2010-es tanévre. Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta augusztus 25-én. P.H

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670 9444 Fertőszentmiklós Szent István u. 41-42.

MUNKATERV a 2009/2010-es tanévre

Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta 2009. augusztus 25-én.

P.H.

………………………………. Szántó Zoltán igazgató

A diákönkormányzat és a Szülői Munkaközösség az őt érintő kérdésekben egyetértési jogot gyakorolt.

………………………………. DÖK vezető

………………………………. SZM vezető

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670

2009/2010

Tartalom I. Bevezető ...................................................................................................................................................... 3 II. Törvényi változások ................................................................................................................................... 3 A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása.................................. 3 Tanulói és alkalmazotti azonosító.................................................................................................................. 4 Pedagógus-igazolvány................................................................................................................................... 5 Esélynövelés és a felvételi vizsgák rendszere a középfokú iskolákban............................................................ 5 Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések ....................... 5 Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2009/2010-es tanévben ................................................... 6 III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek............................................................................................ 7 Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok ..................................................................................................... 7 Személyi feltételek........................................................................................................................................ 7 Továbbképzés ............................................................................................................................................. 10 Tárgyi feltételek alakulása........................................................................................................................... 10 IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása.................................................................................................. 10 V. Mulasztások.............................................................................................................................................. 11 VI. Bukások számának csökkentése ............................................................................................................. 12 VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése ........................................................................................... 12 A DIFER- mérőeszközök használata ........................................................................................................... 13 Nevelőtestületünk kiemelt feladatai a tanév során: ....................................................................................... 13 A tanórák szervezése................................................................................................................................... 13 A napközis csoportok főbb feladatai ............................................................................................................ 14 Gyermek- és ifjúságvédelmi munka............................................................................................................. 15 Munka, rend, fegyelem................................................................................................................................ 15 VIII. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások ... 15 A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások........................................................................ 15 A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése............................................................................ 15 A SNI tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő gyógypedagógus........................................................... 15 Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések ............................................................................ 16 Adminisztrációs teendők ............................................................................................................................. 16 IX. Az ellenőrzési és értékelési rendszer az oktatásban ............................................................................... 16 Bemeneti mérés .......................................................................................................................................... 16 Kimeneti mérés........................................................................................................................................... 16 Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái............................................................... 17 X. Az IMIP-ből adódó aktuális feladatok..................................................................................................... 17 XI. Szülőkkel való kapcsolat......................................................................................................................... 17 XII. Tehetséggondozás, szakkörök, versenyek ............................................................................................. 18 XIII. Tanításon kívüli tevékenységek ........................................................................................................... 19 XIV. Ünnepélyek, megemlékezések .............................................................................................................. 19 XV. A tanév rendje ....................................................................................................................................... 20 XVI. Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége .............................................................................................. 20 A pedagógusok teljesítmény értékelési szabályzata...................................................................................... 20 A pedagógiai ellenőrzés színterei................................................................................................................. 21 24/2009.(V.25.) OKM rendelet a 2009/2010. tanév rendjéről (1. számú melléklet)............................................ 22 A 2009/2010. tanév helyi rendje (2. számú melléklet)....................................................................................... 34 Reál munkaközösség éves munkaterve (3. számú melléklet).............................................................................. 36 Humán munkaközösség éves munkaterve (4. számú melléklet).......................................................................... 41 Sport-művészeti munkaközösség éves munkaterve (5. számú melléklet)............................................................. 44 Az iskolai sportkör szakmai programja a 2009/2010. tanévre (6. számú melléklet) ........................................... 50

2


2009/2010

I. Bevezető A gyorsan változó világgal lépést tartani csak egy állandóan fejlődő, a múlt értékeire építő, mégis innovatív pedagógia képes. Az ismeretek bővülése, a képességek egyre sokrétűbb megnyilvánulása, a társadalmi változások iskolai kivetülései számtalan kérdést vetnek fel a pedagógusok számára. Új szempontok jelennek meg, új súlypontozások válnak szükségessé. Az oktatásban kiemelt szerep jut azon kompetenciák fejlesztésének, melyek az életben való boldoguláshoz nélkülözhetetlenek, így pl. a kommunikációs vagy az együttműködési képességeknek is. Ugyanakkor napjainkban egyre több iskolában jelentkezik a beilleszkedés, illetve az elfogadás hiánya. A társadalomban jelentkező különbségek kivédhetetlenül megjelennek az iskola falain belül is, napi gondok elé állítva a gyerekeket, a szülőket és a pedagógusokat. Olyan problémákat kell megpróbálni kezelni, melyekre az iskolán kívüli társadalom sincs felkészülve. Az integráció társadalmi szükségszerűség, amelynek meg kell jelennie az oktatásban is. Rendkívüli módon fontos ugyanis, hogy a társadalom különböző csoportjai képesek legyenek egymás mellett élni, együtt dolgozni, egymást elfogadni, megérteni. Nincsenek homogén összetételű települések, munkahelyek. Az adott földrajzi térben élő heterogén társadalom heterogén osztályokat eredményez. Az integráció szemléletének kialakításában az iskoláknak kiemelt szerep jut. Az integrált neveléshez módszertani megújulás szükséges, a megváltozott viszonyok a régi, rutinszerű eljárásokkal nem kezelhetők. Programunkat az integrált oktatásra, nevelésre dolgoztuk ki. Olyan pedagógiai munka hívta életre, mely folyamatosan kísérletezett azon, hogyan lehetne sikeresebb, boldogabb gyerekeket nevelni ott, ahol az eltérő szociális körülmények, az eltérő etnikai helyzet állandó problémaforrás. Ez nemcsak egy településen vagy régióban felmerülő probléma. A konfliktusok megjelennek a gyerekek között, a szülők között. Ebben a helyzetben a pedagógusoknak kell valamiféle megoldást nyújtani. Ennek a megoldásnak pedig olyannak kell lennie, ami elfogadható, megnyugtató a szülőknek, és jó hátteret ad a gyerekek fejlődéséhez. Ebben a fejlődésben pedig helyet kell, hogy kapjon a tolerancia is.

II. Törvényi változások A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet módosította a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet. A módosítás értelmében a továbbképzési program elkészítése a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program (IMIP) és - amennyiben a fenntartó működteti - a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével kell hogy történjen. Ez az új szabály az intézményi dokumentumok összehangolását célozza. (Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés) A továbbképzési program elkészítésével kapcsolatos másik új szabály – a visszacsatolás erősítése érdekében –, hogy az új továbbképzési program elkészítése előtt értékelni kell az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési program időarányos végrehajtását. Az értékelést meg kell küldeni a fenntartónak is. Ezekre a módosuló rendelkezésekre a következő program elkészítésekor, tehát legközelebb 2013-ban figyelemmel kell lenni az intézményekben, de nem kizárt a jelenleg „futó” program ezt megelőző átgondolása, felülvizsgálata sem, a módosuló rendelkezésekre tekintettel. (Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés) A módosítás egyik fontos eleme a szakmai megújító képzés előírása, amely abban az esetben, ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, illetve ezt követő tíz év múlva, valamint a pedagógusok teljesítményértékelése alapján a munkáltató elrendelése alapján kötelező. (Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés) Pontosabban: amennyiben a pedagógus, aki megfelel a szakmai megújító képzésben való részvétel fenti kritériumainak, mégsem a szakmai megújító képzés fogalmába tartozó továbbképzésben vesz részt, akkor a pedagógus-továbbképzés jogcímén kapott normatív, kötött felhasználású támogatást ehhez kapcsolódóan nem lehet felhasználni. A módosítás - figyelembe véve a változásokat és a gyakorlati tapasztalatokat - kiszélesíti a pedagógustovábbképzés teljesítésének módját és lehetőségét: - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétellel,

3


-

-

-

2009/2010

az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz, az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével (Ptr. 5. § (2) bekezdés), az önképzésben, kutatásban, gyakornoki felkészítésben való részvétellel, a harminc óránál rövidebb (legalább öt órás), nem akkreditált képzésen való részvétel, valamint a továbbképzésbe beszámítható képzéseken előadóként való részvétel beszámíthatóságával. (Korm. rendelet 5. §)

Fontos hangsúlyozni, hogy csak korlátozott mértékben, legfeljebb és összesen 30 óra teljesíthető az alábbi módokon: - közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, - gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, - nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), - harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri (akár hat 5 órás képzés keretében), - a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik. A módosítás kiterjed az intézményvezetők továbbképzésének szabályozására is, a pedagógustovábbképzéshez kapcsolódó kedvezményeket és juttatásokat a vezetők akkor vehetik igénybe, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához. Szakítva a korábbi, nehézkes, Közlönyben történő megjelentetési formával, a naprakész tájékoztatás érdekében a továbbképzések hivatalos jegyzékét az Oktatási Hivatal a saját és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján folyamatosan közzéteszi, így a továbbképzési jegyzékbe történő felvétel egyszeri, folyamatos és ingyenes. A Korm. rendelet 20. §-ának új (7) bekezdése a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógusszakvizsgát felelteti meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében foglalt a költségvetési szerv vezetéséhez szükséges pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítésnek. Tanulói és alkalmazotti azonosító A tanulói és alkalmazotti azonosító számokat és a közoktatásról szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt további személyes adatok nyilvántartására szolgáló alrendszerrel kapcsolatban is fennáll az intézményvezető adatszolgáltatási kötelezettsége. Az adatszolgáltatás irányulhat: - új jogviszony létrehozásával kapcsolatban új szám megkérésére [például az általános iskola első évfolyamára belépők esetében], - új szám megkérése nélküli új jogviszony létesítésének bejelentésére, - a jogviszony megszűnésének közlésére. A zökkenőmentes tanév biztosítása érdekében a tizenöt napos határidő megtartása elengedhetetlen. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján javasolt a nyilvántartott adatok ellenőrzése. A rendelkezésünkre álló információk alapján az intézmények által a KIR-be felvitt adatok nem minden esetben vannak összhangban az anyakönyvi kivonatban (személyi igazolványban, ill. egyéb személyazonosításra alkalmas közokiratban) rögzített adatokkal. Pl. ha a tanulónak két keresztneve van, akkor mind a két nevét fel kell vinni a rendszerbe. Az állandó lakcím, édesanya születéskori neve esetében is fordultak elő elírások. Az adatvédelmi törvényben leírtaknak való megfelelés érdekében fontos, hogy minden tanuló és alkalmazott megismerje a tizenegy jegyből álló azonosítóját. Iskolánknál bevált módszer, hogy saját, szerkesztett kártya formátumban kerülnek ezek átadásra. Fontos, hogy 2005 decemberében megszűnt a kék színű igazolólap. Az igazolólap nem volt közokirat, sem hatósági okirat, így annak meglétéhez, hiányához semmilyen joghatás nem fűződik.

4


2009/2010

2006. január 1-jétől minden bizonyítványkönyv személyi adatok részében köteles az iskola a tanuló azonosító számát feltüntetni. A 2006/2007-es tanévtől kiállított diákigazolványnak kötelező eleme a tanulói azonosító szám. A beiratkozáshoz nem kérhető a szülőtől sem az igazolólap (sem A/4-es méretű, sem a kék színű kártyalap), sem az azonosító szám külön igazolása, ugyanis a benyújtott okiratok (bizonyítványkönyv, diákigazolvány) vagy a rögzített személyes adatok alapján az adatbázisból megismerhető. Pedagógus-igazolvány A 2009/2010-es tanévben az elmúlt években ismert módon lehet a pedagógus- igazolványt a közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban álló pedagógus, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pedagógiai felügyelő, szabadidő szervező munkaköröket betöltők számára kiállítani. Az igazolvány kiállításához szükséges adatlapot nyomdától kell igényelni. A pedagógus-igazolványt a munkáltató a kiállítás évét követően, minden év szeptember 15-ig – a dátum feltüntetésével, aláírásával és bélyegzőjének lenyomatával – érvényesíti. A pedagógus-igazolvány érvényes a kiállítását, továbbá az érvényesítését követő év szeptember 15-éig (a továbbiakban: érvényességi idő). Amennyiben a tanév során bevezetésre kerülne az új forma, az a kiállított és érvényesített pedagógusigazolványokat nem fogja érinteni. Az esetleges változásról az Oktatási Hivatal értesíteni fogja a közoktatási intézményeket. Az értesítést követően az új pedagógus igazolványt az új belépők számára és azoknak kell majd kiállítani, akiknek elveszett, megrongálódott, valamint akiknek a korábban kiállított igazolványokat az új tanévre (előreláthatólag 2010/2011-es tanév) már nem lehet érvényesíteni. Esélynövelés és a felvételi vizsgák rendszere a középfokú iskolákban A változtatás főbb elemei: Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről - vagy a tanulmányi eredmények alapján, vagy - a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredményei alapján dönthet. Az egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgán való részvételhez akkor köthető a felvételi kérelem elbírálása, ha ahhoz a fenntartó hozzájárult, valamint azt az adott tanulmányi területen a jelentkezők magas száma indokolja. A jelentkezők magas számának az tekinthető, ha az előző három év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszerese volt a felvehetők létszámának. Új elem az is, hogy a hat vagy nyolc évfolyammal működő középiskolák a felvételi eljárás során nem szervezhetnek szóbeli vizsgát. Ha a középfokú iskola a kilencedik évfolyamára hirdet felvételt, a felvételi kérelmekről - kizárólag a tanulmányi eredmények, vagy - a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga eredménye, vagy - a tanulmányi eredmények, a központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga és a szóbeli meghallgatás eredménye alapján dönthet. Az új szabályok értelmében tehát bármely középfokú iskola, amely írásbeli felvételi vizsgát szervez, csak az Oktatási Hivatal által központilag elkészített és tőle megrendelt írásbeli feladatlapok alkalmazásával teheti meg. E szabályok alól csupán a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelésben részt vevő iskolák jelentenek kivételt. Az iskolai erőszak kapcsán az OKM által eddig kezdeményezett, illetve megtett intézkedések -

-

Kezdeményezte a közoktatásról szóló törvény módosítását, a közoktatásról szóló törvény 13. § (8) bekezdését. A költségvetési törvényben megjelenő forrás biztosítására a Kormány határozatot fogadott el (2061/2008. Korm. határozat 3. pont) az iskolapszichológusi szolgáltatások megerősítéséről, támogatásáról. Kidolgozta a nevelési–oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosítását – amely már hatályba lépett – az alábbiak szerint: a) A nevelési-oktatási intézmények szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a gyermekjóléti szolgálattal történő kapcsolattartás rendjét.

5


2009/2010

b) A gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az intézmények számára biztosítja a Rendelet, hogy együttműködjenek a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, illetve bizonyos kérdésekben az oktatásügyi közvetítői szolgálattal. c) A Rendelet rögzíti a kötelezettségszegő tanulóval szemben indított fegyelmi eljárást megelőző eljárással kapcsolatos részletszabályokat. 2009. február 25-étől él az OFI-ban az ingyen hívható telefonszám (zöldszám: 06-80-204-976), amit diákok, szülők, igazgatók és pedagógusok is hívhatnak, ha problémás helyzetbe kerülnek. A vonal túlsó végén szakemberek várják a hívásokat minden hétköznap 8.00 és 16.00 óra között, ők segítik azokat, akik úgy érzik, hogy nem tudják az adott konfliktus megoldása irányában megtenni az első lépéseket. Az OFI munkatársai tanácsot adnak, és amennyiben szükségesnek ítélik, oktatásügyi mediátorok (közvetítők) igénybevételét javasolják. Emellett már működik az OFI (www.ofi.hu) honlapján a mediáció menüpontra kattintva egy chat-szoba „Segíthetünk? Segítünk” elnevezéssel. Itt regisztráció és jelszó nélkül, vagyis anonim módon kommunikálhatnak egymással a résztvevők. Az iskolai tankönyvellátás és tankönyvtámogatás a 2009/2010-es tanévben A támogatás hatékony hasznosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény első helyen említi a könyvtári beszerzéseket, az ingyenes tankönyvellátásnak a könyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását. A támogatásnak ezt a formáját az érintett jogosultak jelentős része nem tudja elfogadni, hátrányos megkülönböztetésnek tartja a használt tankönyvek juttatását. A konfliktusok elkerülése érdekében a közoktatási intézmények inkább a helyi forrásokkal kiegészített ingyenes tankönyvjuttatást választják. Visszatérő igény, hogy valamennyi tanuló esetében egységes legyen az ellátás, ne legyen megkülönböztetés a használt és az új tankönyvek juttatása terén. A pedagógus által a tanítási-tanulási folyamathoz megkívánt könyvek, tankönyvek köre széles. A pedagógust megilleti az a jog, hogy a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az általa alkalmazni kívánt tankönyveket és más tanulmányi segédleteket. Ennek a választásnak azonban biztosítania kell, hogy az esélyegyenlőség érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében maghatározott tanulók ezeket a tankönyveket is térítésmentesen kapják meg az iskolától. A hivatkozott jogszabály szerint az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), d) három- vagy többgyermekes családban él, e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyveket ingyenesen kell biztosítani. (normatív kedvezmény) A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény. A tanulók tankönyvellátásához általános támogatásként 1 000 forint/fő/év igényelhető. Az ingyenes tankönyvellátáshoz a központi költségvetés 10 000 forint/fő/év normatív támogatást nyújt. Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be. A tankönyvtámogatásról szóló igényt minden év november 15-ig kell benyújtani a készhez kapott igénylőlap kitöltésével. Az iskolába felvett új tanulók esetében legkésőbb a beiratkozáskor kell az igénylőlapot leadni. A határidő jogvesztő, ha addig a szülő nem élt igény-bejelentési jogával. A tankönyvfelelős a kedvezményes tankönyvekre jogosító igazolásokat a tankönyvek átvételével egyidejűleg a szülőtől bekéri. Ezeket csatolni nem kell (elégséges bemutatni), de az igénylő az igénylőlapon feltűntetett adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskolát fenntartó önkormányzat vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat.

6


2009/2010

III. Helyzetelemzés, személyi és tárgyi feltételek Tanulókra vonatkozó legfontosabb adatok Fertőszentmiklós: Évfolyam / osztály 1.a 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b Alsó összesen Átlag 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b Felső összesen Átlag Összesen

Létszám 24 fő 19 fő 17 fő 19 fő 23 fő 24 fő 23 fő 149 fő 21,3 fő/osztály 23 fő 23 fő 18 fő 20 fő 23 fő 24 fő 22 fő 22 fő 175 fő 21,9 fő/osztály 324 fő

Ebből 2 főnek számít --1 fő --1 fő 1 fő ----3 fő 1 fő 3 fő 5 fő 1 fő 1 fő 3 fő --1 fő 15 fő 18 fő

Számított létszám 24 fő 20 fő 17 fő 20 fő 24 fő 24 fő 23 fő 152 fő 21,7 fő/osztály 24 fő 26 fő 23 fő 21 fő 24 fő 27 fő 22 fő 23 fő 190 fő 23,75 főosztály 342 fő

Ebből 2 főnek számít 3 fő 1 fő 1 fő 1 fő 6 fő -

Számított létszám 19 fő 10 fő 12 fő 10 fő 51 fő 17 fő/osztály

HH

HHH

2 fő --2 fő ------2 fő 6 fő 4 fő 1 fő --1 fő 2 fő ------8 fő 14 fő

----------------- fő ------------------- fő --- fő

HH

HHH

----------- fő -

----------- fő -

Petőházi Tagintézmény: Évfolyam / osztály 1.a 2-3. összevont 4.a Alsó összesen Átlag

Létszám 16 fő 9 fő 11 fő 9 fő 45 fő 15 fő/osztály

Személyi feltételek a) főállású dolgozók Az intézményben dolgozó összes főállású foglalkoztatott száma: 44 fő. Ebből - a pedagógusok létszáma: 36 fő, ebből o tartósan távol: 4 fő o részmunkaidős: 1 fő (4 órás) - pedagógus munkát közvetlenül segítők száma: -- adminisztratív dolgozók száma: 2 fő, ebből o részmunkaidős: 1 fő (6 órás) - fizikai dolgozók száma: 6 fő Személyi változások a következők voltak: Horváthné Lendvai Zsuzsanna gyógypedagógus kismama, ezért munkakörét Horváth Gabriella gyógypedagógus szerződéssel látja el. Év közben a következő előre látható változások lesznek: - GYES-ről történő visszatérés miatt: Polgárné Hámor Szilvia

7


2009/2010

b) Nem főállású dolgozók Intézményünkben a főállású foglalkoztatás mellett - óraadóként közreműködik: 2 fő, az általuk ellátott tevékenység: - Horváth Katalin pedagógus, - Németh Gézáné gyógypedagógus Petőházán

Pedagógusaink és az általuk tanított tantárgyak, ellátott további feladatok, funkciók: Pedagógus neve Szántó Zoltán

Magasabb vezető/ vezető beosztás Intézményvezető (igazgató)

Tanított tantárgyak és osztályok Földrajz: 7.a,b 8.a,b

Szakkörök és foglalkozások tartása Labdarúgás 5-8. o.

Locsmándiné Horváth Erzsébet

Igazgatóhelyettes

Történelem Magyar nyelv és irodalom: 8.a tehetségfejlesztő Történelem: 6.a,b szakkör

Hegyiné Ábrahám Katalin

Igazgatóhelyettes

Magyar nyelv és irodalom: 4.a

Sass Andrásné

Tagintézményvezető (Petőháza)

Bokor Gábor

Magyar nyelv és irodalom: 1.o. Ének: 1-2.o., 3.o Technika: 5.a, 5.b, 6.a, 6.b, 7.a, 7.b, 8.a, 8.b Kémia: 8.a, 8.b

Osztályfőnök 5.a Barkács szakkör 5-8. o Tűz- és munkavédelmi felelős

Szövegértés-szövegalkotás: 5.a Magyar nyelv és irodalom: 7.a, 8.b

Magyar korrepetálás 5.o

Egyed Márta

Ének-zene: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Történelem: 5.a,b 7.a,b 8.a,b

Énekkar

Eőriné Varga Katalin

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, Ügyes kezek szakkör ének-zene, rajz, technika, 3-4. o. testnevelés: 3.a Környezetismeret: 3.b

Fülöpné Marácz Anita

Elsősegélynyújtás

Osztályfőnök 1.o. (Petőháza)

Dr. Fábiánné Balogh Edina

Feketéné Lendvay Katalin

Egyéb feladatok, funkciók

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 1.a Magyar nyelv és irodalom, Ügyes kezek szakkör környezetismeret, technika: 1-2. o. 2.a

Osztályfőnök 8.b

Osztályfőnök: 3.a



Germanné Tóth Erzsébet

Matematika, környezetismeret: 4.b Angol: 3.o., 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o.

Angol korrepetálás 56. o. Angol szakkör: Petőháza

Osztályfőnök: 4.b

Horváth Anikó

Magyar nyelv és irodalom: 23.o. Technika: 1-2.o. Rajz: 3-4.o. Matematika: 2.,3.o.

Furulya szakkör, tömegsport

Osztályfőnök: Petőháza összevont 2-3.o

8


2009/2010

Horváth Bernadett

Természetismeret: 5.a,b 6.a,b Biológia: 7.a,b 8.a,b Egészségtan: 6.a,b, 8.a,b Tánc, dráma: 5.a,b 6.a,b

Osztályfőnök: 8.a Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős TÁMOP: szakmai vezető

Horváth Judit

Matematika korrepetálás 6. o. Matematika: 5.a, 6.a, 7.a, 8.a,b Matematika korrepetálás 7. o.

Osztályfőnök: 7.a Reál munkaközösség vezető

Horváth Katalin

Angol: 3.o., 4.o., 7.o.

Horváth Lászlóné

Matematika: 5.b, 8.a,b Fizika: 7.a,b, 8.a,b

Fizika korrepetálás 7.o. Osztályfőnök: 5.b Matematika felvételi Továbbtanulási felelős előkészítő 8.o.

Horváth-Szalai Zoltán

Német: 5.o., 7.o. 8.o., Petőháza német: 3.o., 4.o. Testnevelés: 4.a, 5.a

Atlétika 5-8. o.

Horváth-Szalainé Gróf Csilla

Testnevelés: 3.b, 4.b, 5.b, 6.a,b 8.a

Lány kézilabda 5-6.o., 7-8.o. Fiú kézilabda 5-6.o., 78.o.

Magyar Györgyné

Német: 3.o., 4.o., 5.o., 6.o., Német korrepetálás 7.o., 8.o. 6.o. Magyar nyelv és irodalom: 6.a

Osztályfőnök: 6.a Humán munkaközösség vezető

Németh Józsefné

Magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret, ének-zene, rajz, technika, testnevelés: 2.b


Némethné Kiss Matild

Informatika: 4.a,b 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b Kémia: 7.a

Számítástechnika szakkör 4.o., 4-5.o. 67.o.

Pappné Horváth Mária

Matematika: 6.b Kémia: 7.b Rajz: 5.a,b 6.a,b 7.a,b 8.a,b

Dekoráció szakkör 58.o.

Osztályfőnök: 6.b Sport-művészeti munkaközösség vezető

Pogátsa Józsefné

Matematika: 7.b Testnevelés: 7.a,b 8.b Petőháza 1-2.o., 3-4.o.

Atlétika 1-4.o. Tömegsport 1-4.o.


Ratatics Katalin

Magyar nyelv és irodalom: 3.b, 4.b Ének-zene, rajz, technika: 3.b

Osztályfőnök: 3.b Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

Sipőcz Józsefné

Matematika: 3.b, 4.a, 5.a Környezetismeret, ének-zene: 4.a Rajz, technika: 4.a,b

Osztályfőnök: 4.a Közalkalmazotti Tanács tagja Minőségirányítási munkacsoport vezetője

Sipőczné Baranyai Éva

Szövegértés-szövegalkotás: 5.b Magyar nyelv és irodalom: 6.b, 7.b, 8.a,b

Soós Katalin

Matematika: 1.o., 4.o. Magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, informatika, Irodalmi szakkör ének: 4.o. Rajz: 1-2.o. Technika.: 3-4. o.

9

Anyanyelvi tehetségfejlesztő szakkör Magyar korrepetálás 6.o.

Közalkalmazotti Tanács vezetője

Diákönkormányzatot segítő tanár

Osztályfőnök: Petőháza 4.o.


2009/2010

Horváth Gabriella

Matematika, rajz, testnevelés: 2.a Ének-zene: 2.a, 4.b Gyógypedagógus

Németh Gézáné

Petőháza gyógypedagógus

Wertán Pálné

Egyedné Horváth Erika Piczingerné Balka Gyöngyi

1-2. o. napközi 3-4. o. napközi

Hegyi Gusztáv

Petőháza környezetismeret: 1.,2.,3.o. Petőháza 1-4.o. napközi

Horváth Tiborné

Könyvtáros tanító

Továbbképzés Horváth Judit az ELTE Informatikai Karán informatika tanári mesterszakot, Wertán Pálné pedig tanítói végzettsége mellé angol nyelvi műveltségterületet végez. Petőházi Tagintézményünkből Horváth Anikó a fejlesztő pedagógusi végzettséget kívánja megszerezni tanítói végzettsége mellé. Várhatóan a tanév folyamán a TÁMOP 3.1.4/08/2 pályázat keretén belül 21 pedagógusunk kompetencia alapú oktatás bevezetésével kapcsolatos továbbképzéseken vesz részt. Tárgyi feltételek alakulása Intézményünkben az oktatási-nevelési feladatokat a következő épületekben látjuk el: Fertőszentmiklóson: - iskola alsó és felső tagozatos épülete, - tornaterem, - könyvtár, video terem - főzőkonyha Petőházi Tagintézmény: - alsó tagozatos épület (tornaszobával) - étkező melegítőkonyhával Intézményünk a 11/1994. MKM rendelet 7. számú melléklet kötelező eszköz és felszerelés jegyzékében meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel rendelkezik, de azok egy része cserére szorul. Pozitívumként kell értékelnünk, hogy intézményünknek sikerült a Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) keretén belül a Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése tárgyú felhívására sikeres pályázatot benyújtania, melynek keretében az iskola alsó tagozatos épületének teljes felújítására, a tornacsarnok rekonstrukciójára kerül sor, valamint a tanév során a berendezési tárgyak cseréje is megtörténik.

IV. Tankötelezettségi törvény végrehajtása Feladataink a leendő első osztályosok beíratásának megfelelő előkészítése és lebonyolítása. Együttműködés az óvodákkal. A gyermekek megismerése érdekében differenciált képességvizsgálat a Difer csomag segítségével. Tavasszal a leendő első osztályosok látogatása az iskolában. A tanulási képességvizsgálat minden esetben előzze meg az iskolai beíratást, mert a beíratott gyermek az óvodába vissza nem íratható! Nagy figyelmet fordítsunk a következő évben arra, hogy túlkoros, a hetedik életévét már betöltött gyermek ne maradjon az óvodában! Felelős: Hegyiné Ábrahám Katalin igazgatóhelyettes, 1-2. osztályos tanítók.

10


2009/2010

A tanulóknak 18 évig tart a tankötelezettség, az általános iskolába 16 éves korukig járhatnak. A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető. Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét. Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt - minden esetben - a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanulói jogairól és kötelességeiről. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Felelős: igazgató, osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelősök.

V. Mulasztások A mulasztások csökkentése, megszüntetése mindannyiunk feladata, ehhez a tanulók kötelességtudatának, munkafegyelmének, valamint a szülőkkel való szorosabb, akár napi kapcsolat erősítése szükséges. Fokozott figyelmet fordítson minden osztályfőnök különösen a HH tanulók hiányzásainak csökkentésére! A védőnő és az iskolaorvos a kötelező szűréseket és az általános orvosi vizsgálatot minden osztályban végzi. Az osztályfőnöki munka erősítését, a szülőkkel való szorosabb kapcsolattartást kell előtérbe helyezni a rendszertelenül iskolába járó és szociálisan rászoruló tanulókkal szemben, bevonva a Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjét. Az ifjúságvédelmi és a gyermekvédelmi felelősökkel, az iskolaorvossal és a védőnőkkel való kapcsolat erősítése nélkülözhetetlen. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha - a tanuló a szülő írásbeli kérelmére a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles tanuló egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen - a közoktatási törvény 8. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában a 250 tanítási órát, - egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a törvényben előírt értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel

11


2009/2010

folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Felelős: igazgató, ifjúságvédelmi felelősök, osztályfőnökök.

VI. Bukások számának csökkentése           

Hatékony tanítási órák, a megtanítás érdekében a tevékenykedtetés maximális kihasználása. A tanulók képességeit figyelembe kell venni a követelmények meghatározásakor. Alapkészségek, -képességek kialakítása, fejlesztése. Tapasztalati úton történő ismeretszerzés. Képességfejlesztő foglalkozások (kislétszámmal, elsősorban a halmozottan hátrányos tanulóknak amennyiben van ilyen). A fogalom kialakításához a meglévő szemléltető eszközök felhasználása. Differenciált képességfejlesztés. Projektoktatás, kooperatív tanulás, differenciált óraszervezés. A szóbeli számonkérés előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben. A hiányzások alatt kimaradt anyagrészek pótlása. Az újonnan érkező tanulók diagnosztizálása, megfelelő felzárkóztatása, segítése.

Felelős: tantestületünk valamennyi tagja.

VII. Az iskola tartalmi munkájának szervezése A Közoktatási törvény 133. §-ának (1) bekezdése alapján, az ötödik-hatodik évfolyamokon felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Egységes elvárás a Nemzeti Alaptanterv tanulási esélyegyenlőség segítésének tartalma, továbbá a nem szakrendszerű oktatásra vonatkozó résznek való megfelelés. Ennek értelmében minden intézményben kötelezettség: - Az 1-8. évfolyamokon a kulcskompetenciák megalapozása, megszilárdítása, a folyamatos egyénhez igazodó fejlesztés megvalósítása. - A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése a nevelés-oktatás egész folyamatában. - Adaptív tanulási eljárások alkalmazása. - Az adott tanulócsoport szintjén egységes, ám differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A nem szakrendszerű oktatás keretei között nincs szükség feltétlenül az átadásra kerülő ismeretrendszerek tantárgyi tagolására, így lehetővé válik, hogy az iskolai oktatás ezen szakaszában, nagyobb lehetőséget kapjon az alapvető készségek, képességek fejlesztése. Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttes megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás és a tanítás folyamatának erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő részképességek, kompetenciák célzott megalapozását. Az iskolának értelmeznie, illetve újra definiálnia kell a szerepét, hogy támogatást adhasson növendékeinek, illetve segítse őket abban, hogy ne legyenek kiszolgáltatottak, hogy képesek legyenek önállóan és tudatosan adekvát válaszokat keresni életproblémáik megoldásához. Ehhez elengedhetetlen, hogy az iskola tanítástanulásszervezési formái rugalmasabbak és adekvátabbak legyenek a tanítási tartalmakhoz, a tanulók életkori sajátosságaihoz, valamint, hogy az ismeretközvetítés-, és feldolgozás mikéntje, azaz a tanulás-tanítás módszerei, eljárásai, technikái és eszközei nagyobb teret adjanak a tanulók részvételének és önkifejezésének. Az új Nemzeti Alaptanterv alkalmazása felmenő rendszerben folytatódik, így szeptembertől a hatodik évfolyamosokra is kiterjed. Célja a lexikális ismeretek és a képességfejlesztő oktatás korszerű egyensúlyának megteremtése. Szöveges értékelés az általános iskolák negyedik évfolyam első félévére is érvényesül. A buktatás tilalma kiterjed az 1-3. évfolyamos tanulókra, valamint az 1-4. évfolyamon idegen nyelv tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.

12


2009/2010

A DIFER- mérőeszközök használata  A pedagógiai mérések szerepe a készségfejlesztésben.  Kritériumorientált, diagnosztikus készségmérés.  Felmérés a DIFER tesztjeivel, teljes és rövid változatok, a kapott adatok értelmezése, az országos helyzetkép ismertetése írásmozgás-koordináció, beszédhang-hallás, relációszókincs, elemi számolási készség, tapasztalati következtetés, tapasztalati összefüggés-megértés, szocialitás.  Iskolaérettség megállapítása a készségek fejlettsége alapján.  A mérés során feltárt hiányos készségek, képességek tudatos, egyéni fejlesztése! Nevelőtestületünk kiemelt feladatai a tanév során: - olvasás, szövegértés fejlesztése, - kulcskompetenciák fejlesztése - 5-6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás megszervezése, - íráskép, külalak javítása (betű, szám) - a megismert új tanítási módszerek tudatos alkalmazása az önálló ismeretszerzés segítése érdekében, - integrált oktatás (SNI, HH, HHH), - az SNI, HH, HHH tanulók szakköri részvételének növelése, - matematika, az elemi rendszerező és kombinatív képességet fejlesztő feladatok gyakorlása, - a tanulók állóképességének további erősítése, - az alsó tagozat fizikai fittség eredményeinek teljesítménynövelése, - idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése, - iskolai kompetenciamérések eredményeinek szinten tartása és javítása, - továbbtanulási mutatók szinten tartása és javítása, szorgalmazva az SNI, HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolában való jelentkezését, - napközi otthonban a tanulás hatékonyabbá tétele, - mulasztások csökkentése, - szülők tájékoztatása, - Felsőbüki Nagy Pál életútjának megismertetése az újonnan érkező tanulókkal. A tanórák szervezése:  Az 1-6. évfolyamon a módosított kerettanterv (2004) alapján tanítunk.  7-8. évfolyamokon iskolánk kerettantervét és követelményrendszerét kell alkalmazni.(2003)  A tehetséggondozás előtérbe helyezése fontos feladatunk.  Felzárkóztató programok a rászoruló tanulók részére.  1. osztályban a Difer-csomag segítségével differenciált képességvizsgálatot végez gyógypedagógusunk.  Iskolánkban 3-8. osztályig angol vagy német nyelvet tanulhatnak diákjaink.  Folytatjuk a mindennapos testnevelést, amelynek megvalósítása a délutáni tömegsport, atlétika, kézilabda és labdarúgás foglalkozásokkal lehetséges.  Minden testnevelést tanító tanulóiról feljegyzést vezet, amelyben az őszi és tavaszi fittségi eredmények szerepelnek. A dokumentációt december, illetve május végére kell leadni.  A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet idejének legfeljebb ötven százaléka felhasználásával lehet megszervezni.  Az egyéni képességek fokozott figyelembe vétele az oktatásban.  A házi feladatok mennyiségére és minőségére nagy figyelmet fordítunk.  A módszerek további gazdagítása továbbképzések formájában, munkaközösségi foglalkozásokon, nevelési értekezleten. Valamennyi módszer a tanulók képesség szerinti fejlesztését szolgálja.  Legalább egy érdemjegy minden hónapban. A szóbeli feleletek előtérbe helyezése az írásbeliséggel szemben, különösen a gyengébb képességű tanulóknál.  A tankönyvek használatára, a tanulásra való megtanításra a szaktanároknak nagy gondot kell fordítani. Különösen 5-7. osztályokban a belépő új tantárgyaknál.  Az alapkészségek, a beszéd, az olvasás, az írás, a helyesírás, a számolási készség kiemelt fejlesztése az alapozó funkciók érvényesítése.

13

Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós OM: 030670       



     

2009/2010

Beszédművelés, beszédfejlesztés a tantárgynak megfelelően, szakkifejezések beépítése a tanulók szókincsébe. A szóbeliség további erősítése. Az olvasás – a tantervi követelmények alapján – egyik kiemelt területe munkánknak. Felső tagozaton kiemelt feladat a hangos- és a néma értő olvasás fejlesztése minden tantárgyból. Írás, helyesírás: a tanulók különböző szaktárgyi órákon végzett írásbeli munkájáért, annak helyesírásáért minden szaktanár, tanító felelős. A számolási készség fejlesztése érdekében az újszerű módszerek megismerése fontos feladat. A kompetenciamérés eredményeit figyelemmel kísérve nagyobb hangsúlyt kapjanak az elemi logikai képességet igénylő feladatok. Az 5. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást biztosítjuk: o 2 óra matematika o 2 óra magyar nyelv és irodalom (ebből 1 óra a nem kötelező tanórák keretében) o 1 óra történelem o 1 óra idegen nyelv (angol illetve német) o 1 óra természetismeret A 6. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatást biztosítjuk: o 2 óra matematika (ebből 1 óra a nem kötelező tanórák keretében) o 1,5 óra magyar nyelv és irodalom o 1 óra idegen nyelv (angol illetve német) o 1 óra természetismeret 7-8. osztályokban jobban tudatosítani a középiskolai követelményeket. Hatékonyabbá kell tenni pályaorientációt. Különös tekintettel a HH és HHH tanulók érettségit adó középiskolákba való irányításával. A szülők széleskörű és folyamatos tájékoztatása a pályaválasztásról 7-8. osztályokban. Kapcsolattartás a könyvtárral, az olvasás megszerettetése, helyes magatartás a könyvtárban, a könyvtárhasználat módja, könyvtári órák. Az SNI tanulók részére fejlesztő foglalkozások. BTM tanulók tanórán történő fejlesztése.

Felelős: minden tanár, tanító A napközis csoportok főbb feladatai: Legfontosabb feladat a tanulók következő napi órákra való felkészülésének biztosítása. Az önálló tanulás módszereinek megtanítása, szükség szerinti segítségnyújtás a tanulásban. Tanulmányi idő védettsége. Az elmélyült tanulás biztosítása, mennyiségi, minőségi ellenőrzés. Olvasás gyakoroltatása. Memoriterek kikérdezése; lehetőség szerint a rászorulókkal egyéni foglalkozás biztosítása. Az önálló tanulás idejének helyes beosztása. Együttműködés a csoport tanulóit tanító nevelőkkel, hospitálás tanórákon. A szabadidő helyes megszervezése, fejlesztő hatású tevékenységek kialakítása. Az összefüggő, a napi három órát meghaladó napközis foglalkozások között, minden délutáni tanítási időszakban, - amelyik napon nincs testnevelési óra -, biztosítani kell a tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos testmozgást, ha az időjárási viszonyok megengedik, szabadban kell megszervezni. A játékos testmozgás ideje legalább napi negyvenöt perc. Kulturált viselkedés, étkezés, ebéd utáni szabad levegőn tartózkodás, mozgásos tevékenységek biztosítása. Személyi higiénia szabályainak betartatása. Környezet tisztántartása, otthonossá tétele. Felelősrendszer kialakításával közösségfejlesztés. A gyerekek érdeklődését felkeltő programok szervezése. Hagyományok ápolása. Játéktanítás. Kapcsolatrendszerek erősítése. Könyvtárlátogatások, mesedélutánok, technikai tevékenységek alkalmazása a lehetőségek szerint. Ismeretek bővítése, önképzés. Felelős: a napközis munkacsoport vezetők, alsós igazgatóhelyettes.

14


2009/2010

Gyermek- és ifjúságvédelmi munka: - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka fokozott segítése, a megelőzés, feltárás érdekében, - egyeztetés a jegyzővel a gyermekvédelmi támogatásban részesülő tanulókról, - a rászorultak felterjesztése, - az ingyenes étkeztetésre, a napközi otthoni ellátásra szorulók felkutatása, - veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele, rendszeres iskolába járásuk figyelemmel kísérése, - a tankötelezettségi törvény betartatása, - intézkedés az igazolatlan mulasztások visszaszorítására, - kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálatokkal. Felelős: gyermekvédelmi felelősök, osztályfőnökök. Munka, rend, fegyelem Az osztályfőnökök fő gondozói e munkaterületnek. Kiemelt feladatunk:  Az ügyeleti rend megszervezése az egységesség és következetesség szem előtt tartásával.  Az egészséges életmódra nevelés területén a házirend, a szokásrendszer folyamatos fejlesztése.  A tanulók magatartásának, viselkedésének, kulturáltságának állandó fejlesztése osztályszinten, adott épületbeli közösségi szinten, iskolai szinten.  Egészséges és egységes elfogadott viselkedési norma megkövetelése, köszönésben, megszólításban, kérésben.  Az erkölcsi normák érzelmi alapon való megismerése.  Az öltözködés, étkezés, higiéniai és esztétikai követelmények erősítése.  Az iskola minden helyiségében a tisztaság biztosítása. Felelős: iskolánk valamennyi pedagógusa.

VIII. SNI tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és tárgyi eszközök, törvényi előírások A sajátos nevelési igényű tanulók ellátását érintő változások Az SNI tanulókat három csoportba sorolták: a) sajátos nevelési igény fennállása aa) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, (továbbiakban: SNI-a) ab) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt, (továbbiakban: SNI-b) b) a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség fennállását (továbbiakban: BTM) A sajátos nevelési igényhez igazodó feladatok szervezése 1. Csoportlétszám/osztálylétszám kialakítása: SNI esetén 2-3 tanulónak számítható (a normatíva igénylése esetén egy gyermek/tanuló). A SNI tanulók aránya: kedvezően szervezhető, ha a 15% fölé nem emelkedik. 2. Kötelező és nem kötelező órák szervezése: Nincs eltérés a tanulók közt. Felzárkóztatás, képességkibontakoztatás céljából a Ktv. 52.§ (11) alapján a szükséges tantárgyakhoz rendelhető feladat, melynek célja a tanult ismeretek rögzítése, egyéni megsegítésekkel történő automatizálása. 3. Rehabilitációs célú foglalkozások szervezése: Célja a fennálló zavarok csökkentése pedagógiai és/vagy pszichológiai rehabilitálás útján, kompenzáló technikák elsajátítása, ismereteinek más úton történő rögzítésével az alkalmazások lehetőségének elsajátítása. A SNI tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő gyógypedagógus:  részt vesz pedagógiai diagnózis elkészítésében, ennek megfelelő pedagógiai környezet kialakításában, speciális segédeszközök kiválasztásában.  javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,  együttműködik a többi pedagógussal, nyomon követi a tanulók haladását, javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó módszerváltásokra,  közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációkban,

15




2009/2010

terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező fejlesztő órakeretben.

Tantárgyak, tantárgyrészek minősítése alóli mentesítések: A tanuló valamely tantárgyból/tantárgyakból vagy tantárgyrészből minősítés alóli mentesítésre jogosult, ha a szakértői véleményben ez megfogalmazásra került. Ebben az esetben a tantárgy ismeretanyagát idői és tartalmi intervallumában módosítani kell [Ktv. 30.§ és 11/1994. rendelet]. A módosítás rövidebb időben megvalósítható programot kell, hogy tartalmazzon, hiszen a kompenzációs tevékenység hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanuló a megsegítések mellett abban a tempóban tanulja a tantárgyat, amely megegyezik az évfolyam programjával. Cél tehát az egyéni programban a felzárkóztatás megvalósítása, a tanuló legoptimálisabb fejlődésének biztosítása. Adminisztrációs teendők: Az értékelő naplóba, a törzskönyvbe és a bizonyítványba a tanulóhoz a következőket kell beírni:  bizottság neve, címe,  szakvélemény száma,  kiállítás kelte,  felülvizsgálat időpontja,  határozatszám tantárgyi mentesítés esetén,  a szakértői véleményt és a tantárgyi mentesítést igazoló dokumentumok hivatalos másolatát a naplóban kell tartani! Felelős: osztályfőnökök és a gyógypedagógus

IX. Az ellenőrzési és értékelési rendszer az oktatásban Bemeneti mérés: Szeptemberben az első osztályosok képességeinek mérése, regisztrálása (difer-mérés). Folyamatmérések:  év eleji szintfelmérők csoportbontáshoz  testi fejlettség mérése: 1-8. osztályok,  az SNI tanulók mérése,  néma értő olvasás mérése 1-4.o. Kimeneti mérés:    

A 8. évfolyam végén magyar nyelvtanból, néma értő olvasásból. A 4., 6. és 8. évfolyam végén kompetenciamérés az OH szervezésében. Az SNI tanulók mérése, összehasonlítása a bemeneti méréssel. A fizikai fittség mérése öt területen 1-8. osztályokban. Az eredmények összehasonlítása az őszi, valamint a korábbi évek eredményeivel.

Felelős: minden testnevelést tanító és tanár. Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen:  pedagógiailag kifogástalan,  folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,  kiszámítható, nem kampányszerű,  sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is,  módszertanilag változatos,  konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,  lehetőség szerint kollektív.  legyen természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályozás nem lehet a fegyelmezés, a büntetés eszköze!

16


2009/2010

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:  piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok,  piros tintával: - tanév végi osztályzatok,  kék tintával: - szóbeli, írásbeli felelet, gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások, külalak.  kék tintával: - félévi osztályzatok. A fenti jelölésektől eltérni szigorúan tilos, más jelöléseket alkalmazni nem lehet, mert azok érvénytelenek! Felelős: minden pedagógus.

X. Az IMIP-ből adódó aktuális feladatok Minőségügyi tekintetben szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a fenntartóval. Oda kell hatnunk, hogy az ÖMIP-et konkrétan hasznosítani tudjuk. Meg tudjuk belőle állapítani az intézményi feladatokat, a feladatok sikerkritériumait, az alkalmazott módszereket és eljárásokat, a felelősöket és a feladatok megvalósításának idejét, határidejét. Az IPR bevezetése óta megkezdett méréseket az SNI, a HH, és HHH tanulókra vonatkoztatva továbbra is folytatni kell. Szükséges az emberi erőforrások hatékony működtetésének vizsgálata, a partneri reagálások elemzése, a szakértői vizsgálat megállapításainak elemzése. A korábbi OKÉV, most OH-mérések eredményeit az eddigiekhez hasonlóan elemezni kell, és a tanulságokat le kell vonni. A tanulmányi teljesítmények értékelése során ki kell térni az egyes osztályok teljesítményére konkrétan. Illúzió volt azt gondolni, hogy a helyi hozzáadott érték indexét meg tudjuk határozni. Ez tudományos felkészültséget, és hatalmas munkát igényel. Egy valamit azonban, az otthoni tanulási források indexét meghatározhatjuk. Ez az ún. HER-index (Index of Home Educational Resources), amely az otthoni könyvek számát, a tanulást segítő eszközöket (számítógép, saját íróasztal, szótár, lexikon) megléte, a szülők iskolai végzettsége alapján kategorizál. Meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az IMIP végrehajtása során ki kell kérni a szülői szervezet véleményét is a tanév végén. Az értékelést és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. Ennek jóváhagyásával válik tulajdonképpen érvényessé az adott intézkedés. A tanév során november végéig el kell végezni a partnerek elégedettségének mérésére a szülői, alkalmazotti és tanulói kérdőívek kiértékelését és az abból adódó, az aktuális tanévre szóló célkitűzések feladatait. Mivel ezeken a kérdőíveken a kérdéssor az előző évekkel azonos, ezért jó lehetőség adódik a folyamatok konkretizálására. A szülők, alkalmazottak és tanulók véleményének változását jól lehet követni, és az előző években kitűzött célok megvalósulását is mérni lehet. A tanulóink nyomon követése a középiskolák visszajelzései alapján történik. A beiskolázáskor az elért eredményeket a beiskolázási felelős beszámolójával tesszük közzé. A fenntartóval való kapcsolatunk meglehetősen szoros. Az éves beszámolókon kívül szinte napi kapcsolatban vagyunk a Képviselő Testülettel, így az iskolában folyó munkáról is folyamatosan kapnak tájékoztatást, illetve az igényeket, azok változását is rögtön követni tudjuk. Felelős: Minőségbiztosítási csoport, igazgató

XI. Szülőkkel való kapcsolat A gyermek nevelése a család és az iskola közös felelőssége. A nevelés alapvető színtere a család. Az iskola nem csorbíthatja a szülők jogait, és nem vállalhatja át kötelességeit. Köteles felismerni a családi nevelés hiányosságaiból eredő (elsősorban nyelvi és viselkedésbeli) hátrányokat, és segíteni azok csökkentését. Az iskola akkor számíthat a szülői ház támogatására, ha nevelési céljainak és módszereinek megvalósításában együttműködik vele, és követelményei igazodnak a tanulók teherbíró képességéhez. A nevelő-oktató munka eredményessége megköveteli az iskola és a szülők közötti folyamatos kapcsolattartást. Ezt szolgálják a szülői értekezletek, fogadóórák, családlátogatások. A kapcsolattartás és az együttműködést segíti a szülői munkaközösség. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatást kapjon. Az iskolának pontos tájékoztatást kell adni, hogy milyen könyveket és eszközöket kell naponta a tanulónak magával vinnie az iskolába. A tájékoztató alapján a szülőnek kell meggyőződnie arról, hogy a gyermeke az 17


2009/2010

iskolatáskába behelyezett-e az előírtnál több tankönyvet. Amennyiben igen, abban az esetben a felelősség a szülőt terheli. A szülő kötelessége gondoskodni gyermeke testi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek biztosításáról, továbbá biztosítani gyermeke tankötelezettségét, valamint figyelemmel kísérni gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodni arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, és megadjon ehhez minden tőle várható segítséget. A Szülői Munkaközösség munkájának irányítása. Szülői munkaközösségi tagok újraválasztása az első szülői értekezleten. Évente 3 alkalommal iskolai SZM-értekezlet. - Iskolánk munkatervének elfogadtatása. - Megismertetni a szülőkkel intézményünk pedagógiai programját, követelményrendszerét, értékelési rendszerét. - Iskolai rendezvények előkészítése, a tankönyv-ellátás véleményezése. Osztály szülői értekezletek tartása évi 2 alkalommal, valamint a szülők igénye szerint. Fogadóórák rendszeresen, családlátogatások szükség szerint. Felelős: iskolavezetés, osztályfőnökök.

XII. Tehetséggondozás, szakkörök, versenyek Szakkörök szervezése a tanulók érdeklődésének megfelelően. A tehetségek felismerése, a velük való törődés legalább olyan fontos feladatunk, mint a lemaradók felzárkóztatása. Az intézményben biztosított szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások: A szakkör, foglalkozás megnevezése Ügyes kezek szakkör 1-2. o. Ügyes kezek szakkör 3-4. o. Számítástechnika szakkör 4. o. Számítástechnika szakkör 4-5. o. Számítástechnika szakkör 6-7. o. Barkács szakkör 5-8. o. Dekoráció szakkör 5-8. o. Történelem tehetségfejlesztő szk. Anyanyelvi tehetségfejlesztő szk. Matematika felvételi előkészítő 8. o. Énekkar Lány kézilabda 5-6. o. Lány kézilabda 7-8. o. Fiú kézilabda 5-6. o. Fiú kézilabda 7-8. o. Atlétika 5-8. o. Labdarúgás 5-8. o. Atlétika 1-4. o. Tömegsport 1-4. o. Magyar korrepetálás 5. o. Angol korrepetálás 5-6. o. Matematika korrepetálás 6. o. Matematika korrepetálás 7. o. Német korrepetálás 6. o. Magyar korrepetálás 6. o.

Létszáma

A költségek.

21 fő 19 fő 24 fő 11 fő 11 fő 19 fő 14 fő 12 fő 22 fő 23 fő 34 fő 23 fő 22 fő 18 fő 13 fő 25 fő 18 fő 21 fő 25 fő 4 fő 4 fő 7 fő 10 fő 4 fő 5 fő

térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes

18

A szakkört, foglalkozást tartó személy neve Fülöpné Marácz Anita Eőriné Varga Katalin Némethné Kiss Matild Némethné Kiss Matild Némethné Kiss Matild Bokor Gábor Pappné Horváth Mária Locsmándiné Horváth Erzsébet Sipőczné Baranyai Éva Horváth Lászlóné Egyed Márta Horváth-Szalainé Gróf Csilla Horváth-Szalainé Gróf Csilla Horváth-Szalainé Gróf Csilla Horváth-Szalainé Gróf Csilla Horváth-Szalai Zoltán Szántó Zoltán Pogátsa Józsefné Pogátsa Józsefné Dr. Fábiánné Balogh Edina Germanné Tóth Erzsébet Horváth Judit Horváth Judit Magyar Györgyné Sipőczné Baranyai Éva


Fizika korrepetálás 7. o. Tömegsport (Petőháza) Irodalmi szakkör (Petőháza) Angol szakkör (Petőháza) Furulya szakkör (Petőháza)

7 fő 20 fő 10 fő 5 fő 8 fő

2009/2010

térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes térítésmentes

Horváth Lászlóné Horváth Anikó Soós Katalin Germanné Tóth Erzsébet Horváth Anikó

Tanulmányi versenyeken való részvétel. Iskolaszintű tanulmányi versenyek: rajz, helyesírás, olvasás, idegen nyelv, matematika, sport, szavaló, természetismereti és történelem. A versenyek összeállításakor törekedjünk a szóbeliségre és lehetőség szerint a gyakorlati feladatokra is. A versenyeken, vetélkedőkön minden osztály képviselheti magát. Felelős: minden nevelő. Országos Tanulmányi és Kulturális versenyek meghirdetése a 2009/2010-es tanévre (1. sz. melléklet). Minden esetben az országos tanulmányi versenyeken való szereplésre ösztönözzük tanulóinkat! (Levelezős versenyeken való részvétel.) A versenyeken eredményesen résztvevő és az ünnepélyeken szereplő tanulókat minden esetben jutalmazzuk. (igazgatói dicséret, oklevelek, könyvjutalmak, tárgyjutalmak) Felelős: igazgató, minden tanító, tanár. Diáksport-versenyek Atlétika, kézilabda, labdarúgás, mezei futóversenyek, Csipet Olimpia, játékos sportvetélkedő, akadályverseny. 1-8. osztályokban a tömegesítésre kell nagy gondot fordítani, a tanulók egészséges mozgásigényének kielégítésére. Felelős: testnevelést tanítók.

XIII. Tanításon kívüli tevékenységek Tanítási órán kívüli tevékenységek szervezése a személyiség fejlesztése érdekében. - 1 napos kirándulások szervezése tervszerűen. - Osztályprogramok (szalonnasütés, kerékpártúra, uszoda, múzeumlátogatás, kenutúra, klubdélután stb.) - Daloshegyi-kórustalálkozó Sopronban. - Színházi előadás szervezése. - Videofilmek, CD-k megtekintése tantárgyakhoz, ünnepélyekhez kapcsolódóan tanórán kívül is. - Az internet használata tantárgyi felkészüléshez. Felelős: osztályfőnökök, napközis nevelők, diákönkormányzat.

XIV. Ünnepélyek, megemlékezések  Szeptember 1. Tanévnyitó Felelős: vezetőség  Október 6. Aradi vértanúk napja Felelős: Sipőczné Baranyai Éva  Október 7. Felsőbüki Nagy Pál, iskolánk névadójának ünnepe, koszorúzás Felelős: Sipőczné Baranyai Éva  Október 23. A Magyar Köztársaság kikiáltásának ünnepe Felelős:dr. Fábiánné Balogh Edina  Október – Takarékossági hónap (OTP matematika verseny) Felelős: Horváth Lászlóné  Október 22. Halottak napi megemlékezés iskolánk nevelőinek sírjánál Felelős: diákönkormányzat

19


2009/2010

 December 6. Mikulás ünnepség Felelős: Sipőczné Baranyai Éva, osztályfőnökök  December – karácsonyi ünnepély iskolai szinten Felelős: vezetőség, osztályfőnökök  Január 22. A Magyar Kultúra napja Felelős: magyart tanítók  Február 13. Farsangi karnevál Felelős: vezetőség, osztályfőnökök  Február 14. Valentin-nap Felelős: Sipőczné Baranyai Éva, Pappné Horváth Mária  Február 25. Kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapja Felelős: Egyed Márta  Március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc emléknapja Felelős: Magyar Györgyné  Április 16. Holokauszt áldozatainak emléknapja Felelős: történelem tanárok  Április 22. A Föld napja (parkosítás, szemétgyűjtés az iskola és a város környékén) Felelős: vezetőség, osztályfőnökök  Június 12. Ballagás Felelős: vezetőség, osztályfőnökök  Június 12. Tanévzáró ünnepély Felelős: vezetőség, osztályfőnökök

XV. A tanév rendje (1. sz. melléklet) Tanítási napok száma: 183. A tanítás nélküli napok száma: 5  Papírgyűjtés  Föld napja  Továbbképzés  Diákönkormányzat részére (gyermeknap)  Tanulmányi kirándulás Felelős: igazgató.

1 1 1 1 1

Munkaközösségek:  Reál munkaközösség (3. sz. melléklet), vezetője: Horváth Judit  Humán munkaközösség (4. sz. melléklet), vezetője: Magyar Györgyné  Sport-művészeti munkaközösség (5.sz. melléklet), vezetője: Pappné Horváth Mária Mikrocsoportok:  IMIP munkacsoport, vezetője: Sipőcz Józsefné Nevelési értekezletek: 1. Havonta munkaértekezlet, az előző hónap értékelése, a következő hónap előkészítése. 2. A kompetenciamérés eredményei és az abból adódó feladatok. 3. A TÁMOP pályázat keretén belül szakmai konzultációk, összejövetelek. Felelős: igazgató

XVI. Az iskolavezetés ellenőrző tevékenysége A pedagógusok teljesítmény-értékelési szabályzata alapján  Nem ellenőrző, hanem értékelő funkciót tölt be.  Elsődlegesen fejlesztő és nem minősítő jellegű célokat fogalmaz meg.  Célja: Hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez.  Az értékelés lebonyolítása az érintett tanár aktív közreműködésével történjen. 20


2009/2010

A pedagógiai ellenőrzés színterei Tanórához és szabadidős tevékenységhez kapcsolódva:  óralátogatás,  dokumentumok ellenőrzése (pl. tanmenetek, szakköri naplók),  taneszköz, tankönyv kiválasztása és felhasználása, gazdaságossága,  rendezvények, ünnepségek,  napközi, szakkör, egyéni képességfejlesztés, verseny.  étkezés kulturáltsága. Óralátogatások Az iskola igazgatója, az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők vizsgálják, ellenőrzik:  A munkafegyelmet, az órakezdés és befejezés pontosságát, az ügyelet ellátását.  Az adminisztrációs munka naprakész végzését (naplóvezetés, osztályzatok beírása, ellenőrzők vezetése, tanulói mulasztások igazolása, a jutalmazási és fegyelmezési intézkedések fokozatok szerinti betartása és alkalmazása). Formája:  Előre bejelentett és előre nem bejelentett látogatások.  Az óramegbeszélésre az érintett készüljön fel. /napló, tanmenet, feljegyzések/ A látogatás fő célja és feladata, a tanulók tudásának megfigyelése, a megtanítás, az alapkészségek érdekében végzett tevékenységek, a tudatos képességfejlesztés. A kollégák kérdéskultúrájának és a tanulók szókincsének megfigyelése. Az írásbeli munkák ellenőrzésének rendszeressége. A meglévő szemléltető eszközök kihasználtságának ellenőrzése. Szaktantermek, osztálytermek aktuális dekorációja. Feladatunk továbbá a napközi munkájának segítése, ellenőrzése. Az óralátogatások célja mindenkor a segítségnyújtás, a felmerülő problémák közös megoldása. Minden esetben a tisztaság, a rend, a kulturált viselkedés megfigyelése. Záradék: 4/2009. sz. nevelőtestületi határozattal: a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Fertőszentmiklós 2009/2010. tanévre szóló munkatervét a nevelőtestület elfogadta. Fertőszentmiklós, 2009. augusztus 25.

P.H. ……………………….. Szántó Zoltán igazgató

21


2009/2010

1.számú melléklet

24/2009. (V. 25.) OKM rendelet a 2009/2010. tanév rendjéről A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola), ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre [a továbbiakban az aa)-ae) pont alattiak együtt: iskola], af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; b) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal); c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; d) a pedagógusokra; e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).

A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év keretei között kell megszervezni. (2) Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a 2009/2010. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja 2009. szeptember 1. (kedd) és utolsó tanítási napja 2010. június 15. (kedd). A tanítási napok száma - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankét nap. (3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a. középiskolákban és a szakiskolákban - a b)-c) pontban meghatározott kivétellel - 2010. április 30., b. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2010. május 28., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolában 2010. június 4., c. szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2010. január 15. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját - a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében - az igazgató határozza meg. (5) A szakképesítések megszerzésére való felkészítés a szakképző iskola első szakképzési évfolyamán február első hetében is megkezdhető. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a (2) bekezdésben foglaltaknak megfeleljen. (6) A szorgalmi idő első féléve 2010. január 15-ig tart. Az iskolák 2010. január 22-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni. (7) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni - tájékoztatás céljából - az iskolaszéknek és a fenntartónak.

22


2009/2010

Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 4. § (1) Az őszi szünet 2009. október 26-tól október 30-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap november 2. (hétfő). (2) A téli szünet 2009. december 23-tól 2009. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2009. december 22. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2010. január 4. (hétfő). (3) A tavaszi szünet 2010. április 2-től április 6-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap április 7. (szerda). (4) Az iskola az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett - a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával - más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a - közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával - heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)-(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)-(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának - szükség esetén - gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat.

A vizsgák rendje 5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. (3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ezen belül az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), valamint a vizsgabizottságot működtető intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervező iskola) megbízottjának az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza. A körzetközponti jegyző számára meghatározott feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerint, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerint illetékes körzetközponti jegyző látja el.

A felvételi eljárás és a beiratkozás 6. § A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 3. számú melléklet tartalmazza.

A tanulmányi versenyek 7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium (a továbbiakban: OKM) hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívásnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő megjelentetéséről 2009. október 30-ig gondoskodik, egyúttal intézkedik a felhívásnak az OKM hivatalos lapjában és honlapján való közzétételéről.

23


2009/2010

Országos mérés, értékelés elrendelése 8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. (2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a 2009/2010. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2010. május 26-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2009. november 27-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2011. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az OKM-nek. Az OKM az országos elemzést - tájékoztatás céljából megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2011. május 31ig nyilvánosságra hozza. (5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák 2009. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2009. október 31-ig - a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával - jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2009. december 11-ig kell elvégezniük. (6) A közoktatásról szóló törvény 95/A. § (4) bekezdésének b) pontja alapján 2009. november 2. és 2010. április 30. között a Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a középfokú felvételi eljárás szabályainak betartását a középfokú nevelési-oktatási intézményekben. (7) A közoktatásról szóló törvény 93. § (1) bekezdésének g) pontja alapján 2009. október 1. és 2009. november 30. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni a tanórán kívüli foglalkozásként szervezett iskolai sportkörök, sportfoglalkozások vizsgálatát az általános iskolákban és a középfokú nevelési-oktatási intézményekben. A szakmai ellenőrzést a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával.

Az országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok 9. § A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (7) bekezdése szerint meghatározott minimumot - képességszintet - az 5. számú melléklet tartalmazza.

Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) 2009. augusztus 31-én hatályát veszti - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendelet, valamint a 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet (a továbbiakban: OKM rendelet). (3) Az OKM rendelet 8. §-ának (4) bekezdése 2010. június 1-jén veszti hatályát.

24


2009/2010

1. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez I. Érettségi vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A 2009. évi október-novemberi érettségi vizsgák Írásbeli érettségi vizsgák

Emelt szintű érettségi vizsga nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak matematika földrajz történelem latin nyelv, héber nyelv angol nyelv filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció informatika orosz nyelv, egyéb nyelvek német nyelv mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma, hittan, bibliaismeret - Hit Gyülekezete olasz nyelv

Középszintű érettségi vizsga nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv rajz és vizuális kultúra, szakmai előkészítő tárgyak matematika földrajz történelem latin nyelv, héber nyelv angol nyelv

Időpont

filozófia

október 22., 14.00

informatika orosz nyelv, egyéb nyelvek német nyelv

október 26., 8.00 október 26., 14.00 október 27., 8.00

október 16., 8.00 október 19., 8.00 október 19., 14.00 október 20., 8.00 október 20., 14.00 október 21., 8.00 október 21., 14.00 október 22., 8.00

mozgóképkultúra és médiaismeret, október 27., 14.00 dráma

kémia, egyéb központi követelményekre épülő vizsgatárgyak spanyol nyelv biológia; emberismeret és etika; ember- és társadalomismeret, etika; társadalomismeret francia nyelv fizika, művészeti tárgyak, ének-zene szóbeli vizsgák

olasz nyelv kémia, egyéb központi követelményekre épülő vagy egyedileg akkreditált vizsgatárgyak spanyol nyelv

október 28., 8.00

biológia

október 29., 14.00

francia nyelv fizika, művészeti tárgyak, énekzene

október 30., 8.00

szóbeli vizsgák

október 28., 14.00 október 29., 8.00

október 30., 14.00 november 11-16. november 19-27.

2. A 2010. évi május-júniusi érettségi vizsgák Emelt szintű érettségi vizsga

Középszintű érettségi vizsga

Írásbeli érettségi magyar nyelv és irodalom, magyar vizsgák mint idegen nyelv matematika történelem

25

magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv matematika történelem

Időpont május 3., 8.00 május 4., 8.00 május 5., 8.00


2009/2010

angol nyelv német nyelv nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv informatika latin nyelv, héber nyelv biológia emberismeret és etika; ember- és társadalomismeret, etika; társadalomismeret kémia földrajz szakmai előkészítő tárgyak művészeti tárgyak, ének-zene fizika rajz és vizuális kultúra francia nyelv filozófia, nemzetiségi népismeret, célnyelvi civilizáció olasz nyelv mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma spanyol nyelv hittan, bibliaismeret - Hit Gyülekezete orosz nyelv, egyéb nyelvek egyéb központi követelményekre épülő vizsgatárgyak szóbeli vizsgák

angol nyelv német nyelv nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv latin nyelv, héber nyelv biológia

május 6., 8.00 május 7., 8.00

-

május 12., 14.00

kémia földrajz szakmai előkészítő tárgyak informatika művészeti tárgyak, énekzene fizika rajz és vizuális kultúra francia nyelv

május 13., 8.00 május 13., 14.00 május 14., 8.00 május 17., 8.00

filozófia

május 19., 14.00

olasz nyelv mozgóképkultúra és médiaismeret, dráma spanyol nyelv

május 20., 8.00

-

május 21., 14.00



május 20., 14.00 május 21., 8.00

orosz nyelv, egyéb nyelvek május 25., 8.00 egyéb központi követelményekre épülő vagy május 25., 14.00 egyedileg akkreditált vizsgatárgyak június 3-9. szóbeli vizsgák június 14-25.

II. Szakmai vizsgaidőszakok, vizsganapok 1. A szakközépiskolákban, a szakiskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészét, illetve írásbeli, interaktív, szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenységét - a 2-5. és a 7. pontban meghatározottak kivételével - az alábbi időben kell megszervezni: a) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2009. október 5-6-7-8-9. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati 2009. október vizsgatevékenység: b) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2010. február 1-2-3-4-5. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész, valamint szóbeli és gyakorlati 2010. február-március vizsgatevékenység: c) írásbeli vizsgarész, írásbeli és interaktív, vizsgatevékenység: 2010. május 17-18-19-20-21. 8.00-tól szóbeli és gyakorlati vizsgarész: 2010. június szóbeli és gyakorlati vizsgatevékenység: 2010. május-június 2. A Honvédelmi Minisztérium illetékességi körébe tartozó iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli vizsgaidőpontjai: 2010. január 20. és június 7.

26


2009/2010

3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgaidőpontjai: a) írásbeli: szóbeli és gyakorlati: b) írásbeli: szóbeli és gyakorlati: c) írásbeli: szóbeli és gyakorlati:

2009. szeptember 24. 2009. október 12-16. 2010. január 5. 2010. január 18-22. 2010. május 26. 2010. június 7-18.

10.00 10.00 10.00

4. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium illetékességi körébe tartozó, iskolarendszerű szakképzésben oktatott szakképesítések szakmai vizsgáinak írásbeli és szóbeli (gyakorlati) vizsgaidőpontjai: a) írásbeli: szóbeli és gyakorlati: b) írásbeli: szóbeli és gyakorlati: c) írásbeli: szóbeli és gyakorlati:

2009. október 1-2. 8.00 2009. október 5-22. 2010. február 1-2. 8.00 2010. február 3-26. 2010. május 17-18. 8.00 2010. május 19.-június 25.

5. A vizsgaidőszak meghatározásánál a felsőfokú szakképzés esetén figyelembe kell venni a felsőoktatási intézmények vizsgarendjét. 6. Az egyes OKJ szakképesítések írásbeli, vizsgarészének, az írásbeli és interaktív vizsgatevékenységeknek szakképesítésenként, illetve tantárgyanként meghatározott vizsgaidőpontját, valamint a tételek átvételének idejét és módját a szakképesítésekért felelős miniszter közleményben teszi közzé. 7. A szakközépiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli vizsgarésze, illetve írásbeli, interaktív vizsgatevékenysége 2010. május 28-án is megszervezhető (pótnap) abban az esetben, ha a vizsgázó szakmai vizsgát, valamint érettségi vizsgát is tesz, és az írásbeli vizsgák, illetve az írásbeli vagy interaktív vizsgatevékenységek azonos napra eső időpontjai nem teszik lehetővé a mindkét vizsgán való részvételt. A vizsgaidőpontok egybeeséséről, a pótnap igénybevételének szükségességéről a szakközépiskola a vizsgabejelentés és tételigénylés megküldésével egyidejűleg értesíti a szakképesítésért felelős minisztert és a szakmai vizsga írásbeli tételét biztosító intézményt.

2. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez Jegyzék a tanulmányi versenyekről I. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és finanszírozott tanulmányi versenyek Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek Magyar irodalom Magyar nyelv Matematika I. kategória Matematika II. kategória Matematika III. kategória Történelem Angol nyelv I. kategória Angol nyelv II. kategória Francia nyelv I. kategória Francia nyelv II. kategória Latin nyelv Német nyelv I. kategória Német nyelv II. kategória Olasz nyelv I. kategória Olasz nyelv II. kategória Orosz nyelv Spanyol nyelv I. kategória

27


2009/2010

Spanyol nyelv II. kategória Biológia I. kategória Biológia II. kategória Filozófia Fizika I. kategória Fizika II. kategória Földrajz Informatika I. kategória Informatika II. kategória Kémia I. kategória Kémia II. kategória Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészettörténet Rajz és vizuális kultúra Horvát nyelv és irodalom Német nemzetiségi nyelv és irodalom Román nyelv és irodalom Szerb nyelv és irodalom Szlovák nyelv és irodalom Szlovén nemzetiségi nyelv

II. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett és anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Országos általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek a 7. és a 8. évfolyamos tanulók számára Cigány népismeret Horvát nyelv Horvát népismeret Görög nyelv Görög népismeret Német nemzetiségi nyelv Nemzetiségi német népismeret Román nyelv Román népismeret Szerb nyelv Szerb népismeret Szlovák nyelv Szlovák népismeret Szlovén nyelv Szlovén népismeret

Országos Művészeti Tanulmányi Versenyek Versenyek az alapfokú művészetoktatási intézmények tanulói részére XI. Országos Klarinétverseny XI. Országos Oboa- és Fagottverseny XII. Országos Zongoraverseny X. Országos Kürtverseny VII. Országos Czidra László Furulyaverseny IX. Országos Orgonaverseny XI. Országos „Alba Regia” Kamarazene-verseny VIII. Országos „Bartók Béla” Hegedű-duó Verseny III. Országos Fotó-videó Verseny III. Országos Kerámia- és Tűzzománckészítő Verseny IV. Országos Grafikai Verseny IV. Országos Néptáncverseny (csoportos)

28


2009/2010

Versenyek a művészeti szakközépiskolák és szakiskolák részére X. Országos Kürtverseny X. Országos Harsona- és Tubaverseny X. Országos Trombitás- és Ütőhangszeres Verseny VII. Országos Énekkari Verseny VIII. Országos Fuvolaverseny Elek Tihamér emlékére X. Országos Orgonaverseny XII. Országos Richter János Klarinétverseny és III. Országos Szaxofonverseny VI. Országos Gitárverseny és Cimbalomverseny I. Országos Jazz-zenei Verseny IV. Országos Klasszikus Balett- és Modern Tánc Verseny XIX. Országos Rajzverseny XIII. Országos Népművészeti Verseny XIII. Országos Mintázásverseny IV. Országos Néptáncverseny (szólótánc)

III. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányi versenyek Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei Hallássérült tanulók XXIV. országos Hanyvári Pál kommunikációs emlékversenye Siket tanulók XXVIII. Borbély Sándor országos tanulmányi versenye A tanulásban akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák tanulóinak XXXV. országos komplex tanulmányi versenye XXVI. Koncz Dezső országos tanulmányi verseny az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák diákjai számára

Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére tanulmányi versenyei „Szép Magyar Beszéd” verseny az 5-8. évfolyamos tanulók számára „Szép Magyar Beszéd” verseny a középfokú intézményekben tanulók számára „Édes anyanyelvünk” országos nyelvhasználati verseny

3. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletében meghatározott középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezése a 2009/2010. tanévben Határidők

Feladatok

2009.09.18

Az OKM pályázatot hirdet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába, a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába, valamint a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjába történő jelentkezésről.

2009.09.30

Az OKM a minisztérium honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját.

2009.10.15

A középfokú iskolák az OKM által közzétett közleményben foglaltak szerint meghatározzák tanulmányi területeik belső kódjait és elektronikus formában (fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy papír alapú megerősítéssel) megküldik a Felvételi Központnak.

2009.10.31

A középfokú iskoláknak felvételi tájékoztatóban kell nyilvánosságra hozniuk a felvételi eljárásuk rendjét, és a felvételi tájékoztatót közzé kell tenniük a közoktatás információs rendszerében. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok az írásbeli felvételi megrendezéséhez előírt fenntartói hozzájárulásokat megküldik a Hivatalnak.

29


2009.11.20 2009.12.11 2009.12.11 2009.12.16 2010.01.22 2010.01.22

2009/2010

Az általános iskola szóban tájékoztatja a nyolcadikos tanulókat a felvételi eljárás rendjéről. A Hivatal közzéteszi a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételit szervező gimnáziumok, továbbá a nyolcadik évfolyamosok számára írásbeli felvételit szervező középfokú intézmények jegyzékét. A tanulók jelentkezése a központilag, egységes követelmények szerint szervezett írásbelikre közvetlenül a vizsgát szervező intézménybe. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjára történő pályázatok benyújtása. Az egységes írásbeli vizsgát szervező intézmények eddig az időpontig jelentik a Hivatalnak a hozzájuk az írásbeli vizsgákra jelentkezettek alapján a feladatlapigényüket. Az általános felvételi eljárás kezdete. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkezőkkel.

2010. 01. 22., 14.00

Egységes írásbeli felvételi vizsgák az érintett 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban.

2010. 01. 23., 10.00

Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre és a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára az érintett középfokú intézményekben.

2010. 01. 28., 14.00

Pótló írásbeli felvételi vizsgák a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a kilencedik évfolyamos általános tantervű képzésre, valamint a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni.

2010.01.29 2010. 01. 30., 10.00 2010.01.31 2010.02.01 2010. 02. 04., 14.00 2010.02.11

2010.02.11

2010.02.19 2010. 02. 22.-03. 12. 2010.03.16 2010. 03. 18-19. 2010.03.22

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába tartozó intézmények megszervezik a találkozást a programba jelentkező, a pótló írásbelin részt vett tanulókkal. Egységes írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára az érintett középiskolákban. A főjegyző megküldi az általános iskolának a kötelező felvételi feladatot ellátó középfokú iskola nevét és címét. Jelentkezés az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott iskolákba. Pótló írásbeli felvételi vizsgák a kilencedik évfolyamos tehetséggondozó képzésre jelentkezők számára azoknak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Az egységes írásbelit szervező középfokú intézmények értesítik az írásbeli eredményéről a tanulókat. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a programra benyújtott pályázatok eredményéről - egymás egyidejű előzetes értesítésével és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Arany János Programirodájának bevonásával - értesítik az érdekelt szülőket, tanulókat és általános iskolákat. Az általános iskola továbbítja a tanulói jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlapok első példányát pedig a Felvételi Központnak. (A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezésről a tanuló közvetlenül is megküldheti a jelentkezési lapot a gimnáziumnak, a tanulói adatlapot a Felvételi Központnak.) A szóbeli meghallgatások az általános felvételi eljárás keretében. A középfokú iskola eddig az időpontig nyilvánosságra hozza az ideiglenes felvételi jegyzéket. A tanulói adatlapok módosításának lehetősége az általános iskolában. Az általános iskola eddig az időpontig elzárva őrzi az eredeti, korábban beküldött tanulói adatlap második példányát. A módosító tanulói adatlapot ekkor kell megküldeni a Felvételi Központnak.

30


2010.03.26 2010.04.05 2010.04.08

2010.04.19

2010.04.26 2010. 05. 03-14.

2009/2010

A Felvételi Központ elektronikus formában megküldi a középfokú iskoláknak a hozzájuk jelentkezettek névsorát ABC sorrendben. A Felvételi Központ a módosító tanulói adatlapok alapján kiegészíti az ideiglenes felvételi jegyzékben közzétett névsort. A középfokú iskola igazgatója a végleges felvételi jegyzéket (rangsor, felvehető létszám, a biztosan fel nem veendők listája) megküldi a Felvételi Központnak (elektronikus úton és írásban). A Felvételi Központ egyezteti az elektronikusan és levélben érkezett igazgatói döntéseket, kialakítja a végeredményt az igazgatói döntések és tanulói adatlapok egyeztetése alapján, és elküldi azt a középfokú iskoláknak (egyeztetett felvételi jegyzék). A felvételt hirdető középfokú iskolák megküldik a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak. Rendkívüli felvételi eljárást kell tartani, ha az általános felvételi eljárás keretében a felvehető létszám 90%-ánál kevesebb tanulót vettek fel.

2010. 05. 03.-08. 31.

A középfokú iskola igazgatója rendkívüli felvételi eljárást írhat ki.

2010.05.18

A 2010. 05. 14-ig megtartott rendkívüli felvételi eljárást meghirdető iskola igazgatója dönt a felvételi kérelmekről.

2010.05.28

A benyújtott kérelmek alapján lefolytatott jogorvoslati eljárás befejezése a fenntartónál.

2010.06.15 2010. 06. 23-25. 2010. 08. 09-27. 2010. 08. 02-06. 2010. 08. 23-24. 2010.09.01

Ha a tanköteles tanulót nem vették fel középfokú iskolába, az általános iskola értesítést küld a tanulóról a tanuló állandó lakhelye (vagy tartózkodási helye) szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. Beiratkozás a középfokú iskolákba az iskola igazgatója által meghatározott időben. Beiratkozás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által fenntartott rendészeti szakközépiskolákba. Beiratkozás a Honvédelmi Minisztérium által fenntartott szakképző iskolába. A tanköteles tanulók beíratása a kötelező felvételt biztosító iskolába (az iskola által meghatározott időben). A tanköteles tanulók beíratásának elmulasztásáról a kötelező felvételt biztosító iskola értesíti az illetékes jegyzőt.

4. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez A) A körzetközponti jegyzők feladatai az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak elosztásában 1. A zárt feladatlap-csomagokat (a zárt feladatlap-csomag a továbbiakban: csomag) tartalmazó zárt küldemények (küldemény a továbbiakban: doboz) átvétele a Hivataltól, illetve annak megbízottjától. a. A csomagokat tartalmazó zárt dobozok átvételének megszervezése, az átvétel dokumentálása. b. A csomagokat tartalmazó zárt dobozok sértetlenségének ellenőrzése, dokumentálása. c. Eltérés esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal értesítése. 2. Az egyes dobozok tartalma és a hozzájuk tartozó csomagjegyzék, továbbá az egy adott vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, illetve dobozok tartalma és az iskola vizsgaszervezési igénye közötti egyezőség tételes átvizsgálására irányuló ellenőrzés megszervezése az érettségit szervező iskolák számára. a. Az iskolák kiértesítése az ellenőrzés helyszínéről és időpontjáról. b. A csomagokat tartalmazó zárt dobozoknak a vizsgaszervező iskola képviselőjének jelenlétében történő bontása és a dobozok tartalmának a csomagok felbontása nélkül történő ellenőrzése. A jegyző által végzett tételes ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a dobozok ténylegesen az átvételi dokumentumokban jelzett csomagokat az ott megjelölt számban és tartalommal tartalmazzák-e. A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az angol nyelv és a német nyelv vizsgatárgyak esetében az ellenőrzést a jegyző az iskola képviselőjének a jelenléte nélkül is elvégezheti. c. Az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása. d. A doboz visszazárása. e. Eltérés és pótigények esetén jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal értesítése.

31


2009/2010

3. A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén az adott vizsgatárgy csomagjainak átadása a vizsgaszervező iskola igazgatójának vagy az általa írásban meghatalmazott személynek. a. A doboz nyitása, az átadásra kerülő csomagok előkészítése az átadásra. b. A vizsgatárgy csomagjainak átadása, az átadás dokumentálása. c. A doboz visszazárása. d. Rendkívüli eseményről jegyzőkönyv felvétele és a Hivatal értesítése. 4. A szolgálati titokká minősített feladatlapokat tartalmazó csomagok és a csomagokat tartalmazó dobozok őrzése, nyilvántartása és átadása a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 79/1995. (VI. 30.) Korm. rendeletnek a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezései, továbbá jelen rendelet rendelkezései és az oktatási és kulturális miniszter vagy a Hivatal a miniszter által írásban átruházott hatáskörben eljáró vezetőjének külön rendelkezése szerint.

B) A vizsgaszervező iskolák feladatai az írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjainak átvételével kapcsolatban 1. A körzetközponti jegyző feladatellátását segítendő egy olyan jegyzék összeállítása, amelyből kiderül, hogy melyik napon, milyen vizsgát szervez az adott iskola. A jegyzéket a következő pontban részletezett ellenőrzés alkalmával kell átadni a körzetközponti jegyzőnek. 2. A csomagokat tartalmazó dobozoknak csomagok felbontása nélküli tételes ellenőrzése a körzetközponti jegyzők értesítésében megjelölt időpontban és helyszínen. Az ellenőrzést a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy végezheti. a. A dobozok tartalmának ellenőrzése a csomagok felbontása nélkül, a körzetközponti jegyzők jelenlétében. Az ellenőrzés annak megállapítására irányul, hogy a vizsgaszervező iskola számára átvett doboz, dobozok, illetve az abban, azokban elhelyezett csomagok tartalma mind a feladatlapok tárgya, mind azok száma tekintetében megfelel-e az iskola vizsgaszervezési igényének. b. Az ellenőrzés megtörténtének dokumentálása. c. Eltérés esetén az észlelt tények, illetve az esetleges pótigények jelzése a körzetközponti jegyzőnek. 3. A vizsgaidőszak írásbeli vizsganapjainak reggelén az aznapi vizsgatárgyak feladatlapjait tartalmazó csomagok átvétele a körzetközponti jegyző által meghatározott időpontban és helyszínen. A csomagok átvételére a vizsgaszervező iskola igazgatója vagy az általa írásban meghatalmazott személy jogosult.

5. számú melléklet a 24/2009. (V. 25.) OKM rendelethez A 2006/2007. és a 2007/2008. tanévekben lefolytatott országos mérés, értékelés alapján meghatározott tanulói képességszint-határok A tanulók képességszintjeinek határai a standard képességpontok skáláján (A képességszintek határértékeire eső képességpont esetén a tanuló teljesítményét a magasabb képességszintbe kell sorolni.) 6. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 397,5-ig - 1. szint: 397,5-486,5 - 2. szint: 486,5-575,5 - 3. szint: 575,5-664,5 - 4. szint: 664,5-től. 6. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés - 1. alatti szint: 336-ig - 1. szint: 336-426 - 2. szint: 426-516 - 3. szint: 516-606 - 4. szint: 606-tól. 8. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 389-ig - 1. szint: 389-471 - 2. szint: 471-553

32


2009/2010

- 3. szint: 553-635 - 4. szint: 635-től. 8. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés - 1. alatti szint: 340-ig - 1. szint: 340-435 - 2. szint: 435-530 - 3. szint: 530-625 - 4. szint: 625-től. 10. évfolyam, matematika - 1. alatti szint: 357,5-ig - 1. szint: 357,5-452,5 - 2. szint: 452,5-547,5 - 3. szint: 547,5-642,5 - 4. szint: 642,5-től. 10. évfolyam, magyar nyelvi alapkészséghez kapcsolódó szövegértés - 1. alatti szint: 345-ig - 1. szint: 345-445 - 2. szint: 445-545 - 3. szint: 545-645 - 4. szint: 645-től.

33


2009/2010


A 2009/2010. tanév helyi rendje Augusztus H

K

Sz

Cs

P

Szeptember Sz

V

1

2

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

6

A

3

4

5

6

7

8

9

7

8

9

10

11

12

13

B

10

11

12

13

14

15

16

14

15

16

17

18

19

20

A

17

18

19

20

21

22

23

21

22

23

24

25

26

27

B

24

25

26

27

28

29

30

28

29

30

A

31

Október H

K

Sz

Cs

P

November Sz

V

1

2

3

4

H

K

Sz

Cs

P

December Sz

A

V

H

1

--

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

5

6

A

5

6

7

8

9

10

11 B

2

3

4

5

6

7

8

A

7

8

9

10

11

12

13

B

12

13

14

15

16

17

18 A

9

10

11

12

13

14

15

B

14

15

16

17

18

19

20

A

24

25 B

16

17

18

19

20

21

22

A

21

22

23

24

25

26

27

B

31

--

23

24

25

26

27

28

29

B

28

29

30

31

H

K

Sz

19

20

21

22

23

26

27

28

29

30

30

A

Január H

K

Sz

Cs

4

5

6

7

11

12

13

18

19

25

26

H

K

Sz

Február

P

Sz

V

1

2

3

8

9

14

15

16

20

21

22

27

28

29

--

Sz

K

--

1

2

3

4

5

6

7

A

1

2

3

4

5

6

7

A

10 A

8

9

10

11

12

13

14

B

8

9

10

11

12

13

14

B

17 B

15

16

17

18

19

20

21

A

15

16

17

18

19

20

21

A

23

24 A

22

23

24

25

26

27

28

B

22

23

24

25

26

27

28

B

30

31 B

29

30

31

H

K

Sz

Cs

P

Sz

V

1

2

3!

4

5

6

B

Április

Cs

P

Március

H

Sz

V

Május

Cs

P

Sz

V

1

2

3

4

H

K

Sz

Cs

Cs

P

Sz

V

A

Június P

A

Sz

V

1

2

5

6

7

8

9

10

11 B

3

4

5

6

7

8

9

B

7

8

9

10

11

12

13

A

12

13

14

15

16

17

18 A

10

11

12

13

14

15

16

A

14

15

16

17

18

19

20

B

19

20

21

22

23

24

25 B

17

18

19

20

21

22

23

B

21

22

23

24

25

26

27

26

27

28

29

30

A

24

25

26

27

28

29

30

A

28

29

30

31

B

34


2009/2010

ÉVES MUNKATERV Dátum

Esemény 24.

Megjegyzés 00

8 - 13

Tankönyvosztás

00

00

25.

13 - 19

24-25.

Javítóvizsgák

26.

Futópálya kapálás

15

30.

28.

Elsős szülői értekezlet

17

30.

31.

TÁMOP - tantestületi felkészítő nap

2009. augusztus

00

Tanévnyitó ünnepség 1. ROP (iskolafelújítási) pályázat nyitó rendezvény

"Iskolánk jövője" Nyílt Nap

9-10.

Papírgyűjtés

13 - 19

21.

Tanítás nélküli munkanap

23.

Ünnep

26-30.

Őszi szünet

2-6.

Nád project (1. hét)

2-3.

Örökségünk, a Fertő-táj

Moduláris program (1.alkalom - 10 óra)

19.

Munkanap

december 24. csütörtöki napot dolgozzuk be

23-31.

Téli szünet

A szünet előtti utolsó tanítási nap december 22. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2010. január 4. (hétfő)

1.

Ünnep

15.

A szorgalmi idő első félévének vége.

18-22.

Nád project (2. hét)

21-22.


2010. február

13.

Farsangi bál

2010. március

15.

Nemzeti ünnep

2-6.

Tavaszi szünet

A szünet előtti utolsó tanítási nap április 1. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap április 7. (szerda)

7-8.



10.

Locsolóbál

22.

Föld napja - tanítás nélküli munkanap

24.

Munkanap

24.

Pünkösdhétfő

26.

Kompetenciamérés

27.

Tantestületi "szakmai nap"

28.

Gyereknap - tanítás nélküli munkanap

2009. szeptember

00

2009. október

00

A szünet előtti utolsó tanítási nap október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap november 2. (hétfő).

2009. november

2009. december

2010. január

2010. április


június 14. hétfői napot dolgozzuk be

2010. május

2010. május 31. - június 4. Nád project (3. hét) 2010. május 31. - június 4. Erdei iskola program 2010. május 31. - június 1. Örökségünk, a Fertő-táj


3.

Osztálykirándulások

12.

Ballagás, Tanévzáró ünnepség

június 15. keddi nap helyett

Mikrotérségi Iskola Nap" - ROP záró rendezvény

pedagógus és gyermek találkozó, az iskola átadó ünnepségével és sajtótájékoztatóval egybekötve

2010. június

…….???.......

35


2009/2010


A FELSŐBÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐSZENTMIKLÓS reál munkaközösségének éves munkaterve (2009/2010.tanév)

Készítette:

……………………….. Horváth Judit tanár

Jóváhagyta:

……………………….. Szántó Zoltán igazgató

Fertőszentmiklós, 2009. 08. 25.

36


2009/2010

Munkaközösség vezető: Horváth Judit I. Személyi feltételek: A munkaközösség tagjai

NÉV Horváth Lászlóné

TANÍTOTT TANTÁRGY fizika, matematika


kémia, matematika, informatika


matematika, kémia, rajz

Pogátsa Józsefné

matematika, testnevelés

Horváth Bernadett

természetismeret, földrajz, biológia

Bokor Gábor

kémia, technika, fizika

Szántó Zoltán

földrajz, matematika

Sipőcz Józsefné

matematika

Horváth Judit

matematika

II. Tárgyi feltételek Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételek biztosítottak, a megfelelő eszközök rendelkezésre állnak. A digitális táblákat talán a tanév során megkapjuk, melyek alkalmazásával színesíthetjük majd tanóráinkat.

III. A munkaközösség célja 

A természettudományos műveltség kialakítása, alkalmazásra képes, a természettudományokat kedvelő, becsülő, értő, ismerő és használni tudó fiatalok nevelése.



Környezetvédelemre való tudatos nevelés.



Egészséges életmódra nevelés.



A tantárgyak közötti koncentráció megvalósítása.



Tehetséggondozás.



A lemaradó, hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása.



A matematikai gondolkodásmód kialakítása az életkori és egyéni fejlődésnek megfelelően.



A tanulók tudják használni a megszerzett tudást az élet különböző területein.



Szóban, írásban közölt gondolatok megértésének fejlesztése.



A „matematika nyelvét” ismerje és tudja alkalmazni.



A tanulók korszerű természettudományi világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban.



Ismerkedjenek meg az anyagok tulajdonságaival, a természet változásaival, kölcsönhatásaival, jelenségeivel, törvényszerűségeivel.



Felkészítés a középiskolai felvételire.



Növekedjen a tanulók motiváltsága, tanulmányi eredményessége.



Minőségi oktatási környezet megvalósítása.



Másság elfogadása.

37


2009/2010

IV. A munkaközösség feladatai 

Differenciált képességfejlesztés. Sikerkritérium: A tanulók egyéni képességeihez igazodó oktatás



Fejlesztő foglalkozások a lemaradó tanulók számára Sikerkritérium: Tanulmányi eredmények javulása



Szakkörök tartása a tantárgy iránt különösen érdeklődő tanulók számára Sikerkritérium: Megfelelő számú jelentkező a foglalkozásokra



Házi versenyek rendezése. Sikerkritérium: Megfelelő számú jelentkező a versenyekre



Felkészítés a megyei és országos tanulmányi versenyekre. Sikerkritérium: Eredményes szereplés a versenyeken



Kiemelt feladat: Felkészítés a továbbtanulásra. Sikerkritérium: Sikeres beiskolázás

V. A munkaközösség éves programja: Munkaközösségi megbeszélések: Mivel kis tantestület vagyunk és a munkaközösség tagjai többségében más munkaközösségnek is tagjai, ezért megbeszéléseinket a tantestületi értekezletek előtt illetve után tartjuk. Ennek témája a versenyek előkészítése, értékelése és az aktuális problémák és feladatok megbeszélése.

Éves program: szeptember:  Alakuló értekezlet  Szakmai továbbképzés  Tanmenetek, foglalkozási tervek elkészítése, ellenőrzése.  Tantermek dekorálása  Szakkörök és korrepetálások szervezése  Jelentkezés a versenyekre október:     

témazárók elkészítése takarékossági világnap:OTP-s matematika verseny megszervezése Jelentkezés a Varga Tamás matematika versenyre és az Öveges József fizika versenyre Helyi levelezős verseny beindítása őszi túra

november:  Jelentkezés a Zrínyi Ilona matematika versenyre  Marót Rezső matematika verseny iskolai fordulója december:  Szakmai kirándulás  Témazárók összeállítása január:  Félévi témazárók megíratása, értékelése  Öveges József fizika verseny első fordulója  Endrédy Vendel területi verseny matematikából és fizikából február:  Az első félévi munka értékelése, beszámoló elkészítése  Zrínyi Ilona matematika verseny megyei fordulója

38


2009/2010

március:  Természettudományos csapatverseny a soproni Lackner Kristóf Általános Iskola szervezésében április:  alapműveletes matematika verseny május:   

a helyi matematika verseny döntő fordulója a verseny kiértékelése, eredményhirdetés témazáró dolgozatok összeállítása

Versenyek: Hagyományainkhoz híven az idén is rendezünk házi versenyeket, illetve részt veszünk több területi, megyei illetve országos versenyen. TANTÁRGY

Minőség

ÉVFOLYAM

FELELŐS

Matematika

Az évfolyam legjobb matematikusa

alsó tagozat

Sipőcz Józsefné

Matematika

Holenda Barnabás megyei verseny

alsó tagozat

Sipőcz Józsefné

Matematika

helyi levelezős

5-6.

Horváth Judit

Matematika

helyi levelezős

7-8.


Matematika

OTP-s helyi

5-8.


Matematika

Marót Rezső

5-6.

Horváth Judit

Matematika

alapműveleti

5-8.

Pogátsa Józsefné

Matematika

Genius Logicus nemzetközi verseny

5-8.


Matematika és fizika

Endrédy Vendel területi verseny

7-8.


Természettudományi csapatverseny

Lackner Kristóf Általános Iskola szervezése

Informatika

FIRSTEP KUPA számítástechnikai verseny

5- 6. és 7-8.


Informatika

Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola versenye

8.


Informatika

Levelezős verseny (A soproni Gárdonyi Iskola szervezésében)

5-8.




 

Bokor Gábor Horváth Lászlóné

A megyei és országos tanulmányi versenyeken lehetőség szerint a következő tantárgyakból kívánunk részt venni: matematika, fizika, kémia. informatika A nevezésért és a felkészítésért felelős az évfolyamon tanító szaktanár és a munkaközösség vezető. Megtartjuk a Föld Napját A rendezésért felelős: Szántó Zoltán Minden olyan további versenyen és rendezvényen részt kívánunk venni, melyekről év közben szerzünk tudomást, és úgy gondoljuk, hogy az a gyerekek érdeklődését felkelti, tudását gyarapítja, és az iskola hírnevét növeli.

Tehetséggondozás:  minden verseny előtt külön felkészülés a szaktanárok segítségével (délutáni foglalkozások keretében)  felvételi előkészítő szakkör a 8. osztályosok számára (Horváth Lászlóné vezetésével)  helyi versenyek szervezése  informatika szakkörök külön korcsoporttokként (Némethné Kiss Matild vezetésével)  csoportbontás 5. évfolyamon matematikából  csoportbontás 8. évfolyamon matematikából

39


Felzárkóztatás:    

2009/2010

korrepetálás matematikából 6. és 7. évfolyamon (Horváth Judit) korrepetálás fizikából 7. évfolyamon (Horváth Lászlóné) csoportbontás 5. évfolyamon matematikából csoportbontás 8. évfolyamon matematikából

VI. Ellenőrzési terv:   



szeptember: Tanmenetek, szakköri tervek ellenőrzése október – december: Óralátogatások január – március: Írásos dokumentumok ellenőrzése (naplók, tanulók munkái, stb.) április – május: tanórán kívüli tevékenység ellenőrzése (fejlesztők, szakkörök, tanulószoba, tömegsport, szabadidős foglalkozások)

40


2009/2010


A FELSŐBÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐSZENTMIKLÓS humán munkaközösségének éves munkaterve (2009/2010.tanév)

Készítette:

……………………….. Magyar Györgyné tanár

Jóváhagyta:



41


2009/2010

A humán munkaközösség a jelenlegi formában ebben a tanévben kezdi meg működését. Tagjai a magyar nyelvet és irodalmat, az idegen nyelvet (angol, német) valamint a történelmet oktató pedagógusok: Egyed Márta, dr. Fábiánné Balogh Edina, Germanné Tóth Erzsébet, Horváth Katalin, Horváth Szalai Zoltán, Locsmándiné Horváth Erzsébet, Magyar Györgyné és Sipőczné Baranyai Éva. Legfőbb feladatunknak tekintjük, hogy olyan tudást adjunk át a tanulóknak, amely biztos alapot nyújt, és képessé teszi őket a továbbhaladásra, a további boldogulásra. Törekszünk a megfelelő szóbeli és írásbeli kommunikációs készség, a véleménynyilvánítás megfelelő módjának a kialakítására. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink megismerjék irodalmi értékeinket, szeressenek olvasni, ápolják anyanyelvüket. Szeretnénk, ha tisztában lennének az alapvető történelmi eseményekkel, tényekkel és összefüggésekkel, ha értenék a társadalmi cselekvések okait, és okozatait, és ennek tudatában alakítanák jelenüket és jövőjüket. Arra biztatjuk őket, hogy aktívan vegyenek részt az iskola és a város társadalmi életében, ismerjék meg helyi kulturális értékeinket. Célunk az is, hogy az általános iskolában alapozzák meg idegen nyelvi tudásukat. Tanítási módszereinkben igyekszünk megőrizni hagyományainkat, de nyitottak vagyunk az újra is. A tehetséggondozást szakkörök keretében, a felzárkóztatást korrepetálásokon végezzük, de munkaközösségünk tagjai bekapcsolódnak projektek, témahetek, modulok, tantárgytömbösítések kidolgozásába és megvalósításába is.

Eseménynaptár Augusztus: - Az év feladatainak tervezése (munkaközösség tagjai) - Tájékoztatás három pályázat (ROP, TÁMOP, TIOP) eredményéről (munkaközösség tagjai) - A megyei szakértők tanév eleji tájékoztatója (munkaközösség tagjai) Szeptember: - Tanmenetek foglakozási tervek elkészítése, ellenőrzése (munkaközösség tagjai) - Tóth Margit Kornélia: Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés, innovatív intézményekben (előadás) - Szakkörök, korrepetálások szervezése (munkaközösség tagjai) - Jelentkezés a levelezős versenyekre (munkaközösség tagjai) Október: - Megemlékezés az aradi vértanukról (iskolai, városi ünnepség) (Sipőczné Baranyai Éva) - Megemlékezés iskolánk névadójának születésnapjáról (Sipőczné Baranyai Éva) - Megemlékezés október 23-ról (dr. Fábiánné Balogh Edina) - Felkészülés az Örökségünk a Fertő-táj modul kidolgozására (munkaközösség tagjai) - Tanárjelöltek fogadása, felkészítése (Locsmándiné Horváth Erzsébet) November: - Tankönyvbemutató (Hueber Verlag) (Magyar Györgyné) - Nyelvi verseny a Szent Orsolya Gimnáziumban (Horváth Katalin, Magyar Györgyné) - Előkészületek a Nád projekt kidolgozásra (munkaközösség tagjai) - Fegyverkiállítás megtekintése (Locsmándiné Horváth Erzsébet) - Házi helyesírási verseny első fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) - Levelezős történelmi verseny (Egyed Márta) December: - Karácsonyi ünnepség szervezése osztálykeretekben - Házi helyesírási verseny második fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) Január: - A tankönyvrendelés megkezdése (munkaközösség tagjai) - Központi felvételi vizsgák (magyartanárok) - Az első félévi munka értékelése (munkaközösség tagjai) - Félévi bizonyítványok kiosztása (munkaközösség tagjai) - Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról osztálykeretben (magyartanárok) - Félévértékelő munkaközösségi értekezlet (munkaközösség-vezető)

42


2009/2010

Február: - Bendegúz verseny iskolai fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) Március: - Emlékműsor március 15-e tiszteletére (Magyar Györgyné) - Bendegúz verseny megyei fordulója (Sipőczné Baranyai Éva) Április: - Megemlékezés a költészet napjáról osztálykeretek között (magyartanárok) - Helyesírási verseny (Sipőczné Baranyai Éva) Május: -

Országos kompetenciamérés (munkaközösség tagjai) Németországi diákok fogadása (Horváth Szalai Zoltán) Fordítóverseny (nyelvtanárok) Projektek, témahetek, modulok megvalósítása (munkaközösség tagjai)

Június: - Tanévértékelés (munkaközösség tagjai) - Egy hetes londoni kirándulás (Germanné Tóth Erzsébet)

Ellenőrzési terv -

Tanmenetek, foglalkozási tervek, Műsorok A naplókban az érdemjegyek megfelelő száma

A munkaterv a munkaközösség tagjaival történő megbeszélés és egyeztetés alapján készült.

43


2009/2010


A FELSŐBÜKI NAGY PÁL ÁLTALÁNOS ISKOLA FERTŐSZENTMIKLÓS sport-művészeti munkaközösségének éves munkaterve (2009/2010.tanév)

Készítette:

……………………….. Pappné Horváth Mária tanár

Jóváhagyta:



44


2009/2010

A sport-művészeti munkaközösség tagjai a testnevelést, rajzot, ének-zenét és tánc-és drámát tanító pedagógusok. Munkaközösség vezető: Pappné Horváth Mária A munkaközösség tagjai:

NÉV

TANÍTOTT TANTÁRGY (SZAK)

Egyed Márta

történelem, ének-zene

Horváth Bernadett

biológia, földrajz, tánc és dráma


testnevelés, német


testnevelés


matematika, kémia, rajz

Pogátsa Józsefné

testnevelés, matematika

SPORT

Tantárgyi célkitűzéseink: Fontos szempont a tanulók nyár utáni fizikai állapotának javítása, a megfelelő keringési és légző-rendszeri terhelés biztosítása. A felmérések elvégzése után nagy hangsúly kerül az állóképesség növelésére, a törzsizomzat és az általános erő fejlesztésére. Szeptemberben, októberben és november első felében a hosszú, kitartó futások dominálnak. Alapvető célkitűzés az atlétika tantervi anyagának elsajátítása, különösen a helyes futótechnika, a távolugrás, kislabda hajítás gyakorlása. Az őszi és a téli időszakban nagy jelentőségű a különböző labdajátékok elemeinek tanulása, elsajátítása. Ebben is kiemelt szerepet kap a kézilabda, kosárlabda. Fontos a játékélmény mellett a közösségben, csapatkeretben végzett tevékenységek során a csapatszellem, egymás segítésének érvényesülése. A téli időszakban rendkívül lényeges a tornamozgások elsajátítása, oktatása, melynek igen sokoldalú képességfejlesztő és esztétikai hatása van. Előtérbe kerül a prevenció, hiszen egyre több tanuló szenved valamilyen deformitásban. A gyógytestnevelésben használt gyakorlatok, mozgások végzése folyamatosan szükséges. Az első félévben az általános és sokoldalú képességfejlesztés mellett központi szerepet van még az iskolai, körzeti szintű (továbbjutás esetén a megyei, és az országos Diákolimpia versenyeire) sportversenyekre való felkészülésnek, így a labdarúgás, az atlétika és a kézilabda sportágakban. Végezetül, fontos célkitűzésünk, a tanulók órai aktivitásának növelése, a mozgás iránti igény fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés kihangsúlyozása, a gyengébb fizikai adottságú tanulók számára is sikerélményt nyújtó mozgásformák megismertetése. Kiemelt szerepet szánunk a gimnasztikának, valamint a gerinc helyes használatát, erősítését célzó tartásjavító tornának. A mozgáskultúra fejlesztése mellet hangsúlyozott szerepet kap a tanulók higiénés szokásainak tudatosítása. Szokássá kell alakítani a rendszeres, örömet, sikereket adó mozgást.

45


2009/2010

Mérések (központi): (Folyamatos személyes kapcsolattartásra törekszünk az iskolaorvossal, valamint munkatársaival.) A testnevelés tantárgy keretén belül tanév elején és végén (az életkortól függően) a következő felméréseket végezzük el: - Cooper-teszt futás (12 perces futás) - Karhajlítás, nyújtás (fekvőtámaszban) - Tömött labdalökés ügyesebbik kézzel (2 - 3kg a korosztálytól függően) - Tömött labdadobás fej fölött hátra (2 - 3kg a korosztálytól függően) - Helyből távolugrás. - Felülés hanyattfekvésből - Törzsemelés hason fekvésből Iskolai (délutáni) sportprogramok, lehetőségek (a teljesség igénye nélkül) Szakkörök: -

Atlétika Tömegsport Kézilabda Labdarúgás

1 – 8. osztályig (fiúk – lányok) 1 – 4. osztályig (fiúk – lányok) 5 – 8. osztályig (fiúk – lányok) 5 – 8. osztályig (fiúk)

Versenyek: Dátum

Verseny

2009. November 27-ig November 30-ig December 4-ig December 8. December 10-20

Játékos sportversenyek körzeti Teremlabdarúgás III-IV körzeti Labdarúgás IV. körzeti Játékos sportversenyek MD Teremlabdarúgás III-IV. M.sel.

Január 7. Január 14. Január 22-ig Január 22-ig Február 1-20. Február 23. Február 24. Március 1-17. Március 2. Március 3. Március 25. Április 15-ig Április 19-31. Április 19-31. Április 26. Május 6. Május 11. Május 11. Május 12. Május 13. Május 18. Május 19.

Teremlabdarúgás III-IV. MED Teremlabdarúgás III-IV. MD Amatőr kézilabda III. körzeti Amatőr kézilabda IV. körzeti Amatőr kézilabda III. MED- Amatőr kézilabda IV. MED Amatőr kézilabda IV. Fiú, MD Amatőr kézilabda IV. Lány, MD Atlétika mezei I-II-III-IV. körzeti Amatőr kézilabda III. Fiú, MD Amatőr kézilabda III. Lány, MD Atlétika mezei I-II-III-IV. MD Labdarúgás III. körzeti Atlétika II-III-IV. összetett körzeti Atlétika III-IV. pályabajnokság körzeti Labdarúgás III. M.sel. Labdarúgás III. MED Atlétika III. egyéni pályabajnokság MD Atlétika II. összetett MD Atlétika III. összetett MD Labdarúgás III. MD Atlétika IV. egyéni pályabajnokság MD Atlétika IV. összetett MD

2010.

Edző mérkőzések (meghívott csapatokkal a körzet iskoláiból)

46


2009/2010

Szabadidős sporttevékenységek: Szeptember: Október: November: December: Január: Február: Március: Április: Május: Június:

kerékpártúrák túra (Bakony, Balaton-felvidék) osztálybajnokságok Mikulás-kupa; Korcsolyapálya látogatása (Sopron); Családi sportnap élményfürdők (Győr, Lutzmannsburg) látogatása házi mezei futóversenyek túra ( Pilis, Budai-hegység, Visegrádi-hegység) házi atlétika több próba versenyek; városkerülő gyalogtúra kenutúrák; úszásoktatás a petőházi strandon

MŰVÉSZETEK Céljaink, feladataink:            

Alapvető etikai normák közvetítése Kreativitás és problémamegoldó képesség fejlesztése Művészettörténeti ismeretek bővítése tantárgyi koncentrációra törekvéssel A gyermeki személyiség tiszteletben tartása és tartatása társaival Tolerancia, egymásra való odafigyelésre nevelés Kötelességtudat erősítése Tehetséggondozás Az esztétikus környezet iránti igény kialakítása Művészeti értékeink megismerése Nemzeti hagyományaink őrzése Hazaszeretetre nevelés, nemzeti jelképeink ismerete és megbecsülése Arra törekszünk, hogy a művészeti alkotás adta örömet megismertessük tanítványainkkal.

Tárgyi feltételek Tárgyi feltételeink jók. Az ének-zene, valamint a tánc és dráma órákat az osztálytermekben tartjuk, a rajz órák szaktanteremben folynak. A kulturális tevékenységek, ünnepélyek lebonyolítása az iskola aulájában történnek, mely e célokra kiválóan alkalmas.

Versenyek  

Kerületi szaktárgyi versenyek Aktuális rajzpályázatokon veszünk részt a tanév folyamán az előző évihez hasonlóan

Munkaközösségi foglalkozások Augusztus: 

Alakuló munkaközösségi értekezlet o

Az év feladatainak megtervezése, munkaterv összeállítása

o

Tájékoztatás három pályázat / ROP, TÁMOP, TIOP / eredményeiről Felelős: Pappné Horváth Mária

47




2009/2010

Szervezési és tanévkezdési feladatok o

A munkaterv elfogadása Felelős: Pappné Horváth Mária

Szeptember: 

Az október 6-i műsor előkészítése o

Dekoráció Felelős: Pappné Horváth Mária

Október: 

Október 7. Felsőbüki Nagy Pál születésének évfordulója o




Az október 23-i műsor előkészítése o

Énekkar Felelős: Egyed Márta

o




Örökségünk a Fertő-táj modul előkészítése / terepbejárás /



Az iskola logójának tervezésére kiírt rajzpályázat Felelős: Pappné Horváth Mária, Horváth Bernadett



Tanárjelöltek felkészítése



Megyei Őszi Tárlat - kortárs művészek kiállításának megtekintése

December: 

Karácsonyi műsor és játszóház előkészítése Felelős: Pappné Horváth Mária



Karácsonyi koncert o


o


Január: 

Farsangi előkészületek o




Félévi értékelés Felelős: munkaközösség tagjai

48


2009/2010

Március: 

Készülés a márc.15-i városi ünnepi műsorra o


Április: 

Hagyományőrzés – húsvéti szokások Felelős: Pappné Horváth Mária

Május: 

Projektekben, témahetekben való részvétel



Készülés a ballagásra o


o




Tanév végi kiállítás a 8. osztályosok munkáiból Felelős: Pappné Horváth Mária



Egyéni kiállítás Tóth Dániel 8.a osztályos tanuló munkáiból Felelős: Pappné Horváth Mária

Június: 

Az éves munka értékelése



Beszámolók Felelős: munkaközösség tagjai

Időszaki kiállítások szervezése folyamatosan az év során.

49


2009/2010


AZ ISKOLAI SPORTKÖR SZAKMAI PROGRAMJA a 2009/2010. TANÉVRE

Készítette:

……………………….. Horváth-Szalai Zoltán testnevelő tanár

Jóváhagyta:



50


2009/2010

A sport a helyes életmód kialakításában, az egészségmegőrzésben, a betegségek megelőzésében betöltött fontos szerepén túl a társadalom számára megtakarítást is eredményez. Költséges gyógyításra lényegesen kisebb gyakorisággal van szükség megfelelően támogatott sport és jó színvonalon végzett betegségmegelőzés esetén. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre jobban elmozdultunk – vagy visszahúzódtunk – az iskola irányába. Ezzel az oktatásügy és az egészségügy feladatai is átstrukturálódtak. A gyermekek számára az iskolai, intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri és megismételhetetlen lehetősége. Az iskolasport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának vagy akár teljes körének lehetővé tenni a rendszeres testmozgást, a módszeres testgyakorlást. Így az iskolasport fontos feladata a másutt rendszeresen nem sportoló fiatalok bevonása, számukra vonzó, kellemes programok biztosítása. Ennek megvalósítása két szinten történik az intézményen belül: - a kötelező tanórai foglalkozásokkal, valamint - a mindennapi testedzés biztosításának kötelezettségével. Iskolánkban ezen elvek és a diákság érdeklődését figyelembe véve tesszük meg szakmai javaslatunkat a délutáni, nem kötelező sportfoglalkozások kialakítására. A 2009/2010. tanév sportköri programtervezete: Atlétika: Megnevezés

Heti óraszám

A foglalkozást tartja

1-4. évfolyam (fiúk, lányok)

1 óra

Pogátsa Józsefné


1 óra


Heti óraszám



1 óra

Pogátsa Józsefné

1-4. évfolyam (Petőházi Tagintézmény)

1 óra

Horváth Anikó

Tömegsport: Megnevezés

Kézilabda: Megnevezés

Heti óraszám


5-6. évfolyam (lányok)

1,5 óra


7-8. évfolyam (lányok)

1,5 óra


5-6. évfolyam (fiúk)

1 óra



1 óra


Labdarúgás: Megnevezés

Heti óraszám


2 óra

Szántó Zoltán


51

2010-es tanévre. Az iskolai munkatervet a nevelőtestület egyhangúan elfogadta augusztus 25-én. P.H

Recommend Documents