Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-Testületének 5/2009.(4.hó 15.nap) rendelete Az egyes szociális ellátások helyi szabályairól egységes szerkezetbe a 5/2010. (IV. hó 7. nap) rendelettel Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-Testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §. (2) bekezdésében, 25.§. (3) bekezdésében, 26. §., 32. §. (1) bekezdésében, illetve (3) bekezdésében, 37/D §. (3) bekezdésében, 38. §. (2) bekezdésében, 43/B§. (1) és (3) bekezdésében, 45 §. (1) bekezdésében, 46.§., 47.§. (1) bekezdésének, 50 §. (3) bekezdésében, valamint az 58/B §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A rendelet célja E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében – az önkormányzat anyagi teljesítő képességére is figyelemmel – meghatározza a szociálisan rászorultak részére nyújtandó, illetve nyújtható, pénzbeli, vagy természetbeni ellátások formáit, feltételeit, mértékét, valamint igénybevételük rendjét és garanciáit. 2. § A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed: (1) Nyírbogdány községi önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó: a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a 3. § a)-b) pontjában meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamit, b) az 5. §-ban meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(4) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében: a.) Jövedelem: az Szt. 4.§. a.), ab.) pontja szerinti jövedelem. b.) nem minősül jövedelemnek: az Szt. 4.§. 1. bek. a.),ab) 7.pontja, 4. §. (1) bek. a.), ab. 4.) pontja. c.) vagyon: a vagyon vizsgálatánál az Szt 4. §. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottakat kell figyelembe venni. d.) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. §. 1.bek. d.) pontja. e.) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4.§. (1) bek. i.) pontja f.) Fenntartó: az Szt. 4.§. m-me.) pontja g.) fogyasztási egység: az Szt. 4.§ n.) pontja. 3.§ A rendelet alkalmazásában a) szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a(z): - időskorúak járadéka, - aktív korúak ellátása rendelkezésre állási támogatás rendszeres szociális segély, - lakásfenntartási támogatás, - ápolási díj, - átmeneti segély, - temetési segély, b) természetben nyújtott szociális ellátás a(z): - méltányossági közgyógyellátás, -egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság c.) szociális alapellátások -étkeztetés, -házi segítségnyújtás, -családsegítés 4.§ Eljárási rendelkezések (1) A szociális ellátásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL tv. (továbbiakban Ket.) rendelkezéseit az Szt-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ellátások megállapítása iránti kérelmeket az ellátás formájának megfelelő nyomtatvány kitöltésével a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában kell benyújtani. (3) A kérelem és az esetleges jogorvoslat benyújtására elektronikus úton nincs lehetőség. (4) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó - nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből (a továbbiakban együtt: vállalkozás) származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét, b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b) pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. (5) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a családjában élők vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, azokat igazolni. (6) A jövedelem igazolása az alábbi dokumentumokkal történhet: - munkáltatói igazolás, - családi pótlék szelvény,szükség esetén Magyar Államkincstár e tárgyban kiadott igazolása - nyugdíjszelvény és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által küldött éves nyugdíj összesítő lap vagy a nyugdíjas igazolvány, - vállalkozók esetében az előző évi jövedelemadó alapra vonatkozó nyilatkozat tétel. (7) Amennyiben az igénylő vagy családja jövedelme kizárólag vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, úgy a Polgármesteri Hivatal megkéri az APEH igazolását a jövedelemadó- alap tárgyában. (8) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már bármely ügyben vizsgálta és nem feltételezhető lényeges változás. (9) Az e rendelet hatálya alá tartozó ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles a Polgármesteri Hivatalt értesíteni. 5. § Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka (1) Az önkormányzat jegyzője időskorúak járadékában részesíti azt a személyt, aki megfelel az Szt. 32./B. §.-ban foglaltaknak. (2) A megállapított időskorúak járadékát a jogosult részére a tárgy hónapot követő hó 5. napjáig lakossági folyószámlára, a lakossági folyószámlával nem rendelkezők részére postai utalványon kerül utalásra. (3) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni. 6.§. Aktív korúak ellátása (1) Az aktív korúak ellátására az Szt. valamint a végrehajtási rendeletei mindenkor hatályos rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. (2) Aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg a jegyző az Szt. 33.§. (1) bekezdés, valamint a 37/B. §. (1) bekezdés szerint személynek. (3 ) Az Szt 37/B. (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátására jogosult személy rendszeres szociális segélyre jogosult. A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a települési önkormányzattal kötött hatósági szerződésben vállalhatja a közfoglalkoztatásban való részvételt. A hatósági szerződést kötő személy rendszeres szociális segélyre nem jogosult.
(4) Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg – (5) bekezdésben foglaltak kivételével- csak egy személy jogosult. (5) Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak ellátására, ha az egyik személy a rendelkezésre állási támogatást – míg a másik személy a rendszeres szociális segély feltételeinek felel meg. (6) Az Szt 37.§.(1) szerinti személyt rendelkezésre állási támogatás illeti meg. A rendelkezésre állási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A 37.§. (1) bekezdés szerint személy esetében az aktív korúak ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság megállapításáról. (7) A (2) bekezdés szerinti aktív korúak ellátására jogosult személy (a továbbiakban: együttműködő személy) az aktív korúak ellátása folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (Együttműködésre kijelölt szerv). (8) A (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (9)) Az együttműködésre kijelölt szerv a megállapodás megkötését követően a megállapodás 1 példányát haladéktalanul megküldi a jegyzőnek. (10) A beilleszkedést segítő program az aktív korúak ellátásában részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a következőkre terjedhet ki: a.) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra, b.) az együttműködő személy számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvételre, c.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére. (11) Az együttműködő személynek az aktív korúak megállapítása iránti kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az együttműködésre kijelölt szervvel az együttműködést vállalja. (12) Az együttműködő személy esetében az aktív korúak megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a) az együttműködési kötelezettség tartalmi elemeiről, b) arról, hogy az együttműködő személy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az együttműködésre kijelölt szervnél megjelenni, valamint c) az együttműködés hiányának az Szt. szerinti következményeiről. (13) Az Szt. 37/B.§. (1) bekezdés d.) pontja szerint személynek az Szt. 35.§. (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól a települési önkormányzat mentesítési feltételeket állapíthat meg a közfoglalkoztatásban történő részvételt akadályozó vagy kizáró családi körülményeire vagy mentális állapotára tekintettel. (14) A (13) bekezdés szerinti személy számára adható felmentési okok három kategóriába sorolhatók: a.) Családi körülmények
b.) Egészségi állapot c.) Mentális állapot (15) A (13) bekezdés szerinti személyek, akik a közfoglalkoztatásban nem tudnak részt venni családi vagy egészségi vagy mentális állapotuk miatt, vagy összetetten több tényező együtteseként nem képesek a közfoglalkoztatást vállalni, így RÁT-ra sem jogosultak. 7. § (1) Az Együttműködésre kijelölt szerv által szervezett beilleszkedést segítő programtípusok: a) tanácsadás (jogi, munkaügyi, egészségügyi) b) egyéni képességeket fejlesztő valamint az életmódot formáló foglalkozások, c) munkavégzésre történő felkészülési program (egyéni, csoportos). (2) A beilleszkedést elősegítő programban történő megjelenés időpontjáról a Szolgálat írásban értesíti az együttműködő személyt, úgy hogy az értesítést az időpont előtt legalább 5 nappal megkapja. (3) A beilleszkedést segítő program keretében tartott foglalkozáson az együttműködő személynek meg kell jelennie, képviseletnek nincs helye. A foglalkozáson jelenléti ívet kell aláírnia. (4) Az Együttműködésre kijelölt szerv a megállapított aktív korúak ellátásának folyósításának időtartama alatti együttműködés keretében d) figyelemmel kíséri a 8. § (5) bekezdés szerinti határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá az együttműködő személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi, e) tájékoztatja az együttműködő személyt az e rendelet 8. § (3) bekezdése (Szt. 37/D. §ának (3) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól, f) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül az együttműködő személy bevonásával, valamint az e) pont szerinti esetben kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, g) folyamatosan kapcsolatot tart az együttműködő személlyel és legalább kéthavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását, h) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – az együttműködő személy bevonásával – módosítja a programot. (5) Az Együttműködésre kijelölt szerv i) jelzi a jegyzőnek, ha az együttműködő személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint j) a (2) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról. 8. § (1) Ha a aktív korúak ellátásában részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a) az együttműködési kötelezettség neki felróhatóan két éven belül történő ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. (2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazása során az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:
a) ha a 9. §. (1) bekezdésében foglalt beilleszkedést segítő programok közül a számára előírt programban, a foglalkozáson önhibájából eredő okból nem vesz részt, b) a programból való önhibáján kívüli okból történő távolmaradását az elmulasztott időponttól, vagy a mulasztásról való tudomásszerzésről számított 3 munkanapon belül nem igazolja, c) a foglalkozás befejezése előtt a foglalkozásról engedély nélkül távozik, d) e rendelet 8. § (2) és (4) bekezdéseiben szabályozott kötelezettségét nem teljesíti. (3) Az együttműködő személy a beilleszkedést segítő programból való távolmaradását az alábbiak szerint igazolhatja: a) orvosi igazolás, kórházi jelentés, b)alkalmi munkavállalói kiskönyv (amennyiben aznap dolgozott), c)a munkaügyi központ által kiállított kiskönyv (amennyiben aznap jelentkeznie kellett), d)bírósági, vagy más hatósági idézés (amennyiben aznap idézésre kellett megjelennie). (4) Amennyiben az együttműködő személy az elmulasztott időpontot a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolja, a Szolgálattal új megjelenési időpontban állapodnak meg, amely időpont közlése szóban is történhet az időpont közlésének egyidejű feljegyzése mellett. (5) Amennyiben az együttműködő személy az együttműködési kötelezettségét a (2) bekezdésében foglaltak szerint megszegte, annak tényét a Szolgálat a mulasztás tudomására jutásától számított 5 napon belül köteles jelezni a jegyző felé. 9. § (1) A települési önkormányzat az aktív korúak ellátásában részesülő személy munkaerő piaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez. (2) aktív korúak ellátásában részesülő személy az önkormányzattal kötött megállapodásban vállalhatja az Szt. 35. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak teljesítését, ha a) a munka a szakképzettségének, iskolai végzettségének, vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségnek, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének, valamint az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel, és b) a várható havi kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, c) a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. §-a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és várható havi keresete legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének időarányos részét eléri. (3) A felajánlott, (2) bekezdés szerinti megfelelő munkalehetőségről a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a munkakezdés időpontjánál legalább hét munkanappal korábban tájékoztatni kell. (4) Az önkormányzat különösen az alábbi területeken szervez foglalkoztatást a) köztisztaság feladatok: közterületek tisztán tartása, parkosítás, hómentesítés, síktalanítás; b) környezetvédelem: gyommentesítés, allergiát okozó növények eltávolítása, belvízvédelem, csatornahálózat rendben tartása; c.) személyi szolgáltatások: házi segítségnyújtás keretében ebédkihordás, gyógyszerkiváltás, udvarrendezés, lakás tisztántartása, tüzelő előkészítése, bevásárlás; d..) igazgatási feladatok segítése: közfeladatok ellátásával kapcsolatos adminisztratív feladatok végzése.
e.) Az önkormányzat megállapodás alapján közcélú munkavégzés keretében gazdasági társaságnál, állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezetnél vagy társadalmi szervezetnél jogszabály alapján feladatokat láthat el. (5) A munkaszerződéseket az önkormányzat képviseletében a polgármester írja alá. (6) A foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részelülő személyek feladatait a munkavégzésre kijelölt intézmény vezetője határozza meg és a jogviszony fennállása alatt irányítja, felügyeli munkájukat. 10.§. Lakásfenntartási fenntartás (1)Helyi lakásfenntartási támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át eléri. (2)A helyi lakásfenntartás elismert havi költsége az e rendeletben elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. (3)Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 400,-Ft (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság: a) b) c) d)
ha a háztartásban egy személy lakik 40 nm, ha a háztartásban két személy lakik 50 nm, ha a háztartásban három személy lakik 60 nm, ha a háztartásban négy vagy annál több személy lakik 80 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.
(5)A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500.-ft 11.§. (1)A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelem egy éven belül két alkalommal nyújtható be. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelemnek tartalmaznia kell a támogatást kérő nyilatkozatát a) az Szt. 18. §-ának a), c) és h) pontjában szereplő adatairól, b) a lakásban tartózkodásának jogcíméről, c) a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint d) annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli, e) nyilatkozatot arról, hogy a háztartásban előrefizetős gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék került felszerelésre. (3)A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításához a háztartás tagjainak jövedelmére vonatkozó jövedelemnyilatkozat, jövedelem igazolás, továbbá a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása szükséges. (4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (5) A helyi lakásfenntartási támogatás időtartama tárgy évben hat hónapot nem haladhatja meg. (6) A támogatás megállapítása a képviselő-testület Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Kulturális Bizottsága hatáskörébe tartozik.
(7)A megállapított támogatás a jogosult részére a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig lakossági folyószámlára, a lakossági folyószámlával nem rendelkezők részére pedig postai utalványon kerül utalásra. 12. § Ápolási díj (1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás (Szt. 40.§). Az ápolási díjat az Szt. 41.§. (2) bekezdése és 43/A.§. (1) bekezdése alapján a jegyző állapítja meg. Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – a hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló a. súlyosan fogyatékos az Szt 41.§. (3) a.), vagy b. tartósan beteg 18. év alatti Szt 41. §. (3) b.) személy gondozását, ápolását végzi. (2) Az ápoló személy kötelezettségeinek teljesítését a polgármesteri hivatal szükség szerint ellenőrzi. (3) Ha az ellenőrzés megállapításai szerint az ápoló kötelezettségeit nem teljesíti, így különösen, ha megállapítható, hogy: a./az ápoló az ápolt önálló életvitelének fenntartásához az ápolt személy hozzájárulása nélkül nem a lakásán, lakókörnyezetében biztosítja, vagy b./az ápoló az ellátást nem az ápolt személy fizikai, mentális, szociális szükséglete, életkora, élethelyzete és egészségügyi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosítja, úgy az ellátás megszüntethető. (4) A megállapított ápolási díjat a jogosult részére a tárgy hónapot követő 5. napjáig lakossági folyószámlára, a lakossági folyószámlával nem rendelkezők részére pedig postai utalványon kerül utalásra. (5) Ha az ápolási díjat súlyosan fogyatékos személy, vagy tartósan beteg 18. év alatti személy gondozására kérték, valamint ha fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozására tekintettel kérték, az ápolási díjra való jogosultság feltételeit kétévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az ellátás megállapítását, illetőleg az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig kell végrehajtani. 13. § Átmeneti segély (1)Átmeneti segély állapítható meg létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére. (2) Elsősorban azokat a személyeket indokolt átmeneti segélyben részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak, így különösen: -30 napot meghaladó tartós táppénzes állomány, -átmenetileg ellátatlanná válás esetén, -gyógyszer, gyógyászati segédeszköz beszerzés esetén, -családban történt baleset esetén, -családban bekövetkezett betegség, illetve 5 napot meghaladó kórházi ápolás esetén. a.) gyógyászati segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére állapítható meg átmeneti segély, akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150 %-át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították.
b.) A (2) bekezdés a.) pontja esetében az adható összeg a legalacsonyabb áron beszerezhető gyógyászati segédeszköz árának megfelelő összeg, de legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 40%-a. (3)Átmeneti segély elbírálása esetén szociálisan rászorulónak tekinthető az a személy, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetében annak 150%-át. (4) Átmeneti segély évente legfeljebb két alkalommal adható. Az egy naptári évben adható összeg felső határa nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 42 %-át a (3) bekezdésben foglalt jogosultsági feltételeket figyelembe véve. (5)Az átmeneti segély rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a segély alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható. (6)A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően – rendkívüli méltánylást érdemlő esetben az összes körülményhez igazodó mértékű átmeneti segély nyújtható. Rendkívüli méltánylást érdemlő esetek: -a családban nem betegség miatt bekövetkezett haláleset, -elemi csapás, -súlyos baleset, -súlyos betegség. (7)Az egy családban vagy háztartásban élők külön-külön nem segélyezhetők (8)Egy naptári éven belül ugyanazon személy (család) – kérelemre – legfeljebb két alkalommal részesülhet átmeneti segélyben. (9) Amennyiben az önkormányzat költségvetése lehetővé teszi – a (4) bekezdésben meghatározott segélyezési eseteken túl – évente egy alkalommal, karácsony előtt 70 éven felüli személyeket, három és több gyermekét nevelő szülőt, továbbá gyermekét egyedül nevelő szülőt átmeneti segélyként pénzbeli vagy természetbeni ellátásban lehet részesíteni. (10) Átmeneti segély nem állapítható meg: a./ annak az aktív korú, nem foglalkoztatott személynek, aki az állami foglalkoztatási szervvel álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét nem tudja igazolni, b./ annak a személynek, akinek a közös háztartásában élők lakásukat nem lakás célú helyiségüket, bérlemény útján hasznosítják, üdülővel foglalkoztatáshoz nem szükséges gépkocsival rendelkeznek. c) Akinek életvitele alapján megállapítható, hogy nincs rászorulva a támogatásra. d) Aki a Ptk. értelmében tartási szerződés jogosultja. e) Akinek önhibájából nincs a létfenntartása biztosítva. f.) Aki saját belterületi kertjét önhibájából gondozatlanul, parlagon hagyja. g.) Akinek a lakása, lakókörnyezete az alapvető higiénés szabályoknak sem felel meg, önhibájából adódóan elhanyagolt, gondozatlan, amely káros hatással van a saját és az ott lakók, így különösen a családban élő gyermekek egészségére és fejlődésére. (11) Az átmeneti segély megállapítása a Képviselő-Testület Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Kultúrális Bizottsága hatáskörébe tartozik. (12) Az átmeneti segély – megállapítását követően – a polgármesteri hivatal házipénztárából kerül kifizetésre.
14.§. Temetési segély (1)Temetési segély nyújtható annak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyeztetné, feltéve, hogy családjában az egy főre eső havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. (2) Az (1) bekezdés szerint temetési segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-a. (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 95.000.-Ft. (4) A temetési segélyt a polgármester állapítja meg. (5) A (2) bekezdés szerinti temetési segély összegét utólag, a bemutatott számlák alapján a kérelmezőnek a polgármesteri hivatal házipénztárában kell kifizetni. (6)A kérelemhez mellékelni kell a) a kérelmező nyilatkozatát, hogy, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban részesült-e, b) ha a temetési segély megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, c) a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát. 15.§. Természetben nyújtott szociális ellátások Méltányossági közgyógyellátás (1) Az Szt. 50. §. (3) bekezdése alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg, annak a kérelmezőnek, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértékeként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó összeget, és a./ a családban az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, b./ egyedül élő esetén a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%át nem haladja meg. (2) A közgyógyellátásra való jogosultság egy évre kerül megállapításra. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja a jogosultságot megállapító határozat meghozatalától számított 15. nap. (3)A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultságot az Sztv. 50.§. (4) bekezdése alapján a jegyző állapít meg. 16.§. Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság Az önkormányzat jegyzője az Szt. 54.§-ban meghatározottak figyelembe vételével az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából szociális rászorultságot állapít meg.
17.§. Szociális szolgáltatások Étkeztetés Az önkormányzat az Szt. 62.§.-ban meghatározott étkeztetés szociális alapszolgáltatási feladatokat az Szt. 120.§.-a szerint a Nyírbogdányi Református Egyházközséggel kötött ellátási szerződés alapján biztosítja. 18.§. Házi segítségnyújtás Az önkormányzat az Sztv 63.§-ban meghatározott házi segítségnyújtás szociális alapszolgáltatási feladatokat az Szt. 120.§-a szerint a Nyírbogdányi Református Egyházközséggel kötött ellátási szerződés alapján biztosítja. 19.§. Családsegítés Az önkormányzat az Szt. 64.§-ban meghatározott családsegítés szociális alapszolgáltatási feladatokat az önkormányzat által alapított – Családsegítő Szolgálat – keretén belül biztosítja. 20.§. Köztemetés Az önkormányzat polgármestere a Szt. 48.§-ban meghatározottak figyelembe vételével köztemetést rendel el, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. 21.§ Helyi szociálpolitikai kerekasztal (1) Az önkormányzat képviselő-testülete helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet, amely évente legalább egy ülést tart. A szociálpolitikai kerekasztal tagjai: A település polgármestere, a képviselő-testület Szociális, Egészségügyi, Oktatási és Kulturális Bizottságának elnöke, az önkormányzat közigazgatási területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői, a nyírbogdányi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke. 22. § Záró rendelkezések (1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napját követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a Polgármesteri Hivatal hírdetőtábláján 15 napig tartó kifüggesztéssel gondoskodik. (2) E rendelet hatályba lépésével az egyes szociális ellátások helyi szabályairól szóló 5/2009.(4.hó 15.nap) rendelettel egységes szerkezetbe kell foglalni. Balogh Tibor polgármester
Szentpéteri Szabolcs jegyző
A rendeletet 2010. április 7-én kihirdettem Szentpéteri Szabolcs jegyző
