2011. december 12., hétfő
EU-csúcs - Mesterházy: őrültség lenne kimaradni a megállapodásból Új bírósági vezetők - MSZP: Lázár megmondta az államfőnek, hogy kit kell jelölnie EU-csúcs - MSZP: Orbán a nemzeti szuverenitásra hivatkozva felrúgja a nemzetközi együttműködés szabályait MSZP: új alapokra kell helyezni a jövő évi költségvetést Tisztújító kongresszus összehívásáról dönt idei utolsó ülésén az MSZP-választmány Március végén tartja tisztújító kongresszusát az MSZP MSZP: állítsák helyre a gazdaságpolitika hitelességét! Munka törvénykönyve - Mesterházy: megerősítő népszavazást a munka törvénykönyvéről! OGY - MSZP: a kormány december 23-ig készítsen jelentést az euróválsággal kapcsolatos magyar álláspontról IMF-együttműködés - A nyugdíjasokat sújtó megszorításoktól tart az MSZP MSZP: bizonytalan az ötszáz roma diákot oktató borsodi buddhista közösség sorsa MSZP: a Fejér Megyei Közgyűlés "stikában" adta át vagyonát és alkalmazottjait az államnak OGY - Területfejlesztés, nemzeti mobilfizetési rendszer OGY - Családvédelmi törvény OGY - Orbán-beszéd - MSZP: a miniszterelnök nem a szuverenitást, hanem a politikáját félti OGY – Interpellációk, azonnali kérdések OGY - Napirend előtt: közmédia
OS - Az európai szociáldemokraták mélyen elítélik az MSZP betiltására irányuló törekvéseket OS - Ugrás a sötétbe OS - Még egy ugróiskolát a tévészékház elé OS - Mesterházy Attila találkozott Köves Slomóval OS - Kivéve a gyevi fideszes OS - Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal alakuló ülése OS - A Fidesz újabb hadisarca OS - Nemmegszorításra nemfizetés OS - Jogfosztásról szólhatunk az Emberi Jogok Napján OS - Fidesz: bizonytalan vagyok, vagy mégsem? OS - Steiner Pál közleménye OS - Mi folyik itt?
EU-csúcs - Mesterházy: őrültség lenne kimaradni a megállapodásból
Budapest, 2011. december 9., péntek (MTI) - Megdöbbentő és érthetetlen, hogy Orbán Viktor először határozott nemet mondott arra a kormányközi szerződésre, amelyet az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására - mondta pénteken sajtótájékoztatón Mesterházy Attila. Az MSZP elnöke szerint előrelépés, hogy a miniszterelnök "visszakozott, megváltoztatta álláspontját", és a parlamentre bízná a döntést, de hangsúlyozta, hogy az országgyűlési többség az elmúlt másfél évben mindig a kormányfő akaratának megfelelően szavazott, így ez a javaslat szerinte álságos. Mesterházy Attila úgy fogalmazott: "az önfejűségnek és a hülyeségnek is van határa", ezért üdvözlik, hogy a csütörtök esti határozott kormányzati elutasításból péntek reggelre "egy talán lett". A szocialisták elnök-frakcióvezetője elmondta: az MSZP támogatja, hogy Magyarország csatlakozzon az új kormányközi szerződéshez, ennek elmulasztása szerinte őrültség lenne és beláthatatlan gazdasági-pénzügyi következményekkel járna. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a magyar gazdaság erősen függ Németországtól amely a megállapodás egyik kezdeményezője -, illetve hogy a kormánynak az Európai Unióval is meg kell állapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokkal egy időben. Ugyancsak érvként említette, hogy Magyarország hagyományosan az európai integráció bővítése és mélyítése pártján állt, a mostani kormányálláspont viszont euroszkeptikusként értékelhető. A szerződés aláírása mellett szól Mesterházy Attila szerint az is, hogy annak fő célja - a költségvetési fegyelem - összhangban van a kormány által hangoztatott és az új alaptörvényen is rögzített törekvésekkel. Aláhúzta, hogy az integráció mélyítése csakugyan a nemzeti szuverenitás egy részének feladásával jár, de ez végső soron stabilitást, növekedést és fejlődést eredményez a résztvevő államoknak. Ezzel kapcsolatban kifejtette azt is: a nemzeti érdekek képviseletére akkor van esély, ha a magyar kormány vezetői ott ülnek annál az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák. Az MSZP elnöke szerint Orbán Viktor most ezt kockázatja. Péntek reggeli bejelentés szerint az euróövezeti országok és több további európai uniós tagállam - összesen huszonhárom - kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Négy euróövezeten kívüli EUtagállam nem jelezte csatlakozási szándékát: Nagy-Britannia, Magyarország, a Cseh Köztársaság és Svédország. A magyar álláspontot Orbán Viktor miniszterelnök azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia ezt a kérdést, mert a megállapodás tartalma a nemzeti szuverenitást is mélyen érinti. A csehek és a svédek is azt jelezték, hogy döntés előtt konzultálniuk kell a parlamenttel. Nagy-Britannia esetében viszont David Cameron miniszterelnök egyértelművé tette, hogy megítélése szerint a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt az ország érdekében.
Új bírósági vezetők - MSZP: Lázár megmondta az államfőnek, hogy kit kell jelölnie
Budapest, 2011. december 9., péntek (MTI) - Az MSZP elnöke szerint igazolódott korábbi aggodalma: Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mondta meg Schmitt Pálnak, kiket jelöljön a Kúria és az Országos Bírói Hivatal (OBH) élére, az államfő pedig végrehajtói szerepbe kényszerülve eleget tett a kérésnek. Mesterházy Attila pénteken újságíróknak azt mondta: színjáték volt az az egyeztetés, amelyet kedden a Sándor-palotában tartott a köztársasági elnök a parlamenti pártok vezetőivel. Schmitt Pál úgy tett, mintha érdekelné az ellenzék véleménye, de az új bírósági vezetők személyéről nyilvánvalóan a Fidesz-frakció döntött - jelentette ki. Hozzátette, hogy a jelölteket később véleményezik, megjegyzései az eljárásnak szólnak. Az Országgyűlés sajtószolgálata pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy Darák Pétert jelölte Schmitt Pál a Kúria, Handó Tündét pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöki posztjára. A jelölteket az alkotmányügyi bizottság várhatóan hétfőn hallgatja meg, az Országgyűlés pedig kedden titkos szavazással dönt róluk. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe lépő OBH elnökét az államfő jelölésére a parlament választja meg kétharmados többséggel kilenc évre, a legalább ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. Hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele. A Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. A főbírót az Országgyűlés választja - a minimum ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül - kétharmados többséggel kilenc évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.
EU-csúcs - MSZP: Orbán a nemzeti szuverenitásra hivatkozva felrúgja a nemzetközi együttműködés szabályait
Budapest, 2011. december 9., péntek (MTI) - Az MSZP-s Szanyi Tibor szerint Orbán Viktor a nemzetközi szuverenitásra hivatkozva felrúgja a nemzetközi együttműködés szabályait. A szocialista politikus így értékelte, hogy 23 uniós ország kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására, a magyar kormányfő szerint viszont az Országgyűlésnek meg kell vitatnia, hogy Magyarország csatlakozzon-e a pénteken hajnalban született megállapodáshoz, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti. Szanyi Tibor pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: Orbán Viktor az uniós "politikai és gazdasági KRESZ" betartása helyett "motorbiciklire ül, és szuverén módon próbál közlekedni, helyenként az autópályán, szembe a kamionokkal". Az MSZP-s képviselő szerint
ugyanakkor, "aki a padlóra köp", az kiközösítésre számíthat a nemzetközi közösségekben. Megjegyezte: péntekre virradó éjjel Orbán Viktor kaphatott "néhány sallert és kokit" európai vezetőktől, mivel a kormányközi megállapodás makacs elutasítása helyett - amiről a magyar állásponttal kapcsolatban az első hírek szóltak - már a parlamentre bízná a döntést. Ezt azonban álságosnak nevezte a szocialista politikus, mondván, hogy a kormányoldalnak kétharmados többsége van az Országgyűlésben. Szanyi Tibor kifejtette: Magyarország akkor jár jól, ha élére áll a szorosabb együttműködést célzó uniós kezdeményezéseknek. Ehelyett véleménye szerint a kimaradás "mérhetetlen szenvedést" okoz majd a magyar embereknek, például a forint árfolyamának további romlása miatt. Arra a felvetésre, hogy Nagy-Britannia sem vesz részt az új dokumentum elkészítésében, Szanyi Tibor úgy reagált: a britek mindig is távol tartották magukat az uniós együttműködés egy részétől, ezért visszalépés, ha a magyar kormány most hozzájuk igazodik. A brit és a magyar álláspont közelségével kapcsolatban egy hasonlattal élt: szerinte olyan ez, mint amikor "a bolha felpattan az elefánt ormányára, és ráordít, hogy: Haverok vagyunk!". Herman Van Rompuy, az uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke péntek reggel a brüsszeli csúcstalálkozó első napját lezáró sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további EU-tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására. Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország - közülük utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia - nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli brüsszeli nyilatkozatában ugyanakkor szintén azt mondta: az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti.
MSZP: új alapokra kell helyezni a jövő évi költségvetést
Budapest, 2011. december 9., péntek (MTI) - Az MSZP szerint nem elég áttervezni, új alapokra kell helyezni a jövő évi költségvetést. Józsa István frakcióvezető-helyettes az MTI-nek nyilatkozva arra reagált így, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben újságíróknak elmondta: az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket, csökkenteni kell a növekedési előrejelzést, valamint kedvezőtlenebb árfolyamon kell újraszámolni a költségvetést. A szocialista politikus hangoztatta: nagy a baj, ha a kormányfő is beismerte ennek szükségességét, noha erre eddig - az ellenzék és a gazdaságkutatók egybehangzó véleménye ellenére - nem volt hajlandó. De - tette hozzá - még nagyobb lehet a baj, ha a gazdaságpolitika alapjait nem változtatják meg, az ugyanis mára oda vezetett, hogy a magyar gazdaság növekedése elmarad az eurózóna átlagától és a feltörekvő uniós országokétól is. Józsa István kiemelte, hogy a növekedési előrejelzés csökkentése azt jelenti: kevesebb lesz a költségvetés bevétele, így - a hiánycél megtartása érdekében - a kiadásokat is újra kell tervezni, mérsékelni kell. Az MTI kérdésére azt mondta: a 0,5 százalékos növekedési
előrejelzés bár optimista, alkalmas lehet a költségvetés megalapozására, 1 százalékos bővülésre viszont nem lehet számítani.
Tisztújító kongresszus összehívásáról dönt idei utolsó ülésén az MSZPválasztmány
Budapest, 2011. december 10., szombat (MTI) - Idei utolsó ülését tartja az MSZP választmánya szombaton, a testület az ülés elején elfogadott napirend szerint dönt a tavaszi tisztújító kongresszus összehívásáról is. Simon Gábor választmányi elnök bevezetőjében azt mondta: "cudar év volt" az idei, százezrek szegényedtek el, a következő azonban még nehezebbnek ígérkezik, jövőre egyes számítások szerint 3,5-ről 4,2 millióra nőhet a létminimumon vagy alatta élők száma. A politikus bírálta a kormányt a forint árfolyamának gyengülése miatt és amiért az államadósság a GDP 82 százalékára emelkedett. Kitért arra is, hogy az ígért növekedés helyett a gazdaság stagnál, ezért a kabinet a jövő évi költségvetés újratervezésére kényszerül. A zárt ülésen ezután Mesterházy Attila számol be az elnökség és a frakció elmúlt fél évben végzett munkájáról. Emellett megválasztják egy új testület, az etikai és fegyelmi ügyek tanácsának tagjait, illetve döntenek a tavaszi tisztújító kongresszus összehívásáról. Mesterházy Attila pártelnök novemberben kezdeményezte, hogy az MSZP januárban fogjon hozzá a párton belüli tisztújításhoz, amelyet egy március végi kongresszus zárhat le. A választmányi üléssel egy időben Demeter Márta, a zuglói MSZP elnökségi tagja sajtótájékoztatón bírálta a KDNP-s politikusok jegyezte családvédelmi törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját pénteken folytatta le a parlament. Véleménye szerint az indítvány álszent, ókonzervatív és diszkriminatív szabályrendszert fogalmaz meg, hátrányosan különbözteti meg a nem házasságon alapuló együttélési formákat, az egyszülős családokat, az élettársi kapcsolatban élőket és az azonos nemű párokat, figyelmen kívül hagyva, hogy a gyermekek negyven százaléka házasságon kívül születik. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat - az alaptörvénnyel összhangban - kimondja, hogy a magzatot a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. A szocialista politikus szerint ez az abortuszszabályok szigorításához és az esemény utáni tabletta betiltásához vezethet. Demeter Márta ugyancsak nehezményezte, hogy a kormánytöbbség kétharmados törvényben rögzítené a családi adókedvezmény mai, az MSZP szerint igazságtalan rendszerét.
Március végén tartja tisztújító kongresszusát az MSZP
Budapest, 2011. december 10., szombat (MTI) - Az MSZP választmánya az elnökség javaslatát elfogadva szombaton úgy döntött, hogy március 31-re hívja össze a szocialista párt kétévente esedékes tisztújító kongresszusát - ismertette Simon Gábor szombaton sajtótájékoztatón.
A választmányi elnök - aki kérdésre válaszolva jelezte, hogy ha bizalmat kap, továbbra is ellátná e feladatot - elmondta, hogy a szocialisták május 1-jéig készítik el szakpolitikai programjukat, amely 2014-es választási programjuk alapját képezheti. Az ülésen Steiner Pált választották meg az etikai és fegyelmi ügyek tanácsának elnökévé. Az új testülettől - illetve a létrejöttét megalapozó közelmúltbeli alapszabály-módosítástól - az MSZP vezetése az etikai és fegyelmi ügyek eddiginél gyorsabb lefolytatását várja. Mesterházy Attila pártelnök az MSZP novemberi kongresszusán új szereposztást sürgetett pártjában, és azt kezdeményezte: idén újítsák meg a frakcióelnökséget - ez megtörtént -, majd a szocialisták januárban fogjanak hozzá a párton belüli tisztújításhoz, és március végére válasszák meg azt a csapatot, amely "elvezeti az MSZP-t a 2014-es győzelemig". Azt is jelezte, hogy újból elindul az elnöki tisztségért. A most elfogadott menetrend szerint január végéig a helyi, február végéig pedig a megyei szervezetekben történhet meg a tisztújítás, majd a március végi kongresszuson az országos tisztségviselőket választják meg. Simon Gábor a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy az MSZP hónapok óta sürgeti a jövő évi költségvetés valós alapokra helyezését, a kormány azonban csak most látta be ennek szükségességét. Arra a kérdésre, a szocialista párt kész-e támogatni, hogy a költségvetés főszámainak módosítása érdekében a parlament négyötödös többséggel eltérjen a házszabálytól, úgy válaszolt, hogy erről hétfőn dönt a frakció. Arról is beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikája növeli a társadalmi különbségeket, és egy olyan, a latin-amerikai országokban megszokott társadalmi modellt vetít előre, amelyben - a szűk eliten kívül - a többség a létminimumon él. A szocialisták elmúlt évét firtató kérdésre a választmányi elnök azt mondta: Gyurcsány Ferencék távozása nem rengette meg az MSZP-t, ellenben segítette, hogy a média figyelmét lekötő belső viták véget érjenek, és a szocialista párt mára stabilizálta helyzetét. Az idei utolsó választmányi ülésén - a szokásnak megfelelően - rászoruló családoknak gyűjtöttek karácsonyi ajándékokat. Jankovics György, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének leköszönő elnöke Baloldalért-díjat vehetett át.
MSZP: állítsák helyre a gazdaságpolitika hitelességét!
Budapest, 2011. december 11., vasárnap (MTI) - Az MSZP a gazdaságpolitika hitelességének helyreállítását várja Orbán Viktor miniszterelnöktől, ennek első lépéseként olyan gazdasági minisztert javasolnak, "akinek szavára odafigyel a világ". Burány Sándor, a párt országgyűlési képviselője vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján bírálta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szeptemberben benyújtott költségvetési javaslatát, "amelyről mára kiderült, - már a kormány is belátta -, hogy a benne foglalt számok tekintetében semmit nem ér." Szavai szerint már a kormányfő is rájött arra, amit "az egész világ lát", hogy a számok tarthatatlanok; abban azonban téved, hogy külső körülményekben keresi a hibát. A parlament gazdasági bizottságának szocialista tagja szerint ősz óta szinte semmi nem változott a külgazdaságban, "egy dolog változott: a maradék hitelessége is odalett a kormánynak." Az MSZP-s politikus úgy vélekedett, Magyarországnak a legtöbbet a hiteltelenség árt, ez az oka az államadósság növekedésének, a "rossz forintárfolyamnak". Hiteles gazdaságpolitika
esetén lett volna tényleges hatása annak, hogy "a lenyúlt nyugdíjpénztári vagyonnal csökkentették az államadósságot, de lényegében az történt, hogy ezt a pénzt eltapsolta a kormány" - mondta Burány Sándor. A szocialista képviselő úgy fogalmazott: "Jelenleg egy gazdaságért felelős minisztere van a kormánynak, őt viszont nem lehet tanult emberek közé beengedni", hozzátéve, véleménye szerint Matolcsy Györgyöt ma a világban sehol nem fogadják el hiteles tárgyalópartnerként. Kijelentette, azt várja Orbán Viktortól, hogy állítsa vissza a gazdaságpolitika hitelességét, elsősorban azzal, hogy "olyan embert ültet a miniszteri bársonyszékbe, akinek a szavára odafigyel a világ." Emellett be kell ismerni, hogy "hazudtak, de legalábbis tévedtek" abban, hogy a "szabadságharc" lefolytatható olyan körülmények között, amikor az ország gazdasága a külpiacoktól függ - tette hozzá.
Munka törvénykönyve - Mesterházy: megerősítő népszavazást a munka törvénykönyvéről!
Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - Megerősítő népszavazást kezdeményez az MSZP az új munka törvénykönyvéről, amelyről várhatóan kedden szavaz a parlament. A szocialisták emellett sürgetik, hogy a kormány december 23-ig nyújtsa be az Országgyűlésnek a pénzügyi válság megoldásával kapcsolatos magyar álláspontról szóló jelentését. Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető hétfőn sajtótájékoztatón elmondta: mivel a megerősítő népszavazás kiírásához az országgyűlési képviselők egyharmadának aláírása szükséges, arra kérik a Fidesz-frakció tagjait, ha csakugyan biztosak benne, hogy a kormány által kezdeményezett új munka törvénykönyve a munkavállalók érdekét szolgálja, tegyék lehetővé a referendum kiírását, azt, hogy az emberek véleményt mondjanak róla. Az MSZP emellett felkéri Schmitt Pál államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem emeljen vétót ellene. Mesterházy Attila arról is beszámolt, hogy a szocialisták a parlamenti szavazáson nem támogatják Darák Péter és Handó Tünde megválasztását a Kúria, illetve az Országos Bírósági Hivatal élére. Ezt nem a jelöltek személyével, hanem úgy indokolta: nem értenek egyet az igazságszolgáltatási reformmal. Az MSZP emellett azt kezdeményezi, hogy a kormány december 23-ig nyújtsa be az Országgyűlésnek az euróválsággal kapcsolatos magyar álláspontról szóló jelentését. A szocialisták ennek érdekében határozati javaslatot nyújtottak be, azt indítványozva: a parlament hívja fel a kormányt, hogy a pénzügyi válság megoldására irányuló javaslatokra, az európai pénzügyi stabilitás megteremtésére és az európai integráció mélyítésére vonatkozó magyar álláspont tervezetét jelentésként nyújtsa be az Országgyűlésnek december 23-ig. Ennek felelőse a miniszterelnök lenne. A költségvetés átalakításával kapcsolatos szocialista álláspontot firtató kérdésre Mesterházy Attila úgy válaszolt: olyan módosítást tudnak támogatni, amely a munkahelyteremtést és a gazdaság növekedést szolgálja, ugyanakkor nem a legnehezebben élőket sújtja megszorításokkal.
OGY - MSZP: a kormány december 23-ig készítsen jelentést az euróválsággal kapcsolatos magyar álláspontról
Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - Az MSZP azt kezdeményezi, hogy a kormány december 23-áig nyújtsa be az Országgyűlésnek az euróválsággal kapcsolatos magyar álláspontról szóló jelentését. Ezt hétfőn benyújtott határozati javaslatában indítványozta Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője. A "Magyarországnak az euróválság megoldásában való részvételéről" szóló javaslat szerint az Országgyűlés kinyilvánítja, elkötelezett abban, hogy Magyarország önállóságának és érdekeinek figyelembe vételével részt vegyen az Európai Unió és az euróövezet tagállamai pénzügyi stabilitásának megteremtésében, elkötelezett az európai integráció mellett, és hangsúlyozza, hogy Magyarország alapvető érdeke a befektetések biztonságának, a költségvetési hitelességnek és bizalomnak a fenntartása. Az indítvány felfogadásával az Országgyűlés felhívná a kormányt, hogy a pénzügyi válság megoldására irányuló javaslatokra, az európai pénzügyi stabilitás megteremtésére és az európai integráció mélyítésére vonatkozó magyar álláspont tervezetét jelentésként nyújtsa be az Országgyűlésnek december 23-ig. Az előterjesztés felelőseként a miniszterelnököt nevezik meg. A javaslat indoklásában azt írja Mesterházy Attila, hogy a kormánynak ki kell alakítania álláspontját az euróválsággal kapcsolatos német-francia javaslatról, amit az Országgyűlés megtárgyal, s így a magyar álláspont egy kiérlelt, minden szempontot mérlegelő vitában alakulhat ki. Az Országgyűlés hétfői ülése Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával kezdődik, amelyben a miniszterelnök várhatóan az előző heti európai uniós csúcson megismert válságkezelő terveket ismerteti, illetve megerősítheti a jövő évi költségvetés átdolgozásának szükségességét. A kormányfő felszólalásáról szóvivője, Szijjártó Péter adott tájékoztatást pénteken, ennek alapján Orbán Viktor arról a kormányközi szerződésről tájékoztathatja az Országgyűlést, amelyet az euróövezet 17 országa készít a költségvetési fegyelem szigorításáért. A tervezett együttműködéstől a tagállamok közül csak Nagy-Britannia zárkózott el, míg több eurózónán kívüli ország, köztük Magyarország is azt jelezte, hogy a parlament felhatalmazásához köti csatlakozását. A magyar miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy csak az Országgyűlés járhat el a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben.
IMF-együttműködés - A nyugdíjasokat sújtó megszorításoktól tart az MSZP
Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - Az MSZP szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások következményeként a kormánynak a Széll Kálmán-tervet és a konvergenciaprogramot is módosítania kell majd, ami újabb, a nyugdíjasokat sújtó megszorításokat vetít előre. Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja hétfőn sajtótájékoztatón azt a kérdést címezte a kabinetnek: tervezik-e a nyugdíjak megadóztatását, a 65 éven felüliek utazási
kedvezményének megszüntetését, illetve az özvegyi nyugdíj eltörlését? Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az IMF nem konkrét elvárásokkal érkezik majd Magyarországra, ugyanakkor a gazdasági és pénzügyi stabilitást megköveteli, a kormány politikájából pedig az következik, hogy ennek érdekében a nagy ellátórendszereken próbál megtakarítani. Az MSZP-s politikus kitért arra, hogy a parlament rövidesen dönt a rokkantsági nyugdíjak megszüntetéséről, így több mint 200 ezer embernek egészségügyi felülvizsgálatra kell jelentkeznie. Az átalakítással az átlagos rokkantsági ellátás összege 41 ezer forint lesz, szemben a mostani 70 ezerrel; a 40-50 százalékban egészségkárosodottak egységesen 28.720 forintot kapnak, a rehabilitációs ellátás pedig 57.440 forint lesz - mondta Korózs Lajos, hozzáfűzve, hogy ez a megváltozott munkaképességű emberek tömeges elszegényedését okozhatja.
MSZP: bizonytalan az ötszáz roma diákot oktató borsodi buddhista közösség sorsa
Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy félezer cigány diákot oktató Dzsaj Bhim Buddhista Közösség missziós és karitatív tevékenységének ellehetetlenülésére hívta fel a figyelmet hétfőn sajtótájékoztatón az MSZP. Nyakó István országgyűlési képviselő elmondta: a 2012. január 1-jétől hatályos egyházi törvény sok más vallási közösség mellett a Dzsaj Bhimtől is megvonja az egyházi státuszt, ugyanakkor a kormány azóta sem kötött vele olyan támogatási szerződést, amely missziós tevékenységének folytatását lehetővé tenné. "Többször fordultak már a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz, illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz, mindenhonnan lepattantak" - mondta. A sajtótájékoztatón ott voltak néhányan abból a kétszáz diákból és húsz pedagógusból, akik a szocialista párt invitálására érkeztek Budapestre, megnézték az Országházat, majd az ülésterem karzatáról meghallgatták Nyakó Istvánnak a vallási közösség jövőjét firtató interpellációját, illetve az arra adott államtitkári választ. Az MSZP-s képviselő elmondása szerint az akcióval az volt a céljuk, hogy szembesítsék velük, az érintettekkel a kormánytöbbséget. Nyakó István kitért arra, hogy amíg az egyházi jogállásukat elveszítő vallási közösségek által fenntartott iskolák finanszírozása a tanév végéig megoldott, a szociális intézményeké nem, így azok - a kormánnyal kötött megállapodás hiányában - január 1-jével ellehetetlenülhetnek. Orsós János, a Dzsaj Bhim Buddhista Közösség vezetője arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy a sajókazai iskolát ebben a hónapban már harmadszor ellenőrzik, zaklatják különböző hatóságok, amit "ellenségeik", "a helyi hatalmasságok" és a szélsőjobboldal elszántságának tulajdonított. A kormányt arra kérte, hogy közösségüket ne fossza meg az egyházi státusztól. Szavai szerint ha továbbra is egyházként működhetnének, az olyan fontos üzenet lenne, amelyből az általa neonáci pártnak nevezett Jobbik is értene.
MSZP: a Fejér Megyei Közgyűlés "stikában" adta át vagyonát és alkalmazottjait az államnak
Székesfehérvár, 2011. december 9., péntek (MTI) - Az MSZP szerint a Fejér Megyei Közgyűlés fideszes többsége "stikában, rejtve adta át a megyei önkormányzat ingó- és ingatlanvagyonát, valamint mintegy 1700 alkalmazottját az államnak" - közölte a párt megyei szövetségének elnöke és megyei közgyűlési frakcióvezetője pénteken az MTI-vel. Horváth András megyei pártelnök és Szabadkai Tamás frakcióvezető közleményében utalt arra: az önkormányzat hitelszerződéseivel kapcsolatos egyes technikai döntések meghozatalára csütörtökön ülést tartott a megye közgyűlése. Mint hozzátették, ott a szocialista frakció javasolta, hogy teljes körben, részletesen tárgyalják meg az átadás-átvétel kérdéseit. A javaslatot a közgyűlés tagjainak többsége elutasította, majd Vargha Tamás (Fidesz), a megyei közgyűlés elnöke még aznap délután összehívta az átadás-átvételi megállapodás jóváhagyására péntek reggel nyolc órára a közgyűlés soron kívüli ülését. A közlemény szerint a pénteki, "Guinness-rekordot jelentő, mindössze 3 perces közgyűlésen" a szocialista képviselők - mivel az ülésről csak csütörtökön kora délután kaptak értesítést - nem vettek részt, a jelenlevő kormánypárti képviselők azonban egyhangú döntéssel felhatalmazták Vargha Tamást a megállapodás aláírására, amely az ülést követően, Budapesten meg is történt. A MSZP helyi szervezete szerint a közgyűlés összehívása a szervezeti és működési szabályzatba (szmsz) ütközik, ezért törvényességi eljárást kezdeményeznek. A közleményben úgy fogalmaztak: "hihetetlen, hogy a 21 oldalas, a Fejér Megye Önkormányzata, a megyei kormányhivatal, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet közötti megállapodást nem előzte meg legalább többhetes előkészítő munka, illetve, hogy a közgyűlés elnökének a csütörtöki közgyűlést követően jutott volna eszébe, hogy a szerződést másnap kívánja jóváhagyatni a közgyűléssel". "Sokkal inkább feltételezhető az, hogy a közgyűlés elnöke az Azori-szigeteki kiruccanás miatt nem tudott megfelelő hangsúlyt tenni a megye legfontosabb kérdésére, illetve, hogy a cél a közgyűlési ellenzék kirekesztése volt" - írták a közleményben a szocialista politikusok. A megyei önkormányzat péntek délután tájékoztatta arról az MTI-t, hogy Dorkota Lajos kormánymegbízott és Vargha Tamás, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében a megye összes intézménye és azok személyi állománya az államhoz kerül. Az aláírást megelőzően, péntek délelőtt soron kívüli ülést tartott a megyei közgyűlés, amely egyetlen napirendi pontot tárgyalt: a megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal közötti átadás-átvételi megállapodás jóváhagyásáról szavaztak a képviselők. A megválasztott 21 képviselő közül 12 volt jelen, mindannyian kormánypártiak. A jelenlévők egyhangú döntéssel hatalmazták fel Vargha Tamást a megállapodás aláírására.
OGY - Területfejlesztés, nemzeti mobilfizetési rendszer Budapest, 2011. december 9., péntek (MTI) - A területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő törvénymódosítások, valamint a nemzeti mobilfizetési rendszer általános vitájával zárta munkáját az Országgyűlés pénteken este. Baja Ferenc, az MSZP vezérszónoka azt mondta, ha a cégek az unióhoz fordulnak jogorvoslatért, akkor biztosan nem állja meg a helyét a javaslat. Hozzátette, hogy a jóindulatot nem vitatja, de olyan területet akarnak szabályozni, amelyben olyan szerződések garantálják a mechanizmusokat, mint a bankszektorban. Közölte, nem egyetlen eleméről van szó a távközlési piacnak, hanem mechanizmusokról, így szerinte lopakodó államosításnak is lehetne nevezni a javaslatot. Baja Ferenc - mint fogalmazott - él a gyanúperrel, hogy valaki fogja azoknak a képviselőknek a kezét, akik indítványokkal alakítják az infokommunikációs szektort. Úgy vélte, azért is "tréfás" az előterjesztés, mert az államkincstárban már működik egy hasonló szolgáltatásokat lehetővé tevő interfész, ezért azt kérte a kormánytól, hogy fontolja meg az áttekintését ennek a rendszernek, mert pazarlás lenne e helyett egy másikat létrehozni. A képviselő kifogásolta, hogy a kormányban nincs infokommunikációért felelős személy. A szocialista Józsa István szerint lopakodó államosítást és lopakodó piacátrendezést akar megvalósítani az előterjesztő, és szerinte csak idő kérdése, mikor derül ki a javaslatról, hogy ellentétes az uniós kötelezettségeinkkel. A javaslat legaggályosabb részének azt tekintette, hogy a jelenlegi vállalkozásokat arra kötelezi: adják át ügyfeleik adatait az államnak. A szocialista Varga Zoltán úgy fogalmazott, a kormány törvényjavaslata azon a szégyenletes megállapodáson alapul, amelyet - szavai szerint - a megyei közgyűlési elnökök és a miniszterelnök kötött. Az ellenzéki politikus szerint az önkormányzati fenntartású intézmények államosítása után feladatot kellett találni a megyei közgyűlések elnökeinek, ami pedig a területfejlesztési tanácsok megszüntetését eredményezte.
OGY - Családvédelmi törvény Budapest, 2011. december 9., péntek (MTI) - A család fogalmáról vitáztak kormánypárti és ellenzéki képviselők a családok védelméről szóló kereszténydemokrata törvényjavaslat pénteki parlamenti vitájában. Több mint egy órán át tartó, kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki arról, hogy a családvédelmi törvényjavaslatban valójában ki tartozik a védendő családok közé. Az LMP-és és MSZP-s képviselők is azt hangsúlyozták, hogy a javaslat létező családi formákat nem vesz figyelembe, így a meddő házaspárokat vagy a párjuk gyermekét nevelő élettársakat kizárja ebből a definícióból. Lendvai Ildikó MSZP-s politikus például azt mondta, az ombudsman is felhívta arra a figyelmet, hogy a gyermekek után járó adókedvezmények szempontjából nem azonos elbírálás alá kerülnek a házasságban élő háromgyerekes szülők, és az előző házasságból hozott három gyermeket nevelő élettársi kapcsolatban élő párok. A szocialista Kiss Péter arra figyelmeztetett, hogy az alaptörvény kiterjeszti az állam
védelmi kötelezettségét valamennyi családra, függetlenül a felek nemétől, vagy attól, hogy a kapcsolat házasságon alapul-e vagy sem. Szerinte azért vet fel aggályokat a mostani javaslat, mert nem az alaptörvény definícióját használja, hanem ezt leszűkíti. A szocialista Gúr Nándor szerint a KDNP-s indítvány címét arra kellene változtatni, hogy az egyes családok védelméről szóló törvényjavaslat, az ugyanis - mint mondta - csak a biztos és jó színvonalú jövedelemmel rendelkező családokat érinti. A kormányoldal ars poeticája szerinte az, hogy csak a tehetősek élveznek minden plusz támogatást, a messze többségben lévők, az átlagjövedelem alatt keresők pedig a "vesztesei a történetnek". Kiss Péter, az MSZP vezérszónoka azt mondta, ez a törvény nem magyar valóságból indul ki, hanem "Mikola István álmát" valósítja meg. A korábbi Orbán-kormány egészségügyi miniszterének 2006-os mondatait idézte, amelyek arról szóltak, hogy mindenkori hatalomnak korlátoznia kell az egyén parttalan szabadságvágyát. "Ma nem közösségek kellenek, hanem szinglikből összeálló hordák, és akkor már indul is az Andrássy úton a menet, a fiúk, a lányok nyakába’ fülbevalók, lufik, és szól a recsegő rádióban a zene, amit úgy hívnak, hogy techno" idézte Mikola István szavait a szocialista politikus. Kiss Péter méltánytalannak tartotta, hogy december 23-án, 9 nappal a tervezett hatályba lépés előtt akarják elfogadni a javaslatot, ezért szerinte, abba kellene hagyni a vitát és előbb le kellene folytatni a társadalmi egyeztetéseket. Hangsúlyozta: a javaslat a magyar családok százezreit nem tekinti családnak, ilyenek a különnemű, de nem bejegyzett élettársi kapcsolatban élők és a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok is. Lendvai Ildikó, az MSZP másik vezérszónoka szerint nem a befogadás, inkább a kioktató, "tanítóbácsis" szemlélet jellemzi a javaslatot, amely nem a létező családi formák sokaságához alkalmazkodik, hanem elmagyarázza az embereknek, hogy melyik családmodellt válasszák. Hangsúlyozta: a javaslat leminősíti azokat, akik nem tipikus családban élnek, az elváltakat, az egyszülős családokat és a szándékukon kívül gyermektelen házaspárokat is. Kiemelte: az abortusztörvény szigorítását vetheti fel, hogy a javaslat az alaptörvényhez hasonlóan tartalmazza a magzat fogantatásától való védelmét.
OGY - Orbán-beszéd - MSZP: a miniszterelnök nem a szuverenitást, hanem a politikáját félti
Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - Az MSZP szerint fontos lenne, hogy Magyarország csatlakozzon az eurózónához tartozó országok megállapodáshoz, míg a KDNP és a Fidesz szerint Orbán Viktor helyesen döntött, amikor azt mondta, hogy az Országgyűlésnek meg kell vitatnia a döntést. Az MSZP szerint Orbán Viktor kormányfő nem az ország szuverenitásának féltése miatt mondott nemet múlt héten az uniós kormányközi megállapodásra, hanem mert felmérte, hogyha ehhez csatlakozik, akkor befellegzett a különutas gazdaságpolitikának és a gazdasági szabadságharcnak. Mesterházy Attila frakcióvezető hangsúlyozta: ha pedig ez megtörténne, akkor biztosan nem Orbán Viktornak kellene vezetnie a Fidesz kormányát. Szerinte bár Orbán Viktor megpróbálta úgy beállítani, hogy mindenért az előző kormányok felelősek, valójában a kormányfő és a gazdasági miniszter "téves és dilettáns" gazdaságpolitikának az egyenes következménye a jelenlegi helyzet. Az MSZP szerint fontos lenne, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez a megállapodáshoz,
Orbán Viktornak pedig arra is felelnie kellene, hogy mi történik akkor, ha Magyarország kimarad ebből az egyezségből - hangoztatta a szocialista politikus. Mesterházy Attila elmondta azt is, hogy pártja benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amely arra kötelezné a kormányt, hogy december 23-ig készítsen egy jelentést a kormány pontos álláspontjáról a fentiekkel kapcsolatban, hogy legyen miről vitatkozni. Az ellenzéki képviselő szerint Orbán Viktor téved amikor azt mondja, hogy az eurozóna válsága messze van és nem hat Magyarországra, hiszen mi is az EU részei vagyunk és ügyes politikával van mód befolyásolni a történéseket. Mesterházy Attila Vona Gáborhoz a Jobbik frakcióvezetőjéhez fordulva úgy fogalmazott: "ezt egyébként mondanám Zázrivecz Gábor képviselőtársamnak is, hogy a miniszterelnök nem a szuverenitásunkat féltette". A felszólalást követően Kövér László Házelnök ezzel kapcsolatban azt mondta: "nem csak az állam szuverenitását kell tiszteletben tartani, hanem a képviselőtársainak azt a szuverenitását is, hogy olyan nevet használjanak, amilyet akarnak. Úgyhogy ha szabad kérnem a továbbiakban a személyeskedés ezen fokától távolodjanak el."
OGY - Napirend előtt: közmédia
Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - A közmédia helyzete, az iskolai erőszak megfékezése, a társadalom helyzete, az emberi jogok és Sopron városa is szóba került a napirend előtti felszólalások között hétfőn az Országgyűlésben. Mandur László (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy december 3-án a Duna Televízió és az m1 Híradójában kitakarva jelent meg Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. A szocialista politikus szerint ezzel a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét megalázták emberi méltóságában és azt üzenték, hogy "aki nincs a kormányzati hatalommal, az nemsokára be is lesz takarva". Mandur László szerint ami történt, az nem véletlen és már önmagában is botrány, de ez az eset "mint csepp a tengerben mutatja a mai magyar közmédia mindennapjait". Már több mint ezer embert rúgtak ki a közmédiából és "helyüket hír- és történelemhamisítók vették át". A szocialista politikus azt mondta: az, hogy az üggyel kapcsolatban "három kisembert figyelmeztettek, az egy vicc, tessék alapos, független szervezetekkel kivizsgáltatni az ügyet." Mandur László hozzátette: a médiatörvény és az új vezetők kinevezése után nem születhetett más, mint ami született: egy "pártállami közmédium". A kormány nevében senki sem reagált a felszólalásra.
OGY – Interpellációk, azonnali kérdések
Budapest, 2011. december 12., hétfő (MTI) - Az egyházügyi törvény is szóba került a parlamentben a hétfői interpellációk során. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy a
látványcsapat sport támogatásáról szóló javaslatot Házszabálytól való eltéréssel tárgyalják fogadják el hétfőn. Nyakó István szerint az egyházakról szóló törvény több oktatási és szociális missziót felvállaló közösségtől megvonja a létezéshez való jogot. Több konkrét példát említve azt mondta: a törvény rossz, ezek a közösségek úgy vesztik el karitatív missziót lehetővé tévő helyzetüket, hogy módjuk sem lehetett, hogy egyházi státuszért a parlamenthez forduljanak. Az egyházi státuszt elvesztett, de szolgálatot ellátó közösségekkel az állam év végéig köthetne megállapodást oktatási, szociális feladatokra, de eddig nem történt semmi - tette szóvá. Szekeres Imre (MSZP) arról beszélt, hogy egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot, ezért egyelőre nem ismert, hogy a kormány milyen kéréssel fordult a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez. A képviselő azt is meg akarta tudni, hogy ha megszületik a megállapodás, akkor annak mik lesznek a feltételei. Simon Gábor (MSZP) azt említette fel, hogy a tervek szerint a nyugdíjak csak az infláció mértékével azonos nagyságban, 4,2 százalékkal emelkednének. Hozzátette, hogy eközben több alapvető élelmiszer ára is ennél nagyobb arányban drágult. Azonnali kérdések órája Harangozó Tamás (MSZP) Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő, Nyírbogát polgármesterével kapcsolatban kérdezte meg a legfőbb ügyészt: teszi-e alkotmányos jogát az ügyészség és kezdeményezi-e a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Mint mondta, a politikussal kapcsolatban korábban olyan jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt kezdeményeztek vizsgálatot - ám ezt akkor a Fidesz-frakció megakadályozta -, amelyhez hasonló ügyben Nyírmihálydi polgármesterét már elítélték. Közhasznú munkásokat bocsátottak egy önkormányzattal szerződött vállalkozó rendelkezésére, aki a munkadíjat is kiszámlázta a helyhatóságnak - mondta.
OS - Az európai szociáldemokraták mélyen elítélik az MSZP betiltására irányuló törekvéseket
Budapest, 2011. december 9., péntek (OS) - Martin Schulz, az EP Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportjának vezetője élesen elítélte a magyar kormányt azért, amiért az a Magyar Szocialista Pártot felelőssé kívánja tenni és meg akarja bélyegezni az 1956-89 közti kommunista időszak alatt elkövetett bűnökért. A Magyar Országgyűlés azt tervezi, hogy e hónapban elfogadja a magyar alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, amelyek a tervezet szerint a szocialistákat vádolnák a rendszerváltás előtti korszak bűneiért, és megnyitnák az utat afelé, hogy eltiltsák őket a közélettől. Martin Schulz kijelentette: "Európai demokratikus mércével teljes mértékben elfogadhatatlan, hogy az 1989 előtti kommunista rendszer bűnei miatt bűnbaknak nyilvánítsák azt a pártot, amelyet az elmúlt húsz évben több alkalommal legitimáltak a magyar választók. Az MSZP-t nem lehet a korábbi MSZMP-vel azonosítani. Ellenkezőleg, a Magyar Szocialista Párt egyértelműen az európai alapértékek és a demokratikus hagyományok alapján működik, és, ahogyan azt az 1990 óta kormányon töltött három ciklusa is jelzi, tiszteletben tartja a jogállamiságot. A magyar kormánynak az a szándéka, hogy kizárólagossá tegye a maga politikai hatalmát, attól fél, hogy erős európai, szociáldemokrata szellemiségű ellenzéke lesz." "A Magyar Szocialista Párt felszámolására irányuló törekvés ellentétes a pluralizmus, és a képviseleti demokrácia alapelvével, amelyet a Lisszaboni Szerződés is véd, és egyértelműen sérti az EU Alapjogi Chartájában megfogalmazott gyülekezési és egyesülési szabadságjogokat." - fejtette ki Schulz. "A Magyar Szocialista Párt volt az egyik főszereplője a magyarországi békés rendszerváltásnak a kommunista rendszer 1989-es összeomlása után. Ez a békés, tárgyalásos politikai átmenet megoldotta a legsürgetőbb politikai kérdéseket, így az átvilágítást és az igazságtételt is. Sem szükség nincsen rá, sem bármilyen erkölcsi vagy politikai indok nem támasztja alá azt, hogy megvádolják azt a pártot, amely már bebizonyította egyértelmű elkötelezettségét a demokrácia és Európa iránt." "Veszélyes precedenst teremtünk Európában, ha nem lépünk fel az ilyen törekvések ellen. Ha az Európai Unió szó nélkül eltűri azt, hogy 20 évvel a Berlini Fal leomlása után egy kormány félelmet keltsen állampolgáraiban, akkor ugyanez más tagállamokban is megtörténhet. Mindannyiunkkal megtörténhet. Az Európai Szocialista Frakció nem fogja eltűrni az ilyen törekvéseket." - tette hozzá Martin Schulz.
OS - Ugrás a sötétbe
Budapest, 2011. december 9., péntek (OS) - Az egyre mélyülő válsággal küszködő egészségügy újabb megpróbáltatással néz szembe. Az államosítás előtt álló megyei és
fővárosi kórházakat a szaktárca szinte teljesíthetetlen mértékű adatszolgáltatásra kényszeríti. Rohamtempóban leltároznak, elvonva vezetőik figyelmét a betegellátás szervezésétől. A múlt héten például azt tudakolták tőlük, van-e központi műtőjük, terveznek-e ilyet, van-e igényük épület felújításra, tervezik-e sürgősségi részleg létrehozását. Valójában azt szeretnék megtudni, melyik városi kórházat szüntethetnék meg, feladatait a megyei intézményekbe átcsoportosítva. Pluszpénz ugyanis nem kerül a rendszerbe, sőt a jövő évi költségvetés összességében az ideinél kevesebb egészségügyi kiadással számol. Az egészségügyi dolgozók keresetének vásárlóereje idén 10 százalékkal csökkent. Egyre többen csomagolnak, hogy külföldön boldoguljanak. Közben teljes a káosz, az orvosok bizonytalanok: nem tudják, hogy jövőre hogyan változik a beutalási rend, betegeik milyen feltételekkel és milyen intézményeket kereshetnek fel. Az államtitkár ”országjárásán” kincstári optimizmussal ismétel közhelyeket, miközben az átalakítás lényegi részletkérdéseit sem a nyilvánosság, sem a szakma nem ismerheti meg. Brüsszelből üzenget: tudja, hogy milyen súlyos a munkaerőhelyzet és az Európai Unióban keresi a béremelés forrását. Ott, ahol erre nem adnak pénzt. A miniszterelnök pedig csak annyit ért mindebből, hogy az egészségügyet saját lábára kell állítani. Talán Münchausen báróra gondolt, aki a saját hajánál fogva húzta ki magát és lovát a mocsárból? Nem jut eszébe, hogy a szlovák orvosok végül eredményt hozó sztrájkmozgalma itthon is ”fertőzhet”? Vagy majd mi is rendkívüli állapotot hirdetünk? S a kormány alkalmazza, az oszd meg és uralkodj elvét, amely a napokban a szakszervezeteknél is ”bevált”? Az MSZP úgy látja: tévúton jár a kormány egészségpolitikája. A Fidesz-KDNP-kormány az arra felkészületlen központi közigazgatás fenntartásába adja a magyar szakellátást, s ezzel visszatér az egészségügyben az államszocializmus, amelyet 1989-ben közmegegyezéssel lebontottunk, mert rossz hatásfokkal működött és a beteg emberek elégedetlenek voltak vele. Úgy állunk át az állami egészségügyi modellre, hogy ezt a kormány nem bocsátotta társadalmi vitára. A járulékok adóvá válásával végképp leépítik a társadalombiztosítást, hiszen az adókötelezettség teljesítésével az állampolgár nem szerez jogosultságot ellátásra. Ezekről a kérdésekről kellene őszintén beszélni, s nem indokolatlan többlet adminisztrációval zaklatni a pénzszűkében levő kórházakat. Kökény Mihály, az MSZP Egészségpolitikai Tanácsadó Testületének elnöke
OS - Még egy ugróiskolát a tévészékház elé
Budapest, 2011. december 9., péntek (OS) - A Fidesz ezt is elintézte. Az MSZP-frakció a Házszabály adta lehetőségekkel élve múlt héten elérte, hogy a munkavállalókat érintő törvényeket a televízió nyilvánossága előtt tárgyalja a Parlament. A szankció nem váratott sokáig magára. Hétfőtől törvényenként 47 percet kap az MSZP, hogy kifejthesse véleményét. De mi lesz, ha a televíziónézők így is szembesülhetnek azzal a pökhendiséggel, érzéketlenséggel, nyegleséggel, ahogyan a róluk szóló jogszabályokat erőltetett menetben átveri a Tisztelt Házon a Fidesz? Sebaj, akkor megszűntetjük a parlamenti tévéközvetítést és inkább zongoraversenyt adunk felvételről. Még akkor is
megszüntetjük, ha egyébként a tv újságokban, parlamenti közvetítést hirdetett meg a közszolgálati csatorna. A felsőoktatásról, a választási törvényről, a nemzetiségek jogairól tárgyalt szerdán a Parlament, de a közvetítést betiltották. A héten még Magyarország stabilitásáról, a családok védelméről folyt a vita, de a nyilvánosság kizárásával. Ez már a vég kezdete. Nem elég, hogy a Fidesz olyan embert – Papp Dánielt – ültetett az MTVA hír- és hírháttér műsoraiért felelős szerkesztői székébe (később megkapta a közéleti főszerkesztő posztját is), akiről egyértelműen kiderült, hogy meggyalázta a szakmáját, és hazugságot közölt egy befolyásos és közismert nemzetközi politikusról. Nem elég, hogy nemrég a köztévén kitakarták Lomnici Zoltán képét az Emberi Méltóság Tanácsának szombati sajtótájékoztatójáról készült anyagban, most még a műsortervet is átalakítják, hogy még véletlenül se kerüljön olyan téma adásba, ami kellemetlen lehet az Orbán-kormánynak. Azt eddig is tudtuk, hogy Orbán Viktor nem szereti a kritikát, és ennek megfelelően nem szereti a szakmailag értékelhető kérdéseket feltevő riportert. Ezek után természetes, hogy olyan embereket ültet vezető pozícióba a közszolgálati médiumokban, akik ezt az elvárást teljesítik, és nem szégyellik ország-világ előtt kimondani, hogy a közmédiának lojálisnak kell lennie a kormányhoz. Belénessy Csaba, az MTI vezérigazgatója mondta ki ezeket a szavakat tavaly ilyenkor, a legkisebb szégyenérzet nélkül. Az egyetlen érdeme, hogy állta a szavát. A hatalom utolsó kicsi ezüstfillérjéig lojális lesz. Ezek után egyértelmű, hogy a Médiatörvény az új egypárti uralkodó osztály ízlését, igényét, személyi kultusz iránti vágyát elégíti ki. Akárhogy is forgatjuk, ma Magyarországon olyan szellem uralja a közmédiumokat, aminek semmi köze a demokráciához, az európaisághoz, de még a magyarsághoz sem. Az MSZP felháborítónak tartja ezt a szellemiséget, és minden eszközzel küzdeni fog azért, hogy ez a gondolatiság megszűnjön Magyarországon. Addig is mi, szocialisták független, pártatlan vizsgálatot követelünk: ki, milyen okból, kinek az utasítására, kikkel egyeztetve tiltotta be a Parlament plenáris üléseinek közvetítését? Nyakó István, országgyűlési képviselő, a Parlament jegyzője
OS - Mesterházy Attila találkozott Köves Slomóval Budapest, 2011. december 9., péntek (OS) Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és képviselőcsoportjának vezetője találkozott Köves Slomóval, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijával, a megbeszélésen részt vett Steiner Pál szocialista képviselő is. A találkozón áttekintették a szervezet által fontosnak tartott kérdéseket, amelyek irányadóak lesznek a jövőbeli kapcsolattartás érdekében.
OS - Kivéve a gyevi fideszes
Budapest, 2011. december 10., szombat (OS) - Majd másfél év telt el, mire a Fidesz eljutott odáig, hogy megtagadja a végkielégítésekre vonatkozó határozatát, melyet nem átallott visszamenőleges hatállyal is felruházni. Mert mit láthat a figyelmes olvasó? Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium volt infokommunikációs államtitkára – aki a mára bizalmi pozícióban a nemzeti konzultációk szervezésével és a kormányzati szintű személyzeti ügyekkel foglalkozik – csodák csodája, akarom mondani,hogy hogy nem szeptemberben megszűnt munkaviszonyát követően háromhavi illetmény összegével megegyező felmentési juttatásban is részesült (2 991 600 forint), valamint szabadságmegváltás jogcímén további 815 891 forintot kapott. Röviden 4,2 millió forint végkielégítésben részesült. Érdekes módon neki nem kellett visszafizetnie az összeg 98%át. Eddig. Ugyanis jogállamban élünk, tehát amit nem szabad az egyiknek, azt nem szabad a másiknak sem. Gondoljuk mi, egyszerű földi halandók, Magyarország szimpla polgárai. Nem úgy a fideszesek, akiknél teljesen természetes, hogy nem csak a társadalom által kialakított eddigi törvények, szabályok jelentős részét szegik meg, de még a saját kétharmados hatalmuk által a társadalomra erőszakolt abszurd törvényeket is megszegik. Így tettek, amikor Szijjártó Péternek némileg több fizetés jutott, mint amit plafonként meghatároztak saját maguknak a Fideszesek, lett hát kivétel. Lex Borkaival is pillanatok alatt átírták saját törvényüket. Most pedig a végkielégítéssel kapcsolatos törvényüket szegték meg Nyitrai Zsolt kedvéért. Pécsen a premizáltakat pocskondiázták a jó fideszesek, most viszont, az általuk legnagyobb válságnak nevezett időszakban mosolygó szeretettel osztanak karácsonyi jutalmat a KEH-ben végzett – minden bizonnyal kiváló – munkáért, ami akár összesen 15 millió forintos extra pénzt is jelenthet. Mindezt a temérdek helyesírási hibáért és egyéb pazar államfői teljesítményért cserébe. A miniszterelnöknél is 400 millióval több jut, mint tavaly és elszórnak a szélben félmilliárdot protokollkiadásokra. Ahogy a fővárosi fideszes vezetők is megérdemelték jó munkájukért cserébe azt a 300 millió forintos jutalmat a csődbe került BKV-val egyetemben. Az azori (Piszkos) tizenkettő tette pedig igazán szép emberi értékekről árulkodik, amikor az éhező, fázó gyermekek problémáinak megoldása helyett közpénzen nyaralni távoznak fideszes polgármester urak. Ők nem közösködnek a közösséggel, mert ők többek. A Fidesz tehát nem más, mint a gyevi bírók társasága. Budai Gyula kormánybiztos urat felszólítjuk, hogy vizsgálja ki ezt a törvénysértést, bár törvénysértően túlfizetett közalkalmazottként ő maga is gyevi bíróvá lett. Az MSZP nem szeretne Mátyás király szerepében tetszelegni, de annyit mindenképpen megjegyeznénk, hogy 2014-ben a választópolgárok ítéletet mondanak majd a fideszes gyevi bírók felett és ne legyen kétségük afelől, hogy a szocialisták emlékeztetni fogják a nemzetet ezekre a törvényszegésekre. Legény Zsolt A Demokrácia Központ vezetője
OS - Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal alakuló ülése
Budapest, 2011. december 10., szombat (OS) - 2011. december 9-én Beregszászon, az Európai Magyar Házban tartotta alakuló ülését a Mesterházy Attila által kezdeményezett Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal. Mint ismeretes a Magyar Szocialista Párt elnöke az Európai Kisebbségekért és Demokráciáért Alapítványt kérte fel, hogy koordinálja a Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal munkáját, mely testületbe minden határon túli régió egy-egy szakértőjét kérték fel. Ez az egyeztető fórum lehetőséget kíván teremteni a régiók közötti közvetlen párbeszédre, a határon túli magyar közösségekben felmerülő problémák megfogalmazására, valamint a Magyar Kormány nemzetpolitikai tevékenységének értékelésére. A pártelnök a Kerekasztal munkájától azt várja, hogy gyors és szakmailag megalapozott javaslatokkal segítse a párt nemzetpolitikájának alakítását. A beregszászi alakuló ülésen a vajdasági, horvátországi, muravidéki és kárpátaljai magyar közösségek szakértői vettek részt, a romániai magyarság képviselője levélben üdvözölte a kerekasztal munkáját. A tanácskozást Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke nyitotta meg, illetve üdvözölte Tóth Mihály, volt ukrajnai parlamenti képviselő, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke. A kerekasztal levezető elnökeként Szabó Vilmos országgyűlési képviselő, a Táncsics Alapítvány elnöke kezdeményezésére a résztvevők áttekintették a napirenden szereplő kérdéseket, így a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény végrehajtását, az oktatási-nevelési támogatások folyósítását, a kedvezményes honosítási eljárás folyamatát, valamint a Magyar Állandó Értekezlet és Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tapasztalatait. Ezek mellett a munkacsoport a jelenlegi kormány támogatáspolitikai gyakorlatával is foglalkozott, külön kitérve a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására. A résztvevők üdvözölték a Magyar Szocialista Párt nemzetpolitikai megújulását, a Nemzetpolitikai Szakértői Kerekasztal megalakulását és ennek keretein belül a konzultáció lehetőségét. Elmondták, hogy szükség van a párbeszédre, hiszen az elmúlt másfél év tapasztalatai azt mutatják, hogy folytatódik a jobboldalnak nem tetsző legitim határon túli szervezetek politikai és támogatáspolitikai kiszorítása. A nemzetközi megállapodások felrúgásával az oktatási-nevelési pályázatokat lebonyolító szervezetek átláthatatlanságát vagy a schengeni vízum ügyében kiállítandó garancialevelek kiadásának kárpátaljai esetét külön kiemelték.
OS - A Fidesz újabb hadisarca
Budapest, 2011. december 10., szombat (OS) - Orbán Viktor fülkeforradalmát követő harcainak egyik következménye a hadisarc, amit érdekes módon következetesen nem azokra vet ki, akik ellen névleg harcol, hanem akikért névleg harcol. Legújabb dézsmája, amit az ártatlan magyar nemzetre vet ki a négy napos autópálya matrica megsemmisítése és a tíz napos autópálya matrica rákényszerítése a magyar
polgárokra. Az különösen felháborító ebben a szabadságharcos hazudozásban, hogy az európai autópályadíjakhoz akarják igazítani a miénket, miközben szinte mindenhol olcsóbb, mint nálunk, hogy az európai bérek és a magyar bérek közötti különbséget már ne is említsük. A Fidesz tehát úgy viselkedik, mint egy hazudozó rablóhorda. Eddig is egyre kevesebben és egyre kevesebbet használják a gépkocsijukat, hiszen a 400 forint feletti üzemanyagár súlyosan korlátozza a közlekedési lehetőségeket. Sokaknak egyedül a hétvégi kiruccanások, bevásárlások maradtak meg. Most ezeken az embereken szorít még egyet a szociálisan érzékeny Orbán-kormány. Nem elég, hogy az orbáni megszorítások hatására egyre kevesebbet keresnek a munkavállalók egyre több munkaidő mellett, most még a kevés szabadidejükből is pénzt akar szedni a kormány. Az különösen felháborító, hogy az Orbán-kormány azzal érvel, hogy a környező országokban is a legrövidebb autópálya matrica az egy hetes. Ha már összehasonlítunk, akkor ezekben az országokban jelentősen olcsóbb az üzemanyag, hogy az országok közötti munkabér különbségekről már ne is beszéljünk. Egy szlovén, osztrák, szlovák, cseh, de még a román állampolgárnak is vélhetően kevesebb terhet jelent az egy hetes autópálya matrica árának megfizetése, mint egy magyarnak. Csak példaként: Romániában az egy hetes matrica 3 euróba (921 forint), míg Ausztriában 9,5 euró, azaz nagyjából annyi, mint nálunk, csak ugyebár ott némileg mások a bérek. Az éves matrica árak tekintetében pedig végképp alávaló hazugság, amit az Orbán-kormány állít. Az osztrák autópályákon az éves díj 77 Euro (23000ft), a svájci 40 SFR (8000 ft), a szlovén 95 Euro (28500ft), szlovákiai 36,5 euró, csehországi 12 000 forint, romániai 28 euró. Németországban a 12.200 kilométernyi autópálya-hálózathasználata ingyenes. Nálunk 40 000 forint. Az különösen mutatja az Orbán-kormány ostobaságát, hogy tény: a négynapos matrica hozta a legnagyobb bevételt, közel az 50%-át az autópályadíjaknak. Arról nem beszélve, hogy ezzel az intézkedéssel a hazai turizmus forgalmát is csökkenthetik. Összegezve: ez a lépés senkinek sem jó, igaz tökéletesen beleillik a két dilettáns, Orbán és Matolcsy idióta gazdaságpolitikájának nemzetrontó intézkedései körébe. Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a négy napos autópálya matrica indokolatlan megszűntetését és követeli a számos területen veszteséget jelentő intézkedéscsomag azonnali visszavonását. Szanyi Tibor az MSZP elnökségének tagja országgyűlési képviselő
OS – „Nemmegszorítás”-ra nemfizetés
Budapest, 2011. december 11., vasárnap (OS) - Visszaköszönnek a régi szép későkádári idők, amikor mindent a jóságos és gondoskodó állam mindent megoldott és a tanácsnak semmi dolga nem volt. Most ugyan a tanácsokat önkormányzatoknak hívják, de minden ugyanaz, hiszen egyre több önkormányzat gondolja úgy, hogy egy huncut garast sem fizet a közműszolgáltatásokért, mert majd az állam úgyis megoldja a gondjait. Ezt semmirekellő szellemiséget erősíti a fideszes polgármesterekben Lázár
János Fidesz frakcióvezető javaslata, miszerint az intézményekben ne lehessen kikapcsolni a közműszolgáltatást akkor sem, ha nagy tartozás halmozódott fel. Ugye, milyen férfias, felelős hozzáállást szül ez a megoldás? Nos, ilyen felelős férfiak ezek a fideszesek. Ide vezetett Orbán Viktor szellemisége és tévképzete, miszerint a hatalom centralizálásával működőképesebb országot épít. Pedig lehetett előtte ellenpélda, hiszen még pont ő harcolt az 1980-as évek végén egy ilyen államirányítási forma ellen. Sajnos a miniszterelnök az 1989 óta eltelt idő alatt eljutott odáig, hogy ami ellen harcolt és elrettentő példaként állított a nemzet elé, azt most újra megvalósítja. Talán rájött, hogy csak így képes a hatalmát ideig óráig megőrizni? A baj ezzel csak az, hogy eközben Magyarország ismét megfertőződik a felelőtlenség, a terhek másra hárításának szellemiségével, az ingyen élet ígéretével, amit majd az állam biztosít. Ez a szellemiség mutatkozott meg az elmúlt években a fideszes önkormányzatok gazdálkodásában is, amikor a polgármester urak nyakló nélkül vettek fel hiteleket, mert majd az állam átvállalja a terheket, hiszen nem tehet mást. Legalább ezzel is erodálják a kormányt – ami akkor szocialista vezetésű volt. Sajnos a szellemiségük tovább él és most például Esztergom mutatja meg legjobban, hová vezet ez a gondolkodásmód: fűtetlen iskolák, kivilágítatlan utcák, működésképtelen város, egymásra mutogató fideszes városvezetés, az állam védelmében bízó semmittevők hada. Az MSZP elutasítja az önkormányzatok szellemi- és anyagi kiüresítését, gazdasági megbénítását, közösségek önállóságának megszűntetését. Magyarországnak önmagáról gondoskodni képes közösségekre van szüksége. Felháborító, hogy Orbán Viktor nem kezeli felelős emberekként az önkormányzatokat, holott a zöm tisztességgel végezte feladatát, amit a legkevesebb adóssággal is példásan működő szocialista önkormányzatok példája is jól mutatja. Inkább ők legyenek a példa és nem a Lázár féle fideszes gondolkodásmód. Lukács Zoltán frakcióvezető-helyettes, országgyűlési képviselő
OS - Jogfosztásról szólhatunk az Emberi Jogok Napján
Budapest, 2011. december 11., vasárnap (OS) - Az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat évfordulóján minden eddiginél hangosabban figyelmeztetünk: az elmúlt másfél év felelőtlen és arrogáns kormányzati döntéseinek következtében a rendszerváltozás óta közös munkával kiérlelt demokratikus vívmányaink kerültek közvetlen veszélybe. A kíméletlen, ellentmondást nem tűrő, akarnok és önkorrekcióra képtelen fülkeforradalmi pártszövetség a teljes magyar társadalom ellen indított támadást. A jelenlegi hatalom szótárából kihúzták a partnerség, a konszenzus és a szolidaritás szavakat. Az elmúlt két évtizedben kialakult demokrácia és piacgazdaság szisztematikus lebontásával a kormányzat mára az egész országot zsákutcába vezette. Egy szűk kedvezményezett réteg kivételével nem találunk olyan társadalmi csoportot, melynek tagjait ne hagyták volna magukra, vagy ne büntetnék a döntéshozók. Minden állampolgár érdekelt abban, hogy félelem nélkül, biztonságban, békében, önmagát, egyediségét büszkén vállalva élhessen és boldoguljon egy olyan országban, ahol tisztelik az emberi jogokat, a másságot, az emberi
méltóságot, az esélyek egyenlőségét. Különösen fontos szót emelnünk mindazon honfitársaink érdekében, akik a mérgező hatású, igazságtalan és megalapozatlan előítélet vagy aktív kirekesztés elszenvedői. Etnikai, vallási kisebbségként, nőként, egyedülálló anyaként, fogyatékossággal élőként, idős vagy beteg emberként sokan érzik úgy, hogy nem teljes jogú állampolgárai a nemzetnek. A másik fél elismerése nem csupán jó modor vagy udvariasság kérdése. Ha bárki emberi méltósága, munkája vagy tulajdona nincs biztonságban, a többségi társadalom tagjaként sem lehetünk nyugodtak. Európaiként és demokrataként fel kell lépnünk a diszkrimináció valamennyi formája ellen. Nem hagyhatjuk, hogy a hatékony és hosszú távú megoldások megtalálása, a civil szférával való összefogás helyett a politikai döntéshozók érdemtelen szegényekről, alacsonyabb rendű állampolgárokról, segítségre nem méltó emberekről beszéljenek. Demokrácia kizárólag közös értékeinkre épülhet: az ország függetlenségére, az egyének szabadságára, a jogok, az esélyek egyenlőségére és a társadalmi közösségvállalásra. A lemaradókkal, a saját erejükből boldogulni képtelenekkel, az elesettekkel, a kirekesztettekkel és a nehéz helyzetben élőkkel szemben egy felelősen gondolkodó, modern demokráciának mindig van kötelessége. Nem üres jelszavakra, hanem tettekre van szükség. Közös célunk, hogy a diszkrimináció, a rasszizmus és a kirekesztés ellenében a partnerség eszméje, a tolerancia, a befogadás és elfogadás váljon mindennapi gyakorlattá. Ebben kíván határozott és elkötelezett partner lenni a magyar baloldal a jövőben is - kezet nyújtva és együttműködést ajánlva valamennyi demokratikus erőnek, civil szervezetnek és minden honfitársunknak. Mesterházy Attila, pártelnök, frakcióvezető
OS - Fidesz: bizonytalan vagyok, vagy mégsem?
Budapest, 2011. december 12., hétfő (OS) - Az elmúlt egy hét tömegével adott alkalmat arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz igazolja, hogy határozott és egyértelmű elképzelései vannak bármiről. Azonban kiderült, hogy sem a miniszterelnök, sem a Fidesz képviselői nem tudják, mit akarnak. Ezzel csak az a gond, hogy jelenleg ők kormányozzák az országot, és nem csak fogalmuk sincs, hova, de amiről azt képzelik tegnap, hogy erre, arról ma kiderül, hogy mégsem arra, és a holnap még kilátástalanabb. Orbán Viktor egyik nap nemet mondott, majd rábólintott az EU elképzeléseire, végül (?) ideiglenesen egy határozott ”talán”-ra módosította álláspontját, ami mellé – a biztonság kedvéért – odatette, hogy alapvetően mi támogatjuk. Ehhez igazodnia bárkinek gazdaság-, kül- és belpolitikában felettébb nehézkes, nem is próbálkoztak vele a vezető európai politikusok. Hasonlóképpen nehéz eldönteni, mit tekint a Fidesz törvénynek, illetve ha már törvény, akkor abból mit kell betartani és főleg kinek. Mert amíg nem fideszes illetőről van szó, addig a törvény az törvény, amint nem akkor már legalábbis kétséges a törvény alkalmazásának jogossága, de inkább nem törvény az a törvény. Így aztán Szijjártó Péterre nem vonatkozott a bérplafon, ahogy az ilyen ügyeket elbíráló Budai Gyula is felvehette a törvénytelen összeget. Hasonlóképpen amint fideszes az illető, akkor nem kell működtetni a végkielégítésre hozott 98 százalékos adót, így Nyitrai úr megtarthatta a 4,2 milliós jutalmát, miközben már új helyén
kapta a fizetését. Ami pedig az Azori szigeteki bizonytalanságot illeti, az már bohózati szintű. Először senki nem tudott róla, hogy bárki elment volna a szubtrópusi üdülőparadicsomba önkormányzati ügyeket intézni, aztán kiderült, hogy mégis, de ez természetes. Ahogy az is, hogy a reptérről való haza utat is elszámolták a képviselő urak. Aztán kiderült, hogy ez nem természetes, de visszafizetik a pénzt, de közben kiderült, hogy nem csak a képviselők, hanem a feleségeik is elutaztak erre a kis kiruccanásra, amit megint csak nem tudni, ki fizetett. Aztán kiderült az is, hogy nem mindenki a feleségét vitte ki erre a 4 napos ”tárgyalásra”. A Fidesz viszonyulása pedig rendre változott ebben a kérdésben. Meggyes Tamás esetében pedig hol feloszlatnak, hol nem, Hoffmann Rózsa saját (?) köznevelési törvényét előkészítő tanulmányt először nem is látta, így nem tudta, de aláírta, majd mégis tudta, vagy a fene tudja, mert ő nem. Ami pedig az IMF-hez való viszonyulásainkat illeti, ahhoz képest a napraforgó egy megmozdíthatatlan gránitszikla. Az MSZP fájdalmasan veszi tudomásul, hogy Orbán Viktor és a Fidesz kommunikációja, tettei olyan fokú bizonytalanságot teremtenek, ami tragikomikus. A külföldi gazdasági konkurenseink röhögnek rajtunk, mi viszont beledöglünk és ezt a nemzeti sorstragédiát Orbán Viktor és a Fidesz kormányzása hozta Magyarországra. Török Zsolt, szóvivő
OS - Steiner Pál közleménye Budapest, 2011. december 12., hétfő (OS) - Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2002-2010 közötti államadóság növekedés okait vizsgáló albizottsága koncepciós eljárást készít elő Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és kormánya tagjai ellen, ezért a testület munkájában a továbbiakban nem veszek részt. Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság 2011. szeptember 26-án albizottságot hozott létre azzal, hogy állapítsa meg a 2002-2010 közötti államadóság okait és a felelős személyek körét. A szocialista frakció tagjaként azzal a meggyőződéssel vettem részt alelnökeként - a bizottság munkájában, hogy a Cser-Palkovics András (Fidesz) vezetésével működő testület a hatályos jogszabályokat betartva korrekt, szakmai vizsgálatot végez. Sajnos csalódtam ebben a várakozásomban. Cser-Palkovics elnök úr, valamint kormánypárti képviselőtársai a Jobbik képviselőjének támogatásával az ötvenes éveket jellemző koncepciós eljárásokra emlékeztető "vizsgálódást" végeztek, amikor jellemzően félórás üléseken, jogi, szakmai szempontokat teljes mértékben nélkülöző koncepciós eljárást folytattak le. Annak ellenére, hogy többször felszólítottam a többséget az objektív és érdemi vizsgálatra, s javasoltam szakemberek, valamint volt és jelenlegi köztisztséget betöltők meghallgatását is. A többség e javaslatokat minden esetben vita és indokolás elutasította. A bizottság a beosztott szakértőként alkalmazott dr. Mencel Mónika véleménye alapján hozott döntést. Az úgynevezett szakértői véleményt a testület érdemben nem vitatta meg. Más szakértővel, szakértői testülettel nem véleményeztette. A szappanopera befejező részeként az albizottság javasolja, hogy az ügyészség folytassa a vizsgálatot. Ezzel kibújik a szög - ügyészségi vizsgálat újabb igénye Gyurcsány Ferenc és kormánya ellen - a valóságról való figyelemelterelés zsákjából. Szégyenletes és elszomorító, hogy az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság albizottsága eljárásával megsérti a jogállamiság valamennyi követelményét és a politikai
bosszú eszközévé silányul. Az albizottság jelentése megrendelt, jogilag és szakmailag megalapozatlan, célja kizárólag a politikai hisztéria gerjesztése. Tiltakozom ezen eljárás ellen! Személyes jelenlétemmel nem kívánom igazolni a jogtiprást, ezért az albizottság további munkájában nem veszek részt. Steiner Pál, országgyűlési képviselő
OS - Mi folyik itt?
Budapest, 2011. december 12., hétfő (OS) - A Rákosi-rendszer kiretusálási rendszeréhez hasonló módszerekkel kitakarták Lomnici Zoltánt a köztévékben bemutatott híradókban. Külön pikantériája az ügynek, hogy Lomnici Zoltán ma az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, akit ezzel a közmédiában pont emberi méltóságában alázták meg. Az üzenet rémületes: aki nem éppen a kormány embere, az ki lesz takarva. Egy ilyen eset véletlenül nem következhet be. Itt valakiknek szánt szándékkal kellett dönteniük és cselekedniük, utasítaniuk. Az elmúlt egy évben közel ezer, zömében kiváló, hazai és nemzetközi szakmai díjakkal elismert, a közszolgálat írott és íratlan szabályait következetesen betartó műsorkészítőt rúgtak ki, akiknek a helyét hír- és történelemhamisítók serege vette át. Nem véletlen, hogy ma Papp Dániel vezetheti és befolyásolja a hírműsorokat a közszolgálati televízióban. Mindehhez csak annyit kellett tennie, hogy gátlástalanul hazudjon egy nemzetközileg elismert európai parlamenti képviselőről, aki Orbán Viktor politikájáról kritikusan mert nyilatkozni. Ma ez az érvényesülés útja a Fidesz által kisajátított közmédia rendszerében. Ma már tudjuk, mi folyik a magyar köztévékben, rádióban és a hírcentrumként működő MTIben. Nyílt titok, a kinevezett vezetők a felelős szerkesztőknek, riportereknek előre megmondják, mi legyen a hírekben, milyen szavakat kell használni, s milyeneket nem. Sok szerző ezért levetette a nevét az elkészült híranyagokról, mert nem vállalhatták azok tartalmát, amit vezetőik kényszerítése miatt kellett átformálniuk a valóságtól eltérően. Már arról is nyíltan beszélnek a sajtómunkások, hogy az ”újvezetők” osztják be, kik szerepelhetnek és miért a médiumokban, mit kérdezhetnek tőlük. Az elterelést, a történtek elbagatellizálását mutatja, hogy a Lomnici-ügy kapcsán három jelentéktelen alakot büntettek meg, a valós elkövetők helyett. Az önkény ellen televíziós szakszervezi vezetők éhségsztrájkolnak az MTV épülete előtt, követelve a valódi felelősök kiderítését, megnevezését és felelősségre vonását. Mi is ezt követeljük. Független szakértők és szervezetek bevonásával le kell folytatni a szükséges vizsgálatokat, mivel a Fidesz diktálta új médiaszabályzás után a magyar közmédia rendszere ma már sem politikai, sem szakmai kontrollal nem rendelkezik. Ezért minden belső vizsgálat eredménye enyhén szólva kétséges, megkérdőjelezhető. Az éhségsztrájkolókkal teljesen szolidárisak vagyunk! A kialakult áldatlan, tarthatatlan helyzetért első sorban az a Fidesz-KDNP szövetség és kormányzó hatalom a felelős, aki az általa megalkotott médiatörvények révén teljhatalmat adott önmagának, s ellentmondást nem tűrően visszaél azzal. Javasoljuk Deutsch Tamásnak,
hogy a valódi felelősöket kutatva nyugodtan rajzoljon ugróiskolát a saját pártja, a Fidesz székháza és a miniszterelnök irodája elé is, mert ott fogja megtalálni azokat. Ne kis embereket, vágókat, meg riportereket igyekezzen beállítani bűnbaknak. Mandur László, országgyűlési képviselő, a Kulturális és sajtóbizottság tagja
