ELİTERJESZTÉS Mór Város Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció felülvizsgálata tárgyában (Szociális és Egészségügyi Bizottság egyhangú támogatásával) A társadalomba való be- és visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség, fogyatékosság, munkaképesség megváltozása, munkanélküliség, családi körülmények vagy a család hiánya, szenvedélybetegségek, stb.) társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A szociális gondoskodás feladata tehát nem kevesebb, mint az, hogy e társadalmilag tipikus, de egyénileg jelentkezı élethelyzeteket feltárja, s azokra – a jog által kínált lehetıségek keretei között – reagáljon. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt) elıírja, hogy a legalább kétezer lakosú települési önkormányzat, illetve a megyei önkormányzat a településen, illetve a megyében, fıvárosban élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készítsen. A jogszabályi elıírások alapján a koncepció tartalmát – a kitőzött célok megvalósulása, értékelése, új célok megfogalmazása céljából – kétévente felül kell vizsgálni és aktualizálni. Az Szt. 92. § (3) bekezdése alapján Mór város 2004. évben elkészítette a szociális szolgálattervezési koncepcióját, majd az elsı felülvizsgálatát is elvégeztük 2007. év februárjában. A jelenlegi felülvizsgálatunk célja – a törvényi elıíráson kívül- a városban az elmúlt két év alatt felmerülı valós igényeket felmérve, hogy a bekövetkezı változásokra a legoptimálisabb módon tudjunk reagálni. A Szociális és Egészségügyi Bizottság a koncepciót megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja. A fentiek alapján az alábbi határozat tervezetet terjesztem a Képviselı- testület elé. HATÁROZAT-TERVEZET Mór Város Önkormányzatának …/2009.(IV.29.) Kt. határozata szociális szolgálattervezési koncepciójának felülvizsgálatáról Mór Városi Önkormányzat Képviselı-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 92. § (3) bekezdése alapján felülvizsgálta és aktualizálta „Mór Város Önkormányzata Szociális Szolgáltatástervezési Koncepcióját”. A felülvizsgálat és aktualizálás kapcsán a koncepció módosítását – mely a határozat mellékletét képezi - elfogadja. A következı felülvizsgálat idıpontja 2010. december 31. Felelıs: Jegyzı
Fenyves Péter polgármester
Melléklet a …/2009.(IV.29.) kt. határozathoz.
SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ FELÜLVIZSGÁLATA
Mór Város Önkormányzata - 2009 -
Készítette: Wurczingerné Rézmann Zsuzsa szociális ügyintézı Sebıkné Nagy Olga szociális ügyintézı
2
Tartalomjegyzék Bevezetés……………………………………………………………………..……….....4
I.
A koncepció felülvizsgálatának célja……
……………………....…..…….…...4
II.
Statisztikai változások 2007-2008. év közötti idıszakban……………….….…..5-7
III. Mór Városi Önkormányzat Képviselı-testületének szociálpolitikai tevékenysége a pénzbeli és természetbeni ellátások tükrében…………………7-8 IV. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt) változásai a koncepció elsı (2007. évi) felülvizsgálata óta ..……………………8-13 V. Fejlesztési elképzelések2009-2010 között, finanszírozási helyzetkép…..….......13-15 VI. Jövıkép
…..……………………………………………………………….…... 15-16
3
„..ha sokféleség közös alapot és célt talál, nagy dolgot szülhet. Mindenki megırzi különbözıségét, de egy irányba húz. Ez a fejlıdés útja…”
Bevezetés A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. § (3) bekezdése alapján Mór Város 2004. évben elkészítette a szociális szolgáltatástervezési koncepcióját, melyet a Képviselı-testület 2004. november 24-i ülésén 239/2004.(XI. 24.)Kt. sz. határozatával elfogadott. A koncepció ütemtervezését a 249/2005.(XI.30.) Képviselı-testületi határozatával hagyta jóvá. A jogszabályi elıírások alapján a koncepció tartalmát – a kitőzött célok megvalósulása, értékelése, új célok megfogalmazása céljából – kétévente felül kell vizsgálni. Az elsı felülvizsgálatra 2007. évben került sor, amelyet 44/2007. (II.14.) Kt. határozatával elfogadott a képviselı-testület. A felülvizsgálat célja, hogy a városban az elmúlt két év alatt felmerülı valós igényeket felmérve, az ellátó rendszer az idıközben bekövetkezı változásokra a legoptimálisabb módon tudjon reagálni, a minıségi ellátás érdekében. A jelenlegi (második) szolgáltatástervezési koncepció felülvizsgálatot megelızıen a Szociálpolitikai kerekasztal 2009. márciusi ülésén érintette ezen igényeket, elsısorban a közfoglalkoztatás illetve munkanélküliség vonatkozásában. A koncepció felülvizsgálata a szociális ágazatban nyújtott szolgáltatások minıségi fejlıdését, a szociális biztonság erısítését, az ellátó rendszer hatékonyabb mőködését eredményezi. A koncepció tartalma szorosan kapcsolódik az önkormányzat kötelezı feladatainak ellátásával összefüggı döntésekhez, közvetlen összefüggésben van a Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ célkitőzéseivel, az önkormányzat éves költségvetési rendeletében foglaltakkal.
I. fejezet A koncepció felülvizsgálatának célja A törvényi kötelezettség teljesítésén túl a koncepció felülvizsgálatának célja, hogy nyomon kövesse 2006-tól a szociális ellátó rendszerben bekövetkezett változásokat.
4
II. fejezet Statisztikai változások 2007-2008. év közötti idıszakban A 2004-ben elkészült szociális szolgáltatástervezési koncepcióban a jogszabályi elıírásnak megfelelıen megtörtént Mór város általános bemutatása, jelen felülvizsgálatban az azóta bekövetkezett változásokat szemléltetjük.
1./ Demográfiai helyzet Az alapkoncepcióban megállapításra került és a statisztikai adatokból nyilvánvalóvá vált, hogy nı a lakosságon belül az idısek aránya, ami a születések számának csökkenése miatt egyre nagyobb terhet ró a társadalomra. A demográfusok szerint az öregedéssel összefüggı, súlyos társadalmi probléma várható Magyarországon. Az eltartottak száma gyors mértékben emelkedni fog, amit még súlyosbít az alacsony átlagos életkor is. A Közép-dunántúli régióban a 60 évnél idısebbek aránya alacsonyabb az országos átlagnál és a 70 év felettiek aránya elmarad az országos átlagtól. Ennek oka nem a korai halálozás, hanem a régió 2008. évig kedvezı munkaerı-piaci helyzetébıl adódóan magasabb a régióba költözı aktív korú népesség száma. A természetes szaporulat területén negatív tendencia tapasztalható ebben a régióban is, azonban a fogyás alacsonyabb az országos átlagnál. Az egész országban itt a legalacsonyabb az 1000 fıre jutó halálozások száma. Móron a lakosságszám alakulása, korösszetétele Mór város lakosságának száma a vizsgált idıszakban csökkenı tendenciát mutat. A lakónépesség számának alakulását három demográfiai folyamat határozza meg, az élve születések száma, a halálozások száma és a vándorlás mértéke.
Év 2007. 2008.
Állandó lakosok száma 14.785 14.567
A hatvan éven felüliek jelentıs mértékben meghaladják a tizennégy éven aluliak számát. Az elöregedı népesség körében alacsonyabb a születések, magasabb a halálozások aránya, így az országos méretekben is általánossá vált népességfogyás városunkban is érvényesül. Az idıs emberek növekvı száma nagy felelısséget jelent, egyúttal nagy terhet ró a meglévı szociális és egészségügyi ellátó rendszerre, ez a városban fejlesztendı területként mutatkozik.
5
Mór Mikrokörzeti Társulás községeiben a lakosságszám alakulása Község
Év
Állandó lakosok száma
Csákberény
2007 2008.
1.221 fı 1.217 fı
Fehérvárcsurgó
2007. 2008.
1.906 fı 1.939 fı
Pusztavám
2007. 2008.
2.526 fı 2.579 fı
2./ A munkanélküliség alakulása A munkanélküliségi ráta a régióban 2006-ig csökkent, majd ezt követıen enyhe növekedést mutatott. A regisztrált munkanélküliek lakónépességhez viszonyított aránya az országos átlag alatt volt. A régió munkaerı-problémáit eddig jól kezelte az olcsó, szakképzett bérmunkára építı multinacionális cégek megjelenése a régióban. Az Európai Uniós csatlakozás hatásai, a bérek emelkedése és a helyi adókedvezmények megszőnése, a térségbıl való kivonulásra készteti a multinacionális cégeket. Ez a tendencia megfigyelhetı a móri kistérségben is. A helyzetet tovább rontja a 2008. év ıszén berobbant gazdasági világválság is. A válságra legérzékenyebben az autóipar reagált. A Móron található multinacionális cégek szinte kivétel nélkül az autóipar beszállítói. Az egyre csökkenı megrendelés a helyi alvállalkozók körét is érzékenyen érintette. A gazdasági válság munkanélküliség szempontjából Mórt érintette országosan a leginkább. 2009. tavaszára Mór városa szembesült azzal, hogy az országos átlagot is meghaladó a munkanélküliek aránya a foglalkoztatottakhoz képest. A gazdasági válságról érkezı elsı jelzéseket követıen növekedni kezdett a regisztrált munkanélküliek száma. A regisztrációba kerülést mutató számok növekedést jeleznek, s ez a mutatószám nemcsak a Közép-dunántúli régióban, hanem országosan is a legmagasabb! 2009. februári adatok szerint a régiós és a megyei átlag 134%, ugyanez Mór vonatkozásában 184%. A kistérségben nyilvántartott munkanélküliek száma 1278 fı, ebbıl 576 móri. A nyilvántartottak közül 60 személy, akik már legalább 365 napja regisztráltak Közülük 260-an kapnak álláskeresési járadékot, 53-an segély típusú ellátást, 59-en szociális segélyt. A munkanélküliségi ráta 2008. februárban 5% volt, 2009. februárban 9,6%. A munkanélküliségi ráta utoljára ilyen magas a 90-es évek elején volt. A Munkaügyi Központ elırejelzése szerint várható a ráta további növekedése.
6
3. / Cigány népesség A demográfiai adatokat figyelemmel kísérve tapasztalható, hogy városunkban a roma népesség száma jelentıs. Ez teszi indokolttá, hogy nagy figyelmet szenteljünk az ıket érintı problémáknak (óvodai nevelés, iskolai oktatás, lakáshelyzet, adósságkezelés). A kirekesztıdés jelensége megfigyelhetı, különösen a jövedelem, kiadás, lakáskomfort, a fogyasztás és a lakásszegénység tekintetében. A roma népesség szegénységi kockázatai magasabbak a lakónépességhez viszonyítva. Bár konkrét adatok nem állnak rendelkezésünkre, de a kirekesztıdés folyamata megfigyelhetı.
III. fejezet Mór Városi Önkormányzat Képviselı-testületének szociálpolitikai tevékenysége a pénzbeli és természetbeni ellátások tükrében
Támogatási forma
2007.
2008.
Rendszeres szociális segély részesültek száma felhasznált ö. e.Ft-ban
73 fı 19.210
78fı 22.207
Idıskorúak járadéka részesültek száma felhasznált ö.e.Ft-ban
7 fı 3.005
7 fı 2.634
Ápolási díj részesültek száma felhasznált ö.e.Ft-ban
74 fı 26.693
65 fı 21.699
Közgyógyellátás méltányosságból alanyi jogon normatív méltányossági felhasznált ö.e.Ft-ban
223 fı 108 fı 35 fı 988
306 fı 48 fı 24 fı 714
Átmeneti segély pénzbeli ellátás felhasznált ö.e.Ft-ban természetbeni ellátás felhasznált ö.e.Ft-ban
136 fı 1.188 86 fı 2.694
91 fı 1.266 68 fı 1.266
7
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli ellátás felhasznált ö.e.Ft-ban
360 fı 1.452
302 fı 2.760
Temetési segély részesültek száma felhasznált ö.e.Ft-ban
18 fı 270
5 fı 75
Köztemetés esetek száma felhasznált ö.e.Ft-ban
8 fı 950
2 fı 225
Mór városban biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások körét a 8/1998.(III.31.)sz. Ök. rendelet szabályozza, mely az Szt.-ben megállapítható jogosultsági értékhatároktól a támogatásban részesülık javára 20%-os mértékben eltér (egyik jogosultsági értékhatár sincs a törvényi minimumon). Mór Mikrokörzeti Társulás községeiben a következıképpen alakult a pénzbeli és természetbeni támogatásban részesültek száma, és a felhasznált összeg:
Csákberény község
2007. év 2008. év
119 fı 106 fı
6.775.000.-Ft 7.474.000.-Ft
Fehérvárcsurgó község
2007. év 2008. év
145 fı 423 fı
2.109.000.-Ft 3.083.000.-Ft
Pusztavám község
2007. év 2008. év
887 fı 1085 fı
7.657.892.-Ft 11.897.000.-Ft
IV. fejezet A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.tv. változásai a koncepció elsı (2007. évi) felülvizsgálata óta A Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2007. évi felülvizsgálata óta eltelt idıszakban több olyan pénzbeli és természetbeni ellátást érintı jogszabályi változás következett be, amely hatással volt a segélyezés gyakorlatára, valamint jogosultsági körbe tartozókra.
8
1. Változást jelent a korábbi szabályozáshoz képest: Megszőnt a rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzat általi folyósítása. Az erre szánt központi forrás beépült a családi pótlék összegébe. Helyét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság váltotta fel. A kedvezményre való jogosultsággal rendelkezık közül a bölcsıdébe, óvodába és az általános iskola 1.-5. osztályába járók 100%-os gyermekétkeztetési kedvezményben részesülnek. 2007. évben Mór városában bevezetésre került az adósságkezelési támogatás. A két pilléren nyugvó, pénzbeli támogatást és tanácsadást magában foglaló adósságkezelési szolgáltatás nem kötelezıen ellátandó feladatként került bevezetésre. Sajnos a támogatottak egy része még így sem tudja végigvinni a programot, mivel nehéz szociális helyzetükre tekintettel nem képesek a havi rezsi költséget és az önrészt kifizetni. 2009. január 1. napjától jelentıs változás a szociális ellátó rendszerben, hogy a rendszeres szociális segélyezés átalakult. Rendszeres szociális segélyre a továbbiakban csak az jogosult, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékő egészségkárosodást szenvedett vagy betöltötte az 55. életévét. Rendelkezésre állási támogatásra jogosult az a személy, aki aktív korú és nem foglalkoztatott és családjában az egy fıre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 90%-át nem haladja meg (2009. évben 25.650.-Ft). 2009. januárjától kiemelt cél, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségő munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerı piacra való visszakerülés elsı lépcsıjét közfoglalkoztatásban való részvétel jelenti. Önkormányzatunk eddig is nagy figyelmet fordított arra, hogy minél több rendszeres szociális segélyben részesülı kerüljön bevonásra a közfoglalkoztatásba. Az önkormányzatok és a munkaügyi szervezetek közös erıvel együttmőködve látják el az „Út a munkához” program feladatait, amely 2009. évben – társadalmi elvárások alapján – indult. Ehhez a szociális ellátórendszernek is változni kell, mégpedig úgy, hogy a szociális biztonsághoz való jog garantálása mellett az aktivitás megırzését és az öngondoskodás elvének erısítését a munkaerı piacon való elhelyezkedést gátló tényezık felszámolását is biztosítsa. Az önkormányzatok részére ez egy új típusú foglalkoztatási és segélyezési politika megvalósítását jelenti, melyet minden település a „Közfoglalkoztatási tervében „ szabályoz. A törvényi elıírásoknak megfelelıen Mór város Önkormányzata is elkészítette 2009. évi Közfoglalkoztatási tervét.
9
A mikrotársulásban lévı községek képviselı-testületei is elfogadták a Közfoglalkoztatási tervüket: Csákberény Község Önkormányzata: 13 fı vonatkozásában Fehérvárcsurgó Község Önkormányzata: 4 fı vonatkozásában Pusztavám Község Önkormányzata: 15 fı vonatkozásában tervezi a közfoglalkoztatást. A házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen 2008. január 1-jétıl vizsgálni kell az ellátott gondozási szükségletét, melyet a jogszabályban meghatározottak szerint szakértıi bizottság bírál el. Amennyiben a gondozási szükséglet meghaladja a napi 4 órát, az ellátottnak fel kell ajánlani a bentlakásos ellátást. Ez nem jelenti azt, hogy kötelezı igénybe vennie, de a napi 4 órás maximumot ez esetben sem haladhatja meg a gondozási idı. Abban az esetben vehetı igénybe a házi segítségnyújtás, mint alapszolgáltatás, ha a gondozási szükséglet meghaladja a napi 1 órát. Eltérés a korábbi évekhez viszonyítva, hogy étkeztetés és házi segítségnyújtás igénybevétele esetén - 2008. január 1. napjától - a jegyzı az ellátást igénylı családjában az egy fıre jutó jövedelmet megvizsgálja és a tárgyévre szóló érvényességgel igazolást állít ki. Az igazolás elsı alkalommal történı kiállítását követıen az intézményvezetı minden év október 31. napjáig a jegyzınél kérelmezi a következı naptári évre szóló igazolás kiállítását. Étkezetés és házi segítségnyújtás alapszolgáltatások csak jegyzıi jövedelemvizsgálatok alapján nyújthatók. Az igazolás tartalmazza az ellátott jövedelmének a nyugdíjminimumhoz viszonyított százalékban kifejezett arányát. Ez az alapja a differenciált normatíva igénylésének. A mindenkori költségvetési törvény jövedelemtıl függı differenciált összegő normatív állami hozzájárulást határoz meg, a szolgáltatásra, ellátásra vonatkozó szolgáltatási önköltség kiszámítását követıen az egyes normatíva kategóriákhoz tartozó normatív állami hozzájárulás levonásával kell az intézményi térítési díjakat megállapítani. 2008. január 1-tıl az étkeztetést igénylık esetén jogosultsági feltételként jövedelmi helyzet már nem határozható meg. A Szt. 62.§(1) bekezdése szerint szociális rászorultsági szempont lehet különösen: a kor, egészségi állapot, fogyatékosság, pszichiátriai betegség, szenvedélybetegség vagy hajléktalanság. Ennek értelmében módosításra került helyi szociális rendeletünk, 2008. május 1. hatállyal. A Szt. 86.§(3) bekezdésében foglaltak szerint a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások 2009. január 1-tıl már nem kötelezı önkormányzati feladat, átkerült állami feladatellátásba, finanszírozása külön szerzıdés alapján történik. Jelzırendszeres házi segítségnyújtást 2009. január 1-tıl csak házi segítségnyújtást is végzı szolgáltató illetve intézmény biztosíthat. A jövı abba az irányba mutat, hogy még inkább erısíteni kell az alapszolgáltatásokat, és a jelenleg hatályos Szt. is csak az alapszolgáltatásokat teszi kötelezıvé településünk számára. Törekedni kell arra, hogy minél tovább saját otthonukban tartsuk meg az ellátottakat. A törvényi elıírás szerint csak az a települési önkormányzat köteles szakosított ellátást biztosítani, amelynek területén harmincezer fınél több állandó lakos él.
10
Az állami normatív támogatások is arra ösztönöznek, hogy a szociális alapszolgáltatásokat erısítsük. Cél: az alapszolgáltatások erısítésén túl a biztonságos mőködés feltételeinek megteremtése. A jelenleg hatályos Szt. szerint Mór városban az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatásokat kell biztosítani: Szociális alapszolgáltatások: a. b. c. d. e.
étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés nappali ellátás jelzırendszeres házi segítségnyújtás
2. A koncepció felülvizsgálata óta történt változások: A szociális információs szolgáltatás, mint szociális alapszolgáltatási forma, megszőnt. A hatályos Szt. szerint a támogató szolgáltatás és közösségi ellátások 2009. január 1-jétıl átkerült állami feladatellátásba, finanszírozása külön szerzıdés alapján történik. Mór városában – finanszírozási szerzıdés alapján - a Magyar Vöröskereszt Fejér Megyei Szervezete látja el a támogató szolgáltatást, ezzel állami feladatellátást vállalt át. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás Mór városának kötelezı alapszolgáltatási forma. A Szociális Alapszolgáltatási Központ igényfelmérést végzett a Mikrokörzeti Társulás területén. A felmérés azt mutatta, hogy a mikrokörzetben nincs annyi igénylı, ami szükséges az állami normatív támogatás igényléséhez. A jogszabály ehhez minimum 40 fı ellátottat ír elı. Mór város területére – a jelzırendszeres házi segítségnyújtás vonatkozásában – két szolgáltató is rendelkezik mőködési engedéllyel. Az önkormányzat megfelelı számú igénylı esetén napirendre tőzi a jelzırendszeres házi segítségnyújtás bevezetését. Mór város által kötelezıen ellátandó szociális szolgáltatások helyzetét az alábbi tábla szemlélteti:
Ellátási forma, típus megnevezése Van
Nincs
ALAPSZOLGÁLTATÁSOK Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítés Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Nappali ellátás
x x x X
x
A táblázatból kitőnik, hogy az önkormányzat még nem szervezte meg teljes körően a kötelezıen, törvényben elıírt ellátási formákat: hiányzó a jelzırendszeres házi segítségnyújtás.
11
A további várható eredmények és a megvalósítás nehézségeinek bemutatását a SWOT analízis tartalmazza:
Gyengeségek
Erısségek • • • •
az önkormányzat szociális problémák iránti érzékenysége jól kiépített alapszolgáltatási rendszer széles szakember bázis, képzett munkaerı szakmai féltékenység nem jellemzı
• • • • •
Lehetıségek
a szociális ellátó rendszer finanszírozási elégtelensége és kiszámíthatatlansága elavult épületek a szociális ellátásban akadály-mentesítés hiánya tapasztalat hiánya az integrált intézményrendszer mőködtetésében mikrokörzeti társulás ellátandó feladatainak konkrét megszervezésében sincs elég tapasztalat
Veszélyek
•
igény a differenciált ellátás iránt
•
•
folyamatos szakmai képzés és szupervízió lehetıségének biztosítása
a törvényi szabályozás esetlegesen ellehetetleníti a szakmai mőködést
•
kistérségi többcélú társulás keretében a szolgáltatások társulási formában történı biztosítása, mely növeli a kihasználtságot és javítja a szolgáltatás finanszírozhatóságát
az önkormányzat nem tudja határidıre megszervezni a számára kötelezıen ellátandó feladatokat
•
erıs társadalmi polarizálódás
•
intézményi ellátás fejlesztése és az ellátások finanszírozhatósága egyensúlyának felborulása
•
saját források elégtelensége
•
a személyi és tárgyi feltételek folyamatos fenntartása, javítása gazdasági akadályba ütközhet
•
kevés a szakmai együttmőködési fórum, az ágazatközi együttmőködések rendszere merev
•
•
a civil szervezetek nagyobb mértékő szerepvállalása
•
az UNIÓS pályázatokon elnyerhetı források minél hatékonyabb kihasználása
12
A SWOT elemzés egyértelmően arra utal, hogy a szakemberek feladatellátásának feltételei – szakmai, társadalmi, jogi – gyengék. Ugyanakkor a SWOT erısségként értékeli a szakemberek felkészültségét és képzettségét. Tehát egy olyan képet fest elénk, amelyben nehéz külsı feltételek mellett a szakemberek felkészültsége jó, mégis a nagy leterheltség és a támogatórendszerek hiánya korai kiégéssel fenyeget. Kevés a képzésben, továbbképzésben résztvevı szociális szakember, kevés a szakmai együttmőködési fórum, az ágazatközi együttmőködés rendszere merev. Területi kiegyensúlyozatlanságot okoz,hogy a végzett szakemberek abban a térségben igyekeznek elhelyezkedni, ahol részt vettek a képzésben, hiszen itt alakultak ki a kapcsolataik és szakmai fejlıdésük is itt látszik biztosítottnak.
V. fejezet Fejlesztési elképzelések 2009-2010 között Finanszírozási helyzetkép 1. A tartós munkanélküliség kezelése Napjaink egyik legégetıbb problémája a tartós munkanélküliség, amely jelentıs részben a gazdasági szektorok átalakulásának gyorsan változó munkaerı-piaci viszonyoknak a következménye. Egyre több azon fiatalok száma is, akik egyáltalán nem találnak állást, így munkatapasztalatot sem tudnak szerezni. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elı, kitörni belıle az idı elırehaladtával egyre nehezebb. Ahhoz, hogy ezen a helyzeten változtatni lehessen, a segélyezési rendszer passzív eszközeirıl az aktív eszközökre azaz a közfoglalkoztatásban munkaerı-piaci programban való részvételre és a képzésre kell a hangsúlyt és a segítés módjait helyezni. Ehhez a szociális ellátórendszert is változtatni kell. Rendkívül fontos, hogy a szociális ellátórendszerben lévı és bekerülı emberek foglalkoztatása szervezett keretek között történjen, ezért kiemelt jelentıségő a közfoglalkoztatás szervezése, a közfoglalkoztatási terv a településen élık adottságaihoz és a helyi sajátosságokhoz, lehetıségekhez igazodó elkészítése. A Szt. 37/A.§(1) bekezdése elıírja, hogy a települési önkormányzat a közfoglalkoztatás megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából egy éves idıtartamra közfoglalkoztatási tervet készít, melyet a települési önkormányzat képviselı-testülete évente február 15.-ig fogad el. A közcélú munkavégzésre legalább napi 6 órás munkaidıvel és legalább évi 90 munkanap munkavégzési idıtartamra határozott idejő munkaviszonyt kell létesíteni. Az önkormányzat 2009. évben a rendelkezésre állási támogatásban részesülık közül 120 fı közcélú foglalkoztatását tervezi.
13
A foglalkoztatottak finanszírozására rendelkezésre álló források: Az összes közfoglalkoztatással töltött hónap : 864 1 fı közcélú foglalkoztatott havi bruttó átlagbére: 96.330.-Ft/hó A fenti közcélú foglalkoztatás teljes évi költsége : 83.229.120.-Ft/év Ennek várható fedezete: központi költségvetés: 79.067.664.-Ft/év önkormányzati költségvetés: 4.161.456.-Ft/év 2. Szociális Alapszolgáltatási Központ Az állami normatívák a legtöbb szociális szolgáltatásban stagnálnak, ezért egyre nagyobb erıfeszítést kíván az önkormányzat részérıl a rászoruló lakosság igényeinek kielégítése, illetve a mőködtetés feltételeinek - jogszabályok szerint elıírt – megteremtése. Az önkormányzat segélyezési rendszerét a szociális normatíva nem képezi le teljes mértékben, de az önkormányzati forrás jelenleg ehhez biztosított. Szociális intézményi kiadások és forrásaik
Év
Normatív támogatás* (eFt)
2007. 2008. Összesen: Arány: Arány 2007. év: Arány 2008. év:
Átvett Saját bevétel Önkormányzati pénzeszköz (eFt) forrás (eFt) (eFt)
73 096 76 871 149 967 67,6%
19 987 18 719 38 706 17,4%
71,5% 64,3%
50 650 700
Összesen (eFt)
9 154 23 328 32 482 15,0%
102 287 119 568 221 855 100,0%
19,5%
9,0%
100,0%
15,6%
20,1%
100,0%
* Normatív támogatás: Étkeztetés Házi segítségnyújtás Családsegítı Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Nappali szociális ellátás 3. Bölcsıdei ellátás A bölcsıdei ellátást a 10.000 lakosságszám feletti településeknek kötelezı feladatként írja elı az 1997. évi XXXI. törvény. A bölcsıde a családban nevelkedı, a szülık munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali felügyeletét, gondozását, nevelését napközbeni ellátás keretében biztosítja. A bölcsıdében a gyermek 20 hetes korától 3. életévének betöltéséig vehetı fel. Városunkban a 60 férıhelyes „Nefelejcs bölcsıde” mőködik.
14
A Kormány-program szerint várhatóan szigorodnak a családi támogatások, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozási segély idıtartama lecsökken. Ennek következménye lehet, hogy nagyobb igény merül fel a bölcsıdei ellátás iránt, ami férıhelybıvítést eredményezhet. Alternatíva lehet a gyermekek napközbeni ellátása területén a családi napközi, mint ellátási forma bevezetése. A hiányzó intézményi férıhelyek pótlására szolgálhat a családi napközi, mely 20 hetestıl 14 éves korig fogad gyermekeket. Ez azt jelenti, hogy bölcsıde, óvoda illetve iskolai napközi helyett a gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyelet és étkezés családi napköziben is megoldható. Egy családi napközi legfeljebb 5 fıs létszámmal mőködhet. A gyermekekkel az ellátást nyújtó saját háztartásában foglalkozik.
VI. fejezet Jövıkép A Szt. értelmében a szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családtagjaikért viselt felelısségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata. Mór város önkormányzata a folyamatosan változó jogszabályi környezetben arra törekedett a törvény megjelenésétıl fogva, hogy a lakosság szükségleteit helyezze a középpontba az egyes szolgáltatások megvalósításánál. Ennek a tudatos és tervezett munkának köszönhetı, hogy a szolgáltatási rendszer városunkban kiegyensúlyozottan mőködik. Továbbra is törekvésünk, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk az ágazatot érintı jogszabályok változásaira, annak érdekében, hogy a jogszabályi kötelezettségeket megfelelı módon tudjuk illeszteni az állampolgári szükségletekhez és az önkormányzat pénzügyi lehetıségeihez. A jövıben a lakosság tájékoztatására kiemelt figyelmet fordítunk a szociális intézményben dolgozó szakemberekkel, a civil szervezetekkel együtt mőködve. Rendszeres párbeszéddel segíthetjük a lakosságot a szolgáltatásokról való tájékoztatással, az egyes ellátásokhoz való hozzáférések feltételeirıl. Folyamatos szakmai képzés az ágazathoz tartozó szakemberek képzése és önképzése elemi feltétel és egyben biztosíték arra, hogy a szakmával kapcsolatos kihívásoknak optimális módon tudjunk megfelelni. A gazdasági válság következtében a rászorulók aránya egyre nı, a háztartások hiteladóssága történelmi maximumán van, miközben egyre többen képtelenek törleszteni hiteleiket. A lakosság jelentıs hányada az elszegényedés peremén áll, otthonának elvesztése fenyegeti. Ez a jövıkép óriási szociális problémákat vetít elıre, amelyek mellett nem mehetünk el csukott szemmel. A probléma megoldása sürgetı, de várhatóan az elkövetkezı idıben tovább fog romlani a helyzet.
15
Nem hallgatható el azonban az sem, hogy a koncepció végrehajtása olyan mértékő finanszírozást igényel, melyet sem a szolgáltatást nyújtó intézmények, sem a fenntartó önkormányzat önerıbıl nem képes biztosítani Ezért szükség van az összes lehetséges pályázati erıforrás kihasználására, a feladatok ésszerő gazdálkodás mellett történı elvégzésére és a társadalmi, valamint egyházi szervezetek hathatós támogatására az ellátásban. Szükség van továbbá a város és a kistérség közötti konszenzus erısítésére, valamint a szociális jogalkotásban résztvevı szervekkel történı kapcsolatteremtésre.
16
