2011. december , Díszterem 1. napirendi pont. ELİTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 182. (rendkívüli) közgyőlésére

Közgyőlés

2011. december 5. 10.00, Díszterem 1. napirendi pont

ELİTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 182. (rendkívüli) közgyőlésére

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának megújítása

Készítette: Látta: Megtárgyalta:

Szarka László fıosztályvezetı Kotán Attila gazdasági igazgató, Csikós Boglárka fıosztályvezetı, Kindert Judit titkárságvezetı Vezetıi Kollégium, Stratégiai Tanácsadó Testület, AKT, Elnökség, Vagyonkezelı Testület, Akadémiai Érdekegyeztetı Tanács, Felügyelı Testület

I. Vezetıi összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának elkerülhetetlenül szükséges megújításáról szóló 2011. május 3-i közgyőlési elnöki bejelentést követıen az MTA elnöke megismertette a testületeket az akadémiai intézményhálózat megújítási programjának – a kiválóság, a fenntarthatóság és a versenyképesség elvein alapuló – koncepciójával. Az intézetigazgatókkal folytatott stratégiai egyeztetéseket követıen az elıterjesztı a megújítási koncepcióban arra tett javaslatot, hogy a jelenlegi 2 kutatóközpont és 38 kutatóintézet (összesen 40 önálló költségvetési szerv) helyett az MTA kutatóintézet-hálózatát 2012. január 1-jétıl 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet (összesen 15 önálló jogi személyiségő költségvetési szerv) alkossa. A javaslat szerint 5 kutatóintézet és 1 kutatóközpont változatlan formában mőködik tovább, 33 kutatóintézetbıl és 1 kutatóközpontból pedig 9 új kutatóközpont jön létre. Az új kutatóközpontok ésszerőbb és takarékosabb intézményi mőködési keretek között (kb. 140 fıvel kevesebb gazdasági és mőszaki-ellátó létszámmal), koncentráltabb kutatási stratégia mentén, lényegében változatlan kutatási potenciállal végezhetik közfeladataikat. A koncepciót – az intézetigazgatókkal történt egyeztetéseket követıen – 2011. június 27-én elfogadta az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsa, majd június 28-i döntésükkel az Elnökség tagjai is támogatták, hogy a december 5-i közgyőlésre az elnök készítse elı az akadémiai kutatóintézet-hálózat megújítására vonatkozó javaslatot, és folytassa le az átalakítás jogi, pénzügyi, adminisztratív elıkészítéséhez szükséges tárgyalásokat és közigazgatási egyeztetéseket. A szerkezeti megújítás részletes terveivel és lépéseivel egyetértett a Vezetıi Kollégium (szeptember 17.), a Stratégiai Tanácsadó Testület (szeptember 19.), az AKT (szeptember 26.), az Elnökség (szeptember 27.), a Vagyonkezelı Testület (október 20.), az Akadémiai Érdekegyeztetı Tanács (október 25.) és a Felügyelı Testület (október 28.). A Stratégiai Tanácsadó Testület tagjai az Akadémia történetében régóta várt bátor lépésnek nevezték a szerkezeti megújítás elnöki kezdeményezését és példaértékőnek minısítették a jól átgondolt koncepció egyeztetéseken alapuló átalakítási folyamatának lendületes menedzsmentjét. A szerkezeti megújítás programjában a versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb elemének tartják, hogy az új intézményrendszerben – a szerves átalakításként elindított Lendület-modell példája nyomán – kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtı kutatók köré szervezıdı kutatócsoportoknak. A megújult intézményi struktúrában 1

Közgyőlés


a kutatásvezetık lehetnek a motorjai annak, hogy a kutatóközpontok intézetei számára ne a tudományág megítélésére való hivatkozás, hanem a tudományterületen elért mérhetı tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremtsen hosszú távú tudományos kilátásokat. A Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács tagjai 2011. szeptember 19-i ülésükön egyetértettek az MTA intézményhálózata szerkezeti megújításának céljaival és lépéseivel és javasolták a kormánynak, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítse az akadémiai költségvetési szervek átalakításának folyamatát. A megújítási programot az októberi osztályüléseken mind a 11 tudományos osztály támogatta. Az elıterjesztı valamennyi megújuló kutatóközpontban kutatói fórumon ismertette a kutatóintézethálózat megújításának legfontosabb szempontjait és az új intézményi egységek elıtt álló lehetıségeket. A december 5-i közgyőlési döntés elıkészítése során az elıterjesztı gondoskodott a megújítási program közigazgatási egyeztetésérıl, továbbá arról, hogy az MTA kutatóintézet-hálózat érintett szervezetei átalakító okiratának kihirdetési határidejét kormányhatározatban szabják meg annak érdekében, hogy az átalakításhoz kapcsolódó adminisztratív intézkedések miatt az átalakítás idıpontja (2012. január 1.) ne szenvedjen késedelmet.

II. Elıterjesztés 1. A kutatóintézet-hálózat megújításának elızményei és indokai Az elıterjesztı 2008–2011 között két új programmal indította el az akadémiai kutatóintézethálózat szerves megújítását. A Lendület-pályázattal egy, az iskolateremtı kiválóságokra építı kutatásfinanszírozási modell valósult meg – az elsı évben a fejezetben meglévı források szerkezeti átalakításával, majd további költségvetési többletforrással. A teljes intézethálózat infrastrukturális megújítására az elıterjesztı egy külsı forrásbevonással elindított, aktív és felelıs vagyongazdálkodással megvalósítható, gördülı finanszírozású fejlesztési modellben tett javaslatot, amelynek elsı intézménye a felsıoktatási környezetben létrehozandó MTA-Q2 multidiszciplináris Természettudományi Kutatóközpont. A kutatóintézetek közfeladatainak áttekintése és tevékenységi struktúrájuk komplex értékelése nyomán az intézményhálózat kiszámítható mőködésének-finanszírozásának megteremtése érdekében az elıterjesztı egy, a kutatási közfeladatokon alapuló alapellátási támogatási modell kidolgozására tett kísérletet, ami a szerkezetében megmerevedett, a kutatási témaváltásokra sokszor felkészületlen intézményi szerkezetben megoldhatatlan feladatnak bizonyult. Az utóbbi két évtizedben változatlan szerkezető intézményrendszer (1. ábra) eredményes mőködésére azonban – jelentısen romló pénzügyi, infrastrukturális és személyi feltételek mellett – nem hatékony többletforrásokat biztosítani. A kutatóhálózat szétaprózott, aminek többszörös igazgatási költség és szakmai töredezettség a következménye.

2

Közgyőlés

2011. december 5. 10.00, Díszterem 1. napirendi pont 1. ábra

Csökkent az utánpótlás igazán kiváló kutatókból, leromlott az infrastruktúra (használhatósága 2011-re 15–20%-ra zuhant), megszaporodtak a közalkalmazotti összeférhetetlenségi és álláshalmozási jelenségek. A kialakult bizonytalan pályázati rendszerben a kutatóintézetek – forráshiányuk csökkentése érdekében – a köz számára eredményeket hozó kutatási feladatok helyett olykor más, a közfeladatokat sokszor kifejezetten akadályozó, sok esetben ésszerőtlen projektekre fordították energiáikat. Ez az ellentmondásos pályázati rendszer 2010–2011-ben megszőnt, és hosszú távon sem várható, hogy az intézetek fenntartási költségeik átlagosan 40– 50%-át pályázatokból fedezzék. A fejezetért felelıs irányítói tapasztalatok és számos értékelı tanulmány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat jelenlegi szerkezetében eljutott teljesítıképessége határához, és nem tud megfelelni a jövı versenyképességi követelményeinek: „a kutatóhálózat a jelenlegi állapotában nem tartható fenn. Infrastruktúrája rohamosan értéktelenedik, utánpótlása nem biztosított, szerkezete nem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. A szerkezeti merevséget nagyrészt személyi kérdések okozzák. Amennyiben ezeken nem tudunk felülemelkedni, és az intézményhálózat a jelenlegi állapotában marad, az a lassú, de biztos megszőnéshez vezet. Lényegében egyetlen lehetıség van: határozott változtatásokkal egy új fejlıdési pályára állítjuk a kutatóhálózatot, különben szembe kell néznünk a fokozatos térvesztéssel.” (idézet a 2010.évi közgyőlési elnöki beszámolóból). A kutatóintézet-hálózat szerkezeti problémáinak gyökere az, hogy miközben a tudományos kutatás nemzetközi, finanszírozási, infrastrukturális és személyi feltételrendszere az elmúlt évtizedekben jelentısen átalakult, az akadémiai kutatóintézet-hálózat szerkezete nem vagy alig változott. A tudománymetriai adatbázisokból egy még mélyebb, a magyar tudomány egészére vonatkozó tendencia rajzolódik ki: a hazai tudományos publikációk tendenciaadatai az elmúlt néhány évben

3

Közgyőlés


egyre inkább lemaradnak a régió több országához képest (2. ábra). „Akikkel tíz éve együtt indultunk (pl. Csehország), mára jelentısen lehagytak bennünket, akik elıttünk jártak (pl. Lengyelország vagy Ausztria), nálunk gyorsabban fejlıdtek – kivételt jelent Ukrajna, mely hozzánk hasonló elızményekbıl hozzánk hasonló helyzetig jutott. A távoli lemaradás pozíciójából indult Románia viszont mára beérte, sıt jócskán meg is elızte Magyarországot a nyilvántartott tudományos közlemények számában. Az adatok ezenfelül azt is mutatják, hogy Magyarország folyamatosan veszít az egész világhoz viszonyított nemzetközi pozíciójából” (Kampis et al., 2011). 2. ábra: Magyarország és a környékbeli országok tudományos publikációs aktivitása, a tárgyévbeli világtermés arányában (Kampis et al.: Magyar Tudomány, 2011. augusztus)

Bár a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek (2010-ben 38 önálló kutatóintézetnek és 2 kutatóközpontnak) és kutatócsoportjainak 2010-es tudományos teljesítménye nem volt gyengébb az elızı évinél, az 2. ábrán látható kedvezıtlen tendencia messzemenıen indokolja a hazai tudománypolitikai és tudományfinanszírozási kérdések újragondolását, hogy a magyar tudomány eredményességét tükrözı kedvezıtlen irányt megfordíthassuk. 2. A kutatóintézet-hálózat megújításának célja A megújítás célja, hogy a hazai kutatási hagyományokra épülve a nemzetközi kutatási térben is számottevı, méretében és szolgáltatásaiban is versenyképes, eredményes alap- és alkalmazott kutatással foglalkozó kutatóintézet-hálózat alakuljon ki a személyi, infrastrukturális és pénzügyi erıforrások hatékony felhasználásával és a szétaprózottság felszámolásával. 3. A kutatóintézet-hálózat megújításának programja 3.1. A megújítási program intézményi kereteinek kialakítása: az intézethálózat szerkezeti átalakítása (2011) Az elıterjesztı a kutatási mőhelyek autonómiáját és tudományos kiválóságát megırzı, hatékonyabban mőködtethetı új intézményi szerkezet kialakítására tesz javaslatot. A 38 kutatóintézetbıl és 2 kutatóközpontból álló hálózatból 2012-tıl 1 kutatóközpont és 5 intézet 4

Közgyőlés


változatlan formában mőködik tovább, 33 intézetbıl és a Kémiai Kutatóközpontból (KKK) összesen 9 új kutatóközpont alakul. Az új kutatóintézet-hálózatot 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet alkotja. Az akadémiai kutatóközpont olyan fıhivatású kutatóhely, amely kutatóintézeti szervezeti egységekbıl áll, és a Magyar Tudományos Akadémia köztestület (mint fejezetet irányító szerv) irányításával közfeladatként (alapfeladatként) tudományos felfedezı („alap”) és célzott („alkalmazott”) kutatásokat végez. Önálló jogi személy, és gazdálkodási jogköre alapján önállóan mőködı és gazdálkodó köztestületi költségvetési szerv. Egyszemélyi vezetıje a fıigazgató. Nagyobb méretének köszönhetıen a kutatóintézeteknél alkalmasabb koncentrált és multidiszciplináris kutatások végzésére. Intézetei általában – lehetıség szerint – azonos telephelyen mőködnek, de bizonyos tudományterületeken (pl. az ökológia terén) kifejezetten a több telephelyes mőködés az elınyösebb. A megújult kutatóintézet-hálózat szerkezetét a 3. ábra mutatja be. A kutatóközpontok és kutatóintézetek felsorolását az 1. táblázat tartalmazza. Az új intézményi egységek közfeladatait az 1. számú melléklet foglalja össze. 3. ábra

1. táblázat

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóközpontjai és kutatóintézetei 2012-tıl Az MTA kutatóközpontjai, kutatóintézetei 2012-tıl

Az új kutatóközpontokat alkotó intézetek, 2012-es nevükkel, 2011-es rövidítésükkel Állatorvos-tudományi Intézet (ÁOKI) Mezıgazdasági Intézet (MGKI) Növényvédelmi Intézet (NÖVKI) Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Filozófiai Intézet (FILKI) Irodalomtudományi Intézet (ITI) Mővészettörténeti Intézet (MKI) Néprajzi Intézet (NKI) Régészeti Intézet (RI) Társadalomkutató Központ (TK) Történettudományi Intézet (TTI) Zenetudományi Intézet (ZTI)

MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA ATK Székhely: Martonvásár Bázisintézmény: MGKI MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA BTK Székhely: Budapest Bázisintézmény: TTI

5

Közgyőlés


MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA CSFK Székhely: Sopron Bázisintézmény: CSKI MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA EK Székhely: Budapest Bázisintézmény: AEKI MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA KRTK Székhely: Pécs Bázisintézmény: KTI MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA ÖK Székhely: Tihany Bázisintézmény: BLKI

Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSKI) Földrajztudományi Intézet (FKI) Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGKI) Földtani és Geokémiai Intézet (GKI) Atomenergia-kutató Intézet (AEKI) Izotópkutató Intézet (IKI) Közgazdaság-tudományi Intézet (KTI) Regionális Kutatások Intézete (RKK) Világgazdasági Intézet (VKI) Balatoni Limnológiai Intézet (BLKI) Duna-kutató Intézet (DKI) Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBKI)

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA TK Székhely: Budapest Bázisintézmény: PTI MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA TTK Székhely: Budapest (majdani MTA-Q2) Bázisintézmény: KKK

Kisebbségkutató Intézet (ENKI) Jogtudományi Intézet (JTI) Politikatudományi Intézet (PTI) Szociológiai Intézet (SZKI) Enzimológiai Intézet (EI) Anyag- és Környezetkémiai Intézet (KKK intézet) Szintetikus Kémiai Intézet (átalakuló KKK intézet) Molekuláris Farmakológiai Intézet (átalakuló KKK intézet*) Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (PKI) Részecske- és Magfizikai Intézet (RMKI)

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Wigner FK Székhely: Budapest Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet (SZFKI) Bázisintézmény: RMKI MTA Atommagkutató Intézet, székhely: Debrecen (Atomki) MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, székhely: Budapest (KOKI) MTA Nyelvtudományi Intézet, székhely: Budapest (NYTI) MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, székhely: Budapest (RAMKI) MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, székhely: Budapest (SZTAKI) MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, székhely: Szeged (jelenleg négy intézettel) (SZBK) * bizonytalan

Az intézményi átalakulás adminisztratív módja, hogy a 2012. január 1-tıl az egy kutatóközpontot alkotó intézetek egyikébe beolvad a többi költségvetési szerv. Az így létrejött költségvetési szerv (a bázisintézmény) azonnal átalakul kutatóközponttá. Az intézetek kutatóközpontban elfoglalt helyzetét illetıen nincs szerepe annak, hogy melyik intézménybe történik a beolvadás. Az akadémiai költségvetési szervek átalakítása az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 95. §-a szerinti beolvadással történik. A közgyőlési határozat tervezete (2. számú melléklet) szerinti akadémiai költségvetési szervek beolvadnak a fejezetet irányító szerv vezetıje által megjelölt akadémiai költségvetési szervbe. A beolvadó költségvetési szervek megszőnnek, jogutód az átvevı költségvetési szerv. A megszőnı költségvetési szervek valamennyi közfeladatának jövıbeni ellátása, valamennyi joga és kötelezettsége, vagyona, vagyoni jogai és költségvetési elıirányzatai, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében általános jogutód az a költségvetési szerv, amelybe a köztestületi költségvetési szervek beolvadnak. Az átalakításról a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 9. § (2) bekezdés j) pontjában és 17. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az MTA Közgyőlése határozattal dönt 2011. december 5-i ülésén. Az átalakító okiratokat az 1994. évi XL. törvény hivatkozott rendelkezései, valamint annak 14. §-ával összhangban az MTA elnöke írja alá.

6

Közgyőlés


Az átalakulást követıen 2012. január 1-tıl (az átalakítással nem érintett 5 költségvetési szerv kivételével) a jelzett kutatóintézetek köztestületi költségvetési szerv, kutatóközpont formában mőködnek tovább. A kutatóközpontokban – az 1994. évi XL. törvény 17. §-ában és 18. §-ában meghatározottak szerint – jogi személyiség nélküli szervezeti egységő intézetek jönnek létre. A kutatóközpont fıigazgatója a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutatóés kutatást kiegészítı intézeteknél történı végrehajtásáról szóló 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet alapján magasabb vezetı megbízással rendelkezı közalkalmazott; a központban mőködı intézetek vezetıi a kormányrendelet alapján vezetı megbízással rendelkezı igazgatók. Az akadémiai költségvetési szervek átalakításával a költségvetési szervek közfeladatainak ellátása nem sérül: a beolvadást követıen a jogutód költségvetési szervek közfeladatait teljes, általános jogutódlással viszik tovább. Az akadémiai költségvetési szervek beolvadása a foglalkoztatási jogviszonyokat nem érinti. A beolvadó költségvetési szervek közalkalmazottait a jogutód intézmények foglalkoztatják tovább. A beolvadó költségvetési szervek vezetıinek (igazgató, gazdasági vezetı) vezetıi megbízása 2011. december 31-én megszőnik, közalkalmazotti jogviszonyuk változatlanul hagyása mellett. A 2012. január 1-tıl felálló központok szervezetét (így engedélyezett létszámát, vezetıi szintjeit, szervezeti egységeit stb.) a központok 2012. február 28-ig kiadandó szervezeti és mőködési szabályzata határozza meg. Az akadémiai költségvetési szervek átalakítását az MTA a 2011. és a 2012. évi költségvetésben a Magyar Tudományos Akadémia fejezet számára meghatározott elıirányzat keretei között valósítja meg. A Magyar Tudományos Akadémia Titkársága az átalakuló költségvetési szervek átalakító okiratait a Magyar Államkincstárral elızetesen egyeztette, a Kincstár az okiratok tervezeteit elızetesen jóváhagyta. A szervezeti és mőködési szabályzatokat a Titkárság által elıkészített minta alapján a kutatóközpontok saját adottságaiknak megfelelıen alakítják ki. A Titkárság a felmerülı további szakfeladatokat (informatika, belsı ellenırzés, szakkönyvtár, intézeti pályázatok átírása) is koordinálja. Amennyiben közgyőlési felhatalmazással 2012. január 1-jén létrejön a szakmai megújulás bázisát képezı intézményi keret, az intézetek a megtervezett létszámukkal, költségvetésükkel, programjaikkal és meglévı szerzıdéseikkel kerülnek be a kutatóközpontokba. Erıforrásaikat ennek megfelelıen használhatják. A kutatóközponti intézetek igazgatóinak kinevezéséhez az Akadémia elnökének jóváhagyása szükséges. Az új kutatóközpontok funkcionális (gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési) feladatai összesen 143 fıvel kisebb személyi állománnyal (ezzel egyidejőleg a vezetıi szintek csökkentésével) láthatók el (2. táblázat). 2. táblázat: Kimutatás az összevonásokkal létrehozandó kilenc új kutatóközpont jelenlegi és tervezett gazdasági és mőszaki-ellátó létszámáról és a létszámcsökkentési lehetıségrıl Mőködtetési kategóriák Gazdasági és kapcsolódó kiegészítı funkciók Mőszaki-ellátó funkciók Összesen

Jelenlegi létszám (fı, kerekítve) 274

Jóváhagyásra javasolt létszám (fı, kerekítve) 176

Létszámcsökkentés (fı, kerekítve) 98

228 502

183 359

45 143

7

Közgyőlés


A kutatóintézetek és az egyéb intézmények körében várható létszámcsökkentési és megtakarítási lehetıségeket a 3. táblázat foglalja össze. Az intézkedések összességükben kb. 220-240 fıs létszámcsökkentést és éves szinten kb. 410-450 millió Ft-os megtakarítást eredményeznek, a 2011-es költségvetési elvonás miatt elrendelt 5%-os létszámcsökkentésen kívül. 3. táblázat: A kutatóintézetek és az egyéb intézmények körében várható létszámcsökkentési és megtakarítási lehetıség Az intézményhálózat

Intézmények száma 2011

2012

Létszámcsökkenés és megtakarítás fı

millió Ft

Kutatóintézetek

40

15

kb. 140

250-270

Egyéb intézmények

18

9

80-100

160-180

MTA összesen

58

24

220-240

410-450

3.2. A szerkezeti átalakítás „diszciplináris finomhangolása”, a szerkezetükben megújult intézmények stratégiai fejlesztési irányainak kialakítása, az intézethálózat −2013) infrastrukturális megerısítése (2012− A jövıbeli érdemi forrásbevonás diszciplináris-strukturális feltételrendszerének kialakításával a szerkezetében megújult kutatóintézet-hálózatban egyedülálló lehetıség adódik arra, hogy versenyképes kutatási kapacitásokkal megteremtsük a közfeladatok alapfinanszírozása és a programok versenyfinanszírozása közötti egyensúlyt. 2012-ben a pályázati rendszerben várhatóan kiesı bevételek helyett világos feladatfinanszírozási konstrukcióval az intézményrendszer finanszírozása hosszú idıre stabilizálható. Megkezdıdhet a szerkezeti átalakítás „szinergikus” lehetıségeinek kihasználása, részben az intézményeken belüli lehetıségek tervezett (és spontán) kihasználásával, részben az adminisztráció (MTA Titkársága) támogatásával. Az MTA Titkársága korszerő és megújuló tervezési és forrásallokációs mechanizmussal kívánja ösztönözni a folyamatot. Ennek része egy egységes kutatás- és projekt-nyilvántartási és -értékelési rendszer kialakítása, mőködtetése. Tervszerő vagyon- és létesítménygazdálkodással jól kihasználhatók az új intézményi struktúra méreteibıl, centralizáltságából adódó lehetıségek: egységes vagy integrált rendszerek kiépítése/bevezetése (energetika, informatika, ügyvitelszervezés, ırzés, védelem, logisztika stb.). Mindez együttesen nemcsak költségmegtakarítással jár, de növeli a hálózat stabilitását és megbízhatóságát is, továbbá az egységes rendszerek bevezetése a szakmai együttmőködés feltételeit is javítja. A szervezeti integrációt követıen egyrészt tovább javul az átalakításból adódó méretgazdaságossági elınyök kihasználása, másrészt tervezetten (és az e célra rendelkezésre álló források célzott felhasználásával) megkezdıdik a fizikai kapacitások, létesítmények korszerősítése, integrációja. Ennek hozadéka lehet az üzemeltetési létszám további csökkentése, javul a ráfordítások belsı aránya, hiszen a funkcionális területek kisebb költséggel mőködnek, és így nı az alapfeladatokra jutó források aránya. Az intézetek többsége kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán üzemeltethetı ingatlanokban található. A szerkezetében megújult intézményhálózatban a mőködés hatékonyságát is biztosító kutatási környezet biztosítására, az új intézményrendszer kutatási infrastruktúrájának megújítására van szükség. Az ingatlanfejlesztés kulcseleme a „minıségi csere”: az MTA-Q2 beruházással elindított fejlesztési program folytatásaként az intézetek, kutatóközpontok számára általában az 8

Közgyőlés


egyetemek közelében lévı új, a jelenleginél kisebb alapterülető, hatékonyan üzemeltethetı létesítmény építése. Az aktív vagyongazdálkodás keretében a jelenlegi vagyonelemekbıl létrehozható egy olyan alap, amely stabilizálhatja az akadémiai kutatóintézet-hálózat mőködését. Csak több száz fıs kutatóközpontokban jöhet létre az a kritikus tömeg, amely a nemzetközi pályázati térben is versenyképes kutatócsoportok számára biztosítja az együttmőködésekhez szükséges tudáskomponenseket, erısíti az intézményhálózat konzorciumalkotó képességét és a pályázati eredményességet. A szerkezeti megújítás programjában a versenyképesség növelésére irányuló törekvések legfontosabb eleme, hogy az új intézményrendszerben – a szerves átalakításként elindított Lendület-modell példája nyomán – kulcsszerepük lesz a kimagasló teljesítményt nyújtó iskolateremtı kutatók köré szervezıdı kutatócsoportoknak. A megújult intézményi struktúrában a kutatásvezetık lehetnek a motorjai annak, hogy a kutatóközpontok intézetei számára ne a tudományág megítélésére való hivatkozás, hanem a tudományterületen elért mérhetı tudományos teljesítmény, a kutatói eredményesség és a kiválóság teremtsen hosszú távú tudományos kilátásokat. Az intézményi kutatási feladatok összehangolását követıen a megújult intézethálózatban olyan teljesítménykövetelmények érvényesíthetık, amelyekkel az akadémiai intézethálózat valamennyi kutatóközpontja és kutatóintézete az egyéni kiválóságokon keresztül történı kutatásfinanszírozási rendszerben is jelentıs teljesítményt, eredményes kutatási programokat tud felmutatni. 3.3. Hosszú távú fejlesztési programok (2013-2014) Az új intézményhálózat kutatóközpontjai és kutatóintézetei a megújítási program eredményeképp az alapfeladatok ellátásán túl − akár partnerként, akár versenytársként − a korábbi idıszaknál jobb esélyekkel vehetnek részt a hazai és az európai kutatási tér munkájában. A program harmadik ütemében folytatni szükséges a kutatástámogatási rendszer megújítását. Szorosabb együttmőködést kell kialakítani az akadémiai és a felsıoktatási kutatóhálózatok között, a meglévı adminisztrációs korlátok megszüntetésével, az „akadémiai kutatócsoportok” hatékonyabb mőködtetésével, közös infrastrukturális fejlesztésekkel. Ezen idıszak kiemelt feladata a tudatos és „szervezett” megjelenés az uniós K+F+I területen. A jelenlegi elaprózott, jellemzıen egy-egy intézmény vagy vezetı kutató által menedzselt, többnyire „alvállalkozói” típusú részvétel helyett stratégiailag és kapacitásait tekintve összehangolt, tudatos és célzott pályázati menedzsmenttel tervezzük az akadémiai kutatóintézet-hálózat megjelenését az Unió K+F projektjeiben. 4. Összefoglaló a megújítási program intézményi kereteinek kialakítását megalapozó, a közgyőlési döntést elıkészítı egyeztetésekrıl 2011. május 3–4. Pálinkás József az MTA évi rendes közgyőlésén elnöki beszámolójában rámutatott a kutatóintézet-hálózat jelenlegi szerkezetének és mőködésének megszőnéssel fenyegetı nehézségeire, fenntarthatatlanságára. Újraválasztását követıen záróbeszédében megfogalmazta a kutatóintézet-hálózat megújításának szükségességét, és 2011. december 5-re rendkívüli közgyőlést hívott össze. 2011. május 18. Az MTA elnöke az Akadémiai Kutatóhelyek Vezetıinek Tanácsa (AKVT) ülésén, valamennyi kutatóintézet igazgatója elıtt ismertette az intézethálózat megújítására vonatkozó megújítási program koncepcióját.

9

Közgyőlés


2011. május közepétıl június közepéig Az MTA elnöke, fıtitkára, illetve fıtitkárhelyettese stratégiai megbeszéléseket folytatott az intézetigazgatókkal a megújítási koncepcióról. 2011. június 20–22. Pálinkás József tudományterületenként egyeztetett az intézményvezetıkkel a megbeszéléssorozatok eredményeképpen kialakult tervekrıl, amelyekhez kapcsolódóan az érintett intézmények igazgatói nyilatkoztak a megújítás koncepciójának támogatásáról és a megvalósításban való további aktív közremőködésükrıl. 2011. június 27. Az MTA elnöke az Akadémiai Kutatóintézetek Tanácsának (AKT) ülésén bemutatta az érintett intézményvezetık által elfogadott megújítási program koncepcióját, az átalakítás szempontrendszerét és tervezett folyamatának lépéseit, amelyet az AKT tagjai egyhangúlag elfogadtak. 2011. június 28. Az Akadémia Elnökségének tagjai egyöntetően támogatták az elıterjesztett tervezetet, és felhatalmazták az elnököt a megújítás elıkészületeihez szükséges tárgyalások és államigazgatási egyeztetések megkezdésére, valamint a 2011. december 5-i közgyőlés elé terjesztendı határozati javaslat elkészíttetésére. 2011. június 29. Az elnök, a fıtitkár és a fıtitkárhelyettes sajtótájékoztatót tartottak a kutatóintézet-hálózat megújításának stratégiájáról, bemutatva annak okait, az egyeztetések folyamatát, a megegyezésen alapuló új hálózattervezet szerkezeti elemeit és a megújítás következı lépéseit. 2011. július 14. Pálinkás József elnök valamennyi, a megújításban részt vevı intézmény vezetıjével egyeztetı tárgyalásokat folytatott, amelyek során az érintettek megállapodtak az Akadémia Alapszabálya szerint szükséges elnöki biztos és gazdasági vezetı személyérıl, akik a továbbiakban koordinálják a kutatóhálózat megújításának elıkészítı lépéseit. 2011. július 15. A kijelölt elnöki biztosok és gazdasági vezetık átvették megbízólevelüket az MTA elnökétıl. A megbízólevél mellett kézhez kapták a megújítás feladatainak pontos ütemtervét is. 2011. július 15. Elnöki levél az intézeti létszámgazdálkodás áttekintésérıl, a „kutató professor emeritus” státusz ismertetésérıl. 2011. július 20. Elnöki konzultáció a változatlan formában tovább mőködı intézetek és kutatóközpontok vezetıivel az intézmények mőködtetésének ésszerősítésérıl. 2011. július 25–augusztus 1. Titkársági konzultáció az elnöki biztosokkal, a melléjük rendelt gazdasági vezetıkkel, valamint az intézetigazgatókkal az alapító okiratokról és a szervezeti diagramokról.

10

Közgyőlés


2011. augusztus 24., 25. és 29. Megegyezés született az elnöki biztosokkal a kutatóközpontok gazdasági és egyéb mőködtetı egységek létszámáról, véglegesítették az alapító okiratok munkaanyagait. 2011. szeptember 1. Az MTA elnöke 2011. szeptember 1-jétıl a költségvetési elvonás miatt 5%-os irányítószervi létszámcsökkentést rendelt el. 2011. szeptember–október Az MTA elnöke valamennyi megújuló kutatóközpontban kutatói fórumokon ismertette a kutatóintézet-hálózat megújításának legfontosabb szempontjait és az új intézményi egységek elıtt álló lehetıségeket. A Titkárság munkatársai munkajogi tájékoztatókat tartottak a leendı kutatóközpontok igazgatói és gazdasági vezetıi részére. 2011. szeptember 13. A Vezetıi Kollégium tagjai támogatták a korábban elfogadott megújítási koncepció alapján készített átalakítási terveket és a közgyőlési döntésre történı elıkészítés folyamatát. 2011. szeptember 19. Az Akadémia elnöke tájékoztatta a miniszterelnököt az intézményhálózat megújításának programjáról és tárgyalásokat folytatott a 2012. évi költségvetésrıl. 2011. szeptember 19. A Stratégiai Tanácsadó Testület tagjai az Akadémia történetében régóta várt, bátor lépésnek nevezték a szerkezeti megújítás elnöki kezdeményezését, és példaértékőnek minısítették a jól átgondolt koncepció egyeztetéseken alapuló átalakítási folyamatának lendületes menedzsmentjét. 2011. szeptember 21. A Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács tagjai 2011. szeptember 19-i ülésükön egyetértettek az MTA intézményhálózata szerkezeti megújításának céljaival és lépéseivel, és javasolták a kormánynak, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel segítse az akadémiai költségvetési szervek átalakításának folyamatát. 2011. szeptember 26. Az elnök tájékoztatta az AKT-t a testület által június 27-én elfogadott koncepció alapján elindított szervezeti átalakítás közgyőlési döntés-elıkészítésének folyamatáról. 2011. szeptember 27. Az Elnökség tagjai támogatták a korábban elfogadott megújítási koncepció alapján készített átalakítási terveket és a közgyőlési döntésre történı elıkészítés folyamatát. 2011. október 13. Az elıterjesztı benyújtotta az átalakító okiratokat elızetes közigazgatási egyeztetésre. 2011. október 19. Az elnök tájékoztatta az elnöki biztosokat és az igazgatókat az átalakítás ütemtervben foglaltak szerint történı egyeztetési folyamatának eredményeirıl és a további konkrét feladatokról, valamint az új intézményi egységek elıtt álló lehetıségekrıl.

11

Közgyőlés


2011. október 20. A Vagyonkezelı Testület tagjai támogatták a hatékonyabb intézményi mőködést eredményezı megújítási programot. 2011. október 25. Az Akadémiai Érdekegyeztetı Tanács támogatta az intézményhálózat megújítási programját. 2011. október 27. Az elnök tájékoztatta az AKT-t a kutatóintézet-hálózat megújításával kapcsolatos kötelezı közigazgatási egyeztetésrıl. 2011. október 28. A Felügyelı Testület megtárgyalta a közgyőlés elé kerülı elıterjesztéseket. 2011. október „A Magyar Tudományos Akadémia intézményhálózatának megújítása” – elnöki tájékoztató az októberi osztályüléseken a döntést elıkészítı egyeztetési folyamatról. Valamennyi tudományos osztály támogatólag foglalt állást a megújítási programról. 2011. november 8. A Vezetıi Kollégium tagjai támogatták a decemberi rendkívüli közgyőlés elé kerülı elıterjesztéseket. 2011. november 15. Az Elnökség tagjai támogatták a decemberi rendkívüli közgyőlés elé kerülı elıterjesztéseket. 2011. november 18. A nemzetgazdasági miniszter kiadta a Magyar Tudományos Akadémia részére az akadémiai költségvetési szervek átalakításához az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 89. §-ában, és ennek alapján az akadémiai Alapszabály 46. §-ában a közgyőlési döntéshez kötelezıen elıírt feltételként meghatározott elızetes államháztartási egyetértési nyilatkozatot.

III. Határozattervezet

…/2011. (XII. 5.) számú közgyőlési határozat (tervezet) 1. A Magyar Tudományos Akadémia Közgyőlése a kutatóintézet-hálózat megújításával kapcsolatos elıterjesztést megismerte, és alapítói jogkörében eljárva az alábbi döntéseket hozza: a) az MTA Növényvédelmi Kutatóintézet, az MTA Talajtani- és Agrokémiai Kutatóintézet és az MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézet beolvad az MTA Mezıgazdasági Kutatóintézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont” néven mőködik tovább;

12

Közgyőlés


b) az MTA Filozófiai Kutatóintézet, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az MTA Mővészettörténeti Kutatóintézet, az MTA Néprajzi Kutatóintézete, az MTA Régészeti Intézete, az MTA Társadalomkutató Központ és az MTA Zenetudományi Intézet beolvad az MTA Történettudományi Intézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont” néven mőködik tovább; az MTA Társadalomkutató Központ részleges feladat szerinti jogutódja az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont („GYEP-program”) és az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (üzemeltetési feladatok); c) az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, az MTA Geodéziai- és Geofizikai Kutatóintézet és az MTA Geokémiai Kutatóintézet beolvad az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont” néven mőködik tovább; d) az MTA Izotópkutató Intézet beolvad az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont” néven mőködik tovább; e) az MTA Regionális Kutatások Központja és az MTA Világgazdasági Kutatóintézet beolvad az MTA Közgazdaságtudományi Intézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságés Regionális Tudományi Kutatóközpont” néven mőködik tovább; f) az MTA Duna-kutató Intézet és az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet beolvad az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont” néven mőködik tovább; g) az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, az MTA Jogtudományi Intézet és az MTA Szociológiai Kutatóintézet beolvad az MTA Politikatudományi Intézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont” néven mőködik tovább; h) az MTA Szegedi Biológiai Központ Enzimológiai Intézet, az MTA Mőszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet és az MTA Pszichológiai Kutatóintézet beolvad az MTA Kémiai Kutatóközpontba, amely „Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont” néven mőködik tovább; i) az MTA KFKI Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet beolvad az MTA KFKI Részecskeés Magfizikai Kutatóintézetbe, amely „Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpont” néven mőködik tovább. 2. Az 1. pont a)−i) pontjai szerint átalakuló költségvetési szervek jogállása az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény alapján köztestületi költségvetési szerv, kutatóközpont. 3. Az 1. pont szerinti átalakulás idıpontja – valamennyi, a létesítés tárgyában illetékes akadémiai testület vonatkozó döntésének meghozatalát követıen – 2012. január 1. 4. A beolvadással megszőnı költségvetési szervek valamennyi közfeladatának jövıbeni ellátása, valamennyi joga és kötelezettsége, vagyona, vagyoni jogai és költségvetési elıirányzatai, valamint a munkáltatói jogok gyakorlása tekintetében általános jogutód az a költségvetési szerv, amelybe a köztestületi költségvetési szervek beolvadnak. 5. A beolvadó költségvetési szervek vezetıinek (igazgatóinak) és gazdasági vezetıinek vezetıi megbízása 2011. december 31-én megszőnik.

13

Közgyőlés


6. A Közgyőlés felhatalmazza az Akadémia elnökét, hogy az 1. pont szerinti átalakítással érintett akadémiai költségvetési szervek módosított egységes alapító okiratát (továbbá a módosító és megszüntetı okiratokat) kiadja, és az átalakításhoz kapcsolódó további szükséges intézkedéseket megtegye.

IV. Javaslat az elıterjesztés kommunikációjára A határozat megjelenik az Akadémiai Értesítıben, az MTA Intraneten, az MTA honlapján, valamint a közgyőlési határozatok adatbázisában. Budapest, 2011. november 21. Pálinkás József s. k.

Melléklet:

Az új kutatóközpontok alapfeladatai

14

Közgyőlés

2011. december 5. 10.00, Díszterem 1. napirendi pont 1. sz. melléklet: Az új kutatóközpontok alapfeladatai

Agrártudományi Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint a társadalom számára hasznos és nélkülözhetetlen tudományos ismereteket közvetítsen. Bölcsészettudományi Kutatóközpont A kutatóközpont a filozófia, az irodalomtudomány, a mővészettörténet, a néprajz, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén alap- és alkalmazott kutatásokat mővelı és koordináló, közfeladatokat ellátó önálló jogi személy, amely a történelem, a mővelıdés, a mővészetek és a társadalmi-kulturális örökség – az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe utalt – kutatását a vizsgált témák magyarországi és magyar nemzeti vonatkozásainak nemzetközi összefüggésekbe helyezésével végzi. Intézeteinek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére alapozva elısegíti a magyar és magyarországi bölcsészettudományi kutatások sokoldalú jelenlétét a hazai és nemzetközi tudományos életben. Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) felfedezı kutatásokat végez és felhasználásra készíti elı eredményeiket. Alapkutatási tevékenységeinek sorában megalapozó elméleti vizsgálatokat, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi méréseket végez, feldolgozza és közzéteszi a mérési adatokat, új módszerek kialakítására törekszik. Mőködteti a Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, valamint obszervatóriumokat tart fenn. Energiatudományi Kutatóközpont A kutatóközpont nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat végez a magyar nukleáris biztonsági ismeretek folyamatos elmélyítése érdekében, a meghosszabbított üzemidejő paksi blokkok és az új magyarországi atomerımőblokkok biztonságáról, az üzemanyagciklus zárásáról, az új atomerımő-generáció kifejlesztésérıl, az ionizáló sugárzások (neutron, γ- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról, valamint az izotóp- és nukleáris kémia, a sugárhatás-kémia, a sugárvédelem és a nukleáris biztonság, a reakciókinetika, a heterogén katalízis és az ún. „megújuló” energiaforrások területén. Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti és empirikus kutatásokat végez a közgazdaság-tudományokban, a világgazdasági és regionális kutatásokban, valamint mindezek más társadalomtudományokkal határos területein. Feladata a piacgazdaság, különösen a magyar gazdaság, a nemzetközi gazdasági-politikai környezeti feltételek és a térbeli folyamatokat meghatározó tényezık tudományos elemzése. Természettudományi Kutatóközpont A multidiszciplináris természettudományi kutatások („MTA-Q2”) központja az enzimológia, a szintetikus kémia, a molekuláris farmakológia, az anyag- és környezetkémia, a mőszaki fizika és anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén tevékenykedik. Ökológiai Kutatóközpont A kutatóközpont a szárazföldi és vízi életközösségek összetételét, szerkezetét, mőködését és változásait vizsgálja az élıhelyek, a biodiverzitás és a vízminıség védelmével, továbbá nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kutatásokat végez, a tájhasználat, a vízhasználat, a tájrendezés, a vízkormányzás és minden stratégiai környezeti tervezés vagy beavatkozás tudományos

15

Közgyőlés


megalapozását és hatáselemzését végzi, valamint a táji-regionális léptékő, hosszú távú folyamatok ökológiai hátterét vizsgálja. MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont A kutatóközpont felfedezı jellegő kísérleti és elméleti fizikai kutatásokat végez hazai bázisú, illetve külföldi székhelyő kutatóberendezésekkel a részecskefizika, a magfizika, az általános relativitáselmélet és gravitáció, a fúziós plazmafizika, az őrfizika, a nukleáris anyagtudomány, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, az atomfizika, az optika és az anyagtudomány területén számos esetben nemzetközi együttmőködésben. MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez. A jelenlegi formájukban megmaradó intézetek: Atommagkutató Intézet, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, Nyelvtudományi Intézet, Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, Szegedi Biológiai Kutatóközpont.

16

2011. december , Díszterem 1. napirendi pont. ELİTERJESZTÉS a Magyar Tudományos Akadémia 182. (rendkívüli) közgyőlésére

Recommend Documents