2011. december. Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely

2011. december

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület HÍRLEVÉL

2.

LEADER pályázat A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. július 30-án hirdette meg a 76/2011. (VII. 29.) VM rendelet, azaz a LEADER keret rendeletet, melynek értelmében a LEADER pályázatokat 2011. szeptember 30-október 31. között lehetett benyújtani. A LEADER pályázatok benyújtása gyakorlatilag két fordulóból állt: 1. Projekt adatlap benyújtása akciócsoportunkhoz postai úton vagy személyesen 2011. szeptember 2-ig (kis értékű projekt – 10. célterület – LEADER rendezvény), ill. szeptember 29-ig. 2. LEADER pályázat benyújtása kizárólag elektronikus úton a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH). Akciócsoportunk 10 db pályázati célterületet hirdetett meg: 1. Települési gazdasági területek kialakítása, fejlesztése 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Kisbéren 4. Termelés, feldolgozás, értékesítés összekapcsolása 5. Szociális alapú önfenntartó foglalkoztatás támogatása 6. Erdészeti szolgáltatók és zöldterület kezelők eszközparkjának fejlesztése 7. Bemutató helyek, közösségi terek és sportlétesítmények kialakítása, felújítása 8. Együttműködésben a Bakonyalja-Kisalföld kapujáért 9. Kisebbségi hagyományok megőrzése 10. LEADER rendezvény Egyesületünkhöz a tíz pályázati célterület vonatkozásában az alábbi számú és támogatás igényű projekt adatlapok érkeztek be a rendelkezésre álló időszakban: CÉLTERÜLET MEGNEVEZÉSE 1. Települési gazdasági területek kialakítása, fejlesztése 2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Kisbéren 4. Termelés, feldolgozás, értékesítés ös�szekapcsolása 5. Szociális alapú önfenntartó foglalkoztatás támogatása 6. Erdészeti szolgáltatók és zöldterület kezelők eszközparkjának fejlesztése 7. Bemutató helyek, közösségi terek és sportlétesítmények kialakítása, felújítása 8. Együttműködésben a BakonyaljaKisalföld kapujáért 9. LEADER rendezvény 10. Kisebbségi hagyományok megőrzése Összesen:

PÁLYÁZÓK SZÁMA (DB) 2

KERETÖSSZEG (FT) 40 000 000,-

IGÉNYELT TÁMOGATÁS (FT) 15 156 100,-

2

50 000 000,-

15 998 965,-

3

30 000 000,-

17 200 000,-

5

30 000 000,-

33 300 000,-

2

40 000 000,-

40 000 000,-

3

10 000 000,-

9 300 000,-

19

100 000 000,-

161 709 920,-

1

5 000 000,-

5 000 000,-

27 0

10 000 000,15 000 000,-

6 700 000,0,-

64

330 000 000,-

304 364 985,-


3.

E pályázati forduló sokakat nehéz feladat elé állító újítása volt – az eddigi ÚMVP III-IV. tengelyes pályázatok esetében is ez már lehetséges opció volt, azonban a nagy többség eddig a papír alapú benyújtást választotta –, hogy a pályázatokat csupán elektronikusan lehetett benyújtani. Az online pályázati felületet csak az Ügyfélkapun keresztül lehetett elérni MVH regisztráció és elektronikus jelszóigénylés után, meghatalmazott vagy technikai közreműködő megbízásával. Az ÚMVP Irányító Hatósága 119/2011. (X. 21.) számú közleményével az ügyfelek érdekét és az esélyegyenlőséget szem előtt tartva a pályázat benyújtási időszakot 2011. november 15-ig meghosszabbította. Az MVH elektronikus rendszerébe szeptember 30-tól november 14-ig 1 984 darab pályázatot töltöttek fel, míg az utolsó 24 órában 5 572 pályázat érkezett. A túlterhelés miatt az utolsó nap a rendszer lelassult, ez okozhatott problémát a kérelmek beadásakor. Ezért a Vidékfejlesztési Minisztérium soron kívül módosította a LEADER pályázatok beadásáról szóló 76/2011. (VII. 29.) VM rendeletet a 112/2011. (XI. 24.) VM rendelettel, hogy azok is benyújthassák kérelmeiket, akik az elektronikus rendszer terheltsége miatt november 15-én ezt nem tudták megtenni azt. A módosított jogszabály hatálybalépése után 2011. november 29. és december 5. között 7 napjuk volt az érintetteknek a pályázatok feltöltésére. December 5-ig akciócsoportunkhoz a 64 db projekt adatlapból 50 db pályázat érkezett (beleszámítva egyesületünk 2 db pályázatát az Együttműködésben a Bakonyalja-Kisalföld kapujáért elnevezésű-, ill. a LEADER rendezvény célterületre). Jelenleg tart a pályázatok feldolgozása és elbírálása a 2007. évi XVII. törvény (Törvény) III–IV. fejezete alapján. A pályázat bírálata folyamatában az MVH és az illetékes LEADER Helyi Akciócsoport (LEADER HACS) között létrejött delegálási szerződés szerint: - az illetékes LEADER HACS által a célterület katalógusában szereplő, a projekttel érintett célterületre meghatározott célterület-specifikus pontozási szempontok szerint végzett értékelés, valamint amennyiben az adott pályázatra az vonatkozik, a pénzügyi és üzleti terv vagy működtetési és fenntarthatósági terv értékelése alapján, továbbá a LEADER HACS által felállított rangsor figyelembevételével, - a rendelkezésre álló keret alapján az MVH hozza meg a támogatási döntést a Törvény 32. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Kis értékű célterületre – LEADER rendezvény – benyújtott pályázat esetében az MVH hozza meg a támogatási döntést a Törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja szerint a pályázatok benyújtási sorrendje, valamint az adott célterületre rendelkezésre álló keret alapján, azaz nincs hiánypótlásra lehetőség. Munkaszervezetünknél a pályázatok kezelése az MVH eljárásrendjében meghatározott időrendben, és módon történik szorosan együttműködve az MVH Veszprém Megyei Regionális Illetékességű Kirendeltségének munkatársaival. A pályázatok alapjogosultságának, formai kritériumoknak való megfelelésének vizsgálata után kerül sor a 15 napos hiánypótoltatásra várhatóan 2012. januárjában (az építéssel járó beruházások esetében ezt megelőzi a helyszíni szemle). Amennyiben minden adat és dokumentum beérkezett, megtörténik a pályázat befogadása, sor kerül a befogadó határozatok kiküldésére. A befogadó határozat kézhezvétele előtt a beruházás saját felelősségre sem kezdhető meg! Ezt követi a tartalmi értékelés, a pályázatok pontozása várhatóan februárban.

Fórum – kifizetési kérelem benyújtása Mivel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyének jogcímeihez az idén még december 31-ig lehet kifizetési kérelmet benyújtani, ezért munkaszervezetünk 2011. december 15-én (csütörtök) 14.00 órakor, a munkaszervezet irodájának épületében (Kisbér, Kossuth L. u. 14.) az ÚMVP III-IV. tengelyének támogatott pályázataira vonatkozó kifizetési kérelmekkel kapcsolatos tájékoztatót tartott, ahova az eredményes kifizetési kérelmek benyújtását segítendően minden nyertes pályázót tisztelettel vártunk. Témakörök: - Vonatkozó jogszabályok - A kifizetési kérelmek összeállításának és benyújtásának gyakorlati lépései A tájékoztatót követően lehetőséget biztosítottunk az egyedi kérdésekkel kapcsolatos személyes konzultációra is.


4.

Az MVH figyelemfelhívásai A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatal (MVH) figyelemfelhívásokat tett közzé, mivel számos ügyfél esetében lejár az építési beruházások megvalósítására rendelkezésre álló 3 év, valamint az első kifizetési kérelmet benyújtási kötelezettség a támogatási határozat kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül! Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 25. § (2) bekezdése értelmében a támogatott építési beruházást főszabály szerint a támogatási határozat közlésétől számított 3 éven belül meg kell valósítani. A művelet a jogerős használatbavételi engedély, az üzembe helyezés feltételeként külön jogszabály által előírt közokirat vagy magánokirat megszerzésével valósul meg. A fenti dokumentumokkal a művelet megvalósítására nyitva álló határidő, tehát a rendelkezésre álló 3 éves határidő lejárta előtt rendelkezniük kell az ügyfeleknek! Amennyiben a művelet megvalósításához szükséges jogerős hatósági engedéllyel vagy engedélyekkel az ügyfél nem rendelkezik a határidő lejárta előtt, de annak/azok megszerzésre irányuló eljárást a megvalósítási határidőn belül, tehát a rendelkezésre álló 3 éves határidő lejárta előtt megindította és ezt az MVH felé az eljárás megindítását követően azonnal igazolja, valamint a szükséges jogerős hatósági engedély vagy engedélyek a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakban benyújtásra kerül(nek), úgy a megvalósítására rendelkezésre álló határidőt megtartottnak kell tekinteni. Ellenkező esetben az MVH a műveletet nem tekinti megvalósítottnak. A fenti jogszabály szerint kizárólag gépbeszerzést tartalmazó művelet

esetén a megvalósítás lehetséges időtartama 2 év. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 2010. december 23-án hatályba lépett módosítása az EMVA-ból támogatott egyes jogcímek kapcsán bevezette az első kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakot. A fentiek értelmében, általános szabályként, a jogszabályban meghatározott közbeszerzési eljárás lefolytatása kivételével, az első kifizetési kérelmet – amelyben jóváhagyott nem egyéb elszámolható kiadásnak minősülő tétellel is el kell számolni – a helyt adó vagy részben helyt adó támogatási határozat kézhezvételétől számított kilenc hónapon belül kell benyújtani. Amennyiben a kifizetési kérelem benyújtására megállapított határidő leteltekor kifizetési kérelem benyújtási időszak nincs megnyitva, akkor a kérelmet a megelőző kifizetési kérelem benyújtási időszakban szükséges benyújtani. A jogszabályban meghatározott ezen feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, amennyiben a határidőben beadott kifizetési kérelem legalább részben jóváhagyásra kerül. A szabály a beruházások ütemesebb megvalósítását szolgálja, és betartása kiemelten fontos, mivel elmulasztása komoly jogkövetkezményeket von maga után. Az előírás mindazon ügyekre vonatkozik, amelyekben 2010. december 23-át követően emelkedett jogerőre a támogatási döntés – esetünkben az ÚMVP III. tengelye 4 jogcíme második meghirdetési körénk kedvezményezettjeire vonatkozik. (Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatal)

Pályázat mezőgazdasági utak fejlesztésére Megjelent a 111/2011. (XI.24.) VM rendelet az Európai Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztéséhez a 2012. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről. A rendelet alapján a támogatási kérelem benyújtási időszak 2012.01.01-01.31. között lesz, melyet az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani postai úton. A közlemény várható megjelenése 2011. december 21. A rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe lehetőleg természetbe illő, környezetbarát, helyi alapanyagok felhasználásával készült külterületi mezőgazdasági út építéséhez, felújításához, szélesítéséhez, valamint a beruházással érintett mezőgazdasági úthoz közvetlenül kapcsolódó, és azzal együtt megvalósuló árkok, padkák, rézsűk, támfalak, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények létesítéséhez, felújításához, az építési normagyűjteményben megtalálható forgalomtechnikai eszközök beszerzéséhez. Támogatás igénybevételére jogosult a helyi önkormányzat, továbbá a mezőgazdasági termelő, ha a mezőgazdasági üzemének mérete meghaladja a 4 európai méretegységet. A rendelet alapján nyújtható támogatás keretösszege 10 793 308 eurónak megfelelő forintösszeg, de legfeljebb 3,0 milliárd forint. A jóváhagyható támogatás összege támogatási kérelmenként legfeljebb 215 866 eurónak megfelelő forintösszeg, a támogatás mértéke az elszámolható kiadások 75%-a. Nem támogatható az a támogatási kérelem, amelyben a jóváhagyható támogatás összege nem éri el a 4000 eurónak megfelelő forintösszeget. (Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztés Hivatal)


5.

Pályázat a HÍR védjegy használatára A nagy érdeklődésre való tekintettel folyamatosan lehet pályázni a Hagyományok–Ízek–Régiók (HÍR) védjegy használatára, mely a hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ismertségének növelését szolgálja. A HÍR védjegyet használók, így a HÍR védjegyet viselő termékek köre is évről-évre növekszik. 2009ben 17 pályázó 47 terméke, 2010-ben pedig 16 pályázó 28 terméke kapott jogosultságot a védjegy használatára. A HÍR védjegyre vonatkozó részletes tudnivalók, a 2011. évi HÍR védjegyre vonatkozó pályázati felhívás megtalálhatók az Agrármarketing Centrum (www.amc. hu) és a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és Agrárigazgatásért Felelős Államtitkárság (www.elelmiszerlanc. kormany.hu) honlapján. A Hagyományok–Ízek–Régiók (HÍR) programot 1998-ban indította útjára a Vidékfejlesztési Minisztérium azzal a céllal, hogy összeállítsa Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteményét és megteremtése a gyűjtemény hasznosítási és bővítési lehetőségeit. A gyűjteményben 300 hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termék szakmai-történeti leírása található meg, régiónként és azon belül ágazati bontásban. Az adattár kiváló alapokat teremtett, és továbbra is forrásul szolgál eredetvédelem szempontjából a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek uniós elismertetéséhez. A gyűjteményben szerepelnek azok a termékek is, amelyek uniós oltalmának elismerése az Európai Bizottság előtt folyamatban van. A HÍR gyűjtemény aktualizálását és bővítését célzó program 2009ben vette kezdetét, és ugyanebben az évben került kiírásra a HÍR védjegy használati jogának elnyerésére szóló első pályázati felhívás is. A HÍR védjegy használati jogának elnyerésére szóló pályázatokat szak-

mai bíráló bizottság bírálja el. Az eredményes pályázó jogosulttá válik a HÍR védjegynek az általa előállított terméken, annak csomagolásán, illetve a kapcsolódó reklámanyagokon való feltüntetésére, valamint az Agrármarketing Centrum keretében szervezett HÍR kiállításokon és rendezvényeken termékei bemutatására, illetve árusítására. Pályázni olyan egyéni termelők vagy csoportok jogosultak, amelyek a HÍR gyűjtemény követelmény-rendszerének megfelelő hagyományos és tájjellegű terméket állítanak elő. A HÍR védjegy használatára vonatkozóan a legfontosabb követelmények közé tartozik, hogy az adott mezőgazdasági vagy élelmiszeripari terméknek dokumentált történelmi múltja legyen (legalább kétgenerációs, vagyis 50 éves ismertség), hagyományos módon állítsák elő, illetve kötődjön az adott tájegységhez (település, térség, megye stb.). Szempont továbbá, hogy előállításának legalább egy eleme helyi, speciális tudáson alapuljon, és legalább az előállítási hely körzetében ismerjék. Szükséges továbbá a termék tényleges előállítása és forgalmazása is. A HÍR védjeggyel rendelkező termékek piaci lehetősége bővül, a forgalmazási feltételek javulnak. A védjegy kifejezi, hogy az azt viselő áru magas hozzáadott értékkel bír, kiváló minőségű, hagyományos, sok esetben kézműves termék. A HÍR védjegy által a termék értéke növekszik, ezen keresztül az azt előállítók tevékenysége is egyenlővé válik a minőség és kiválóság fogalmakkal, így aktívan hozzájárul a piaci siker eléréséhez. A témával kapcsolatban bővebb információ az [email protected] email címen, illetve a (06 1) 795 3979 telefonszámon kérhető. Az AMC honlapján közzétett pályázati felhívással kapcsolatban pedig bővebb felvilágosítást a (06-1) 450 8850 telefonszámon kaphatnak. (Forrás: Agrármarketing Centrum)

Megalakult az Országos Szaktanácsadási Bizottság December 7-én egy régi hiányosság szűnt meg azzal, hogy megalakult az Országos Szaktanácsadási Bizottság (OSZB), amelyről még az ÚMVP 2007-es indulásakor rendelkeztek. A bizottság javaslattevő, véleményező jogkörrel közreműködik az agrár-szaktanácsadással ös�szefüggő feladatok összehangolásában, egyik legfontosabb feladata a 2014 és 2020 közötti programozási időszak irányelveinek kidolgozása, amelyet majd a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) elé terjeszt. A 15 főből álló bizottságba a Regionális- és Területi Szaktanácsadási Központok képviseletében 3-3 főt, és 3, a szaktanácsadás folyamatában aktívan résztvevő gazdát kértek fel, továbbá a VM, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, valamint a Magyar Agrárkamara is delegálja egy-egy képviselőjét. Jávor András, a bizottság újonnan kinevezett elnöke, egyben a Debreceni Egyetem rektorhelyettese és az Észak-alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ vezetője elmondta: a szaktanácsadás lényege a naprakész tudás, amit az adott helyszínen, az adott probléma esetében kell alkalmazni. Sajnos ma a szaktanácsadás szakmai helyett inkább adminisztratív segítséget nyújt. Az elnök kiemelte, „a bizottság tagjai a szaktanácsadás minden területét felölelik és hiszünk benne, hogy szükség van ránk”. A bizottság alakuló ülésén elfogadták az ügyrendet és határoztak a Szakmai Szaktanácsadási Központ (SzSzK) címre benyújtott pályázatokról is. Az SzSzK cím viselésére jogosító okleveleket december 14-én, az I. Nemzeti Vidékfejlesztési Napon adja át V. Németh Zsolt. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


6.

A Magyar Urbanisztikai Társaság pályázati felhívásai A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) december 8-án az alábbi három pályázati felhívást jelentette meg: 9. Európai Településtervezési és Területfejlesztési díj A tavalyi év nagy sikere, a nagykanizsai városrehabilitáció különdíjas elismerése után újra itt a lehetőség, hogy színvonalas, hazai munkák Magyarországra irányítsák a nemzetközi szakma figyelmét. A MUT, mint az Európai Urbanisták Tanácsának (ECTP-CEU) magyarországi tagszervezete ismét pályázatot hirdet magyar terveknek az ECTP-CEU által meghirdetett Európai Település- és Területi Tervezési díj pályázatára való benevezésére. A Díjra már publikált tervek és tanulmányok, a közösségi részvételen alapuló projektek, és jelentős fejlesztések nyújthatók be, nemzetközi, nemzeti, régiók közötti, regionális vagy helyi jelentőséggel. - A magyar előnevezés határideje: 2012. január 31. 12 óra - A nemzetközi beadás határideje: 2012. február 28. A téma és a tárgy szabadon megválasztható, és a Díjra nevezéshez nem kell, hogy „Európai jelentőségűek” legyenek. A részvétel feltételei az alábbi eltérésektől eltekintve megegyeznek az ECTP-CEU felhívásában foglaltakkal. A tervek előminősítését a MUT Elnöksége végzi (www.mut.hu). Köztérmegújítási nívódíj pályázat 2012. A MUT és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület meghirdeti a Köztérmegújítási Nívódíj 2012. pályázatot. A Nívódíjat az arra érdemesnek talált megújult közterek nyilvános pályázat keretében nyerhetik el. A pályázatra benevezhetők az adott település arculatát befolyásoló, 2005. évtől kezdődően megvalósult, új illetve értéknövelő módon rehabilitált, elsősorban központi vagy alközponti jelentőségű közterek, közparkok, sétálóutcák, üzletutcák. Beadási határidő: 2012. március 9. 12 óra A Nívódíjat az arra érdemesnek talált megújult közterek nyilvános pályázat keretében nyerhetik el. A pályázatok két kategóriában kerülnek elbírálásra és díjazásra: 1. Városközpont, főtér kategória 2. Lakókörnyezet közterei kategória A pályázati kiírás és jelentkezési lap folyamatosan letölthető a www.mut.hu és a www.icomos.hu honlapról. Pályázati díj: A több szervezet képviselőiből álló Bíráló Bizottság kategóriánként egy „Köztérmegújítási Nívódíj 2012.” címet adományozhat, illetve kategóriánként legfeljebb három dicséretet is adhat. Megfelelő színvonalú pályamű hiányában a Bírálóbizottság nem ad ki díjat illetve dicséretet. HILD JÁNOS-DÍJ 2012. pályázati felhívás A MUT 2012-ben 33. alkalommal adományoz települési Hild János-díjat, a település céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai településfejlesztés terén kimagasló eredményeket elért önkormányzatoknak. Pályázatot nyújthat be minden olyan önkormányzat, amelyik hosszabb ideje – legalább nyolc éve – dokumentáltan tudatos, célszerű stratégia alapján tervezi és valósítja meg fejlesztéseit, saját fenntartható fejlődéséhez alkalmazva az urbanisztika eszköztárának széles körét. Beadási határidő: 2012. március 9. 12 óráig A pályázati kiírás és a jelentkezési lap beszerezhető a www.mut.hu honlapról. A települési Hild János-díj pályázatokról a MUT Elnöksége dönt. Pályázati díj: A települési Hild János-díj legfeljebb három pályázónak adható. (Forrás: ww.mut.hu)


7.

Új mezőgazdasági kockázatkezelési törvény A 2012. január elsején életbe lépő új kockázatkezelési rendszerről szóló törvény (2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről) megjelent a Magyar Közlönyben. A jelenleginél stabilabb, átláthatóbb, önfenntartó és öngondoskodásra ösztönző rendszer célja, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termelést érintő időjárási eredetű kockázatokat megossza a termékpálya szereplői között. Az új jogszabály egységes rendszerbe szerkesztve tartalmazza a földtörvény, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) ide vonatkozó rendelkezéseit. Az új rendszer két pilléren nyugszik: a kibővített kárenyhítési rendszeren és egy díjtámogatással segített piaci biztosítási konstrukción. Utóbbi azoknak a termelőknek áll a rendelkezésére, akik a központi kárenyhítési alap nyújtotta védelemnél nagyobb mértékben kívánják kezelni az időjárási jelenségekből adódó termelési kockázataikat. A két pillér együttes működésével az eddiginél jóval több termelő, a jelenleginél jóval nagyobb védettséget élvezhet a kedvezőtlen időjárási jelenségekkel szemben. Miután a II. pillérben kötött mezőgazdasági biztosítások tulajdonképpen piaci biztosítási szolgáltatásnak minősülnek, így a károsult gazdálkodó természetesen mind kárenyhítésben, mind pedig biztosítói kárkifizetésben is részesülhet ugyanazon káresemény után. A Vidékfejlesztési Minisztérium és az agrárszférában működő üzleti biztosítók olyan speciális biztosítási termékeket dolgoztak ki, amelyek eddig nem léteztek Magyarországon. A termelők az ily módon kialakított biztosításokat az üzleti biztosítókkal köthetik meg, annak díjaihoz pedig legfeljebb 65 százalékos, európai uniós és hazai költségvetési forrásokat is tartalmazó támogatást vehetnek igénybe. Újdonság, hogy a támogatott biztosítási csomag az aszály, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és az árvíz károkozásainak ellentételezésére is kiterjed. A számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló 4,0-4,1 milliárd forint éves szinten megduplázódik, azaz 8,0-8,2 milliárd forintot lehet majd kárenyhítésre fordítani. Biztosítási díjtámogatásra 2012-ben 2,6 milliárd, 2013-ban 2,9 milliárd forint használható fel. Összességében tehát a korábbi 4 milliárd forint helyett több mint 10 milliárd forint áll majd rendelkezésre a kockázatok mind szélesebb körű kezelésére. A tervek szerint az új kárenyhítési rendszer tagjai azok a termelők lesznek, akik egységes támogatási kérelmet nyújtanak be, és a termőföldjük nagysága meghaladja ültetvényeknél az 1 hektárt, szántóföldi zöldségtermelésnél az 5 hektárt, vagy egyéb szántóföldi művelési ágban a 10 hektárt. A befizetések mértéke a tervezet szerint szántóföldi növénytermesztésnél évente 1 000,- Ft/ha, szántóföldi zöldségeknél, valamint szőlő, gyümölcsös és egyéb ültetvényeknél 3 000,- Ft/ha. A rét-, legelő-, gyepterületek, valamint a termőre még nem fordult ültetvények nem tartoznak a kárenyhítési intézkedés hatálya alá, így azokkal a kárenyhítési rendszerhez csatlakozni nem lehet. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


8.

Vessünk magyar vetőmagot! A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vetőmagkampányt indít, hogy a gazdák hazai vetőmagot vásároljanak és hazai vetőmagot vessenek – mondta Fazekas Sándor Kiskunhalason a Kiskun Kutatóközpont vetőmag üzemében december 8-án. A most elindított kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar vetőmagokra, melyek nélkül elképzelhetetlen a hazai mezőgazdasági termelés. A vetőmagok Magyarország számára nemzetközi rangot jelentenek, generációk szaktudása, szorgalma és odafigyelése halmozódott fel bennük. A vidékfejlesztési miniszter azzal indokolta a kampánynyitás időszerűségét, hogy a gazdálkodók és a kiskert tulajdonosok már most elkezdenek gondolkozni azon, mit vessenek, milyen vetőmagot vásároljanak jövőre. Fontos eljuttatni hozzájuk azt az üzenet, hogy ez magyar vetőmag legyen. A tárcavezető kiemelte, hogy a magyar gazdaságnak nincs még egy olyan sikeres ágazata, mint a vetőmag-termesztés. Magyarország a világ vetőmag exportőrei között a 9., Európában a 3. helyet foglalja el. Ezt az erős pozíciót több tízezer ember munkájával érték el, ami hatalmas lehetőségeket hordoz magában belföldön és külföldön is. Magyarországon 130 ezer hektáron termelnek vetőmagot. A vetőmagtermelés az átlagos mezőgazdasági termelésnél több kézimunkát, nagyobb felkészülést igényel, magas hozzáadott értékeket képvisel, ezért a vidéki foglalkoztatásban, az agráriumban, és a gazdasági növekedésben is komoly távlatokat jelent. A VM célja, hogy hozzájáruljon a magyar vetőmagok elfogadottságának növeléséhez itthon és külföldön egyaránt. A magyar tudományos, kutatási, oktatási háttér garanciát jelent arra, hogy az ágazat még tovább erősödjön és helyt álljon a piacon uralkodó óriási versenyben. Az elmúlt időszakban felértékelődtek a kiváló, versenyképes vetőmagfajtáink, amelyek garantáltan GMO-mentesek. A tárca olyan rendeleteken dolgozik, amelyek a saját vetőmag fajtáinkat hozzák helyzetbe. A zöldség tájfajták, valamint a házikerti fajták elismerési és vetőmag minősítési eljárását már egyszerűsítette a minisztérium. Az őshonos gyümölcsfajtákról szóló szabályt most notifikálják Brüsszelben. Az új rendelet szerint termeszthetővé és forgalmazhatóvá válnak a hazai őshonos gyümölcs tájfajták, ráadásul egyszerűsített elismerési és minősítési eljárással kerülhetnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe. Tavasszal életbe lépett a vetőmagok másodlagos vizsgálatáról szóló jogszabály is. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Döntés a 2011. évi tanyafejlesztési program pályázatairól Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter december 5-én jóváhagyta a nyertes tanyapályázatokat. Az idén első alkalommal, kizárólag nemzeti forrásból meghirdetett 930 millió forintos keretösszegű Tanyafejlesztési Programból összesen 201 pályázó nyert állami támogatást. A jelentkezők két célterületre, a tanyás térségek, települések valamint a tanyagazdaságok fejlesztésére nyújthattak be támogatási igényt. A Kormány és a Vidékfejlesztési Minisztérium kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. A jövő évi költségvetés tervezetében az ideinél nagyobb összeg, 1,5 milliárd forint szerepel erre a célra. A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme, első induló programja. A pályázatokat a vidékfejlesztési tárca 3 hónap alatt, új, egyszerűsített eljárással bonyolította le. A programra 206 alföldi településről nyújthattak be pályázatokat többek között önkormányzatok, kistérségi társulások, tanyagondnoki szervezetek és gazdálkodók. A 441 jelentkező közül 290 pályázó – összesen 2 milliárd 81 millió forintos támogatási igénnyel – felelt meg a rendeletben szabályozott jogosultsági követelményeknek. A 290 pályázó közül 152-en tanyagazdaságok fejlesztésére adtak be kérelmet, emellett kiemelten népszerű volt a külterületi földutak felújításának és a tanyai termékek piacra jutásának támogatása is. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


9.

A különleges édességeket is szabályozza a Magyar Élelmiszerkönyv Az élelmiszerek ipari mérető előállítása és forgalmazása a XIX. század második felében kezdett kialakulni és a XX. század elején vált általánossá. Ezzel egy időben jelentek meg a fogyasztók védelmét szolgáló első általános jellegű élelmiszer jogszabályok. Hazánkban a nemzeti és nemzetközi példák alapján az 1976-os élelmiszer törvény előírta a Magyar Élelmiszerkönyv létrehozását. A Magyar Élelmiszerkönyvnek az 1990-es gazdasági-társadalmi rendszerváltás adta új helyzet hozta meg a valós feladatot. E feladatokra 1994-ben egy kormányrendelet – amelyet az élelmiszerekről szóló 1995. évi törvény szó szerint átvett – létrehozta a Magyar Élelmiszerkönyv most már valóban működő rendszerét. Az élelmiszertörvényt felváltó, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerkönyv rendszerét fenntartotta, szerepét erősítette. Az édességek is bekerülnek a kétszintű Magyar Élelmiszerkönyvbe, amelynek emelt szintű irányelveivel a magasabb minőségű és a hagyományos magyar termékek népszerűsítése a cél – hangzott el a Bonbonetti csoport budapesti gyárában december 7-én tartott sajtótájékoztatón, ahol az új előírásoknak megfelelő első szaloncukrokat legyártották. A hungarikumnak tekinthető szaloncukrok közül a marcipán- és a vajkaramellás szaloncukrok minőségi előírásai születtek meg elsőként az új, édesipari termékekről szóló irányelvvel. Ez is része annak a kétszintű szabályozásnak, amellyel a Vidékfejlesztési Minisztérium átalakítja a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉK) rendszerét – mondta Gyaraky Zoltán főosztályvezető. A MÉK egy olyan dokumentumgyűjtemény, amelyben a szaktárca rendszerezi és rögzíti az élelmiszerbiztonsági és -minőségi elvárásokat. Ez a szabályozás kiegészült egy második, emelt szinttel, amely a magyar hagyományokra is utal, és a gyártókat magas minőségű termékek előállítására ösztönzi. Az emelt szintű irányelv előír bizonyos elvárásokat azokkal a gyártókkal szemben, akik a „különleges”, „különleges minőségű” vagy „prémium” megnevezéssel szeretnék ellátni a terméküket. Az első emelt szintű irányelvvel a mézfélék előállítását szabályozták a MÉK-ben. Tavaly elkészült a különleges minőségű lekvárokra és gyümölcsszörpökre vonatkozó irányelv. Most kerültek sorra a szaloncukrok, a keménycukorkák, a vajkaramella, a teasütemények és a mézes készítmények is. A szaktárca a különleges tejtermékekre, a kézműves sajtokra és a fűszerpaprikára vonatkozó irányelv kidolgozását is megkezdte. A szaktárca főosztályvezetője kiemelte: fontosnak tartják a fogyasztói minőség-tudatosság és a magyar termékekhez kötődő lojalitás erősítését, illetve azt, hogy a fogyasztók az elérhető áron kapható, minőségi termékeket keressék. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Egyszerűsödnek a termelői borkimérés szabályai 2012. január 1-jétől a bortermelők használatában, vagy tulajdonában lévő üzlethelyiségekben is működhet borkimérés. Az Országgyűlés elfogadta a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának szabályairól szóló törvény (2003. évi CXXVII. törvény) módosítását (2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról). A termelői borkimérés jelenleg kizárólag a gazdálkodó saját pincéjében lehetséges. 2012. január 1-jétől a termelő használatában, vagy tulajdonában lévő üzlethelyiségben is lehetséges a borkimérés. Az intézkedéssel a gazdák árusítási feltételei javulnak, mert pincéjüktől távol, közvetlenül a fogyasztóknak is árulhatják boraikat. A termelői összefogást erősíti, hogy a több gazdálkodó által üzemeltetett boltban is lehetséges a borkimérés. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Lesőfával a pockok ellen Hubai Imre saját kracagi biogazdálkodásában néhány méter magas, „T” alakú lesőfák kihelyezésével segíti az egerészölyveket, réti héjákat, amelyek így egyenként napi 10-12 darab pockot – amik az elmúlt hónapok csapadékmentes időjárása miatt szaporodtak el – is elpusztítanak. Az 5-6 hektáronként, a tábla szélére, csatornák menti gátakra elhelyezett ülő alkalmatosságok segítségével két-három hét alatt el lehet érni, hogy a kártevők 90 %-a eltűnjön a területekről. A T-ülőfák telepítésének ökológiai gazdálkodásban is betöltött természetvédelmi szerepét (ragadozómadár-védelem, ökológiai védekezés a mezőgazdasági kártevő rágcsálók ellen) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap is elismeri. A nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtható támogatásokból a magyar agrár-környezetgazdálkodási intézkedésben résztvevő gazdák és a Natura 2000 területeken gazdálkodók a T-ülőfák telepítésére is kaphatnak forrásokat. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


10.

Vidéken sem épülhetnek 300 négyzetméteresnél nagyobb üzletközpontok Az Országgyűlés november végén döntött arról, hogy január 1-től nem épülhetnek 300 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek, bevásárlóközpontok az ország területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával. A Vidékfejlesztési Minisztérium álláspontja szerint a jogszabály ösztönzően hat a kisebb kereskedelmi vállalkozásokra, a családi gazdaságokra, a helyi piacok és a helyi termelés megerősödésére és ezáltal a vidék népességmegtartó képességére valamint a foglalkoztatottság bővülésére. Magyarországon jelenleg 1%-nyi nagy és közepes vállalkozás uralja a kereskedelmi forgalom több mint kétharmadát, míg a 99%-nyi mikroés kisvállalkozás a kereskedelmi forgalomból mindössze 31-%-kal részesedik. Az elfogadott törvény célja, hogy ez a folyamat megváltozzon és helyzetbe kerüljenek a helyi és hazai kisvállalkozások, családi gazdaságok. A tiltás alól a nemzetgazdasági miniszter a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét figyelembe véve adhat felmentést. A jogszabály 2014. december 31-ig lesz érvényben. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Befejeződtek az őszi betakarítási és vetési munkák Igen jók a 2011-es terméshozamok, a termények piaci ára is magasan stabilizálódott; csak a jelenlegi szárazság adhat okot az aggodalomra, de bízunk az őszi-téli csapadékban – mondta Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár az őszi betakarítási és vetési munkákról november 24-én tartott sajtótájékoztatón. Az államtitkár hozzátette: az idei száraz ősz kedvezett a betakarításnak, de nehezítette a vetést. Idén az előző években megszokottnál korábban befejeződtek az őszi mezőgazdasági munkák a száraz és meleg őszi időjárás miatt. A napraforgó aratása 573,9 ezer hektáron befejeződött. Az országos termésátlag 2.415 kg/ha, a betakarított termés mennyisége közel 1.4 millió tonna. Kukoricából 15 százalékkal több termett az idén, mint 2010-ben. A gazdák 8,06 millió tonna kukoricát szállíthattak a magtárakba. Az országos termésátlag 6.625 kg/ha, amely 2%-al több a tavalyi hozamnál. Szóját ezer hektárral több területről, 38,5 ezer hektárról takarítottak be, mint tavaly. A termésátlag országosan 2.357 kg/ha, a magtárakba került termés mennyisége 90,9 ezer tonna, ami 7%-kal nagyobb a tavalyinál. Burgonyából 529 ezer tonna termett 2011-ben Magyarországon. A kedvező időjárásnak köszönhetően az idei termésátlag hektáronként 6 tonnával több volt, mint tavaly, amikor 20,4 t/ha hozam mellett 488 ezer tonnát raktározhattak el a gazdák. A cukorrépa betakarítása még nem fejeződött be. 2011 tavaszán 15 ezer hektáron vetettek cukorrépát, amelyből mintegy 1 500 hektáros területről várható további termés 52,6 t/ha-os átlaggal. A répa cukortartalma 17,7-18,9 között változik, ami igen magasnak számít. A betakarítás ideje alatt nagyobb fennakadás nem volt, a vetést viszont jelentősen nehezítette a csapadék hiánya, a vízhiány leginkább a káposztarepcét érintette. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)

Új uniós rendelet az élelmiszerek jelöléséről A magyar európai uniós elnökség egyik jelentős sikere az élelmiszerek címkézéséről szóló megállapodás. Fogyasztóbarát címkék kerülnek az európai élelmiszerekre, mert a tagállamok támogatták az élelmiszerek megjelöléséről szóló kompromisszumot, amely a magyar elnökség és az Európai Parlament (EP) között jött létre. Az új intézkedések célja, hogy a fogyasztók könnyebben dönthessék el, mi az egészséges táplálék. Az élelmiszerek megjelöléséről szóló új uniós rendeletről június 29-én állapodtak meg, és már 2011. december 12-től hatályba is lép – az EP és a Tanács 1169/2011/EU rendelete. A vállalkozások az új szabályok átvételére 3 év átmeneti időt kapnak. A rendelet legnagyobb újítása, a kötelező tápértékjelölés. Az élelmiszerek általános jelölését és a tápérték feltüntetését jogszabály határozza meg. Fontos újdonság még a csomagoláson a minimális betűméret bevezetése, valamint a friss húsoknál a származási hely kötelező megjelenítése. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium)


11.

Bemutatkoznak az ÚMVP-ből sikeresen megvalósult projektek Jogcím: Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése Pályázó: Agrogold Takarmányfeldolgozó és Értékesítő EC. A fejlesztés célja: Üzletfejlesztés Támogatás: 25 567 709,- Ft A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesülethez az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének jogcímére az első meghirdetési körben, 2008. decemberében benyújtott támogatási kérelmet 2009. októberében hagyta jóvá az akciócsoport, valamint az Irányító Hatóság. A beruházást 2010 július és november között valósították meg Ötvös Krisztián tervei alapján, a tatabányai L-AD Kft. kivitelezésében. Az új üzlet nyitása ezév júliusában volt. Az Agrogold Egyéni Cég 1992-ben alakult Császáron, családi vállalkozásként működő társaság. A cég tevékenysége 3 pilléren nyugszik: - Termék-előállítás, - Szolgáltatás, - Kiskereskedelem. A község főutcáján található üzlet eddig is széles termékkínálattal, jó ár-érték aránnyal, ingyenes növényvédelmi- és takarmányozási szaktanácsadással, valamint minden vásárlói igényt kielégítő hozzáállással szolgálta a térség lakosainak igényét. Működésük során törekednek a változatos termékkínálat létrehozására, mely egyedülálló a környéken. Üzletükben megtalálhatóak a kertészeti-, horgász és barkács termékek, mezőgazdasági kisgépek, festékáruk, állateledelek, hobbitermékek, így vásárlóik egy helyen szerezhetnek be a szükségletüknek megfelelő árukat. Területileg illetékes szakkereskedőként ellátják a STIHL erdészeti gépek, a MAKITA profi gépek képviseletét, valamint tagjai az ENERGO TEAM horgászcikk kereskedelmi láncnak. A környező önkormányzatokkal szoros kapcsolatban állnak, ellátják őket a településgazdálkodáshoz szükséges anyagokkal és gépekkel, valamint rendszeresen támogatják rendezvényeiket. Jelen fejlesztés a kereskedelmi tevékenységükhöz kapcsolódik. A beruházás megvalósítása előtti stabilitásuk, kedvező piaci helyzetük csak a helyi piacon, szűkebb környezetükben érvényesült. Cél volt a helyi piacon túl a térségi piacokra való belépés, a versenytársakhoz való felzárkózás is, melyhez elengedhetetlen volt egy nagyobb és korszerűbb, minden igényt kielégítő üzlet építése. Az előzetes piacelemzés azt mutatta, hogy a környéken nincs széles kínálattal rendelkező kerékpár-üzlet, illetve a kisgépek kölcsönzése és javítása is csak távolabb érhető el, így az erre irányuló termék-, illetve szolgáltatásbővítés jelentős stabilizációt eredményez a vállalkozás számára. A fejlesztés a meglévő üzlet és raktár bővítésével történt a település főutcája felé, ami által az áthaladó forgalom számára jobban szem elé került a bolt. A beépítési paraméterek – legfeljebb 200 m2 egyben beépíthető alapterület – egy új, önálló épület építését indokolták a meglévő mellé, amely ezután különálló raktárként funkcionál. Az épület tömegében illeszkedik a környék magas tetős épületeihez, anyaghasználatában az épület funkciójából adódóan visszafogottságra törekedtek. Az új épület földszint és tetőtér-beépítés kialakítású. Tartószerkezete 4,2 méteres raszterekre bontható, oldalt a 44 cm vastag falazaton, középen vasbeton pilléreken nyugvó gerendákra támaszkodik. A tetőszerkezet hagyományos ácsszerkezet, a tetőtér bevilágítását tetősíkban fekvő, küldő napvédelemmel ellátott, emelkedő ablakokkal biztosították. A földszinten található az üzlettér, a szerviz, az ezekhez szervesen kapcsolódó raktárzóna, amely a tetőtérben folytatódik, valamint a kazánház. A dolgozók számára egy vizesblokk és egy teakonyha is készült az épület hátsó traktusában. Az emeleten két iroda, egy vizesblokk és a raktár folytatódik. Az akadálymentes megközelítést az enyhén lejtős telek miatt kissé kiemelt üzletbe rámpákkal biztosították. Az ajtónyílások eltérő, kiemelő festésével a látáskorlátozottak is könnyen mozoghatnak az épületben. Az épület fűtését mezőgazdasági melléktermékek biokazánban történő elégetéséből származó energiával biztosítják, így ezek elszállításáról és ártalmatlanításáról nem kell külön gondoskodni. A fűtési rendszer hagyományos radiátorokban és padlófűtésben keringetett melegvizes rendszer. Hosszabb üzemszünet esetén egy gázkazán veszi át az energiatermelést. A használati melegvizet – az alacsony fogyasztási igény miatt – elektromos melegítőkkel állítják elő. Az épület szellőzése nagyrészt gravitációs módon biztosított. Az üzlet bővítése, fejlesztése kedvezően hatott a vállalkozás működésére. A nagyobb és korszerűbb bolt lehetőséget teremt a termékek és szolgáltatások körének bővítésére. A modern környezet javítja a munkakörülményeket, a környezetvédelmi szempontok (biomassza fűtés, szelektív hulladékgyűjtés) is érvényesítésre kerülhetnek. A beruházás hatására forgalomnövekedésre számítanak, mely árbevétel növekedést eredményez. A fejlesztéssel 4 új munkahely jött létre, a munkavállalók szakmai képzéseken (marketing-ületvezetés, szakszervizes-, boltvezetői- és növényvédelmi képzés) vesznek részt.


12.

Bemutatkoznak tagtelepüléseink – Tárkány Tárkány népessége 1 619 fő, területe 64,98 km2, a népsűrűség 24,5 fő/km2. A falu lakói közül, mintegy 300an a községhez tartozó Vasdinnye pusztákon élnek. A község a Kisalföld keleti részén, Komárom-Esztergom megye és a Bakonyalja-Kisalföld kapuja akciócsoport nyugati határszélének közepén, Komáromtól 24 km-re, Bábolnától 7 km-re délre található. A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták. A község címere a település történelmi múltjára és mai jellegzetességre utaló jelkép a klasszikus heraldika szabályai szerint. A község címerében az őzek a környék vadállományára utalnak, az apostoli kettőskereszt csillaggal a lakosság katolikus és református közösségeit jellemzik. Helyet kapott még itt a pajzsban a szőlőfürt, utalva a hagyományos szőlőtermesztésre. A község területén az első emberi tartózkodásra utaló nyomok a mezolitikumból valók, melyet az 1971-ben talált zsugorított férfi csontváz bizonyít. A falu első okleveles említése 1237-ből való, egy határjáró oklevélben Tarcan alakban fordul elő. Az elnevezés eredetéről többféle elképzelés látott napvilágot. A leginkább elfogadott török eredet, az ótörök „tarqan” főembert, alkirályt jelent. A későbbiekben a pannonhalmi apátság birtokaként több birtoklevelében is említik, mint adományt, illetve vásárlás, eladás tárgyát is képezte a falu. 1543-ban a törökök támadása nyomán a falu a környező településekkel együtt elpusztult, s mintegy 150 évig pusztán maradt. A községet többször is megkísérelte a tulajdonos, a Pannonhalmi Főapát benépesíteni, de a súlyos adóterhek és nyomorúság miatt sikertelen volt egészen 1714-ig. Ekkor a környező településekről református jobbágyok települtek be, akik lehetőséget kaptak vallásuk gyakorlására is. Az első iskolai osztályok megszervezése is erre az időre tehető. 1734-ben szervezték meg a katolikus plébániát, a plébániaház 1775-ben, a késő barokk templom 1790-ben épült. A templomot 1881-ben átépítettek, majd 2000-ben teljesen felújítottak a plébániával együtt. Külön említést érdemel a pedál nélküli hátul játszós felújított orgona, melyet az eredeti, 1801-ben építettnek, Fellner Jakab terveinek megfelelően újítottak fel, és így az egyetlen olyan működő orgona az országban, melynek minden darabja az eredeti terveknek megfelelő. 1722-től 1787-ig, a türelmi rendeletig a reformátusok nem gyakorolhatták vallásukat. Ekkor újra alapították gyülekezetüket és 1800-ben kőtemplomot emeltek, az addigi hordozható fatemplom helyett. A fenti építmények ma is az egyházakat szolgálják. Az 1740-es években szőlőt telepítettek a helybéliek a Csép felé eső domboldalon, ma mintegy 195 körüli a présházak száma. Az 1800-es évek fellendülést hoztak a falu életében. Ekkor felvirágzott az állattenyésztés, ismert volt a lótenyésztés és a marhatartás is. A Fekete-víznek nevezett Bakony-éren kettős kerekű malom működött, melyen a község gabonáját őrölték a gazdák. 1809-ben a napóleoni háború idején francia csapatok, majd 1848-as szabadságharc idején az átvonuló osztrák csapatok tekintették szabad prédának a falut, jelentősen kifosztva azt. A szabadságharc után ismét talpra állt a település, folyamatosan terebélyesedett, népessége növekedett, majdnem elérte a 3000 főt. 1894-ben akkoriban ritkaságszámba menő emeletes iskola épült, mely ma is közel másfélszáz tanuló oktatását szolgálja. Körülbelül 100 iparos tevékenykedett a faluban. A töretlen fejlődést gátolták a gyakori tüzek, melyek a korszerűtlen építkezésnek tudhatók be. Különösen nagy kárt okozott az 1908-as tűzvész, amikor a vályogházak zöme leégett. A faluból az első világháborúban mintegy 500-an vettek rész, s közülük 140-en haltak hősi halált. Nekik a békekötés után 1924-ben emeltek emlékművet. 1935. március 15-től vasútállomása volt a falunak. Ekkor indult másodikként az országban a cigány iskola is. Több szervezet is működött már ekkor, így: a Tűzoltó Egyesület, az Énekkar, a Keresztény Ifjúsági Egyesület. A második világháború a tárkányiaktól is sok áldozatot követelt, bár harcok a faluban nem voltak, az épületek megrongálódtak, az átvonuló csapatok kifosztották a falut. 1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott. A második világháború után, 1959-től termelőszövetkezet működik a községben, mely az 1989-es rendszerváltás után átalakult és ma is nyereségesen gazdálkodik. Az itt élők számára napjainkban is főként a mezőgazdaság nyújt megélhetési forrást. Földes Kálmán polgármester és dr. Szallerbeck Zsolt körjegyző elmondta, hogy az önkormányzat fő célja – a település működtetése mellett – a község, a közösség fejlesztése, a hagyományok őrzése. Bizonyítják ezt: - a 3 csoportos óvoda-, - a 8 évfolyamos általános iskola-, - a 3 csoportos napközi otthon működtetése, - a háziorvosi és védőnői szolgálat, - a felújított katolikus plébánia és templom, - a bitumenes kézilabdapálya-, - az informatika terem kialakítása, - az ekeli testvér-települési együttműködés, - a falu megjelésének megújítása, - valamint a régi hagyományok felelevenítése, újak létrehozása, települési és kistérségi rendezvények szervezése.


13.

Az önkormányzat az utóbbi években a következő főbb fejlesztéseket valósította meg:

Sorszám

A projekt meg- A beruházás mértéke (eFt) nevezése Támogatás

1. 2.

3. 4.

5.

6.

7. 8. 9.

10.

Művelődési ház terasz felújítás Művelődési ház homlokzat felújítás és nyílászáró csere Sportpálya felújítás Sportöltöző felújítás Általános Iskola nyílászáróinak cseréje Oktatási Intézmények tető és homlokzat felújítása – Tárkány, Fő u. 98. és Sport u. 12. Ete tagiskola felújítása Iskola tetőtér átalakítás KDOP-20085.2.2.B.C „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsödék önálló fejlesztése” KEOP-7.1.2.02008-0041 sz. „Tárkány-CsépEte agglomeráció szennyvízelvezetési és tisztítási problémájának megoldása”

Kivitelezési időszak (-tól -ig)

Pályázat megnevezése

Teljes összeg

1.800

2.581

2006

TEKI

9.000 kamat támogatott hitel

10.000

2006

NKA Sikeres Magyarországért

852

1.419

2006

2.444

5.047

2006

2.000

3.033

2006

Belügyminisztérium Kistérségi Nemzeti Sport Hivatal SPOSL06-0413 TEKI

8.680

12.400

2006-2007

TRFC

6.000

6.710

2008

14.630

18.292

2009

32.400

36.000

2008-2010

ÖM Központosított előirányzat ÖM Központosított előirányzat KDOP

folyamatban

1 milliárd 165 millió

2008-2010

KEOP


14.

A település jövőbeni tervei között szerepel: - A település egyik legnagyobb beruházása, a csatorna hálózat kiépítése előtt állnak. Előre láthatólag 2011. decemberében megtörténik a közbeszerzés kiírása, majd ezt követően 2012. nyarán indulhat a kivitelezési fázis, amely során az Önkormányzatnak jelentös kiadásai lesznek. - Az Alsóvasdinnye ivóvíz hálózatának kialakítása szintén komoly feladat elé állítja az Önkormányzatot, így annak kivitelezési engedély tervének-, pályázatának- és kivitelézési-beruházási költségei jelentős terhet rónak rájuk. - Kiemelkedően fontos feladat a település belvízelvezetési árkainak rendbetétele és főleg a víztárolók kitakarítása, mélyítése, mivel a legnyagobb gondot a víztárolók kapacitásának hiánya jelenti. - A Művelődési Ház felújítását 2006-ban kezdték meg, ezt kívánják folytatni a fűtéskorszerűsítéssel a 2012-es évben. A fűtéskorszerűsítésbe be kell vonniuk az Általános Iskola fűtésrendszerének felújítását, új kazán vásárlását. - Sürgető felújításra vár a Polgárőrség épülete, a Polgármesteri Hivatal és annak melléképülete. - Fentieken kívül szeretnének egy EU-s szabványnak megfelelő játszóteret kialakítani a községben. - A település további parkosítása, illetve a közterületek karbantartása is jelentős feladat. - Az Óvoda konyhájának működéséhez elengedhetetlen beszerezniünk egy élelmezési szoftvert, mely a számítógép cseréjét is maga után vonja. - Természetesen ahogy eddig, ezután is kiemelkedő feladat az Egyházak, Egyesületek, Alapítványok és a rászorulók támogatása. - Továbbá minden erejükkel támogatják a munkahelyteremtő beruházásokat. A fenti beruházásokat csak pályázatok útján elnyert támogatásokból tudják finanszírozni az Önkormányzat anyagi helyzetére tekintettel. A fejlődést és a hagyományok megőrzését segítik a faluban működő egyesületek is: - A nyugdíjas klubból alakult a Hóvirág Nyugdíjas Egyesület, mely népdalkört tart fenn. Az elmúlt évek alatt sok szép eredménnyel öregbítették a falu hírnevét. Rendszeres szereplői a település különböző rendezvényeinek. - A legifjabbakat gyűjti csokorba az 1998-ban alakult mazsorett csoport, mely ékes színfoltja a rendezvényeknek. - A Tűzoltó Egyesület 2001-ben ünnepelte fennállásának 110. évfordulóját. Ők is szívesen megmutatják felkészültségüket különböző eseményeken, és versenyeken is sikerrel szerepelnek. - A Sportegyesület sikeres működését jelzi, hogy a futballpályán szerepelt már számos neves csapat is. - Kiemelkedő munkát végez településünkön a Polgárőr Egyesület is. Segítik a rendőrség munkáját, biztosítják a rendezvények felügyeletét.2009. évben elnyerte „Az év Polgárőr Egyesülete címet”, 2010. évben településünk elnyerte az „Év Polgárőr Községe” címet. - Az általános iskola működését támogatja egy közalapítvány is. - Településünkön működik a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, mely jó együttműködést alakított ki a falu egészével. - Jól működő egyesületünk a sportolási lehetőséget biztosító Tárkányi Vadásztársaság is. A község intézményei, egyesületei az önkormányzati támogatást, fenntartást sokoldalú pályázati tevékenységgel egészíti ki, melyből a lehetőségeket, olykor működési feltételeiket javítják. Nevezetességei, látnivalói: • Az 1775-ben copf stílusban épült, műemlék jellegű római katolikus plébániaház. • Az 1790-ben késő barokk stílusban épült római katolikus templom. • Az 1790-ben épített református templom. Rendezvényei: - Bakonyi Amatőr Népművészeti Fesztivál - Kihívás napja - Falunap - Tárkányok találkozója - Ászár-Tárkány félmaraton nemzetközi futóverseny - Idősek karácsonya A 2008. évi HVS-ben foglalt legfontosabb probléma a településen: „Csatorna hálózat hiánya. Járdák rossz állapota. Lakott külterületi ivóvíz ellátás megoldatlansága.” A HVS-ben foglalt legfontosabb lehetőség a településen: „Csatorna pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Járdák felújítása, Külterületi ívóvíz beruházás.” Egyesületünk tagjai a településről: • Tárkány Község Önkormányzata • Tárkány Község Cigány Kisebbségi Önkormányzata A településről ez idáig sem kérelem, sem pályázat nem érkezett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV tengelyének jogcímeire, pályázati célterületeire.

2011. december. Bakonyalja-Kisalföld kapuja Vidékfejlesztési Egyesület

Recommend Documents