2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

A 2008/2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

2009. február

Póta Mária (matematika) és Sáfrányné Molnár Mónika (szövegértés) elemzésének felhasználásával Összeállította Török József Lektorálta Dr. Majoros Anna Südi Ilona

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

2

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés............................................................................................................................. 4 1.1.

Helyzetelemzés ............................................................................................................ 4

1.2.

A mérés résztvevői ....................................................................................................... 6

1.3.

A mérés tartalma .......................................................................................................... 6

1.4.

A mérőeszközök bemutatása ........................................................................................ 6

1.4.1.

A matematika mérőeszköz .................................................................................... 6

1.4.2.

A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz ............................................................ 7

1.5. 2.

A mérés lebonyolítása .................................................................................................. 9

Eredmények....................................................................................................................... 10 2.1.

Az eredmények összesített értelmezése ..................................................................... 10

2.1.1.

A matematikaeredmények összesített értelmezése ............................................. 10

2.1.2.

A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek összesített értelmezése................ 17

2.2.

Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .................................. 18

2.2.1.

A matematikaeredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .......... 18

2.2.2.

A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek elemzése a vizsgált terület összetevői szerint ................................................................................................ 20

2.3.

Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban .............................. 29

2.3.1.

A matematikaeredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ...... 29

2.3.2.

A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ............................................................................................................ 30

3.

Háttértényezők .................................................................................................................. 31

4.

Javaslatok, a tapasztalatok összegzése, reflektálás a mérés kiinduló hipotéziseire, a mért terület fejlesztése céljából célirányos javaslatok megfogalmazása ................................... 40 4.1.

5.

A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasztott megállapítások ........................................................................................................... 40

4.1.1.

A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások ...................................... 40

4.1.2.

A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások ............... 42

Mellékletek: iskolasoros adatok ........................................................................................ 45 5.5.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan ........... 46

5.6.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértés-szövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan ................................................................................................................... 50

5.7.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján ................................................. 54


3

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján ....................................................................... 57

5.8. 6.

Mellékletek: idősoros adatok ............................................................................................ 61

1. Bevezetés 1.1.

Helyzetelemzés Immár harmadik alkalommal került 2008 szeptemberében sor a főváros fenntartása alá

tartozó középfokú oktatási intézményekben a tanulók matematikai és szövegértés– szövegalkotás képességeinek mérésére. A bemeneti mérés több célt is szolgál. Megbízható rendszerességgel ad visszajelzést az iskoláknak belépő tanulóik képességeloszlásáról osztályés iskolai szinten, összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget biztosítva nemcsak fővárosi, de képzéstípus szerinti bontásban is. Emellett helyzetképet tár fel fővárosi, azon belül pedig képzéstípusonként a képességek megoszlásáról a vizsgált területeken. Bemeneti mérési ponton történő adatgyűjtésként pedig a képességeket előrejelző értékkel rendelkeznek a mérési eredmények. A 2007-es TIMSS1 mérés eredményeit 2008 őszén hozták nyilvánosságra. Az eredmények az OH OKÉV honlapján is megtekinthetők. A felmérésben, mely a negyedik és nyolcadik évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi képességét vizsgálja, 2007-ben összesen 59 ország vett részt. A magyar tanulók a negyedik és a nyolcadik évfolyamon is jobban teljesítettek a nemzetközi átlagnál. Matematikából az elemzés szempontjából számunkra fontos nyolcadikos tanulók kiemelkedő, 539 standardpontos eredményt értek el, csak négy távol-keleti ország teljesített jobban. A természettudományos felmérésben a nyolcadik évfolyamos diákok Angliával és Csehországgal együtt a legjobb eredményt érték el az európai országok között, kimagasló eredményükkel korosztályuk élvonalában vannak a világon. A magyar diákok mindkét korosztályban és a mért területeken a legjobb harmadban végeztek.2 Ezért kiemelt várakozással tekintettünk az immár harmadik alkalommal lebonyolított mérés matematika eredményeire. Napjainkban már senki nem vitatkozik azzal az alapfeltevéssel, hogy a kötelező iskolai képzés nem nyújt befejezett, lezárt tudást, hanem a kulcskompetenciák, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakításával és fejlesztésével 1

2

Trends in International Mathematics and Science Study – Nemzetközi Matematika és Természettudomány Vizsgálat Részletes információk a http://timss.hu/ oldalon találhatók


4

járul hozzá az oktatási intézményekből kikerülő fiatal felnőttek karrierépítéséhez, munkaerőpiaci boldogulásához. A Nat felülvizsgálata és módosítása során tovább erősödött a kompetenciaalapú oktatás igénye a közoktatásban, további támogatást kapott az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása az iskolai tantervekben, a kerettantervekben és a tankönyvekben. Az oktatáspolitikában szabályozási és fejlesztési prioritás lett egy olyan kompetencia keretrendszer megalkotása, amely a gazdaság világában és a modern társadalomban történő boldoguláshoz, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás paradigmájához, a műveltség igényének kialakulásához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat tartalmazza. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljaként a kulcskompetenciák fejlesztését nevezi meg. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyeknek birtoklása alkalmassá teheti az állampolgárokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt az aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Így jutott fontos szerephez a kulcskompetenciák között az „anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.”3 Ezért kiemelten kell foglalkoznunk a középfokú oktatásba belépő korosztály szövegértési- és alkotási képességének – amelynek csak egy részterülete a helyes olvasási technika elsajátítása – vizsgálatával, mérésével.

3

Nemzeti alaptanterv


5

1.2.

A mérés résztvevői A 2008/2009. tanévi bemeneti mérésben, a megelőző tanévihez hasonlóan, a 9. évfo-

lyam tanulóiból kiválasztott reprezentatív minta vett részt. A mintaválasztáshoz az iskolák szolgáltattak elektronikus formában adatokat, amely nem tartalmazta a tanulók nevét, de minden olyan információt megtartott, amely a több szempontú minta kialakítását segítette. A mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és több szempontú megoszlásának arányát az 1. táblázat tartalmazza. 1. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása A populáció

A bontás szempontja

Képzéstípus

A nyelvoktatás jellege

fő

A résztvevők

A minta

arány

fő

arány

fő

arány

gimnázium

2113

17%

845

17%

808

18%

szakközépiskola

7929

66%

3169

66%

2894

67%

szakiskola

2034

17%

816

17%

643

15%

normál

6362

62%

2995

62%

2873

66%

nyelvi előkészítő

3068

30%

1449

30%

1148

26%

846

8%

386

8%

324

8%

12076

100%

4830

40%

4345

36%

kéttannyelvű Összesen

Az így kialakított minta az arányok megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére a bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás alapján. A tényleges teljesítményadattal rendelkező tanulók számának és arányának eltérését a tervezett mintától több esetben a pontatlan adatszolgáltatás, valamint a mintába választott tanulók hiányzása okozta.

1.3.

A mérés tartalma A két korábbi tanév eleji méréshez hasonlóan a 2008/209. évi bemeneti mérés során is a

tanulók matematikai és szövegértés-szövegalkotás területén mérhető képességeit vizsgáltuk kompetenciaalapú feladatokat tartalmazó mérőeszközökkel. A tanulói teljesítményeket befolyásoló családi szocio-kulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra és a neveltségre vonatkozóan külön tanulói kérdőíven kértünk adatokat a mintába kiválasztott tanulóktól.

1.4.

A mérőeszközök bemutatása

1.4.1. A matematika mérőeszköz A 2006-os és 2007-es mérés, valamint a TIMSS és a PISA mérés tapasztalatait felhasználva, a feladatlapokat a kompetencia alapú követelményeknek megfelelően készítve mérte fel a fenntartó kérésére intézetünk a tanulók képességeit, kompetenciáit matematikából, beMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

6

meneti méréssel, ezzel biztosítva a folyamatos visszajelzést és naprakész tájékoztatást az iskoláknak. A mérés előzetesen bemért matematikai és annak gyakorlati alkalmazását igénylő kompetenciák meglétét vizsgáló, a tudományok más területeiről származó feladatokból összeállított feladatlapokkal történt. A mérőeszközök elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsajátítását mérték. A mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése volt, alapul szolgálva a tizedik évfolyamon esedékes országos méréssel való összehasonlításhoz. A mérőeszközöket a MFFPPTI szakértője, szaktanácsadói, és a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezető tanárai állították össze. A feladatlapból két változat (A és B) készült, az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így valójában minden tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg. 1.4.2. A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz A szövegértés- és alkotás tantárgyközi kulturális kompetencia, ezért nem köthető kizárólagosan a magyar nyelv és irodalom műveltségi területhez. Ez a sajátossága megjelenik a tesztlap szövegeinek sokféleségében is, hiszen irodalmi és nem irodalmi szöveget egyaránt tartalmaz a mérőlap. Tesztünk összeállításánál – a tavalyi évhez hasonlóan – különböző típusú szövegeket válogattunk össze, ügyelve arra, hogy a szövegek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodjon a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és témája az érdeklődésüket is ébren tartsa. Összesen öt rövidebb szöveget használtunk, ebből három szépirodalmi jellegű, elbeszélő típusú4 szöveg volt (kettő a világirodalomból, egy a magyar irodalomból; egy-egy hosszabb terjedelmű szépirodalmi alkotás részlete, amely önmagában is értelmezhető), a negyedik dokumentum típusú5, amely a mindennapi életből vett szöveget modellezte, az ötödik pedig magyarázó típusú6, esszé jellegű. Elbeszélő típusú szövegek: 4

Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. Fő jellemzőjük, hogy az olvasó érzelmi bevonására irányulnak. Gyakran fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. 5

A dokumentum típusú szövegek verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmaznak, megértésükben a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. E szövegtípus segítségével kaphatunk képet arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi szövegekben. 6

Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegeket, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, hangvételük higgadt, tárgyszerű, és fő céljuk a tájékoztatás. A tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

7

Fekete István: Berci (Rövid, a hagyományos időrendet alkalmazó anekdotikus, szépirodalmi jellegű szöveg, regényrészlet, magyar irodalom.) Michael Morpurgo: Kensuke királysága (Szépirodalmi jellegű regényrészlet, világiroda-

lom.) William Golding: A legyek ura (Szépirodalmi jellegű regényrészlet, világirodalom.)

Dokumentum típusú szöveg: A BKV bérlet hátoldalán található szöveg (tájékoztató, használati utasítás jellegű szöveg) Magyarázó típusú szöveg: Deme László: A beszéd és a felolvasás (Nehéznek mondható szöveg a nyelvtudomány te-

rületéről.) A szövegek terjedelmének meghatározásakor (kb. 10-20 sor) figyelembe vettük a tesztlap megírására szánt idő mennyiségét, mivel egy tanítási óra állt csak a tanulók rendelkezésére. A szövegértés komplex fogalom, amely az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását is magában foglalja. Ezért szövegértési- és alkotási tesztünk feladatainak megoldásakor a tanulóknak különböző gondolkodási műveleteket kellett végrehajtaniuk a konkrét információ visszakeresésétől a szöveg rejtett tartalmainak feltárásáig. A feladatok többségének megfogalmazásánál arra törekedtünk, hogy tesztünk elsősorban a szövegértési, másodsorban a szövegalkotási képességeket mérje. Ezek a képességek univerzális jellegük miatt az állandósult tudás körébe tartoznak, vagyis szokásos élethelyzeteinkben bármikor felidézhetőek, aktiválhatóak, használhatóak, és sokéves fejlődés eredményei. Ezért a feladatok csak olyan tudáselemekre kérdezhettek rá, amelyek benne voltak a szövegben, és nem feltételeztek olyan tárgyi tudást, előismereteket, amelyeknek hiánya miatt a tanulóknak nehézségei támadhattak a tesztlap kitöltésénél. Ugyanakkor azt is figyelembe kellett vennünk, hogy a képességek is mindig valamilyen tárgyi tudással együtt működnek, vagyis alapvető nyelvtani ismeretek meglétét feltételezik. Az anyanyelvi kommunikációnak is feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ezért a feladatok kisebb részében az anyanyelvről szóló tárgyi tudás gyakorlati alkalmazásának meglétét is mértük.


8

1.5.

A mérés lebonyolítása A 9. évfolyamos fővárosi bemeneti mérés lebonyolítása az összes érintett intézményben

egységesen, részletes tájékoztatóban leírtaknak megfelelően történt a korábbi évekhez képest jelentős mértékű változások figyelembevételével. A mérések lebonyolítása az intézményvezető és az intézményi mérésvezető feladata lett, külső mérésvezető nem vett részt a méréseken. Az intézményvezető az iskolai munkarendhez illeszkedően a mérés lebonyolítására biztosított három nap (2008. szeptember 15-17.) közül határozta meg egyiken azt a két, egymást követő tanórát, amikor a mintába beválasztott tanulók lehetőleg zavartalan körülmények között, elkülönítve megoldották a feladatlapokat. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi felmérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFFPPTI-vel. Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg, saját döntés alapján azonban lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját. A mérés körülményeiről az intézményvezetőnek és az intézményi mérésvezetőnek jegyzőkönyvet kellett felvenniük, amelyek alapján megállapítható, hogy szabálytalanság nem történt.


9

2. Eredmények 2.1.

Az eredmények összesített értelmezése

2.1.1. A matematikaeredmények összesített értelmezése A mérés a kilencedikes középiskolások alapvető matematikai eszköztudását vizsgálta. A kitűzött feladatok felölelték azokat a képesség- és tudáselemeket, melyeknek megléte a sikeres középiskolai tanulás feltételeit jelentik, illetve melyek hiánya esetén nehézségekre, eredménytelenségre lehet számítani. A 2. táblázatban részletezzük a főbb mutatókat. 2. táblázat. A 2008. évi 9. évfolyamos bemeneti mérés eredményei matematikai eszköztudásból Matematikai eszköztudás 37% 19 pont 20% 10 pont 0,64 0,94

Összteljesítmény Szórás Jegy-teszt korreláció Cronbach-féle alfa

A nyolcadikos matematikajegyek megoszlása, mely az 1. ábrán látható, kissé a jobb eredmények felé tolódik el. A tesz eredménye és az év végi osztályzat erős korrelációt mutat. 1400

1291

1200 1014 1000

896

fő

800 600 429

400 200

79

0 1

2

3 Érdemjegyek

4

5

1. ábra. A tanulók nyolcadikos matematikaosztályzat szerinti eloszlása

Az idei mérésnél első ízben azt is vizsgáltuk, hogy az egyes feladatokkal milyen arányban foglalkoztak a mérésben részt vevő tanulók. Az alábbi, 2. ábra azt mutatja, hogy a tanulók igyekeztek minél több feladat megoldását megadni, elenyésző volt azok száma (0,9%), akik csaknem üres (7-8 feladattal nem foglalkozott) feladatlapot adtak be. Az előző évek ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatai (bár ezt eddig számszerűen nem jelentettük meg) jelentősen tompultak, és ez mindenképpen az iskolák, a pedagógusok e méréshez való pozitív viszonyulását is jelzi. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

10

1600

1508

Tanulók száma (fő)

1400 1200

1080

1000 800

698

600

448

400

256

122

200

60

31

9

6

7

8

0

nincs

1

2

3 4 5 Üres feldatok száma

2. ábra. A kihagyott vagy meg nem kezdett matematikai feladatok száma a mintában

A tanulók 36%-a mindegyik feladattal próbálkozott, és abban általában néhány pontnyi eredményt is elért. A feladatok részlépésekre, itemekre bontása (ami eltér az országos kompetenciamérés értékelésétől) tehát ismételten hasznosnak bizonyult, elősegítette az árnyaltabb értékelést. A matematika műveltségi terület jelentős részt vállal több kulcskompetencia fejlesztésében. Ezek közül legfontosabbak a számolási képesség, a szövegértés, a problémamegoldás, a térbeli tájékozódás és kis mértékben a szövegalkotás. Ezek a fejlesztések időigényesek, különösen a gyenge diákok esetében. Mivel sok tanulónál az önálló otthoni munkára kevésbé lehet számítani7, lehetőleg növelni kellene a minimálisan kötelező óraszámhoz képest a tantárgyi órák számát. Törekedtünk arra, hogy a szereplő feladatok többsége hasonlítson a tanulók által korábbról ismert matematikai jellegű vagy annak alkalmazását igénylő társtudományokhoz, gyakorlati élethez köthető problémákhoz, ugyanakkor olyan feladatok legyenek, amelyek megmutatják azoknak az alapvető képességeknek a helyzetét, amelyek a többi tantárgy tanulása szempontjából is meghatározóak, ezért kiemelten fontos szerepet játszanak. A tanulói teljesítmények megoszlása a 3. ábrán látható.

7 Vö. az elemzés egyéni tanulási időre fordított időmennyiségét vizsgáló részével.


11

25

Gyakoriság (%)

20

15

10

5

0 0-10

11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítmény (%)

3. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikaiból 2008-ban

A mérés 37%-os átlagos eredménye, a teljesítménygörbe gyengébb eredmények felé való eltolódása az alapismeretek egyértelmű hiányára utal, ezért folyamatos fejlesztést igényel. A feladatok megoldottságából arra is következtethetünk, hogy a matematikai ismeretek mennyire mozgósíthatók ezeknek a – többnyire gyakorlati tartalmú – problémáknak a megoldásában (4. ábra). Megállapítható, hogy azok a feladatok nem okoztak problémát a tanulóknak, amelyek matematikai, fizikai, esetenként földrajzi, kémiai háttere az általános iskolában több oldalról megvilágított, begyakorlott volt. Ilyen típusú kérdésekre adott válaszaik megbízhatóan jó teljesítményt mutatnak, az ismert kiindulás után az alkalmazás is sikeres. 80% 70%

Teljesítmény

60% 50%

40% 30% 20% 10% 0% 1.

2.

3.

4.

5. feladat

6.

7.

8.

9.

4. ábra. A 2008. évi bemeneti matematika mérés eredménye feladatonként


12

A mérési eredmények azt is jelzik (4. ábra), hogy a tanulók jelentős része még mindig nem rendelkezik a tudás megszerzéséhez szükséges technikákkal ezért e téren kiemelt figyelmet kell fordítani a szövegértés fejlesztésére. A feladatonkénti teljesítményeket vizsgálva kitűnik, hogy a tanulók főként az olyan feladatokban voltak kevésbé sikeresek, amelyekhez elengedhetetlen a folyamatos, rendszeres tanulás, gyakorlás, ami egyébként a mért műveltségterület jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres haladásnak. A mindennapi életben és az iskolai tanulmányok szempontjából egyaránt lényeges, hogy a tanulók biztos számolási készséggel rendelkezzenek; hiszen ez a matematikát felhasználó tárgyak, valamint a mindennapi élet és természetesen a matematika további eredményes tanulása szempontjából pedig alapvető fontosságú. Az egyes feladatok itemenkénti megoldottsági görbéje (5. ábra) több érdekességre hívja fel a figyelmet. 100%

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Fővárosi átlag

90% 80%

Teljesítmény

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51

0%

item

5. ábra. A matematikai feladatok itemenkénti megoldottsága, iskolatípusonként

A grafikonokból jól látszik, hogy a három fő iskolatípusba tartozó osztályok teljesítménye esetenként jelentős eltérést mutat, melyek közül egyesek indokoltak, mások viszont aggasztóak. Komoly aggodalomra ad okot például, hogy az alapvető számolási feladatokban a szakközépiskolások közel fele, a szakiskolai tanulóknak pedig a háromnegyed része sikertelen. Azt is meg kell állapítanunk, hogy az elsőfokú egyenletek mérlegelv alkalmazásával való megoldásának ismeretére csak a gimnáziumi tanulóknál lehet 50%-nál jobb eredményre számítani, a szakközépiskolások tudása esetleges, részleges volt, a szakiskolai tanulók pedig csaknem teljes tájékozatlanságot mutattak ezen a területen. A grafikon mindezeket igen érzékletesen szemlélteti. Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

13

Általában az első két-három item, részlépés megoldásában sikeresek a tanulók, majd hibáznak, vagy további ötletek hiányában csak egyszerűen félbehagyják a megoldást.. A feladatokat záró utolsó egy-két item, ami általában a válaszadás, a kerekítés, az átváltás, a legtöbb lehetőség megoldása, igen alacsony megoldási szintű. Erre kiemelten felhívjuk a figyelmet, hiszen az érettségi vizsgán ezekre értékes pontot lehet kapni. A válaszadás mikéntjét meg kell tanítanunk, és rendszeresen gyakoroltatnunk kellene minden iskolatípusban. Még a gimnáziumokban is kevés az olyan tanuló, aki komplett, kifogástalan megoldást ad a feladatokra, a válaszadás valamiféle jelzése esetükben sem jellemző. Az egyes matematikai témakörök és feladatok eredményei Az országos kompetenciamérés tesztmátrixának mintájára, a későbbi, a 2010-ben esedékes országos kompetenciaméréssel való összehasonlíthatóság érdekében a mérésben szereplő feladatokat a gondolkodási műveletek és a mérés tartalmi területei szerint a 3. táblázatban lévőknek megfelelően soroltuk be. 3. táblázat. A 2008-as bemeneti matematika eszköztudás-mérés feladatainak megoszlása és eredménye tartalmi területek és gondolkodási műveletek szerint Gondolkodási műveletek Tartalmi területek Mennyiségek és műveletek Hozzárendelések és összefüggések Alakzatok síkban és térben Események statisztikai jellemzői és valószínűsége Gondolkodási műveletek öszszesített eredménye

Tényismeret és rutinműveletek feladatok

eredmény

4.

54%

1. 8.

3 db

Komplex megoldások

Modellalkotás feladatok

eredmény

feladatok

eredmény

7.

28%

41%

2. 9.

69% 26%

3.

19%

38%

5.

65%

6.

18%

41,5%

39% 47%

46,7%

Tartalmi területek összesített eredménye

43%

3 db

53,3%

3 db

21,7%

9 feladat

Az egyes gondolkodási műveleteket azonos számú feladaton mértük. Nem meglepő, hogy a komplex megoldások, a több témakört átfogó feladatok igényeltek jobb felkészülést, mélyebb tudást. A mérőlapok feladatai közül egyikben szöveg alapján kellett egyenletet vagy következtetési gondolatsort felállítani és megoldani, a másik egy térfogatszámítási feladat volt, gyakorlati kiindulóponttal (akvárium), a harmadik pedig adott egyenletek megoldását kérte, úgy, hogy az egyik eredményét a másikban kellett felhasználni. Ezek közül a legutóbbi


14

adta a legjobb eredményt, hiszen több részlépést el tudtak végezni azok a tanulók is helyesen, akik a teljes feladatot annak különlegessége miatt nem oldották végig. Meglepő volt a térfogatszámítási feladatban mutatott gyenge eredmény, igaz azonban, hogy törtekkel is kellett számolni, és mértékegység-váltásokkal is kellett foglalkozni. Az egyenlet vagy következtetési gondolatsor megalkotása viszont leginkább a szövegértési nehézségek miatt volt sikertelen. A tanulók legtöbbször nem értették meg a feladatot, minden tekintetben jó választ ritkán kaptunk. A 21,7%-os megoldási szinttel, mely a tavalyi 19%-os eredményhez képest javulást mutat, még mindig nem lehetünk elégedettek, hiszen az alkalmazásszintű feladatok megoldása is tartalmazott szükségképpen alacsonyabb műveleti szintet igénylő itemeket, részlépéseket. Ugyanezt mondhatjuk el a tényismeretek és rutinműveletek eredményére, és a modellalkotás terén is akad fejlesztenivaló. Kivonási, törtekkel való alapvető számítási feladat, szorzási, összeadási mértékváltási feladat, egyszerű grafikonok értelmezése és elemzése tartozik ebbe a körbe. Az alapvető átváltások (Wh-ból kWh-ba) nem sikerültek. Gondot jelentett a feladatok szövegének értelmezése, az alapvető fizikai ismeretek hiánya, ami gyakran hibás választ eredményezett. A rutinműveletek, tényismeretek terén az országos kompetenciamérés eredményei alapján közel 70%-os megoldási szintet kellene elérni ahhoz, hogy az ennél magasabb szintű gondolkodási műveletet igénylő feladatok megoldásában sikeresek legyenek tanulóink. Ettől negatívan 23,3%-ra tér el a mostani eredmény. A sémákban való gondolkodás jobbára lehet hasznos is, de az ahhoz való merev ragaszkodás sokszor megbénítja a kombinatív készségek kibontakozását. Kiválóan tapasztaltuk ezt a koordináta-rendszerben végzett transzformációs feladat kapcsán. Már a koordináta-tengelyek megnevezése is problémát jelentett, pedig ez az ötödik évfolyam óta szinte mindennapi tevékenység része nemcsak a matematikában, hanem az azt alkalmazó tantárgyakban is. A problémát tovább mélyítette, hogy geometriai műveleteket kellett végezni. A matematikai alapismeretek hiányán kívül ismét felmerülnek szövegértési, értelmezési gondok is. Mindez azt mutatja, hogy az új fogalmak kialakításakor, a régiek magasabb szintű tárgyalásakor érdemes nagy hangsúly fektetni a modellalkotásra, ügyelve és kiemelve a modellek flexibilitását, konvertálhatóságát. Ennek minden témakörben alapvető fontosságúnak kell lennie. Örvendetes ugyanakkor, hogy e téren érték el tanulóink a legmagasabb eredményt, ami jelzi, hogy az alkalmazható tudás egyre inkább jelen van tanulóink gondolataiban.


15

A mérés tartalmi területei A mennyiségek és műveletek témakörbe tartozik a törtekkel végzett művelet, az eltérő formájú, de azonos értékű kifejezések vizsgálata, az elsőfokú egyenlet megoldása, a mérési, az oszthatósági feladat, valamint az algebrai mennyiségek arányossági viszonyaival kapcsolatos feladat. Jónak tekinthető az egyszerű százalékszámítási feladat 54%-os eredménye, elfogadható a legnehezebbnek szánt, két egyenletből álló paraméteres algebrai feladat, amely 28%-os megoldottságú. Ez a feladat komplex problémamegoldási elemeket tartalmazott, így, érthető módon, nem túl magas a megoldási szintje. E feladat arra is rámutatott, hogy a számolási készség, az egyenletek rendezése, a törtekkel végzett műveletek a szakközépiskolákban sem éri el a legalább 50%-os szintet, ami a továbbiakban jelentős nehézségeket okozhat, nemcsak a matematika, hanem az azt felhasználó tárgyak tanulása kapcsán. Ez az a terület, ami a szakiskolák tanulóinál is kiemelt fejlesztést igényelne, hiszen körükben a számolási készség aggasztóan alacsony szintű. Az arányossági, a szöveges egyenletes feladatok, a szabályjátékok, a halmazelméleti és logikai feladatok köthetők a hozzárendelések és összefüggések témakörhöz. A kombinációs készség szintjét is mérő, szöveges egyenlet 19%-os eredményével a mérés egyik leggyengébben sikerült feladata lett. Ez szövegértési, értelmezési problémák meglétére ugyanúgy utal, mint arra, hogy a sémákban való gondolkodással nehezen szakítanak tanulóink: egyáltalán nem jutott eszükbe, hogy például megpróbálják átgondolni, hány évfolyam és hány osztály van iskolájukban. A mérés geometriai tartalmú kérdései szerkesztési, alakzatok tulajdonságaival kapcsolatos és geometriai számítási feladatokat egyaránt tartalmazhatnak az alakzatok síkban és térben témakör keretében. Jelenleg az ábrakészítés és a mértékváltással és becsléssel összekötött térfogatszámítási feladat szerepelt a mérésben, 41,5%-os, viszonylag jó összesített megoldási szinttel. Az ábrakészítést leginkább a figyelmetlenség (5 helyett 6 négyzet rajzolása) miatt vétették el. A mérőlap az események statisztikai jellemzői és valószínűsége témakörből két olyan feladatot is tartalmaz, amely statisztikai számításokkal, kombinatorikai elemekkel tűzdelt. Az előző években az általános iskolai mérések és a felvételi feladatok riasztó kérdései közé tartozó statisztikafeladat most már 43%-os megoldottságú lett, a statisztikus szemlélet egyre inkább elterjed, az értelmezések mind jobb és jobb eredményűek. Az adatok megfelelő grafikonról való helyes megoldása még problémát jelentett, és a kapcsolódó becslési feladat sem


16

ment könnyen. E feladatoknál jelentkeztek leginkább a szövegértési-transzformálási problémák. A 6., 7., 9. feladat mindegyike összetett gondolkodást igényel, többfajta ismeretet kellett mozgósítani megoldásukhoz. Elég erősen kapcsolódik e csoporthoz a 3. feladat, amelyben a következtetési gondolatsort vagy az egyenletet a tanulónak kellett felállítania. Mind a négy feladat az alapvető fontosságú számolási és kombinatív készséget mérte. A következő egységet a grafikus ábrázolások értelmezése alkotja, alapvető számolási, kerekítési, összeadási részekkel. E feladatok – az 1. és a 8. - a legegyszerűbbnek számítanak, mindenkitől elvárható minimális tudásszintet mérnek. E körhöz csatolódik a százalékszámítási feladat (4. feladat), amelyet a tanulók viszonylag sikeresen oldottak meg. A kombinációs készséget, lehetőségek összeszámlálását mérő 2. és 5. feladat a többihez lazábban kötődik, de szerepe igen jelentős a kombinatorikai és statisztikai tanulmányok megalapozásában. Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből a feladatokból nem értek el részpontszámokat. Ez is azt jelzi, hogy a témakör tanítása egyre nagyobb szerepet kap már az általános iskolában is, és eredményessége évről évre növekvő. 2.1.2. A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek összesített értelmezése A teljesítmény-eloszlást a 6. ábrán látható Gauss-görbe mutatja.

6. ábra. A tanulói teljesítmények eloszlása szövegértésből

Eszerint a 2008-as bemeneti mérés normál eloszlást mutat, a görbe harang-alakja egyértelműen felismerhető. A tanulói összteljesítmény átlaga szövegértésből 47%. Érdemes megjegyezni, hogy a nemek arányát tekintve jelentős a különbség a lányok javára a teljesítményben: a lányok 51, míg a fiúk 44%-os átlagon teljesítettek. A mintában szereplő legtöbb tanuló (iskolatípustól függetlenül) az 50%-os tartományban teljesített, ez jobb, mint a tavalyi ered-


17

mény, és magas a 30 és 40%-ban teljesítők száma is. A szórás mértéke 19%, amely belül van a normál 20%-os értéken, és azt mutatja, hogy a mérőeszköz a mintában részt vevő összes tanuló képességét mérni tudta.

2.2.

Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint

2.2.1. A matematikaeredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A matematikai eszköztudás mérési eredményeinek elemzése mind az egyes kitűzött feladatok szempontjából, mind tematikusan, mind pedig a kulcskompetenciákat vizsgálva a középiskolai indulási helyzet nagy eltéréseit mutatja iskolatípusonként, illetve osztályonként. A 4. táblázatban foglaltak azt mutatják, hogy a fővárosi teljesítmény összességében a tavalyi, a 2007-es bemeneti eredménnyel egyező. A szórás átlagosan 20%. 4. táblázat. A 2008. évi bemeneti kompetenciamérés eredményei matematikai eszköztudásból A képzés típusa

Matematika átlag (%)

Matematika szórás (%)

Gimnázium

56

21

Szakközépiskola

36

17

Szakiskola

20

11

Összesített eredmény

37

20

A három iskolatípus eredményei a mérésben nagyon nagy különbségeket mutatnak. Az átlagok 16-20% körüli különbséggel követik egymást szakiskola, szakközépiskola, gimnázium sorrendben. Az egyes iskolák, illetve osztályok között azonos iskolatípuson belül is jelentős eltérések tapasztalhatók, amit a szórás-értékek is mutatnak, bár a tavalyihoz képest a szórásértékek (21%) viszonylagos csökkenése alapján összességében valószínűsíthető, hogy a matematika területén egyre homogénebbé válik a tanulók teljesítménye az egyes képzéstípusokon belül. A fővárosi fenntartású gimnáziumok körének módosulásával a matematikaeredmények kiegyenlítődési folyamata is elindult. A legváltozatosabb, legheterogénebb képet a gimnáziumok és a szakközépiskolák matematika eredménye mutatja. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai oktatás folyamán különböző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek, szaktanárnak, annak szem előtt tartásával, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes kimeneti követelményekre kell felkészíteniük tanítványaikat. Az iskolatípusonkénti összteljesítményeket összevetve a fővárosi átlaggal, (7. ábra) azt a megállapítást tehetjük, hogy a feladatlap a szakközépiskolások teljesítményeihez igazodott


18

legjobban, a fővárosi átlag és a szakközépiskolai átlag grafikonja csaknem teljesen fedi egymást. A mérőlap tehát leginkább az ő eredményeiket tükrözi, ami megfelel a létszámarányos mintavételnek. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feladatok a gimnáziumi tanulók számára könnyebben megoldhatónak tűntek, mint a szakközépiskolásoknak, a szakiskolai tanulók számára viszont igazi kihívást jelentettek. A szakiskolai eredmények alacsony szórása a csoportok homogén voltát mutatja, ami azt sejteti, hogy a jobb eredményt nyújtó tanulók valójában hiányoznak e körből. Az ábrából ugyanakkor az is leolvasható, hogy a szakiskolások teljesítménye is eléri a 20%-os szintet, ami az érettségi vizsgán már megfelelő minősítést hozhat kellő szinten tartás és fejlesztés esetén. Ennek mikéntje a munkaközösségek és a szaktanárok módszertani repertoárjának függvénye. 90%

Fővárosi átlag

80%

Gimnázium

70%

Gimánziumi átlag Szakközépiskola

Teljesítmény

60%

Szakközépiskolai átlag 50%

Szakiskola

40%

Szakiskolai átlag

30% 20% 10% 0% 1.

2.

3.

4.

5. feladat

6.

7.

8.

9.

7. ábra. Iskolatípusonkénti és feladatonkénti összteljesítmény matematikából a fővárosi és az iskolatípusonkénti átlag feltüntetésével

Az eredmény ilyen alakulása minden bizonnyal egy olyan szemléletváltozásnak is köszönhető, amelyet az új típusú, kétszintű érettségi vizsga bevezetése igényelt mind a matematika, mind pedig a többi közismereti tárgy esetén, és melynek hatása már elérte az általános iskolákat is A matematikai eszköztudás feladatsorán nyújtott teljesítmények csupán a szakközépiskolák nem térnek el jelentősen (7. ábra) a fővárosi átlagteljesítménytől, a gimnáziumok és még inkább a szakiskolák esetén az eltérés azonban igen jelentős. Csupán néhány olyan fel-


19

adat volt, amelyet a szakiskolai tanulók is nagy biztonsággal oldottak meg, megközelítve a szakközépiskolai és a szakiskolai megoldási szintet. Ez figyelemre méltó, hiszen a matematika kötelező érettségi tárgy, és a szakiskolások jelentős része készül arra, hogy érettségi vizsgát tegyen. Tehát a gyengébb teljesítményt mutató matematikai területek, részfejezetek fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Igaz ugyan, hogy az érettségin nem csupán a transzfer szintjét elérő (kompetencia alapúnak mondható), hanem annál alacsonyabb értelmi tevékenységi szintet igénylő feladatok is szerepelnek, azok aránya és pontszámbeli értéke azonban csak a feladatsor ezen részeinek hibátlan teljesítése esetén éri el összességében az elégséges megszerzéséhez szükséges szintet. 2.2.2. A szövegalkotás-szövegértés eredményeinek elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A tesztben a következő szövegértési-gondolkodási műveletek végrehajtására volt szükség: a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése8 (A teszt ilyen jellegű feladata volt – A változat esetén – a 4/13, 5/14-15, 6/16-17, 8/21, 10/23-25, 11/26-29 és a 17/44-45); a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása9. (A teszt ilyen jellegű feladata volt – A változat esetén – a 2/7, 14/33-35 és a 16/38-43); a szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás10. (A teszt ilyen jellegű feladata volt - A változat esetén – az 1/1-3, 2/8 és a 7/18-20).

8

Az információ-visszakeresés művelete egy vagy több szó szerinti vagy rejtetten jelen lévő elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulóktól. Az ilyen típusú feladatokhoz olyan, az aktuális olvasási élményen alapuló tudásra van szükség, amely a szövegben való tájékozódás feltétele. A művelet nehézsége a visszakeresendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétől és minőségétől függ elsősorban. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, másrészt a kérdésben szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok. 9

A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, tartalmi és logikai összefüggések hálózatát alkotja meg. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni. Ebbe a művelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai és szerkesztésbeli elemeire vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat. Itt természetesen a hosszabb szöveges feleletalkotó választ igényelő feladatok a jellemzőek. 10

A szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotó tevékenység is. Az értelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szöveg egészében betöltött szerepét, megalkotottságát.


20

A feladatok közül az 1/4-6, a 2/9-10, a 9/22 és a 13/31-32 a szókincs gazdagságát, a 3/11-12 és a 15/36-37 a nyelvtani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának képességét mérte. Az egyes gondolkodási művelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden művelettípus a globális megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldaláról is értelmezhető. A 8. ábra az egyes feladatok és itemek megoldottságát mutatja százalékos arányban. 100%

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Fővárosi átlag

90% 80%

Teljesítmény

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10%

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45

0%

item

8. ábra. A szövegértés-szövegalkotás feladatok itemenkénti megoldottsága iskolatípusonként

A két legalacsonyabb érték (8%-os megoldottság) a 6. és a 41. itemnél született. A 6. item az első szöveghez tartozó (Fekete István: Berci) első feladat utolsó, a szókincs gazdagságát mérő eleme volt. A feladat így hangzott: Írj három olyan szólást vagy közmondást, amelyben előfordul a kutya szó szinonimája! A válaszokból egyértelműen két hibaforrás körvonalazódott: az egyik, hogy csak egy vagy két szólás vagy közmondás jutott a tanuló eszébe, ezért a harmadik hely – a 6. item helye – üresen maradt. A másik – és ez volt a gyakoribb -, hogy elkerülte a tanulók figyelmét a szinonima kifejezés, tehát írtak ugyan három válaszelemet, de azokban a kutya szó szerepelt az eb helyett. Ezt támasztja alá az ehhez a feladathoz tartozó két előző item – a 4. és 5. – szintén viszonylag alacsony megoldottsága: 18, ill. 37%. Érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet tehát problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az értelmezése is. Erre több példát is említhetünk ebből a tesztből:


21

elkerülte a tanulók figyelmét a feladatokban szereplő válaszolj röviden, saját szavaiddal utasítás, több esetben hosszú, többszörösen összetett mondatokban fogalmaztak, illetve idézetet másoltak ki a szövegből; szintén nem vették figyelembe a 4-5 mondatos terjedelmi korlátot, általában kevesebb, 1-3 mondatos válaszok születtek; a Magyarázd meg egy-egy mondatban a következő kifejezéseket! Ügyelj arra, hogy a kifejezésben szereplő szavakat ne ismételd a magyarázatban! utasításból elkerülte a figyelmüket a mondatban való fogalmazás, illetve a szóismétlés elkerülésének kívánalma; a milyen céllal hagyta magára néha Kensuke a fiút feladatban többen összekeverték a cél és az ok fogalmát; a Keresd meg a szövegben vagy a Keresd ki a részletből azokat a szavakat utasítást figyelmen kívül hagyva a szövegben nem szereplő kifejezéseket, szavakat adtak meg válaszként; a milyen tárgyakra lenne szüksége Ralphnak kérdésre többen nem tárgyakat soroltak fel; stb. A 41. item (a másik legalacsonyabb megoldottságú) Deme László: A beszéd és a felolvasás című, magyarázó típusú szöveghez tartozó 16. feladat egyik, a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerését mérő eleme. A feladat egy táblázat kitöltése volt: a táblázatnak ebbe a kockájába a láncszem és a mondat azonosítását megmagyarázó közös jellemző megfogalmazását vártuk. A feladat 6 itemből (16/38-43) állt, ami a táblázat teljes kitöltését jelentette, és amelyek közül három (38, 40, 42) közelebb állt az információkereséshez, míg a másik három (39, 41, 43) már feltételezte logikai és tartalmi elemek felismerését, sőt a szöveg globális megértését is. Az egyes itemek nehézségi foka a feladat megoldottságában is szépen tükröződik: a páros számú itemeket 40, 29 és 27%-ban oldották meg jól a tanulók, míg a páratlan számúakat – a nehezebbeket – 21, 8 és 11%-ban. (A legalacsonyabb arányban megoldott itemek közül kettő is ide tartozik.) Ez a feladat nehéznek mondható, de azt is meg kell említeni, hogy a feladatlap B változatában ez a feladat az utolsó előtti volt, ezért a sikertelenség oka – a páros számú itemek megoldottsága is viszonylag alacsony – időhiány is lehetett. A többi, 20% alatt megoldott item különböző feladattípusokhoz tartozik: az 1. az A feladatlapon az első feladat része, amely egy rövid fogalmazás megírását várta a tanulóktól az olvasott részlet egy idézetéhez kapcsolódóan. Az 1. item (14%-os megoldottságú) a terjedeMérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

22

lemre vonatkozott: 4-5 mondatot kértünk. Ennek betartása nehézséget okozott a tanulók többségének, illetve elkerülte figyelmüket a feladatnak ez a terjedelmi korláta. Ez azért nagyon érdekes, mert hasonló feladatot kellett megoldaniuk a 7. feladat 18-20. itemében is, itt is 4-5 mondatos fogalmazást kértünk, és itt a helyes megoldások száma, vagyis a terjedelmi korlát betartása 60%-ban megfelelő volt. A második feladat 10. iteme (12%-os megoldottságú) egy, a szövegben szereplő kifejezés magyarázatát kérte a tanulóktól. Az utasítás így szólt: Magyarázd meg egy-egy mondatban a következő kifejezéseket! Ügyelj arra, hogy a kifejezésben szereplő szavakat ne ismételd a magyarázatban! A feladat tehát a szókincs gazdagságát mérte. A 10. itemhez tartozó kifejezés az „előkelő hajlam” volt. A tanulók nagy része meg sem próbálkozott a megoldással, illetve sokan rosszul értelmezték a kifejezést. Tipikus hiba volt, hogy magyarázat helyett szinonimát próbáltak keresni – kevés sikerrel. Sokszor előfordult, hogy a hajlam szót megismételték a válaszban, tehát nem vették figyelembe az utasítás erre vonatkozó részét. A problémát más szempontból is a hajlam szó jelentette, ennek megmagyarázása sok esetben elmaradt a válaszokból. A szöveg sem segített az értelmezésben, bár többen a szövegből vett idézetet – vagy annak átírt változatát – írtak le válaszukban, de ez nem magyarázta meg a kifejezést. Ennél sokkal sikeresebb volt a 9. item (ugyanennek a feladatnak a másik eleme), az „égbekiáltó bűn” értelmezése: 51%-ban sikerült jó választ adni. Az előbb említett tipikus hibák itt is megjelentek ugyan, de jóval alacsonyabb arányban. Ezzel a szószerkezettel gyakrabban találkozhattak a tanulók, míg az „előkelő hajlam” kifejezés ritkábban fordul elő a mindennapi szóhasználatban, inkább irodalmi olvasmányokból lehet ismerős. A 11-12. item egy feladat két eleme, amelynek utasítása a következő: Írj ki a részletből 2 összetett főnevet! Vedd figyelembe a szófaj meghatározásánál a szövegkörnyezetet! A feladat a meglévő nyelvi ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának képességét mérte. A feladat nehézségét az adta, hogy két kritériumnak is meg kellett felelni a szavak kiválasztásánál: egyrészt szerkezetét tekintve összetett szót, másrészt szófaját tekintve főnevet kellett keresni. További nehezítést jelentett az utasítás második mondata, amely tovább szűkítette a feladatot: figyelembe kellett venni a szövegkörnyezetet is a szófaj meghatározásánál. A tipikus hiba az volt, hogy a tanulók nem vizsgálták ez utóbbi körülményt, így sokan választották a „házőrző” kifejezést, bár ez a szövegben a „házőrző eb” szintagma minőségjelzős meghatározó tagjaként szerepelt, vagyis folyamatos melléknévi igenévként viselkedett. Ezzel magyarázható, hogy 1 összetett főnevet viszonylag nagy számban (35%, 11. item) írtak jól a tanulók, de sokszor hiányzott vagy tévesen szerepelt a második válaszelem.


23

80%-ban vagy afölött oldották meg jól a tanulók a következő itemeket: 23, 30 (84%), 15 (83%), 24 (80%). A két legsikeresebb feladat a szöveg információinak visszakeresése, azonosítása volt. A 23. item a 10. feladat három válaszelemének egyikét tartalmazza, tehát együtt érdemes a három értéket vizsgálni. A másik két item megoldottsága is átlag fölötti: 52, ill. 62%. A feladat három tárgy megnevezését kérte a szövegből, amelyekre szüksége lehetett Ralphnak ahhoz, hogy rendbe tegye magát a szigeten. A tipikus hiba az volt, hogy a tanulók nem a szövegből indultak ki, hanem a fantáziájukra hagyatkoztak, és olyan tárgyakat neveztek meg, amelyeket meg sem említett a szöveg (pl. borotva, fürdőkád, mosógép stb.) Rossz megoldás született akkor is, ha nem tárgyakat neveztek meg a tanulók, hanem cselekvéseket vagy fogalmakat (pl. fürdés, fogmosás stb.), illetve olyan dolgokat, amelyek adottak voltak a szigeten, pl. víz. Ha több válaszelemet is felsorolt a tanuló, az első hármat vettük figyelembe a javításkor. Ebből adódik az eltérés mértéke a három válaszelem értékelésében. Az eredmények alapján azonban megállapíthatjuk, hogy legalább egy jó válasza a tanulók 84%-ának volt. A 30. item a dokumentum típusú szöveg feladatainak egyike volt, amelyben azt az információelemet kerestük, amelyről a szöveg szólt. A helyes megoldás a BKV bérlet, amely kifejezés (bérlet) valamilyen formában hétszer fordult elő a szövegben, tehát kifejezetten könnyűnek nevezhető a feladat. Hasonlóan jó eredmény született a 15. item megoldásával, amely szintén egy információ megkeresését kívánta meg a tanulóktól: Kikre vagy mikre vonatkoznak a következő állítások? Már nem hiányoztak a fiúnak annyira, mint kezdetben. Ez sem okozott gondot a tanulók 83%ának. Szintén sokan, 80%-ban találták meg a szövegben a 24. item jó megoldását, az „emlékezik” rokon értelmű kifejezését. 70% fölött oldották meg jól a következő itemeket: 7, 25, 27, 29, 31, 32, 34. Ezek között 3 információkereső, 2 logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerését feltételező feladattípus és 2 a szókincs mérésére alkalmas feladat található. Egyetlen feladattípus nem került be a jól megoldottak körébe: az értelmező. Három ilyen típusú feladat volt, nézzük meg ezek megoldottsági szintjét. Az első és a hetedik feladat első három iteme szorosan összetartozik, mindkettőben egy rövid, az olvasott szöveghez kapcsolódó fogalmazást kértünk, amelyben három szempontot értékeltünk a három itemmel: a terjedelmet, a tartalmat és a nyelvi megformáltságot. A terjedelemről már volt szó, az első esetben a leggyengébben megoldott (14%) itemek közé tartozik, míg a második ilyen típusú feladatnál 20%-os volt a megoldottság. Egészen mást mutat a tartalom eredménye, amely 48% illetve 60%. A szövegszerkesztés helyessége 30, illetve 40%, ez a két érték is viszonylag közel van egymáshoz. Egyrészt azt látjuk tehát, hogy a szöveg Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

24

globális megértésének képessége teljesen átlagos a mért tanulói körben, és aki az első szöveget kellő mértékben megértette, az a másikkal is valószínűleg jól boldogult. Ezt támasztja alá a szintén az értelmező feladattípusba tartozó 8. item is, amelyben azt kértük a tanulóktól, hogy adjanak címet az olvasott részletnek. A megoldottság 54%-os, amely érték szintén az átlag körül mozog. Másrészt azt is látnunk kell, hogy kilencedik évfolyamon problémát jelent a gondolatok megfelelő formába öntése, a jó szövegszerkesztés, a nyelvhelyesség, amit a megoldottság alacsony mértéke is jól mutat. Ez egyébként a mérőlapok összképében is igazolódik, bármelyik válasz megfogalmazásánál jellemző volt a pontatlanság, felületesség, a szövegalkotási képességek hiánya. Témakör Írott szöveg megértése

5. táblázat. A szövegértés-szövegalkotás feladatlap tematikus térképvázlata Résztéma Követelmény A változat A korosztály képességeinek és A szó szerinti és a metaforikus jelen- 1/1-3 item az oktatási igényeknek megfelelő tések megkülönböztetése, a ki nem 2/7 item olvasási és szövegértési képessé- fejtett tartalmak felismerése a szöveg 4/13 item gek folyamatos differenciálása és alapján, megértésük, értelmezésük. 5/14-15 item mélyítése; értő hangos és néma A szövegértési technikák ismereté7/18-20 item olvasás, amely magában foglalja nek bővítése, gyakorlása, alkalmazá- 8/21 item a különféle nyelvi szintek jelensa. 9/22 item ségeinek felismerését, azonosítá10/23-25 item sát, jelentésadó és jelentésmódo12/30 item sító szerepükre való reflexiót, a 14/33-35 item megértés szóbeli és írásbeli al16/38-43 item kalmazását az elemi feladatmeg17/44-45 item oldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. A szókincs folyamatos gazdagítása a 1/4-6 item nyelv minden rétegére kiterjedően. A 2/9-10 item különböző műveltségi területek 6/16-17 item szókincsének minél pontosabb hasz- 9/22 item nálata írásban és szóban. Kevéssé 11/26-29 item ismert szókincsű szövegek megérté13/31-32 item se egyéni munkával. Különböző műfajú és rendeltetésű 1/1-3 item szövegek szerkezetének, jelentésré2/8 item tegeinek feltárása és értelmezése. A művek műfaji természetének megfelelő 5/14-15 item szövegfeldolgozási eljárások ismere- 7/18-20 item te és alkalmazása (pl. a kontextus, a 12/30 item téma, a műfaj megállapítása, új és 14/33-35 item ismert közléselemek elkülönítése, 17/44-45 item logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása.) A szépirodalmi és nem szépirodalmi 1/1-3 item szövegekben megjelenített értékek, 2/7 item erkölcsi kérdések, motivációk, ma4/13 item gatartásformák felismerése, értelme- 7/18-20 item zése. Különböző korstílusokat, stílus1/1-3 item irányzatokat, nyelvi stílusrétegeket 7/18-20item reprezentáló szövegek megismerése, 12/30 item sajátosságaik felismerése, értelmezé- 14/33-35 item se.


25

Témakör Szövegalkotás

A tanulási képesség fejlesztése

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése

Résztéma Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika, olvasható betűformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelő, áttekinthető jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és műfajok széles körének alapos ismerete, normakövető írásmód az alapvető műfajokban. A műfajokhoz kötődő hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásműben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás.

Az alapműveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. Az irodalom mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint műélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. Érzékenység az irodalmi művekben megjelenő értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére.

Követelmény Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában.

A változat 1/1-3 item 2/9-10 item 7/18-20 item 9/22 item 13/31-32 item 17/44-45 item

A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban.

1/1-3 item 2/9-10 item 7/18-20 item 9/22 item 13/31-32 item 1/1-3 item 2/8 item 7/18-20 item 10/23-25 item

Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése.) A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi, nyelvhasználati jelenségek megközelítésében.

3/11-12 item 15/36-37 item

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

5/14-15 item 16/38-43 item

Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai művek elemzése és értelmezése. A megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a kreatív írásban.

1/1-3 item 2/7 item 4/13 item 7/18-20 item


26

A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket11, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat12. Feleletválasztós kérdés (alternatív választás) a 14/33-35 item volt, amelyet 59, 71 és 52%-ban oldottak meg a tanulók, mindhárom esetben az átlag fölött, sőt a 71% kimondottan jó eredmény. A bérlet használati szabályaival kapcsolatban kellett a tanulóknak dönteniük az állítások helyességéről, illetve hamisságáról. A teljesítmény azt mutatja, hogy a tanulók találkoztak már hasonló jellegű feladattal, bár az állítások értelmezése sokszor jelentett nehézséget. Az összes többi feladat feleletalkotó típusú volt, többségében rövid, egy szavas vagy szintagmás választ igényelt, hosszabb szöveges választ igénylő feladatok esetében jellemzően egy mondatnyi terjedelmet vártunk el, kivéve az esszé típusú választ igénylő két feladatot, az elsőt és a hatodikat. Ezek megoldottságáról már szóltunk, de újra hangsúlyozzuk, hogy a mondatban való fogalmazás a tanulók többségének nehézséget okoz. Ezt támasztja alá két kiegészítő típusú feladat viszonylag alacsony fokú megoldottsága is. A 8/21 item egy mondat átfogalmazását várta el a tanulóktól, hogy tartalma megfeleljen a szövegben olvasottaknak, ügyelve arra, hogy a szórend ne változzon meg. A tanulók 52%-a oldotta meg jól a feladatot, ami ugyan fölötte van az átlagnak, de nem felel meg a feladat nehézségi fokának. Egyetlen ragot vagy szót kellett volna csak módosítani, de a tanulók 48%-ának teljesen mindegy volt – az eredmények tanúsága szerint –, hogy valaki fákra vagy fákról fest képeket. Ennél sokkal roszszabb eredmény született egy hasonló feladatnál: egy mondat üresen hagyott helyeire kellett a szöveg alapján szavakat beilleszteni (a mondatot kiegészíteni) ügyelve a helyes toldalékolásra. A megoldottság itt 48, illetve 33%-os. Az előbbiekben felvázolt képet természetesen tovább árnyalja, ha iskolatípusonként is megvizsgáljuk az eredményeket. A gimnáziumok teljesítménye a legmagasabb, náluk az átlag 64%, egyik feladatot sem teljesítették 40% alatt (6. táblázat). A leggyengébb eredményt 42 és 43%-kal az 1. és 16. feladattal érték el, ez az esszé típusú feleletalkotós választ igénylő és a közmondásokra, szólásokra kérdező feladat, illetve a magyarázó típusú szöveghez kapcsolódó 11

A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált, előre megadott, viszonylag kis számú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset, illetve több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldöntenie. Ezek a feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb elemeinek, az ismeret-jellegű tudásnak a mérésére alkalmasak, kevésbé használhatóak az általános képességeknek, a gondolkodás rugalmasságának, a megértésnek, a szintézisnek a vizsgálatára. 12

A nyílt végű, feleletalkotó feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A rövid szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyekre a tanulónak egy-egy rövid elemmel (szó, szintagma) kell válaszolnia. A hosszabb szöveges választ igénylő feladatok bővebb kifejtést (egy teljes mondat, felsorolás), illetve esszé típusú választ (több mondatból álló, összefüggő szöveg megalkotása) igényelnek a diáktól. Ez a feladattípus a tudás bonyolultabb összetevőinek a mérésére is alkalmas.


27

táblázatkitöltős feladat volt. Ezek gyakorlására azért is fontos lenne időt szánni, mert a középés emelt szintű írásbeli érettségi vizsgán ilyen típusú feladatokkal találkozhatnak. Ugyanakkor a legjobb eredmények is itt születtek, a 10. és 12. feladatnál 90% fölötti a jó megoldások száma. Ezt a teljesítményt még az sem kisebbíti, hogy mindkét feladat információkeresés volt, és az egyik az összteljesítmény szempontjából is kimagaslóan jó eredményt hozott, hiszen a szakiskolások körében is az első helyen végzett 64%-kal. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a gimnáziumokba kerülő tanulók a szövegértési kompetencia bizonyos fokát már elérték, az egyszerűbb gondolkodási műveletek többségük számára nem jelentenek problémát, viszont a szövegalkotásra és a bonyolultabb, összetettebb gondolkodási műveleteket igénylő feladatok gyakorlására, ezen műveletek fejlesztésére náluk is szükség van. 6. táblázat. A szövegértés-szövegalkotás teljesítményeke feladatonként és iskolatípusonként Feladat

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

1.

42%

23%

25%

20%

12%

16%

2.

62%

24%

48%

26%

31%

25%

3.

58%

40%

32%

40%

12%

27%

4.

59%

49%

53%

50%

44%

50%

5.

87%

24%

74%

35%

57%

41%

6.

73%

35%

54%

40%

30%

37%

7.

60%

31%

40%

34%

19%

27%

8.

73%

45%

52%

50%

24%

43%

9.

82%

38%

62%

48%

33%

47%

10.

91%

22%

82%

32%

59%

44%

11.

69%

22%

54%

29%

29%

30%

12.

93%

25%

86%

35%

64%

48%

13.

85%

27%

78%

32%

60%

40%

14.

78%

27%

61%

33%

41%

33%

15.

63%

44%

34%

42%

16%

31%

16.

43%

34%

21%

28%

5%

14%

17.

67%

38%

38%

40%

17%

29%

Összteljesítmény

64%

15%

47%

16%

28%

15%

A szakközépiskolák átlaga adja az összteljesítmény átlagát a 47%-kal. Náluk már vannak alacsony megoldottságú feladatok, mint például a 16. és az 1. – hasonlóan a gimnáziumokhoz –, de 20% alá egyik esetben sem kerültek. Ez persze nem ad okot az elégedettségre, az viszont igen, hogy két feladatnál is 80% fölött teljesítettek, a legjobb eredménnyel (86%, 12. feladat) megközelítik a gimnáziumokat. Ahogy a legalacsonyabb teljesítményt, úgy a legmagasabbat is ugyanazoknál a feladatoknál érték el, amelyeknél a gimnáziumok.


28

A szakiskolák átlagteljesítménye 28%, ami 19 százalékponttal marad el az összteljesítmény átlagától. Ez nagyon gyenge eredmény. A 16. feladatot 5%-ra, az 1.-t és a 3.-at 12%-ra teljesítették. A legjobb eredményt 64%-kal a 12. feladatnál érték el, ezen kívül még 3 feladatnál kerültek 50% fölé. Ebben az iskolatípusban kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni a kompetenciák fejlesztésére, mivel a mérés szerint a szakiskolába kerülő tanulók többsége nem képes egy írott szöveget értelmezni vagy egy írásban adott utasítás szerint feladatot elvégezni még az információkeresés szintjén sem.

2.3.

Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban

2.3.1. A matematikaeredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Az iskolatípus szerinti bontás a korábbi éveken tapasztaltakkal összhangban a szakközépiskolai tanulók átlagával közel azonos fővárosi átlagot mutat (9. ábra). A gimnáziumi tanulók matematika-teljesítménye ettől egy szórásnyival magasabban, a szakiskolásoké ettől alacsonyabban helyezkedik el. Nem tapasztalható változás abban a vonatkozásban sem, hogy a gimnazista tanulók iskolánkénti teljesítményértékei között szélsőséges különbségek tapasztalhatók (9. ábra): a legjobb és a leggyengébb teljesítményt nyújtott iskolák között több mint háromszórásnyi, 307 pont a különbség. Iskolai átlag

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Standard átlag

700 650 600

Standardpont

550 500 450 400 350

300 250 200

9. ábra. A középiskolák tanulóinak matematika teljesítménye képzéstípusonkénti bontásban


29

A szakközépiskolák esetén a legmagasabb és legalacsonyabb teljesítményt elért iskolák közötti különbség 169 pont, majdnem kétszerese az előző évi bemeneti mérés során tapasztaltaknak. A szakiskolai tanulók iskolánkénti teljesítmény-eltérésének mértéke a legalacsonyabb a három képzéstípus közül, 133 pont, amely azonban így is többszöröse az előző éviének. 2.3.2. A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Szövegértés-szövegalkotás területén kis mértékben elmarad a szakközépiskolai átlag az évfolyam átlagától (10. ábra). Szemben a matematika esetében tapasztaltakkal, a gimnáziumi átlag kisebb mértékben tér el pozitív irányban ettől, mint a szakiskolai átlag negatív irányú eltérése. A gimnáziumi osztályok esetén a legmagasabb és a legalacsonyabb eredményt elért iskolák közötti különbség több mint két és félszórásnyi, ami igen nagy képességekbeli különbségeket jelöl. A szakközépiskolák teljesítményei közötti különbségek ennél kisebbek180 pont, s a szakiskolai teljesítmények mutatják a legszűkebb terjedelmet (135 pont). Iskolai átlag

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Standard átlag

700 650 600

Standardpont

550 500 450 400 350

300 250 200

10. ábra. A középiskolák tanulóinak szövegértés-szövegalkotás teljesítménye képzéstípusonkénti bontásban


30

3. Háttértényezők A tanulói bemeneti teljesítmények önmagukban, osztályonként, de még iskolai szinten összesítve sem biztosítanak elég pontos összehasonlítási alapot, így érdemes megvizsgálni azt is, milyen, iskolán kívüli tényezők befolyásolják azokat, hogy az iskola és annak egyes osztályai esetében ezen összetevők ismeretében gondoskodni lehessen a negatív befolyásoló tényezők hatását gyengíteni vagy semlegesíteni képes intézkedések bevezetéséről, a leginkább megfelelő módszerek bevezetéséről és alkalmazásáról. A tanuló lakóhelye és az általános iskolája A korábbi évekkel ellentétben jelen vizsgálat arányában nem jelentős, azonban mégis szignifikáns különbséget talált a tanulók teljesítményértékei és lakóhelyük között. A fővárosi tanulók matematikateljesítménye 10, szövegértés-szövegalkotás terén elért eredménye pedig közel 10 standardponttal jobb, mint vidéki osztálytársaiké. Ez a különbség a gimnazisták esetén csak matematikából érvényes. A jelenség okai között találjuk a különböző településeken levő általános iskolák végzettjeinek eredményei közötti szignifikáns különbséget: a fővárosi általános iskolák végzettjeinek matematikateljesítménye 18, szövegértés terén elért eredménye pedig közel 16 standardponttal jobb, mint vidéki osztálytársaiké. Matematikából e szempont szerint vizsgálva 29 pontnyi a különbség a fővárosi gimnazisták javára. Mindkét területen jelentős (matematikából 11, szövegértésből 16 pontnyi) mértékben jobb a fővárosi általános iskolából érkezett szakiskolai tanulók teljesítménye. A fővárosi általános iskolákból érkezett tanulók között igen jelentős eltérések tapasztalhatók abban a vonatkozásban, melyik kerületben található az iskola. Bár más, nem fővárosi fenntartású közoktatási intézményekben is teljesíthetik az általános iskolát végzettek tankötelezettségüket, vélhetőleg a nem fővárosi fenntartású iskolák kínálata is belejátszik abba, mely kerületekből érkezett tanulók milyen eredményt értek el a bemeneti mérésen. Mindkét vizsgált területen magas teljesítményt mutatnak a XXIII., XXI. és a XI. kerületi általános iskolákba járt tanulók, míg a VI. és a VIII. kerületben általános iskolába járt tanulók alacsony eredményét vélhetőleg nem elsősorban az oktatás színvonala, hanem sokkal inkább a középfok kontraszelektivitása magyarázza. A tanulmányi eredmény


31

A kilencedik évfolyam tanulóinak matematikateljesítménye az általános iskolai szorgalomosztályzatukkal mutat kimutatható együttjárást, amelynek mértéke nagyjából éppolyan gyenge, mint a magatartás-és szorgalomosztályzat és a szövegértés közötti összefüggés. Az általános iskola 8. évfolyamának végén elért tanulmányi átlageredmények iskolatípus szerinti bontását a 11. ábra mutatja.

11. ábra. A tanulók 8. évfolyamos tanulmányi eredmények szerinti eloszlása iskolatípusonként

Iskolatípusonként két kategória dominanciája jellemzi a tanulók megoszlását: 80% feletti arányban a gimnazisták a fölső kettő, a szakközépiskolai tanulók a középső kettő, a szakiskolai tanulók pedig az alsó két kategóriában találhatók, ezen belül több mint kétharmaduk a közepes kategóriában van. Az adatszolgáltatás hitelességét támasztja alá, hogy e mutató és a teljesítmények között erős az összefüggés. A szakiskolai tanulók matematikateljesítményei között az általános iskolai tanulmányi átlag kategóriái szerinti bontásban nem tapasztalható nagy különbség, a szövegértés-átlageredmények már nagyobb különbségeket mutatnak a kategóriák között. A szakközépiskolások teljesítményátlagai között félszórásnyi különbség mutatkozik a fölső 3 kategória tanulói között, míg a gimnazistáknál a különbségek még ennél is drámaibb mértékűek, kétharmad és négyötöd szórásnyi között változnak. A szakiskolai tanulók esetében tapasztalt relatív homogenitás a fejlesztés speciális módszereinek egyöntetűbb voltát is mintegy előrevetíti, a nagy különbségek a szakközépiskolai és gimnazista tanulók teljesítményátlaga között széles spektrumú, gazdag és változatos módszertani eszköztár alkalmazásképes ismeretét követeli meg a pedagógusoktól. A saját teljesítménnyel való elégedettség A saját teljesítménnyel való elégedettség iskolatípusonkénti bontását a 12. ábra mutatja.


32

12. ábra. A saját teljesítménnyel való elégedettség iskolatípusonkénti alakulása

A fejlesztő beavatkozás iránt felmerülő igényt jelzi az alacsonyabb teljesítményértékekhez egyre nagyobb arányban társuló azokkal való elégedetlenség: a tanulás tanulásában leginkább hátránnyal birkózó szakiskolások több mint egyharmada igényelne ebben segítséget. A végzettség- és pályacél A végzettségcél erősen befolyásolja a tanulás iránti attitűdöt. A szakközépiskolások és a gimnazisták között ennek mértéke közel azonos, a szakiskolások esetében azonban lényegesen kevésbé képes az előrevetíthető lehetőségek szűk volta miatt ez a mutató a teljesítményből jelentős részt megmagyarázni. Az ipari-műszaki pályák háromszor olyan nagy arányban vonzóak a szakiskolai tanulók számára, mint a gimnazistákéra, s a legalacsonyabb teljesítményértékekkel is párosulnak (12. ábra), pedig az e területhez tartozó szakmák esetén is elengedhetetlen lesz az önképzésre is alapozó élethosszig tartó tanulás. Az informatikával kapcsolatos szakmák a szakközépiskolások negyede számára jelenetnek reális lehetőséget, s az átlagnál magasabb matematikateljesítmények is párosulnak hozzá. Összességében ugyanilyen népszerű a kereskedelem, a szakközépiskolások ötöde, a szakiskolások negyede számára lehet leendő szakmájuk, s ugyanilyen arányban fejezték ki döntésképtelenségüket a tanulók, akik közül a gimnazisták a közel egyharmadnyi aránnyal emelkednek ki. Viszonylag magas az emberekkel való foglalkozás népszerűsége mindhárom képzéstípusban, s ez az átlagnál magasabb szövegértés-teljesítménnyel is jár. A legkevésbé vonzó iskolatípustól függetlenül a hivatali munka, s a népszerűségi lista utolsó előtti helyezettje a szellemi, alkotó szakmák köre, amely főleg a gimnazisták számára bír vonzerővel, s amihez kiemelkedő teljesítményértékek párosulnak.


33

13. ábra Az egyes szakmák iránti érdeklődés és a teljesítmények összefüggése

A másnapi készülés időmennyisége Az iskolai teljesítményhez való saját hozzájárulás egyik mutatója a másnapi órákra való készülés időmennyisége. A mérésben részt vett tanulók negyede számára ez egy óránál is kevesebb, ami alacsonyabb teljesítményértékekben vissza is tükröződik (14. ábra).

14. ábra A másnapi készülés időmennyisége és a teljesítmények összefüggése

Az átlag körüli matematika- és szövegértés-teljesítménnyel rendelkező tanulók egy-két órát készülnek, s ők a vizsgált minta több mint felét, szakközépiskolában majdnem a kétharmadát teszik ki. Átlag feletti teljesítményeredményeket érnek el a két-három órát készülők, akik között a gimnazisták aránya a legnagyobb. Összességében alacsony a három óránál többet tanulók aránya, akiknek az esetében a ráfordított időmennyiség is csak átlagos teljesítmény elérését eredményezi: a tanulási technikák fejlesztésére náluk van a legnagyobb szükség.


34

Önfejlesztés A szabadidőből nyelvtanulásra, olvasásra illetve számítógépezésre fordított időmennyiség hatása szintén nyomon követető a teljesítményekben. Heti két-három órányit vagy annál többet jószerével csak a gimnazisták fordítnak nyelvtanulásra, ez a tevékenység azonban az átlagosnál magasabb teljesítményben kamatozik, és összefüggése a három tevékenység közül a legerősebb a két vizsgált terület eredményeivel. Az olvasásra fordított idő arányában a gimnazisták és a szakközépiskolások értékei megegyeznek, s alig maradnak el mögöttük a szakiskolások. Az átlag feletti teljesítményértékekhez heti két-három óra olvasás társul, ám az igazán kiugró teljesítményt a gimnazisták egynegyede heti három óránál is több olvasással is segíti elő. Bár az eredményekkel való összefüggése megállapítható, a teljesítmények között nem jelent jelentős ugrást az internetezéssel eltöltött idő; nyilvánvalóan nem pusztán a tevékenység fejlesztő hatásának elmaradása okozza a jelentősebben alacsony teljesítményt azoknak a tanulóknak az esetében, akik egyáltalán nem jutnak számítógépközelbe, és akik között majdnem ötször annyi a szakiskolás, mint a gimnazista. A kultúrkincsekhez való hozzáférés A kultúrkincsekhez való hozzáférés mutatóiként tartjuk nyilván, milyen gyakran érintkezik azokkal a tanuló. A könyvtár-, színház-, mozi- és múzeumlátogatás gyakorisága egyaránt a tanulói teljesítménykülönbségekben megmutatkozó tényező. A mozilátogatástól eltekintve, a szakiskolai tanulók általában olyan arányban nem vettek részt ebben a tevékenységben egy alkalommal sem az elmúlt tanévben, amilyen arányban a gimnazisták többször is lehetőségük nyílt erre. A családban található könyvek számának iskolatípusonkénti megoszlását mutatja az 15. ábra. Jellemzően általában körülbelül 300 kötetnyire becsülhető egy-egy család könyvállománya, és ez az a mennyiség, amely mellett az átlagos tanulói teljesítményt is találjuk. A családi könyvtár számosságának nagysága erősebb összefüggést mutat a matematikateljesítménynyel, mint a szövegértésével a jelen évi vizsgált mintán.


35

15. ábra A családban található könyvek számának iskolatípusonkénti megoszlása

A szülők iskolázottsága A legerősebb külső befolyásoló tényezőként tartjuk számon a szülők iskolai végzettségét. Jelen vizsgálat során is tapasztaltuk, hogy az édesapa iskolázottsági fokával erősebben korrelál a tanuló matematikateljesítménye, az édesanyáéval pedig a szövegértés, a legalább érettségivel rendelkező szülők gyermekei már az átlag felett teljesítenek. A különböző iskolatípusba járó tanulók szüleinek végzettség szerinti megoszlását mutatja a 16. ábra.

16. ábra. A szülők iskolázottságának iskolatípusonkénti megoszlása

A tanuló családjának mérete nem önmagában hat a teljesítményre, hanem áttételesen, azok mutatók mentén, melyek adott esetben a több generáció, vagy a kiterjedt család együtt élésével együtt járnak, s adott esetben épp a zavartalan tanulást nehezítik meg, vagy az erőfor-


36

rások szűkösségével nehezítik az esélyegyenlőséget. A vizsgált mintában a hat főnél nagyobb családban élő tanulók teljesítménye már jellemzően átlag alatti mindkét területen. A család szociális státusa Szintén erős családmutató képezhető a család szociális státusát vizsgáló állításokra adott válaszokból. A munkanélküliség jelenléte a családban, a nevelési segély, az ingyenes tankönyvre és étkezésre való jogosultság mentén megoszló teljesítmények minden egyes esetben szignifikáns eltérést mutatnak. A matematikateljesítményre ezek a tényezők rendre erősebb negatív hatással vannak, mint a szövegértésre. A családi vagyontárgyak A családi vagyontárgyak közül lexikon, szótár, előfizetett lap, autó, internet-hozzáférés és a tanuló saját könyvekkel való rendelkezése mutatott jelentős befolyásoló erőt a tanulói teljesítményekkel. A várakozásokkal szemben jelentősen gyengeült – vélhetőleg az elterjedtsége miatt – a család közös számítógépe, a tanulói saját íróasztala és a mobiltelefonja meglétének magyarázóereje. Ezen minta esetében tapasztaltuk először, hogy negatív hatás mutatkozott a tanuló saját televíziója illetve saját számítógépe és a teljesítménye között, ami ezen eszközökre fordított idő és a másnapi készülés hatékonysága közötti kapcsolat eredménye is lehet. Motiváció A tanulók motiváltsága, az iskolai klíma már nem a külső befolyásoló tényezők közé sorolandó, ezek a nevelési-oktatási intézmény közvetlen hatásai. A tanulóktól azt kértük, skálán jelezzék, mennyire jellemzőek rájuk az egyes állítások. A válaszokból faktoranalízissel 4 motivációs összetevőt kaptunk. A teljesítményorientáltság a külsőleg és belsőleg is motivált, a szülői-családi, valamint az iskolai értékrendet is elfogadó tanulókat jellemzi, akik a pályaképük szempontjából belátják, szükség van teljesítményük állandó magas szinten tartására. Azok a tanulók, akikre a társas elsajátítás a jellemző, főleg a kisebb-nagyobb közösségen belül érzik jól magukat, fontos számukra a társaikkal való kommunikáció, interakció, a közös munkát kísérő közösen megélt siker. Az erős feladattartással rendelkező tanulók számára a kihívást a megoldandó probléma okozza, ebben szívesen mélyednek el, próbálnak ki egyéni megoldási lehetőségeket. A bátortalan tanulók régtől hordozott kudarcélményeik miatt nem szívesen fognak ismeretlen feladatokhoz, és főleg nem társaik jelenlétében; nem is kedvelik a kortársaik társaságát. A faktorok értékeit az 7. táblázat részletezi.


37

7. táblázat. Motivációfaktorok és értékeik iskolatípus szerinti bontásban Teljesítményorientáltság Társas elsajátítás Feladattartás Önbizalomhiány

Gimnázium 32,56 39,14 11,61 7,82

Szakközépiskola 31,58 37,73 10,94 8,19

Szakiskola 28,82 35,91 10,24 8,81

A teljesítményre pozitívan ható kategóriákban jellemzően csökkenést tapasztalunk a gimnazista tanulók felől a szakiskolások irányába, míg ez a tendencia megfordul az önbizalomhiány kategória esetén, ahol enyhe növekedés tapasztalható. Mindegyik faktorkategória mindkét vizsgált kompetenciaterülettel szignifikáns összefüggést mutat. A legerősebb az öszszefüggés a feladattartás és a matematikateljesítmény között, ennél kicsit gyengébb az önbizalomhiány negatívan befolyásoló ereje, a szövegértés-eredményekkel összefügg a feladattartás és a teljesítményorientáltság. Neveltségvizsgálat A tanulók neveltségét valószerű szituációkban felkínált lehetőségek közötti választással, illetve akár saját döntésopció megfogalmazásának lehetőségével vizsgáltuk. A szituációk mindegyike a tanuló természetes közegében, osztálytársai, családja körében zajlik, és minden egyes rövid helyzetleírás etikai dilemmát tartalmaz, melyben akárhogyan dönt a tanuló, értékrend-ütközéssel jár a választása. A jogtalan előnyhöz jutás, ha annak tétje van (kudarckerülés), a tanulók harmada számára elfogadható lehetőség, míg ha ugyanez csak pillanatnyi elsőbbséghez vezet (informáltság), már csak ötödük számára fontos. Az osztálytárs, barát iránti lojalitás mértékét befolyásolja, milyen szituációban kell kiállni mellette. Meglepően magas arányban, a válaszadók több mint fele vállal cinkosságot a barátjával, ha az jogtalan anyagi haszonnal jár a lelepleződés veszélye nélkül, ha azonban a barát melletti kitartás más indokolatlan megvádolásával jár, már csak a válaszadók ötöde tart ki barátja mellett. Az osztálytárs iskolán kívüli viselkedése szolidaritással tölti el a tanulók több mint harmadát még abban az esetben is, ha társukat vélhetőleg szer hatása alatt látták iskolán kívül tanítási időben. Magát a felajánlott drogot azonban a tanulók több mint 90%-a nem fogadná el. Az erőszakkal való fenyegetettség a tanulók negyedét képes lenne rábírni arra, hogy anyagi tehertételnek tegye ki magát és osztálytársait, ám a csoportosan elkövetett verbális bántalmazásban csak 7%-uk venne maga is részt, 88%-uk elutasítja az osztálytárs ugratását.


38

Az osztállyal szemben nem tisztességesen viselkedő tanár ellenében a tanulók kétharmada vállalna szolidaritást az osztálytársával és beszélné rá őt az elviselt méltánytalanság ellenére is a közösségben maradásra. A családi értékrend tiszteletben tartása a tanulók körülbelül fele számára magától értetődő. A házibuli helyett a vidéki rokonlátogatásra ilyen arányban mennének, s még ennél is nagyobb arányban fogadnák el, ha szüleik a divat követése érdekében nem vállalnak újabb anyagi terheket. Ezzel szemben osztályközösségi szinten a családon belüli problémákról majdnem a tanulók kétharmada nyíltan mer és tud beszélni és a kapcsolati konfliktust a tanulók több mint négyötöde haladéktalanul rendezné.


39

4. Javaslatok, a tapasztalatok összegzése, reflektálás a mérés kiinduló hipotéziseire, a mért terület fejlesztése céljából célirányos javaslatok megfogalmazása 4.1.

A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasztott megállapítások

4.1.1. A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások Matematikából a három iskolatípusba tartozó osztályok teljesítményének jelentősen különböző átlageredményei (lásd 6. sz. melléklet 3.a táblázat) azt mutatják, hogy a szakiskolák és a vegyes képzéstípusú intézmények esetén már a bemenetkor megfontolandó a felzárkóztatást, tematikus ismétlést szem előtt tartó intézkedési terv elkészítése. A fővárosi átlagtól való jelentős, 10 százalékpontot meghaladó elmaradás indokolja ezt. A mérés tanulságai alapján mindenekelőtt a tantervi szempontokra hívjuk fel a figyelmet. Szükségesnek látszik az általános iskolai és a középiskolai tananyag, illetve a tantervi követelmények átgondolása, átszervezése, átütemezése a többség számára való megtaníthatóság, elsajátíthatóság szempontjából. A pedagógiai programoknak már a kompetenciaalapú tanterveket kell tartalmazniuk. Ezek alapján újra kell gondolni, és ki kell dolgozni az iskola kompetenciaalapú tanmeneteit is matematikából. Az általános iskola ugyanis azoknál a tanulóknál alapozza meg a középiskolai matematikai nevelés feltételeit, akiknek a többsége a gimnáziumi osztályokban jelenik meg. A szakközépiskolai tanulók ettől jelentősen lemaradnak, a szakiskolai osztályok tanulói pedig a minimális alapokkal sem rendelkeznek. Ezt messzemenően ajánljuk figyelembe venni a kilencedikes tanmenetek megalkotásakor. A felmérés azt mutatta, hogy az általános iskolai matematikai oktatás egyre sikeresebben fejleszti a kombinatorikus gondolkodást, valamint megbízhatóan jó a tanulók teljesítménye a leíró statisztikai feladat megoldásában is. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel párhuzamosan romlik a számolási készség, valamint a hozzárendelések és összefüggések készségszintű felismerése, alkalmazása. Az e témákban elért nyugtalanítóan gyenge eredmény viszont nemcsak a matematikában lesz a továbbhaladás akadálya, hanem kudarcok sorozatát vetíti előre mindazon tantárgyakban, amelyek jelentősen támaszkodnak a matematikai előismeretekre. A középiskolában nagy arányban megjelenő gyenge előképzettségű tanulók fejlesztése pedagógiai és szaktárgyi szempontból egyaránt állandó szaktanári jelenlétet, a diákok egyéni


40

haladási tempóját figyelembe vevő differenciált munka biztosítását igényli. Ezt nagy létszámú csoportokban nem lehet megvalósítani, feltétlenül csoportbontásokra van szükség. A gyenge munkafegyelmű, tanulásban alulmotivált diákok esetében a rendszeres visszajelzés, számonkérés elengedhetetlen. A kis egységekben megfogalmazott, így teljesíthető követelmények megadhatják a siker lehetőségét, az értelmes tanulás örömét. Ezek a tények arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai oktatás folyamán különböző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek, szaktanárnak, annak ellenére, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes kimeneti követelményekre kell felkészíteniük tanítványaikat. Komoly aggodalomra ad okot, például, hogy – mint azt már említettük – az alapvető számolási feladatokban a szakközépiskolások és a szakiskolai tanulók jelentős hányada sikertelen. Azt pedig külön ki kell emelnünk, hogy a társtudományokban leggyakrabban alkalmazott matematikai háttérismeretre, a százalékszámításra, az arány fogalmának és az elsőfokú egyenletek megoldásának ismeretére is csak a gimnáziumi tanulóknál lehet számítani. Mint azt az egyes feladatok kapcsán jeleztük, a szakközépiskolások tudása e területeken esetleges volt, a szakiskolai tanulók pedig teljes tájékozatlanságot mutattak. Mivel ez a tény a többi tantárgyban való sikertelen teljesítést is prognosztizálja, feltétlenül szükségesnek látszik a matematikai alapismeretek biztos elsajátíttatását és megszilárdítását célzó, esetleg a tanuló órarendjébe iktatható felzárkóztatás tartása. A rendelkezésre álló feladatgyűjtemények, segédkönyvek bőséges anyaggal szolgálnak a gyakorlásra. Azokban az iskolákban vagy osztályokban, ahol a fővárosi átlagtól és az iskolatípus átlagától jelentősen gyengébb eredmények születtek, reálisan szembe kell nézni a helyzettel, és a középiskolai matematikai nevelést ennek tudatában kell megtervezni. Mivel a bemeneti mérés reprezentatív volta azt is jelenti, hogy a dolgozatok jelentős része az iskolában marad, ezek eredményei segíthetik a csoportok kialakítását még azt megelőzően, hogy az iskola viszszakapná a mintában részvevők dolgozatait. Javasoljuk a tematikus ismétlést, és mindenekelőtt a csoportbontást. Az iskolai és osztályeredmények ismeretében már a második félévtől lehetséges lenne a képességszintek figyelembevételével kialakított, osztályokon átívelő csoportbontás is, természetesen biztosítva az átjárhatóságot is. Ez az órarend szervezésében és a szakos ellátottságban a kilencedik évfolyamon kezdeti nehézségeket jelenthet, amelyek azonban a szintre hozást követően, már a tizedik évfolyamon jelentősen csökkennek.


41

Mivel az egyes iskolák a várható felhasználói körnek megfelelően tervezhetik meg pedagógiai programjukat, ezen belül a mért műveltségterületek szaktárgyi programjait is, világosan látni kell, hogy az igényes tanítási-tanulási folyamatok megvalósításán munkálkodhatnak-e, vagy inkább a hiányok pótlása, a felzárkóztatás, esetleg mindkét terület kerül a figyelem középpontjába. Az induló helyzet reális felismerésén túl a tanítási-tanulási folyamatnak ezért nagyon fontos induló mozzanata a tapasztaltakat figyelembe vevő munkaközösségi és szaktanári tervező munka. Az alkalmazott szakmódszertani eljárások közül az aktív egyéni vagy kis csoportos tanulói tevékenységre alapozó feldolgozásra, a sokoldalú szemléltetés és a differenciálás szükségességére hívjuk fel a figyelmet. A mérési eredmények azt is jelzik, hogy a tanulók többsége nem rendelkezik a tudás megszerzéséhez szükséges technikákkal. különösen nagy gondot jelent a folyamatos, rendszeres tanulás hiánya, ami a mért műveltségterületek jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres haladásnak. A gyenge munkafegyelmű, tanulásban alulmotivált diákok esetében a rendszeres visszajelzés, számonkérés elengedhetetlen. A kis egységekben megfogalmazott, így teljesíthető követelmények megadhatják a siker lehetőségét, az értelmes tanulás örömét. A szaktárgyi pedagógiai iskolai tevékenységek megtervezésében, a vélhetően hatékony módszerek megválasztásában javasoljuk a matematika szaktanácsadók segítségének igénybevételét. 4.1.2. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások Az olvasott szöveg megértésének képessége tantárgyközi kompetencia, nem köthető kizárólagosan egyetlen tantárgyhoz, műveltségi területhez sem. A tanítási-tanulási folyamat bármelyik szakaszán felmerül a kérdés, hogy a tanulói teljesítményekben milyen mértékben jelenik meg a feladatok szövegének értelmezési szintje, hiszen mint az elemzésben már utaltam rá, kimagaslóan sok volt a feladatok, utasítások szövegének pontatlan, figyelmetlen értelmezéséből származó rossz válasz.. Ezért szakterülettől független, általános pedagógiai feladatként jelenik meg a szövegértési kompetencia fejlesztése, és nem utalhatjuk kizárólag a magyar nyelv és irodalom tanárának hatáskörébe. Mint ahogy arra már a tavalyi mérés elemzésénél is utaltam, továbbra is fontos, hogy gyakorlásnál ne csak szépirodalmi, elbeszélő jellegű, hanem más területekről származó, magyarázó és dokumentum típusú szövegekkel is dolgozzunk, illetve gyakoroltatni kell az utasítások szövegének értelmezését is. Azt is fontosnak tartom, hogy a szövegértés kompetenciájának fejlesztését segítő módszertani pedagógustovábbképzéseken ne csak magyar szakos pedagógusok, hanem minden más műveltségi területen oktató tanárok is részt vegyenek. A pedagógusok módszertani kultúráját ugyanis hozzá Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

42

kell igazítani a képességfejlesztés igényeihez. A tavalyi elemzésben már utaltam arra, hogy a nemzetközi mérések tanúsága szerint az általános iskola felső tagozatán a képességfejlesztés területén mulasztás történik, ezért a középiskolákban tanító pedagógusoknak tisztában kell lenniük az e korosztály fejlesztését szolgáló módszerekkel, ha hatékonyan kívánják a felzárkóztatás feladatát megoldani. Nem változott az a tendencia, hogy sok esetben a középiskolába bekerülő diák nem tud értő módon olvasni, vagy helytelen írásszokásai miatt olvashatatlan az írása (ez utóbbira mostani mérésünk is több bizonyítékkal szolgál). Ilyenkor továbbra is a középiskolai tanárnak kell az okokat megkeresnie, és javítania a hibákat, tehát előnyös, ha ismeri a készségek hierarchikus rendszerét, ha tud diagnosztizálni. Ezért hasznos ismerni a kompetenciafejlesztés módszereit az ábécétől az érettségiig13. Az eredmények javítása érdekében a tanítási-tanulási folyamat reformszemléletű megújítására van szükség. A pedagógusoknak minél szélesebb körben meg kellene ismerniük a reformpedagógiai irányzatok, alternatív oktatási-nevelési kezdeményezések elemeit. A sikerhez elengedhetetlen, hogy a pedagógusok motiváltságot érezzenek a továbbképzéseken való részvételre, az új módszerek megismerésére és alkalmazására, amit különböző pályázatok is támogatnak. Tavalyi elemzésemben említettem néhány módszert, amelyekre most ismételten szeretném felhívni a figyelmet. A munka világában ma már egyre ismertebb a projekttervezés és projektvégrehajtás fogalma. A projektpedagógia olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység vagy probléma áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének, a képességek fejlesztésének folyamatára helyezi. Ide tartozik a projekt- vagy témahét fogalma is. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli, a megismerés fő forrásává a tanuló tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A tevékenység-központúság biztosítása a közös tanítási-tanulási folyamatban speciális módszertani eszköztár meglétét feltételezi a pedagógus részéről. Ennek a speciális módszertani eszköztárnak, közte a csoportmunka módszerének a megismerése és alkalmazása lehet a fejlesztés egyik útja14. A csoportmunka és a páros munka (nem összetévesztendő a csoportos jellegű egyéni tevékenységgel!) módszere fokozottan biztosítja a tevékenység-központúságot, és biztosítja a feladat érdekességét, különlegességét, összetettségét, újszerűségét, ami a figyelem fenntartásának fontos eszköze. A figyelem lehetőséget biztosít az információk szelektálására, felvételére és feldolgozására, így alapfeltétele egy szöveg információi megértésének. A mérőlapok 13 14

Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig (Trezor Kiadó, Budapest, 2001.) Merényi-Szabó-Takács szerk.:101 ötlet innovatív tanároknak (Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest, 2006.)


43

feladatainak többsége úgy ellenőrzi a szöveg megértését, hogy információkra kérdez rá, fontos tehát a figyelem fejlesztése, minél hosszabb ideig tartó, minél nagyobb terjedelmű és minél intenzívebb ébren tartása. A tanulás aktívvá tételével, érdekes, változatos, játékos feladatok kitalálásával a csoportmunka keretein belül a figyelem eredményesen fejleszthető 15. A csoportmunka kiválóan alkalmas a tanórai differenciálásra, vagyis az egyéni különbségek figyelembe vételére, az egyénre szabott fejlesztésre. A szövegértés képessége szoros összefüggésben van a szövegalkotási kompetenciákkal. A mérőlapon többször kértük, hogy a tanuló egy mondatban vagy összefüggő mondatokban válaszoljon a kérdésre. A helyes szövegalkotásnak egyik alapvető feltétele a szókincs fejlesztése, amelynek két nagy területe van: a szókincs gyarapítása és a már ismert vagy használt szavak jelentésének tisztázása, pontosítása. Ez utóbbi alapfeltétele a szöveg megértésének, hiszen a szavak jelentésének ismerete nélkül a szövegegészt sem érhetjük meg. Ezért fontos a tanulók aktív és passzív szókészletének mindennapos karban tartása, amelyhez szintén több módszer áll a pedagógusok rendelkezésére. A szövegértés összetett gondolkodási folyamat, melynek feltétele a tanuló már meglévő tudása, a hosszú távú memóriában tárolt tudásstruktúrája. Ezért fontos a tanítási órán az előkészítés, melynek során felfrissítjük az új dolgok megértéséhez szükséges tudást. Ehhez jól megtervezett kérdések kellenek. Ezek a kérdések biztosítják a megértés fejlesztését, ugyanakkor a tanulókat is irányítják a válaszadásban, a szövegben való eligazodásban.16 Ezért nagyon fontos a tanárok kérdezési kultúrájának javítása, fejlesztése. Léteznek már több műveltségi területre olyan kompetencia alapú oktatási programok, programcsomagok, amelyek néhány oktatási intézményben bevezetésre kerültek, és a mindennapi oktatási gyakorlat részévé váltak. Ezeknek megismerése sok új ötlettel gazdagíthatja a pedagógusok módszertani készletét.

15 16

Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig (Trezor Kiadó, Budapest, 2001.) u.a.


44

5. Mellékletek: iskolasoros adatok 5.1. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértés-szövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 5.3. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján 5.4. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján


45

5.5.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 0

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola Eötvös József Gimnázium Madách Imre Gimnázium Veres Pálné Gimnázium Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Kossuth Lajos Gimnázium Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Kölcsey Ferenc Gimnázium Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza Vörösmarty Mihály Gimnázium Petőfi Sándor Gimnázium Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Ny Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépi Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Széchenyi István Gimnázium Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Budai Középiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközé Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Sz Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Szabómester Szakképző Iskola

100

200

300

400

500

600

700

800

745 702 679 676 655 626 601 600 596 581 581 575 572 568 567 558 554 550 544 543 539 534 532 526 526 524 522 517 516 515 512 512 511 503 502 499 494 494 492 485 481 479 476 472 Fővárosi 469 469 standard 468 468 átlag: 500 466 465 464 462 462 460 457 456 455 454 451 448 448 447 445 444 443 441 441 438 438 436 435 434 431 431 429 428 427 421 420 419 417 396 392

Gimnázium - matematika

0

100

200

300

400

500

600

700

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola

745

Eötvös József Gimnázium

702

Madách Imre Gimnázium

679

Veres Pálné Gimnázium

676

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

655

Kossuth Lajos Gimnázium

626

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

601

Kölcsey Ferenc Gimnázium

600

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola

581

Vörösmarty Mihály Gimnázium

554

Petőfi Sándor Gimnázium

550

Budai Középiskola

547

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

544

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

523

Széchenyi István Gimnázium

515

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko

503

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno

502

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G


800

Gimnáziumi átlag: 592

485 470 438

47

Szakközépiskola – matematika

0

100

200

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Ny Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépi Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis Budai Középiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközé Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Sz Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis


300

400

500

600

700

800

596 581 575 572 568 567 558 550 543 539 534 528 526 526 522 517 516 512 511 500 499 496 494 Szakkö494 494 zépiskolai 492 átlag: 493 487 484 484 482 480 479 479 476 475 475 472 469 465 464 463 462 462 461 460 457 457 455 455 453 452 448 448 445 444 443 436 435 435 433 430 429 427

48

Szakiskola – matematika 0

100

200

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola Szabómester Szakképző Iskola Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki


300

400

500

600

700

800

499 439 437 436 436 431 431 431 430 420 419 418 416 411 409 409 408 406 397 396 396 392 389 385 384 384 383 366

Szakiskolai átlag: 415

49

5.6.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértés-szövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 0

100

200

300

Eötvös József Gimnázium Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola Veres Pálné Gimnázium Madách Imre Gimnázium Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Kölcsey Ferenc Gimnázium Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Kossuth Lajos Gimnázium Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg Vörösmarty Mihály Gimnázium Széchenyi István Gimnázium Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Ny Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépi Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Sz Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközé Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Budai Középiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Szabómester Szakképző Iskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

400

500

600

700

800

679 675 649 631 629 616 612 593 577 575 575 575 572 569 561 560 556 555 551 550 546 546 541 541 541 538 537 531 528 528 521 519 518 515 513 508 507 Fővárosi 507 502 standard 500 500 átlag: 500 498 498 495 492 491 490 490 489 488 485 484 479 478 473 471 471 468 467 464 464 463 462 455 448 447 446 446 443 440 437 435 422 422 421 420 400 396 396 389 388 383 350

50

Gimnázium – szövegértés-szövegalkotás

0

100

200

300

400

500

600

700


679

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola

675

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola

649


631


629


616

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

612


593

Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola

577

Kossuth Lajos Gimnázium

575


572


566


560


556


551

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G

550

Budai Középiskola

534

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko

531

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno


800

Gimnáziumi átlag: 590

487 421

51

Szakközépiskola – szövegértés-szövegalkotás

0

100

200

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Ny Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépi Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Sz Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközé Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola Budai Középiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola


300

400

500

600

700

800

575 575 569 569 561 546 546 541 541 538 537 528 528 522 521 519 518 515 513 508 508 508 507 507 507 504 504 502 501 500 Szakkö500 zépiskolai 498 498 átlag: 497 495 492 490 490 490 489 488 483 478 477 476 471 471 470 469 468 465 464 462 462 459 455 455 446 440 440 433 418 396 395

52

Szakiskola – szövegértés-szövegalkotás 0

100

200

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakisko Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Szabómester Szakképző Iskola


300

400

500

486 475 454 454 434 433 421 420 418 413 409 407 403 396 391 386 383 382 380 379 377 376 376 373 359 356 351 350

600

700

800

Szakiskolai átlag: 398

53

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján Iskola neve

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Eötvös József Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

Kódja

5.7.

Szövegértés

Matematika

Iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

136

396

74

440

63

356

60

435

80

479

88

397

46

101

437

88

501

52

379

73

444

80

482

92

409

48

102

500

76

500

76

472

55

472

55

146

546

70

546

70

539

71

539

71

147 103

508 500

58 87

508 500

58 87

462 516

58 79

462 516

58 79

148

502

79

502

79

445

70

445

70

149

471

89

471

89

496

89

496

89

106 150 151

498 555 479

86 64 76

478 522 504

87 51 72

454

73

512 524 447

83 67 64

494 528 475

84 74 65

420

51

152

420

80

433

74

351

71

454

62

457

64

439

48

153 155 156 107 200 104

400 478 528 513 679 448

75 84 65 76 45 99

418 504 528 513

76 79 65 76

376 434

66 73

49 65 60 72

406 431

50 50

80

359

77

51 67 60 72 62 66

430 494 465 526

488

420 469 465 526 702 431

452

66

384

35

108

491

59

507

54

475

60

438

57

457

54

418

54

158

515

61

515

61

517

66

517

66

159

675

47

745

57

160

485

75

490

76

454

62

427

57

435

57

383

39

161

463

94

483

86

380

84

481

89

500

86

396

41

162

464

82

464

82

448

68

448

68

163

541

77

569

68

532

73

550

72

499

64

534 566

679

675

72 65

45

47

486

65

547 523

702

745

72 65

62

57

54

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola

Kódja

Iskola neve

Szövegértés

Matematika


165 166

447 531

89 69

111

575

61

575

167

537

70

137 113 168

495 455 388

115

87

64 113

61

596

537

70

75 72 70

495 455 395

75 72 81

386

467

87

477

90

421

116

561

65

561

65

117

612

51

169

490

65

490

121

519

70

519

138

649

27

649

119

575

75

575

172

569

78

174 120 122 201 140 177 123

521 593 471 629 422 468 489

70 56 87 56 93 88 74

178

488

74

124 125 141

572 616 546

64 49 88

572 616

190

421

75

421

142

389

73

612

403

81

428 503


462 531

427

61

431

75

75

596

75

526

103

526

103

67

455 464 441

70 74 54

455 464 453

70 74 53

437

55

54

457

63

461

64

436

57

567

85

567

85

601

63

65

469

63

469

63

70

479

58

479

58

27

581

58

581

58

75

626

70

626

70 572

77

512

62

443

67

455 429 499

78 57 81

385

51

444

42

389

56

581

100

448

65

409

44

69

51

593

56

629

56

503

601

569

78

572

77

521

70

512 600 443 679 421 429 499

62 65 67 63 75 57 81

431

51

544 655 581

83 83 100

544 655

502

74

502

434

61

471

87

465 468 489

89 88 74

373

73

508

65

420

63

64 49 546

88

75 396

77

376

64

113

63

600

65

679

63

83 83 74

55

Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Veres Pálné Gimnázium Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja

Iskola neve

Szövegértés

Matematika


179

518

83

518

83

133 180 181 126

498 383 492 551

85 76 73 73

498

85

127

541

82

541

183

462

95

184

490

185

522

87

522

87

511 396 492 550

83 52 70 80

511

83

492

70

82

575

90

575

90

462

95

460

76

460

76

65

490

65

462

66

462

66

507

80

507

80

543

81

543

81

186 143 188 129 189 130

484 350 422 556 446 507

92 70 86 74 71 70

498

87

84

84

87 50 66 70 58 81

484

459

468 392 451 515 436 476

480

57

436 476

58 81

191

443

81

466

85

487

192

550

121

438

34

193 194 144

541 440 446

63 73 91

534 417 441

72 53 70

131

538

132

383 492 551

556

550

76

73

73

409 350 377

82 70 66

74 446 507

71 70

469

84

407

60

121

550

515

438

396

52

384 392 416

49 50 60

93

436

65

534 433 435

72 49 68

409 408

54 52

80

70

34

541 470 455

63 60 91

82

538

82

558

88

558

88

575

78

575

78

568

84

568

84

195

464

64

476

56

413

75

468

63

475

64

431

47

134 196 199 197 198

528 435 631 560 473

66 70 54 68 89

528 440

66 73

418

55

494 456 676 554 448

61 60 68 70 76

494 463

61 59

430

59

484

59

366

38


487

631 560

76

425 382

77 73

54 68 508

70

391

75

470

676 554

71

68 70 56

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola

Szövegértés

Matematika


157 135

396 577

61 75

396 577

75

61

419 485

49 48

419 485

49

48

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján

Iskola neve

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Eötvös József Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja

5.8.

Kódja

Iskola neve

Szövegértés SzakközépIskola Gimnázium iskola átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Matematika SzakközépSzakiskola Iskola Gimnázium iskola átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás

Szakiskola átlag szórás

136 27%

14%

36%

12% 20%

12% 24%

16%

33%

18% 16%

9%

101 35%

17%

47%

10% 24%

14% 26%

16%

33%

19% 19%

10%

102 47%

15%

47%

15%

31%

11%

31%

11%

146 56%

13%

56%

13%

45%

14%

45%

14%

147 49% 103 47%

11% 17%

49% 47%

11% 17%

29% 40%

12% 16%

29% 40%

12% 16%

148 48%

15%

48%

15%

26%

14%

26%

14%

149 42%

17%

42%

17%

36%

18%

36%

18%

106 47% 150 58% 151 43%

16% 54% 12% 60% 15%

36% 43% 32%

17% 15% 13% 21%

10%

152 32% 153 155 156 107 200 104

28% 43% 52% 50% 81% 37%

108 46%


14% 43% 12% 51% 48%

17% 10% 14% 38%

40% 42% 14% 26%

17% 46% 13% 42% 13%

15%

34%

14% 19%

13% 28%

12%

28%

13% 25%

10%

14% 16% 12% 14% 9% 81% 19%

31% 48% 52% 50%

15% 23% 15% 35% 12% 14%

10% 18% 13% 23% 12% 14%

10% 10%

15% 20%

10% 13% 12% 14% 12% 78% 13%

23% 36% 30% 42%

45%

13% 21% 14% 31% 30% 42% 78% 15% 23%

27%

13% 14%

7%

48%

10% 42%

12% 24%

12%

28%

11% 21%

11%

11%

9%

14% 13%

12%

57

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelm, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja

Iskola neve


158 50% 159 81%

12% 9% 81%

50%


12%

9%

41%

13%

87%

12% 87%

41%

13%


12%

160 44%

14%

45%

15% 38%

12% 22%

12%

24%

11% 13%

8%

161 40%

18%

44%

16% 24%

16% 33%

18%

37%

17% 16%

8%

162 40%

16%

40%

16%

26%

14%

26%

14%

163 55%

15%

60%

13% 44%

12% 44%

15%

47%

14% 37%

13%

165 37% 166 53%

17% 13% 53%

40%

17% 29%

16% 23% 38%

13% 23% 38%

22%

12% 23%

15%

111 62%

12%

62%

12%

56%

15%

56%

15%

167 54%

13%

54%

13%

42%

21%

42%

21%

137 46% 113 39% 168 26%

14% 14% 13%

46% 39% 27%

14% 14% 16% 25%

28% 30% 13% 25%

14% 15% 11%

28% 30% 27%

14% 15% 11% 24%

11%

115 41%

17%

43%

17% 32%

10% 28%

13%

29%

13% 24%

12%

116 59%

12%

59%

12%

51%

17%

51%

17%

117 69%

10% 69%

57%

13% 57%

169 45%

12%

45%

12%

31%

13%

31%

13%

121 51%

13%

51%

13%

33%

12%

33%

12%

52%

15%

40%

13%

25%

13%

28%

16% 14%

13%

10%

23%

13%

138 76%

5% 76%

5%

53%

12% 53%

12%

119 61%

14% 61%

14%

62%

14% 62%

14%

172 60%

15%

15%

174 120 122 201 140

13% 11% 65% 17% 11% 72% 18%


51% 65% 42% 72% 32%

60%

15%

52%

51%

13%

40% 57% 25% 73% 14% 21%

11% 42%

17%

11% 41%

17% 23%

13% 13% 57% 13% 13% 73% 15%

13% 13% 10% 58

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Kódja

Iskola neve



177 41% 123 45%

17% 14%

41% 45%

17% 14%

178 45%

14%

49%

12% 32%

124 61% 125 69% 141 56%

12% 61% 9% 69% 17%

12% 9%

190 32%

14% 32%

14%

142 26%

14%

27%

15% 24%

179 51%

16%

51%

16%

133 180 181 126

16% 15% 14% 14% 57%

47%

16%

47% 25% 46% 57%

56%

17%

25% 46%

14%

14%

23% 37%

11% 16%

23% 37%

12% 23%

10%

26%

46% 68% 53%

17% 46% 17% 68% 20%

17% 17%

37%

15% 37%

15%


11% 16% 9% 15%

53%

20%

12% 24%

12%

26%

13% 19%

42%

18%

42%

18%

17% 11% 14% 16% 47%

39%

17%

35%

14%

11%

39% 15% 16% 35% 47%

9%

16%

11%

10% 10% 12%

16%

127 55%

16%

55%

16%

52%

18%

52%

18%

183 40%

18%

40%

18%

29%

15%

29%

15%

184 45%

12%

45%

12%

29%

13%

29%

13%

185 48%

15%

48%

15%

46%

16%

46%

16%

186 143 188 129 189 130

18% 13% 16% 14% 58% 14% 13%

47%

17% 30% 19% 16% 24%

18% 10% 13% 14% 40% 12% 16%

34% 33%

17% 14% 15% 11% 20%

24% 32%

12% 16%

17%

34%

19% 24%

13%

44% 24% 24%

15% 10% 19% 14% 18%

11% 11%

44% 19% 32% 58% 37% 48%

37% 48%

14% 13%

16% 30% 13% 15% 13% 27% 40% 24% 32%

41%

16% 29%

11% 30%

39% 14%

191 36%

15%

192 57%

23% 57%

23%

193 55% 194 36% 144 37%

12% 14% 17% 45%

55% 41% 15% 38%


12% 11% 33% 17% 25%

25%

7% 25%

44% 15% 20% 14% 25%

15% 11% 14% 31%

14%

7%

14%

59

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Veres Pálné Gimnázium Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskola

Kódja

Iskola neve




131 54%

16%

54%

16%

49%

18%

49%

18%

132 61%

15%

61%

15%

51%

17%

51%

17%

195 40%

12%

43%

11% 31%

14% 31%

13%

32%

13% 23%

9%

134 196 199 197 198 157 135

13% 13% 10% 72% 13% 59% 17% 12% 14% 62%

53% 36%

13% 14% 31%

36% 11% 28% 73% 48% 14% 27% 12% 21% 34%

12% 12% 14% 73% 14% 48% 15% 10% 10% 34%

36% 30%

12% 12% 23%

12%

34%

12% 10% 21%

8% 10%

53% 35% 72% 59% 42% 27% 62%


10% 13% 49% 14%

13% 26% 27%

14% 14%

10%

60

6. Mellékletek: idősoros adatok Az alábbiakban a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és jogelődje, a Fővárosi Pedagógiai Intézet által a 2006/2007., 2007/2008. és a 2008/2009. tanév kezdetekor a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamára belépő tanulók körében szövegértésből és matematikából végzett bemeneti mérések adatait tartalmazó táblázatokat öszszehasonlítható formában jelenítjük meg. Az adatok összehasonlíthatóságának azonban vannak az értelmezés során tekintetbe veendő korlátai. A 2006/2007. tanévben végzett mérés az összes tanuló részvételével zajlott, ezen adatok a teljes populációt írják le. A 2007/2008. és a 2008/2009. tanévi mérés reprezentatív mintavételi eljárás alkalmazásával történt, a mérésbe már csak az érintett tanulók egyharmada került. A 2006/2007. tanévi tudásszint-mérésen alapuló bemeneti kompetenciamérés, a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteinek leképezésére volt nagyobb mértékben alkalmas. A 2007/2008. és a 2008/2009. évi kompetenciaalapú mérés a tudás és képességek alkalmazni tudását, és az arra való hajlandóságot helyezte a mérés elméleti hátterének középpontjába. A három évfolyamon iskolánként is három különböző populációtól gyűjtött adatállománnyal dolgoztunk, az egymást követő három évfolyam tanulóinak tudása, képességei, kompetenciái között nem törvényszerű az összefüggés. Az évfolyamra belépő tanulók képességmutatói a belépés pillanatában nem az adott közoktatási intézménynek, sokkal inkább annak az általános iskolának a tevékenységére szolgáltathatnának információt, ahol a megelőző évfolyamo(ka)t a tanuló elvégezte. A vizsgált középfokú oktatási intézmény vonatkozásában arról kaphatunk áttekintést e mutatók segítségével, hogy milyen szinten állnak a felvételt nyert tanulók, ezáltal az intézményi fejlesztő munka kiinduló alapját jelentik a későbbi mérések eredményeinek összehasonlításához. A belépő adatok prediktív validitásának próbája ugyanezen tanulók 10. évfolyamon teljesített kompetenciaméréseredménye lesz, amely már megbízató alapul szolgál az iskola fejlesztőmunkájára való következtetés levonására.

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10

61

1. táblázat. A 2006., a 2007. és a 2008. évi bemeneti mérés eredményei Szövegértés teszt

Matematika teszt 2006.

2007.

2008.

59%

46%

47%

19 pont

20 pont

21 pont

15%

18%

19%

5 pont

8 pont

9 pont

Relatív szórás

26%

40%

43%

Jegy-teszt korreláció

0,48

0,57

Cronbach-alfa

0,74

0,88

Összteljesítmény

Szórás

2006.

2008.

2007.

43%

37%

37%

21 pont

20 pont

19 pont

22%

21%

20%

11 pont

11 pont

10 pont

Relatív szórás

53%

57%

53%

0,56

Jegy-teszt korreláció

0,63

0,64

0,64

0,90

Cronbach-alfa

0,94

0,94

0,93

Összteljesítmény

Szórás

2. táblázat. A 2006., a 2007. és a 2008. évi bemeneti mérés eredményei Szövegértés A képzés típusa

Gimnázium

Szakközépiskola

Matematika

teljesítmény

standard*

standard*

teljesítmény

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

2006.

572

80

70%

12%

578

92

60%

20%

2007.

586

92

61%

17%

572

105

53%

22%

2008.

590

81

64%

16%

592

105

56%

21%

2006.

497

90

59%

14%

497

89

42%

19%

2007.

501

85

45%

15%

502

89

38%

19%

2008.

497

86

47%

16%

493

85

36%

17%

2006.

414

96

46%

15%

406

66

22%

14%

2007.

412

74

29%

13%

417

61

20%

13%

2008.

398

76

28%

15%

415

57

20%

11%

2006.

500

100

59%

15%

500

100

43%

22%

2007.

500

100

46%

18%

500

100

37%

21%

2008.

500

100

47%

19%

500

100

37%

20%

Szakiskola

Összesített eredmény

* 500 standardpontos átlagra, 100 pontos szórásra transzformált teljesítményeredmények


62

3. a-b táblázat. A 2006., a 2007. és a 2008. évi bemeneti mérés eredményei képzéstípusonként Szövegértés A képzés típusa

Gimnázium

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakközépiskola

Szakiskola

Az iskola típusa

Szakiskola

Gimnázium és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakiskola és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

Szakiskola

Szakközépiskola

Gimnázium

A képzés típusa

2006.

Matematika

2007.

2008.

2006.

2007.

2008.

Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás

Átlag

Szórás

72%

12%

66%

15%

66%

15%

64%

19%

60%

20%

58%

21%

68%

12%

54%

13%

56%

13%

54%

17%

43%

16%

44%

14%

62%

12%

42%

12%

45%

15%

38%

17%

27%

16%

31%

14%

60%

13%

48%

15%

49%

16%

45%

20%

43%

19%

38%

18%

61%

13%

48%

15%

44%

16%

44%

19%

38%

17%

37%

17%

56%

14%

41%

15%

42%

16%

37%

18%

32%

17%

31%

15%

57%

13%

37%

13%

38%

17%

32%

16%

25%

14%

24%

14%

46%

15%

29%

14%

23%

14%

23%

15%

23%

15%

17%

10%

46%

14%

29%

13%

29%

15%

23%

15%

20%

13%

20%

12%

45%

16%

29%

13%

25%

14%

19%

13%

18%

14%

18%

11%

Az iskola típusa Gimnázium Gimnázium és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakközépiskola Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakiskola Szakiskola és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

Matematika Szövegértés 2006. 2007. 2008. 2006. 2007. 2008. Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás 585

77

614

82

601

77

599

86

604

94

605

104

556

76

545

72

548

70

553

80

523

76

536

69

518

80

481

67

487

76

481

80

450

74

470

71

505

87

515

83

510

83

510

83

523

91

505

88

512

84

517

83

484

85

507

85

506

82

498

83

479

95

479

81

473

86

476

85

477

79

469

72

489

86

454

75

455

91

452

74

443

65

435

68

410

96

408

79

374

71

382

56

430

70

402

51

415

95

412

74

404

77

410

67

419

60

417

58

410

105

410

72

382

73

393

61

409

65

408

52


63

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamának 2006., a 2007. és a 2008. évi standardizált bemeneti teljesítményadatai Szövegértés teljesítmény standardpontban

Az iskola

2006.

2007.

2008.

Matematika teljesítmény standardpontban 2006.

2007.

2008.

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

136

472

96

463

83

396

74

422

68

431

68

435

80

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

101

407

97

435

78

437

88

456

78

449

72

444

80

Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium

145

479

93

468

81

Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola

102

510

82

527

83

500

76

486

80

503

80

472

55

146

517

62

555

61

546

70

522

78

540

70

539

71

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

147

512

80

467

80

508

58

509

83

479

98

462

58

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium

103

500

74

539

64

500

87

516

74

523

70

516

79

148

543

72

454

87

502

79

486

90

442

73

445

70

149

507

74

423

80

471

89

532

72

441

72

494

89

Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola

105

410

95

396

71

Budai Középiskola

106

527

90

506

89

498

86

544

94

518

90

512

83


150

575

66

525

81

555

64

540

69

524

82

524

67

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

151

442

86

489

69

479

76

448

68

462

70

447

64

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

152

415

99

425

94

420

80

438

77

429

73

454

62

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

153

404

81

409

70

400

75

414

68

419

67

420

51

Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

154

394

96

402

72

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

155

484

72

460

86

478

84

452

72

469

88

469

67

Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola

156

569

69

511

55

528

65

494

78

475

76

465

60

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

107

515

77

512

87

513

76

493

86

545

85

526

72


200

628

58

686

66

679

45

660

66

680

59

702

62

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

104

389

86

459

80

448

99

449

78

476

76

431

66

108

483

85

504

87

491

59

433

66

470

70

438

57

neve

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

64

Szövegértés teljesítmény standardpontban

Az iskola

2006.

2007.

2008.


2007.

2008.

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

158

487

75

498

77

515

61

517

89

503

65

517

66

159

633

60

661

69

675

47

710

52

730

72

745

57

Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola

109

536

71

491

73

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

160

513

83

453

70

485

75

420

69

435

70

427

57

Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

110

511

88

507

82

161

482

84

423

71

463

94

498

85

479

86

481

89

162

498

93

417

66

464

82

480

72

456

66

448

68

163

539

81

526

73

541

77

549

78

535

78

532

73

Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola

164

539

73

495

70

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

165

463

106

440

75

447

89

435

64

420

62

428

64

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola

166

575

108

570

81

531

69

524

93

524

86

503

113

111

589

69

583

73

575

61

599

71

585

79

596

75

167

522

79

512

74

537

70

554

78

493

80

526

103

Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola

112

472

96

429

75

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola

137

498

95

520

85

495

75

448

79

517

88

455

70

Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola és Gimnázium

113

477

85

477

73

455

72

438

74

444

68

464

74

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

168

376

89

398

64

388

70

407

67

427

59

441

54

Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola

114

557

74

506

73

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

115

471

82

477

69

467

87

428

75

438

58

457

63

116

558

68

571

84

561

65

583

65

570

77

567

85

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

117

585

81

626

69

612

51

597

60

590

67

601

63

169

495

84

452

67

490

65

498

77

496

82

469

63

Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

170

463

77

492

80

neve


65

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

121

67

529

63

531


Az iskola

2006.

2007.

átlag

szórás

Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola

171

449

108

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

138

565

52

118

482

84

Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középiskola és Szakiskola

119

603

60

601

54

575

172

486

80

565

60

569

Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnázium

173

552

79

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola

174

505

65

497

71

521


120

574

55

610

61

593

Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

175

417

83

Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola

176

488

82

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

122

484

77

470

62

471


201

612

57

693

51

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola

140

474

96

445

77

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola

177

452

85

446

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

123

520

83

498

Mérei Ferenc Szakiskola Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola

139

382

112

178

494

66

438

80

488


124

555

67

588

72


125

626

58

621

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

141

543

76

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola

142

443

102

179

477

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

133

Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10

átlag

2008.

kódja

neve

70

519


2007.

átlag

szórás

431

71

464

61

497

74

75

631

78

2008. átlag

szórás

574

95

581

58

55

599

53

626

70

593

69

612

65

572

77

501

86

70

519

73

541

73

512

62

56

593

77

580

84

600

65

463

83

416

54

87

472

72

504

79

443

67

629

56

614

66

636

64

679

63

422

93

453

72

449

74

421

75

54

468

88

433

76

475

79

429

57

94

489

74

518

79

537

89

499

81

367

47

74

461

74

439

80

431

51

572

64

568

65

641

69

544

83

76

616

49

588

59

627

90

655

83

515

71

546

88

586

89

575

92

581

100

448

79

389

73

423

69

418

61

434

61

75

537

87

518

83

565

70

549

89

522

87

530

84

511

61

498

85

531

79

546

62

511

83

180

445

99

448

82

383

76

445

92

447

80

396

52

181

497

73

502

79

492

73

479

73

498

86

492

70

649

szórás

58

479

szórás

71

átlag

78

564

átlag

597

szórás

71

550

27

66


126

97

514

65

576

73

551


Az iskola

2006.

2007.

2008.

kódja

átlag

szórás

szórás

átlag

szórás

Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium

182

505

69

127

529

82

487

91

541

183

500

87

466

92

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

184

519

79

556

185

521

76

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

186

492

91

Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola

187

469

92

Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

128

480

80

Szabómester Szakképző Iskola

143

428

81

408

79

350

70

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

188

457

86

405

57

422


129

576

63

564

60

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola

189

462

79

537

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gimnázium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon

130

526

85

535

190

493

162

191

481

192

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola

193

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

67

572

80

550


neve

2007.

átlag

szórás

426

63

82

529

462

95

73

490

560

85

487

87

2008.

átlag

szórás

átlag

szórás

86

484

96

575

90

528

89

483

91

460

76

65

515

77

500

75

462

66

507

80

577

92

556

78

543

81

484

92

445

72

459

75

468

87

447

81

411

61

390

59

430

70

392

50

86

417

70

421

58

451

66

556

74

542

78

564

80

515

70

73

446

71

440

80

458

68

436

58

75

507

70

504

78

544

71

476

81

460

82

421

75

603

110

504

82

502

74

90

466

77

443

81

502

98

441

63

466

85

565

91

446

82

550

121

490

96

526

79

438

34

550

61

595

62

541

63

538

63

552

89

534

72

194

462

111

441

71

440

73

462

88

462

69

417

53

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

144

474

109

444

77

446

91

459

80

434

65

441

70

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

131

513

74

497

82

538

82

531

83

497

88

558

88

132

517

90

521

66

575

78

553

82

595

90

568

84

195

495

73

518

67

464

64

466

79

486

60

468

63

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

134

492

86

582

61

528

66

503

70

547

94

494

61


átlag

75

577

67

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

196

88

471

75

480

70

435


Az iskola

2006.

2007.

2008.

70

482

86

479

60

456


2007.

2008.

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás


199

600

60

638

60

631

54

635

58

617

91

676

68


197

567

68

586

71

560

68

522

84

570

86

554

70

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

198

415

89

484

69

473

89

484

88

466

60

448

76

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

157

417

110

407

90

396

61

423

76

409

59

419

49


135

551

80

593

68

577

75

554

75

560

89

485

48

neve

* az eredmények minden éven tantárgyanként 500 standard pontos átlagra és 100 standard pontos szórásra transzformáltak


68

Szövegértés teljesítmény

Az iskola 2006.

2007.

Matematika teljesítmény 2008.

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

Arany János Épületgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

136

55%

15%

39%

15%

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola

101

45%

15%

33%

14%

Batthyány-Strattmann László Szakképző Iskola és Gimnázium

145

56%

14%

Békésy György Posta- és Távközlésforgalmi Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Közgazdasági és Két Tanítási Nyelvű Külkereskedelmi Szakközépiskola

102

61%

12%

50%

15%

47%

146

62%

9%

55%

11%

Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola

147

61%

12%

39%

Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium

103

59%

11%

52%

148

66%

11%

149

60%

11%

Bőrfeldolgozóipari Szakközépiskola és Szakiskola

105

46%

14%

Budai Középiskola

106

63%


150

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

2007.

2008.

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

27%

14%

26%

15%

23%

14%

24%

16%

35%

17%

33%

17%

27%

15%

26%

16%

36%

18%

15%

39%

17%

38%

17%

31%

11%

56%

13%

47%

17%

46%

15%

45%

14%

15%

49%

11%

45%

18%

33%

21%

29%

12%

11%

47%

17%

46%

16%

42%

15%

40%

16%

37%

16%

48%

15%

39%

20%

25%

16%

26%

14%

31%

14%

42%

17%

50%

16%

25%

15%

36%

18%

20%

16%

14%

46%

16%

47%

16%

52%

21%

41%

19%

39%

17%

71%

10%

50%

15%

58%

12%

51%

15%

43%

18%

42%

13%

151

50%

13%

43%

12%

43%

15%

31%

15%

29%

15%

26%

13%

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

152

46%

15%

32%

17%

32%

15%

29%

17%

22%

16%

28%

12%

Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

153

45%

12%

29%

13%

28%

14%

24%

15%

20%

14%

21%

10%

Déri Miksa Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

154

43%

15%

21%

16%

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

155

57%

11%

38%

16%

43%

16%

32%

16%

31%

19%

31%

13%

Dr. Hetényi Géza Humán Szakközépiskola

156

70%

11%

47%

10%

52%

12%

41%

17%

32%

16%

30%

12%

Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

107

62%

12%

47%

16%

50%

14%

41%

19%

47%

18%

42%

14%


200

79%

9%

79%

12%

81%

9%

78%

14%

76%

13%

78%

12%

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

104

42%

13%

38%

14%

37%

19%

32%

17%

32%

16%

23%

13%

108

57%

13%

46%

16%

46%

11%

28%

14%

31%

15%

24%

12%

Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola

158

57%

11%

45%

14%

50%

12%

46%

19%

38%

14%

41%

13%

neve


átlag

2006.

69


Az iskola 2006.

2007.


kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

159

79%

9%

74%

12%

Fényes Elek Közgazdasági Szakközépiskola

109

65%

11%

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

160

61%

13%

Földes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola

110

61%

13%

161

56%

13%

31%

13%

40%

162

59%

14%

30%

12%

163

65%

12%

50%

13%

Hajnik Károly Közgazdasági Szakközépiskola

164

65%

11%

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

165

54%

16%

34%

13%

37%

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola

166

71%

16%

58%

15%

111

73%

10%

60%

167

63%

12%

47%

Irinyi János Környezetvédelmi és Vegyészeti Szakképző Iskola

112

55%

15%

Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola

137

59%

14%

49%

15%

46%

Jelky András Ruhaipari Szakközépiskola és Gimnázium

113

56%

13%

41%

13%

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

168

40%

14%

27%

12%

Kalmár László Számítástechnikai Szakközépiskola

114

68%

11%

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola

115

55%

12%

41%

12%

41%

116

68%

10%

58%

15%

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium

117

72%

12%

68%

12%

169

58%

13%

37%

12%

Kelenföldi Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

170

54%

12%

Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola

121

64%

10%

neve Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium


37%

51%

2007.

2008.

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

9%

88%

11%

87%

16%

87%

12%

41%

16%

25%

15%

23%

15%

22%

12%

44%

18%

18%

42%

19%

33%

18%

33%

18%

40%

16%

38%

16%

28%

14%

26%

14%

55%

15%

53%

17%

45%

17%

44%

15%

42%

15%

17%

28%

14%

20%

13%

23%

13%

53%

13%

48%

20%

43%

18%

38%

23%

13%

62%

12%

64%

16%

56%

17%

56%

15%

13%

54%

13%

54%

17%

36%

17%

42%

21%

27%

16%

14%

31%

17%

41%

19%

28%

14%

39%

14%

29%

16%

25%

15%

30%

15%

26%

13%

22%

15%

22%

13%

25%

11%

44%

16%

17%

27%

16%

24%

12%

28%

13%

59%

12%

61%

14%

52%

17%

51%

17%

69%

10%

64%

13%

57%

14%

57%

13%

45%

12%

42%

17%

37%

18%

31%

13%

41%

17%

54%

16%

51%

17%

33%

12%

13%

11%

átlag

2006.

81% 44%

51%

14%

13%

70

Klauzál Gábor Műszeripari Szakközépiskola és Szakiskola

171

52%

16%

28%

15%


Az iskola 2006.

2007.


kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Kolos Richárd Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

138

69%

8%

63%

13%

118

57%

13%

Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Középiskola és Szakiskola

119

75%

9%

64%

10%

61%

172

57%

12%

57%

11%

60%

Kossuth Zsuzsa Humán Szakközépiskola és Gimnázium

173

67%

12%

Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola

174

60%

10%

45%

13%

51%


120

70%

8%

65%

11%

65%

Kvassay Jenő Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

175

47%

Lengyel Gyula Kereskedelmi Szakközépiskola

176

57%

Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

122

57%

12%

40%

11%

42%


201

76%

9%

80%

9%

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola

140

55%

15%

35%

Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola

177

52%

13%

35%

Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium

123

62%

13%

45%

Mérei Ferenc Szakiskola Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola

139

41%

17%

178

58%

10%

34%

14%

45%


124

68%

10%

61%

13%

61%


125

78%

9%

67%

14%

Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola

141

66%

12%

48%

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola

142

51%

15%

179

56%

Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

133

Pesti Barnabás Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Gimnázium

2007.

2008.

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

5%

35%

13%

53%

20%

53%

12%

42%

16%

14%

71%

12%

59%

11%

62%

14%

15%

63%

15%

61%

14%

52%

15%

43%

19%

13%

47%

16%

46%

16%

40%

13%

11%

63%

17%

55%

18%

57%

13%

13%

35%

18%

12%

24%

12%

17%

36%

16%

38%

17%

25%

13%

72%

11%

67%

14%

67%

14%

73%

13%

14%

32%

18%

32%

16%

26%

16%

21%

15%

10%

41%

17%

28%

17%

32%

17%

23%

11%

17%

45%

14%

47%

17%

45%

19%

37%

16%

14%

10%

14%

34%

16%

24%

17%

23%

10%

12%

57%

14%

68%

15%

46%

17%

69%

9%

62%

13%

65%

19%

68%

17%

13%

56%

17%

61%

19%

54%

20%

53%

20%

36%

14%

26%

14%

26%

15%

20%

13%

24%

12%

11%

52%

16%

51%

16%

57%

15%

48%

19%

42%

18%

64%

13%

47%

11%

47%

16%

49%

17%

47%

13%

39%

17%

180

51%

15%

36%

15%

25%

15%

31%

20%

26%

17%

16%

11%

Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola

181

59%

11%

46%

14%

46%

14%

38%

16%

37%

18%

35%

14%


126

61%

15%

59%

12%

57%

14%

59%

16%

53%

14%

47%

16%


átlag

2006.

szórás

neve

76%

71

Petőfi Sándor Közgazdasági Szakközépiskola és Gimnázium

182

60%

11%

40%

18%

26%

14%


Az iskola 2006.

2007.

29%

15%


neve Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

127

64%

12%

43%

16%

183

59%

13%

39%

17%

Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola

184

62%

12%

55%

13%

45%

185

62%

12%

56%

15%

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium

186

58%

14%

43%

16%

Soós István Borászati Szakközépiskola és Szakiskola

187

55%

Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

128

Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

2006.

2007.

2008.

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

16%

49%

19%

34%

21%

52%

18%

49%

19%

34%

19%

12%

46%

17%

37%

16%

29%

13%

48%

15%

59%

20%

49%

17%

46%

16%

44%

18%

31%

16%

29%

16%

30%

18%

14%

31%

18%

56%

12%

23%

13%

143

48%

12%

29%

14%

19%

13%

19%

13%

22%

15%

15%

10%

188

53%

13%

28%

10%

32%

16%

24%

15%

21%

12%

27%

13%


129

71%

10%

57%

11%

58%

14%

52%

17%

51%

17%

40%

14%

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola

189

53%

12%

52%

13%

37%

14%

29%

18%

28%

15%

24%

12%

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Diákotthon és Gimnázium Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon

130

63%

13%

52%

13%

48%

13%

43%

17%

47%

15%

32%

16%

190

58%

25%

38%

15%

32%

14%

65%

24%

38%

17%

37%

15%

191

56%

14%

39%

14%

36%

15%

43%

21%

25%

13%

30%

17%

192

69%

14%

36%

15%

57%

23%

40%

21%

43%

17%

25%

7%

Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola

193

67%

9%

62%

11%

55%

12%

51%

14%

49%

19%

44%

15%

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

194

53%

17%

35%

13%

36%

14%

34%

19%

29%

15%

20%

11%

Than Károly Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

144

55%

17%

35%

14%

37%

17%

34%

17%

23%

14%

25%

14%

Trefort Ágoston Kéttannyelvű Középiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

131

61%

11%

45%

15%

54%

16%

49%

18%

37%

19%

49%

18%

132

62%

14%

49%

12%

61%

15%

54%

18%

58%

19%

51%

17%

195

58%

11%

49%

12%

40%

12%

35%

17%

35%

13%

31%

13%

Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola

134

58%

13%

60%

11%

53%

13%

43%

15%

48%

20%

36%

12%

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

196

55%

13%

42%

14%

35%

13%

39%

15%

33%

18%

28%

12%


átlag 55%

72


199

74%

9%

70%

11%

2006.

2007.

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás


197

69%

10%

61%

13%

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

198

46%

14%

42%

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

157

47%

17%


135

67%

12%


10%

72%

13%


Az iskola neve

72%

63%

20%

73%

14%


átlag

2006.

2007.

2008.

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

59%

13%

47%

18%

53%

18%

48%

14%

12%

42%

17%

39%

19%

30%

13%

27%

15%

28%

16%

27%

12%

26%

17%

18%

13%

21%

10%

62%

12%

62%

14%

54%

16%

50%

19%

34%

10%

73

2009. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

Recommend Documents