2009/2010-es tanév Aktuális munkajogi kérdések Béresné dr. Dunai Gyöngyi Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Főosztály 473-7141
1
2009. évi XLIX. törvény Hatályba lépett: 2009. július 7-én Megjelent: A Magyar Közlöny 84. számában
A törvény módosította: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényt.
2
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
A gazdasági vezető kinevezése
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési irányítási jog magában foglalja a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása jogát is. A Kt. módosítás megerősítette a gazdasági vezetők feletti munkáltatói jogok gyakorlásával kapcsolatos, már korábban is meglévő 54. § (1) bekezdésben lévő szabályt. A közoktatási intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény összes alkalmazottja felett. Tehát a közoktatási intézményekben – függetlenül a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglaltaktól – az igazgató nevezi ki és menti fel a gazdasági vezetőt. 3
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
2009. évi LVI. törvény Hatályba lépett: 2009. július1-én Megjelent: A Magyar Közlöny 88. számában
- ügyintézési határidők - eljárási szabályok - a közoktatási szakértői tevékenység folytatása
4
Intézményi alapdokumentumok felülvizsgálata Intézményi alapdokumentum
Jogszabályi meghatározás
Határidő
Alapító okirat
2008. évi CV. törvény
SZMSZ
2008. évi CV. törvény 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. -ának (10) bekezdése
IMIP
1992. évi XXXIII. törvény 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet
intézményvezető
Házirend
11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
intézményvezető
2009. június 1.
2009. szeptember 30.
Felelős fenntartó
intézményvezető
5
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
A 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet Hatályba lépett: 2009. július 31-én Megjelent: A Magyar Közlöny 57. számában A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet módosította
6
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása Új fogalmak -
szakmai megújító képzés vezetők képzése a pedagógus továbbképzésbe beszámítható új képzési formák
7
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
Szakmai megújító képzés
az a pedagógus-továbbképzés, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez. a szakmai megújító képzés valójában nem egy új továbbképzési forma, csupán a meglévő továbbképzések egy szűkebb kategóriája. 8
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
Szakmai megújító képzés
ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, illetve ezt követő tíz év múlva, valamint a pedagógusok teljesítményértékelése eredményeképpen a munkáltató elrendelése alapján (Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés) amennyiben a pedagógus, megfelel a szakmai megújító képzésben való részvétel fenti kritériumainak, csak akkor veheti igénybe a pedagógus-továbbképzés jogcímén kapott normatív, kötött felhasználású támogatást, szakmai megújító képzésen vesz részt. 9 -
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása Vezetők képzése a pedagógus-továbbképzéshez kapcsolódó kedvezményeket és juttatásokat a vezetők esetében csak akkor lehet igénybe venni, ha olyan továbbképzésben vesznek részt, amely megfelel bizonyos kritériumoknak, jelen esetben a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához járul hozzá (Korm. rendelet 4. § (4) bekezdés). a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsgát felelteti meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében foglalt a költségvetési szerv vezetéséhez szükséges pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítésnek. (Korm. rendelet 20. § (7) bekezdés)
10
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása Vezetőképzésnek csak a következő képzések minősülnek
a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógusszakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni, a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.
11
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
A rendelet módosítása kiszélesíti a pedagógus-továbbképzés teljesítésének módját és lehetőségét
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben meghatározott részismereti képzésben való részvétellel, az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok átadásával, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz, 12
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása az információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógéphasználói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat megszerzésével (Korm. rendelet 5. § (2) bekezdés), az önképzésben, kutatásban, gyakornoki felkészítésben való részvétellel, a harminc óránál rövidebb (legalább öt órás), nem akkreditált képzésen való részvétel, valamint
a továbbképzésbe beszámítható képzéseken előadóként való részvétel beszámíthatóságával. (Korm. rendelet 5. §)
13
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
Csak korlátozott mértékben, legfeljebb és összesen 30 óra teljesíthető az alábbi módokon
közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel, gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel, nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra), 14
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri (akár hat 5 órás képzés keretében), a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.
15
A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása
a rendelet visszamenőleges hatállyal teszi lehetővé, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv I. részeként lezajlott pedagógustovábbképzéseken részt vevő előadók számára ezt a tevékenységet pedagógus-továbbképzésként el lehessen ismerni.
Nemzeti Fejlesztési Terv I. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. a Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira, HEFOP 3.1.2. Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási tanulási programok elterjesztése érdekében, HEFOP 3.1.3. Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra, HEFOP 2.1. a Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés.
16
Aktuális munkajogi kérdések A Kjt. és közoktatási intézményekben történő végrehajtási rendelete (138/1992. Korm. r.: Kjt. vhr.) legutóbbi módosításának egyes fontosabb rendelkezései:
pályázat kiírása nélkül betölthető munkakörök újraszabályozása próbaidő (emlékeztető) az öt éven túli határozott időre történő kinevezés lehetőségének megszűnése vezetőkkel kapcsolatos változások teljesítményértékelés végkielégítés határozott idejű jogviszony megszűnésekor is új összeférhetetlenségi szabályok a szabadság kiadására vonatkozó új szabályok további szakképesítésért járó illetménynövekedés 17
Pályázat kiírása nélkül betölthető munkakörök újraszabályozása A módosítás értelmében (Kjt. 20/A. § (2) bekezdés) az áthelyezés esetén kívül a munkakör pályázat kiírása nélkül is betölthető: a) olyan munkakör vagy vezető megbízás esetén, amely tekintetében kilencven napon belül - már legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázati felhívás kiírására, b) ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos ellátás biztonságos megszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges személyi feltételek más munkaszervezési eszközökkel nem biztosíthatók, c) ha a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban legalább kilenc hónapig foglalkoztatott személlyel az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnését követő egy hónapon belül létesítenek közalkalmazotti jogviszonyt, feltéve, hogy az ösztöndíjas foglalkoztatottként ellátott feladatai részét képezték a kinevezésében foglalt munkakörének, és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony nem a munkáltató azonnali hatályú felmondásával szűnt meg, d) egy évet meg nem haladó határozott idejű közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén, vagy e) ha ezt végrehajtási jogszabály előírja. 18
Pályázat kiírása nélkül betölthető munkakörök újraszabályozása A Kjt. vhr. - az előzőekben említett felhatalmazó rendelkezések alapján - a következő esetekben tesz kivételt a kötelező pályáztatás alól: közoktatási intézményben a Kjt. vhr. 6. §-ának (1) bekezdésében fel nem sorolt (a közoktatási intézmény alaptevékenységébe nem tartozó) munkakörökre, abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, ha a munkakör betöltésére a helyi önkormányzati munkaerőgazdálkodási rendszer keretében kerül sor a vezetői megbízásokra és munkakörökre, kivéve a tagintézmény-vezetői megbízást. (Kjt. vhr. 17. §) 19
A jogviszony létesítése Próbaidő (régi szabály-emlékeztető) Kjt. 21/A. § (4) bekezdés
Nem kell próbaidőt megállapítani áthelyezés, meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott idejű kinevezés, illetve azonos felek közötti újabb kinevezés esetén. 20
A jogviszony létesítése Próbaidő (régi szabály - emlékeztető) Vhr. 3/A. § (1) bekezdés Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus munkakörre létesítik, nem állapítható meg próbaidő annak, akinek az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a közoktatási intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a Kt. 127. §-a (10) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatójaként határozott idejű kinevezéssel, munkaszerződéssel, óraadói megbízással foglalkoztatták, határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták, feltéve, hogy a foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot. 21
A jogviszony létesítése Próbaidő (régi szabály – emlékeztető) Vhr. 3/A. § (2) bekezdés Nem állapítható meg próbaidő annak a részére sem, aki pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki, a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy magasabb vezetői munkakörre nevezik ki.
22
Öt éven túli határozott időre történő kinevezés lehetőségének megszűnése
Eltörlésre került az a lehetőség, hogy végrehajtási rendeletben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 79. §-ának (5) bekezdésében meghatározott időn, tehát öt éven túl is ki lehessen nevezni közalkalmazottat határozott időre (Kjt. 21. § (2) bekezdés).
A Kjt. vhr. 3. §-a emiatt hatályon kívül helyezésre került (illetve a 3. §-ra történő hivatkozások)
23
Vezetőkkel kapcsolatos változások
A törvénymódosítás egyértelmű fogalomhasználatot vezetett be a kinevezett és a megbízott vezetőre vonatkozóan. Kinevezett vezető: vezetői munkakörre nevezik ki, feladatkörébe csak vezetői feladatok tartoznak Megbízott vezető: vezetői megbízással, a beosztotti munkaköre mellett látja el a vezetői feladatokat (ez a „régi” típusú vezető a Kjt.-ben) A magasabb vezető és vezető munkaköröket az egyes ágazatokban végrehajtási jogszabálynak kell megállapítania, Kjt. vhr. módosítása! A munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű vezetők körét a Kjt. vhr. módosítása állapította meg. 24
Vezetőkkel kapcsolatos változások
25
Vezetőkkel kapcsolatos változások
26
Közalkalmazotti minősítés teljesítményértékelés Kjt. új 40. § (12) bekezdése kivételi szabályként megfogalmazta, hogy a minősítési rendszerre vonatkozó 40. § szabályait nem kell alkalmazni, ha törvény a munka értékelésével kapcsolatosan e szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapít meg a közalkalmazottak tekintetében, és végrehajtási rendelet a Kjt. 40. §-ának (8) bekezdésben foglaltak szerint meghatározza a minősítési eredménnyel való egyenértékűség feltételeit.
27
Teljesítményértékelési rendszer egyenértékűsítése a Kjt. minősítési rendszerével Kjt. vhr. 8. § (1) bekezdés A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont.
28
Teljesítményértékelési rendszer egyenértékűsítése a Kjt. minősítési rendszerével Kjt. vhr. 8. § (2) bekezdés A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (3) bekezdés Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni. 29
Végkielégítés határozott idejű jogviszony megszűnésekor is Végkielégítésre való jogosultság került törvényi szinten előírásra a határozott idejű jogviszony megszűnésekor is, egyes feltételek fennállása esetében. A Kjt. új 37. § (3) bekezdése szerint a határozott időre kinevezett közalkalmazottnak amennyiben jogviszonya a Kjt. 27. § (2) bekezdése szerinti eljárásban azonnali hatállyal szűnt meg a 30. § (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt okok miatt, vagy a kinevezésben foglalt határozott idő lejárt - a következő együttes feltételek fennállása esetében kell végkielégítést fizetni: ugyanazon munkáltató, legalább két alkalommal, határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt létesített a közalkalmazottal, és a korábbi közalkalmazotti jogviszony megszűnése, valamint az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítésének időpontja között hat hónapnál hosszabb idő nem telt el.
30
Új összeférhetetlenségi szabályok
A Kjt. 41. §-a új összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz.
DE! Kt. 15. § (6) bekezdése szerint
„a közoktatási intézményben a Kjt. 41. § (2) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. „
A közoktatás területén tehát nem összeférhetetlen a magasabb vezető, vezető és a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával az olyan alkalmazás, foglalkoztatás, amelyben közeli hozzátartozójával irányítói, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne. (Az összeférhetetlenségre korábban a közoktatásra vonatkozó speciális szabályozás nem volt.) 31
A szabadság kiadására vonatkozó új szabályok
Kifejezetten a közoktatási ágazatot érintő módosulás, hogy a nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságával rendelkező munkakörökben a munkáltató kettőnél több, legfeljebb négy részletben is kiadhatja a szabadságot.
Ez az eddig érvényes Munka Törvénykönyvbeli általános szabályoktól való eltérés, amely a szabadság két részletben történő kiadását írja elő a munkavállaló ettől eltérő kérésének hiányában. (Kjt. 59. § (3) bekezdés)
32
Pontosító szabály a további szakképesítésért járó illetménynövekedéssel összefüggésben Kjt. vhr. 14/A. § (4) bek. Amennyiben a pedagógus szakvizsgát tanúsító oklevél egyben szakképzettséget is igazol, a hasznosítás mértékétől függetlenül illetménynövekedés illeti meg a (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében felsorolt (magasabb vezető, vezető, pedagógiai szakszolgálat, pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény) közalkalmazottat.
33
