Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
ELİTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 182. (rendkívüli) közgyőlésére
A Magyar Tudományos Akadémia nem kutatóintézeti körbe tartozó költségvetési szerveinek átalakítása Készítette: Látta: Megtárgyalta:
Szamkó Józsefné fıosztályvezetı, Pálfalvi András osztályvezetı Kotán Attila gazdasági igazgató, Kindert Judit titkárságvezetı Vagyonkezelı Testület, Felügyelı Testület, Vezetıi Kollégium, Elnökség
I. Vezetıi összefoglaló A MTA kutatóintézet-hálózatának 2009-2011-ben megkezdett, a következı idıszakban jelentısen felgyorsuló megújítási folyamata az elmúlt évtizedek legnagyobb mérető szervezeti átalakítása. 33 jelenleg önálló kutatóintézet és egy kutatóközpont szakmai szempontú integrációjával 9 új kutatóközpont jön létre, ezzel 2012-tıl 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet alkot kutatóintézet-hálózatot. Az újonnan alakuló kutatóközpontok takarékosabban üzemeltethetı keretek között mőködhetnek a jelenleginél 140 fıvel kisebb adminisztratív (pénzügyi és mőszaki-ellátó) létszámmal. Az intézetek kutatási kapacitása (potenciálja) az átszervezéssel nem csökken, a szervezeti koncentráltság a meglévı szakmai/kutatási erıforrások jobb kihasználásának feltételeit teremti meg a megújuló mutatási stratégia mentén. Az intézethálózat megújítása nem képzelhetı el az MTA nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek az új hálózathoz igazodó átalakítása nélkül. Ebben az intézményi körben is cél a kismérető – jelenleg önálló költségvetési szervként mőködı – szervezetek integrálása, az ebbıl adódó hatékonyságjavulás kihasználása, a mőködés eredményesebbé tétele. Olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. Követelmény, hogy az átalakítás csökkentse az adminisztratív mőködési költségeket, lehetıvé téve, hogy – a kutatóintézetekben zajló hasonló költségcsökkentéssel együtt – ellensúlyozzuk az „éves költségvetésbe épülı” kormányzati elvonásokat. Ennek eredményeképpen a kutatóintézetek alaptevékenységét szolgáló támogatás, ezáltal a kutatói létszám és kapacitás nem csökken. A legfontosabb intézkedések: • • • • • •
Az MTA Titkárságának átszervezése (az új hálózathoz illeszkedı szervezeti struktúra kialakítása, szervezeti egységek összevonása, a létszám és az elhelyezés racionalizálása); A Kutatásszervezési Intézet (KSZI) integrálása az MTA Könyvtárába (általános jogutód az MTA Könyvtára, egyes feladatokat a Titkárság vesz át, a KSZI költségvetési szervként megszőnik); A területi akadémiai bizottságok titkárságainak összevonása (a jelenleg 5 önálló költségvetési szervként mőködı titkárságot érintıen) A Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) feladatkörének bıvítése, üzemeltetési feladatok centralizálása, átvétele; Az MTA üdülıinek egy üdülési központba szervezése; A 2011. évre vonatkozó 5%-os létszámcsökkentés végrehajtása.
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
A fentiekben összefoglalt átalakítás eredményeként a Titkárság és a „háttérintézmények” 2012-tıl 85 fıvel kisebb létszámmal és éves szinten mintegy 170 millió Ft-os megtakarítással mőködnek. Az átgondoltabb, ésszerőbb munkaszervezés révén mindez úgy valósul meg, hogy a közfeladatok ellátása nem sérül, az új szervezeti struktúra magasabb színvonalú feladatellátás és szolgáltatások lehetıségét teremti meg. Ilyen pl. a Magyar Tudományos Mővek Tára feladatainak a Könyvtárhoz telepítése, az adatbázisok összehangolása vagy az üdülıhálózat egységesítésével integrált foglalási és szolgáltatási rendszer kialakítása. Az igazgatási átszervezéssel párhuzamosan sor került az irodai elhelyezés racionalizálására is (kiemelten a Nádor utcai irodaházban). Az intézkedések eredményeként mintegy 600 m2 hasznos irodaterület szabadult fel, amely – a fajlagos mőködési költségek csökkenése mellett – lehetıvé teszi a Támogatott Kutatócsoportok Irodájának (TKI) beköltözését és a Kutatásszervezési Intézet (KSZI) egyes szervezeti egységeinek elhelyezését a Nádor utcai irodaházban, tovább csökkentve a fejezet mőködési (üzemeltetési) költségeit. Az elıterjesztı fontos feladatának gondolja az átalakulással együtt járó foglalkoztatási feszültségek csökkentését. Ágazati (ön)érdek is, hogy a megszőnı munkakörök munkavállalóit az akadémiai intézményrendszeren belül más helyen, más munkakörben foglalkoztassuk, illetve segítsünk abban, hogy az érintettek elhelyezkedhessenek a közszféra más szervezeteinél. Ennek érdekében létrehoztunk egy adatbázist, amelyben „naprakészen” nyilvántartjuk az MTA hálózatában lévı üres vagy megüresedı munkaköröket. A „platform” fórumot teremt az intézményvezetık (alkalmazók) és a munkavállalók számára, amelynek segítségével ösztönözzük is, hogy az intézményhálózatban keletkezı új munkakörök betöltése az adatbázisban szereplı munkavállalókkal történjen. Az MTA nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek átszervezésérıl (a javaslatokról és a már megtett intézkedésekrıl) az érintett testületek, szervezetek tájékoztatást kaptak. A javaslatokat a kutatóintézet-hálózat átalakítására vonatkozó szakmai koncepció és elıterjesztés részeként megismerte és támogatta a Stratégiai Tanácsadó Testület (szeptember 19.), az Elnökség (szeptember 27.) az Akadémiai Érdekegyeztetı Tanács (október 25.). Önálló elıterjesztésként megtárgyalta és támogatta a Vagyonkezelı Testület (október 20.), a Felügyelı Testület (október 28.), a Vezetıi Kollégium (november 8.) és az Elnökség (november 15.). Az intézkedésekrıl és a végrehajtás ütemtervérıl az októberi osztályüléseken mind a 11 tudományos osztály tájékozódott, és a javaslatokat támogatta. A leendı kutatóközpontok munkavállalói részvételével az Akadémia elnöke kilenc kutatói fórumot tartott, a fórumokon ismertette az MTA Titkársága és a nem kutatóintézeti körbe tartozó intézmények fentiekben összefoglalt átalakítását is. A Vezetıi Kollégium tagjai a 2011. november 8-i ülésükön megismerték és megvitatták az Akadémia nem kutatóintézeti körbe tartozó költségvetési szerveinek átalakítása tárgyú elıterjesztést, azt az elıterjesztés szerinti tartalommal elfogadták, egyidejőleg javasolták az Elnökség általi jóváhagyását és a Közgyőlés elé terjesztését (43/2011. (XI. 8.) számú határozat). Az Elnökség tagjai a 2011. november 15-i ülésükön megismerték és megvitatták a Magyar Tudományos Akadémia nem kutatóintézeti körbe tartozó költségvetési szerveinek átalakítása tárgyú elıterjesztést, azt az elıterjesztés szerinti tartalommal támogatták, egyidejőleg elfogadásra javasolták a Közgyőlésnek.
2
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
II. Elıterjesztés A Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózata (a kutatóintézetek és egyéb szervezetek) az utóbbi két évtizedben gyakorlatilag változatlan szervezeti keretek között mőködött. A hálózatot a szétaprózottság jellemzi, ennek következménye a rossz költséghatékonyság, a nehézkes (fajlagosan nagy adminisztratív teherrel mőködtethetı) feladatellátás és az emiatt (is) romló teljesítmény. Az idıközben szigorodó költségvetési környezet (csökkenı mőködési támogatás, befagyasztott [az igazgatási területen csökkenı] létszám és illetmény, a rezsiköltségek folyamatos emelkedése) nyilvánvalóvá tette, hogy sem a kutatóhálózat, sem az intézményrendszer többi eleme jelenlegi állapotában nem tartható fenn. E felismerés nyomán a 2011. májusi közgyőlést követıen kezdıdött el az intézményrendszer teljes megújítása. A megújítás alapvetı célja a kutatóhálózat versenyképességének javítása, eredményes alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó hálózat kialakítása, az erıforrások (személyi, infrastrukturális, pénzügyi) hatékony felhasználása, a szervezeti és szerkezeti szétaprózottság megszüntetése. A program része, egyúttal a kutatóintézet-hálózat megújításának is eszköze az MTA nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek átszervezése. Cél, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett „háttérintézmények” (a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladat-szervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb szolgáltatótevékenységet folytató szervezetet) racionálisabban, kisebb költséggel mőködjenek (megállítandó azt az évek óta tartó folyamatot, hogy ezen intézményi kör a fejezet költségvetési forrásainak egyre növekvı hányadát használja fel), és hatékonyan támogassák a megújuló kutatóintézet-hálózat feladatellátását. Az MTA Titkárságának átalakítása és a nem kutatóintézeti körbe tartozó akadémiai intézmények (költségvetési szervek) átszervezése a következıkben részletezett intézkedéseket jelenti. 1.) Az MTA Titkárságának átszervezése Tekintettel arra, hogy az új kutatóintézet-hálózat kialakítása során a feladat koordinálása és részben megvalósítása az MTA Titkárságának a feladata, a szervezetet alkalmassá kellett tenni az átalakuló intézményrendszer kiszolgálására, az egyszeri – de jelentıs – adminisztratív többletfeladatok (új alapító okiratok, átalakuló irányítási struktúra) elvégzésére. Az átszervezés módot adott arra is, hogy a Titkárság szervezeti felépítésében is alkalmazkodjon a szabályozási környezet változásához (pl. a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok súlyának növekedése vagy az átalakuló [centralizálódó] kormányzati igazgatáshoz történı illeszkedés). A fıbb intézkedések: • Szervezési Titkárság létrehozása, az osztálytitkárságok integrációja: a korábbi 11 osztálytitkárság a tudományterületeknek megfelelıen 3 titkárságba (természettudományi, élettudományi és társadalomtudományi titkárság) integrálódott, 11 helyett 3 osztályvezetıvel mőködik. A Szervezési Titkárság kialakítása a tudományos osztályok jogállását, feladat- és hatáskörét nem érinti, ugyanakkor hatékonyabbá (gyorsabbá) teszi az osztálytitkárságok és az MTA Titkársága közötti információáramlást. Az új szerkezet lényeges megtakarítást jelent az adminisztrációs költségek terén, az így felszabaduló források a késıbbiekben szakmai célokra fordíthatók.
3
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
• Gazdasági Igazgatóság létrehozása: célja az MTA fejezet költségvetési tervezési, pénzügyi, létesítmény- és vagyongazdálkodási feladatainak egyértelmő szétválasztása, a fejezeti szintő stratégiai tervezés feltételeinek kialakítása. Az Igazgatóságon belül önálló szervezeti egység foglalkozik vagyongazdálkodással, a Létesítménygazdálkodási Központ közvetlen irányításával, így egységes koordináció valósul meg a fejezet növekvı vagyonés létesítménygazdálkodási feladatainál. Az operatív gazdálkodási feladatok és a fejezeti/ágazati/stratégiai tervezés szétválasztása a korábbinál hatékonyabb támogatást biztosít a fejezeti programok megalapozásához. • Az Informatikai Fıosztály megerısítése: a kutatóintézet-hálózat megújításával a fıosztály irányító és koordináló feladatainak száma növekszik. Ennek megfelelıen átalakul a szervezet belsı struktúrája és létszáma (kapacitása) is nı. A titkársági üzemeltetési feladatokat a továbbiakban az IT üzemeltetési osztály, a teljes hálózattal kapcsolatos (nem utolsósorban a megújuló kutatóintézeteket kiszolgáló) fejlesztési koordinációs feladatokat a Fejlesztési és koordinációs osztály látja el. A fıosztály kiemelt feladata, hogy az intézményhálózatban most és a megújítás további szakaszaiban koordinálja, összehangolja az informatikai fejlesztéseket. Fontos feladata az MTA egységes informatikai „arculatának” kialakítása, a központi (az intézmények munkáját segítı, az adminisztratív terheket csökkentı) adatbázisok fejlesztése és üzemeltetése. A Titkárság szervezeti átalakítása − az új funkciók megjelenése mellett is − racionálisabb (olcsóbb) munkaszervezetet jelent. A területen végrehajtott létszámcsökkentés és az új feladatok humánerıforrás-igényének belsı átcsoportosításokkal történı rendezése éves szinten mintegy 30 millió Ft megtakarítással jár. 2.) A Kutatásszervezési Intézet (KSZI) átalakítása A jelenleg önálló költségvetési szervként mőködı KSZI tevékenysége jellemzıen három feladatkört ölel át úgy, mint • a Magyar Tudományos Mővek Tára (MTMT) adatbázis és program üzemeltetése, folyamatos fejlesztése, országos feladatainak koordinálása; • tudományelemzési feladatok ellátása; • akadémiai köztestületi adatbázis üzemeltetése. Az MTA Titkárságának elızıekben ismertetett szervezeti átalakítása lehetıvé, az elıterjesztésben vállalt célok pedig ezen a területen is szükségessé teszik a korábbiaknál hatékonyabb, a párhuzamosságokat megszüntetı, de a szinergiákat kihasználó változtatást. A Kutatásszervezési Intézet (KSZI) költségvetési szervként megszőnik, feladatainak többségét − általános jogutódként − az MTA Könyvtára veszi át úgy is, mint az Akadémia e területen legnagyobb, legfontosabb szereplıje. Az MTMT átvételével a Könyvtár tevékenysége tovább bıvül, a hagyományos könyvtári feladatok mellett erısödnek az elektronikus adatbázisokkal kapcsolatos szolgáltatások, amelyek jól illeszkednek a Könyvtár fejlesztési stratégiájához. Az elektronikus adatbázisok integrálása, összehangolása a Titkárság átszervezése során megfogalmazott követelmény, ennek megfelelıen a jelenleg a KSZI által mőködtetett akadémiai köztestületi adatbázis – Akadémiai Adattár néven megújítva és továbbfejlesztve – az MTA Titkárságán üzemel az elkövetkezendıkben.
4
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
A tudományelemzési feladatok MTMT-hez szakmailag kapcsolódó részét szintén a Könyvtár veszi át, a feladatok többi része a Titkárságra kerül, mivel az átszervezéssel a Gazdasági Igazgatóságon is kialakultak az (elsısorban gazdasági pénzügyi szempontú) elemzési feladatok keretei, a Kutatóintézeti Fıosztály pedig korábban is ellátott hasonló feladatokat. A következı idıszakban további feladat a Titkárság (és széles értelemben az MTA) stratégiai elemzési feladatainak hatékony koordinációja. Jelen átalakítás ehhez megfelelı szervezeti kereteket biztosít. A KSZI-nek az MTA Könyvtárához kerülı feladatai: • • • • •
a Magyar Tudományos Mővek Tára (MTMT) adatbázis kezelése az MTMT országos koordinációja az MTMT gazdálkodási feladatainak ellátása a kutatók publikációs és idézettségi adatainak ellenırzése, javítása, karbantartása Tudománypolitikai és Tudományelemzési Kutatások (nemzetközi és az MTMT-adatokon alapuló tudománymetriai elemzés • Részvétel a KSH és az Eurostat „Implementation of the career development of the doctorate holders 2008 (CDH)” programjában • az MTA köztestületére vonatkozó strukturális adatok elıállítása, elemzése. Az MTA Titkárságához kerülı feladatok: A Szervezési Titkárság veszi át a köztestületi adatbázisok kezelését. Az átszervezés lehetıséget biztosít egy már korábban elhatározott feladat végrehajtására is. Az MTA több elektronikus nyilvántartást használt egymástól informatikailag független rendszerben. Az adatbázisok, az adatgyőjtés módja nem volt összehangolva, a rendszerek egymással nem vagy csak részben voltak összekapcsolva, növelve az alkalmazás során adódó hibalehetıségek számát. A Titkárság egységes adatbázist (Akadémiai Adattár) alakított ki, ezzel javult az adatbázisok átláthatósága, integráltsága, mindez támogatást és hátteret biztosít a megújuló portálrendszer számára is. Az Akadémiai Adattár a köztestületi belépéstıl a doktori folyamaton át az akadémikusválasztás adminisztrációs hátteréig átfogja a teljes akadémiai információhalmazt. A rendszer elektronikus választás lebonyolítására (e-választás) is alkalmas. Ennek megfelelıen – a 2011. évi közgyőlési jóváhagyást követıen – a nem akadémikus képviselı-választás a jövıben az MTAtv. és Alapszabály által elıírt rendszerre épülve elektronikus úton valósul meg. A köztestületi adatbázisok informatikai és szakmai feladatainak ellátásához az Informatikai Fıosztály és a Szervezési Titkárság létszáma 1-1 fıvel bıvül. Ezzel együtt a már ismertetett – tartalmában változatlan, színvonalában javuló feladatellátás − a KSZI korábbi létszámának 50%ával ellátható, így az átalakítás éves szinten mintegy 60 millió Ft-os megtakarítást is jelent. 3.) Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának létrehozása A jelenleg 5 önálló költségvetési szervbıl álló hálózatot integráljuk. A megújítást követıen egy költségvetési szerv jön létre, a jelenlegi titkárságok szervezeti egységként mőködnek tovább. A területi akadémiai bizottságok jogállása és feladatai nem változnak. Az újonnan létrejövı – budapesti székhelyő – Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága egy gazdasági szervezettel 5
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
nem rendelkezı költségvetési szerv lesz, gazdálkodási feladatait az MTA Titkársága látja el. Az új intézmény szervezeti struktúráját az alábbi ábra mutatja.
Az intézményen belüli feladatmegosztásnál kiemelt szempont, hogy a helyben (a bizottsági székhelyeken) ellátandó szakmai feladatok nem kerülnek központosításra. Ilyenek különösen: • • • • • • •
az új tudományos eredmények közvetítése a társadalom számára; részvétel a régiók tudományos életének szervezésében; az MTA és a felsıoktatási intézmények közötti együttmőködés erısítése; a régiók K+F tevékenységének, hasznosításra váró eredményeinek bemutatása; a vállalkozások K+F igényeinek közvetítése a régió kutatóhelyei számára; akadémiai rendezvényhez kapcsolódó helyi rendezvények (MTÜ) koordinálása; rendezvényszervezés, a Székház üzemeltetése, vendégházi feladatok.
Az integráció végrehajtása nyomán a koncentrált vezetéssel azonos feladatellátási színvonal és követelményrendszer érvényesíthetı valamennyi szervezeti egységben. A gazdálkodási feladatok leválasztása csökkenti a szervezeti egységek adminisztrációs terheit, lehetıséget nyújtva arra, hogy a szakmai munka nagyobb hangsúlyt kapjon. A gazdálkodás és az adminisztráció egységesítése javítja az intézmény hatékonyságát. Az átalakítást követıen (2012 januárjától) a változatlan szakmai tartalommal bíró feladatokat 61 fı helyett 43 fı látja majd el, amely éves szinten mintegy 25 millió Ft összegő, döntıen igazgatási költségmegtakarítást eredményez. 4.) Az MTA LGK üzemeltetési feladatainak bıvítése Az intézményhálózat megújítása együtt jár a kiszolgáló infrastruktúra, elsısorban az érintett ingatlanállomány kezelésének, üzemeltetésének átszervezésével. Jelenleg – az elaprózottság miatt – az intézmények erıforrásaik jelentıs, az indokoltnál nagyobb részét kénytelenek létesítményeik fenntartására, üzemeltetésére fordítani. A megújítás során elérendı cél, hogy a létrejövı központok, megújuló intézmények fenntartásiüzemeltetési terhei és feladatai csökkenjenek. Ennek (egyik) eszköze az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) tevékenységi körének bıvítése, szervezeti megújítása. E feladat elsı ütemeként valósult meg az LGK és a Titkárság vagyongazdálkodási, üzemeltetési feladatainak koncentrálása, a szervezeti irányítási struktúra egyértelmővé tétele. Az LGK-t a Gazdasági Igazgatóság Vagyongazdálkodási Osztálya felügyeli. A szervezet megújításánál cél a rugalmasabb feladatellátás és a hatékonyabb munkavégzés feltételeinek megteremtése, és feladat a létesítménygazdálkodási feladatok forrásainak
6
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
transzparens tervezése és felhasználása. Az LGK mőködési modelljének és (gazdálkodási gyakorlatának) továbbfejlesztésekor kiemelt szempont a költséghatékonyság érvényesítése. Fejezeti (titkársági) szinten biztosítani kell az ellátandó feladatok és a rendelkezésre álló források (költségkeretek) összhangját. E feladatok elvégzésével az LGK még inkább alkalmassá válik az üzemeltetési feladatainak – az intézményrendszer átalakításával összhangban lévı – bıvítésére. Az LGK üzemeltetési feladatainak kiterjesztése a létesítményüzemeltetés és a beszerzések terén lehetıvé teszi egységes megoldások alkalmazását (beszerzések, szolgáltatásvásárlások, egységes létesítménymenedzselés), kiaknázhatóvá válnak a nagyobb üzemméretbıl adódó elınyök. Az e területen már végrehajtott lépések az alábbiakban foglalhatók össze: •
• • •
2011. december 1-jén az MTA LGK átveszi a vári épületegyüttes és vendégház üzemeltetését. Az intézkedéssel a Várban elhelyezett két kutatóközpont mentesül az üzemeltetési feladatoktól. A feladattal együtt az üzemeltetésre 8, a rendezvényszolgálatra 2, a vendégházra 3 státusz kerül át a feladatot jelenleg ellátó Társadalomkutató Központtól az LGK-hoz; a Domus-ház és üzemeltetési-fenntartási feladata a kormány döntése alapján az MTA-hoz kerül, a feladatot az LGK látja el. (Ehhez a megállapodásnak megfelelıen az LGK 8 státuszt kap); a Collegium Budapest átalakulásával összefüggésben az intézmény korábbi – MTA tulajdonú – székhelyét (Szentháromság téri ingatlan) az LGK üzemelteti tovább; 2012-tıl az LGK látja el az MTA Könyvtárának üzemeltetési feladatait. Ezzel a Könyvtár nem szakmai feladatainak száma csökkenni fog.
5.) Akadémiai Üdülési Központ létrehozása Az átszervezések közül méreténél és jelentıségénél fogva kiemelhetı a jelenleg önálló költségvetési szervként mőködı akadémiai üdülık integrációja. A megújítással az öt költségvetési szervbıl (hat telephely) egy költségvetési szerv, az MTA Üdülési Központ jön létre budapesti székhellyel. Az üdülık integrációja már 2010-ben megkezdıdött a balatoni üdülık gazdálkodásának központosításával. Ennek folytatása a teljes szervezeti integráció. Az átalakítást – az itt is jellemzı mőködési költségmegtakarításon túl – fıként az indokolja, hogy a létesítmények kihasználtsága alacsony szintő, emiatt a változatlan formában történı üzemeltetés csak folyamatosan növekvı költségszinten lehetséges. Az üdülık alapfeladata az MTA igényjogosultjainak kiszolgálása (tehát nem általában véve az „üdültetés”). Megállapítható, hogy ebben a körben a kihasználtság folyamatosan csökken, illetve stagnál. Az igényjogosultak által eltöltött vendégnapok száma 2009-rıl 2010-re 1600 nappal csökkent (15 600-ról 14 000-re), a kihasználtsági mutató a külsı vendégekkel együtt sem éri el a 30%-ot. Mindez azt jelenti, hogy az MTA fajlagosan egyre nagyobb mértékő költségvetési támogatást nyújt egy vendégnaphoz. (Ennek nagyságrendje az igényjogosultakra vetítve 2010-ben több mint 20 ezer Ft/nap, de a teljes körre is több mint 10 ezer Ft/nap.)
7
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
Az MTA-üdülık kihasználtsága 2009 2010 Jogosultak általi Jogosultak általi Üdülık Kihasználtság Kihasználtság kihasználtság kihasználtság (%) (%) (%) (%) Balatonalmádi Akadémiai Tudós Üdülı 45% 44% 36% 34% Balatonvilágosi Akadémiai Tudós Üdülı 32% 20% 35% 19% Mátrafüredi Akadémiai Üdülı 28% 10% 29% 8% Mátraházai Akadémiai Tudós Üdülı 19% 15% 18% 15% Siófoki Akadémiai Üdülı 25% 22% 24% 21% Üdülık összesen
27%
15%
27%
14%
Ugyancsak súlyos probléma, hogy – tekintettel a létesítmények állapotára és esetenként a nem kellıen gondos üzemeltetésre – a fejezet felújítási és egyéb címzett forrásaiból évrıl évre nagyobb hányadot emészt fel az üdülık karbantartása, fejlesztése, ami csökkenti – a hasonlóan leromlott állapotú – kutatóintézeti létesítmények, laboratóriumok felújítási forrásait. (Jellemzı adat, hogy miközben az üdülık [és az óvoda] részesedése a fejezet intézményi költségvetésébıl mindössze 1%, az MTA felújítási keretének több mint 10%-át, a váratlan, nem tervezhetı feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti keretek mintegy ötödét ez az intézményi kör használja fel.) Az MTA Üdülési Központ kialakítása 25 fıs (28%) létszámcsökkentéssel jár. Az átalakulással a Központ telephelyei gyorsan reagálhatnak a foglalkoztatási igények szezonális ingadozásaira, a rugalmas foglalkoztatás (beleértve a munkaerı- és/vagy státuszátcsoportosításokat) javítja a hatékonyságot. Az üdülık adminisztratív és gazdálkodási feladatai jelentısen csökkennek, a kapacitások integrált kezelésével optimalizálhatók/javíthatók a kihasználtsági mutatók. A várható megtakarítás 20 millió Ft. Az egységes kezelés a késıbbiekben módot ad arra is, hogy az üdülık jelenlegi alacsony kihasználtságának növelése, a szabad kapacitások lekötése érdekében az Akadémia egy külsı, az idegenforgalmi területen meghatározó szerepet betöltı szakmai partnerrel közösen hasznosítsa az üdülıket. Természetesen e megoldás esetében sem téveszthetı szem elıl az üdülı-intézmények fı célja, az igényjogosultak pihenési lehetıségének biztosítása. Az átszervezések elızıekben bemutatott intézkedéseit az alábbi táblázat foglalja össze:
Intézménycsoportok
Az intézmények száma 2011
2012
MTA Titkársága
1
1
A KSZI átszervezése
1
Területi akadémiai bizottságok
Létszám 2011
Létszámcsökkentés fı
%
MFt
176
10
5,7
30
–
30
15
50,0
60
5
1
61
18
29,5
25
Üdülık integrálása
5
1
91
25
27,5
20
Egyéb intézmények (5%)
6
6
293
17
5,8
35
Összesen
18
9
651
85
13,1
170
8
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
III. Határozat-tervezet
…/2011. (XII. 5.) számú közgyőlési határozat (tervezet) 1. A Magyar Tudományos Akadémia Közgyőlése a nem kutatóintézeti körbe tartozó költségvetési szervek átalakításával kapcsolatos elıterjesztést megismerte, és alapítói jogkörében eljárva az alábbi döntéseket hozza: a) az MTA Kutatásszervezési Intézet beolvad az általános jogutód MTA Könyvtárába; részleges jogutódja az MTA Titkársága; b) a Balatonalmádi Akadémiai Tudós Üdülı, a Balatonvilágosi Akadémiai Tudós Üdülı, a Siófoki Akadémiai Üdülı és a Mátraházai Akadémiai Tudós Üdülı beolvad a Mátrafüredi Akadémiai Üdülı és Malom fogadóba, amely „Magyar Tudományos Akadémia Üdülési Központ” néven mőködik tovább; c) az MTA Debreceni Területi Bizottság Titkársága, az MTA Miskolci Területi Bizottság Titkársága, az MTA Szegedi Területi Bizottság Titkársága és az MTA Veszprémi Területi Bizottság Titkársága beolvad az MTA Pécsi Területi Bizottság Titkárságába, és „Magyar Tudományos Akadémia Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága” néven mőködik tovább. 2. Az 1. pont a)-c) pontjai szerint átalakuló költségvetési szervek jogállása az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény alapján köztestületi költségvetési szerv. 3. Az 1. pont szerinti átalakulás idıpontja – valamennyi, a létesítés tárgyában illetékes akadémiai testület vonatkozó döntésének meghozatalát követıen – 2012. január 1. 4. A költségvetési szervként megszőnı (illetve átalakuló) intézmények valamennyi közfeladatának jövıbeni ellátása, valamennyi joga és kötelezettsége, vagyona, vagyoni jogai és költségvetési elıirányzatai, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében általános jogutódlás történik, az általános jogutód az a költségvetési szerv, amelybe a köztestületi költségvetési szervek beolvadnak. 5. A megszőnı költségvetési szervek vezetıinek (igazgató, üdülıvezetı, titkárságvezetı) és gazdasági vezetıinek vezetıi megbízása 2011. december 31-én megszőnik. 6. A Közgyőlés felhatalmazza az Akadémia elnökét, hogy az 1. pont szerinti átalakítással érintett akadémiai költségvetési szervek módosított egységes alapító okiratát (továbbá a módosító és megszüntetı okiratokat) kiadja, és az átalakításhoz kapcsolódó további szükséges intézkedéseket megtegye.
9
Közgyőlés
2011. december 5. 10.00, Díszterem 2. napirendi pont
IV. Javaslat az elıterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítıben, az MTA Intraneten, az MTA honlapján, valamint a közgyőlési határozatok adatbázisában. Budapest, 2011. november 21. Pálinkás József s. k.
10
