27 A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai....................................... 29 A középfokú iskolai felvételi tájékoztató.................................................................................................. 30 A felvételi kérelem benyújtása................................................................................................................. 30 A felvételi eljárás eredményének nyilvánosságra hozatala az iskolában, a felvételi értesítés...................... 31 A szóbeli meghallgatás............................................................................................................................ 32 Az írásbeli vizsga .................................................................................................................................... 32 A felvételi eljárás rendje.......................................................................................................................... 33 A felvételi kérelmek feldolgozása ............................................................................................................ 33 A felvételi eredmények közlése ............................................................................................................... 34 A rendkívüli felvételi eljárás.................................................................................................................... 34 Felvétel a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába ................................ 34 2.számú melléklet: a 2010/2011. tanév helyi rendje..................................................................................... 37

2


2010/2011

3.számú melléklet: a reál munkaközösség éves munkaterve ........................................................................ 39 I. Személyi feltételek:.................................................................................................................................. 40 II. Tárgyi feltételek ..................................................................................................................................... 40 III. A munkaközösség célja ......................................................................................................................... 40 IV. A munkaközösség feladatai ................................................................................................................... 41 V. A munkaközösség éves programja: ......................................................................................................... 41 Versenyek: .............................................................................................................................................. 43 Tehetséggondozás: .................................................................................................................................. 43 Felzárkóztatás: ........................................................................................................................................ 43 VI. Ellenőrzési terv: .................................................................................................................................... 44 4.számú melléklet: a humán munkaközösség munkaterve........................................................................... 45 I. Személyi feltételek:.................................................................................................................................. 46 II. A munkaközösség célja: ......................................................................................................................... 46 III. A munkaközösség feladatai: .................................................................................................................. 46 IV. Éves munkaterv: ................................................................................................................................... 46 V. Ellenőrzési terv ...................................................................................................................................... 48 5.számú melléklet: sport-művészeti munkaközösség munkaterve ............................................................. 49 SPORT ....................................................................................................................................................... 50 Tantárgyi célkitűzéseink:......................................................................................................................... 50 Szakkörök:.............................................................................................................................................. 51 Versenyek: .............................................................................................................................................. 51 MŰVÉSZETEK.......................................................................................................................................... 52 Céljaink, feladataink:............................................................................................................................... 52 Tárgyi feltételek ...................................................................................................................................... 53 Munkaközösségi foglalkozások ............................................................................................................... 53 6.számú melléklet: Az iskolai sportkör szakmai programja ........................................................................ 55 A 2010/2011. tanév sportköri programtervezete:.......................................................................................... 56 Atlétika:.................................................................................................................................................. 56 Tömegsport:............................................................................................................................................ 56 Kézilabda:............................................................................................................................................... 56 Labdarúgás: ............................................................................................................................................ 56

I. Bevezető A gyorsan változó világgal lépést tartani csak egy állandóan fejlődő, a múlt értékeire építő, mégis innovatív pedagógia képes. Az ismeretek bővülése, a képességek egyre sokrétűbb megnyilvánulása, a társadalmi változások iskolai kivetülései számtalan kérdést vetnek fel a pedagógusok számára. Új szempontok jelennek meg, új súlypontozások válnak szükségessé. Az oktatásban kiemelt szerep jut azon kompetenciák fejlesztésének, melyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek, így pl. a kommunikációs vagy az együttműködési képességeknek is. Ugyanakkor napjainkban egyre több iskolában jelentkezik a beilleszkedés, illetve az elfogadás hiánya. A társadalomban jelentkező különbségek kivédhetetlenül megjelennek az iskola falain belül is, napi gondok elé állítva a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Olyan problémákat kell megpróbálni kezelni, melyekre az iskolán kívüli társadalom sincs felkészülve. Az integráció társadalmi szükségszerűség, amelynek meg kell jelennie az oktatásban is. Rendkívüli módon fontos ugyanis, hogy a társadalom különböző csoportjai képesek legyenek egymás mellett élni, együtt dolgozni, egymást elfogadni, megérteni. Nincsenek homogén összetételű települések, munkahelyek. Az adott földrajzi térben élő heterogén társadalom heterogén osztályokat eredményez. Az integráció szemléletének kialakításában az iskoláknak kiemelt szerep jut. Az integrált neveléshez módszertani megújulás szükséges, a megváltozott viszonyok a régi, rutinszerű eljárásokkal nem kezelhetők. Programunkat az integrált oktatásra, nevelésre dolgoztuk ki. Olyan pedagógiai munka hívta életre, mely folyamatosan kísérletezett azon, hogyan lehetne sikeresebb, boldogabb gyerekeket nevelni ott, ahol az eltérő szociális körülmények, az eltérő etnikai helyzet állandó problémaforrás. Ez nemcsak egy településen vagy régióban felmerülő probléma. A konfliktusok megjelennek a gyerekek között, a szülők között. Ebben a helyzetben a pedagógusoknak kell valamiféle megoldást nyújtani. Ennek a megoldásnak pedig olyannak kell lennie, ami elfogadható, megnyugtató a szülőknek, és jó hátteret ad a gyerekek fejlődéséhez. Ebben a fejlődésben pedig helyet kell, hogy kapjon a tolerancia is.

3


2010/2011

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről A Kormány a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szakvizsgára felkészítő felsőoktatási szakirányú továbbképzés (a továbbiakban: szakvizsga), valamint a 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére. (2) A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni. (3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője - a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével - dolgozza ki. A beiskolázási tervet - a továbbképzési időszakban - minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre. (4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét. (5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei: a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram, b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram, c) a finanszírozási alprogram, d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram. (6) A továbbképzési program (5) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a)-b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni. (7) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez - a központi költségvetésből biztosított hozzájáruláson felül - támogatást nyújt. (8) A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját, b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását. (9) A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen - a továbbképzési program, illetve a beiskolázási terv benyújtásától számított harminc napon belül, képviselő-testület, közgyűlés döntése esetén a harmincadik napot követő első képviselő-testületi, közgyűlési ülésen - a közoktatásról szóló törvény 104. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint dönthet. (10) A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak. 2. § (1) Szakvizsgára a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények készíthetik fel a pedagógusokat. (2) * (3) * 3. § (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe - kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el - az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni. (2) A fővárosi, megyei önkormányzat a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerén keresztül - ha azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták - segítséget nyújt a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítéséhez.

4


2010/2011

A továbbképzés teljesítése 4. § (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. (2) A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés). (3) Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt. (4) A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. (5) A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit. 5. § (1) A hétévenkénti továbbképzés - egy vagy több továbbképzés keretében - legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc. (2) A hétévenkénti továbbképzés - az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül - teljesíthető a) a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél, ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél, ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél, ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél, ae) a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat, ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés, ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével; b) a következő, bármelyik továbbképzésen ba) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,

5


2010/2011

bb) nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésbenoktatásban részt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, bc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben, bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben való részvétellel; c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen: a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri, e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. (4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe. (5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges. (6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja. (7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján. (8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek - az ag) és ah) pont kivételével - a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek. (9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását. 6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program

6


2010/2011

elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben. (2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét. (3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt, a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra, b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte, c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik. (4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót. (5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez. (6) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet. (7) A (3)-(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye. (8) A munkáltatónak, ha igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét - feltéve, hogy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták -, a beiskolázási tervet április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a rendszert működtető önkormányzatnak. (9) Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra. (10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket. (11) A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő nevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, felnőttképzési nyilvántartási számát, a továbbképzési program alapítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, a tanúsítvány kiállításának helyét és keltét, a továbbképzésért felelős aláírását, valamint a tanúsítvány kiadója cégszerű aláírását. A tanúsítványon fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén jogosít. * http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700277.KOR Tanulói és alkalmazotti azonosító A tanulói és alkalmazotti azonosító számokat és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt további személyes adatok nyilvántartására szolgáló alrendszerrel kapcsolatban is fennáll az intézményvezető adatszolgáltatási kötelezettsége. Az adatszolgáltatás irányulhat: - új jogviszony létrehozásával kapcsolatban új szám megkérésére [például az általános iskola első évfolyamára belépők esetében], - új szám megkérése nélküli új jogviszony létesítésének bejelentésére, - a jogviszony megszűnésének közlésére. A zökkenőmentes tanév biztosítása érdekében a tizenöt napos határidő megtartása elengedhetetlen. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján javasolt a nyilvántartott adatok ellenőrzése. A rendelkezésünkre álló információk alapján az intézmények által a KIR-be felvitt adatok nem minden esetben vannak összhangban az anyakönyvi kivonatban (személyi igazolványban, ill. egyéb személyazonosításra alkalmas közokiratban) rögzített adatokkal. Pl. ha a tanulónak két keresztneve van, akkor mind a két nevét fel kell vinni a rendszerbe. Az állandó lakcím, édesanya születéskori neve esetében is fordultak elő elírások. Az adatvédelmi törvényben leírtaknak való megfelelés érdekében fontos, hogy minden tanuló és alkalmazott megismerje a tizenegy jegyből álló azonosítóját. Iskolánknál bevált módszer, hogy saját, szerkesztett kártya formátumban kerülnek ezek átadásra. Fontos, hogy 2005 decemberében megszűnt a kék színű igazolólap. Az igazolólap nem volt közokirat, sem hatósági okirat, így annak meglétéhez, hiányához semmilyen joghatás nem fűződik. 2006. január 1-jétől minden bizonyítványkönyv személyi adatok részében köteles az iskola a tanuló azonosító számát feltüntetni. A 2006/2007-es tanévtől kiállított diákigazolványnak kötelező eleme a tanulói azonosító szám. A beiratkozáshoz nem kérhető a szülőtől sem az igazolólap (sem A/4-es méretű, sem a kék színű kártyalap), sem az azonosító szám külön igazolása, ugyanis a benyújtott okiratok (bizonyítványkönyv, diákigazolvány) vagy a rögzített személyes adatok alapján az adatbázisból megismerhető.

7


2010/2011

(20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról)

Pedagógus-igazolvány A 2010/2011. tanév során a vonatkozó jogszabályok értelmében, új típusú pedagógusigazolvány kerül kiadásra. A pedagógusigazolvány kiállítása ezen túl a Közoktatási Információs Rendszeren (KIR) keresztül a KIR-ben rögzített adatok alapján történik. A pedagógus-igazolványt a munkáltató a kiállítás évét követően, minden év szeptember 15-ig – a dátum feltüntetésével, aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával – érvényesíti. A pedagógus-igazolvány érvényes a kiállítását, továbbá az érvényesítését követő év szeptember 15-éig (a továbbiakban: érvényességi idő). Az új forma, az a kiállított és érvényesített pedagógus-igazolványokat nem fogja érinteni. Az esetleges változásról az Oktatási Hivatal értesíteni fogja a közoktatási intézményeket. Az értesítést követően az új pedagógus igazolványt az új belépők számára és azoknak kell majd kiállítani, akiknek elveszett, megrongálódott, valamint akiknek a korábban kiállított igazolványokat az új tanévre már nem lehet érvényesíteni. Esélynövelés és a felvételi vizsgák rendszere a középfokú iskolákban Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt (8 évfolyamos gimnáziumok, 6 évfolyamos gimnáziumok), akkor a központi írásbeli vizsgát vagy a központi írásbeli vizsgát és a szóbeli meghallgatást csak akkor írhatja elő, ha a fenntartó ehhez hozzájárult, és az előző három év átlagában a jelentkezik létszáma legalább másfélszerese volt az adott évfolyamokra felvehetık létszámának. Az intézmény további írásbeli felvételi vizsgán való részvételt a jelentkezőktıl nem követelhet meg. Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről - kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy - a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy - a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönthet. Az új szabályok értelmében tehát bármely középfokú iskola, amely írásbeli felvételi vizsgát szervez, csak az Oktatási Hivatal által központilag elkészített és tőle megrendelt írásbeli feladatlapok alkalmazásával teheti meg. E szabályok alól csupán a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő iskolák jelentenek kivételt. http://www.oh.gov.hu/letolt/okev/doc/kifir2011/kifir_kozepfokuisk_taj_2010_2011.pdf Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések -

-

Kezdeményezte a közoktatásról szóló törvény módosítását, a közoktatásról szóló törvény 13. § (8) bekezdését. A költségvetési törvényben megjelenő forrás biztosítására a Kormány határozatot fogadott el (2061/2008. Korm. határozat 3. pont) az iskolapszichológusi szolgáltatások megerősítéséről, támogatásáról. Kidolgozta a nevelési–oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítását – amely már hatályba lépett – az alábbiak szerint: a) A nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét. b) A gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézmények számára biztosítja a Rendelet, hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi közvetítői szolgálattal. c) A Rendelet rögzíti a kötelezettségszegő tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást megelőző eljárással kapcsolatos részletszabályokat.

2009. február 25-étől él az OFI-ban az ingyen hívható telefonszám (zöldszám: 06-80-204-976), amit diákok, szülők, igazgatók és pedagógusok is hívhatnak, ha problémás helyzetbe kerülnek. A vonal túlsó végén szakemberek várják a hívásokat minden hétköznap 8.00 és 16.00 óra között, ők segítik azokat, akik úgy érzik, hogy nem tudják az adott konfliktus megoldása irányában megtenni az első lépéseket. Az OFI munkatársai tanácsot adnak, és amennyiben szükségesnek ítélik, oktatásügyi mediátorok (közvetítők) igénybevételét javasolják. Emellett már működik az OFI (www.ofi.hu) honlapján a mediáció menüpontra kattintva egy chat-szoba „Segíthetünk? Segítünk” elnevezéssel. Itt regisztráció és jelszó nélkül, vagyis anonim módon kommunikálhatnak egymással a résztvevők.

8


2010/2011

Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2010/2011-es tanévben A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A támogatásnak ezt a formáját az érintett jogosultak jelentős része nem tudja elfogadni, hátrányos megkülönböztetésnek tartja a használt tankönyvek juttatását. A konfliktusok elkerülése érdekében a közoktatási intézmények inkább a helyi forrásokkal kiegészített ingyenes tankönyvjuttatást választják. Visszatérő igény, hogy valamennyi tanuló esetében egységes legyen az ellátás, ne legyen megkülönböztetés a használt és az új tankönyvek juttatása terén. A pedagógus által a tanítási-tanulási folyamathoz megkívánt könyvek, tankönyvek köre széles. A pedagógust megilleti az a jog, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket. Ennek a választásnak azonban biztosítania kell, hogy az esélyegyenlőség érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében maghatározott tanulók ezeket a tankönyveket is térítésmentesen kapják meg az iskolától. A hivatkozott jogszabály szerint az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyveket ingyenesen kell biztosítani. (normatív kedvezmény) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A tanulók tankönyvellátásához általános támogatásként 1 000 forint/fő/év igényelhető. Az ingyenes tankönyvellátáshoz a központi költségvetés 10 000 forint/fő/év normatív támogatást nyújt. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. A tankönyvtámogatásról szóló igényt minden év november 15-ig kell benyújtani a készhez kapott igénylőlap kitöltésével. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. A határidő jogvesztő, ha addig a szülő nem élt igény-bejelentési jogával. A tankönyvfelelős a kedvezményes tankönyvekre jogosító igazolásokat a tankönyvek átvételével egyidejűleg a szülőtől bekéri. Ezeket csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az igénylőlapon feltűntetett adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.

9


2010/2011

III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok Fertőszentmiklós: Évfolyam / osztály

Létszám

Ebből 2 főnek számít

Számított létszám

HH

HHH

1.a

19 fő

5 fő

24 fő

1 fő

---

1.b.

20 fő

3 fő

23 fő

2 fő

2.b

23 fő

---

23 fő

2 fő

---

3.a

18 fő

2 fő

20 fő

---

---

3.b

18 fő

---

18 fő

2 fő

---

4.a

20 fő

1 fő

21 fő

2 fő

---

4.b

20 fő

1 fő

21 fő

---

---

Alsó összesen

138 fő

12 fő

150 fő

9 fő

---

Átlag

19,7 fő/ osztály

---

21,4 fő/ osztály

---

--- fő

5.a

29 fő

2 fő

31 fő

---

-

5.b

25 fő

1 fő

26 fő

4 fő

---

6.a

21 fő

1 fő

22 fő

3 fő

---

6.b

21 fő

3 fő

24 fő

1 fő

---

7.a

18 fő

5 fő

23 fő

---

---

7.b

23 fő

1 fő

24 fő

1 fő

---

8.a

22 fő

1 fő

23 fő

4 fő

---

8.b

22 fő

3 fő

25 fő

1 fő

---

Felső összesen

181 fő

17 fő

198 fő

14 fő

---

Átlag

22,6 fő/ osztály

---

24,7 fő/ osztály

---

--- fő

Összesen

319 fő

29 fő

348fő

23 fő

--- fő

Évfolyam / osztály

Létszám

Ebből 2 főnek számít

Számított létszám

HH

HHH

1.a

18 fő

1 fő

19 fő

2 fő

---

2.a.

15 fő

2 fő

17 fő

---

---

3.a.

9 fő

1 fő

10 fő

1 fő

---

4.a.

11 fő

1 fő

12 fő

---

---

Alsó összesen

53 fő

5 fő

58 fő

3 fő

--- fő

Átlag

13,2 fő/osztály

-

14,5 fő/osztály

-

-

Petőházi Tagintézmény:

10


2010/2011

Személyi feltételek a) főállású dolgozók Az intézményben dolgozó összes főállású foglalkoztatott száma: 44 fő. Ebből - a pedagógusok létszáma: 38 fő, ebből o tartósan távol: 5 fő o részmunkaidős: 1 fő (4 órás) - pedagógus munkát közvetlenül segítők száma: -- adminisztratív dolgozók száma: 2 fő, ebből o részmunkaidős: 1 fő (6 órás) - fizikai dolgozók száma: 6 fő Személyi változások a következők voltak: Fülöpné Marácz Anita tanító kismama. Piczingerné Balka Gyöngyi osztálytanító a nap a napközi helyett. Új kollégák szerződéssel: Hallerné Tomkovics Emese napközi, Zombóné Mihálitz Ágota gyógypedagógus. b) Nem főállású dolgozók Intézményünkben a főállású foglalkoztatás mellett - óraadóként közreműködik: 1 fő, az általuk ellátott tevékenység: - Németh Gézáné gyógypedagógus Petőházán

Pedagógusaink és az általuk tanított tantárgyak, ellátott további feladatok, funkciók:

Pedagógus neve

Magasabb vezető/

Tanított tantárgyak

vezető beosztás

és osztályok

Szántó Zoltán

Intézményvezető (igazgató)

Locsmándiné Horváth Erzsébet

Igazgatóhelyettes

Hegyiné Ábrahám Katalin

Igazgatóhelyettes

Sass Andrásné

Tagintézmény-vezető (Petőháza)

Földrajz: 7.a,b 8.a,b Magyar nyelv és irodalom: 8.b Történelem: 7.a,b Magyar nyelv és irodalom: 3.a

Szakkörök és foglalkozások tartása Labdarúgás 5-8. o. Történelem tehetségfejlesztő szakkör

Egyéb feladatok, funkciók

Elsősegélynyújtás

Magyar nyelv és irodalom, ének, környezetismeret: 1.o.

Osztályfőnök 1.o. (Petőháza)

Bokor Gábor

Technika: 5.a, 5.b, Barkács szakkör 6.a, 6.b, 7.a, 7.b, 8.a, 5-8. o 8.b. Kémia: 7.a.

Osztályfőnök 6.a. Tűz- és munkavédelmi felelős

Dr. Fábiánné Balogh Edina

Szövegértésszövegalkotás: 5.a. Magyar nyelv és irodalom: 6.a, 8.a.

Magyar korrepetálás 5.o

Egyedné Horváth Erika

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének, technika, rajz, testnevelés: 1.b.

Ügyes kezek szakkör 1.-2. o.

11


2010/2011

Egyed Márta

Ének-zene: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Történelem: 5.a,b 8.a,b

Eőriné Varga Katalin

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 4.a Környezetismeret: 4.b

Osztályfőnök: 3.a Ügyes kezek szakkör: 3-4

Feketéné Lendvay Katalin

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 2.a Rajz, technika,3.b

Osztályfőnök: 2.a

Germanné Tóth Erzsébet

Matematika, környezetismeret, matematika: 3.b Angol: 3.o., 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

Hegyi Gusztáv

Petőháza testnevelés:2.o. Petőháza 1-4.o. napközi

Horváth Anikó

Magyar nyelv és irodalom: 3.o. Környezet: 3.o. Technika: 3-4.o Matematika: 1.3.o.

Horváth Bernadett

Természetismeret: 5.a,b 6.a,b Biológia: 7.a,b 8.a,b Egészségtan: 6.a,b, 8.a,b Tánc, dráma: 5.a,b 6.a,b

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős TIOP: projekt asszisztens Sport-művészeti munkaközösség vezető

Horváth Judit

Matematika Informatika: 5.a, 8.a, korrepetálás 6. o. Matematika: 5.b, 6.a, Matematika 7.a, 8.a,b korrepetálás 7. o.

Osztályfőnök: 8.a Reál munkaközösség vezető

Horváth Lászlóné

Fizika Matematika: 5.a, 6.b, korrepetálás 7.o. 8.a Matematika felvételi Fizika: 7.a,b, 8.a,b előkészítő 8.o.

Osztályfőnök: 6.b Továbbtanulási felelős

12

Énekkar

Osztályfőnök 5.b

Angol korrepetálás 5-6. Osztályfőnök: 3.b o. Angol szakkör: Petőháza

Furulya szakkör, tömegsport

Osztályfőnök: Petőháza 3.o


2010/2011

Horváth-Szalai Zoltán

Német: 5.o., 6.o. 8.o., Petőháza Atlétika 5-8. o. német: 3.o., 4.o. Testnevelés: 5.b., 6.a

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

Lány kézilabda 4.o. Testnevelés: 3.a, 4.b, 5-6.o., 7-8.o. 5.a, 6.b, 7.a, 7.b. Fiú kézilabda 5-6.o., 7-8.o.

Magyar Györgyné

Német: 3.o., 4.o., 5.o., 6.o., 7.o., 8.o. Magyar nyelv és irodalom: 7.a

Németh Józsefné

1-2. o. napközi

Némethné Kiss Matild

Informatika: 4.a,b 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Kémia: 8.a

Számítástechnika szakkör 7-8.o.

Pappné Horváth Mária

Matematika: 7.b Kémia: 7.b., 8.b. Rajz: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b

Dekoráció szakkör 5-8.o.

Piczingerné Balka Gyöngyi

Magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, technika: 1.a.

Pogátsa Józsefné

Matematika: 8.b Testnevelés: 1.a, 3b., Tömegsport 18.a., 8.b 4.o Petőháza 1o., 3-4.o.

Osztályfőnök: 8.b

Ratatics Katalin

Magyar nyelv és irodalom: 3.b, 4.b Ének-zene, rajz, technika: 4.b

Osztályfőnök: 3.b Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Hallerné Tomkovics Emese

napközi

Sipőcz Józsefné

Matematika: 3.b, 4.b, 5.a., 6.a. Környezetismeret: 3.a., ének-zene: 3.a Rajz: 3.a. Technika: 3.a,

Sipőczné Baranyai Éva

Szövegértésszövegalkotás: 5.b Magyar nyelv és irodalom: 6.b, 7.b, 8.a,b

13

Német korrepetálás

Közalkalmazotti Tanács vezetője

Osztályfőnök: 7.a Humán munkaközösség vezető

Osztályfőnök: 7.b

Osztályfőnök: 4.a Közalkalmazotti Tanács tagja Minőségirányítási munkacsoport vezetője Anyanyelvi tehetségfejlesztő szakkör Magyar 7-8.o. Korrepetálás

Diákönkormányzatot segítő tanár


2010/2011

Soós Katalin

Matematika, ének: 2.o. Matek, magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, informatika,k: 4.o. Rajz: 3-4.o. Ének.: 3-4. o.

Wertán Pálné

Matematika, rajz, testnevelés: 2.a Ének-zene: 2.a, 4.b

Zombóné Mihálitz Ágota Németh Gézáné Horváth Tiborné

Irodalmi szakkör

Osztályfőnök: Petőháza 4.o.

Osztályfőnök: 1.a.

Gyógypedagógus Petőháza gyógypedagógus Könyvtáros tanító

Továbbképzés Horváth Judit az ELTE Informatikai Karán informatika tanári mesterszakot végez. Horváth-Szalai Zoltán német és Horváth-Szalainé Gróf Csilla testnevelés szakos gyakorlatvezető mentortanárrá való ingyenes felkészítése két féléves továbbképzés keretében történik a 2010/11. tanévben. egy német és egy testnevelés szakos tanár képzésére lesz lehetőség. Tárgyi feltételek alakulása Intézményünkben az oktatási-nevelési feladatokat a következő épületekben látjuk el: Fertőszentmiklóson: - iskola alsó és felső tagozatos épülete, - tornaterem, - könyvtár, video terem - főzőkonyha Petőházi Tagintézmény: - alsó tagozatos épület (tornaszobával) - étkező melegítőkonyhával Intézményünk a 11/1994. MKM rendelet 7. számú melléklet kötelező eszköz és felszerelés jegyzékében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, de azok egy része cserére szorul. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy intézményünknek sikerült a Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) keretén belül a Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése tárgyú felhívására sikeres pályázatot benyújtania, melynek keretében az iskola alsó tagozatos épületének teljes felújítására, a tornacsarnok rekonstrukciójára kerül sor, valamint a tanév során a berendezési tárgyak cseréje is megtörténik.

IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása Feladataink a leendő első osztályosok beíratásának megfelelő előkészítése és lebonyolítása. Együttműködés az óvodákkal. A gyermekek megismerése érdekében differenciált képességvizsgálat a Difer csomag segítségével. Tavasszal a leendő első osztályosok látogatása az iskolában. A tanulási képességvizsgálat minden esetben előzze meg az iskolai beíratást, mert a beíratott gyermek az óvodába vissza nem íratható! Nagy figyelmet fordítsunk a következő évben arra, hogy túlkoros, a hetedik életévét már betöltött gyermek ne maradjon az óvodában! Felelős: Hegyiné Ábrahám Katalin igazgatóhelyettes, 1-2. osztályos tanítók. A tanulóknak 18 évig tart a tankötelezettség, az általános iskolába 16 éves korukig járhatnak.

14


2010/2011

A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Felelős: igazgató, osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelősök.

V. Mulasztások A mulasztások csökkentése, megszüntetése mindannyiunk feladata, ehhez a tanulók kötelességtudatának, munkafegyelmének, valamint a szülőkkel való szorosabb, akár napi kapcsolat erősítése szükséges. Fokozott figyelmet fordítson minden osztályfőnök különösen a HH tanulók hiányzásainak csökkentésére! A védőnő és az iskolaorvos a kötelező szűréseket és az általános orvosi vizsgálatot minden osztályban végzi. Az osztályfőnöki munka erősítését, a szülőkkel való szorosabb kapcsolattartást kell előtérbe helyezni a rendszertelenül iskolába járó és szociálisan rászoruló tanulókkal szemben, bevonva a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét. Az ifjúságvédelmi és a gyermekvédelmi felelősökkel, az iskolaorvossal és a védőnőkkel való kapcsolat erősítése nélkülözhetetlen. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen - a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

15


2010/2011

Felelős: igazgató, ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök.

VI. Bukások számának csökkentése           

Hatékony tanítási órák, a megtanítás érdekében a tevékenykedtetés maximális kihasználása. A tanulók képességeit figyelembe kell venni a követelmények meghatározásakor. Alapkészségek, -képességek kialakítása, fejlesztése. Tapasztalati úton történő ismeretszerzés. Képességfejlesztő foglalkozások (kislétszámmal, elsősorban a halmozottan hátrányos tanulóknak amennyiben van ilyen). A fogalom kialakításához a meglévő szemléltető eszközök felhasználása. Differenciált képességfejlesztés. Projektoktatás, kooperatív tanulás, differenciált óraszervezés. A szóbeli számonkérés előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben. A hiányzások alatt kimaradt anyagrészek pótlása. Az újonnan érkező tanulók diagnosztizálása, megfelelő felzárkóztatása, segítése.

Felelős: tantestületünk valamennyi tagja.

VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése A Közoktatási törvény 133. §-ának (1) bekezdése alapján, az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 1. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők: a) az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, b) a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, c) az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, d) a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban nem szakrendszerű oktatás folyik. A helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének legfeljebb ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás is folyhat, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.” Egységes elvárás a Nemzeti Alaptanterv tanulási esélyegyenlőség segítésének tartalma, továbbá a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó résznek való megfelelés. Ennek értelmében minden intézményben kötelezettség: - Az 1-8. évfolyamokon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés megvalósítása. - A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése a nevelés-oktatás egész folyamatában. - Adaptív tanulási eljárások alkalmazása. - Az adott tanulócsoport szintjén egységes, ám differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség feltétlenül az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában, nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttes megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás és a tanítás folyamatának erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő részképességek, kompetenciák célzott megalapozását. Az iskolának értelmeznie, illetve újra definiálnia kell a szerepét, hogy támogatást adhasson növendékeinek, illetve segítse őket abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak, hogy képesek legyenek önállóan és tudatosan adekvát válaszokat keresni életproblémáik megoldásához. Ehhez elengedhetetlen, hogy az iskola tanítástanulásszervezési formái rugalmasabbak és adekvátabbak legyenek a tanítási tartalmakhoz, a tanulók életkori

16


2010/2011

sajátosságaihoz, valamint, hogy az ismeretközvetítés-, és feldolgozás mikéntje, azaz a tanulás-tanítás módszerei, eljárásai, technikái és eszközei nagyobb teret adjanak a tanulók részvételének és önkifejezésének. 2010. évi LXXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 2. § A Kt. 70 §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelésére az iskola pedagógiai programja a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérő jelölés, illetőleg szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja. Ha az iskola nem alkalmazza az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakat, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. Az iskola által alkalmazott jelölés, értékelés érdemjegyre, osztályzatra való átváltásának szabályait a helyi tantervben kell meghatározni. Az iskola pedagógiai programja meghatározhatja azokat a tananyagokat, tantárgyakat, amelyekből a tanuló teljesítményét nem kell értékelni, illetve minősíteni, továbbá eltekinthet a magatartás és szorgalom értékelésétől, minősítésétől. A szakiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai előkészítő és szakmai alapozó oktatás, illetve a szakközépiskola pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket hány tantárgy keretei között értékelik és minősítik, továbbá moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését.” A DIFER- mérőeszközök használata  A pedagógiai mérések szerepe a készségfejlesztésben.  Kritériumorientált, diagnosztikus készségmérés.  Felmérés a DIFER tesztjeivel, teljes és rövid változatok, a kapott adatok értelmezése, az országos helyzetkép ismertetése írásmozgás-koordináció, beszédhang-hallás, relációszókincs, elemi számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás.  Iskolaérettség megállapítása a készségek fejlettsége alapján.  A mérés során feltárt hiányos készségek, képességek tudatos, egyéni fejlesztése! Nevelőtestületünk kiemelt feladatai a tanév során: - olvasás, szövegértés fejlesztése, - kulcskompetenciák fejlesztése - 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezése, - íráskép, külalak javítása (betű, szám) - a megismert új tanítási módszerek tudatos alkalmazása az önálló ismeretszerzés segítése érdekében, - integrált oktatás (SNI, HH, HHH), - az SNI, HH, HHH tanulók szakköri részvételének növelése, - matematika, az elemi rendszerező és kombinatív képességet fejlesztő feladatok gyakorlása, - a tanulók állóképességének további erősítése, - az alsó tagozat fizikai fittség eredményeinek teljesítménynövelése, - idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, - iskolai kompetenciamérések eredményeinek szinten tartása és javítása, - továbbtanulási mutatók szinten tartása és javítása, szorgalmazva az SNI, HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolában való jelentkezését, - napközi otthonban a tanulás hatékonyabbá tétele, - mulasztások csökkentése, - szülők tájékoztatása, - Felsőbüki Nagy Pál életútjának megismertetése az újonnan érkező tanulókkal. A tanórák szervezése:  Az 1-6. évfolyamon a módosított kerettanterv (2004) alapján tanítunk.  7-8. évfolyamokon iskolánk kerettantervét és követelményrendszerét kell alkalmazni.(2003)  A tehetséggondozás előtérbe helyezése fontos feladatunk.  Felzárkóztató programok a rászoruló tanulók részére.

17

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670     

            



     

2010/2011

1. osztályban a Difer-csomag segítségével differenciált képességvizsgálatot végez gyógypedagógusunk. Iskolánkban 3-8. osztályig angol vagy német nyelvet tanulhatnak diákjaink. Folytatjuk a mindennapos testnevelést, amelynek megvalósítása a délutáni tömegsport, atlétika, kézilabda és labdarúgás foglalkozásokkal lehetséges. Minden testnevelést tanító tanulóiról feljegyzést vezet, amelyben az őszi és tavaszi fittségi eredmények szerepelnek. A dokumentációt december, illetve május végére kell leadni. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet idejének legfeljebb ötven százaléka felhasználásával lehet megszervezni. Az egyéni képességek fokozott figyelembe vétele az oktatásban. A házi feladatok mennyiségére és minőségére nagy figyelmet fordítunk. A módszerek további gazdagítása továbbképzések formájában, munkaközösségi foglalkozásokon, nevelési értekezleten. Valamennyi módszer a tanulók képesség szerinti fejlesztését szolgálja. Legalább egy érdemjegy minden hónapban. A szóbeli feleletek előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben, különösen a gyengébb képességű tanulóknál. A tankönyvek használatára, a tanulásra való megtanításra a szaktanároknak nagy gondot kell fordítani. Különösen 5-7. osztályokban a belépő új tantárgyaknál. Az alapkészségek, a beszéd, az olvasás, az írás, a helyesírás, a számolási készség kiemelt fejlesztése az alapozó funkciók érvényesítése. Beszédművelés, beszédfejlesztés a tantárgynak megfelelően, szakkifejezések beépítése a tanulók szókincsébe. A szóbeliség további erősítése. Az olvasás – a tantervi követelmények alapján – egyik kiemelt területe munkánknak. Felső tagozaton kiemelt feladat a hangos- és a néma értő olvasás fejlesztése minden tantárgyból. Írás, helyesírás: a tanulók különböző szaktárgyi órákon végzett írásbeli munkájáért, annak helyesírásáért minden szaktanár, tanító felelős. A számolási készség fejlesztése érdekében az újszerű módszerek megismerése fontos feladat. A kompetenciamérés eredményeit figyelemmel kísérve nagyobb hangsúlyt kapjanak az elemi logikai képességet igénylő feladatok. Az 5. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást biztosítjuk: o 1,5 óra matematika o 1,5 óra magyar nyelv és irodalom (ebből 1 óra a nem kötelező tanórák keretében) o 1 óra történelem o 1 óra idegen nyelv (angol illetve német) o 1 óra természetismeret A 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást biztosítjuk: o 1 óra matematika o 1,5 óra magyar nyelv és irodalom o 1 óra idegen nyelv (angol illetve német) o 1 óra természetismeret 7-8. osztályokban jobban tudatosítani a középiskolai követelményeket. Hatékonyabbá kell tenni pályaorientációt. Különös tekintettel a HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolákba való irányításával. A szülők széleskörű és folyamatos tájékoztatása a pályaválasztásról 7-8. osztályokban. Kapcsolattartás a könyvtárral, az olvasás megszerettetése, helyes magatartás a könyvtárban, a könyvtárhasználat módja, könyvtári órák. Az SNI tanulók részére fejlesztő foglalkozások. BTM tanulók tanórán történő fejlesztése.

Felelős: minden tanár, tanító A napközis csoportok főbb feladatai: Legfontosabb feladat a tanulók következő napi órákra való felkészülésének biztosítása. Az önálló tanulás módszereinek megtanítása, szükség szerinti segítségnyújtás a tanulásban. Tanulmányi idő védettsége. Az elmélyült tanulás biztosítása, mennyiségi, minőségi ellenőrzés. Olvasás gyakoroltatása. Memoriterek kikérdezése; lehetőség szerint a rászorulókkal egyéni foglalkozás biztosítása. Az önálló tanulás idejének helyes beosztása. Együttműködés a csoport tanulóit tanító nevelőkkel, hospitálás tanórákon.

18


-

-

2010/2011

A szabadidő helyes megszervezése, fejlesztő hatású tevékenységek kialakítása. Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis foglalkozások között, minden délutáni tanítási időszakban, - amelyik napon nincs testnevelési óra -, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc. Kulturált viselkedés, étkezés, ebéd utáni szabad levegőn tartózkodás, mozgásos tevékenységek biztosítása. Személyi higiénia szabályainak betartatása. Környezet tisztántartása, otthonossá tétele. Felelősrendszer kialakításával közösségfejlesztés. A gyerekek érdeklődését felkeltő programok szervezése. Hagyományok ápolása. Játéktanítás. Kapcsolatrendszerek erősítése. Könyvtárlátogatások, mesedélutánok, technikai tevékenységek alkalmazása a lehetőségek szerint. Ismeretek bővítése, önképzés.

Felelős: a napközis munkacsoport vezetők, alsós igazgatóhelyettes. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka: - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka fokozott segítése, a megelőzés, feltárás érdekében, - egyeztetés a jegyzővel a gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókról, - a rászorultak felterjesztése, - az ingyenes étkeztetésre, a napközi otthoni ellátásra szorulók felkutatása, - veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, rendszeres iskolába járásuk figyelemmel kísérése, - a tankötelezettségi törvény betartatása, - intézkedés az igazolatlan mulasztások visszaszorítására, - kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal. Felelős: gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök. Munka, rend, fegyelem Az osztályfőnökök fő gondozói e munkaterületnek. Kiemelt feladatunk:  Az ügyeleti rend megszervezése az egységesség és következetesség szem előtt tartásával.  Az egészséges életmódra nevelés területén a házirend, a szokásrendszer folyamatos fejlesztése.  A tanulók magatartásának, viselkedésének, kulturáltságának állandó fejlesztése osztályszinten, adott épületbeli közösségi szinten, iskolai szinten.  Egészséges és egységes elfogadott viselkedési norma megkövetelése, köszönésben, megszólításban, kérésben.  Az erkölcsi normák érzelmi alapon való megismerése.  Az öltözködés, étkezés, higiéniai és esztétikai követelmények erősítése.  Az iskola minden helyiségében a tisztaság biztosítása. Felelős: iskolánk valamennyi pedagógusa.

VIII. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások Az SNI tanulókat három csoportba sorolták: a) sajátos nevelési igény fennállása aa) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, (továbbiakban: SNI-a) ab) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, (továbbiakban: SNI-b) b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását (továbbiakban: BTM)

19


2010/2011

A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése 1. Csoportlétszám/osztálylétszám kialakítása: SNI esetén 2-3 tanulónak számítható (a normatíva igénylése esetén egy gyermek/tanuló). A SNI tanulók aránya: kedvezően szervezhető, ha a 15% fölé nem emelkedik. 2. Kötelező és nem kötelező órák szervezése: Nincs eltérés a tanulók közt. Felzárkóztatás, képességkibontakoztatás céljából a Ktv. 52.§ (11) alapján a szükséges tantárgyakhoz rendelhető feladat, melynek célja a tanult ismeretek rögzítése, egyéni megsegítésekkel történő automatizálása. 3. Rehabilitációs célú foglalkozások szervezése: Célja a fennálló zavarok csökkentése pedagógiai és/vagy pszichológiai rehabilitálás útján, kompenzáló technikák elsajátítása, ismereteinek más úton történő rögzítésével az alkalmazások lehetőségének elsajátítása. A SNI tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő gyógypedagógus:  részt vesz pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelő pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában.  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,  együttműködik a többi pedagógussal, nyomon követi a tanulók haladását, javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,  közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációkban,  terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező fejlesztő órakeretben. Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: A tanuló valamely tantárgyból/tantárgyakból vagy tantárgyrészből minősítés alóli mentesítésre jogosult, ha a szakértői véleményben ez megfogalmazásra került. Ebben az esetben a tantárgy ismeretanyagát idői és tartalmi intervallumában módosítani kell [Ktv. 30.§ és 11/1994. rendelet]. A módosítás rövidebb időben megvalósítható programot kell, hogy tartalmazzon, hiszen a kompenzációs tevékenység hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanuló a megsegítések mellett abban a tempóban tanulja a tantárgyat, amely megegyezik az évfolyam programjával. Cél tehát az egyéni programban a felzárkóztatás megvalósítása, a tanuló legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. Adminisztrációs teendők: Az értékelő naplóba, a törzskönyvbe és a bizonyítványba a tanulóhoz a következőket kell beírni:  bizottság neve, címe,  szakvélemény száma,  kiállítás kelte,  felülvizsgálat időpontja,  határozatszám tantárgyi mentesítés esetén,  a szakértői véleményt és a tantárgyi mentesítést igazoló dokumentumok hivatalos másolatát a naplóban kell tartani! Felelős: osztályfőnökök és a gyógypedagógus

IX. Az ellenőrzési és értékelési rendszer az oktatásban Bemeneti mérés: Szeptemberben az első osztályosok képességeinek mérése, regisztrálása (difer-mérés). Folyamatmérések:  év eleji szintfelmérők csoportbontáshoz  testi fejlettség mérése: 1-8. osztályok,  az SNI tanulók mérése,  néma értő olvasás mérése 1-4.o. Kimeneti mérés:  

A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, néma értő olvasásból. A 4., 6. és 8. évfolyam végén kompetenciamérés az OH szervezésében.

20


 

2010/2011

Az SNI tanulók mérése, összehasonlítása a bemeneti méréssel. A fizikai fittség mérése öt területen 1-8. osztályokban. Az eredmények összehasonlítása az őszi, valamint a korábbi évek eredményeivel.

Felelős: minden testnevelést tanító és tanár. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen:  pedagógiailag kifogástalan,  folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,  kiszámítható, nem kampányszerű,  sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is,  módszertanilag változatos,  konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,  lehetőség szerint kollektív.  legyen természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, a büntetés eszköze! Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:  piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok,  piros tintával: - tanév végi osztályzatok,  kék tintával: - szóbeli, írásbeli felelet, gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, külalak.  kék tintával: - félévi osztályzatok. A fenti jelölésektől eltérni szigorúan tilos, egyéb jelöléseket alkalmazni nem lehet, mert azok érvénytelenek! Felelős: minden pedagógus.

X. Az IMIP-ből adódó aktuális feladatok Minőségügyi tekintetben szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a fenntartóval. Oda kell hatnunk, hogy az ÖMIP-et konkrétan hasznosítani tudjuk. Meg tudjuk belőle állapítani az intézményi feladatokat, a feladatok sikerkritériumait, az alkalmazott módszereket és eljárásokat, a felelősöket és a feladatok megvalósításának idejét, határidejét. Az IPR bevezetése óta megkezdett méréseket az SNI, a HH, és HHH tanulókra vonatkoztatva továbbra is folytatni kell. Szükséges az emberi erőforrások hatékony működtetésének vizsgálata, a partneri reagálások elemzése, a szakértői vizsgálat megállapításainak elemzése. A korábbi OKÉV, most OH-mérések eredményeit az eddigiekhez hasonlóan elemezni kell, és a tanulságokat le kell vonni. A tanulmányi teljesítmények értékelése során ki kell térni az egyes osztályok teljesítményére konkrétan. Illúzió volt azt gondolni, hogy a helyi hozzáadott érték indexét meg tudjuk határozni. Ez tudományos felkészültséget, és hatalmas munkát igényel. Egy valamit azonban, az otthoni tanulási források indexét meghatározhatjuk. Ez az ún. HER-index (Index of Home Educational Resources), amely az otthoni könyvek számát, a tanulást segítő eszközöket (számítógép, saját íróasztal, szótár, lexikon) megléte, a szülők iskolai végzettsége alapján kategorizál. Meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az IMIP végrehajtása során ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is a tanév végén. Az értékelést és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. Ennek jóváhagyásával válik tulajdonképpen érvényessé az adott intézkedés. A tanév során november végéig el kell végezni a partnerek elégedettségének mérésére a szülői, alkalmazotti és tanulói kérdőívek kiértékelését és az abból adódó, az aktuális tanévre szóló célkitűzések feladatait. Mivel ezeken a kérdőíveken a kérdéssor az előző évekkel azonos, ezért jó lehetőség adódik a folyamatok konkretizálására. A szülők, alkalmazottak és tanulók véleményének változását jól lehet követni, és az előző években kitűzött célok megvalósulását is mérni lehet. A tanulóink nyomon követése a középiskolák visszajelzései alapján történik. A beiskolázáskor az elért eredményeket a beiskolázási felelős beszámolójával tesszük közzé.

21


2010/2011

A fenntartóval való kapcsolatunk meglehetősen szoros. Az éves beszámolókon kívül szinte napi kapcsolatban vagyunk a Képviselő Testülettel, így az iskolában folyó munkáról is folyamatosan kapnak tájékoztatást, illetve az igényeket, azok változását is rögtön követni tudjuk. Felelős: Minőségbiztosítási csoport, igazgató

XI. Szülőkkel való kapcsolat A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége. A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeit. Köteles felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő (elsősorban nyelvi és viselkedésbeli) hátrányokat, és segíteni azok csökkentését. Az iskola akkor számíthat a szülői ház támogatására, ha nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködik vele, és követelményei igazodnak a tanulók teherbíró képességéhez. A nevelő-oktató munka eredményessége megköveteli az iskola és a szülők közötti folyamatos kapcsolattartást. Ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások. A kapcsolattartás és az együttműködést segíti a szülői munkaközösség. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást kapjon. Az iskolának pontos tájékoztatást kell adni, hogy milyen könyveket és eszközöket kell naponta a tanulónak magával vinnie az iskolába. A tájékoztató alapján a szülőnek kell meggyőződnie arról, hogy a gyermeke az iskolatáskába behelyezett-e az előírtnál több tankönyvet. Amennyiben igen, abban az esetben a felelősség a szülőt terheli. A szülő kötelessége gondoskodni gyermeke testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáról, továbbá biztosítani gyermeke tankötelezettségét, valamint figyelemmel kísérni gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodni arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle várható segítséget. A Szülői Munkaközösség munkájának irányítása. Szülői munkaközösségi tagok újraválasztása az első szülői értekezleten. Évente 3 alkalommal iskolai SZM-értekezlet. - Iskolánk munkatervének elfogadtatása. - Megismertetni a szülőkkel intézményünk pedagógiai programját, követelményrendszerét, értékelési rendszerét. - Iskolai rendezvények előkészítése, a tankönyv-ellátás véleményezése. Osztály szülői értekezletek tartása évi 2 alkalommal, valamint a szülők igénye szerint. Fogadóórák rendszeresen, családlátogatások szükség szerint. Felelős: iskolavezetés, osztályfőnökök.

XII. Tehetséggondozás, szakkörök, versenyek Szakkörök szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően. A tehetségek felismerése, a velük való törődés legalább olyan fontos feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. Az intézményben biztosított szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások: A szakkör, foglalkozás megnevezése

A szakkört, foglalkozást tartó személy neve

Létszáma

A költségek

Ügyes kezek szakkör

23 fő

térítésmentes


Hagyományőrző szakkör

18 fő

térítésmentes


Ügyes kezek szakkör

21 fő

térítésmentes


Matek tehetségfejlesztő szakkör

13 fő

térítésmentes


Számítástechnika szakkör

25 fő

térítésmentes

Némethné Kiss Matild

Dekoráció szakkör

18 fő

térítésmentes


22


A szakkör, foglalkozás megnevezése

2010/2011

A szakkört, foglalkozást tartó személy neve

Létszáma

A költségek

Barkács szakkör

13 fő

térítésmentes

Bokor Gábor

Angol tehetségfejlesztő szakkör

15 fő

térítésmentes


Történelem tehetségfejlesztő szakkör

12 fő

térítésmentes

Locsmándiné Horváth Erzsébet

Anyanyelv szakkör

23 fő

térítésmentes


Énekkar

36 fő

térítésmentes

Egyed Márta

Fiú foci

21 fő

térítésmentes

Szántó Zoltán

Fiú kézilabda

18 fő

térítésmentes


Fiú kézilabda

10 fő

térítésmentes


Leány kézilabda

26 fő

térítésmentes


Leány kézilabda

19 fő

térítésmentes


Tömegsport

51 fő

térítésmentes

Pogátsa Józsefné

Atlétika

32 fő

térítésmentes


Korrepetálás

1 fő

térítésmentes


Korrepetálás

5 fő

térítésmentes

Feketéné Lendvay Katalin

Korrepetálás

1 fő

térítésmentes

Hegyiné Ábrahám Katalin

Korrepetálás

4 fő

térítésmentes


Korrepetálás

2 fő

térítésmentes

Ratatics Katalin

Magyar korrepetálás

4 fő

térítésmentes


Matek korrepetálás

3 fő

térítésmentes

Sipőcz Józsefné

Magyar korrepetálás

4 fő

térítésmentes

dr. Fábiánné Balogh Edina

Angol korrepetálás

6 fő

térítésmentes


Matek korrepetálás

8 fő

térítésmentes


Fizika-kémia korrepetálás

5 fő

térítésmentes

Bokor Gábor

Német korrepetálás

4 fő

térítésmentes

Magyar Györgyné

Tanulmányi versenyeken való részvétel. Iskolaszintű tanulmányi versenyek: rajz, helyesírás, olvasás, idegen nyelv, matematika, sport, szavaló, természetismereti és történelem. A versenyek összeállításakor törekedjünk a szóbeliségre és lehetőség szerint a gyakorlati feladatokra is. A versenyeken, vetélkedőkön minden osztály képviselheti magát. Felelős: minden nevelő. Országos Tanulmányi és Kulturális versenyek meghirdetése a 2010/2011-es tanévre (1. sz. melléklet). Minden esetben az országos tanulmányi versenyeken való szereplésre ösztönözzük tanulóinkat! (Levelezős versenyeken való részvétel.) A versenyeken eredményesen résztvevő és az ünnepélyeken szereplő tanulókat minden esetben jutalmazzuk. (igazgatói dicséret, oklevelek, könyvjutalmak, tárgyjutalmak) Felelős: igazgató, minden tanító, tanár.

23


2010/2011

Diáksport-versenyek Atlétika, kézilabda, labdarúgás, mezei futóversenyek, Csipet Olimpia, játékos sportvetélkedő, akadályverseny. 1-8. osztályokban a tömegesítésre kell nagy gondot fordítani, a tanulók egészséges mozgásigényének kielégítésére. Felelős: testnevelést tanítók.

XIII. Tanításon kívüli tevékenységek Tanítási órán kívüli tevékenységek szervezése a személyiség fejlesztése érdekében. - 1 napos kirándulások szervezése tervszerűen. - Osztályprogramok (szalonnasütés, kerékpártúra, uszoda, múzeumlátogatás, kenutúra, klubdélután stb.) - Daloshegyi-kórustalálkozó Sopronban. - Színházi előadás szervezése. - Videofilmek, CD-k megtekintése tantárgyakhoz, ünnepélyekhez kapcsolódóan tanórán kívül is. - Az internet használata tantárgyi felkészüléshez. Felelős: osztályfőnökök, napközis nevelők, diákönkormányzat.

XIV. Ünnepélyek, megemlékezések  Szeptember 1. Tanévnyitó Felelős: vezetőség  Október 6. Aradi vértanúk napja Felelős: Sipőczné Baranyai Éva  Október 7. Felsőbüki Nagy Pál, iskolánk névadójának ünnepe, koszorúzás Felelős: Sipőczné Baranyai Éva  Október 23. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepe Felelős:dr. Fábiánné Balogh Edina  Október – Takarékossági hónap (OTP matematika verseny) Felelős: Horváth Lászlóné  Október 22. Halottak napi megemlékezés iskolánk nevelőinek sírjánál Felelős: diákönkormányzat  December 6. Mikulás ünnepség Felelős: Sipőczné Baranyai Éva, osztályfőnökök  December – karácsonyi ünnepély iskolai szinten Felelős: vezetőség, osztályfőnökök  Január 22. A Magyar Kultúra napja Felelős: magyart tanítók  Február 13. Farsangi karnevál Felelős: vezetőség, osztályfőnökök  Február 14. Valentin-nap Felelős: Sipőczné Baranyai Éva, Pappné Horváth Mária  Február 25. Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja Felelős: Egyed Márta  Március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapja Felelős: Magyar Györgyné  Április 16. Holokauszt áldozatainak emléknapja Felelős: történelem tanárok  Április 22. A Föld napja (parkosítás, szemétgyűjtés az iskola és a város környékén) Felelős: vezetőség, osztályfőnökök

24


2010/2011

 Június 12. Ballagás Felelős: vezetőség, osztályfőnökök  Június 12. Tanévzáró ünnepély Felelős: vezetőség, osztályfőnökök

XV. A tanév rendje (1. sz. melléklet) Tanítási napok száma: 183. A tanítás nélküli napok száma: 5  Papírgyűjtés  Föld napja  Továbbképzés  Diákönkormányzat részére (gyermeknap)  Tanulmányi kirándulás Felelős: igazgató.

1 1 1 1 1

Munkaközösségek:  Reál munkaközösség (3. sz. melléklet), vezetője: Bokor Gábor  Humán munkaközösség (4. sz. melléklet), vezetője: Egyed Márta  Sport-művészeti munkaközösség (5.sz. melléklet), vezetője: Horváth Bernadett Mikrocsoportok:  IMIP munkacsoport, vezetője: Sipőcz Józsefné Nevelési értekezletek: 1. Havonta munkaértekezlet, az előző hónap értékelése, a következő hónap előkészítése. 2. A kompetenciamérés eredményei és az abból adódó feladatok.

XVI. Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata alapján  Nem ellenőrző, hanem értékelő funkciót tölt be.  Elsődlegesen fejlesztő és nem minősítő jellegű célokat fogalmaz meg.  Célja: Hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez.  Az értékelés lebonyolítása az érintett tanár aktív közreműködésével történjen. A pedagógiai ellenőrzés színterei Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódva:  óralátogatás,  dokumentumok ellenőrzése (pl. tanmenetek, szakköri naplók),  taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága,  rendezvények, ünnepségek,  napközi, szakkör, egyéni képességfejlesztés, verseny.  étkezés kulturáltsága. Óralátogatások Az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők vizsgálják, ellenőrzik:  A munkafegyelmet, az órakezdés és befejezés pontosságát, az ügyelet ellátását.  Az adminisztrációs munka naprakész végzését (naplóvezetés, osztályzatok beírása, ellenőrzők vezetése, tanulói mulasztások igazolása, a jutalmazási és fegyelmezési intézkedések fokozatok szerinti betartása és alkalmazása). Formája:  Előre bejelentett és előre nem bejelentett látogatások.  Az óramegbeszélésre az érintett készüljön fel. /napló, tanmenet, feljegyzések/ A látogatás fő célja és feladata, a tanulók tudásának megfigyelése, a megtanítás, az alapkészségek érdekében végzett tevékenységek, a tudatos képességfejlesztés. A kollégák kérdéskultúrájának és a

25


2010/2011

tanulók szókincsének megfigyelése. Az írásbeli munkák ellenőrzésének rendszeressége. A meglévő szemléltető eszközök kihasználtságának ellenőrzése. Szaktantermek, osztálytermek aktuális dekorációja. Feladatunk továbbá a napközi munkájának segítése, ellenőrzése. Az óralátogatások célja mindenkor a segítségnyújtás, a felmerülő problémák közös megoldása. Minden esetben a tisztaság, a rend, a kulturált viselkedés megfigyelése. Záradék: 4/2009. sz. nevelőtestületi határozattal: a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós 2009/2010. tanévre szóló munkatervét a nevelőtestület elfogadta. Fertőszentmiklós, 2010. augusztus 31.

P.H. ……………………….. Szántó Zoltán igazgató

26


2010/2011

1. számú melléklet 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. § (1) bekezdés b) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 12. és 17. pontjában foglalt felhatalmazás alapján az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva - az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró önkormányzati miniszter egyetértésével, a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró pénzügyminiszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontja szerinti feladatkörében eljáró szociális és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével - a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola), ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)-ae) pont alattiak együtt: iskola], af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal); c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; d) a pedagógusokra; e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő). 2. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2010/2011. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2010. szeptember 1. (szerda) és utolsó tanítási napja 2011. június 15. (szerda). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankettő nap. 2 (3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - 2011. április 29., b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2011. május 27., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2011. június 3., c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2011. január 14. (4) A tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. § (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2011/2012. tanítási évben történő feldolgozásáról. 3. § (1) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg. (2) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán február első hetében is megkezdhető. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a 2. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfeleljen. (3) A szorgalmi idő első féléve 2011. január 14-ig tart. Az iskolák 2011. január 21-ig értesítik a tanulókat, kiskorú tanuló esetén a szülőket az első félévben elért tanulmányi eredményekről. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított öt munkanapon belül kell megküldeni. (4) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenhárom munkanapon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését,

27


2010/2011

hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak. 3. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 4. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 5. § (1) Az őszi szünet 2010. november 2-től november 5-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő). (2) A téli szünet 2010. december 22-től 2011. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2010. december 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2011. január 3. (hétfő). (3) A tavaszi szünet 2011. április 21-től április 26-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 27. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló törvény 52. § (16) bekezdésben meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. 3 (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, továbbá a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A felvételi eljárás és a beiratkozás 6. § A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza. A tanulmányi versenyek 7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2009. október 30-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak az OKM hivatalos lapjában és honlapján való közzétételéről. Országos mérés, értékelés elrendelése 8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. (2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2010. május 26-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2009. november 27-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2011. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést - tájékoztatás céljából -

28


2010/2011

megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2011. május 31ig nyilvánosságra hozza. (5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2009. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2009. október 31-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával - jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2009. december 11-ig kell elvégezniük. (6) A közoktatásról szóló törvény 95/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján 2009. november 2. és 2010. április 30. között a Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a középfokú felvételi eljárás szabályainak betartását a középfokú nevelési-oktatási intézményekben. (7) A közoktatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdésének g) pontja alapján 2009. október 1. és 2009. november 30. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni a tanórán kívüli foglalkozásként szervezett iskolai sportkörök, sportfoglalkozások vizsgálatát az általános iskolákban és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben. A szakmai ellenőrzést a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával. Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok 9. § A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (7) bekezdése szerint meghatározott minimumot - képességszintet - az 5. számú melléklet tartalmazza. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) 2009. augusztus 31-én hatályát veszti - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet, valamint a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet). (3) Az OKM rendelet 8. §-ának (4) bekezdése 2010. június 1-jén veszti hatályát. 1. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2010/2010-2011-tanev-rendje 2. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez Jegyzék a tanulmányi versenyekről http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2010/2010-2011-tanev-rendje I. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek II. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/2010/2010-2011-tanev-rendje

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2010/2011. tanévben A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai 8. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez A továbbtanulási pályaválasztási feladatok Az általános iskola minden év október 31-éig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat szóban tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről, a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit pedig írásban tájékoztatja arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, továbbá, hogy a köztük lévő vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük jelentkezési lapját az iskolának akkor is továbbítania kell, ha a szülők között nincs megállapodás.

29


2010/2011

A középfokú iskolai felvételi tájékoztató 1.1. A gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban együtt: középfokú iskola) felvételi tájékoztatót készít, melyet minden év október 31-éig köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, valamint a közoktatás információs rendszerében a nyilvánosság számára közzétett, az iskolára vonatkozó dokumentumok között elhelyezni. A Hivatal a közoktatás információs rendszerében történő nyilvánosságra hozatal tényét ellenőrzi. 1.2. A felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, továbbá, ha az iskola felvételi vizsgát tart, a vizsgára történő jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a jelentkezők rangsorolásának módját, külön megjelenítve a közoktatási törvény 30. § (9) bekezdésében meghatározott tanulók esetében alkalmazott speciális értékelési szabályokat. A felvételi tájékoztatóban az iskolának közölnie kell az OM azonosító számát, továbbá azokat a tanulmányi lehetőségeket, amelyek közül a tanuló választhat [például általános tanterv alapján folyó oktatás, emelt szintű oktatás, szakképzésben a szakmacsoport (a továbbiakban együtt: tanulmányi terület) megnevezését] és a tanulmányi területet jelölő belső kódot. 1.3. A középfokú iskola a felvételi tájékoztatójában köteles közzétenni, ha 1.3.1. részt vesz a kötelező felvételi feladatok ellátásában, megjelölve azt a felvételi körzetet, amelyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezők átvételi, felvételi kérelmét nem utasíthatja el, 1.3.2. egységes iskolaként az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola, a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója a pedagógiai programban meghatározott milyen feltételekkel léphet a kilencedik évfolyamra, 1.3.3. a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként működik, akkor az iskola tanulója a kilencedik évfolyamra milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet, 1.3.4. a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett a gimnáziumi, a szakiskolai, a szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, akkor azok a tanulók, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, a pedagógiai programban meghatározott feltételek szerint folytathatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti oktatásban. 1.4. A középfokú iskola a tanulmányi területek belső kódját és az adott terület fő jellemzőit az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a minisztérium honlapján szeptember 30-áig közzétett közleményben foglaltak szerint állapítja meg, és október 15-éig elektronikus formában megküldi a hivatalnak. A felvételi kérelem benyújtása 2.1. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által elkészített és a hivatal honlapján közzétett jelentkezési lapon kell benyújtani. A jelentkezési lap másolható. A felvételi kérelem nem utasítható el azon az alapon, hogy nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be. Amennyiben a jelentkezést nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola a felvételi eljáráshoz szükséges adatok öt munkanapon belüli pótlására felszólítja a kérelem benyújtóját. Ha az iskola - a közoktatásról szóló törvény 81. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint - vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként működik, külön lapon kérheti a jelentkező nyilatkozatát a tekintetben, hogy elfogadja-e az adott vallást, illetve világnézetet. 2.2. A jelentkező több jelentkezési lapot állíthat ki. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi terület 1.4. pont szerint meghatározott belső kódját minden esetben fel kell tüntetni. 2.3. A jelentkezési lapon a tanuló iskolai törzslapján szereplő neve és tanulói azonosító száma, továbbá a felvételi eljáráshoz szükséges - az iskola által nyilvántartott - személyes adatai tüntethetők fel. 2.4.1. A jelentkezési lapot, ha a jelentkező iskolába jár - és e rendelet másképp nem rendelkezik - az iskola küldi meg a felvételt hirdető középfokú iskolának. 2.4.2. A jelentkezési lapot, ha a jelentkező nem jár iskolába, vagy tanulmányait külföldön végzi, a jelentkező (a továbbiakban: egyéni jelentkező) küldi meg a felvételt hirdető középfokú iskolának. 2.5. A kiskorú jelentkezési lapját mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám (a továbbiakban együtt: szülő), továbbá - ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen - a jelentkező írja alá. Nem kell a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség, a szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia. 2.6. A nagykorú, cselekvőképes személy jelentkezési lapját a jelentkező írja alá. 2.7. Ha a jelentkezési lap kitöltésének az a célja, hogy az általános iskolába járó, tanköteles tanuló az általános iskolai tanulmányai befejezését követően új tanulói jogviszonyt létesítsen, a jelentkezési lap kitöltését az általános iskola szervezi meg.

30


2010/2011

2.8. A felvételi kérelemre az iskola bejegyzést nem tehet, azt nem javíthatja ki. Indokolt esetben az iskola felhívja a tanuló, a szülő figyelmét a hiányzó, a hibás, és az elrontott adatokra, továbbá kezdeményezi azok kijavítását. 2.9. A 2.4.1. pontban meghatározott esetben az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik. 2.10. Ha a tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a jelentkezési lapját a szülő is megküldheti a felvételt hirdető középiskolába. 2.11. Az általános iskola a 2.10. pontban meghatározott esetben is megszervezheti a jelentkezési lapok kitöltését. 2.12. A jelentkezőnek - a jelentkezési lapok számától függetlenül - ki kell állítania két példányban egy adatlapot is (a továbbiakban: tanulói adatlap), melyben feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezés esetén - akkor is, ha ugyanarról az iskoláról van szó - feltüntetve a felvételi kérelmek rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi területenként kell elvégezni. A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a tanulói azonosító adatokat is. 2.13. A 2.4.1. pontban meghatározott esetben a tanuló osztályfőnöke átveszi a jelentkezési lapokat és a tanulói adatlapokat, és ellenőrzi, hogy a tanulói azonosító adatokat, továbbá a tanulmányi területek belső kódját helyesen tüntették-e fel a jelentkezési lapokon, valamint a tanulói adatlapokon. 2.14. Az általános iskola a tanulók által kiállított 2.14.1. jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlap egy példányát pedig a hivatal által működtetett felvételi központnak (továbbiakban Felvételi Központ) küldi meg. 2.14.2. A tanulói adatlap második példányát borítékba zárja, és a tanuló végleges döntéséig megőrzi oly módon, hogy ahhoz - az e rendeletben meghatározott javítási lehetőségen kívül - ne lehessen hozzáférni. 2.15. A 2.4.2. és a 2.10. pontokban meghatározott esetekben a jelentkezési lap továbbításával egyidejűleg az egyéni jelentkező, illetve a szülő küldi meg a tanulói adatlapot a Felvételi Központ részére. 2.16. Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be jelentkezési lapot, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekről és az e melléklet 14.1-14.4. pontjában szabályozott eljárásról. 2.17. Az általános iskola az általános felvételi eljárás idején egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás egy új módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett iskolához újabb tanulmányi terület írható be, illetőleg az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható, a beírt jelentkezések azonban nem törölhetők. Új tanulmányi terület csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak. A felvételi eljárás eredményének nyilvánosságra hozatala az iskolában, a felvételi értesítés 3.1. A felvételt hirdető iskola legkésőbb az általa szervezett utolsó felvételi vizsganapot követő harmadik napon kifüggeszti a felvételi eljárás eredményét, a jelentkezők rangsorolását az elért eredményekkel. A nyilvánosságra hozatal során a jelentkező személyes adatai akkor alkalmazhatók, ha ahhoz a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő is hozzájárult. A jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő kérheti, hogy az általuk megadott egyéni adat (például jelige) felhasználásával tegyék közzé az elért eredményeket. A jelentkezési lap aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy az elért eredményeket a jelentkező személyes adataival hozzák nyilvánosságra, feltéve, hogy az tartalmazza az e tényre történő figyelmeztetést, továbbá azt a tájékoztatást, hogy az elért eredmények a jelentkező által megadott egyéni adattal is nyilvánosságra hozhatók. Ha a jelentkező egyéni adat alkalmazását kéri, nyilatkozatát és az egyéni adatát a jelentkezési lapra kell ráírnia. Ha az egyéni adat a jelentkezési lapra nem lett rávezetve, az legkésőbb a felvételi eljárás befejezésének napjáig az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt személynek átadható. 3.2. A 2.4.1. pontban meghatározott esetben a középfokú iskola a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi értesítés). Az iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételről szóló értesítést a 2.4.2. pontban meghatározott esetben az egyéni jelentkezőnek, a 2.6. pontban meghatározott esetben a nagykorú tanulónak, a 2.10. pontban meghatározott esetben pedig a szülőnek kell megküldeni, továbbá az utóbbi esetben az általános iskolának is, ha az oda járó tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert. A 2.10. pontban meghatározott esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni

31


2010/2011

az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményéről pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképp a tanuló a középiskolába felvételt nyert. 3.3. A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át. 3.4. Ha az iskola a benyújtott felvételi kérelmek, illetve a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőket, a fenntartót és a hivatalt. 3.5. A felvételi eljárásnak e mellékletben nem szabályozott kérdéseire a rendelet 9. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni. A szóbeli meghallgatás 4.1. Ha a középfokú iskola a 17/A. § (1) bekezdésében és a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben szóbeli meghallgatás keretében szóbeli vizsgát szervez, a szóbeli vizsgának az iskola pedagógiai programjában meghatározott követelményekre épülő témaköreit és kérdéseit, továbbá a szóbeli vizsga értékelésének a szempontjait az iskola felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra kell hozni. 4.2. A jelentkező szóbeli meghallgatása az általános felvételi eljárás időszakában, az egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga után tartható meg. A szóbeli meghallgatásra a középfokú iskola legalább két napot köteles kijelölni. 4.3. A szóbeli meghallgatás nyilvános. A szóbeli meghallgatás időpontját a felvételi tájékoztatóban és az iskola honlapján is nyilvánosságra kell hozni. 4.4. A felvételi eljárás eredményének a megállapításánál a 4.1. pont alapján szervezett szóbeli vizsga eredménye a felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több. 4.5. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott iskola az általános felvételi eljárás keretében felvételi meghallgatást kíván szervezni, ennek időpontjáról értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét. 4.6. Ha a helyi önkormányzat által fenntartott iskolák által a felvételi meghallgatásra kitűzött időpontok azonos időre esnének, a jegyző, főjegyző az érdekelt iskolák igazgatóival egyeztetve meghatározza a felvételi meghallgatások időpontját oly módon, hogy azok különböző napokra essenek. Ha az iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor azonos napon eltérő időpontok is kitűzhetők. A felvételi meghallgatás időpontja nem eshet a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott tanulmányi versenyek fordulójának időpontjaira. Az írásbeli vizsga 5.1. A középfokú felvételi eljárásban csak központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga tartható. Az iskola azt a szándékát, hogy részt kíván venni a központilag szervezett vizsgán, továbbá a feladatlap igénylését a tanév rendjében meghatározottak szerint közli a hivatallal. 5.2. A tanuló a központi, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára való jelentkezését a Hivatal által kiadott lapon december 10-éig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, vizsgát szervező intézménybe. A 9. évfolyamra történő jelentkezés esetén mindkét tárgyból külön-külön meg kell jelölni azt is, hogy a tanuló az általános tanterv alapján folyó felkészítést nyújtó, illetve a tehetséggondozó középfokú iskola írásbeli felvételijén kíván-e részt venni, vagy akár mindkét típusú írásbelire jelentkezik-e. 5.3. A központilag szervezett írásbeli vizsga csak a hivatal által megküldött feladatlapokkal történhet, és a javítást a hivatal által megküldött javítókulcs alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a megoldási kulcsokat legkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi. 5.4. A felvételi eljárás eredményének a megállapításánál a központilag szervezett írásbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb. 5.5. A vizsgázókat az írásbeli vizsga megkezdése előtt tájékoztatni kell arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola szaktanára által kiértékelt dolgozatokat, és tehetnek észrevételt az értékelésre. 5.6. Az írásbeli vizsga kiértékelt feladatlapjait (dolgozatait) a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról másolatot készíthet, és a hivatalos javítókulcstól eltérő értékelés esetén az értékelésre észrevételt tehet. A jelentkező kérelmére és költségére az iskola másolatot készít. A megtekintéshez - az írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül - egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - adhatja le. 5.7. Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az igazgató gondoskodik arról, hogy másik szaktanár is rendelkezésre álljon az észrevételben foglaltak elbírálására, s azt lehetőség szerint az észrevételt tevővel és az értékelő pedagógussal közösen, érdemben

32


2010/2011

elbírálják. A bírálat eredményét megfelelő indokolással, írásban közölni kell az észrevételt tevővel. Ha az észrevételt tevő fenntartja észrevételét, azt az iratokkal együtt meg kell küldeni a hivatalnak. A hivatal három munkanapon belül köteles dönteni, s döntéséről - a kézbesítéssel egyidejűleg - rövid úton (futár, telefax, távbeszélő) értesíteni az igazgatót. Az észrevétel benyújtása és elbírálása nem érinti a tanulónak az iskola által hozott felvételi döntéssel kapcsolatos jogorvoslati jogát. 5.8. Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola - a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon - közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat. A vizsgázó kérelmére és költségére a vizsgát szervező iskola másolatot készít a kijavított dolgozatról, és azt a bélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesítve átadja a vizsgázónak. A felvételi eljárás rendje 6.1. A középfokú iskolába a tanulók az - általános és a - rendkívüli felvételi eljárás keretében vehetők fel. Az általános felvételi eljárás - függetlenül attól, hogy ki az iskola fenntartója - a tanév rendjéről szóló rendeletben meghatározott időpontban kezdődik és ideig tart. 6.2. Az általános felvételi eljárás egy fordulóból áll. A felvételi kérelmek feldolgozása 7.1. A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécé sorrendbe szedett jegyzékét (a továbbiakban: jelentkezők jegyzéke), és elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak. 7.2. A középfokú iskola igazgatója az iskolai felvételi eljárás befejezését követően tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. Az ideiglenes felvételi jegyzéket úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők jegyzékébe minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. A sajátos helyzetet az iskola házirendjében kell szabályozni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett ezt a tényt, s a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. Az ideiglenes felvételi jegyzéket tájékoztatás céljából, a 3.1. pontban meghatározottak alkalmazásával - nyilvánosságra kell hozni. 7.3. A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ - elektronikus úton kiegészítheti az ideiglenes felvételi jegyzékben található névsort. 7.4. A középfokú iskola igazgatója a 7.2. pontban meghatározottak szerint elkészíti a végleges felvételi jegyzéket és elektronikus formában megküldi a Felvételi Központnak. A végleges felvételi jegyzéket kinyomtatva, minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva is meg kell küldenie a Felvételi Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és a végleges felvételi jegyzéket a saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papír alapú hitelesítésre nincs szükség. 7.5. Az igazgató a végleges felvételi jegyzéken - tanulmányi területenként - feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. 7.6.1. A hivatal a felvételi jegyzékek alapján megállapítja, hogy melyik iskola kinek a jelentkezését fogadta el. Ha ugyanannak a jelentkezőnek több felvételi kérelmét is elfogadták, a hivatal a tanulói adatlap alapján megállapítja, hogy melyik kapta a tanulói adatlapon a legkisebb sorszámot, és azt hagyja rajta a jelentkezést elfogadó iskola felvételi jegyzékén, a többi elfogadott jelentkezés adatait pedig törli a felvételi jegyzékről. 7.6.2. A felvételi jegyzéken legfeljebb annyi jelentkező maradhat, ahány tanulót az iskola az általa közölt adatok szerint fel tud venni. Ha a rangsorolt jelentkezők száma, a jegyzék felülvizsgálata után meghaladja az iskola által közölt felvehető tanulói létszámot, a hivatal a létszám fölötti jelentkezők adatait törli a jegyzékről. A hivatal a jegyzéken maradókat a következők szerint állapítja meg: a legalacsonyabb sorszámból kiindulva, minden esetben a következő legalacsonyabb sorszámra lép mindaddig, ameddig a megmaradók száma el nem éri az iskola által megjelölt létszámot. 7.6.3. A törlés a jelentkező nevének oly módon történő áthúzásával történik, hogy ezáltal a tanulói azonosító adatok olvashatók maradjanak. A hivatal a felvételi jegyzéken záradék formájában feltünteti betűvel és számmal - a törölt jelentkezések darabszámát, valamint a törölt sorszámokat.

33


2010/2011

7.6.4. A hivatal visszaküldi a tanulói adatlap alapján egyeztetett felvételi jegyzéket a felvételt hirdető középfokú iskolának. A felvételi eredmények közlése 8. A felvételi jegyzék kézhezvétele után a felvételt hirdető középfokú iskola - a jegyzéknek megfelelően megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek és az általános iskolának. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A rendkívüli felvételi eljárás 9.1. Az iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. 9.2. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középiskolába felvehető tanulói létszám kevesebb mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes önkormányzat jegyzőjének, főjegyzőjének, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat közzéteszi az interneten, és megküldi a főjegyzők részére. 9.3. A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatójának kell döntenie. Felvétel a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába 10. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkező tanulók a programba történő beválogatás után jelentkezési lapjukat elküldik abba az „Arany János” programot indító iskolába, amelyikbe a pályázat elbírálása folyamán bekerültek. A programba jelentkező tanuló az adatlapján első helyen rangsorolja ezen iskola „Arany János” tanulmányi területét. A tanulónak jogában áll más iskolát, tagozatot megjelölni, illetve a programba való jelentkezésével kapcsolatos döntését módosítani. A programba bevont intézmények a hátrányos helyzetű tanulókat a felvétel során azonos felvételi pontszám esetén kötelesek előnyben részesíteni. A felvételi eljárással kapcsolatos időpontokat a tanév rendjéről szóló rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

Az adatkezelés szabályai 11. A középfokú iskolák felvételi rendszerének adatbázisából az eljárás során szerzett személyes adatokat - a felvételi eljárás lezárását követően - a hivatal legkésőbb szeptember 15-éig törli a nyilvántartásából, egyúttal a személyes adatokat tartalmazó papír alapú adathordozókat megsemmisíti. A középfokú iskolai felvételi rendszer adatait - személyazonosításra alkalmatlan módon - a hivatal tárolja, kezeli, statisztikai célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja.

Felvétel a szakközépiskola, szakiskola szakképző évfolyamára 12.1. Ha a szakiskola, szakközépiskola szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában - az általános műveltséget megalapozó oktatásban - megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, a tárgyév február 15-étől (keresztféléves képzés esetén a folyó tanév december 1-jétől) az iskola által meghatározott időben kérheti felvételét vagy átvételét. 12.2. A fegyveres erők által fenntartott iskolákba és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által fenntartott iskolákba a tanév rendjében meghatározott időpontig lehet benyújtani a jelentkezést, a központilag kiadott jelentkezési lapon. A felvételi döntésekre a pályaalkalmassági vizsgálatok után kerül sor.

A jogorvoslati eljárás 13.1. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy a közoktatási törvény 83. §-ának (2) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. 13.2. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több jelentkezési kérelemmel kapcsolatos döntés

34


2010/2011

ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével, egyidejűleg valamennyi felvételiről szóló döntést tartalmazó lapot továbbítani kell. 13.3. Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 2.10. pontban leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert.

35


2010/2011

A tankötelezettség teljesítésének figyelemmel kísérése, a beiratkozás 14.1. A kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét a főjegyző a felvétel évének január 31. napjáig megküldi az általános iskolának. Az általános iskola köteles azt a helyben szokásos módon közzétenni. 14.2. Ha a tanköteles tanulót nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, a felvétel évének június 20. napjáig értesíti a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét annak érdekében, hogy a tankötelezettség teljesítését figyelemmel tudja kísérni, valamint a megyei, fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, kérve, hogy a közoktatási törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve 89. §ának a) pontja alapján nyújtson segítséget a tankötelezettség teljesítéséhez. 14.3. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után tanulmányait a kötelező felvételt biztosító szakiskola kilencedik évfolyamán kívánja folytatni, jelentkezési lapját az iskolának, tanulói adatlapját pedig a Felvételi Központnak meg kell küldeni. Az iskola a jelentkezést tudomásul veszi, és erről értesíti az 3.2. pontban felsoroltakat. 14.4. Ha a tanköteles tanulót az utolsó tanítási napig nem vették fel iskolába, annak az iskolának az igazgatója, amellyel tanulói jogviszonyban áll, értesíti a szülőt arról, hogy gyermekét köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskolába, és a tanuló törzslapjának másolatát megküldi a kötelező felvételt biztosító iskola részére. 14.5. Az iskolai beiratkozások időpontját - a tanév rendjében megállapított keretek között - az iskola igazgatója határozza meg. Az időpontot - a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal korábban nyilvánosságra kell hozni. 14.6. Ha a tanulót rendkívüli felvételi eljárás keretében vették fel az iskolába, a beiratkozásának időpontját - a 14.7. pontban meghatározott kivétellel - az iskola igazgatója állapítja meg. 14.7. A 14.3. pontban meghatározott esetben a kötelező felvételt biztosító iskolába a szülő a gyermekét az iskola által meghatározott napon köteles beíratni, kivéve, ha igazolja, hogy gyermeke másik iskolával létesített tanulói jogviszonyt. A beíratás napját az iskola minden év augusztus 5-éig köteles - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra hozni. A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója értesíti a jegyzőt, ha a tanulót nem íratták be az iskolába, illetve nem igazolják, hogy tanulói jogviszonyt létesített. 14.8. A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta.

Felvétel az alapfokú művészetoktatási intézményekbe és a kollégiumokba 15.1. Az alapfokú művészetoktatási intézményekbe külön jelentkezési lap benyújtásával kell jelentkezni. A felvételi eljárás rendjét - figyelembe véve e rendelet 17. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat - az iskola igazgatója határozza meg. A kollégiumokban a jelentkezés idejéről a kollégium igazgatója, vezetője dönt. Ezt az időpontot legalább hatvan nappal korábban - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni. 15.2. Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a kollégiumokban a beiratkozás időpontját az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője határozza meg. A beiratkozás időpontját legalább harminc nappal korábban - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.

Határidők 16. A középfokú iskolai felvételi eljárással kapcsolatos határidőket az oktatási és kulturális miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg.

36


2010/2011

2.számú melléklet: a 2010/2011. tanév helyi rendje

2010/2011. tanév 2

szünet

Augusztus

Szeptember

14

félév vége

13

értekezlet

20

tanításnélküli munkanap

15

értekezlet, fogadó

2

3

4

5

6

7

8

6

7

8

21

ért. fogadó, szülői

9

10

11

12

13

14

15

13

14

25

kompetenciamérés

16

17

18

19

20

21

22

20

28

29

H

témahét 6. évf.

Ö

8

Örökségünk a Fertő-táj 7.évf

16N

NÁD 8. évfolyam

23 Ő

24

K

Sz

Cs

Cs

P

Sz

V

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

Ő

Ő

Ő

3

4

5

9

10

11

12 B

15

16

17

18

19 A

25

Ő

26 27

Ő

21

22

23

24

25

26 B

27

28

29

30

H

K

1

2

A

A

Ő

30

31

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

7

Október H

Sz

1

T

1

K

November

December

P

Sz

V

1

2

3

A

1

2

3

4

5

6

--

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

10 11 ! 12 B

A

4

5

6

7

8

9

10 B

8

9

10

11

12

13

14 B

6

7

8

9

11

12

13

14

15

16

17 A

15

16

17

18

19

20

21 A

13

14

15

16

17

18

19 A

18

19

20

21

22

23

24 B

22

23

24

25

26

27

28 B

20

21

22

23

24

25

26 B

25

26

27

28

29

30

31

29

30

A

27

28

29

30

31

H

K

Sz

Sz

V

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

--

1

2

3

4

5

6

1

2

3

4

5

6

9

A

7

8

9

10

11

12

13 B

7

8

9

10

11

12

13 B

A

Január Cs

P

Február

--

Március A

A

3

4

5

6

7

8

10

11

12

13

14

15

16 B

14

15

16

17

18

19

20 A

14

15

16

17

18

19

20 A

17

18

19

20

21

22

23

A

21

22

23

24

25

26

27

B

21

22

23

24

25

26

27 B

24

25

26

27

28

29

30 B

28

A

28

29

30

31

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1TÖ

2TÖ

3TÖ

4

5

9

10

11

12 A

31

A

Április H

A

K

Sz

Cs

Május P

Sz

V

1

2

3

H

K

Sz

Cs

Június P

Sz

1

A

4

5

6

7

8

9

10 B

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22

23

24 B

25

26

27

28 29N 30

A

A

V

N

N

N

N

N

Ö

Ö

Ö

B

7

8

B

6

14

15

A

13

14

15

16

17

18

19 B

16N 17N 18N 19N 20N 21

22 B

20

21

22

23

24

25

26

23

24

29 A

27

28

29

30

30TÖ

31TÖ

2

N

9

3

N

10

4

N

11

25

5

N

12

26

6

N

13

27

28

B

37

7

8


2010/2011

TERVEZET: ÉVES MUNKATERV 2010/2011 Dátum

Esemény 23.

Megjegyzés

Javítóvizsgák

de. 1300 -18oo

23. Tankönyvosztás

8oo- 1300

2010. augusztus 24.

1730.

25.

Elsős szülői értekezlet

31.

TÁMOP - zárónap

1.

Tanévnyitó ünnepség

8-9.

Papírgyűjtés

1300 - 1900

13.

Értekezlet

16oo

20.

Tanítás nélküli munkanap

26.

Szüreti fesztivál

27.

"Ősz szele zizzen..."

Alsós témahét szeptember 27- október 1-ig

1.

"Ősz szele zizzen..."

Alsós témahét szeptember 27- október 1-ig

11.

Értekezlet Fogadó Szülői ért.

16oo 17 oo 18oo

12.

Szülői ért.(alsós)

2-5.

Őszi szünet

15.

Értekezlet Fogadó

173o A szünet előtti utolsó tanítási nap október 29. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 8. (hétfő). 16oo 17 oo

2010. szeptember

2010. október

2010. november

11. 13. 2010. december 22-31.

december 24.-e bedolgozása Értekezlet 16oo Fogadó 17 oo A szünet előtti utolsó tanítási nap december Téli szünet 21. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2010. január 3. (hétfő)

1.

Ünnep

11.

Alsós osztályozó ért.

14.

A szorgalmi idő első félévének vége. Felsős osztályozó

17.

Félévi értesítő kiállítása

24.

Értekezlet

16oo

2011. február

7.

Értekezlet Fogadó

16oo 17 oo

2011. február

12.

Farsangi bál

15.

Nemzeti ünnep

21.

Értekezlet Fogadó Szülői ért.

22.

Szülői alsós

16oo 17 oo 18oo 173o

11.

Értekezlet

16oo

21-26.

Tavaszi szünet

A szünet előtti utolsó tanítási nap április 20. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 27. (szerda)

27.

Tantestületi "szakmai nap"

28.

Föld napja - tanítás nélküli munkanap

29-

Három hetet meghaladó projekt első napja.

2.

Értekezlet Fogadónap

20-ig

Három hetet meghaladó projekt. Április 29-május 20-ig.

25.

Kompetenciamérés

26.

Osztálykirándulások

27.

Gyereknap - tanítás nélküli munkanap

2011. január

2011. március

szombat

2011. április

2011. május

16oo 17oo

2011. április 29. - május 20. Nád project (3. hét) 2011. május 30. - június 3. Témahét program 2011. május 30. - június 8. Örökségünk, a Fertő-táj

Moduláris program

9.

Városkerülés

15.

Ballagás, Tanévzáró ünnepség

23.

Tanévzáró érteketlet

2011. június

24. "Urum- burum 27.-30. Tantestületi "szakmai nap"

38


2010/2011

3.számú melléklet: a reál munkaközösség éves munkaterve

A FELSŐBÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐSZENTMIKLÓS REÁL MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ÉVES MUNKATERVE

(2010/2011.TANÉV)

Készítette: ……………………….. Bokor Gábor tanár

Jóváhagyta: ……………………….. Szántó Zoltán igazgató

Fertőszentmiklós, 2010. 08. 31.

39


2010/2011

Reál munkaközösség éves munkaterve Munkaközösség vezető: Bokor Gábor

I. Személyi feltételek: A munkaközösség tagjai         

Horváth Lászlóné fizika, matematika Némethné Kiss Matild kémia, matematika, informatika Pappné Horváth Mária matematika, kémia, rajz Pogátsa Józsefné matematika, testnevelés Horváth Bernadett természetismeret, földrajz, biológia Bokor Gábor kémia, technika, fizika Szántó Zoltán földrajz, matematika Sipőcz Józsefné matematika Horváth Judit matematika, informatika

II. Tárgyi feltételek Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak. A digitális táblákat talán a tanév során megkapjuk, melyek alkalmazásával színesíthetjük majd tanóráinkat.

III. A munkaközösség célja                

A természettudományos műveltség kialakítása, a természettudományokat kedvelő, becsülő, értő, ismerő és használni tudó fiatalok nevelése. Környezetvédelemre való tudatos nevelés. Egészséges életmódra nevelés. A tantárgyak közötti koncentráció megvalósítása. Tehetséggondozás. A lemaradó, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. A matematikai gondolkodásmód kialakítása az életkori és egyéni fejlődésnek megfelelően. A tanulók tudják használni a megszerzett tudást az élet különböző területein. Szóban, írásban közölt gondolatok megértésének fejlesztése. Ismerje és tudja alkalmazni az egyes tudományok szaknyelvét. A tanulók korszerű természettudományos világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Ismerkedjenek meg az anyagok tulajdonságaival, a természet változásaival, kölcsönhatásaival, jelenségeivel, törvényszerűségeivel. Felkészítés a középiskolai felvételire. Növekedjen a tanulók motiváltsága, tanulmányi eredményessége. Minőségi oktatási környezet megvalósítása. Másság elfogadása.

40


2010/2011

IV. A munkaközösség feladatai      

Differenciált képességfejlesztés. Sikerkritérium: A tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatás Fejlesztő foglalkozások a lemaradó tanulók számára Sikerkritérium: Tanulmányi eredmények javulása Szakkörök tartása a tantárgy iránt különösen érdeklődő tanulók számára Sikerkritérium: Megfelelő számú jelentkező a foglalkozásokra Házi versenyek rendezése. Sikerkritérium: Megfelelő számú jelentkező a versenyekre Felkészítés a megyei és országos tanulmányi versenyekre. Sikerkritérium: Eredményes szereplés a versenyeken Kiemelt feladat: Felkészítés a továbbtanulásra. Sikerkritérium: Sikeres beiskolázás

V. A munkaközösség éves programja: Munkaközösségi megbeszélések: Mivel kis tantestület vagyunk és a munkaközösség tagjai többségében más munkaközösségnek is tagjai, ezért megbeszéléseinket a tantestületi értekezletek előtt illetve után tartjuk. Ennek témája a versenyek előkészítése, értékelése és az aktuális problémák és feladatok megbeszélése.

Új programként szeretnénk bevezetni a:  

„Természettudományi játszóházat”, amelyen az 5-6. osztályosok ismerkedhetnek az eszközökkel, kísérletekkel „Térképismereti versenyt”, amelyet azért szeretnénk, hogy így talán nagyobb kedvvel lapozgatják az atlaszokat

Éves program

Szeptember:      

Alakuló értekezlet Szakmai továbbképzés Tanmenetek, foglalkozási tervek elkészítése, ellenőrzése. Tantermek dekorálása Szakkörök és korrepetálások szervezése Jelentkezés a versenyekre

Október:          

témazárók elkészítése „fizikatúra” takarékossági világnap:OTP-s matematika verseny megszervezése Jelentkezés a Varga Tamás matematika versenyre és az Öveges József fizika versenyre Helyi levelezős verseny beindítása őszi túra ppt pályázat fizika logika verseny I. forduló Genius Logicus internetes verseny PPT pályázat az állatok világnapjára Október 9. Sopron GYIK

November:   

Jelentkezés a Zrínyi Ilona matematika versenyre Marót Rezső matematika verseny iskolai fordulója Firstep Kupa Számítástechika verseny - folyamatos

41


2010/2011

December:   

Szakmai kirándulás Témazárók összeállítása logika verseny II. forduló

Január:   

Félévi témazárók megíratása, értékelése Öveges József fizika verseny első fordulója Endrédy Vendel területi verseny matematikából és fizikából

Február:   

Az első félévi munka értékelése, beszámoló elkészítése Zrínyi Ilona matematika verseny megyei fordulója logika verseny III. forduló

Március:  

Természettudományos csapatverseny a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola szervezésében Gárdonyi Informatika Verseny - folyamatos

Április: 

alapműveletes matematika verseny

Május: 

témazáró dolgozatok összeállítása

42


2010/2011

Versenyek: Hagyományainkhoz híven az idén is rendezünk házi versenyeket, illetve részt veszünk több területi, megyei illetve országos versenyen. Matematika

Az évfolyam legjobb matematikusa

Matematika

Holenda Barnabás megyei verseny

Matematika Matematika Matematika Matematika

OTP-s helyi Marót Rezső alapműveleti Genius Logicus nemzetközi verseny

Természettudományi csapatverseny

Lackner Kristóf Általános Iskola szervezése

Informatika Informatika



 

Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola versenye Levelezős verseny (A soproni Gárdonyi Iskola szervezésében)

alsó tagozat alsó tagozat 5-8. 5-6. 5-8. 5-8.

     

Horváth Lászlóné Horváth Judit Pogátsa Józsefné Horváth Lászlóné

8. 5-8.

Némethné Kiss Matild Némethné Kiss Matild

A megyei és országos tanulmányi versenyeken lehetőség szerint a következő tantárgyakból kívánunk részt venni: matematika, fizika, kémia. informatika A nevezésért és a felkészítésért felelős az évfolyamon tanító szaktanár és a munkaközösség vezető. Megtartjuk a Föld Napját A rendezésért felelős: Szántó Zoltán Minden olyan további versenyen és rendezvényen részt kívánunk venni, melyekről év közben szerzünk tudomást, és úgy gondoljuk, hogy az a gyerekek érdeklődését felkelti, tudását gyarapítja, és az iskola hírnevét növeli.

minden verseny előtt külön felkészülés a szaktanárok segítségével (délutáni foglalkozások keretében) felvételi előkészítő szakkör a 8. osztályosok számára (Horváth Lászlóné vezetésével) helyi versenyek szervezése informatika szakkörök külön korcsoporttokként (Némethné Kiss Matild vezetésével) csoportbontás 5. és 6. évfolyamon matematikából csoportbontás 8. évfolyamon matematikából tehetséggondozó szakkör 5-6. oszt.

Felzárkóztatás: I. II. III. IV.

Sipőcz Józsefné

Bokor Gábor Horváth Lászlóné

Tehetséggondozás: 

Sipőcz Józsefné

korrepetálás matematikából 7. évfolyamon (Horváth Lászlóné) korrepetálás fizikából és kémiából 7. évfolyamon (Bokor Gábor) csoportbontás 5-6. évfolyamon matematikából csoportbontás 8. évfolyamon matematikából

43


2010/2011

VI. Ellenőrzési terv:    

szeptember: Tanmenetek, szakköri tervek ellenőrzése október – december: Óralátogatások január – március: Írásos dokumentumok ellenőrzése (naplók, tanulók munkái, stb.) április – május: tanórán kívüli tevékenység ellenőrzése (fejlesztők, szakkörök, tanulószoba, tömegsport, szabadidős foglalkozások)

44


2010/2011

4.számú melléklet: a humán munkaközösség munkaterve

A FELSőBÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTőSZENTMIKLÓS hUMÁN MUNKAKÖZÖSSÉGÉNEK ÉVES MUNKATERVE (2010/2011.TANÉV)

Készítette:

……………………….. Egyed Márta tanár

Jóváhagyta:

……………………….. Szántó Zoltán igazgató


45


2010/2011

I. Személyi feltételek: A munkaközösség tagjai:  Sipőczné Baranyai Éva (magyar nyelv és irodalom)  dr. Fábiánné Balogh Edina (magyar nyelv és irodalom)  Magyar Györgyné (magyar nyelv és irodalom és német nyelv)  Horváth-Szalai Zoltán (német nyelv)  Germanné Tóth Erzsébet (angol nyelv)  Egyed Márta (történelem)

II. A munkaközösség célja: - A tantárgyak közötti koncentráció megvalósítása - Alapvető etikai normák közvetítése - Toleranciára, egymásra való odafigyelésre, mások tiszteletben tartására nevelés - Kötelesség- és felelősségtudat kialakítása - A beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli és írásbeli kommunikációs készség kialakítása - A tudás értékének közvetítése - Az anyanyelv megismerése és ápolása - A szövegértés fejlesztése - Irodalmi értékeink megismertetése, az általuk közvetített emberi és esztétikai értékek hangsúlyozása - A könyv megszerettetése, az olvasás élményének megtapasztalása - Alapvető történelmi események, tények és összefüggések megismertetése; a tanuló ismerje meg az emberiség történelmi múltját; hogy értse jelenét és alakíthassa jövőjét - Nemzeti hagyományaink megismertetése, őrzése - Helyi kulturális értékeink megismertetése - Magyarságunk és európaiságunk tudatosítása - Az idegen nyelvi tudás megalapozása - Felkészítés a továbbtanulásra III. A munkaközösség feladatai: - Tehetséggondozás - Szakkörök - Házi versenyek indítása - Felkészítés megyei és országos tanulmányi versenyekre - Felzárkóztatás- korrepetálások - Differenciált képességfejlesztés

IV. Éves munkaterv: Augusztus: - Az év feladatainak tervezése (munkaközösség tagjai) - Tantermek dekorálása - A megyei szakértők tanév eleji tájékoztatója (munkaközösség tagjai) - Tájékoztatás három pályázat (ROP, TÁMOP, TIOP) eredményéről (munkaközösség tagjai)

46


2010/2011

Szeptember: - Tanmenetek foglakozási tervek elkészítése, ellenőrzése (munkaközösség tagjai) - Szakkörök, korrepetálások szervezése (munkaközösség tagjai) - Jelentkezés a levelezős versenyekre (munkaközösség tagjai) - Látogatás a Győri Nemzeti Színházba az Egri csillagok című musical előadására (Egyed Márta) Október: -

Megemlékezés az aradi vértanukról (iskolai, városi ünnepség) (Sipőczné Baranyai Éva) Megemlékezés iskolánk névadójának születésnapjáról (Sipőczné Baranyai Éva) Megemlékezés október 23-ról (dr. Fábiánné Balogh Edina)

November: - Nyelvi verseny a Szent Orsolya Gimnáziumban ( Magyar Györgyné) - Előkészületek a Nád projekt lebonyolítására(munkaközösség tagjai) - Házi helyesírási verseny első fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) - Német nyelvi fordítóverseny (Magyar Györgyné) - Levelezős történelmi verseny (Egyed Márta) December: - Karácsonyi ünnepség szervezése osztálykeretekben - Karácsonyi koncert (Egyed Márta) - Házi helyesírási verseny második fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) Január: - A tankönyvrendelés megkezdése (munkaközösség tagjai) - Központi felvételi vizsgák (magyartanárok) - Az első félévi munka értékelése (munkaközösség tagjai) - Félévi bizonyítványok kiosztása (munkaközösség tagjai) - Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról osztálykeretben (magyartanárok) - Félévértékelő munkaközösségi értekezlet (munkaközösség-vezető) Február: - Bendegúz verseny iskolai fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) Március: - Emlékműsor március 15-e tiszteletére (Magyar Györgyné) - Bendegúz verseny megyei fordulója (Sipőczné Baranyai Éva)

Április: - Megemlékezés a költészet napjáról osztálykeretek között (magyartanárok) - Helyesírási verseny (Sipőczné Baranyai Éva) Május: - Országos kompetenciamérés (munkaközösség tagjai) - Fordítóverseny (nyelvtanárok) - Projektek, témahetek, modulok megvalósítása (munkaközösség tagjai)

47


2010/2011

Június: - Tanévértékelés (munkaközösség tagjai)

V. Ellenőrzési terv Szeptember: Tanmenetek, szakköri tervek ellenőrzése Október- december: Óralátogatások, az érdemjegyek számának figyelemmel kísérése Január: A félév munkájának értékelése, a második félév előkészítése Február- március: Óralátogatások, írásos dokumentumok ellenőrzése Április-május: a Nád-projekt, a Világörökség és a Témahét programjainak ellenőrzése Június: érdemjegyek mennyiségének ellenőrzése A munkaterv a munkaközösség tagjaival történő megbeszélés és egyeztetés alapján készült.

48


2010/2011

5.számú melléklet: sport-művészeti munkaközösség munkaterve

A Felsőbüki NAgy Pál áltAláNos iskolA FertőszeNtmiklós sPort-művészeti muNkAközösségéNek éves muNkAterve (2010/2011.tANév)

Készítette:

……………………….. Horváth Bernadett tanár

Jóváhagyta:


Fertőszentmiklós, 2010. 08.31.

49


2010/2011

A sport-művészeti munkaközösség tagjai a testnevelést, rajzot, ének-zenét és tánc-és drámát tanító pedagógusok. Munkaközösség vezető: Horváth Bernadett A munkaközösség tagjai:

NÉV

TANÍTOTT TANTÁRGY (SZAK)

Egyed Márta

történelem, ének-zene

Horváth Bernadett

biológia, földrajz, tánc és dráma


testnevelés, német, orosz


testnevelés, orosz


matematika, kémia, rajz

Pogátsa Józsefné

testnevelés, matematika

SPORT Tantárgyi célkitűzéseink: Fontos szempont a tanulók nyár utáni fizikai állapotának javítása, a megfelelő keringési és légző-rendszeri terhelés biztosítása. A felmérések elvégzése után nagy hangsúly kerül az állóképesség növelésére, a törzsizomzat és az általános erő fejlesztésére. Szeptemberben, októberben és november első felében a hosszú, a kitartó futások dominálnak. Alapvető célkitűzés az atlétika tantervi anyagának elsajátítása, különösen a helyes futótechnika, a távolugrás, kislabda hajítás gyakorlása. Az őszi és a téli időszakban nagy jelentőségű a különböző labdajátékok elemeinek tanulása, elsajátítása. Ebben is kiemelt szerepet kap a kézilabda, kosárlabda. Fontos a játékélmény mellett a közösségben, csapatkeretben végzett tevékenységek során a csapatszellem, egymás segítésének érvényesülése. A téli időszakban rendkívül lényeges a tornamozgások elsajátítása, oktatása, melynek igen sokoldalú képességfejlesztő és esztétikai hatása van. Előtérbe kerül a prevenció, hiszen egyre több tanuló szenved valamilyen deformitásban. A gyógytestnevelésben használt gyakorlatok, mozgások végzése folyamatosan szükséges. Az első félévben az általános és sokoldalú képességfejlesztés mellett központi szerepe van még az iskolai, körzeti szintű (továbbjutás esetén a megyei, és az országos Diákolimpia versenyeire) sportversenyekre való felkészülésnek, így a labdarúgás, az atlétika és a kézilabda sportágakban. Végezetül, fontos célkitűzésünk, a tanulók órai aktivitásának növelése, a mozgás iránti igény fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés kihangsúlyozása, a gyengébb fizikai adottságú tanulók számára is sikerélményt nyújtó mozgásformák megismertetése. Kiemelt szerepet szánunk a gimnasztikának, valamint a gerinc helyes használatát, erősítését célzó tartásjavító tornának. A mozgáskultúra fejlesztése mellet hangsúlyozott szerepet kap a tanulók higiénés szokásainak tudatosítása. Szokássá kell alakítani a rendszeres, örömet, sikereket adó mozgást.

50


2010/2011

Mérések (központi): (Folyamatos személyes kapcsolattartásra törekszünk az iskolaorvossal, valamint munkatársaival.) A testnevelés tantárgy keretén belül tanév elején és végén (az életkortól függően) a következő felméréseket végezzük el: - Cooper-teszt futás (12 perces futás) - Karhajlítás, nyújtás (fekvőtámaszban) - Tömött labdalökés ügyesebbik kézzel (2 - 3kg a korosztálytól függően) - Tömött labdadobás fej fölött hátra (2 - 3kg a korosztálytól függően) - Helyből távolugrás. - Felülés hanyattfekvésből - Törzsemelés hason fekvésből Iskolai (délutáni) sportprogramok, lehetőségek (a teljesség igénye nélkül)

Szakkörök: -

Atlétika Tömegsport Kézilabda Labdarúgás

1 – 8. osztályig (fiúk – lányok) 1 – 4. osztályig (fiúk – lányok) 5 – 8. osztályig (fiúk – lányok) 5 – 8. osztályig (fiúk)

Versenyek: Dátum

Verseny

2010. 2010. november 30-ig

Teremlabdarúgás III-IV körzeti

2011. január 06.

Teremlabdarúgás III. kcs. MED

január 26.

Játékos sportversenyek MD

Január 14-ig

Játékos sportversenyek körzeti

Január 21-ig

Amatőr kézilabda III. körzeti Fiú/Lány

Február 1-18.

Amatőr kézilabda III. MED Fiú/Lány

március 02.

Amatőr kézilabda III. Fiú, MD

március 03.

Amatőr kézilabda III. Lány, MD

január 21-ig

Amatőr kézilabda IV. Fiú/Lány körzeti

február 1-18-ig

Amatőr kézilabda IV. Fiú/Lány MED

február 22.

Amatőr kézilabda IV. Fiú, MD

február 23.

Amatőr kézilabda IV. Lány, MD

március 1-18.

Atlétika mezei I-II-III-IV. körzeti

március 30.

Atlétika mezei I-II-III-IV. MD

április 11- május 3-ig

Atlétika II-III-IV. összetett körzeti

április 11- május 3-ig

Atlétika III-IV. pályabajnokság körzeti

május 10.

Atlétika II. összetett MD

51


május 11.

2010/2011

Atlétika III. összetett MD Dátum

Verseny

2011. május 18.

Atlétika IV. összetett MD

április 07-ig

Labdarúgás II. körzeti

április 15-ig

Labdarúgás III. körzeti

április 18.

Labdarúgás II. MED

május 02.

Labdarúgás III. M. sel.

május 04.

Labdarúgás II. MD

május 12.

Labdarúgás III. MED

május 19.

Labdarúgás III. MD

Edző mérkőzések (meghívott csapatokkal a körzet iskoláiból) Szabadidős sporttevékenységek: Szeptember: Október: November: December: Január: Február: Március: Április: Május: Június:

kerékpártúrák túra (Bakony, Balaton-felvidék) Okt. 29. – a felújított tornacsarnok avatója – játékos sportversenyekkel osztálybajnokságok Mikulás-kupa; Korcsolyapálya látogatása (Sopron); Családi sportnap élményfürdők (Győr, Lutzmannsburg) látogatása házi mezei futóversenyek túra (Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység) atlétika több próba házi versenyek; városkerülő gyalogtúra, kerékpártúrák Alternatív életmódsportágak oktatása (görkorcsolya, gördeszka, roller) kenutúrák; úszásoktatás a petőházi strandon

MŰVÉSZETEK

Céljaink, feladataink:            

Alapvető etikai normák közvetítése Kreativitás és problémamegoldó képesség fejlesztése Művészettörténeti ismeretek bővítése tantárgyi koncentrációra törekvéssel A gyermeki személyiség tiszteletben tartása és tartatása társaival Tolerancia, egymásra való odafigyelésre nevelés Kötelességtudat erősítése Tehetséggondozás Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása Művészeti értékeink megismerése Nemzeti hagyományaink őrzése Hazaszeretetre nevelés, nemzeti jelképeink ismerete és megbecsülése Arra törekszünk, hogy a művészeti alkotás adta örömet megismertessük tanítványainkkal.

52


2010/2011

Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink jók. Az ének-zene, valamint a tánc és dráma órákat az osztálytermekben tartjuk, a rajz órák szaktanteremben folynak. A kulturális tevékenységek, ünnepélyek lebonyolítása az iskola aulájában történnek, mely e célokra kiválóan alkalmas. Versenyek  Kerületi szaktárgyi versenyek  Aktuális rajzpályázatokon veszünk részt a tanév folyamán az előző évihez hasonlóan

Munkaközösségi foglalkozások Augusztus: 

Alakuló munkaközösségi értekezlet o

Az év feladatainak megtervezése, munkaterv összeállítása

o

Tájékoztatás három pályázat / ROP, TÁMOP, TIOP / eredményeiről Felelős: Horváth Bernadett



Szervezési és tanévkezdési feladatok o

A munkaterv elfogadása Felelős: Horváth Bernadett

Szeptember: 

Az október 6-i műsor előkészítése o

Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

Október: 

Október 7. Felsőbüki Nagy Pál születésének évfordulója o




Az október 23-i műsor előkészítése o

Énekkar Felelős: Egyed Márta

o




Tanárjelöltek felkészítése



Megyei Őszi Tárlat - kortárs művészek kiállításának megtekintése

December: 

Karácsonyi műsor és játszóház előkészítése Felelős: Horváth Bernadett Pogátsa Józsefné



Karácsonyi koncert o


o


53


2010/2011

Január: 

Farsangi előkészületek o




Félévi értékelés Felelős: munkaközösség tagjai

Március: 

Készülés a márc.15-i városi ünnepi műsorra o


Április: 

Hagyományőrzés – húsvéti szokások Felelős: Pappné Horváth Mária

Május: 

Projektekben, témahetekben való részvétel



Készülés a ballagásra o


o




Tanév végi kiállítás a 8. osztályosok munkáiból Felelős: Pappné Horváth Mária

Június: 

Az éves munka értékelése



Beszámolók Felelős: munkaközösség tagjai

Időszaki kiállítások szervezése folyamatosan az év során.

54


2010/2011

6.számú melléklet: Az iskolai sportkör szakmai programja

Az iskolAi sPortkör szAkmAi ProgrAmJA A 2010/2011. TANÉVRE

Készítette:

……………………….. Horváth-Szalai Zoltán testnevelő tanár

Jóváhagyta:



55


2010/2011

A sport a helyes életmód kialakításában, az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében betöltött fontos szerepén túl a társadalom számára megtakarítást is eredményez. Költséges gyógyításra lényegesen kisebb gyakorisággal van szükség megfelelően támogatott sport és jó színvonalon végzett betegségmegelőzés esetén. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre jobban elmozdultunk – vagy visszahúzódtunk – az iskola irányába. Ezzel az oktatásügy és az egészségügy feladatai is átstrukturálódtak. A gyermekek számára az iskolai, intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri és megismételhetetlen lehetősége. Az iskolasport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményen belül: - a kötelező tanórai foglalkozásokkal, valamint - a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Iskolánkban ezen elvek és a diákság érdeklődését figyelembe véve tesszük meg szakmai javaslatunkat a délutáni, nem kötelező sportfoglalkozások kialakítására. A 2010/2011. tanév sportköri programtervezete:

Atlétika: Megnevezés

Heti óraszám

A foglalkozást tartja

1-4. évfolyam (fiúk, lányok)

1 óra

Pogátsa Józsefné


2 óra


Megnevezés

Heti óraszám



1 óra

Pogátsa Józsefné

1-4. évfolyam (Petőházi Tagintézmény)

1 óra

Horváth Anikó

Tömegsport:

Kézilabda: Megnevezés

Heti óraszám


5-8. évfolyam (lányok)

2 óra


5-8. évfolyam (fiúk)

2 óra


Labdarúgás: Megnevezés

Heti óraszám


5-8. évfolyam (fiúk)

2 óra

Szántó Zoltán

56

2011-es tanévre. Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta augusztus 31-én. P.H

Recommend Documents