A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
PEDAGÓGIAI
PROGRAMJA
amelyet az iskola szakmai munkaközösségei és iskolavezetése irányításával a nevelőtestület készített. A programot az iskola nevelőtestülete 2001. május 28 -án fogadta el, illetve a kiegészítésekkel együtt 2004. június 25-én. A 2006. évi LXXI. törvény (2006. július 24.) által elrendelt módosításokkal 2007. december 3-án. A 2006. évi módosítások figyelembevételével ez a Pedagógiai Program 2008.szeptember elsejétől érvényes. Véleményezte: -az Iskolaszék -a Szülői Munkaközösség -a Diákönkormányzat -Solymár Nagyközség Önkormányzata Elfogadta, jóváhagyta: -Solymár Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete 2001. augusztus 23.; 2004. július 15. -Solymár Nagyközség Német Kisebbségi Önkormányzata 2001. augusztus 23., 2004. július 15. Szakvéleménnyel látta el: 1. Dr. Makai Katalin országos szakértő 2001. június 25. 2. Szabó Imréné országos német nemzetiségi szakértő 2001. június 25. A kiegészítéseket figyelembevéve szakvéleménnyel látta el Csontos Imre szakértő 2004. szeptember 28., illetve szakvélemény készült 2007. november 30-án. Kiegészítő módosításokkal a nevelőtestület elfogadta: 2002. augusztus 26, illetve 2004. június 29., 2007. december 3., 2010. augusztus 23. A kiegészítő módosítások figyelembevételével véleményezte a Diákönkormányzat, a Szülői munkaközösség, az Iskolaszék: 2003. május 19., illetve 2004. május 28., 2007. november 23. Szöveges értékelés módosítását SZMK 2010. október 12.-én fogadta el.
1
„ A PEDAGÓGIAI PROGRAM alapvetően egy elméleti -gyakorlati összefoglaló, amely meghatározza az iskolai nevelés, oktatás, képzés tartalmi, szervezeti és metodikai lehetőségeit, lényegileg a stratégiailag kialakítandó, távlatilag megvalósítandó nevelési rendszer szempontjából.”
2
TARTALOM BEVEZETŐ Igazgatói ajánlás Iskolánk napjainkban, jellemző sajátosságok, helyzetelemzés
A.)
NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelveink II. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eljárásai III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok V. A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák 1. A tanítási órák 2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítése 4. A tehetség, képesség kibontakozásának segítése 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése 7. A szociális hátrányok enyhítése 8. Iskolai egészségnevelési program 9. Iskolai környezeti nevelési program, fogyasztóvédelmi program 10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (lsd. melléklet!) VI. 1. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái 2. Partnerkapcsolataink, együttműködési formák
B.)
HELYI TANTERV I. II. III. IV. V. VI. VII.
Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak kötelező és választható tanórai foglalkozások, ezek óraszámai A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei A magasabb évfolyamra lépés feltételei Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése A 2004/2005-ös tanévtől életbe lépő értékelési szempontok Az előírt tananyag és követelmények (Tantervek)
3
C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I. II. III. IV.
D.)
A pedagógiai program érvényességi ideje A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
MELLÉKLETEK 1. sz.: A nemzeti , etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve (A 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet alapján) 2. sz.: A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző
iskola 3. sz.: A nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon 4. sz.: A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló feladatok 5. sz.: A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, a nevelő és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke 6. sz.: Iskolánk rövid története 7. sz.: Helyi tantervek - osztályfőnöki órák tematikája - német nemzetiségi nyelv, kéttannyelvű német oktatás, nemzetiségi bővített nyelvoktatás - emelt szintű angol nyelvoktatás - emelt szintű informatika oktatás - labdarúgás tematikája E. )
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
F.)
FELHASZNÁLT IRODALOM
4
1.
Igazgatói ajánlás
Tisztelt Szülők! Önkormányzati Képviselők, Pedagógus Kollégák! Tisztelt Érdeklődők! Az országgyűlés 1999. június 22-én fogadta el az 1999. évi LXVIII. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. A törvénymódosítás jó néhány pontban érinti az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is. A megelőző szabályozáshoz képest módosult a Nemzeti Alaptanterv tartalma, szerkezete, valamint megjelent egy új központi dokumentum, a kerettanterv is. Iskolánk 1998-ban létrehozott pedagógiai programja, illetve a 2001. május 28án elfogadott a követelmények szerint kiegészített pedagógiai programja is egy ezeket megelőző – hasonló céllal készült – vezetői – pedagógiai programra épül. A vezető pedagógiai program fontos stratégiája, hogy megfelelő alapot biztosítson a megújulást szolgáló dinamikus változásokra, miközben biztosítja a nevelő-oktató munka eredményességéhez szükséges stabilitást is. A pedagógiai program összeállításánál figyelembe vettük a társadalomban folyó rendszerváltásnak megfelelően a demokratikus fejlődést biztosító jogszabályokat és a helyi sajátosságokat – a szülők, a tanulók, a fenntartó önkormányzat elvárásait. A pedagógus kollégák véleményét, szakértelmét, különösen fontosnak tartottuk. A jogszabályok tekintetében a számunkra fontos jogszabályok, szabályzatok felsorolását iskolánk Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Oktató-nevelő munkánkkal kapcsolatosan is a Magyar Köztársaság Alkotmánya az az alap, amelyre épül a közoktatási törvény, illetve ennek módosításai. A törvényeket az országgyűlés fogadja el, a miniszteri rendeletek, végrehajtási utasítások erre épülnek az Oktatási Minisztériumban is. Különösen fontosak az egy adott tanév rendjére vonatkozó OM rendeletek, amelyet mindig figyelembe kell vennünk az iskola éves munkatervének meghatározásánál. Tekintettel arra, hogy iskolánk önkormányzati fenntartású intézmény így a fenntartó által megalkotott határozatokat, rendelkezéseket is figyelembe kell vennünk. Így például a gazdálkodásnál az elfogadott költségvetést, az eszközjegyzéket, az Alapító Okiratban megfogalmazott feladatellátásivállalási kötelezettségeket, valamint az önkormányzati testület által megszavazott az oktató-nevelő munkával kapcsolatos határozatokat. Sajátos helyzetünknél fogva a Német Kisebbségi Önkormányzat határozatait is. A különböző – az oktató-nevelő munkát meghatározó szabályozásoknál természetesen figyelembe vesszük a jogszabályokban biztosított jogok érvényesítését is. Így a szülők, diákok, a pedagógusok stb. véleményezési egyetértési, döntési jogát is nyomon követjük (például házirend, diákönkormányzat működése, SZMK működése, Iskolaszék tevékenysége, érdekképviselete, a Közalkalmazotti Tanács érdekképviselete). A helyi tantervek, a tananyag és a követelmények, a kötelező és választható tanórai foglalkozások, a tankönyvek kiválasztásának, illetve a tanulók értékelési szempontjainak kialakításánál elsődlegesek a szakmai munkaközösségek által meghatározott szempontok. Természetesen figyelembe vesszük a jogszabályokban 5
biztosított partnerek érdekképviseletét jogait is, hiszen már a program bevezetésének pillanatában is felmerülhet a változás igénye. Változó világunkban szükséges a rendszeres kritikai vizsgálat, a folyamatos kiegészítés. A pedagógiai programnak szabályozó funkciója van, amelyben a szülőknek, a fenntartónak, a pedagógusoknak és a közoktatás minden szereplőjének elkötelezetten kell végig gondolnia az iskola életével kapcsolatos döntéseit. Folyamatosan felül kell vizsgálni az iskola oktató-nevelő munka kulcsfolyamatait. A félévi és éves beszámolókban mindig el kell végezni az adott területeken a pillanatnyi helyzetfelmérést az eredmények és a hiányosságok tekintetében. Az ellenőrzésekre, mérésekre építve kell meghatározni a további feladatokat. Az értékelésekről, ellenőrzésekről, illetve ezek eredményeiről minden érintett felet tájékoztatni kell. Így elérhetjük, hogy pedagógiai programunk megfelelően, rugalmasan tudjon alkalmazkodni az igényekhez a szükséges változások jegyében. A változtatások elsődleges célja pedig az oktató-nevelő munka lehetőség szerinti fejlesztése, jobbítása a minőségi fejlődés folyamatának biztosítása. Pedagógiai programunk közös munka eredménye. Köszönöm a szülők, a Szülői Munkaközösség, az Iskolaszék, a Diákönkormányzat, az Önkormányzat Képviselőtestülete Oktatási Bizottságának, a helyi Német Kisebbségi Önkormányzatnak, illetve a pedagógus társaimnak a közreműködését, alkotó tevékenységét. Az esetleges jogszabály-változtatásokat folyamatosan, de legalább évente felül kell vizsgálni az alapvető szabályzatok és a minőségpolitika tekintetében. A szabályzatok elkészítése, felülvizsgálata az iskolavezetés feladata. A nevelőtestület tagjaival minden tanév elején ismertetjük a szabályzatokat. A szabályzatok ismeretét, betartását az iskolavezetés ellenőrzi. Összegezve: Pedagógiai programunk a szülői igényeket, a gyermekek érdeklődését, a fenntartó lehetőségeit felmérve jött létre. A munkában jelentős segítséget kaptunk a pedagógus kollégáktól, a szakmai munkaközösség-vezetőktől. A pedagógiai program a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, amely a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az intézmény nevelőtestülete készít el, a programot és annak módosításait a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó hagyja jóvá. A most elkészített pedagógiai programnál az 1993. évi közoktatási törvény és annak az 1996., 1999., 2003. és 2006. és 2010. évi módosításait vettük figyelembe. Így a közös munka eredményeként létrejött pedagógiai programot szeretném minden érintett féllel megismertetni, illetve az érdeklődők figyelmébe ajánlani.
6
BEVEZETŐ Az Országgyűlés 2006. július 24-én fogadta el a 2006. évi LXXI. törvényt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról. Ez a törvénymódosítás érintette az oktatás tartalmi szabályozásának kérdéseit is, valamint az ifjúsági törvény változásait is. A módosító rendelkezés alapján a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő szakasz lépett: „A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásai időkeretének huszonötötven százalékában nem szakszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.” A közoktatási törvény alapján az alapfokú nevelés-oktatás nyolc évig tartó szakasza négy részre tagolódik, melyek a következők:
bevezető szakasz: első és második évfolyam, kezdő szakasz: harmadik és negyedik évfolyam, alapozó szakasz: ötödik és hatodik évfolyam, fejlesztő szakasz: hetedik és nyolcadik évfolyam.
(A törvény 2006. évi módosítása előtt az alapozó szakaszban – azaz az ötödik és hatodik évfolyamon – a kötelező tanórai foglalkozás huszonöt-negyven százalékában kellett nem szakrendszerű oktatás szerint megszervezni az oktatást.) A közoktatási törvény 121. § 34. pontja meghatározza a szakrendszerű és a nem szakrendszerű oktatás fogalmát: szakrendszerű oktatás: ha az egyes tantárgyakat több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja; nem szakrendszerű oktatás: ha a tantárgyakat, illetve a tantárgyak nagyobb körét egy, tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja. A 2006. évi módosítás alapján a közoktatási törvény a következő bekezdéssel egészült ki: „133.§ (1) A 2006. évi LXXI. törvény 1. §-ával megállapította Kt. 8. § (3) bekezdésének harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskolának a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség.” E rendelkezés alapján tehát az iskolának 2007. szeptember 30-ig felül kell vizsgálniuk és szükség szerint módosítaniuk kell helyi tantervüket, illetve a következő – a 2008/2009-es – tanévtől kezdve az ötödik évfolyamon úgy kell megkezdeni a tanítást, hogy a nem 7
szakrendszerű oktatás aránya elérje a huszonöt-ötven százalékát. Természetesen figyelembe kell vennünk ezzel kapcsolatosan az adott tanévre vonatkozó törvényi rendelkezéseket, miniszteri rendeleteket is. A pedagógiai program a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján, a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével az intézmény nevelőtestületének kell elkészítenie. A pedagógiai programot (és annak módosítását is) a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá. A közoktatási törvény rendelkezései alapján az iskolák pedagógiai programjának tartalmaznia kell az alábbiakat: 1. Az iskola nevelési programját, ennek keretén belül: az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységet, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, az iskolai egészségnevelési programot, az iskolai környezetvédelmi nevelési programot. 2. Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, 8
az iskolai írásbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe, a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban rést vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot. A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot. 2. Iskolánk napjainkban, jellemző sajátosságok /Helyzetelemzés/ A./ Helyi sajátosságok -A Solymár NagyközségAmikor pedagógiai programunkat készítjük, a helyi sajátosságok ismeretében is gondolnunk kell arra, hogy országos szinten gazdaságilag válságos helyzetben a nevelési eszmény, az értékrend változásai a családi nevelés válságával párosulnak. Ugyanakkor a nemzetközi munkamegosztásba bekapcsolódni képes modem piacgazdaság jóval képzettebb, korszerű ismeretekkel rendelkező kreatív embereket igényel. A közoktatási törvény ezen tények ismeretében hosszú távon biztosítja az európai normát jelentő jogi kereteket, teret enged a sokszínű, differenciált iskolarendszer további fejlődésének. A nevelés -oktatás helyi rendszerének kialakítása, a folyamatos fejlesztés stratégiája hosszúéveken át tartó tudatos, következetes munkát jelent. Ebben a feladatban van meghatározó szerepe a helyi sajátosságokat tükröző pedagógiai programnak. Így figyelembe kell vennünk azt, hogy: Solymár a főváros agglomerációs övezetébe tartozó gazdaságilag fejlődőképes nagyközség. A helybeli lakosok mellett jelentős ~ Budapestről és a környékről itt letelepedők száma növekedett az értelmiségiek és a tehetős gazdasági vállalkozók aránya is. Ugyanakkor a gazdasági nehézségek, a helyi nagyüzemek átszervezése következtében nőtt a munkanélküliek száma és a szociális szempontból nehezebb helyzetbe kerülő emberek, családok aránya is. A gyermeklétszám nagymértékű növekedése után lassú csökkenés jelentkezett, majd rövid stagnálás. Számolnunk kell az óvodai nevelés sajátosságaival. A lakosság 30%-a német nemzetiségű, sajátos szokásrendszerrel, művelődési hagyományokkal. Így kiemelt feladatként jelentkezik a német nemzetiségi nyelv , 9
illetve az idegennyelv oktatásának feladata, a hagyományok, a kultúra ápolása. Jelentőssé vált az angol nyelv tanítása iránti igény is. Fontos a tolerancia képességének kidolgozása nemzetiségi, vallási (felekezeti) tekintetben is. Az egyházak nevelő munkáját a törvényeknek megfelelően segítjük. Figyelembe kell vennünk a helyi művelődési intézmények lehetőségeit, a gazdasági, társadalmi, kulturális-egészségügyi intézmények; szervezetek által biztosított lehetőségeket, támogatást, illetve az igényeket a nyitott, a tanulók társadalmi beilleszkedését segítő iskola programjánál. Feladatként jelentkezik tehát a helyi lakosság polarizálódása következtében az értékrendek különbözősége figyelembevételével a harmonikus együttélés, együttműködés feltételeinek megteremtése. B./ Az iskola fenntartójának szerepe A gazdasági nehézségek ellenére a helyi Önkormányzati Testület, a Polgármesteri Hivatal szakigazgatási szervei a jogszabályoknak megfelelően tőlük telhetően biztosították az oktató-nevelő munka működési feltételeinek fejlődését. Kialakulhatott az iskola önálló gazdálkodása. A polgármester, a jegyző, és a képviselők egy része személyesen is jól ismerik az iskola munkáját. A mindennapi gyakorlati munkáját is megismerve számtalan iskolai rendezvényt személyes jelenlétükkel is megtiszteltek. A fenntartó önkormányzat a Német Kisebbségi Önkormányzattal együttműködve az alapellátás mellett biztosította a német nemzetiségi kisebbséghez tartozó tanulók speciális oktatási -nevelési igényeinek kielégítését, a hagyományőrzés lehetőségét. Elősegítették az ingyenesen biztosítható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások (csoportbontások) és a zeneiskola működési feltételeinek javítását, az informatika tanítás általános bevezetését. Lehetőséget adtak az enyhén fogyatékos, a többi gyermekkel együtt nevelhető tanulók ellátására. A speciális foglalkozást igénylők az ú.n. sajátos nevelési igényű kéréseit is figyelembe vehettük (pl. magántanulókkal való foglalkozás, gyermek és ifjúságvédelmi feladatok, hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, tehetséggondozás, a minőségi fejlődést biztosító nyelvi csoportbontások). A 2002-ben jelentős önkormányzati beruházással készült el az A épület átépítése, tetőtérbeépítése. Az önkormányzat folyamatos iskolabarát politikáját Eötvös József emlékplakettel ismerték el. Ugyanakkor a gazdasági lehetőségek korlátozzák az önkormányzatot is abban, hogy jelentős anyagi ráfordítással tudjon javítani a tárgyi feltételeken, a több funkciót ellátó intézmény épületein, tantermein, berendezésén, felszereltségén. C./ A szülői közösség A szülők többségére jellemző, hogy lehetőségei szerint támogatja az iskola oktatási – nevelési céljainak, feladatainak megvalósítását. A választható pedagógiai modellek közül hosszú évek óta jellemző az általános tantervű német nemzetiségi nyelv , illetve a kéttannyelvű német és az angol nyelv választása. 10
Megjelent annak az igénye is, hogy az alsó tagozatban 4. osztályig ne kelljen idegennyelvet tanulni. A meghirdetett ének-zene, illetve testnevelés magasabb óraszámban történő oktatására több alkalommal. is kevesen jelentkeztek. Az integráltan nevelt gyermekek közt az utóbbi években egyre inkább jelentkeznek a családi elvárások, értékrendek különbségei, amely egy-egy osztályban is feszültségeket okozhatnak. Nagy az igény a zeneiskolai oktatásra. A szülők egyharmada igényli gyermeke(i) napközis, illetve tanulószobai foglalkoztatását. Az utóbbi időszak rendelkezései a művészeti képzés térítési díjairól, tandíjáról több szülőnél gondként jelentkeznek. A szülők többsége figyelemmel kíséri az oktató -nevelő munka folyamatát. A tájékoztató füzetek, a szülői értekezletek, a fogadóórák, a nyílt napok rendszeres látogatása mellett aktívan segítenek a Szülői Munkaközösség hétköznapi feladataiban, a kirándulások, szabadidős programok stb. szervezésében is. A Szülői Munkaközösség, illetve az Iskolaszék képes arra, hogy hatékonyan képviselje a szülők, tanulók érdekeit. Az iskola minőségfejlesztési rendszere folyamatosan igényli a. szülők véleményének figyelembevételét, a személyes kapcsolattartáson túl, a kérdőíveken stb. keresztül a többség írásbeli vélemény nyilvánítását is. A szülők iskolai végzettségére jellemző iskolánkban az érettségizettek magas aránya, jelentős az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők száma is. A vállalkozó szülői réteg közül néhányan anyagilag, szponzorként is támogatják egy -egy feladatunk megvalósítását, a tanulók jutalmazását. Ugyanakkor az utóbbi években jelentős különbségek mutatkoznak a szülők értékrendjében, gyermekeik tanulmányi eredményében, magatartásában és szorgalmában is. A szociális nehézségek csökkentésére a fenntartóval egyeztetve hatékony együttműködést alakítottunk ki arra rászoruló szülőknél, családoknál. A Gyermekjóléti Szolgálat is segíti a családi problémák, válások stb. miatt iskolánkban is növekvő tendenciát mutató hátrányos helyzetű tanulók, családok problémáinak csökkentését, illetve megoldását. Összegezve elmondhatjuk, hogy a szülői igényeknek megfelelően alakítottuk ki oktatónevelő munkánkat meghatározó pedagógiai programunkat, így számítunk a szülők támogatására, együttműködésére a feladatok megvalósításában. D./ Iskolánk adatai, tárgyi, személvi feltételek, jellemző sajátosságok Az intézmény neve: Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
11
Az intézmény rövid neve: Hunyadi Mátyás Többcélú Oktatási Intézmény Székhelye: 2083 Solymár, Templom tér 26. (központi "A" épület) Tel/fax: 06/26 560-811 Fenntartó szerve: Solymár Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 2083 Solymár, József A. u. 1. Az intézmény jogállása, gazdálkodása: -önálló jogi személy -önálló költségvetési intézmény Alapításának éve: 1864. jogi előd /"B" épület/ 1903. jogi előd /"A" épület/ Névfelvétel: 1991. V. 21. Névváltozás: 2000. novemberi képviselő-testületi határozat alapján Az intézmény alaptevékenysége: általános iskolai nevelés és oktatás 1-8. évfolyam német nemzetiségi, illetve kéttannyelvű oktatás 1-8. évfolyam, valamint a bővített német nemzetiségi oktatás angol -informatika emelt szintű oktatás1-8.évfolyam, illetve emeltszintű oktatás napközi otthoni ellátás, illetve tanulószobai foglalkoztatás alapfokú művészeti oktatás (zene-tánc, kézművesség, színjátszás, bábművészet). Feltételek hiányában ezek a tevékenységek szakköri keretben is szervezhetőek (kézművesség, színjátszás, bábművészet). speciális foglalkozást igénylő: a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, magántanulók foglalkoztatása (felzárkóztatás), gyógytestnevelés biztosítása. -Az intézmény képzési ideje: 8 év Lehetőség: a 9-10. évfolyam bevezetése igény szerint – régiós egyeztetés után – a nevelőtestület szakmai felkészültsége lehetővé teszi a 9.-10. évfolyam bevezetését.
12
Kiemelt területek: német nemzetiségi nyelvoktatás, kéttannyelvű oktatás, helyi nemzetiségi hagyományok ápolása, nemzetiségi tánccsoport működése, két idegen nyelv oktatása (angol - szülői igény szerint szabadsávban, fakultációként vagy szakköri keretben), informatika oktatása, angol -informatika emelt szint1-8.évfolyam, táncoktatás (standart is), kézműves tevékenység, báb, színjátszó mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, a helyi igényeknek megfelelően a versenysport (kézilabda, futball stb.) támogatása, utánpótlás nevelése sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, magántanulók foglalkoztatása gyógytestnevelés zeneoktatás 14 tanszakon, 5 zenekarban sokszínű szabadidős tevékenység lehetősége Az intézmény beiskolázási körzete: Solymár Az általános iskola körzeti feladatokat lát el, szülői kérelemre fogadja az iskola /a szabad iskolaválasztás alapján/ a szomszédközségekből, illetve a fővárosból érkező gyermekeket a létszámhatárok betartásával –a nevelőtestület illetékes tagjai véleményének figyelembevételével -a felvételről ebben az esetben az iskola igazgatója dönt. A zeneiskola felvételi meghallgatás alapján a létszámkeretnek megfelelően iskoláz be.
Működésünk: A tanítás, a kötelező foglalkozások az általános iskolában a törvényi szabályozásnak megfelelő életkori sajátosságok figyelembevételével az óraszámoknak megfelelően 7.1013.40 között folynak. A szünetek 15 percesek /a mindenkori háromnegyed és egész óra között/. A zeneiskolai képzés elsődlegesen a délutáni órákban történik. A szakköri, sportköri foglalkozásokra is délután kerül sor. A pedagógusok munkáját segíti a gazdasági vezető, az iskolatitkár, az adminisztrátor, a gondnok, a fűtő és takarítószemélyzet. Az étkezésre jelentkezett tanulók ellátását a B épületben önálló vállalkozó biztosítja. /Az A épületben büfé is üzemel 14 óráig./ A felső tagozat az A épületben /Templom tér 26./, az alsó tagozat a B épületben /Bajcsy-Zsilinszky u./ található, egy-két osztályt tanteremhiány miatt az A épületben helyezünk el egy-egy tanévben. A B épületben megvalósult az udvar és a mosdóhelyiségek felújítása. Emeletráépítéssel lenne megoldható – a többfunkciós igénybevétel miatt – a reális igények kielégítése. Felújításra szorul a tornaterem, az A épület udvarát is esztétikusabbá kell tennünk. A B épület teljes felújítása lehet csak gazdaságos. Kiegészítés: Az órakezdés időpontja a szülők, tanulók igényeinek felmérése alapján változott, változhat az évek folyamán. 13
Tárgyi feltételek: A tantermi ellátottság megoldott, de az egy termen belül kialakítható tér és hangszigetelés megoldhatósága segítené a csoportbontásoknál, hogy egy teremben egyszerre 2csoport is dolgozhasson. Fejlesztettük az adminisztratív munkát segítő titkárság helyiségét, a tanári szobát mindkét épületben. Kialakítottuk a számítógépek biztonságos elhelyezését. Ugyanakkor csak részben valósult meg a megfelelő szertárak kialakítása, az eszközök biztonságos tárolása. A szertárak, a megfelelő tárolás kialakítása fontos feladatunk. Tornatermünkben át kell gondolnia tanulók foglalkoztatásának párhuzamos lehetőségét, a tornaterem felújításra szorul. A bútorzat fokozatos cseréjét megvalósítjuk. A kiszolgáló mellékhelyiségeket, WCket az "A" és "B" épületben korszerűsítettük, törekszünk a korszerű világítás megvalósítására is. Kiemelt feladat az esztétikus, a gyerekek életkorának megfelelően felszerelt iskolaudvar kialakítása. Szükséges a szemléltető eszközök, taneszközök beszerzése a tanterveknek megfelelően, az eszközök megfelelő tárolása. Pályázatokkal, alapítványi támogatásokkal, szponzorok felkeresésével és az eddigihez hasonló terem bérbeadással is szeretnénk a tárgyi, anyagi feltételeket javítani. A több funkciót folyamatosan ellátó B épületben a tantermek lelakottak. Az épület, a termek felújításra, bővítésre szorulnak. Kiegészítés: Jelentős változást hozott az önkormányzati beruházás, amely az „A” épület felújításával és tetőtér beépítésével megteremtette a korszerű oktató-nevelő munka feltételét. A B épület esetében is csak a teljes felújítás, korszerűsítés lehetne gazdaságos. Általános az, hogy nem rendelkezünk a szaktárgyak tanításához szükséges szemléltető eszközökkel. Személyi feltételek: Tervszerű munkaerő-gazdálkodással igyekeztünk biztosítani a megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkező kollégák munkába állását. Előnyben részesítettük a több éves szakmai gyakorlattal rendelkezőket, de törekedtünk a "fiatalításra" is, pedagógusaink közül sokan iskolánk volt tanítványai. A szakterületek aránytalanságai is csökkentek. Különösen jelentős volt a fejlesztés az idegen nyelvi munkaközösségben, a zeneiskola munkaerő-gazdálkodásában, lehetőség nyílt logopédus és gyógy-testnevelő, fejlesztő pedagógusok, pszichológus alkalmazására is. A könyvtáros -informatikus: szabadidő -szervező, oktatás -technológus: pszichológus munkakörök, illetve az új műveltségi területekhez kapcsolódó tárgyak oktatására felkészített pedagógusok felvételével szerettünk volna számolni, de a törvényi változások miatt a 2007/2008-as tanévtől iskolánkban is pedagógus létszám csökkentésére került sor. A létszámleépítést nyugdíjazással, pályázati anyagi erőforrás igénybevételével oldottuk meg. Tantestületünk szakmai összetétele jó. Jelenleg is többen bővítik szakmai ismereteiket egyetemeken, főiskolákon, szakmai tanfolyamokon, nyelviskolákban. Szakmai továbbképzésünk elsősorban munkaközösségi, illetve egyéni szinten megoldott, de több alkalommal került sor nevelőtestületi szintű pedagógiai, szakmai továbbképzésre is. A "Comenius 2000" minőségfejlesztési programunknak is megfelelően 14
alakult továbbképzési tervünk. A nevelők feladatait, kötelességeit, jogait a közoktatási törvény, a közalkalmazotti törvény, a Működési és Szervezeti Szabályzat részletesen szabályozza. A Közalkalmazotti Tanáccsal együttműködve törekedtünk a megfelelő bérarányok kialakítására, illetve a mindenkori törvényi lehetőségek által biztosított bérfejlesztésre. Sajnos a gazdasági nehézségek, a bérbefagyasztás, az infláció negatívan hat a pedagógusok életkörülményeire is. Tanácsosi, főtanácsosi címeket adományoztunk, módszeresen törekedtünk a hosszabbideje sikeres pedagógiai tevékenységet folytató kollégák munkájának magasabb szintű elismertetésére. Az utóbbi évek szűkülő lehetőségei gátolják a sikeres, eredményes munka elismerését. Az intézmény belső struktúrája, a vezetés színterei Az oktatás -nevelés folyamatában érintett tanulók, pedagógusok és szülők jogait és kötelességeit a közoktatási törvény szabályainak megjelelően alakítottuk ki. A tartalmi munka fejleszthetősége érdekében: a belső szervezeti struktúra alakítását a vezetési rendet a döntési mechanizmusok megteremtését a megfelelő arányok kialakítását tartottuk döntő fontosságúnak A fejlesztés legfontosabb feltétele a megfelelő egyeztetések utáni előremutató, átgondolt tervezés volt; amely véleményünk szerint reális célokat jelölt meg és meghatározott követelményeket is támasztott az oktató-nevelő munka konkrét területein. Az intézményi belső struktúrában elsősorban a nevelőtestület véleményére, javaslatai, egyetértésére és döntéseire támaszkodtunk. Szakmai területen meghatározó volt a szakmai munkaközösségek tevékenysége, amelynél még jelentősek a minőségi különbségek. A szűkebb és kibővített iskolavezetés munkája meghatározó a feladatok előkészítésében, szervezésében, végrehajtásában, értékelésében. Az Iskolaszék nagy aktivitással a jogszabályoknak megfelelően látott munkához, de a bekövetkezett személyi változások miatt átszervezést igényel. Tevékenységének eddigi ideje alatt meghallgatta több alkalommal az iskola igazgatóját az oktató-nevelő munka helyzetéről, rendszeresen tartotta fogadóóráit is. Konkrét tevékenységgel, többek közt a Corvinus Alapítvány létrehozásának támogatásával is segítette a feladatok megvalósítását. Az iskola munkáját a mindennapi gyakorlatban segítették a Szülői Munkaközösség tagjai. Kiemelt rendezvényük a farsangi bál, amely bevételének egy részével évek óta támogatják a ballagó és ballagtató osztályokat. A Szülői Munkaközösség több alkalommal véleményezte az iskola éves munkatervét, illetve meghallgatta az iskola igazgatójának beszámolóját az oktató -nevelő munka helyzetéről. 15
A diákönkormányzat működéséhez létrehoztuk a feltételeket, de munkáját még hatékonyabbá kell tennie. A tanuló érdekképviselet a szülőkön keresztül elsősorban az Iskolaszék képviselői által valósulhat meg. A pedagógusok érdekképviseletét iskolánkban elsősorban a Közalkalmazotti Tanács, a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete biztosította. E./ Külső kapcsolatok Működtető, fenntartó szervezetünk az Önkormányzati Testület a jogszabályoknak megfelelően gondoskodott alapfokú oktatási intézményünkről. Az Önkormányzati Testület Oktatási és Kulturális Bizottsága sajátos szakmai előkészítő, véleményező, javaslattevő hatáskörrel segítette az önkormányzat, a szülők, az iskolakapcsolatának, munkájának hatékonyságát. Az Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága is segíti a gyermekvédelmi feladatok törvényeknek megfelelő megoldását. A Pénzügyi Bizottság az iskola szabályos és eredményes gazdálkodását segíti. A helyi Német Kisebbségi Önkormányzat sokoldalúan támogatta a német nemzetiségi nyelv és a német (idegen nyelv) oktatásának minőségi fejlesztését, a németországi cserekapcsolatokat, a nemzetiségi hagyományőrzést, a nemzetiségi identitást, fejlesztőtáborokat, programokat. Anyagilag is jutalmazta az adott területen kiemelkedően teljesítő tanulókat. A Német Kisebbségi Önkormányzat határozatainak gyakorlati megvalósítását segítette a Heimatverein tevékenysége, melynek pályázati (anyagi) támogatása jelentős volt. Az óvodák az évek alatt kialakult hagyományoknak megfelelően az iskolaérettséggel kapcsolatos konzultációkkal, bemutató foglalkozásokkal, szakmai továbbképzésekkel, az iskolával kölcsönösen segítették a beiskolázást. A mindennapokban még hatékonyabb együttműködésre kell törekednünk. Az Apáczai Csere János Művelődési Ház és a Könyvtár sajátos egyeztetési feladat alapján segítette oktató -nevelő munkánkat. Különösen jellemezte ez a színjátszók tevékenységét (német és angol), illetve a különböző iskolai és községi ünnepségek megfelelő színvonalának elősegítését. A Solymári Hírmondó és a Fix Pont nagy segítségünkre volt a szülők, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet iskolával kapcsolatos informálásában. A Sportcsarnokban biztosították számunkra -anyagi ellenszolgáltatásért (terembérlet) –a testedzés feltételeit, illetve a különböző nagyobb iskolai 16
rendezvények megvalósítását. A sportegyesületekkel nem volt elég hatékony a kapcsolat, talán egy kivétel a Új Hullám Úszóiskola, amely térítés ellenében úszásoktatást szervezett. Jelenleg is biztosítjuk külső sportegyesület segítségével az úszás lehetőségét az alsó tagozatban. Az egészségügyi intézmények dolgozóival a jó kapcsolatok jegyében egyeztettük az orvosi vizsgálatok, az oltások stb. időpontjait, az iskolaérettség, a pályaválasztás aktuális tennivalóit. Munkánkat segítették a védőnők is. Különös színfoltot jelentett és tanulóink örömmel vettek részt a pilisvörösvári Mentőállomás által évek óta megszervezett mentős napokon. Az iskolán belüli és kívüli egészségnevelés összehangolása érdekében különös tekintettel a veszélyekre (kábítószer, AIDS, alkoholizmus megelőzése stb.) többet kell tennünk. Az utóbbi években rendszeressé váltak Dr Taller Gabriella segítségével Dr Zacher Gábor előadásai 7.-8. osztályos tanulóknak, szüleiknek, illetve a pedagógusoknak. Színvonalas előadással segítette több alkalommal munkánkat a Pest Megyei Rendőrkapitányság, illetve a Budaőrsi Rendőrség a D.A.D.A. program keretében. Az újonnan létrejött helyi gyermekjóléti szolgálattal is kialakítottuk a rendszeres kapcsolattartást. A Szülői Tanács több alkalommal véleményezte az iskola éves munkatervét, illetve az iskola igazgatójának beszámolóját az oktató -nevelő munka helyzetéről. Folyamatos volt a kapcsolatunk a testvérközség Wüstenrot iskolájával. Az évenkénti rendszeres tanulók közötti cserekapcsolatot felül kell vizsgálnunk újabb lehetőségeket, megoldásokat keresve, mivel az utóbbi években elsősorban anyagi nehézségek miatt már nem volt rendszeres a kapcsolat. Külső kapcsolatainkban fontos szerepet jelentenek a különböző középiskolákkal kialakított rendszeres szakmai kapcsolatok, amelyeknek jelentős a szerepe a 8. osztályt befejező tanulók továbbtanulásánál, pályaválasztásánál. Így többek közt a Pilisvörösvári Friedrich Schiller Gimnáziummal és Piliscsabai Szakközép- és Szakiskolával. A fővárosban a Toldy Ferenc, Móricz Zsigmond, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc, Városmajori, Baár-Madas, Tamási Áron, valamint az Osztrák Gimnáziumokkal, illetve a Hunfalvy és más szakközépiskolákkal, többen jelentkeznek a különböző egyházi középiskolákba is. Az évek óta vezetett iskolai statisztika középiskolásaink helytállásáról egyértelművé teszi az eredményességet. A nevelő-oktató munka értékelése Az értékelés a tanulók tekintetében természetesen elsődlegesen minden pedagógus számára alapkövetelmény .A tanulók értékelésében a /magatartás és szorgalom/ egységesen kialakított, a nevelőtestület által meghatározott szempontok az irányadóak. A szaktárgyak tekintetében a nevelők többsége a követelményeknek megfelelően a kellő motiválásra, értékelésre törekedve reálisan állapítja meg az érdemjegyeket. Néhány esetben azonban a szülő elvárásait figyelembe véve -esetleg a továbbtanulási esélyt elősegítve –az osztályzatok nem mindig bizonyulnak reálisnak. 17
Az azonos évfolyamon tanító nevelők, illetve az azonos szaktárgyat tanítók egyeztetett mérőanyagait, illetve a munkaközösségek által összeállított reális mérőanyagot, értékelést tartjuk megvalósíthatónak. Külön feladatot jelentett az alsó tagozatra kidolgozott szöveges értékelési rendszer. A pedagógus munkájának értékelésében elsődlegesen számítunk a munkaközösség vezetők tapasztalatára, véleményére, bár a reális megítéléshez tudjuk nem mindig adottak a feltételek. A pedagógusok értékelésénél az iskolavezetés hatékonyabb ellenőrző tevékenységére is alapozni kell. A törvényeknek megfelelően az Iskolai Minőségirányító Program tartalmazza a pedagógus értékelés szempontjait. A szakmai munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés ellenőrző munkája mellett a reális értékelés érdekében külső szakértőket kértünk fel a szakmai munka értékelésére. A továbbiakban is számítani szeretnének a szakértők véleményére, értékelő munkájára, különös tekintettel a NAT -hoz kapcsolódó mérésekre, az új vizsgarendszerre, illetve az Országos Közoktatási Vizsgaközpont segítségére, az OKÉV-mérésekre. Az OKÉV-mérések igazolták, hogy iskolánk tanulói országos szinten is jó eredményeket értek el. Meg kell állapítanunk azt is, hogy a mérések, illetve OM-mérések is igazolják nőnek a tanulók tudásszintjében a különbség. Az iskolavezetés tapasztalata szerint a nevelők munkájában előtérbe kerültek a szaktárgyi feladatok, a minőségi -mérhető munkavégzés elsősorban e területen fejlődött. Ugyanakkor az osztályfőnöki munka, a nevelőmunka a problémás, nehéz beilleszkedésű tanulók kezelésére sok esetben nincsenek meg a gyakorlatban a hatékony módszerek. Ami elmarad a mai nevelőmunkában később már pótolhatatlan gondként jelentkezhet. Ez felhívja a figyelmet arra, hogy az általános iskolában nem elég csak "óraadó" pedagógusokat alkalmazni. Rendszeresen értékelte a munkát az Iskolaszék, az Oktatási és Kulturális bizottság, a helyi Önkormányzati Képviselőtestület is. Részletes beszámolót fogadott el a 2002-2006 közötti időszak munkájáról az önkormányzati testület. Az utóbbi két évben a rendszeres belső ellenőrzés mellett ellenőrzést tartott iskolánkban a Magyar Állam Kincstár és az Állami Számvevőszék is. A teljes művészeti képzés részletes felülvizsgálata után (Minősítő, Testületi vizsgálat) engedélyezteti, hogy tovább folytatódjon iskolánkban a művészeti képzés is. A véleményeket, javaslatokat is figyelembe véve megtervezhetjük az oktatónevelőmunka reális célkitűzéseit, javaslatait a minőségi fejlődés érdekében. Iskolánk 2000. márciusában sikerrel pályázott a "Comenius 2000" I-II. Minőségbiztosítási és fejlesztési programra. A 2001. április 3-i helyszíni szemle után az Oktatási Minisztérium engedélyezte, hogy a partnerközpontú működés feltételeinek teljesítése után iskolánk elkezdje a teljes körű minőségbiztosítás feltételeinek kialakítását. 18
2003-ban iskolánk teljesítette a „Comenius 2000” Teljes körű Minőségbiztosítási Program feltételeinek kialakítását, amelyet az Oktatási Minisztérium oklevéllel, illetve az által kibocsátott az iskola bejáratánál feltehető elismerő táblával is hitelesített. Természetesen minőségirányítási rendszerünket, minőségfejlesztési gyakorlatunkat a továbbiakban is folytatni szeretnénk. 2003-2007 közötti időszakban elsősorban értékelési rendszerünk fejlesztésére törekedtünk. Létrehoztuk Iskolai Minőségirányító Programunkat (az IMIP-et) is. Kidolgoztuk a pedagógusok munkájának értékelési lehetőségeit, amelyet a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve az IMIP tartalmaz.
19
NEVELÉSI PROGRAM Mottó: "Mindenki egyenlő, de nem egyforma " Jaques Boluare "Az iskola dolga, hogy megtanítsa a tanulókkal, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni azt, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretnénk" Szent-Györgyi Albert Küldetésnyilatkozat: Iskolánk minden gyermek számára pozitív szellemiségre épülő hagyományainak alapján megfelelő alapismereteket nyújt a továbbtanuláshoz. Példát az igazi értékek, az egyetemes emberi tulajdonságok a helyes magatartásformák elsajátítására és gyakorlására. Nyolc év alatt biztosítja az alapvető tudás megszerzésének lehetőségét, amely erőforrása az önálló gondolkodásnak, az értékteremtésnek, az erkölcsi helytállásnak, a magyarság és az emberiség iránti felelősségérzetnek. Kiemelt feladatunknak tartjuk a német nemzetiségi hagyományok, a német nemzetiségi nyelv ápolását, a nemzetiségi kultúra értékeinek megőrzését, továbbörökítését, a tolerancia képességének gyakorlatban történő kialakítását. Arra törekszünk, hogy minden gyermek számára biztosítsuk a lehetőséget az önmegvalósításhoz,
képességei,
készségei
fejlesztéséhez
nyugodt,
biztonságos
körülmények között. Hisszük, hogy a felelősséggel átgondolt, gyermekszereteten alapuló, a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, gyermekközpontú alapelvekre épülő pedagógiai programunk megvalósítása a résztvevők elégedettségét szolgálja a solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Nevelőtestülete 20
I.
PEDAGÓGIAI hitvallása
ALAPELVEINK -iskolánk nevelőtestületének pedagógiai
A solymári Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alábbi felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni: a.)
az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges, ahol a tanulók otthon érezhetik magukat.
Ennek érdekében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, tervszerű és következetes nevelő-oktató munkával fejlesztjük a tanulók alapkészségeit a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk el tőlük minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban is. az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk -tanuló és tanuló -tanuló és nevelő -szülő és nevelő -nevelő és nevelő között. b.)
Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése, tehát a kompetencia-elvű oktatás, valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A nevelők szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyermekekből
Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt az iskola olyan -az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó -, ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben kívánatos a tanulókat megismertetni nemzeti kultúra és történelem eseményeivel, személyiségeivel és hagyományaival, hogy ezek megbecsülése révén táplálódjék bennük a haza, a szülőföld iránti szeretet 21
az iskola oktató tevékenységének célja a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztése fontos, hogy a diákok elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit , az önértékelés képességét. elérhető cél, hogy a tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának legyen becsülete törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre segíteni kell a diákoknak észrevenni, s értékelni a jót -megelőzni, felismerni a rosszat, törekedni kell az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a toleranciára, különös tekintettel a nemzetiségi, etnikai, vallási (felekezeti) különbségekre, értékekre. Meg kell tanítani a kudarcot is elviselni, feldolgozni és értékelni. Az értelem fejlesztésével együtt fontos az érzelmi és akarati élet formálása is. Különös figyelmet fordítunk a nemzetiségi hagyományokra, a külföldi származású tanulók kulturális hagyományainak kölcsönös elfogadására. Kiemelten fontosnak tartjuk az egy életen át való tanulásra való képességek, készségek kialakítását o az információs társadalomhoz kapcsolódó ismereteket, o az IKT eszközeinek használatát a gyakorlatban. A nevelésen és oktatáson sugározzon át a természethez való megváltozott viszony, az ökológiai szempontok előtérbe kerülése, az élet és a természet szeretete, a természeti kincsek és az épített örökség megbecsülése. A tanulók érezzenek felelősséget a Föld globális problémái iránt, a mindennapi életben is figyeljenek környezetük megóvására. Legyen számukra kiemelten fontos egészségük védelme, egészségi állapotuk pozitív fejlesztése. c.) Az iskola - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni a lakóhely életében: Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből minél többet megismertessen a szülőkkel, az érdeklődő polgárokkal tovább ápolja és bővíti eddigi kapcsolatait a közművelődési intézményekkel, a kisebbségi önkormányzattal, gyermekjóléti szolgálattal, az iskolaorvossal, a védőnőkkel, a helyi környezetvédelmi egyesülettel, illetve a Budaörsi Rendőrséggel (DADA program, bűnmegelőzés). a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola -eddigi hagyományaihoz híven -képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, és ilyen -a tanulók számára szervezett községi szintű -megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.
22
II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI ELJÁRÁSAI - Az iskolában folyó nevelő-oktató munkának tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogatnia kell az egyéni képességek kibontakozását, gondoskodni kell: az általános és széles alapműveltség biztosításáról minden tanulónál, a tanulási kudarcok megelőzéséről, a sikeres beilleszkedés elősegítéséről, a szociális hátrányokból adódó hátrányok kompenzálásáról, az önismeret fejlesztéséről, a tanulmányi követelmények saját szinten való teljesítéséről, az önellátásra való képesség és igény kialakítása a napi szükségletek kielégítésében, idejük önálló és hatékony beosztásáról a testi nevelésről, az egészségvédelemről, a környezeti nevelésről a tanuláshoz szükséges szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztéséről, arról, hogy a tanulók rászokjanak a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására valamint az utcán, a közlekedésben való fegyelmezett viselkedésre, a család tiszteletére, a szülők, nagyszülők megbecsülésére, szeretetére, udvariasságra, figyelmességre, mások szokásainak és tulajdonának a tiszteletben tartására kell nevelni, az esztétikai nevelésben a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatása, a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítására kell törekedni, Magyarország megismerése, szeretete és megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, hazaszeretetre nevelés kiemelt feladatunk, A német nemzetiségi nyelv és kultúra ápolása, A hagyományok, ünnepek megismertetése, átörökítése sajátos, speciális feladatunk. - Az iskolában folyó nevelő- oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Az iskola általános céljai: -A konstruktív életvezetés megalapozása, a személyiségek felkészítése magasrendű szociálisfunkciók ellátására, társadalmilag és egyénileg is eredményes magatartás- és tevékenységformák kialakítása. Értékteremtés: -a biológiai lét értékeinek megismertetése -az én harmóniájára, autonómiájára vonatkozó értékek közvetítése -társas kapcsolatok értékeinek megismertetése, gyakoroltatása -társadalmi eredményességre vonatkozó értékek megalapozása -humanizált társadalom és világkép értékeinek megismertetése
23
A tanulók egészséges fejlődésének elősegítése: -értelmi -érzelmi -akarati -pszichomotoros képességeinek fejlesztésével -A nyolcosztályos képzés során kiemelt célunk az anyanyelvi és idegennyelvi kultúra és kommunikáció fejlesztése. -Kiemelt célunk továbbá, hogy tanulóink a nyolcadik évfolyam végére egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljenek meg a helyi tantervben megfogalmazott követelményeknek. -Rendelkezzenek olyan jól megalapozott, bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, melyek képessé teszik őket tudásuk gyarapítására Ismerjék és gyakorolják a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat. -Alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket, sorsukat illetően. A célok megvalósítása érdekében az iskola biztosítja a nyugodt, biztonságos, egészséges környezetet. Rendszeresen ellenőrizteti az intézmény biztonsági feltételeit (balesetvédelem, vagyonvédelem, személyiségvédelem). Minden tanévben tűz és balesetvédelmi -munkavédelmi oktatásban részesíti a tanulókat, illetve az intézmény dolgozóit a jogszabályoknak megfelelően. Pedagógiai módszerekkel is elősegíti a tanulók egészséges fejlődését. Ebben nagy szerepet kap a személyi higiénia, a testedzés, a mindennapos mozgás követelményeinek elsajátítása, a környezetvédelmi valamint az egészségnevelő programok(helyes táplálkozás, szexuális felvilágosítás, káros szenvedélyek elkerülésére való felkészítés, a dohányzással, a droggal és AIDS-sel kapcsolatos felvilágosító tevékenység). Kiemelten kezeljük a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett és tehetséges tanulókat, a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló programban jelentős a szerepe a mentálhigiéné fejlesztésének, különös tekintettel a személyiségre jellemző tulajdonságok megismerésének, fejlesztési lehetőségeinek a konfliktuskezelési technikák elsajátíttatásának, a tolerancia és az együttműködési képességek kialakításával. A konfliktuskezelési technikák elsajátítását, a mentálhigiénés, az egészségvédő programokat, képzést kiterjeszti az iskola dolgozóira is. A biztonságos feltételek megteremtésénél a környezetvédelmi feladatok megvalósításánál, a mentálhigiénés programoknál rendszeresen igénybevesszük a külső szakemberek segítségét is (például környezetvédők, pszichológusok, egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadók, rendőrség, biztonsági szakemberek, DADA-program, felzárkóztatással foglalkozó szakemberek stb.) A biztonságos körülmények megvalósításának feltételeit, feladatait az éves munkatervben pontosítjuk.
24
Célok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető (1-2. évfolyam) és kezdő (3-4. évfolyam) szakaszára: Nevelő-oktató munkánk: Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt. Az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgásigényének. Az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését. Az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Célok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó (5-6.évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszára: Nevelő-oktató munkánk: folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik vegye figyelembe, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelésútján szerzett tapasztalatokhoz vegye figyelembe, hogy 13-14 éves kortól a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű-képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekeket együtt neveljük, integráljuk. a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai: A kiemelten fontos értékek elsajátíttatása a tanulókkal úgy, hogy ezek meggyőződéssé válva a tanulók magatartását is meghatározzák.
25
Az iskola feladatai az általános célkitűzések megvalósítására : Az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományra, a technikára vonatkozó olyan ismeretek tanítása, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálását és segítik eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Feladatunk a közösségfejlesztő, vagyis morális magatartás- és tevékenységformák megismertetése, elsajátításuk megalapozása. Ennek érdekében a tanulókat meg kell ismertetni a szellemi és fizikai munka alkotó örömével. Ki kell alakítani a szellemi vagy fizikai munka eredményeként. született értékeink megóvására irányuló értékóvó magatartást. Fontos feladatunk a segítőkészség és a fegyelmezettség kialakítása tanulóinkban. A tulajdonképpeni erkölcsi nevelés körébe tartozó magatartásformák kialakításához elengedhetetlen a gyermekek permanens ellátása felelős feladatokkal, eközben ki kell használni a tanulók aktivitás szükségletét, és így hozzásegíteni a szociális éréshez. Fontos feladatunk tanulóinkat megtanítani saját maguk reális megítélésére, az önértékelésre és elindítani őket a harmonikus egyéniséggé válás útján. Ki kell alakítani a gyermekekben az önfejlesztés igényét, meg kell ismertetni és gyakoroltatni kell őket intellektuális-művelődési tevékenységekkel. Elsődleges feladat ezen a területen a tanulás megszerettetése, a tanulás, az ismeretek bővítése és megújítása iránti nyitottság megőrzése, továbbfejlesztése. El kell fogadtatni tanulóinkkal, hogy ismeretrendszerüket folyamatosan korszerűsíteni és bővíteni kell, hogy a változó élethelyzetekben adódó feladatokat és problémákat sikeresen meg tudják oldani. A pedagógus feladata a tanulással kapcsolatos pozitív viszonyulás kialakításában a gyakori és megalapozott sikervisszajelzés és tanulmányi feladatok megoldáshoz a segítségnyújtás. A tanulókat meg kell ismertetni az egészségvédelem szükségességével. Fontos feladatunk kialakítani tanulóinkban az élet iránti tiszteletet. Meg kell szerettetni a mozgást. Ki kell alakítani a tanulókban a higiéniai szabályokat követő magatartást. Feladat a tanuló önmagára és környezetére irányuló esztétikai tevékenység formáknak az elsajátíttatása. Különösen a pubertás kor kezdetén fontos feladata a pedagógusnak, hogy a spontán módon megjelenő, önmagukra irányuló tanulói próbálkozásokat hagyja kipróbálni. Orientálja, megfelelő instrukciókkal segítse, hogy a próbálkozások megfelelő szinten mozogjanak, a gyerekek hasznosítható tapasztalatokat gyűjthessenek, hogy saját adottságaikat is figyelembe véve a maximumot hozzák ki önmagukból. A környezetre irányuló esztétikai tevékenységek közül már kisgyermekkorban be kell vonni a tanulókat közvetlen környezetük szépítésébe.
26
Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszára: Az 1-2, 3-4. évfolyamban folyó nevelő-oktató munkánk feladata, hogy: A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon. A tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. Adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Alapozza meg a tanulási szokásokat. Támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában Törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális -kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékeket. Erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat. A gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését, egészségének védelmét. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakaszára: Az 5-6. 7-8. évfolyamon folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy: Fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritás érzetét, empátiáját. Olyan helyzeteket kell teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét. Tudatosítsa a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általános szabályát. Tisztázni az egyéni és közérdek fogalmát és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra, az egészségvédelemre. A nemzeti, nemzetiségi és az etnikai hagyományok megismertetése és ápolásukra való nevelés. Fejlessze a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősítse az Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése, megbecsülésére. Fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására.
27
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-, és eljárásrendszere: Nevelőtestületünk tagjainak a nevelés eszközei, eljárásai kiválasztásánál figyelembe kell venniük azokat a módszereket, amelyek: -igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, -értelmi fejlettségéhez, -képességeihez, -igazodnak a nevelők személyiségéhez, -pedagógiai kulturáltságához, -felkészültségéhez, -vezetői stílusához, -igazodnak a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához különös tekintettel arra, hogy a tanulók és a pedagógusok is önálló, senkihez sem hasonlítható személyiségek. - az oktatás legfontosabb eszköze a tanmenet, amely az aktuális tanévre készül. Eljárások és módszerek Fontos a tanulási technikák és módszerek tanítása, átadása, folyamatos karbantartása, az elektromos médiumok alkalmazása az oktató-nevelő folyamatban. A.) A meggyőzés. a felvilágosítás. a tudatosítás módszerei: -az oktatás valamennyi módszere -meggyőzés -minta -példa -példakövetés -eszménykép -bírálat -önbírálat -beszélgetés -felvilágosítás -tudatosítás -előadás -vita -beszámoló B.) A tevékenység megszervezésének módszerei: -követelés -megbízás -ellenőrzés -értékelés, önértékelés -játékos módszerek -gyakorlás 28
C.) A magatartásra ható módszerek -ígéret -helyeslés -bíztatás -elismerés -dicséret -szóbeli dicséret osztályközösség, iskolai közösség előtt -írásbeli dicséret formái: -osztályfőnöki dicséret -igazgatói dicséret -oklevél -kitüntetés -Hunyadi díj -alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések -osztályozás, jutalmazás A tanulók jutalmazásának elvei: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, a kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesítheti, jutalmazhatja. Az intézmény jutalmazza az iskolai, területi a megyei szintű különböző versenyek, az országos versenyek I –VI. helyezettjeit. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban részesíti. A jutalmazás formái: Iskolánkban elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: tanulóközösségi, szaktanári, napközi vezetői, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi dicséret az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatóak. a jutalmak odaítéléséhez a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök tesz javaslatot a nevelőtestületnek. az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, az "év tanulója" az "év sportolója", az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi-munka, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, színház vagy kiállítás látogatása, stb. az iskola nyilvánossága előtti jutalmazásra az osztályfőnök írásban terjeszti elő a tanulót az igazgatóhelyettesnél (a tanulóközösség, a szaktanárok, a napközi vezető javaslata alapján). A jutalmazást a nevelőtestület dönti el az osztályozóértekezleten. 29
az intézmény legmagasabb szintű jutalmazási formája a Hunyadi -díj. Az arra érdemes közösségek az alapítványi Corvinus-díjjal is jutalmazhatóak, a nevelőtestület javaslata alapján erről az alapítvány kuratóriuma dönt. a nyelvtanulás területén sikeres tanulókat és felkészítő tanáraikat a Dauner-Ringler Alapítvány jutalmazza. A büntetés formái: Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A közoktatási törvény 76. és 77 .§-a szabályozza a tanulók fegyelmi és kártérítési felelősségét. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonása (a megvonás szociális támogatásra nem vonatkozhat) áthelyezés másik iskolába (szülői beleegyezéssel) felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény mindenkori rendelkezései az irányadóak. Elmarasztalás jár: a házirend megszegésért szüneti fegyelemsértésért tulajdon elleni vétségért vállalt feladatok hanyag végzéséért igazolatlan mulasztásért Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanságból megszegi fegyelmező intézkedésben, súlyosabb esetben fegyelmi büntetésben részesül. Fegyelmi büntetés az osztályfőnöknél vagy az igazgatónál kezdeményezhető szülő, nevelő, tanulóközösség vagy intézményen kívüli szerv kérésére. Fegyelmi bizottság tagjait az igazgató hívja össze, és bízza meg. A bizottságnak három napon belül össze kell ülnie és határozatot kell hoznia. A nevelési eszközök, módszerek formái: Nyelvi (verbális) eszközök: beszéd beszélgetés szabad beszélgetés irányított beszélgetés tervezett beszélgetés egyéni beszélgetés csoportos beszélgetés interjú 30
2. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: mimika szemmozgás tekintet testközelség térközszabályozás fenyegetés tilalom átterelés elmarasztalás Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencvennyolc százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége -vagyis több mint ötven százaléka -a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középfokú követelményeknek a későbbiekben megfeleljen ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. Így a tanulásban, munkában szorgalmas:
becsüli a tudást jó eredmények elérésére törekszik/játékban, tanulásban, munkában/ ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit képes az értő olvasásra gondolatait helyesen, szabatosan tudja megfogalmazni, tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni a mindennapi életben felhasználható képességekkel, készségekkel rendelkezik 31
Ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:
anyanyelvünket nemzeti kultúránkat történelmünket a természetet szereti hazáját a környezet értékeit, érdekeit más népek hagyományait, értékeit az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit
Ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges pozitív magatartásformákat: ismeri és betartja a különféle közösségek /család, iskola, társadalom/ harmonikus együttélését biztosító szabályokat ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit viselkedése udvarias beszéde kultúrált társaival együttműködik szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli képes szeretetet adni és kapni a sajátjától eltérő nézeteket megérti és tiszteletben tartja Igénye van az egészséges életmód kialakítására:
tiszteli az életet egészségesen él, védi szűkebb és tágabb környezetét, azok értékeit. szeret sportolni, mozogni megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott
Van elképzelése a jövőjét illetően: sajátos lelki békével rendelkezik erkölcsi, szellemi és testi edzettsége életkorának megfelelő mértékű Cselekvéseiben, megnyilvánulásaiban:
humánus erkölcsös becsületes fegyelmezett kötelességtudó 32
érdeklődő nyitott kreatív, alkotó gyakorlatias kellő önismerettel rendelkező érzelmileg „töltött” egyéniség
III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL FELADATOK
KAPCSOLATOS
PEDAGÓGIAI
Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiség egyik legalapvetőbb sajátossága, hogy meghatározott szerkezettel rendelkezik, tehát nem egyszerűen pszichikus folyamatok, állapotok és képződmények összessége, hanem a különböző szintű és funkciójú komponensek strukturált, dinamikus egysége. Pedagógiai programunk célja kettős, elősegíteni: a NAT tartalma alapján megfogalmazott követelmények átadását és elsajátítását az egyéni sajátosságok kibontakoztatását, a differenciált képességfejlesztést minden tanulónk számára A fejlesztés középpontjában a tanulók: tudásának, képességeinek, az egész személyiségének kibontakoztatása áll A gyermeki személyiség fejlődésének pedagógiai tervezése csak a személyiség minden oldalú ismeretén alapulhat. A megismeréshez jó lehetőséget biztosítanak minden pedagógusunk számára a tanórák mellett a havonkénti fogadóórák a családlátogatások a közös gyermek, szülő és pedagógus rendezvények, kirándulások az osztály keretben szervezett rendezvények az iskolai kirándulások, az erdei iskola a hagyományos iskolai ünnepségek, rendezvények
33
A megismerés spontán lehetőségein túl, tudatos és tárgyilagos megismerési módszereket is alkalmazunk: tudásszint felmérése versenyek, kérdőíves vizsgálatok, személyiség tesztek, szociometriai vizsgálatok, szakértői vélemények felhasználása pl: nevelési tanácsadó, stb. Az egyének ismerete lehetővé teszi, hogy a személyiségfejlesztés különböző színterein: a tanórákon az iskolában a tanórán kívül az iskolán kívül, a társadalmi tevékenység számos fórumán. Különböző adekvát módszerekkel igyekszünk kialakítani, illetve fejleszteni a tanulók: ~ értelmét, ~ érzelmi életét és ~ fizikai állapotát Minden pedagógusnak a tantárgya keretein belül, az ismeretek alapjait a tanulók életkori és fejlettségi szintjéhez kiválasztva és elrendezve kell ismertetni. A szervezett ismeretközvetítés és a tananyag feldolgozása során meg kell alapozni és fejleszteni kell a gyermek személyes képességeit megismerési vágyát és képességeit logikai gondolkodását, az összefüggések feltárásának a képességét emlékezetét akarati tulajdonságait önismeretét, igényszintjét, önfejlesztő képességét kritikai érzékét, objektivitását, vitakészségét kudarctűrő képességét toleranciáját, alkalmazkodó képességét, együttműködési készségét önállóságát, öntevékenységét tanulási módszereit Minden pedagógusnak hozzá kell járulnia:
az egészséges életmód a helyes szokásrendszer adekvát motivációs és pozitív célrendszer kialakításához az értékek felismeréséhez, azokkal való azonosuláshoz a megfelelő példaválasztáshoz a helyes társas, illetve közösségi kapcsolatok létrejöttéhez, működéséhez a tartalékai felismeréséhez, teljesítménye fokozásához szabályrendszerekhez való alkalmazkodáshoz a pozitív világszemlélet kialakulásához
34
A személyiségfejlesztés területén nemcsak a pedagógusok, hanem a tanulókkal kapcsolatba kerülő minden iskolai dolgozó kötelessége, hogy megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával pozitívan hasson a tanulókra. A szakórákon és a nevelés színterein:
az értelem kiművelése a segítő életmódra nevelés az egészséges és kultúrált életmód kialakítása a szakmai képzés megalapozása érdekében feladataink: egyértelmű követelményrendszer meghatározása felelősi rendszer kialakítása, működtetése az önértékelés igénylése és a rendszeres teljesítmény értékelése a tehetség felismerése és egyéni fejlesztésének a megtervezése a változás lehetőségének a biztosítása, már az apró változások észrevétele is, a pozitívumok megerősítése a tanulás tanítása minden tanuló számára osztályfőnöki órákon vagy egyéb szervezett módon az éves munkatervben pontosítva a különböző területeken tehetséges gyermekek számára bemutatkozási, illetve versenylehetőségek biztosítása pályázatok kiírása többféle műveltségi területen szereplési lehetőség nyújtása a különböző képességű tanulók számára az együttélés alapvető normáinak a gyakoroltatása az órákon és a szabadfoglalkozásokon különböző korosztályok számára közös lehetőség biztosítása sérült és egészséges gyermekek együtt tanítása és nevelése pozitív példák és életmodellek nyújtása esztétikus, tiszta környezet kialakítása, kialakíttatása a házirend megismertetése, betartása és rendszeres együttes alakítása a diákönkormányzat működtetése
A feladatokat megvalósítjuk: 1. A tanulók erkölcsi nevelésével -megismertetjük az erkölcsi értékeket, tudatosítjuk ezeket és segítjük meggyőződéssé történő alakítását. 2. A tanulók értelmi nevelésével -az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakításával, fejlesztésével, a világ megismerésére való törekvés igényeinek felkeltésével a megismerés és a kognitív tanulási képességek fejlesztése.
35
3. A tanulók érzelmi nevelésével -az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakításával. 4. A tanulók munkára nevelésével -az emberek által végzett munka fontosságának tudatosításával, önellátásuk és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységük gyakoroltatásával. 5 .A tanulók testi nevelésével -testi képességeik fejlesztésével, a testmozgás iránti igény felkeltésével. Egészséges, edzett személyiség kialakításával. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosításával, az egészséges életmód iránti igény kialakításával. 6. A tanulók esztétikai nevelésével -szépérzékük, egyéni és környezetükkel szembeni igényességük kialakításával, a művészetek, a kultúra iránti fogékonyság felkeltésével, a gyakorlatban készített írásbeli és egyéb feladatok elkészítésének esztétikai igényességével. 7 .A tanulók akarati nevelésével -az önismeretre neveléssel, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatásával. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság az elkötelezettség kialakításával, az önértékelés, a teljesítményértékelés fontosságával, mint Uniós követelménnyel. 8. A tanulók közösségi társas kapcsolatokra felkészítő nevelésével -az emberi együttélés szabályainak megismertetésével, a társas kapcsolatok fontosságának tudatosításával, az együttműködési készségek kialakításával, a kulturált magatartás és kommunikáció elsajátításával, a kötődések erősítésével, az érdekegyeztető képességek kialakításával. 9 .A tanulók nemzeti (hazafias ) nevelésével A szülőhely, lakóhely, a haza múltjának és jelenének megismertetésével. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésével, emlékeink tiszteletével, ápolásával, megbecsülésével. A hazaszeretet érzésének felébresztésével. Más népek, az országunkban élő nemzetiségek megbecsülésével, toleranciakészséggel az együttélés folyamán, különös tekintettel a helyi német nemzetiségi hagyományokra. 10. A tanulók állampolgári nevelésével Jogaik és kötelességeik megismertetésével, érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igénykialakítás az iskolai és helyi közéletben valló részvételre.
36
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTŐ PROGRAMUNKBAN KIEMELT TERÜLETEK, SZEMPONTOK -Az értelem kiművelése * A tanulási motívumok fejlesztése (tanulási motívumok és tanulási módok, a megismerési vágy, a felfedezési vágy, a játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése, a tanulási teljesítményvágy optimalitása, a tanulási életprogram fejlődésének segítése) * A kognitív tanulási képességek fejlesztése (kognitív műveletek, a megismerés, a kognitívkommunikáció, gondolkodás, tanulás) kiemelten fontos. Segítő életmódra nevelés -Szociális kompetencia (sajátos szociális értékrendek és globális szociális értékrend, szociális kompetenciaműködés és komponenskészlet, a kompetencia fejlődése) -Az egyéni szociális értékrend fejlesztése (szociális hajlamok, attitűdök és meggyőződések) -A szociális képességrendszer fejlesztése (komponenskészletek gyarapodásának segítése, a szociális kommunikáció fejlesztése, a szociális érdekérvényesítés fejlesztése) Egészséges és kulturált életmódra nevelés -Személyes kompetencia (szabályzók és komponenskészlet, a személyes kompetencia és az egyéni tudat fejlődése) -A személyes motívumok fejlesztése (önkiszolgálási motívumok, önvédelmi motívumok, a szuverenitás motívumai, önértékelési motívumok) -A személyes képességek fejlesztése (önkiszolgálási képességek, önvédelmi képességek, a szuverenitás képessége önreflexív képességek) -Az egyéni tudat fejlődésének segítése (általános személyes világtudat, én tudat) A szakmai képzés alapozása -Az alkotóképesség fejlesztése -A tehetséggondozás (a differenciálás formális eszközei, szervezeti lehetőségei, differenciálási módok) Beilleszkedési és tanulási zavarokkal küszködő, illetve veszélyeztetett tanulók kezelése Feladatok: - egyéni segítségnyújtást kell biztosítani a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére, 37
- fejlesztő foglalkozásokat, szakkorrepetálásokat kell tartani az integráltan nevelt tanulók számára, - problémák esetén az iskolai pszichológus, a fejlesztő pedagógusok a külső szakszolgálatok segítségét kell igénybe venni, - a nevelőknek az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben kell részesíteniük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál és ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára kell támaszkodniuk. - Lehetőség szerint biztosítani kell a bontott csoportokban vagy nívócsoportokban történő oktatást a felső tagozatban anyanyelvből, matematikából, idegennyelvből, valamint informatikából. - Emelt szintű bővített nyelvoktatás biztosítható németből a tehetségeseknek szülői igény alapján szintfelmérés alapján, emeltszintű oktatás valósítható meg angolból, informatikából is. - A tehetségeseknek szakkörök, középiskolai előkészítők szervezhetőek. IV. .A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. A tanuló a közösségben, a közösséggel kölcsönhatásban fejlődik, illetve fejleszthető. A közösség autonóm egyének szerveződése, melyet a közös érdek., értékrend és a közösségi tudat tart össze. A pedagógiai munkánk célja a közösségek fejlesztése, mert az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Az életre való nevelésnek elengedhetetlen feltétele a közösségben való nevelés 2. Az iskolában a közösségfejlesztés fő területei: -a tanórák -a tanórán kívüli, szervezett iskolai foglalkozások (napközi, szakkörök, tanulmányi kirándulások stb.) -diák-önkormányzati tevékenységek (DÖK gyűlések, iskolagyűlések) -szabadidős tevékenységek(rendezvények, színházlátogatások stb. múzeumlátogatások) 3. Mindegyik terület -a sajátos foglalkoztatási formái mellett -tevékenyen hozzájárul: -az egyén közösségi magatartásának kialakításához -a véleményalkotás, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez -a másság elfogadásához -az együttérző magatartás kialakításához -a harmonikus embertársi kapcsolatok működéséhez 4. E területeken végzett közösségfejlesztő tevékenység csak abban az esetben ér el optimális eredményt, ha a tanulókra ható, velük együttműködő egyéb közösségek: -tantestület -család -társadalmi környezet hasonló értékeket közvetít 38
Ennek érdekében fontos feladata az iskolának: -a tantestület egységes szemléletének kialakítása -célmeghatározásának, követelményrendszerének, módszereinek az összehangolása -a családdal való folyamatos kapcsolattartásnak a megvalósítása -közös rendezvények szervezése, ahol a különböző közösségek együtt tevékenykednek, szórakoznak -jó kapcsolat kiépítése az adott közösséggel, korosztállyal 5. Az iskola az egymásra épülő, egymást feltételező közösségek rendszere Az iskolaközösség részei: Tanulói közösségek: -a felnőtt, illetve tanulói közösség egésze -az osztály (bontott csoportok) -a napközis csoport -a szakköri, sportköri -a tanfolyami csoportok -és a diákönkormányzat által működtetett, esetlegesen szervezett közösségek is - a nem szakrendszerű oktatásban résztvevők csoportjai Pedagógusok közösségei: -Nevelőtestület -szakmai munkaközösségek -minőségfejlesztési teamek, minőségi körök -iskolaszék Szülők közösségei: - iskolaszék - SZMK (Szülői Munkaközösség) - alkalmi jelleggel Szülői Tanács (az SZMK képviselőinek bevonásával) Ezek közül az iskolai, az osztály és a napközis közösségekre egyaránt állítható, hogy spontán, véletlenszerű szerveződések, melyet valódi közösséggé kell formálnunk, ahol az egyén, a közös cél érdekében hajlandó a közös értékrend elfogadására és a szervezett kereteknek megfelelő viselkedésre 6. Feladatok az iskolaközösség fejlesztése érdekében: -az összetartozás tudatát erősítő jelképrendszer kialakítása (iskolazászló, jelvény, induló, póló, iskolacímeres kiadványok, tarisznyák stb.) -hagyományok ápolása (névadó megünneplése) -közös ünnepélyek, rendezvények megtartása, községi búcsú, Márton-nap, nemzetiségi nap, farsang, Föld napja, iskolanap (március 15., október 23., karácsony stb.) -közös munkák szervezése (környezet takarítás, szertárrendezés, papírgyűjtés) -iskolai szintű kirándulások, táborozások, erdei iskola, sítáborok, kézműves táborok 39
-az iskolai értékek közös kialakítása, egységes értelmezése (családias, sikerorientált, demokratikus, nyitott stb.) -az eredmények közös megünneplése (jutalmazás) -az iskolai közösség ellőtt álló feladatok együttes megbeszélése (iskolagyűlés keretében) -a különböző korosztályok számára együttes feladatok kimunkálása (vetélkedők, rendezvények esetében vegyes csapatok szervezése) -osztályok közötti patronálási rendszer kialakítása (pl. elsősök beilleszkedésének segítése) -egységes jutalmazási és büntetési rendszer működtetése 7. A tanórán megvalósítható, az osztály illetve a csoport fejlesztését biztosító feladatok: -a rövid és hosszú távú célok és feladatok közös kialakítása -a megbízatások rendszerének működtetése -a követelményrendszerek egységes értelmezése -a vállalások folyamatos ellenőrzése értékelése a tanár és a közösség részéről egyaránt -változatos munkaformák kialakításán keresztül a kölcsönös segítségnyújtás gyakoroltatása -osztályhagyományok kialakítása -az iskola közösségen belüli megkülönböztető jelek megalkotása -együttes sikerek megünneplése 8. A diák-önkormányzati tevékenység során megvalósítandó feladataink: -a demokrácia gyakoroltatása -az öntevékenység biztosítása -a felelősségtudat kialakítása -az önálló szervezési és értékelési lehetőség biztosítása -a szabályrendszerek kialakítása és működtetése (házirend, DÖK szabályzat) -a különböző szintek közötti társas kapcsolattartás formáinak, módszereinek a megtanítása) -a szociális érzékenység, a tolerancia fejlesztése -a gazdálkodás alapjainak a megismertetése -a hivatalos ügyintézés alapvető formáinak gyakoroltatása 9. A szabadidő tevékenység közösségfejlesztő feladatai: -a közös érdeklődési területnek megfelelő programok összeállítása a rétegspecifikus jellemzők figyelembevételével -az örömet adó munkaformák együttes kiválasztása -a programokból következő erős érzelmi hatások együttes átélése, feldolgozása -lehetőség biztosítása az informális vezetők kiválasztódására -az alkotás, illetve befogadás élményét nyújtó tevékenységi formák szervezése -tartós aktivitásra ösztönzés az adott tevékenységi területen -pozitív töltésű életmód minták nyújtása -a csoporton belüli kapcsolatok megfigyelése és alakítása -a kölcsönös segítségnyújtás ösztönzése -a türelem, az alkalmazkodó képesség fejlesztése -a társadalmi együttélés szabályainak az elsajátíttatása 40
Feladataink összegezve: -A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, tudatos, tervszerű nevelői irányítása, fejlesztése -A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében -Az önkormányzás képességének kialakítása -A tanulói közösségek tevékenységének tudatos, folyamatos megszervezése -A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A német nemzetiségi nyelvet, illetve a kéttannyelvű és bővített német nemzetiségi nyelvoktatásban résztvevő osztályközösségek és az angol idegen nyelvet tanuló osztályközösségek kapcsolatainak tudatos fejlesztése, az adott kultúrák értékeinek közös megismerése, a tolerancia képességének kialakítása is feladatunk. V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási -tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet az iskolai tanulás végéig fenn is tartsuk. b.) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő -oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az első évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére – az igények és lehetőségek szerint –megfelelő létszámú osztályokat szervez az iskola, illetve első osztályban és az alsó tagozatban biztosítja felzárkóztató foglalkozások, pedagógusok tevékenységét, a fejlesztő, a logopédiai foglalkozásokat stb. Biztosítjuk a gyógytestnevelést is, pszichológus, gyermekvédelmi felelős is segíti a beilleszkedést. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így -elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél -a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 41
7-8. évfolyamon -amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi -a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika tanítása az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. Az egyes évfolyamokra járó tanulók a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika tantárgyakat legalább három (gyenge – közepes jó) nívócsoportban tanulhatják az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően. A német nemzetiségi nyelvoktatás, az idegen nyelvek oktatása és az informatika oktatása a létszámoknak megfelelő csoportbontásban történnek. A 7-8. évfolyamon a testnevelés lehetőség szerint bontásban, a nemek közti megosztás szerint lány és fiú csoportokban kerül oktatásra. A sajátos nevelési igényű tanulók részére a szakértői vizsgálat alapján biztosítható az idegen nyelvek tanulása alóli felmentés, a gyenge képességűek heti 2 órában tanulhatják az idegen nyelvet. A nem szakrendszerű oktatásban az 5-6. évfolyamon a törvényi rendelkezéseknek megfelelően biztosítjuk a tanulók felzárkóztatását anyanyelvből és matematikából. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a.) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Hunyadi Mátyás emlékének ápolása. Ezt szolgálja a megemlékezés a névadóról, iskolanap megszervezése, a humanizmus, a reneszánszértékek megőrzése az iskola kulturális programjaiban, nevelési eszményképében. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk, programot szervezünk a következő évfordulókhoz kapcsolódva: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e, adventi – karácsonyi ünnepségek. a 8. osztályosok ballagása, illetve a nemzetiségi nap, Föld napja. Hagyományőrző német nemzetiségi tevékenységek: Községi búcsú, Márton-nap, német nemzetiségi nap, adventi-, karácsonyi-, újévi ünnepkör, farsang, farsangtemetés, húsvéti-pünkösdi népszokások, nyári táborok. A német és a német nemzetiségi nyelvet választó tanulók két kultúra elsajátításának részesei, így az ezt választó tanulók szülei vállalják az ezzel járó kötelezettségeket is. A műsorok, ünnepségek programjainál törekszünk arra, hogy a német és magyar kultúra értékeit egyaránt megismerjék tanulóink. Azok a tanulók, akik a német nemzetiségi nyelv tanulását, a hagyományok megőrzését választják, két kultúra értékeivel gazdagodnak. Ötévenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerülhet kiadásra Évente megjelentetjük a Szülői Tájékoztatót az iskola életéről Iskolánkat bemutató kiadványt biztosítunk a leendő első osztályosok szüleinek, az iskola iránt érdeklődők számára
42
A nemzetiségi hagyományok megőrzését, átadását segíti a községi Német Kisebbségi Önkormányzat, minden tanévben egyeztetjük a hagyományőrző tevékenységet. A nemzetiségi tánccsoport hagyományőrző tevékenységét is segítjük. b.) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Minden tanévben legalább egy alkalommal Diákfórumot szerveznek, az iskola igazgatójának részvételével. c.) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően -ha a szülők igénylik -az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-5. évfolyamon napközi otthon, a 6- 7. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis otthoni csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik. d.) Diákétkeztetés. A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára -igény esetén –ebédet (tízórait) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a napközis nevelő által nyilvántartottak alapján postai csekken kell befizetni a megadott határidőig a befizetést igazoló csekket be kell mutatni a napközis nevelőnek. Az étkeztetéssel, hiányzással kapcsolatos egyeztetéseket az iskolatitkár végzi. A tanulók étkezését a fenntartó által megbízott önálló vállalkozó biztosítja. e.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére szükség szerint felzárkóztató órát szervezünk, fejlesztő pedagógusok, logopédus, pszichológus segíti őket rendszeresen. A pszichológus és a fejlesztő pedagógusok munkáját igény és lehetőség szerint biztosítjuk a felső tagozatban is. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról -a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével -minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt, a sajátos nevelési igényű tanulóknak a felső tagozatban is biztosítjuk a fejlesztő foglalkozásokat. f.) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi 43
testedzésének lehetőségét, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Külön figyelmet fordítunk a labdarúgásra és a kézilabdára. g.) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról -a -felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével -minden tanév elején, az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola) dolgozója, de megfelelő képesítéssel rendelkezik, a tanulókért a foglalkozásokon személyes felelőséggel tartozik. A képzőművészeti, kézműves, színjátszó, báb tevékenység vagy szakköri keretben, vagy a művészeti alapiskola keretében valósul meg, az éves munkatervben meghatározottak szerint h.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, kulturális stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i.) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szülői, tanulói igények figyelembevételével több kirándulás is szervezhető. j.) Erdei iskola. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy -egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Külföldi nyelvi táborok, sítáborok, nyári táborok -a költségeket a szülők fedezik, a részvétel önkéntes. k.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának 'feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Ezeken a foglalkozásokon való részvétel -ha az költségekkel is jár -önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
44
l.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház -és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m.) Iskolai könyvtár Jelenleg a tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható könyvtár segíti a művelődési házban, de törekszünk az iskolai könyvtár működési feltételeinek kialakítására is. n.) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók -tanári felügyelet mellett -egyénileg vagy csoportosan használják. o.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak -az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül -hit -és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, területi nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal a megfelelő létszámú első osztály; illetve felzárkóztató órák az alsó tagozatban – felzárkóztató, fejlesztő pedagógusok alkalmazása az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése nívócsoportos oktatás a felzárkóztató órák a napközi otthon a tanulószoba a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai a családlátogatások a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése magántanulókkal való foglalkozás, felzárkózás segítése felzárkóztatás a nem szakrendszerű oktatás keretein belül
45
4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása a tehetséggondozó foglalkozások az iskolai sportkör, tánccsoport a szakkörök versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) a szabadidős foglalkozások (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a továbbtanulás segítése A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 1. Intézményi stratégia a beilleszkedési, magatartási zavarral küszködő gyermekek segítésére. A neveléslélektannak és a pedagógiának egy összefogott rendszerrel kell dolgoznia ahhoz, hogy a gyerekek személyiségét érintően viszonylag könnyen és megbízhatóan tudjon tájékozódni. Szempontunkból a Maslow munkáiban kifejtett szükségletrendszer alkalmazását tekinthetjük eredményesnek. Maslow hierarchiát állít fel az emberi szükségletek ("need" -ek) területén. Szerinte a szükségletek -normális személyiségfejlődés esetén -azonos sorrendben jelentkeznek, s ebben a sorrendben törekszenek kielégülésre. Ha az alacsonyabb szükségletek nem elégülnek ki, a személyiség nem is juthat el a magasabb rendű szükségletekig. E felsorolás csak jelzi az egyes szükségletcsoportokat, amelyek tartalma továbbbontható. Így pl. a nevelés lélektani ill. pedagógiai felhasználásra ki kell egészítenünk és az alábbi elemeket is be kell sorolnunk az egyes kategóriákba: A személyiség színvonalát szükségleteinek, érdeklődéseinek és ideáljainak, vagyis motívumainak a színvonalával lehet megmérni. Problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akiknek a magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható, helyes magatartástól és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet nálunk eredményt elérni. Különleges, egyéni bánásmódot kell velük kapcsolatban alkalmazni. Ezzel a tanuló közösségi viszonyulásait is segítjük rendezni. A pedagógusnak meg kell ismerni őket, és mindegyikkel ennek megfelelően kell bánni. A nehezen nevelhetőség sokféle okból származhat és sokféle alakban jelentkezhet. A komolyabb magatartászavarral küszködő tanulószemélyiségét új alapokra kell helyezni. Részben a pozitív tulajdonságaira építve részben megkönnyítve számára a sikert kell, tevékenységét szervezni, segíteni. A legkisebb pozitívumot is azonnal jutalmazni kell. Már 46
meglevő jó tanulóközösség esetén -természetesen előkészítve -hatni kell, engedni a közösség jótékony befolyását is. A beilleszkedési zavarral küszködő gyermekek fejlesztési formái A problematikus gyermekek nevelésénél törekedni kell a személyiségzavar mielőbbi felismerésére és gyógyítására. A legcélszerűbb olyan pedagógiai légkör kialakítása, amely biztosítja a gyermeki személyiség egészséges fejlődését, s így eleve megelőzi a magatartási rendellenességek kialakulását. "Egészséges" gyermek csak egészséges és helyes családi és iskolai nevelés mellett alakulhat ki. A családot és iskolát ebben a munkában segíti a nevelési tanácsadás. A magatartási, személyiségfejlődési problémák gyakran társulnak tanulási problémákkal. Ha ezek elsősorban az anyanyelvi képességek területén jelentkeznek, érdemes fejlesztő pedagógus vagy dyslexiával stb. foglalkozó szakemberek segítségét igénybe venni. A fejlesztés mindenképpen kiscsoportos foglalkozások keretében érdemes végezni. A fejlesztés lényeges elemei a következők: -készségfejlesztés -téri tájékozódás fejlesztése -irányok szerinti tájékozódás -artikulációs gyakorlatok -szókincs fejlesztése -ritmushoz kapcsolódó készségek fejlesztése (szótagolás, hangok időtartama) A betűk ismétlését szavak olvasása követi fokozatosan, egyre nehezebb szótagsorokkal, egyre hosszabb szavakkal. -A mondatalkotás fejlesztése is fokozatos, tudatos. A tőmondatoktól analóg képsorokkal, képtörténetekkel, kiegészítésekkel lehet eljutni az összetett mondatig. Fontos a mondatok értelmezése, megértése. A szövegek olvasásának célja, hogy a közlés tartalmát, üzenetét megértse, emlékezetben tartsa a tanuló. Szókincsfejlesztés a fejlesztő óra mindegyik részében folyamatosan történik. -Az íráskészség fejlesztése: -kézügyesség -differenciált kézmozgás fejlesztése történik először Ezekkel az írás kivitelezéséhez szükséges készségeket alakítjuk ki. Képekből történő szó, illetve mondatfogalmazással, diktálással történik az írás tartalmi részének fejlesztése. A fejlesztő órák tananyaga végig fejlesztő olvasó-író részből áll. Az órák mozaikszerűen tevődnek össze. Az óra céljától függ, hogy mikor melyik elem kap nagyobb hangsúlyt benne. 5. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok -A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak is egyik célja a gyermek -és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése 47
-Minden pedagógus közreműködik a gyermek -és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében -Az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek és ifjúságvédelmi felelős működik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek és ifjúságvédelmi munkáját Feladata: -a tanulók és szülők tájékoztatása a lehetőségekről, ahová fordulhatnak problémák esetén -családlátogatásokon való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében -a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti ennek tevékenységét -anyagi veszélyeztetettség esetén a gyermekvédelmi támogatás megállapításának kezdeményezése, egyeztetve az iskola igazgatójával -tájékoztatás nyújtása a szabadidős programokról a tanulóknak Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén fel kell ismerni és fel kell tárni a tanulók problémáit: meg kell keresni a problémák okát segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval gyermekjóléti szolgálattal családsegítő szolgálattal polgármesteri hivatallal gyermekorvossal, egészségügyi dolgozókkal továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását
a felzárkóztató foglalkozások a tehetséggondozó foglalkozások az indulási hátrányok csökkentése a differenciált oktatás és képességfejlesztés a pályaválasztás segítése a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése a családi életre történő nevelés 48
a napközis és a tanulószobai foglalkozások az iskolai étkezési lehetőségek az egészségügyi szűrővizsgálatok a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás) szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról 6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik
a megfelelő létszámú első osztály, felzárkóztató órák az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nívócsoportos oktatás, a nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a napközi otthon a tanulószoba az egyéni foglalkozások felzárkóztató foglalkozások könyvtárhasználat és az iskola eszközeinek használata a továbbtanulás irányítása, segítése
7. Szociális hátrányok enyhítése A/ I. A szociális hátrányokkal küzdő gyerekek feltérképezése A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek, családok száma folyamatosan nő. Iskolánkban az osztályfőnökök végzik el ezt a kutató -megismerő munkát. Ezek az információk nélkülözhetetlenek a segítségnyújtás folyamatában. II. Szociometriai vizsgálat Beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók feltérképezése III. A tanulás tanítása kulcsfolyamat helyzete A tanulással kapcsolatos nehézségek felmérése. I-II-III. felmérés adatainak alapján megfogalmazható: "Az esélyegyenlőség lehetőségei" B.) Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: a megfelelő létszámú első osztály; felzárkóztató órák az alsó tagozatban
49
az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; tanulási nehézségekkel küzdő tanulók folyamatos képzése; szakemberek előadásai évfolyamokon; egyéni korrekciók a nívócsoportos oktatás, a nem szakrendszerű oktatás az 5-6. évfolyamon a felzárkóztató órák a napközi otthon a tanulószoba a diákétkeztetés a felzárkóztató foglalkozások az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése a családlátogatások a továbbtanulás irányítása, segítése az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek elveinek, mértékének meghatározása, tanévenkénti pontosítása az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek szoros kapcsolat a Polgármesteri hivatallal és a Gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek osztálykirándulások támogatásának, táborozási hozzájárulások kritériumai drog- és bűnmegelőzési programok/szakemberek előadásai a gyermekek kérdései alapján a 7-8. évfolyamon tanévenkénti pontosítás szerint/ pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG "Magamnak tanulok, hogy magam cselekedhessek" A tehetség kibontakoztatása a tehetség felismerésével kezdődik. A tehetséges tanulóra jellemző tulajdonságok: 1. Az ismeretszerzés jellemzői: nagyon sokat tud a különböző dolgokról szókincse gazdag, szokatlan kifejezéseket is megfelelően használja beszéde folyamatos, kifejező gyorsan megjegyzi a tényeket gyorsan felismeri az ok -okozati viszonyokat a jelenségekben fellelhető hasonlóságokat és különbségeket keresi gyorsan fel tud állítani érvényes állításokat 50
jó megfigyelő és megfigyeléseit könnyen felidézi olyan helyzetekben, amikor jól tudja hasznosítani sokat olvas, szereti a felnőtteknek szóló könyveket, lexikonokat, atlaszokat, szótárakat megpróbálja a bonyolult dolgokat is megérteni, oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontja kritikusan, függetlenül gondolkodik, értékeli a helyzeteket 2. Motiváció érdeklődési körébe tartozó kérdésekkel elmélyülten foglalkozik igyekszik feladatait befejezni, zavarja, ha elfoglaltságát megszakítják mechanikusan ismétlődő feladatok untatják ha a feladat érdekli, alig igényel külső buzdítást tökéletességre törekszik önkritikus, nem elégszik meg könnyen saját munkája gyorsaságával, eredményével szívesen dolgozik önállóan, hogy elegendő ideje legyen egy probléma végiggondolására magas célokat tűz ki és a saját maga által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszi igénybe, míg feltétlenül szükséges sok "felnőtt probléma" érdekli már kisiskolás korában 3. Kreativitás sokféle és sokszor szokatlan kérdéseket tesz fel, majd azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaz meg egy probléma megoldásakor több megoldási lehetőséget is felsorol gyakran, szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns, okos válaszokat ad véleményét mindig kinyilvánítja gondolatban gyakran végigjátszik szituációkat és megváltoztatja azokat jó humorérzéke van kifejezetten érdeklődik a kreatív tevékenységek iránt szereti a szépet, a művészi részleteket is észreveszi eredeti, színes fantáziavilága van 4. Szociális viselkedés sokat foglalkozik olyan fogalmakkal, mint igazságos-igazságtalan, jó-rossz nem fél attól, hogy más legyen, mint a többiek bátran vállalja a konfliktusokat is egyéniség, megy a maga útján nem fogad el tekintélyalapon véleményt anélkül, hogy azt kritikusan át ne gondolná, elemezné felelősséget tud vállalni, tervezésben, szervezésben megbízható barátait hasonló képességűekből válogatja jól tud beszélgetni idősebbekkel nyitott mindenféle problémára 51
A tehetség típusai: intellektuális művészi pszichomotoros vezetői Feladatok a tehetséggondozás területén: Nem elegendő, hogy tanítványaink csak és kizárólag egy-egy tudományág ismereteit sajátítsák el, s azt "gépiesen" visszaadják, hanem az önálló, alkotó gondolkodás képességét is ki kell alakítanunk. Motiválnunk kell őket arra, hogy értsék meg a körülöttünk állandóan változó világot. A felszíni jelenségek észrevételén túl legyenek képesek a lényegi dolgok felfedezésére, az összefüggések önálló felismerésére. Döntő fontosságú teendő, hogy tanítsuk meg őket tanulni, s tudatosítsuk, hogy a tanulást, mint folyamatot, sohasem lehet befejezni. Rá kell ébreszteni a gyermekeket arra is, hogy a tudás valóban érték, ami nem attól válik azzá, hogy azt a külvilág minként használja, hanem attól, hogy a személyiség részévé, belső lényegi elemévé válik. Ne csak a tankönyvet, illetve a tanárt tekintsék a tudás "egyedüli" forrásának, hanem önállóan is használni tudják a különböző ismerethordozók (könyvtár, informatikai eszközök, INTERNET) által kínált lehetőségeket, a színház, koncert, múzeum és tárlatkiállítások iránti igényük kialakuljon és folyamatossá váljon. Az első négy évben fontos feladat az alapkészségek magas szintű kialakítása. A tanítási folyamat során nagy figyelmet kell fordítani a képességfejlesztésre, esetlegesen a felzárkóztatásra. Tudatában vagyunk, hogy minden gyermek csak saját szintjéről a neki megfelelő tempóban fejleszthető tovább. A további években, ha ezt folytatjuk, az oktatási koncepcióból célunk a jó képességű, törekvő gyerekek adottságainak felismerése és képességeinek állandó továbbfejlesztése. Seneca gondolata is megszívlelendő: "Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk". A tanulásra motivált gyerekek nyitottsága, érzékenysége lehetővé teszi -a múlt ismeretére építkező -reális és pozitív jövőkép felvázolását. Nem elég ismeret –paneleket átadni, hanem viselkedésünkkel is azt kell sugallnunk, hogy az értelmiségi személy számára a tudás birtokbavétele örömöt jelent. Ennek megfelelően egészséges versenyszellemet kell kialakítani a tanulói közösségekben. A tehetséggondozás megvalósításának módozatai: 1.gyorsítás, léptetés 2.differenciálás 3 gazdagítás, dúsítás A tehetséggondozás színterei: -differenciált oktatás alkalmazása tanórákon és azon kívüli tevékenységeknél -könyvtári órák és foglalkozások (az ismeretek bővítése minden évfolyamon) -szakkörök -szaktárgyi versenyek 52
-tanulás módszertan -számítástechnikai tanfolyam -tömegsport foglalkozás -házi bajnokságok -a pályaválasztás segítése -nyelvgyakorló külföldi utak -erdei iskola -múzeum, tárlat -színház, hangverseny -tantárgyi vizsgák -csoportbontás (matematika, anyanyelv, angol, német, informatika) Montessori-elvek alkalmazása: -az egyénhez igazított tevékenységi formák alkalmazása -a különböző adottságokat elfogadása -a tanár kísérőként működik -"te csináld, te ismerd meg, te fedezd fel " 8. Iskolai egészségnevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 1.1.Az egészségneveléshez tartozó fogalmak Egészség: A WHO az 1948-as alkotmányában kimondja: az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Egészségfejlesztés: Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja: a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatai, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék, javítsák. Egészségnevelés: A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség- és cselekvésorientált tevékenység. 53
1.2.Jogszabályi előírások Rendelkezések: A 28/2000. (IX.21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5-12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál.” (10.§ (5) bekezdés). A közoktatásról szóló törvény (a 2003. évi LXIX tv.) 2003. évi módosítása (3.) bekezdése alapján: „Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját. Az iskolai egészségnevelési programnak tartalmaznia kell az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatokat, beleértve a mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló programot is. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.” 2. Az egészségnevelés célja, feladatai Az iskola egészségnevelési terve érinti az iskola: - Pedagógiai programját, - Helyi tantervét és - a Szervezeti és Működési Szabályzatát. 2.1.
Egészségfejlesztési programok célja
Az egészségnevelés célja: - Növekedjen a születéskor várható időtartam, valamint a betegségtől mentes életszakasz hossza és javuljon az életminőség. - A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. - Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre. 2.2.
Az egészségfejlesztés feladata
Az iskolának, mint az egészségfejlesztés alapvető színterének a feladata: - A tárgyi feltételek megteremtése, amelyek az iskolákat biztonságossá és egyben az egészségfejlesztés alkalmas színterévé teszi, - az integrált egészségfejlesztési tartalmak közvetítésének folyamatos és rendszeres biztosítása, - a közoktatási intézmények minőségbiztosítási rendszerébe az egészségfejlesztési szempontok beépülésre kerüljenek (rendszeres értékelésük), - a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás lehetősége biztosítva legyen, - az iskolai egészségnevelési csoport létrehozása: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, egészségnevelő. 54
2.3.
Az egészségfejlesztő iskola
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésre álló módszerrel lehetőség szerint elősegítjük a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség és az eredményes tanulást és együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. - Lehetőség szerint egészséges környezetet, iskolai egészségnevelésünk és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosítunk, ezekkel párhuzamosan együttműködünk a helyi közösségek szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret adunk a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. - Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jólétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot és támogatja az egyéni előrejutást. - Az iskola törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését. Együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást. 3. Az egészségnevelés színterei A gyerekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását. Egészségnevelés színterei az iskola keretein belül: 1. Tanórán: - önálló tantárgyként, - más tantárgyba beépítve: egészségnevelés-tartalmú tantárgyakban: biológia, testnevelés, természetismeret, emberismeret, 55
nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, de beépíthetők az ismeretek: informatika, történelem, kémia, fizika, nem egészségnevelés-tartalmú tantárgy, lehetőség szerint illeszthető be magyar nyelv és irodalom, matematika, idegennyelv, rajz, ének, - osztályfőnöki óra keretén belül (évi 10 óra) a DADA program beillesztésével is éves munkaterv szerint. 2. Tanórán kívül: - szakköri foglalkozás, - napközis foglalkozások, - délutáni szabadidős foglalkozások, - hétvégi iskolai programok (pl: sportrendezvények, kulturális programok), - egészségnap – egészség hét, az éves munkaterv szerint - kirándulások, erdei iskolák, túrák az éves munkaterv szerint 4. Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek 1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A hagyományos egészségfejlesztés, felvilágosítás abból indul ki, hogy több és helyes tudás helyes döntésekhez, az életvezetés helyes alakításához vezet. Az egészségnevelési tananyagok az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet, valamint megoldásként a helyesnek vélt magatartásformákat kínálnak fel. A hagyományos egészségnevelési elképzelés a hatékonyság érdekében gyakran fordul az elrettentő információk átadásának, bemutatásának eszközéhez. Ennek a megközelítésnek egy másik jellegzetessége az egyoldalú közlési forma: az ismeret átadása a tanulók aktív és személyes bevonása nélkül történik. Ebbe a csoportba tartoznak a gyakran alkalmi jelleggel megszervezett iskolai felvilágosító előadások, a különböző brosúrák. 2. Rizikócsoportos megközelítés Az iskolaorvos, a védőnők bevonásával a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportokkal folytatott megelőző tevékenység (pl: túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyermekei stb.). A rizikó csoportokra irányuló egészségfejlesztő tevékenység közvetlenül kapcsolódik a betegségmegelőzés, a prevenció gondolatához. Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek valamely krónikus, nem fertőző betegség, vagy esetlegesen a szociális helyzetük szempontjából, akkor az ilyen sajátosságokkal 56
rendelkező gyerekek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot. Fontos az iskola gyermekek életkorához kötött kötelező szűrővizsgálatának rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés. Éves munkaterv szerint a védőnők, a gyógytestnevelő bevonásával. 3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciát, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Ennek a módszernek a lényege, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul kitűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Például a serdülőkori egészségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak, az éves munkatervben pontosítjuk a szükségleteknek megfelelő lehetőségeket. Iskolánk rendelkezik mentálhigiénés szakemberrel. 4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Ez a módszer a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A serdülőkori fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Azok a programok, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra tanítja a fiatalokat, hogy tudjanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, de modell–szereplőként is képviselhetik, pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Elsősorban az erre alkalmas iskolatársak bevonására törekszünk. 5. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A közösségi alapú programok nemcsak az élőhely azonosságát és életmód formáló szerepét veszik tekintetbe, hanem a tágabb értelmű politikai és társadalmi meghatározókat, realitásokat is. Ezek a programok nemcsak a diákokkal és nemcsak az iskolával foglalkoznak, hanem többféle célcsoporttal. Például: a helyi tömegkommunikáció (kábeltévé, helyi újság) segítségével a felnőttekhez eljuttatja az információkat, 57
a háziorvoson az iskolaorvoson, gyermekorvosokon keresztül elősegíti a dohányzás-leszoktató programokban történő részvételt, kortárssegítőkkel, sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamilyen oknál fogva kimaradtak az iskolából. Lényeges, hogy a különböző akciókat egymással összehangolják, ugyanis csak ebben az esetben beszélhetünk komplex egészségfejlesztésről, ez a fenntartó önkormányzat irányításával valósulhat meg. 5. Egészségfejlesztő, egészségnevelő csoport létrehozása A csoport tagjai a következők: iskolaigazgató vagy megbízottja, az egészségnevelő pedagógus, aki továbbképzésben részt vett pedagógus, testnevelő tanárok, iskolaorvos, védőnők, iskolapszichológus, diákönkormányzat-vezető, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező, szülői munkaközösség képviselője.
feltehetően
valamilyen
célirányos
6. A segítő kapcsolatok színterei 1. Szülők (család) A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programját. 2. Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet(ek) Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat. 3. Iskolaorvos, háziorvos, védőnő Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el. Iskolánk rendelkezik ezekkel a feltételekkel.
58
Az iskolaorvos és védőnő feladata: a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az érzékszervek vizsgálatát, adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, közreműködés az egészségügyi-járványügyi, a környezet-egészségügyi, a táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve, felkérésre közreműködés az egészségügyi szakértői feladatokban. Az iskola egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani: az életmód és betegség összefüggései, az iskola tanulói egészségi állapota, ennek alapján az „iskola diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok, a serdülőkori változások ismeretek, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában, környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben, az iskolát övező települések olyan lehetőségeinek ismerete, amelyek bevonhatók, segítségül hívhatók az iskolai egészségfejlesztésben. A védőnők előzetes egyeztetés szerint az osztályfőnöki órák keretén belül is végezhetik az ismeretnyújtást. 4. Iskolapszichológus A pszichológus a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tanulóknak. 5. Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek. A gyermekjóléti szolgálattal együttműködési megállapodás keretében dolgozunk. 6. Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakembere és más egészségügyi intézmények, szervezetek Az egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét. 7. Rendvédelmi szervek A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának. 59
Iskolánkban az éves munkaterv szerint a Budaörsi Rendőrkapitányság munkatársai segítik az egészségnevelést. 7. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak: önmaguk és egészségi állapotuk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége. Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Például: Gondoskodás az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről. Tájékozódás a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról. Az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak megfelelően. o Az asztalok, székek méretének igazodása a tanulók magasságához. o A megfelelő világítás. o A számítógépek elhelyezése. A gyerekek megfelelő testtartása. Az ülésrend kialakítása minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe véve. Az iskolatáska súlya ne haladja meg az optimális mértéket. A napi munkarend, az órarend tervezésénél az iskola lehetőség szerint gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről. Javaslat a tanórán belüli mozgáslehetőségek óratervi beépítésére. 7.1 Iskolai programok Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos munka hatékonyságát az segíti, ha az iskola határozott tervvel rendelkezik, amelyet az éves munkatervben pontosítunk. 60
Fontos, hogy a terv feladatokat és a megvalósításukat szolgáló tevékenységeket tartalmazzon olyan fontos területekre, mint az egészséges személyiségfejlődés elősegítése, az egészséges táplálkozás, a mindennapi alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése, a fogyatékos és hátrányos helyzetűek integrációja, az iskolán belüli bántalmazás megelőzése, a szexuális nevelés – már a pubertás időszakban, a nemi érés időpontját megelőzően. 7.2. Tanórai foglalkozások A tanórai foglalkozások a következők: 1. Szaktárgyi órák témafeldolgozása Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéssel. Ezekre a helyi tanterv tervezése során figyelmet fordítunk. 2. Osztályfőnöki órák Évi 10 óra kötelező az egészségnevelési témában. 7.3. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások az alábbiak lehetnek: 1. Napközis foglalkozások Együttműködés a tanítók, szaktanárok és a napközis nevelő között, kitűnően egészítheti ki a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. 2. Délutáni szabadidős foglalkozások Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások az éves munkaterv szerint. 3. Egészségnap Az iskola egészét átfogó előre tervezett programok az aktuális feladatoknak megfelelően az éves munkaterv szerint. 4. Hétvégi iskolai programok Sportrendezvények, kulturális programok. 5. Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok
61
7.4. Tájékoztató fórumok 1. Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató Osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakemberének bevonásával az éves munkaterv szerint. 2. Szakmai tanácskozások, tréningek Amely elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma. 7.5. Iskolán kívüli rendezvények 1. Kortárssegítő képzés – lehetőség szerint Az iskolai és az iskolán kívüli programok határesete, mert az iskola tanulóit vonja be a kortársképzésbe, de a legtöbb helyen a felkészítés színtere nem az iskola, hanem a képző intézmény. 2. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz aktualitásuk szerint 8. Módszerek Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában, meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa). Az iskola környezetének szebbé tétele, pl: rendezzünk versenyeket, készíttessünk a tanulókkal, a témával kapcsolatos plakátokat, pontozzuk az osztálytermeket, faliújságon a témával kapcsolatos cikkeket, írásokat stb. Kirándulások szervezése, tegyük lehetővé a rendszeres testmozgást, a szülőket is vonjuk be ezekbe. A szakmai munkaközösségeken belül tekintsük át a tantárgyakat, és tegyünk javaslatot, hogy az egyes tárgyakban miként jelenhet meg az egészségfejlesztés szemlélete az adott tanév munkatervében. A továbbképzésben való részvétel is fontos célkitűzés. Az ellenőrzés és értékelés módszereinek meghatározása. Ki, mit, mikor, milyen módszerrel ellenőrzi a célok megvalósítását. 62
9. Ajánlás a mindennapos iskolai testedzés programhoz (Kt. 52.§ (9-10), 53.§ (9), NAT 243/2003 (XI.17.)) Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthetőek. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontokat kell teljesítenünk: minden gyerek minden nap részt vesz a testmozgás-programban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikai helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (a 243/2003. (XII.17.) Testnevelés alapelvei és céljai); a testnevelési anyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; a testnevelés és a sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás- programban; a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai iskolánkban: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód megvalósítását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel a táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, 63
a személyes higiénia, a szexualitással kapcsolatos tudnivalókkal 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják iskolánkban: a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: testnevelés órák; játékos, egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; az iskolai sportkör foglalkozásai; tömegsport foglalkozások; a környezetismeret, a biológia, a testnevelés tantárgyak, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök (mentálhigiénés foglalkozások, csecsemőápolási, táplálkozási) túrázások; minden évben legalább egy alkalommal egy gyalog- vagy kerékpártúra vagy akadályverseny a környéken; minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal kapcsolatosan; az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele: félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásához; a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez. részvétel a Pest Megyei Rendőrség által szervezett hagyományos DADAprogramban Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon pedig a játékos, egészségfejlesztő testmozgás. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon o a heti kettő vagy három kötelező testnevelés óra, o az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, o a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A napközi otthonban és a tanulószobán o A játékos, egészségfejlesztő testmozgás.
64
9. Iskolai környezeti nevelési program 1. Fogalmak, jogszabályi előírások 1.1.A környezeti nevelés fogalma Az iskolai környezeti nevelés során a gyerekeket felkészülnek környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; kifejleszti a szándékot és képességet a környezet megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: o a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására, o összefüggő rendszerben történő értelmezésére, a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére, o a problémák megkeresésére, okainak megértésére, o kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére, o az egyén és a közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben, o a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” 1.2.Jogszabályi előírások A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le: 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70.§ A Magyar Köztársaság területén élőknek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását – többek között – az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54.§ 1. cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésérre és ismereteinek fejlesztésére.” Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. A Nemzeti Fejlesztése Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. 65
2. A környezettudatosságra nevelés célja „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” NAT 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet 3. A közoktatási stratégiai célok figyelembevétele A környezeti nevelés programjának elkészítésekor figyelembe kell venni a következő közoktatási célokat: 1. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén A környezetről szóló tudás megszerzése során a diákok életközeli helyzetekben gyakorolják, erősítik az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztési folyamatában is nélkülözhetetlen kompetenciákat (pl. értő olvasás, tudományos adatgyűjtés és elemzés, információszerzés emberektől). 2. Az oktatás esélyegyenlőtlenségének mérséklése A hagyományos óraszervezéstől eltérő tanulási formák sok lehetőséget adna azon diákok érvényesülésére, fejlődésére, akiket a hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. A környezeti nevelés módszertani kínálatában a sajátos nevelési igényű tanulókat jól segítő módszerek is fellelhetők. 3. Az oktatás minőségének fejlesztése A környezeti nevelésben alkalmazott módszerek sokfélesége és nem hagyományos jellege elősegíti a tanítás- tanulás folyamatának módszertani megújulását. 4. A pedagógus szakma fejlődésének támogatása A környezeti nevelés az egyik legdinamikusabban fejlődő területe a pedagógiai gyakorlatnak, így az azzal való foglalkozás nagymértékben támogatja a pedagógusszakma fejlődését. 5. Az IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásának fejlesztése
66
A környezeti problémák globális és nemzetközi jellegéből következik, hogy már ma is számos információtechnológiára alapozott nemzetközi környezeti nevelési program, lehetőség áll a pedagógusok rendelkezésére. Mindezen programokba való bekapcsolódások nem csak az IKTalkalmazások fejlesztését segíti elő a környezeti nevelés mellett, hanem – nemzetközi jellegük miatt – a nyelvtanulás előmozdítói is. 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása A környezeti nevelési tevékenységekhez rendelkezésre álló pályázati források hozzásegítik az iskolát a tanulás tárgyi feltételeinek és környezetének javításához.
4. A környezeti nevelés program javasolt témái, elemei (Részletes pontosítás az éves munkatervben) TÉMA I. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai A javasolt elemek tantestületi döntéstől függően lehetnek a program részei vagy annak előkészítő dokumentumai. II. Jövőkép, alapelvek, célok III. Tanulásszervezési és tartalmi keretek
IV. Módszerek V. Taneszközök VI. Iskolai környezet
ELEMEK törvényi háttér, szabályozók, helyzetelemzés, helyzetkép: - belső: az iskola, - külső: a település, a helyi értékek és a régió. erőforrások számbavétele: - személyi (humán), - anyagi. tanórán kívüli foglalkozások, tanórai foglalkozások - hagyományos tanítási óra, - nem hagyományos szervezésű tanóra hagyományos, interaktív, élményközpontú, megújuló az iskolaépületek és azok működtetése, az iskolai életvitel 67
VII. Kapcsolatrendszer, kommunikáció VIII. Minőségfejlesztés IX. Pedagógustovábbképzés X. Mellékletek
belső (faliújság, iskolarádió stb.), külső (helyi és területi média). értékelés belső (intézmény), külső (település stb.). Kistérségi, helyi környezetvédelmi program
4.1.1. A környezeti nevelés program elkészítésének alapjai 1. Törvényi háttér, szabályozók A törvényi háttér vegye számba mind a környezeti neveléssel foglakozó törvényi helyeket, mind az oktatással kapcsolatos jogszabályokat a környezeti nevelés szempontjából. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45.§ (5) bekezdése szabályozza a környezeti nevelés során gyakran használt tanulásszervezési módok (pl. projekt, témahét) iskolai megjelenését. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosítása (114. § (4)) után csak akkor lehet kötelezővé tenni az erdei iskola programot, tanulmányi kirándulást stb., ha az intézmény (a fenntartó) a tanulók költségét átvállalja, vagy az iskolaszék, annak hiányában a szülői szervezet nyilatkozik arról, hogy ennek költségét átvállalja. Iskolánk így nem teszi kötelezővé az erdei iskola programját, de az alsó tagozatban szülői hozzájárulás esetén minden tanévben megszervezi azt. 2. Helyzetelemzés, helyzetkép a) Az iskola Az iskola rövid története (lásd melléklet) Az iskola helye és épülete Az iskola működtetése környezeti nevelési szempontból b) A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán: A tanórákon hozzá kell rendelni az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik témát hogyan kell feldolgozni. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is célszerű felhasználni, hogy a tanítás élményszerű legyen. Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket az adott tanórákon kell megtanítani az adott tantárgyak szaktermeiben. 68
Nem hagyományos tanórai keretekben Erdei iskola Múzeumlátogatás stb. 3. Erőforrások számbavétele a) Személyi erőforrások: Tanárok:
Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Feladatuk: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció stb.
Diákok:
A diákok feladata, hogy vigyázzanak a környezetükre és figyelmeztessék társaikat a kultúrált viselkedésre. Feladatuk továbbá, hogy tantermek, zöld területek rendezése, hulladékgyűjtés, saját terem gondozása stb.
Technikai dolgozók, ügyviteli dolgozók: Munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelés programjának. Feladatuk: szelektív gyűjtés segítése, program segítése stb. Iskolaorvos, védőnők: tervszerűen segítik a környezeti nevelést. Mentálhigiénés szakember, fejlesztő pedagógusok különös gondot fordítanak az SNI- tanulók környezeti nevelésére. Iskolapszichológus: Felméréseivel, és azok elemzésével segíti környezeti nevelési munkáját. Fenntartó:
A fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából igen fontos.
Szülők:
Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván.
Civil szervezetek, helyi Környezetvédelmi Egyesület, Esztergomi Múzeum: Szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti munkájukat. Hivatalos szervek: Egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. 69
b) Anyagi erőforrások:
Iskolai tanulói keret Alapítvány (Corvinus, Dauner-Ringler) Pályázatok Fenntartó Saját bevétel: pl. teremkiadás.
4.1.2. Jövőkép, alapelvek, célok Alapelvek, jövőkép: az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt, segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését, a testi-lelki egészség megőrzése stb. A környezeti nevelés célja: környezettudatossá nevelni a diákokat, a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel kialakítása, megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat mindennapi életvitelünk során érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük állapota iránt, tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, együttműködés, alkalmazkodás és segítő életmód kialakítása, az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás fejlesztése stb. Az iskola rövid távú céljai: A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! Erősítésre kerüljenek a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői! Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés, stb.) Fontos legyen a vízzel, villannyal, gázzal való takarékoskodás! (fűtés) A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői! Fejlődjön a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódja, az önálló ismeretszerzés képessége, megalapozva az élethosszig tartó tanulást! Erdei iskolák, természetvédelmi versenyek szervezése stb. 70
Készségek, melyek kialakítása, fejlesztése szükséges a cél elérése érdekében: problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, kommunikáció, médiahasználat, állampolgári részvétel és cselekvés, értékelés és mérlegelés készsége. 4.1.3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 1. Hagyományos tanórai foglakozások a) Tanórák: Testnevelés, Magyar nyelv és irodalom, Történelem, Német nemzetiségi nyelv, Idegen nyelvek, Matematika, Fizika, Földrajz, Biológia, Kémia, Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Környezetkultúra, Médiaismeret, Tánc és dráma, Technika és életvitel, Informatika. Kiemelten: Környezetismeret, Biológia, Földrajz, Kémia b) Osztályfőnöki órák 2. Tanórán kívüli foglalkozások Szakkörök Táborok: sí, erdei, kézműves, és egyéb táborok Terepi munka: tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok, akadályversenyek stb. Múzeum, állatkert, nemzeti parkok, stb. látogatása, Projektek az éves munkaterv szerint, Témanap, témahét az éves munkaterv szerint, Kiállítások: környezet- és egészségvédelem témában, DADA programok, egészségvédelmi, környezetvédelmi előadások, h) Szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés, i) Diák önkormányzati nap keretében, j) Könyvtári foglalkozásokon. a) b) c) d) e) f) g)
4.1.4. Módszerek A környezeti nevelés szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységközpontú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. A módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni: az életkori sajátosságokat, ne csak az iskolán belül, hanem az iskola keretein kívül is legyenek hatással, 71
minél több tanuló kerüljön bevonásra, a lehető legtöbb tevékenység a természetben legyen, sok élményt nyújtson a tanulóknak, személyes megtapasztaláson alapuljanak, játékosság jellemezze.
A környezeti nevelést szolgáló módszerek: játékok (szituáció, drámajáték, memóriafejlesztő), projektek (pl: savas eső mérése), riport (pl: kérdőíves felmérés), terepgyakorlati módszerek (terepgyakorlatok, térképkészítés, célzott megfigyelések, mérések, táborok), aktív kreatív munka (természetvédelmi munkák, madárvédelmi feladat, szelektív hulladékgyűjtés, rend- és tisztasági verseny, pályázatok, versenyek és kiállítások rendezése, újságkészítés, kutatómunka), művészetek (vizuális művészetek a környezeti nevelésben, esztétikai érzékenység fejlesztése). 4.1.5. Taneszközök Az iskolában rendelkezésre álló taneszközök: a)
b) c)
Környezetvédelmi vizsgálódáshoz: Pl.: mérőhenger, kémcsövek, szűrők, olaj, indikátorok, levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközök, stb. a kémia és biológia szaktermekben. Az elsősegély alapvető felszereltsége: Pl.: sebtapasz, steril kötszer, kötöző kendő, biztosítótű, olló, csipesz, stb. Applikációs képek: Pl.: veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, videofilmek, CD-k, könyvek, prospektusok, stb.
4.1.6. Iskolai környezet Példamutató iskola környezet: tantermek, folyosók, udvar, „zöld” jellegének kialakítása, anyag és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködés, a pedagógusok, a dolgozók példamutatása, kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, szelektív hulladékgyűjtés, papírgyűjtés, iskolai, községi médiumok „zöld” rovatai, stb.
72
4.1.7. Kapcsolatrendszer, kommunikáció 1. Iskolán belüli kommunikáció formái Az iskolán belüli kommunikáció formái lehetnek: munkaértekezletek, házi dolgozat készítése, kiselőadások, poszterek készítése, iskolarádió, faliújság, szórólapok, egyéni beszélgetések, felelősök rendszere az osztályközösségekben és a DÖK-ön belül. 2. Iskolán kívüli kommunikáció formái Az iskolán kívüli kommunikáció formái lehetnek: tájékoztató füzet, szülői értekezlet, iskolaszék, megbeszélések, SZM megbeszélések, szórólapok a lakóknak, kábeltévé, helyi újság bevonása, környezetvédelemről szóló cikkek, rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése stb. 4.1.8. Minőségfejlesztés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. A környezeti egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Nem is egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg. Ellenőrző – értékelő tevékenység szempontjai: Mindig biztosítani kell a javítás lehetőségét. Az értékelés során a nevelőknek körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat kell adnia, melyek tükrözik a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat kell adnia a továbblépéshez. Fontos az összefüggések meglátásának segítése. 73
4.1.9. Pedagógus-továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás minden pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismertekben való fejlődést. a) Belső továbbképzés: nevelési értekezletek, tanfolyamok, tapasztalatcserék iskolák között, tanulmányutak stb. b) Külső továbbképzések: városi, megyei, országos konferenciákon való részvétel rendezvényeken való részvétel akkreditált továbbképzések stb. 4.1.10. Mellékletek – Kistérségi, települési környezetvédelmi program 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai iskolánkban: a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával a földi rendszer egységével a környezetszennyezés formáival és hatásaival a környezetvédelem lehetőségeivel lakóhelyük természeti értékeivel lakóhelyük környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan. 2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a környezetismeret, a biológia, a földrajz, technika tantárgyak, valamint az ötödiknyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; a környezeti nevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások: lehetőség szerint minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra, a környezeti értékek felfedezésére; minden évben a „Föld napja” alkalmából történő megemlékezés, a környezetvédelemmel kapcsolatos játékos vetélkedő vagy 74
akadályverseny; a helyi környezetvédő egyesület bevonása, a tanulók felkészítése, szárazelemgyűjtés megszervezése az iskolában; az alsó tagozatban önköltséggel látogatás a Fővárosi Állat- és Növénykertben, valamint a budapesti Mezőgazdasági Múzeumban javasolt, szelektív hulladékgyűjtés. az éves munkatervben pontosítottak szerint részvétel az Erdei iskola programjában az éves költségvetésben jóváhagyott feltételek szerint A környezettudatos szemléletmód kialakításában az erdei iskola fontos szerepet kap. Iskolánk lehetőséget ad arra, hogy szorgalmi időben az osztályok 5 napos programon vegyenek részt, melyet a szülőkkel előtte egyeztet. Az erdei iskola célja, hogy hazánk természet és kulturális értékeit megismertesse a gyerekekkel. Tapasztalatokat szerezzenek, közvetlen kapcsolatba kerüljenek a környezetükkel, annak aktív részesei legyenek. Ezt a munkát külső szakértők és önkéntesek is segítik. Az erdei iskola a tanulók részére önköltséges áron szervezhető. A környezeti nevelés keretében kerül sor a fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátítására is. Az elsajátítandó fogyasztóvédelmi ismereteket a tantárgyak adta lehetőségeken belül a szakmai munkaközösségek éves munkatervükben, illetve a tanmenetükben pontosítják. Például: Matematika:százalékszámítás, kamatos kamat, hitel, betét, THM, nettó, bruttó, ÁFA, arány – arányosság, üzemanyag fogyasztás, közüzemi számla Fizika:
mérés, mértékegység, elektromos fogyasztás, hatásfok, gazdaságosság
Informatika: fogyasztás, költségvetés (Excel), elektronikus kereskedelme, internetes veszélyforrások, fogyasztóvédelem Magyar nyelv és irodalom
reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái
Történelem: EU-fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelme, a reklám története Kémia:
élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E számok, vegyszer maradványok), háztartási vegyszerek, kozmetikumok tudatos használata
Biológia:
génmódosított élelmiszerek, táplálkozási kiegészítők, egészséges táplálkozás
Földrajz:
eltérő fogyasztási szokások
Technika:
áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései fogyasztói társadalom jellemzői, reklám és hulladék reklám és média
Rajz:
Projektek: vásárlási szokások érdekvédelem, reklámkritika, médiafigyelés Különösen a nem szakrendszerű tanórák keretében. 75
Vl / 1. A SZÜLŐK, A TANULÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI
ÉS
A
PEDAGÓGUSOK
1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója vagy helyettesei, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója vagy helyettesei az iskolagyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, szükség szerint az iskolarádión keresztül a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon és az osztályfőnöki megbeszéléseken 2. A tanulót és a tanuló szüleit fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. Szükség esetén az iskolai telefonon a szülővel megbeszélhető az esetlegesen felvetődő probléma pl: a tájékoztató füzet hiányában. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein Iskola honlapján A szülők és pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok adnak lehetőséget: a/ Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. A családlátogatásra -szükség szerint -a szülővel történt egyeztetés után kerülhet sor. A családlátogatás során feltárt jelentősebb problémáról az iskolai gyermek és ifjúságvédelmi felelőst is tájékoztatni kell, aki szükség esetén az igazgatóval történt egyeztetés után további intézkedést foganatosít. Szükség esetén a gyermekvédelmi felelős és az iskolavezetés is kezdeményezhet családlátogatást. A gyermekjóléti szolgálat is felkérhető szükség szerint problémás esetben a családlátogatásra. 76
b ) Szülői értekezlet Feladata:
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együtt működés kialakítása a szülők tájékoztatása : az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről az országos és helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól a helyi tanterv követelményeiről, a házirendről, a tanév első szülői értekezletén a szaktanárok bevonásával /javasolt az év első szülői értekezleten a szülőknek az osztályközösség szabadidős programjairól, a tervezett kirándulásokról dönteni, / a következő tanévben használatos tankönyvekről, iskolai felszerelésekről, illetve ezek várható áráról (minden tanévben május közepéig) az iskola és szaktanárok értékelő munkájáról saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása.
A szülői értekezletre legalább a tanév elején, félévkor és május második felében sor kell keríteni, de a pedagógiai, osztályközösséggel kapcsolatos feladatok céljából bármikor összehívható. A szülőket a szülői értekezletről legalább egy héttel az értekezlet előtt tájékoztatni kell. Az iskolavezetés szülői értekezletet tart minden tanévben a leendő elsőosztályosok szüleinek, valamint igény szerint az oktató-nevelő munka során felmerülő kérdések, problémák megoldása céljából (pl. nyelvválasztás, fakultáció, csoportbontás, továbbtanulás) bármelyik évfolyamon. A Szülői Munkaközösséget a tanév elején és a tanév végén tájékoztatja az iskola munkájáról. c) Fogadóóra Feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, továbbtanulás stb.). A felső és az alsó tagozatos szülők részére különböző időpontban évi 5 nevelői fogadóórát tartunk, ebben az időpontban tartja fogadóóráit az Iskolaszék is. A pedagógusok emellett egyéni fogadóórákat is tartanak szükség szerint előzetes egyeztetés alapján.
77
A fogadóórák időpontját minden tanévben az éves munkatervben rögzítjük, a szülőket a hagyományos Szülői Tájékoztató kiadványban és az ellenőrző (tájékoztató) füzetben is értesítjük a fogadóórák időpontjáról. Nyílt tanítási napok: Feladatuk, hogy a szülő betekintést nyerhessen az iskolai nevelő és oktatómunka mindennapjaiba. Megismerheti személyesen a tanítási órák menetét, tájékozódhat közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A nyílt napok aktuális időpontját az éves munkatervben határozzuk meg és a Szülői Tájékoztatóban, és az ellenőrzőben is közöljük. d) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A tanulók osztályzatait a tanítók, szaktanárok folyamatosan beírják a tanulók ellenőrzőjébe. Az osztályfőnökök havonta minden hó 10-ig ellenőrzik az előző hónap beírt osztályzatait, az osztályzatok és egyéb beírások szülői aláírását. Az adott hónap 10.-e után osztályzatok nem kerülhetnek utólag beírásra. Az ellenőrző hiányáról, az esetleges problémákról írásban vagy telefonon tájékoztatni kell az érintett szülőt. e) Szülői kérdőívek: A szülők véleményének, javaslatainak megismerésére az iskolavezetés, illetve a minőségfejlesztési irányítócsoport segítségével. A szülők kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével vagy az Iskolaszékkel. f ) Pedagógiai programismertető az 1. és 5.osztályos tanulók szülei részére az adott tanév elején ismertetjük a program alapelveit, céljait, feladatainkat, illetve a tanulók értékelésével kapcsolatos alapelveket, tudnivalókat. Az iskola alapvető dokumentumaival kapcsolatos felvilágosítást az iskola igazgatójától, helyetteseitől lehet kérni. A pedagógiai program, az éves munkaterv stb. az igazgatóhelyettesi irodában és az iskolai könyvtárban a nyitvatartási időben tekinthetőek meg. g. ) A tanulók részére készített házirend- az SZM., az Iskolaszék , a Diákönkormányzat véleményét figyelembe véve – betartásához kérjük a szülők segítséget is. Javasolt kapcsolattartási formák az együttműködés fejlesztésére 78
a szülők által tartott ismeretterjesztő órák szakkörök, osztályfőnöki órák adott témáinak szülők által történő vezetése családos kirándulások, programok szülők által vezetett közös sportprogramok, színházlátogatások közös osztálytermi szépítő, alkotó munkák pályázatokon való részvétel (hirdetés, bírálat) kiállítások szervezése a tanulók és a szülők munkáiból az iskolaújság cikkeinek, fotóinak készítése szülők segítségével szponzorálási lehetőség, bekapcsolódás az iskolát segítő alapítvány (Corvinus) támogatására
Kapcsolat a fenntartóval- Solymár Nagyközség Önkormányzati Testületével A kapcsolat fenntartása folyamatos az önkormányzat részéről a polgármester úr az iskola részéről az iskola igazgatója biztosítja a kapcsolat folyamatosságát. Az iskolát érintő ügyek tárgyalására, a képviselőtestületi ülésekre meghívják az intézmény vezetőjét. Az önkormányzati testület által hozott határozatokat, rendeleteket, utasításokat (pályázati lehetőségeket) írásban is közlik az iskola igazgatójával. Az iskola igazgatója minden tanévben beszámol a képviselőtestületnek az iskola munkájáról, eredményeiről, problémáiról. Az önkormányzati testület biztosítja az alapító okiratban megfogalmazottak szerint az iskola működését, eszközellátását, illetve az önálló gazdálkodású intézmény gazdasági működését az elfogadott költségvetésnek, illetve a pénzügyi szabályoknak megfelelően. Az iskola munkájának ellenőrzése, értékelésére az önkormányzat szakértőket, illetve erre a célra megfelelő jogosítvánnyal rendelkező belső és külső ellenőröket kérhet fel. Az intézmény munkájának értékelését, ellenőrzését a jogszabályoknak megfelelően végzik. A képviselőtestület tagjai személyesen is törekszenek az iskola életének megismerésére. Az iskolával kapcsolatos állásfoglalások, döntések előkészítésében, egyeztetésében fontos szerepe van az Oktatási Bizottságnak. A Polgármesteri Hivatal szakigazgatási szervei a törvényi szabályozásnak megfelelően tartják a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, illetve a gazdasági vezetővel. A pedagógusok, mint közvetlen partnerek folyamatosan vesznek részt az iskola munkájában. A munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja. A pedagógusok jogait és kötelességeit a munkaköri leírások tartalmazzák, amelyet minden tanév szeptember 15ig, illetve szükség szerint aktualizálni kell. A pedagógusok munkáját az iskola működési rendjének megfelelően az illetékes igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők koordinálják. A pedagógusok oktató-nevelő munkájának meghatározója a közoktatási törvény, illetve az iskola pedagógiai programja. 79
A pedagógusok együttműködését stb. a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg. A pedagógusok érdekvédelmét a Közalkalmazotti Tanács (KAT) és az Iskolaszék, illetve az illetékes szakszervezetek biztosítják. A pedagógusok a nevelőtestületi értekezleten döntenek a jogszabályban meghatározottak szerint az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatos célokról, feladatokról. A nevelőtestületi értekezleten a részvétel kötelező. A munkaértekezletekre előre meghatározott napon rendszeresen sor kerül havonta, szükség esetén kéthetente. Itt értékeli az iskolavezetés az előző időszakot, illetve itt kerül sor a következő időszak feladatainak, programjainak egyeztetésére. A munkaértekezleten a részvétel javasolt. Hiányzás esetén a pedagógus kötelessége az értekezleten elhangzottakról, a hozott döntésekről való tájékozódás. A szakmai munkaközösségek munkatervük szerint, de rendszeresen legalább havi egy alkalommal tartják foglalkozásaikat. Az újonnan belépő dolgozókkal, kollégákkal kapcsolatosan a munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja. A dolgozó személyi anyagával (diplomamásolat, TAJ szám, TB kártya, APEH -adószám) kapcsolatos iratokat, másolatokat a titkárságon tartják nyilván. Az iskola napi működésével, életével, az iskola szervezeti egységeivel, munkájával kapcsolatosan az új dolgozókat az igazgatóhelyettesek tájékoztatják. A szakmai tudnivalókról, az ezzel kapcsolatos egyeztetésekről (tanterv, tanmenetek, tankönyvek, követelmények, az értékelés, ellenőrzés módja) a szakmai munkaközösségvezetők tájékoztatják a kollégákat. Az osztályfőnökök munkáját az osztályfőnöki munkaközösség koordinálja. Az értekezletek megtartásának időpontját legalább egy héttel, rendkívüli esetben két nappal előtte jelezni kell. Az iskolavezetés hetente rendszeresen tartja megbeszéléseit. A pedagógusok kötelessége minden munkanapon munkakezdés előtt és a munka befejezését követően az A épületben a tanáriban a "hirdetőtáblán", a "hirdetőkönyvben" való rendszeres tájékozódás, illetve a helyettesítési rend áttekintése és a helyettesítéssel kapcsolatos tudnivalók egyeztetése az illetékes igazgatóhelyettessel. A naplókat, nyilvántartásokat a tanítás, foglalkozás után az A épület tanári szobájában kijelölt helyen kell hagyni. A pedagógusok folyamatos tájékozódását az előírt havi programok, a Szülői Tájékoztatóban is közölt időpontok, programok, illetve az értekezletek biztosítják. Az éves munka értékeléséről szóló beszámolókat, az éves munkatervet, illetve a pedagógiai programot, a házirendet a Szervezeti és Működési Szabályzatot, illetve az iskola életét szabályozó egyéb dokumentumokat minden pedagógusnak ismernie kell. Az érintett dokumentumok megtalálhatóak az igazgatóhelyettesi irodában, a könyvtárhelyiségben, illetve az A épület tanári szobájában. Legfontosabb közvetlen partnereink az iskola tanulói. Kapcsolatunk folyamatos. Az iskolába érkező gyerekek felügyeletét az ügyeletes nevelők biztosítják. Az osztályfőnökök kapcsolata folyamatos az osztályközösség diákjaival. 80
A tanulókkal kapcsolatos folyamatos tájékozódás, személyiségük megismerése, fejlesztése, a biztonságos iskolai tartózkodásra, mentálhigiénés fejlesztésükre az osztályfőnöknek kiemelt gondot kell fordítania. Az osztályfőnök koordinálja az osztályában tanító pedagógusok munkáját, illetve a szülők folyamatos tájékoztatását. A szaktanárok munkaköri leírásuk szerint törekszenek a tanulókkal való folyamatos kapcsolattartásra, a gyermekszereteten alapuló, de követelményeket is támasztó egyéni bánásmód elvének alkalmazására. Az iskola minden dolgozója köteles a gyermekek személyiségét tiszteletben tartva biztonságukat biztosítva segíteni az oktató-nevelő munka feladatainak megvalósítását. A tanulók probléma, sérelem esetén panasszal fordulhatnak az iskola minden pedagógusához, felnőtt dolgozójához. Amennyiben problémájukra, panaszukra első ízben nincs megoldás, keressék az osztályfőnököt, a diákönkormányzat vezető tanárát, illetve az igazgatóhelyetteseket, az igazgatót problémájuk megoldására. A tanuló balesetét az illetékes foglalkozást tartó pedagógusnak, ügyeletes nevelőnek, illetve tanulótársnak azonnal jelenteni kell az iskola titkárságán és szükség esetén el kell készíteni a baleseti jegyzőkönyvet. A tanulók tájékoztatását az osztályfőnökök, az osztályfőnöki órák, az iskolarádió, (az iskolaújság) és az iskolagyűlések, illetve a diákönkormányzat biztosítják. A tanulók érdekvédelmét a rendszeresen -munkaterv szerint - működő diákönkormányzat biztosítja. Az iskola többi dolgozójával való kapcsolatot (technikai dolgozók, ügyviteli-, gazdasági dolgozók, munkaköri leírással szabályozzák. Közvetett partnereinkkel való kapcsolatunkat – például óvodák, középiskolák az éves munkaterv szabályozza. Az óvodákkal való kapcsolatot az alsó tagozatos szakmai munkaközösség munkaterve tartalmazza. A középiskolákkal való kapcsolatot a továbbtanulás éves írásbeli eljárásrendje szabályozza, illetve a tanulókról vezetett középiskolai beválás vizsgálat teszi folyamatossá. Az iskola tanulóit, pedagógusait, a fenntartó képviselőit az iskola minden dolgozóját és partnereit kérdőívekkel keresheti meg az iskolavezetés, illetve az iskolai minőségfejlesztő csoport az iskola életével kapcsolatos véleményük, javaslataik megismerésére. Így biztosítjuk a „névtelen”, de folyamatos kommunikációt is. Partnereinkkel rendszeresen, folyamatosan illetve éves munkaterveink szerint tartjuk a kapcsolatot. A szülők részére a gyermek által az ellenőrzőbe, tájékoztató füzetbe beírt szöveget az illetékes szaktanár, illetve az osztályfőnök köteles ellenőrizni. Az iskola által kibocsátott írásbeli tájékoztatók szövegét, illetve az újságokban, a médiában közlésre szánt iskolával kapcsolatos cikkeket, szöveget, közleményt az iskola igazgatójának be kell mutatni, illetve az igazgatóhelyetteseknél az ellenőrzött szöveg másolatát el kell helyezni. Az iskola munkájával kapcsolatos panaszok gyűjtését, kezelésük, megoldásuk módját a panaszkezelési eljárás tartalmazza. A Solymári Hírmondóban az iskola életével kapcsolatosan közölt cikkek a szülők és a község lakóinak, a közvéleménynek a tájékoztatását szolgálják. 81
KÖZVETLEN PARTNEREK AZONOSÍTÁSA
SZÜLŐ Szülő, gondviselő SZMK
NEVELŐTESTÜLET: Pedagógusok Iskolavezetés Munkaközösség vezetők KAT, PSZ, PDSZ
TANULÓK: Diákok DÖK
ISKOLASZÉK ÓVODA, KÖZÉPISKOLA
ISKOLA ISKOLA ALAPÍTVÁNYA Corvinus Dauner-Ringler
NEM PEDAGÓGUS: Technikai dolgozó Gazdasági vezető Ügyviteli Iskolatitkár
FENNTARTÓ: Oktatási Bizottság Pénzügyi Iroda Szociális Iroda Műszaki Iroda
82
Helyi Kisebbségi Önkormányzat
VI / 2. PARTNERKAPCSOLATAINK, EGYÜTTMŰKÖDÉSI FORMÁK KÖZVETLEN PARTENEREK KOMMUNIKÁCIÓS ADATBÁZISA Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat
Iskolavezetés Pedagógusok Munkaköz. vezetők KAT PSZ PDSZ Tanulók Diákönkormányzat Szülők SZMK Iskolaszék Óvoda
Kommunikáci ó módja munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz. munkaterv sz.
Középiskola
munkaterv sz.
hetente havi 2 alk. havonta havonta szükség szerint szükség szerint folyamatos havonta folyamatos évi 3 alk. legalább 3 alk. folyamatos október, december, február, május
munkaterv sz.
folyamatos
munkaterv sz.
2 hetente
PARTNER
Fenntartó Okt. Bizottság Pénzügyi I. Szociális I. Műszaki I. Technikai dolgozók Gazdasági dolgozók Ügyviteli dolgozók
Kommunikáció gyakorisága
Kapcsolattartó Beosztás igazgató iskolavezetés igazgatóhelyettes KAT elnök PSZ titkár PDSZ titkár osztályfőnökök DÖK elnök igazgatóhelyettes igazgató igazgató igazgatóhelyettes igazgató, igazgatóhelyettes, 8.o. osztályfőnök, pályaválasztási felelős igazgató, okt.biz. tagja, gazd.vezető igazgató KAT elnök igazgató gazdasági vezető
84
A kapcsolattartó személyeket évente az éves munkatervben pontosítjuk. KÖZVETETT PARTNEREK KOMMUNIKÁCIÓS ADATBÁZISA Hunyadi Mátyás Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Kapcsolattartó Komm. PARTNER Komm. módja gyakorisága beosztás rendeletek folyamatos igazgató OM szabályzatok hat.idő sz. igazgatóhelyettesek levelezés rendeletek folyamatos igazgató Jogalkotó szabályzatok hat.idő sz. KAT PSZ PDSZ szervezetek levelezés Gyermekjóléti együttműk. folyamatos igazgató Szolgálat megáll. hetente GYIVI levelezés folyamatos igh. + mkv. OKÉV, OM egyeztetés mérésirányító levelezés folyamatos int.sz. igazgató Nevelési Tanácsadó egyeztetés GYIVI hírközlő folyamatos igazgató PEMPSZI levelezés hat.idő sz. igazgatóhelyettes MNOÖK megbeszélés folyamatos, igazgató Helyi Német egyeztetés munkaterv szerint NKÖ vez. Kisebbségi Önkormányzat megbeszélés folyamatos igazgató Műv. Ház egyeztetés igazgatóhelyettes munkaterv megbeszélés Vizsga előtt angol és német ITK szakos kollégák egyeztetés folyamatos könyvtáros Könyvtár könyvtári ó. Iskolaorvosok egyeztetés folyamatos igazgatóhelyettes Védőnők szükség szerint Fogorvos megbeszélés folyamatos igazgató Egyházak egyeztetés havonta igazgatóhelyettesek egyeztetés folyamatos igazgató Iskolaszék munkaterv évi 5 alk. cserekapcsolat Igény szerint igazgató Testvériskola Mkv. megbeszélés folyamatos igazgató Falukör egyeztetés tag 85
Falumúzeum
megbeszélés egyeztetés levelezés
folyamatos havonta folyamatos hat.idő sz.
ismertetés megrendelés megrendelés
évente félévente Folyamatos, igény igazgató, sz. könyvtáros havonta igazgatóhelyettes havonta igazgatóhelyettes folyamatos Igazgatóhelyettes, múzeumvezető folyamatos testnev.tanár, igazgató folyamatos igazgató
TÁKISZ Tankönyvkiadók Szakkönyvkiadók Solymári Hírmondó Fix Pont Kiadványok Sportcsarnok Alapítvány tám. /Corvinus, DaunerRingler/ Rendőrség M-POL Polgárőrség Cégek, vállalkozók Konyha Konyhát kiszolgálók
újságcikkek újságcikkek Beszerzés, terjesztés megbeszélés egyeztetés megbeszélés
múzeum vez. igazgató, isk.titk., igazgatóhelyettes, gazdasági vezető Tk.felelős
Egyeztetés, megbízás Szerződés szerint egyeztetés szerződések sz. megbeszélés
folyamatos
igazgató
folyamatos
megbeszélés ellenőrzés
Folyamatos munkaterv sz.
Igazgató, gazd.vezető Igazgató, iskolatitkár Igazgató, gazd.vezető
folyamatos
86
Pedagógiai Program II. rész
Helyi tantervek Készítették (adaptálták): a szakmai munkaközösségek
HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK
1. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2003 = a 2003. szeptemberétől – a tanulók kötelező óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 = a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített 2004. szeptemberétől érvényes helyi tanterv.
87
ÉVFOLYAM 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004 H2004 H2004 H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
H2004
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
HK2003 HK2003 HK2003 HK2003
HK2003 HK2003 HK2003
HK2003 HK2003
Az iskola helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei nagyrészt megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Iskolánkban a tanulók idegen nyelvként az angol valamint a német nyelv tanulását választhatják. Iskolánk a nem kötelező (választható) tanítási órákon „Angol nyelv” és „Informatika” tantárgyak tanulását biztosítja az erre jelentkező tanulók számára.
88
II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI AZ SZMSZ-BEN SZABÁLYOZOTTAK. III. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELE A helyi tantervben rögzített minimum követelmények teljesítése A szövegesen értékelt tantárgyakbó1 legalább a gyengén megfelelt minősítést illetve minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz a 4-8. évfolyamon. ha a tanuló a 4.-8. évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgybó1 szerez „nem megfelelt” vagy elégtelen minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet ha a tanuló a 4.-7. évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez nem felelt meg vagy elégtelen minősítést, az évfolyamot ismételni köteles, a rendelkezések szerint a 8. évfolyam befejezése nélkül tovább mehet középfokú intézménybe ha a tanuló az első évfolyamon első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és tanulmányait az első évfolyamon folytatja a szülő kérésére indokolt esetben – betegség, hiányzások, stb. – a tanuló a tanévet osztályozás, értékelés nélkül megismételheti. Az évismétlést az iskola igazgatója engedélyezheti. A kéttannyelvű német osztályokban tanulók a 4. évfolyam végén írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek, melynek célja annak eldöntése, hogy képes-e a tanuló felső tagozatban a történelem német nyelvű tanulására is. A tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a tanév végi osztályzat megállapításához, a magasabb évfolyamba történő lépéshez, ha az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgybó1 a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott magántanuló volt. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga területei illetve az értékelendő tantárgyak a következők: 89
1. évfolyam 2-4.évfolyam
magyar nyelv és irodalom, matematika magyar nyelv és irodalom, matematika, természetismeret 5-6.évfolyam magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret 7-8.évfolyam magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földünk és környezetünk IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI A tanulók felvételéről a tankötelezettségi törvény rendelkezéseinek megfelelően az iskola igazgatója dönt. Iskolánkban felvételt nyernek a körzetünkbe tartozó állandó lakhellyel rendelkező tanulók, valamint egyéni elbírálás alapján a körzeten kívüli elsősorban a szomszéd községekben, és a szomszédos budapesti kerületekben lakó tanulók. Továbbhaladásuk biztosításához szükség esetén az iskola igazgatója elrendelheti különbözeti vizsga letételét a szükséges tantárgyakból. Biztosítjuk a magántanulók foglalkoztatásának lehetőségét is a törvényi előírásoknak megfelelően. A más körzetből érkező problémás magatartású és gyenge tanulmányi előmenetelű tanulók felvételénél az igazgató kikéri az osztályfőnökök, illetve a szakmai munkaközösség-vezető véleményét is. V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
90
3. A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv (a 2- 8. évfolyamon), matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz ellenőrzésénél: az 1-4. évfolyamon, az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek, a kéttannyelvű német osztályokban a 4. évfolyamon írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek a nevelők a tanulók munkáját szóban és írásban is ellenőrzik az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak 4. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében minden tanuló félévente legalább egyszer felel szóban. az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének szempontjait a szakmai munkaközösségek határozzák meg. 5. A nevelők, a tanulók a tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak -fejlődtek-e, vagy hanyatlottak- az előző értékelés óta.
A számonkérés formái a felső tagozatban 1. A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel, illetve minősítő szöveges értékeléssel kell értékelni, kivéve az 5. évfolyamon szeptember hónapban az alsó és felső tagozat közötti átmenet megsegítése érdekében. Ebben az időszakban a tanulók lehetőséget kapnak a megajánlott érdemjegyek elfogadására. A tanulók írásbeli munkáit az év folyamán a témazáró, felmérő és nagydolgozatokat 2 évig a szaktanárnak, a tanítónak meg kell őriznie. 2. A témazáró jegy a félévi és év végi eredménybe kétszeresen számít bele. 3. A tanulók a témazáró dolgozatot hazaviszik, és aláírva következő órára vissza kell hozniuk. 91
4. A tanuló által szerzett érdemjegyekről, illetve a szöveges minősítésről, a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató füzeten keresztül. A tanuló a szerzett jegyeit a szaktanárral aláíratja. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 5. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők: Informatika tantárgyból is érdemjegyet kapnak a 2010/2011-es tanévtől a III. pont szerint. A nem szakrendszerű oktatásban részt vevő tantárgyaknál az értékelés a következőképpen történik: - ha a szakrendszerű tantárgy mellett szerepel, a nem szakrendszerű százalékos értékelése (év eleji, félévi, év végi esetenként évközi) beleintegrálódik a szakrendszerű tárgy érdemjegyébe. - ha az illető tantárgy teljes egészében nem szakrendszerű keretek között zajlik, érdemjeggyel értékelünk. A nem szakrendszerű értékelés bármely formája zöld színnel történik, így könnyen megkülönböztethető. I.
Humán tárgyakból Teljesítmény 0 - 40 % 41 -60 % 61 -75 % 76 -90 % 91 – 100 %
II.
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2 ) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
Reál- és természettudományos tárgyakból Teljesítmény 0 - 30 % 31 -50 % 51 -70 % 71 -90 % 91 – 100 %
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
92
IV. Alsó tagozat, tantárgyakból
idegen
Teljesítmény 0 - 30 % 31 -49 % 50 -75 % 76 -89 % 90 – 100 %
nyelvből,
informatika,
rajz-technika
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2 ) Közepes (3) Jó (4) Jeles (5)
A tanulók ugyanazon a tanítási napon 2 témazáró (nagydolgozat) dolgozatnál többet nem írhatnak. A témazáró dolgozat időpontját egy héttel a megírás előtt közölni kell a tanulókkal, illetve egyeztetni kell az ott tanító kollégákkal. A hiányzó tanulóknak pótlólag is meg kell írnia a témazáró dolgozatokat. A dolgozatokat két héten belül, de legkésőbb 30 napon belül értékelni, illetve javítani kell. Felzárkóztató jellegű, speciális foglalkozást igénylő tanulók, osztályközösségek esetében a mindenkori tanév elején a szakmai munkaközösségek által meghatározott, a tanulókkal és a szülőkkel ismertetett követelményszint szerint kell értékelni. Az osztályfőnök és a fejlesztő pedagógus feladata a koordinálás. A megváltozott, speciális foglalkozást igénylő, de a többi tanulóval együtt nevelhető tanuló esetében – törvény adta lehetőség – a tanuló tanulmányi munkájának szöveges értékelése, amelyet csak iskolaváltáskor, illetve a 8. osztály befejezésekor kell a jogszabályoknak megfelelően, osztályzattal minősíteni. Tanórán kívüli foglalkozás: A nem kötelező - szakköri foglalkozásokat, osztályzattal nem értékeljük. Az 1.-8. évfolyamon angol, német, informatika szakkör keretében történő oktatás esetén a szülő kérésére év végén a tanuló osztályozó vizsgát tehet, melynek követelményei megegyeznek az adott évfolyamon tanított tantárgy követelményeivel. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket, illetve érdemjegyeket használjuk. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon az osztályfőnök minősíti (példás, jó, változó, rossz minősítéssel) kikérve a betanító kollégák véleményét, és ezt a tájékoztató füzetbe havonta, illetve a bizonyítványba bejegyzi. 93
A 2-8. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök az osztályközösség előtt értékeli, minden hónap végén minősítik, illetve érdemjeggyel értékelik. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, a minősítések és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot, minősítést a tájékoztató füzetbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. A 2-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a kötelező tantárgyak érdemjegyét minősítik, amelyeket a tanév elején a szülőkkel és tanulókkal ismertetni kell. 9. Iskolánkban a magatartás követelményei a következők:
értékelésének
és
minősítésének
a/ Példás (5) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik kötelességtudó, feladatait teljesíti önként vállal feladatokat és azokat teljesíti tisztelettudó társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása b/ Jó (4) az a tanuló, aki: a házirendet betartja tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik feladatait a tőle elvárható módon teljesíti feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt nincs írásbeli intője, megrovása c/ Változó (3) az a tanuló, aki: az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik 94
feladatait nem minden esetben teljesíti előfordul, hogy társaival, és a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik rendszeresen igazolatlanul mulaszt osztályfőnöki rovása van destruktív rongálja a környezete értékeit
d/ Rossz (2) az a tanuló, aki: a házirend előírásait sorozatosan megsérti feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti magatartása fegyelmezetlen, rendetlen társaival, és a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza rendszeresen igazolatlanul mulaszt van igazgatói intője vagy ennél magasabb fokozatú büntetése Vagyoni, erkölcsi kárt okoz 10. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. 11. A tanulók szorgalmának értékelésénél, minősítésénél az 1-8. évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a, Példás (5) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi munkavégzése pontos, megbízható a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza b, Jó ( 4 ) az a tanuló, aki képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt rendszeresen, megbízhatóan dolgozik 95
a tanórákon többnyire aktív többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyen való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti taneszközei tiszták, rendezettek c, Változó (3) az a tanuló, akinek tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől tanulmánya ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik d, Hanyag (2) az a tanuló, aki képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen feladatait folyamatosan nem végzi el felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte szükséges. JUTALMAZÁS: Azt a tanulót, aki képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatón vesz részt, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban, részesíti Az iskolai jutalmazás formái: a, Az iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: 96
szaktanári dicséret napközis nevelői dicséretek osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret értékelő iskolagyűlésen adható jutalmazások kiemelkedő tanulmányi, kulturális, sport és községi tevékenységért
b,
Az iskolánkban tanév végén adható jutalmak: Emléklap Könyvjutalom kiemelkedő tanulmányi munkáért Kitűnő, jeles oklevél Nevelőtestületi dicséret 6 szaktárgyi dicsérettől Hunyadi-díjat lehet odaítélni javaslatok alapján az iskola hírnevéért hosszabb időn át folyamatosan dolgozó tanulónak vagy közösségnek, amelyről a diákok és nevelők javaslata alapján minden évben a nevelőtestület dönt. A Hunyadi –díj iskolánk legmagasabb szintű elismerése. a Corvinus Alapítvány 2004-ben létrehozta a Corvinus-díjat, amelyet egy alsós és egy felsős tanulóközösségnek ítélhetnek oda minden tanévben közösségi munkájuk alapján, az adott közösségek kulturális célú jutalomban részesülhetnek (pl. színházlátogatás). Dér Mária díj 2009-től (Dauner-Ringler Alapítvány) a nyelvi és természettudományos tantárgyak terén elért kiváló eredményekért
c,
Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, mely a tanévzáró ünnepélyen kerül átadásra.
d,
Az iskolai szintű versenyeken első három helyezést elért tanulók oklevelet és jutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át.
e,
Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, illetve jutalmazhatóak.
f,
A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
Az egyéni dicséretet írásba foglaljuk és a szülő tudomására hozzuk. 97
BÜNTETÉSI FOKOZATOK Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt, vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés napközis nevelői figyelmeztetés osztályfőnöki figyelmezetés osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés igazgatói intés igazgatói megrovás tantestületi figyelmeztetés tantestületi intés tantestületi megrovás más osztályba, más iskolába történő áthelyezés Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel- el lehet térni. Ugyanakkor három szaktanári figyelmeztetés után az osztályfőnök a következő büntetési fokozatban részesíti a tanulót. A magatartás értékelésének szempontjait, gyakorlatát minden tanév kezdése előtt és a diákönkormányzat az osztályfőnöki munkaközösség felülvizsgálja, és a kialakítandó gyakorlati értékelésről javaslatok alapján a nevelőtestület dönt. ÉRTÉKELÉSÜNK SZÍNTEREI Tanórán kívül (szakkörökön, szünetekben, diákönkormányzat rendezvényein, iskolagyűléseken, versenyeken, ünnepélyeken, rendezvényeken). A tanulóközösségek előtti értékelés színtere a tanulók rendszeres informálását elősegítő iskolagyűlések szükség szerint, de legalább havi egy alkalommal.
98
AZ ÉRTÉKELÉS DOKUMENTÁLÁSA év közben a naplóban és értesítő könyvben (tanulói ellenőrzőben) rögzítjük. Az osztályfőnök legalább havonta ellenőrzi a beírt osztályzatokat, a szülők által legalább hetente történt aláírásokat. Problémák esetén – szükség szerint, de mielőbb – értesítik a tanulók szüleit. év végén az törzskönyvben a naplóban és a bizonyítványokban az előírásoknak megfelelően rögzítjük az értékelést. A törvény adta lehetőséget figyelembe véve az alsó tagozatos munkaközösségünk az alábbi döntéseket hozta az értékeléssel kapcsolatosan: Első évfolyamon a tanulók szöveges értékelést kapnak félévkor és év végén is. Év közben a felméréseket %-osan, a szóbeli feleleteket szövegesen vezetik a naplóban. Második évfolyamon félévkor szövegesen, év végén viszont már a törvényi változásoknak megfelelően érdemjeggyel értékelünk. Év közben az első félévben a felméréseket %-osan, a szóbeli feleleteket szövegesen vezetjük a naplóban, a második félévtől már érdemjegyeket kapnak a tanulók. Harmadik évfolyamtól félévkor és év végén is érdemjegyet adunk. Év közben érdemjegyekkel értékelünk. Magatartás és szorgalom értékelése Havonta az osztályfőnök és a szaktanárok véleménye alapján értékeljük Példás Jó Változó és A magatartás rossz, a szorgalom hanyag. A szülőkkel a követelményeket írásban ismertetni kell! Negyedéves és háromnegyed éves értékelést csak az 1. évfolyamon adunk. A kéttannyelvű osztályoknál az év végi minősítést le kell fordítani német nyelvre is. 99
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái: Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások formáit, rendjét, korlátait, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepét, súlyát, valamint az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit minden tanévre vonatkozóan a szakmai munkaközösségek írásban pontosítják, ezt követően az éves munkatervben is rögzítésre kerülnek a feladatok, szempontok. Meg kell határozni a felsoroltak keretében az adott tantárgy követelményeinek megfelelően az írásbeli és szóbeli beszámoltatás arányait, formáit a röpdolgozatok, témazárók, nagydolgozatok számát, az osztályzásnál, értékelésnél az adott jegyek, osztályzatok súlyozását. Az első-negyedik évfolyamon a tanulók a törvényi rendelkezéseknek megfelelően nem kaphatnak a hétvégére, a szünetekre szóbeli, illetve írásbeli feladatot kivéve, ha a szülői testület másképp határoz. Kell a szülők írásbeli engedélye az Oktatási Törvény szellemében. Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a szokásos feladatokon túl nem kaphatnak többletfeladatokat a tanítási szünetek idejére. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek: 1. A tanulók fizikai állapotában mérését s testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. 2 A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. Az első osztályosok bemeneti és kimeneti mérését a DIFER méréssel minden tanévben elvégzi az alsós munkaközösség a fejlesztő pedagógusok bevonásával. VIII. AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK (TANTERVEK) Helyi tantervekkel rendelkezünk német nyelvből, angolból, informatikából, nem szakrendszerű órákból, valamint az osztályfőnöki órák tematikájából. A nemzetiségi, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra és népismereti anyaga a német nemzetiségi nyelv tantervi követelményei közt található.
100
A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyag az adott tantárgyak tantervi követelményei közt található A nemzetiségi, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti kisebbség kultúrájának megismerését az adott tantárgyakon belüli tananyag (történelem, népismeret stb) és az iskola programjai, szabadidős lehetőségei biztosítják. (Búcsú, Márton-nap, szüreti felvonulás, adventi, farsangi, húsvéti, pünkösdi szokások megismerése, a nemzetiségi tánccsoport, a zeneiskola hagyományőrző tevékenysége, részvétel a helytörténeti múzeum munkájában stb). A német nemzetiségi kisebbséggel kapcsolatos fontos ismereteket a felső tagozatban az osztályfőnöki órákon is tudatosítjuk. Nem szakrendszerű oktatásról helyi tantervünk nincs külön. Ha a szakrendszerű és a nem szakrendszerű tanár ugyanaz, a szakrendszerű tanmenet mellékleteként szerepel a nem szakrendszerű. Ha a két tanár nem ugyanaz, külön tanmenete van. C./ A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK Elfogadása, jóváhagyása Az iskola első ízben 2001. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját pedagógiai program alapján -a helyi tanterv 1. és 5. évfolyamon történő bevezetésével felmenő rendszerben, minden tanévben figyelembevéve az esetleges törvényi változásokat. A pedagógiai programot véleményezik a felkért szakértők, a munkaközösségvezetők, a diákönkormányzat képviselői, a szülői munkaközösség, az iskolaszék, a helyi Önkormányzati Testület Oktatási Bizottsága és a helyi Német Kisebbségi Önkormányzat. Ezek figyelembevételével a pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el. Ezt követően a solymári Német Nemzetiségi Általános és Művészeti Alapiskola pedagógiai programját Solymár nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete hagyja jóvá. A program kiegészült a 2004-ben hozott nevelőtestületi határozat szerinti programmal, amely érvényes volt 2006. augusztus 31-ig, majd ismételt javítással 2008. augusztus 31-ig. I. Érvényességi ideje: 1) Az iskola 2008. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai program alapján. 101
2) A pedagógiai programban található helyi tanterv 2004. szeptember 1. napjától az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre. 3) Ezen pedagógiai program érvényességi ideje nyolc tanévre – azaz 2004. szeptember 1. napjától 2012. augusztus 31. napjáig – szól. II. A program értékelése, felülvizsgálata 1) A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
III. A pedagógiai program módosítására
az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a nevelők szakmai munkaközösségei az iskolaszék az iskola fenntartója tehet javaslatot. A szülők és tanulók az iskolaszék szülői, illetve a diák-önkormányzati képviselő útján az Iskolaszéknek javasolhatják a módosítást. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskolapedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Egy-egy példánya a következő intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál a Német Kisebbségi Önkormányzatnál az iskola irattárában az iskola könyvtárában az iskola igazgatójánál az iskola igazgatóhelyetteseinél a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél
102
