2010. decemberi hírek

2010. decemberi hírek

Az uniós pályázatoknál is segíthet jövőre a Széchenyi-kártya Az Új Széchenyi-terv első pályázati felhívásait pénteken hirdetik meg 2011 I-II. negyedévében várhatóan megjelenő pályázati lehetőségek Az uniós pályázatoknál is segíthet jövőre a Széchenyi-kártya Körvonalazódik az Új Széchenyi Terv Hírek Jó hírek az Új Széchenyi Tervről – kiírták az új Akcióterveket! Egy kedves ügyfelünk sikere Jövőre jön a pályázati boom az NFÜ elnöke szerint Pályázat borászoknak Hogyan költjük az unió pénzét? Alacsony kihasználtság a gazdaságfejlesztésben Pest megye az első, Közép-Dunántúl az utolsó A régióknak juttatott források

Az uniós pályázatoknál is segíthet jövőre a Széchenyi-kártya Januártól új termékkel, az úgynevezett önerő hitellel bővül a Széchenyi-kártya program. A termék megalkotói a hazai kis- és közepes vállalkozások hosszú idő óta hangoztatott kérésének próbálnak eleget tenni azzal, hogy e konstrukcióban segítenek előteremteni az uniós pályázatokhoz szükséges önrész egy részét az arra alkalmas pályázóknak – nyilatkozta Krisán László, a kártyaprogramot működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. Nem titkolt cél a hazai KKV-szektor támogatása az uniós források elérésében és hasznosításában. Piaci igényt próbál kielégíteni január elsejétől a Széchenyi-kártya program újabb eleme, az önerő hitel – nyilatkozta a Duna Televízióban Krisán László, a programot kezelő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója. Az uniós csatlakozás kapcsán jelentkezett ugyanis egy speciális probléma: a tőkeszegény hazai vállalkozások nem tudták előteremteni az EU-pályázatokhoz szükséges anyagi önrészt. De a rendszer még ennél is többet követel tőlük: lévén a legtöbb pályázat utófinanszírozott, a ténylegesen elnyert uniós forrást is a nyerteseknek kell megelőlegezniük, amit később, a pályázat lezárultával persze visszatérít az EU.

___________________________________________________________________________ 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G ● Tel.: +36-1/319 2707 ● Fax: +36-1/319 2702 e-mail: [email protected] ● Internet: www.vanessia.hu

“Nagyon kevés vállalkozás tud ilyen likviditást folyamatosan rendelkezésre bocsátani. Ezért gondoltuk, hogy legalább az önerőben nyújtsunk segítséget – természetesen a Széchenyi-kártya eddigi tapasztalatainak figyelembe vételével” - ismertette a projekt hátterét a Krisán László. A program indulásának pontos dátumát még azért nem közlik, mert ezekben a hónapokban-hetekben hangolják össze a feltétel- és keretrendszereket a Széchenyi-kártya program negyedik termékének számító önerő-hitellel; több részletet például még egyeztetni kell az uniós intézményekkel, amelyek “a magyar intézményeknél is lassabban mozdulnak”. A piacra lépést, a hivatalos startot jövő év január közepére tervezi a KA-VOSZ Zrt.

A konstrukció várható működéséről a vezérigazgató egyelőre annyit mondott el: az nem finanszírozná a pályázatoknál szükséges teljes önerőt, hiszen a saját projektjeikért a vállalkozásuknak is felelniük kell, saját forrásokkal is. Az önerő egy részének biztosítása mellett azonban a pályázaton már elnyert összegre is nyújtanának előfinanszírozást. Eddig az volt a gond, hogy a támogatások nem adódhattak össze – tehát, ha egy vállalkozás már elnyert egy bizonyos összeget, ahhoz újabb segítség, például kamattámogatás, vagy garancia támogatás már nem járulhatott. Ezt szerettük volna áthidalni – mondta Krisán László. A bankok meglehetősen szigorú bírálati rendszerét, ami a gazdasági válság miatt erősödött is, csakis az állam bizonyos mértékű garanciavállalásával lehet némileg feloldani – válaszolta a Közbeszéd felvetésére a vezérigazgató. Ez az elem, akárcsak a Széchenyi-kártya program egyéb termékeinél, az önerő hitelnél is biztosított lesz; a kihelyezett pénzek nyolcvan százalékára ad garanciát az állam a bankoknak. Éppen a garanciák miatt is, a kártyaprogram keretében benyújtott hitelkérelmek közül sokkal többet fogadnak be a pénzintézetek a más termékek keretében benyújtott kérelmekhez képest – hangzott a beszélgetésben. A KA-VOSZ vezetője megjegyezte: amint a Széchenyi-kártya program többi terméke, az önerő hitel sem “íróasztal mellett” kitalált termék, hanem kamarai irodákon keresztül érkezett vállalkozói visszajelzések nyomán fejlesztették ki, a vállalkozók évek óta hangoztatott kérésének próbáltak ilyen módon megfelelni.

Az Új Széchenyi-terv első pályázati felhívásait pénteken hirdetik meg, de már csiripelnek a verebek Bár hivatalosan teljes titoktartás övezi az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) pénteken meghirdetendő első pályázati kiírásait, azért a madarak csiripelnek, és aki akarja, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján (www.nfu.hu) megtalálható 2011–13-as akciótervekben is tanulmányozhatja a várhatóan meghirdetendő konstrukciók vázlatait. Igaz, ez így nem teljesen optimális, leginkább a pályázati lehetőségektől nagy fellendülést remélő kis- és középvállalkozások szempontjából – jegyezték meg többen is piaci terepszemlénk során. Az említett akciótervek keretében 2000 milliárd forint áramolhat a magyar gazdaságba az ÚSZT új pályázati konstrukciói révén, amelyek fő célja a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés. Így nyilatkozott több alkalommal is Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter, aki mindennek hatására például 10 százalékos bővülésre számít a foglalkoztatottak számában.


Rendre tartják magukat azok a hírek, amelyek szerint 60–100 kiírást hirdetnek meg az idei első hónapokban. Az első körben a legtöbb – 10-15 – pályázati kiírás a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) keretében jelenik meg, s már a tervezett konstrukciók elnevezéséből kiderülnek a fő kedvezményezett területek: kkv-szektor, technológiafejlesztés, munkahelyteremtés, innováció. Az illetékesek elvileg a legjobb feltételeket – egyszerűbb intézményrendszer, közérthető szabályozás, kisebb adminisztrációs teher, gyorsabb döntéshozatal, gyors kifizetések – ígérik a kkv-knak, ám ezekről az akciótervekben kevés konkrétum jelenik meg. A piaci szereplők legalább 1500 átlagosan 35 főt foglalkoztató vállalkozás „rakétasebességű” megerősödésében reménykednek igen rövid idő alatt, ehhez viszont rendkívül gyors, igen aprólékos tájékoztatást tartanak szükségesnek a pénteken megjelenő konkrét kiírások konkrét feltételeiről. Ennek oka az, hogy mivel a forrás szűkös, „a dörzsölt pályázók előnyt élvezhetnek a kezdőkkel szemben, mire őket is felvilágosítják, kimerül a keret”. Érdemes egy pillantást vetni arra is, hogy eljárási szempontból milyennek ígérkeznek az új kiírások. A jelek arra mutatnak, hogy az eddigieknél több lesz az automatikus eljárás; ez pedig jó hír lehet a kezdő pályázóknak, abban az esetben, ha megfelelő információ birtokában sebesen és hibátlanul tudják kitölteni az adatlapot. A nagy titkolódzás átka, hogy erre egyáltalán nincs garancia. Ugyanis társadalmi egyeztetés keretében nem volt mód megismerni és kivesézni a konkrét támogatási feltételeket.


2011 I-II. negyedévében várhatóan megjelenő pályázati lehetőségek

2011 I-II. NEGYEDÉVÉBEN VÁRHATÓAN MEGJELENŐ, FONTOSABB PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

KONVERGENCIA RÉGIÓK

KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ

Innováció, kutatás-fejlesztés • Nagyvállalatok is pályázhatnak • Támogatás nagysága: 15-500 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 80% • Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév • Elszámolható költségek: eszköz beszerzés anyagköltség bér igénybevett szolgáltatások marketing költség

Innováció, kutatás-fejlesztés • Nagyvállalatok is pályázhatnak • Támogatás nagysága: 1-500 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 75% • Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév • Elszámolható költségek: eszköz beszerzés anyagköltség bér igénybevett szolgáltatások marketing költség

Innovatív KKV-k támogatása • Támogatás nagysága: 5-15 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 75% • Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév • Elszámolható költségek: innovációs tevékenységhez kapcsolódó eszközbeszerzés

Nem jelenik meg ilyen pályázat!

Technológiakorszerűsítés I. • Csak mikro és kisvállalkozások pályázhatnak • Támogatás nagysága: 5-25 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 40% • Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév • Elszámolható költségek: eszközbeszerzés IT irányítási rendszerek (pl. ISO)

Technológiakorszerűsítés • Támogatás nagysága: 1-150 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 50% • Tervezett meghirdetés 2011. I. félév • Elszámolható költségek: eszközbeszerzés infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek gyártási licenc, know-how beszerzések


Technológiakorszerűsítés II. • Támogatás nagysága: 15-100 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 35% • Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév • Elszámolható költségek: eszközbeszerzés infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek gyártási licenc, know-how beszerzések IT piacra jutás támogatása vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

IT piacra jutás támogatása vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása

Technológiakorszerűsítés III. • Nagyvállalatok is pályázhatnak • Támogatás nagysága: 100-1.000 mFt • Támogatás intenzitás: maximum 35% • Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév • Elszámolható költségek: eszközbeszerzés infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek gyártási licenc, know-how beszerzések IT piacra jutás támogatása vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása új munkavállalók bérköltsége Logisztika • Nagyvállalatok is pályázhatnak • Támogatás nagysága: 25-500 mFt • Támogatás intenzitás: maximum 50% • Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév • Elszámolható költségek: eszközbeszerzés infrastrukturális és ingatlan beruházási és bérleti költségek Nem jelenik meg ilyen pályázat! gyártási licenc, know-how beszerzések IT piacra jutás támogatása vállalati HR fejlesztés a projekthez kapcsolódóan tanácsadás irányítási rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása


Informatikai pályázat • Támogatás nagysága: 1-10 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 50% • Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév • Elszámolható költségek: hardver szoftver tanácsadás

Informatikai pályázat • Csak 2011-ben lesz nyitva • Támogatás nagysága: 1-15 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 35% • Tervezett meghirdetés 2011. I. félév • Elszámolható költségek: hardver szoftver tanácsadás

Munkahelyi képzés • Támogatás nagysága: 1-30 mFt • Támogatás intenzitás: maximum 80% • Tervezett meghirdetés 2011. I. negyedév • Elszámolható költségek: szakmai képzések idegen nyelvi képzések


Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban • Nagyvállalatok is pályázhatnak • Támogatás nagysága: 1-10 mFt • Támogatás intenzitás: maximum 50% • Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév • Elszámolható költségek: eszközbeszerzés képzés tanácsadás

Esélyegyenlőségi célcsoportok támogatása a foglalkoztatásban • Nagyvállalatok is pályázhatnak • Támogatás nagysága: 1-10 mFt • Támogatás intenzitás: maximum 50% • Tervezett meghirdetés 2011. I. félév • Elszámolható költségek: eszközbeszerzés képzés tanácsadás

Munkahelyteremtés • Csak mikro és kisvállalkozások pályázhatnak • Támogatás nagysága: 1-10 millió Ft • Támogatás intenzitás: maximum 50% • Tervezett meghirdetés 2011. II. negyedév • Elszámolható költségek: bérköltség


Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból • Támogatás nagysága: 1-1.000 mFt • Támogatás intenzitás: maximum 85% • Tervezett meghirdetés: folyamatos • Típusai: A: 1-50 mFt (elszámolható költség: csak az eszköz) B: 1-1.000 mFt (elszámolható költségek: rendszerkiépítés teljes költsége)



Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés • Támogatás nagysága: 1-1.000 mFt • Támogatás intenzitás: maximum 85% • Tervezett meghirdetés: folyamatos • Elszámolható költségek: rendszerkiépítés teljes költsége


Az uniós pályázatoknál is segíthet jövőre a Széchenyi-kártya A termék megalkotói a hazai kis- és közepes vállalkozások hosszú idő óta hangoztatott kérésének próbálnak eleget tenni azzal, hogy e konstrukcióban segítenek előteremteni az uniós pályázatokhoz szükséges önrész egy részét az arra alkalmas pályázóknak – nyilatkozta Krisán László, a kártyaprogramot működtető KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában csütörtök este. Nem titkolt cél a hazai KKV-szektor támogatása az uniós források elérésében és hasznosításában. Piaci igényt próbál kielégíteni január elsejétől a Széchenyi-kártya program újabb eleme, az önerő hitel – nyilatkozta a Duna Televízióban Krisán László, a programot kezelő KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója.Az uniós csatlakozás kapcsán jelentkezett ugyanis egy speciális probléma: a tőkeszegény hazai vállalkozások nem tudták előteremteni az EU-pályázatokhoz szükséges anyagi önrészt. De a rendszer még ennél is többet követel tőlük: lévén a legtöbb pályázat utófinanszírozott, a ténylegesen elnyert uniós forrást is a nyerteseknek kell megelőlegezniük, amit később, a pályázat lezárultával persze visszatérít az EU. “Nagyon kevés vállalkozás tud ilyen likviditást folyamatosan rendelkezésre bocsátani. Ezért gondoltuk, hogy legalább az önerőben nyújtsunk segítséget – természetesen a Széchenyi-kártya eddigi tapasztalatainak figyelembe vételével” - ismertette a projekt hátterét a Krisán László. A program indulásának pontos dátumát még azért nem közlik, mert ezekben a hónapokban-hetekben hangolják össze a feltétel- és keretrendszereket a Széchenyi-kártya program negyedik termékének számító önerő-hitellel; több részletet például még egyeztetni kell az uniós intézményekkel, amelyek “a magyar intézményeknél is lassabban mozdulnak”. A piacra lépést, a hivatalos startot jövő év január közepére tervezi a KA-VOSZ Zrt. A konstrukció várható működéséről a vezérigazgató egyelőre annyit mondott el: az nem finanszírozná a pályázatoknál szükséges teljes önerőt, hiszen a saját projektjeikért a vállalkozásuknak is felelniük


kell, saját forrásokkal is. Az önerő egy részének biztosítása mellett azonban a pályázaton már elnyert összegre is nyújtanának előfinanszírozást. Eddig az volt a gond, hogy a támogatások nem adódhattak össze – tehát, ha egy vállalkozás már elnyert egy bizonyos összeget, ahhoz újabb segítség, például kamattámogatás, vagy garancia támogatás már nem járulhatott. Ezt szerettük volna áthidalni – mondta Krisán László. A bankok meglehetősen szigorú bírálati rendszerét, ami a gazdasági válság miatt erősödött is, csakis az állam bizonyos mértékű garanciavállalásával lehet némileg feloldani – válaszolta a Közbeszéd felvetésére a vezérigazgató. Ez az elem, akárcsak a Széchenyi-kártya program egyéb termékeinél, az önerő hitelnél is biztosított lesz; a kihelyezett pénzek nyolcvan százalékára ad garanciát az állam a bankoknak. Éppen a garanciák miatt is, a kártyaprogram keretében benyújtott hitelkérelmek közül sokkal többet fogadnak be a pénzintézetek a más termékek keretében benyújtott kérelmekhez képest – hangzott a beszélgetésben. A KA-VOSZ vezetője megjegyezte: amint a Széchenyi-kártya program többi terméke, az önerő hitel sem “íróasztal mellett” kitalált termék, hanem kamarai irodákon keresztül érkezett vállalkozói visszajelzések nyomán fejlesztették ki, a vállalkozók évek óta hangoztatott kérésének próbáltak ilyen módon megfelelni.

Körvonalazódik az Új Széchenyi Terv December 15-én számos olyan részlet látott napvilágot a vállalkozásfejlesztés rendszerének január 15-én bejelentésre kerülő változásairól, amelyek az elemzők szerint méltán tarthatnak számot a szélesebb közönség érdeklődésére. Új elemek az Akciótervben • Érdekesség az első prioritáshoz (K+F és Innováció) tartozó GOP-1.3.1/D „Innovatív kkv-k támogatása” konstrukció, amely a tervek szerint – a korábbi viszonylag bonyolult innovációs pályázatoktól eltérően – automatikus eljárásrendben biztosít 1-15 M Ft-ot (75%-os támogatási intenzitást) a kisebb beruházásokhoz. • A második, vállalkozásfejlesztési prioritás új „csillaga” a szintén automatikus elbírálású – „kis kombo”-ként is emlegetett – GOP-2.1.1/M, amely mikrohitellel kombinálva 1-4 M Ft támogatást nyújt majd a mikrovállalkozások részére. • Újdonság, hogy eltűnt a korábbi GOP 2.1.1. C viszont „Komplex technológiafejlesztés és foglalkoztatás”-ra változott a GOP-2.1.3. megnevezése és ezzel egy időben jóval szélesebbé vált (100 M Ft-tól 1000 M Ft-ig terjed) a támogatás spektruma. Mindez arra enged következtetni, hogy a valamikori – jellemzően nagyberuházásokat kezdeményező – „C-s ügyfeleket” a GOP 2.1.3 gyakorlatához hasonlóan, jóval gyorsabb eljárásrendben „szolgálja majd ki” a támogatási rendszer. • A legnagyobb foglalkoztatási hatást várhatóan az 50%-os intenzitás mellett 25 M Ft-tól 1 Mrd Ftig terjedő támogatást kínáló GOP-3.3.2. Versenyképességi program váltja majd ki – ez a konstrukció új színfolt a támogatások palettáján, ilyen típusú kiírás korábban nem volt.


• Új, mindeddig ismeretlen tartalma miatt nagy érdeklődéssel várja még a piac a GOP-2.2.4. „KKV munkahelyteremtés”, a GOP-3.1.2. „Körzethálózati fejlesztések” és a GOP-3.5.1. „Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban” megjelenését is.

Hírek

Jó hírek az Új Széchenyi Tervről – kiírták az új Akcióterveket! Örömmel konstatáltuk, hogy az előre meghirdetett határidőre, 2010. 11. 30-ra kiírták az ÚSZT úgynevezett Akcióterveit, melyek - az Akciótervek esetében szokásos, minimális részletezettséggel bár -, de tartalmazzák a 2011-13 közötti időszak tervezett pályázatait. Jelenleg az ezeket érintő társadalmi egyeztetés folyik - melyben a Vanessia Kft. is aktívan részt vesz -, azaz még közel sem beszélhetünk végleges koncepcióról, de az eddig nyilvánosságra került elképzelések igen kedvezőnek mondhatók! További jó hírként ezekből a tervekből kiolvasható, hogy a jövőben is nagyrészt az eddigihez hasonló koncepciók mentén tervezik a pályázati források elosztását, és már a 2011-es év elejétől kiírásra kerül több, a mi ügyfélkörünket érintő pályázat - hozzávetőlegesen az eddigi konstrukciókkal. Nagyvonalakban változatlan feltételekkel folytatódnak tovább a rendkívül népszerű „technológiafejlesztést célzó”, valamint a környezetgazdálkodási és energetikai pályázatok. A kutatásfejlesztés kiemelt célterületként az eddigieknél jóval magasabb forrásokra jogosult, és újra nyílnak a humánerőforrás képzést segítő konstrukciók. A Regionális Operatív Programok is az eddigiekhez hasonló struktúra alapján fognak működni, és ide fognak tartozni továbbra is a turisztikai projektek, továbbá jelentős forrás áll rendelkezésre telephelyfejlesztés témában is. Az információs technológiai fejlesztéseket célzó pályázatok közül a normatív, egyszerűsített eljárásrendű kiírás fog folytatódni 2011-től. Egyre nagyobb szerepet fognak kapni az ÚSZT-n belül a visszatérítendő források (pl. kedvező hitellehetőségek, támogatott banki konstrukciók), és az ezekkel kombinált pályázati források. Mindent egybevetve az eddigi információk igen kedvezőnek mutatják a lehetőségeket, így optimistán várjuk a 2011 01. 15-i időpontot, amikorra az első konkrét pályázatok részletes kiírásait ígérik!

Egy kedves ügyfelünk sikere Kedves Hírlevél olvasók! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy ügyfelünk, a Sebestyén Pince, idén a Szekszárdi Grádus Cuvée 2006 borával a 2010-es Vinalies Internationales borversenyen Párizsban, ezüstérmet szerzett! Továbbá a Szekszárdi Iván-völgyi Cuvée 2007 bora pedig az idei Pannon Bormustra csúcsbora lett!


A fentiekre azért is különösen büszkék vagyunk, mert segítségünkkel készült az a pályázat melynek támogatásával 25 db magyar és amerikai tölgyfahordót vásárolt a borászat. Sikereikhez ezúton is gratulálunk, és karácsony közeledtével felhívjuk a Tisztelt hírlevél olvasók figyelmét arra, hogy a Sebestyén Pince vállalja egyedi címkés palackok készítését, díszdobozos kiszerelését, illetve boraik mellé ajánlják Bikavér borukból készített kézműves bon-bonjaikat is. E megrendeléseket díjmentesen szállítják ki az ország egész területén! Amennyiben érdeklődni kívánnak a borászat, vagy az ismertetett szolgáltatások után, úgy ezt a www.sebestyen-szekszard.hu weboldalon megtehetik, vagy felkereshetik a pincészetet [email protected] e-mail címen! További eredményes munkát és szép sikereket kívánunk Nekik!

Jövőre jön a pályázati boom az NFÜ elnöke szerint Az elkövetkező három évben 6700 milliárd forintnyi pályázat lesz folyamatban az NFÜ első embere szerint. Magyarországon a 2013 végéig rendelkezésre álló körülbelül 8000 milliárd forint európai uniós forrásból 2010 első félévéig 4200-4300 milliárd forintot kötöttek le támogatási szerződéssel, ugyanakkor csak 1300 milliárd forint kifizetés történt - mondta Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke. Petykó Zoltán a Nemzetközi Projektmenedzsment Nap alkalmából rendezett sajtótájékoztatón kifejtette: ennek megfelelően körülbelül 6700 milliárd forintnyi pályázat lesz folyamatban a következő három évben, amelyet meg kell valósítani, ebben pedig a projektmenedzsmentnek óriási feladatai lesznek. Hangsúlyozta: 2011-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség minél több pályázati kiírást szeretne megjelentetni, majd 2013-ig fokozatosan csökkenne a pályázatok száma.

Pályázat borászoknak Új borászati gépek és technológiai berendezések vásárlására lehet vissza nem térítendő uniós támogatást kapni az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból. Az új pályázati lehetőséggel a Vidékfejlesztési Minisztérium a vállalkozások teljesítményét kívánja javítani. A kétmilliárd forintos keretre 2011. március 31-ig lehet pályázni. A kérelmeket postai úton az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH) kell benyújtani a www.mvh.gov.hu honlapon található borászati gépkatalógus gépeire. A katalógust a tárca rendeletének 1. melléklete tartalmazza. Ebből kiderül, hogy meghatározott és minden esetben új gépcsoportok, -változatok és gépkatalógusi kódok alá tartozó mezőgazdasági gépek és technológiai berendezések beszerzésére vonatkozik a kiírás. Azok a gazdálkodók jelentkezhetnek a felhívásra, akik a beruházással szeretnék vállalkozásuk összteljesítményét növelni. Támogatást az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet igényelhet, aki vagy amely őstermelő vagy egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személyiség nélküli, valamint jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, amely a kkv-törvény


alapján kis- és középvállalkozásnak vagy nagyvállalatnak minősül. A kiírás szerint az lehet jogosult a támogatásra, aki a berendezését 2010. szeptember 25-ét követően vásárolta meg, és a vételárat a kérelem beadásáig teljes egészében kifizette. A támogatás mértéke mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő igénylők esetében a vásárolt gépek nettó értékének 30, míg nagyvállalatoknál 20 százaléka. Az igényelt összegnek minden esetben meg kell haladnia az egymillió forintot, de nem lehet több 400 millió forintnál. A 2010/11. borpiaci évben erre a jogcímre 7,5 millió euró, azaz közel 2 milliárd forint áll rendelkezésre Magyarországon. Nagy érdeklődés esetén – jó hír a pályázóknak – a keretösszegen felül benyújtott kérelmeket az MVH átütemezi a 2011/12. borpiaci évre, és azok az új időszak elsőként benyújtott igényléseinek minősülnek. Egy termelő egy borpiaci évben csak egy támogatási kérelmet nyújthat be, az azonban több gépre is vonatkozhat. A kérelmeket az MVH a beérkezés sorrendjében bírálja el a helyszíni ellenőrzés elvégzését követően.

Hogyan költjük az unió pénzét? Átléptünk az Európai Unió jelenlegi, hétéves (2007-2013) költségvetési időszakának második félidejébe. Az uniós fejlesztési források és támogatások elosztása az úgynevezett kohéziós politika keretében ezekben a hétéves periódusokban történik. Ebből az apropóból a Corvinus Egyetem oktatója, Szebeni Dávid közgazdász összefoglalta a pályázható források jelenlegi állapotát. A támogatásokra a különböző fejlesztési célok szerinti operatív programok (OP) keretében lehet pályázni, így például a Gazdaságfejlesztési OP hivatott a vállalkozások számára közvetlen forrást biztosítani, még például a KÖZOP a közlekedésfejlesztési projekteket finanszírozza. A tematikus programokon kívül, minden régiónak külön is létezik ilyen fejlesztési programja, összesen hét regionális operatív programot alkotva. Ebben az összeállításunkban ezeket az operatív programokat vizsgáltuk összesítve és az egyes magyar régiókra is lebontva. (Az utolsó adatfrissítés: 2010. 11. 1.) Majdnem 4000 milliárd maradt 2013-ig Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT 2007-2013) eredetileg előirányzott Brüsszelből lehívható keretösszeg megközelítőleg 6 700 milliárd forint, amely kiegészülve a magyar nemzeti hozzájárulással kiadja az ÚMFT euró árfolyamtól függő 7800 forintos becsült összegét. A sikeres pályázóknak az eltelt majdnem négy évben hozzávetőlegesen 1123,4 milliárdot, azaz mindössze a keret 14,37 százalékát fizették ki. Ez nem jelenti, hogy a fennmaradó összeget teljesen új projektekre lehet fordítani, ugyanis a megítélt támogatások összege összesen már több mint 3 625 milliárd forintot tesz ki, amely a teljes keret majdnem felét jelenti. Ebből a Mol 2009-es árbevételénél éppen 400 milliárd forinttal magasabb összegből szerződésben rögzített 3 260 milliárd forint, a keret 41 százaléka. Ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy a kormányváltás nehézségei ellenére legutóbbi, májusi jelentésünk óta ütemesen növekedett mind a megítélt, mind a leszerződött összeg. E tény az intézményrendszer működőképes részének mindenképpen dicséretére válik.

Alacsony kihasználtság a gazdaságfejlesztésben Az operatív programok közül a forrásokat a Közlekedés OP-ban (KÖZOP) kötötték le a legnagyobb mértékben, ahol a megítélt támogatás aránya már túllépte a 64 százalékot és a kifizetésekben továbbra is átlag felett teljesít. Ennek mintájára arányaiban a legtöbb lehetőség a Gazdaságfejlesztési (GOP), valamint Környezet és Energia (KEOP) programokban van 29,8 és 31,15 százalékos


forráslekötöttségnél. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint a kifizetések arányai – bár tavasz óta javultak – továbbra is hagynak kívánnivalót maguk után. A KEOP pályázóit még mindig nem örvendeztette meg a keret 3 százaléka sem és a 10 százalék alatti aránnyal lassúnak tűnik az elmés nevű Társadalmi Infrastruktúra program (TIOP) is. Ismételjük, összességében a hétéves költségvetési ciklus negyedik évének vége felé összesen 1123,4 milliárd forintot kaptak a pályázók, ami a keret 14,37 százaléka. Ezt négy év alatt sikerült elérni, ami igen „sajátos” módja a gazdaság felpörgetésének különösen, ha eszünkbe jutnak a válság kitörésekor elhangzott stimuláló összegek számszerű ígéretei az akkori kormányzat részéről. A konkrét összegeket nézve a KÖZOP toronymagasan vezet 1228 milliárd forint megítélt támogatással és több mint 330 milliárd aszfalttá vált pályázati pénzzel, ám nem feledve a szabálytalan közbeszerzések miatti időszakos leállást. Az arányokat is figyelembe véve a KEOP 38 milliárd és a TIOP 54 milliárd forint kifizetett összege merenghet mostoha sorsán a skála másik végén. A TÁMOP pályázatokban a fél évvel korábbihoz képest javult a kifizetések aránya.

Pest megye az első, Közép-Dunántúl az utolsó A régiók versenyében a kifizetéseket tekintve éppen az a Közép-Magyarország áll a legjobban, amely relatív fejlettsége miatt konvergencia régiónak sem minősül (a konvergencia régiók bizonyos támogatások esetében magasabb támogatási arányt élveznek). Rekordszámú, több mint 4944 projekttel összesen 1000 milliárd forintot meghaladó odaítélt támogatással az ország Pest megye központúsága félév múltán is megkérdőjelezhetetlen. Észak- és Dél-Alföld kissé javított Pest megyéhez viszonyított helyzetén, de megítélt támogatásaik összege így is az első helyezettének fele körül szóródnak. Az utolsó helyet nagy küzdelemben, 10 milliárd forintos különbségnek köszönhetően vette át Észak-Magyarországtól a Közép-Dunántúl. Észak-Magyarországon az elmúlt félévben majdnem megduplázódott a kifizetések összege, így eshetett, hogy a Balatontól északra fekvő területek 96 milliárd forintja kevésnek bizonyult. A két régió közötti kifizetési különbség a középdunántúli TÁMOP és TIOP projektek számlájára írható.

A régióknak juttatott források Sajnos ezúttal is kijelenthetjük, hogy a támogatási összegek túlnyomó része még várat magára. Klasszikus gazdaságpolitikai problémával szembesültünk: egy magyar kormány hiába határozza el, hogy ha már az MNB-n keresztül nem teheti, akkor az uniós források átcsoportosításával, felpörgetésével juttat pénzt a gazdaságba. Mire kijelölik a célpontokat, a döntés átfut az intézményrendszeren és megszületnek a legendásan bonyolult pályázati kiírások, majd pedig ténylegesen kifizetik a pénzt, a körülmények már talán túl is haladták az intézkedést. Képzeljünk el egy olyan vadkacsa vadászatot, ahol minden kacsa gyorsabb, mint a vadász lövése. Ilyen a kiterjedt bürokráciával szerencséltetett gazdaságpolitika. Tágabb összefüggésben is komoly átgondolásra szorul a jelenlegi rendszer, hiszen világosan látszik, hogy már a pályázati rendszerhez fűződő végső célkitűzéseinkkel is gond van. A növekedési cél szóra sem érdemes, értelmezhetetlen. A foglalkoztatás növekedésére vonatkozó cél pedig nem teljesül. Szemléltetésül: a foglalkoztatási ráta az ÚMFT elindulása óta megadóan csordogál lefelé. Jelenleg ez 49,2 százalékra csökkent a 15 és 74 év közötti népesség körében a 2006 végi 51,2 százalékról. Riasztó és rossz üzenetet hordoz, hogy a tényleges csökkenés a 40 év alatti (!) korosztályban következett be, ott viszont cserébe az összes korosztályban. Nem túl lelkesítő a helyzet az idősebbek között sem. Megjelent az Eurostat legfrissebb regionális jelentése, amelyben összesítették az 55 és


64 év közötti korosztály foglalkoztatási rátáját szerte az Unióban (2004-2008 időszak, de válság után sem tételezhetünk fel kedvezőbbet). Az EU hét legalacsonyabb foglalkoztatású régiójából nem kevesebb, mint három Magyarországon található (Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország). Észak-Magyarországon ráadásul ez nagyarányú népességcsökkenés mellett figyelhető meg. A végső eredmények, illetve azok hiánya komolyan megkérdőjelezi a pályázati rendszer és a támogatott tevékenységek célszerűségét. Számos figyelemre méltó helyi fejlesztési koncepció létezik, amint azt a győri Széchenyi István Egyetem példája is bizonyítja. Másfelé tekintve azonban sajnos lehetetlen nem észrevenni, hogy a pályázati konstrukciók egy részét szerte az országban a puszta működés finanszírozására használják. Ideje lenne belátni, hogy nem történik csoda attól, hogy uniós forrásokat öntünk egyébként is fenntarthatatlan gazdasági struktúrákba. A támogatások felhasználását még azelőtt célszerű átstrukturálni, mielőtt az EU kohéziós politikájának változása bekövetkezik. A változás pedig nem kérdés, mivel az EU költségvetés nettó befizető tagországaiban ciklusonként erősödő hajlandóság mutatkozik a költekezés visszaszorítására. A 2011-ben soros EU elnökséget betöltő Magyarország számára jó lehetőség kínálkozik egy – akár az eddigi gyakorlattól jelentősen különböző – új támogatási politika napirenden tartására. Egyetértek Benczes István Káldor-díjas közgazdásszal, aki egy konferencián a feszített költségvetésű tagállamokkal kapcsolatban rámutatott: „az Uniót jelenleg nem a Duna Stratégia vagy bármi más érdekli, hanem az, hogy ki fizeti a számlát, ha baj van”. Ilyen körülmények között naivitás lenne azt hinni, hogy pont az EU költségvetésének 35,7 százalékát kitevő kohéziós politika kerülné el a döntéshozók figyelmét. Ennek megfelelően több uniós tagállam is fogadókészséget mutathat a támogatási politika megreformálására. Mikor eljön a pillanat, az kerül lépéselőnybe, aki felkészült rá és kidolgozott koncepcióval rendelkezik. A 2010 májusában megjelent legutóbbi „EU Forrásfelhasználás” jelentésünkben csak az EU által biztosított forrásokat tekintettük keretnek, mert cél az új kormány által bevonható plusz források összefoglalása volt. Jelenlegi jelentésünkben figyelembe vettük az ÚMFT-hez a magyar állam által biztosított 15 % nemzeti hozzájárulást. A módszertani váltás miatt a százalékos arányszámok a két jelentés között nem összehasonlíthatóak és különböznek. A teljes forint keretösszegek az euró árfolyamától függnek. Átváltáskor 270 HUF/EUR átlagos árfolyamot használtunk. A más árfolyamon korábban kifizetett támogatások miatt a becslések torzulnak. Mindaddig, amíg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség visszamenőleg nem teszi közzé a Brüsszelből euróban lehívott összegeket, lehetetlen lesz a keretösszegek pontos fennmaradó kapacitását meghatározni.


2010. decemberi hírek

Recommend Documents