2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

ELEMZÉS

A 2009/2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

2010. február

Póta Mária (matematika) és Sáfrányné Molnár Mónika (szövegértés) elemzésének felhasználásával Összeállította Südi Ilona Lövei Mária Lektorálta Sáfrányné Molnár Mónika Török József

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Mérés-értékelési osztály

2

Tartalomjegyzék 1.

Bevezetés ........................................................................................................ 4 1.1.

Helyzetelemzés ............................................................................................4

1.2.

A mérés célja ...............................................................................................5

1.3.

A mérés résztvevői.........................................................................................5

1.4.

A mérés tartalma ..........................................................................................6

1.5.

A mérőeszközök bemutatása .............................................................................6

1.5.1.

A matematika mérőeszköz .........................................................................6

1.5.2.

A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz ........................................................7

1.6. 2.

A mérés lebonyolítása .....................................................................................9

Eredmények .................................................................................................... 10 2.1.

Az eredmények összesített értelmezése ............................................................. 10

2.1.1.

A matematika eredmények összesített értelmezése ........................................ 10

2.1.2.

A szövegértés-szövegalkotás eredmények összesített értelmezése ....................... 15

2.2.

Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint .................................. 17

2.2.1.

A matematika eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint ............. 18

2.2.2.

A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint ................................................................................................ 20

2.3.

Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban .............................. 23

2.3.1.

A matematika eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ......... 23

2.3.2.

A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban ........................................................................................... 24

3.

Háttértényezők ................................................................................................ 26

4.

Javaslatok, tapasztalatok ................................................................................... 35 4.1.

4.1.1.

Reflektálás a mérés kiinduló hipotéziseire .................................................... 35

4.1.2.

A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasztott megállapítások, javaslatok ....................................................................... 35

4.1.3.

Fejlesztési javaslatok rendszerszemléletű megközelítés szerinti csoportosításban ... 36

4.2. 5.

6.

A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások ........................................... 35

A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások ......................... 37

Mellékletek: iskolasoros adatok ........................................................................... 40 5.1.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan ............................. 41

5.2.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértésszövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan ........... 45

5.3.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján ............................................................ 49

5.4.

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján ............................................................................. 54

Mellékletek: idősoros adatok ............................................................................... 59

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10.

3

1. BEVEZETÉS 1.1. Helyzetelemzés A 2000-ben Lisszabonban ülésező Európai Tanács „Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében" címmel összegezte az Európai Unió stratégiai céljait. Az EU-2010 munkaprogram az Európai Unió tízéves projektje, mely az élethosszig tartó tanulást, mint minél szélesebb körben megvalósítandó célt, tűzi ki annak elérésére, hogy 2010-re az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává válhasson. Ebben a folyamatban az oktatásnak kulcsszerepe van. A programot fémjelző indikátorok és benchmarkok egyik legfontosabbika az Európai Parlament és a Tanács ajánlása az iskolai minőségértékeléshez (2001/166/EC). Ennek értelmében a nemzetközi képesség- és teljesítményvizsgálatok, mint az OECD (PISA, SIALS) és az IEA (TIMSS, PIRLS) mérései speciális indikátorvizsgálatokkal bővülnek, amelyeket az Európai Unió munkacsoportjai (INES, EaG) terveznek. Ezekhez szervesen kapcsolódnak az EU-2010 munkaprogram tematikus vizsgálatai, melyeknek értékeléséhez az Európai Unió ajánlásokat fogalmazott meg. Ezek alapján célként javasolt kitűznünk többek között az alábbiakat: 1/C „az iskolai önértékelésnek, mint olyan módszernek a támogatása, amely a tanulást és az iskolai munka javítását bátorítja az iskolai önértékelés és a külső értékelés kiegyensúlyozott keretei között”; 1/F „erősítendő a külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára, és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos javulást”.1 Ezeket az ajánlásokat egészítik ki az OECD PISA és IEA bizottsági ajánlásai a belső, nemzeti keretek között szervezendő mérés-értékeléshez. A PISA-mérés nem túl biztató értékeit követően a 2007-es TIMSS-mérés matematika és természettudományos eredményei egyaránt igen kedvezőek voltak Magyarország szempontjából. Aggodalomra adott okot viszont az a tény, amelyet mind a nemzetközi, mind pedig a hazai mérések kapcsán évről évre megállapítunk: hazánkban a szülők iskolai végzettsége és ezzel összefüggésben a család gazdasági és szociális háttere jóval erősebben befolyásolja a diákok eredményeit és jövőbeni kilátásait, mint más országokban. A fenti célok elérése érdekében az Európai Unió támogatásának köszönhetően egyre több iskolánk tér át a legmodernebb oktatási formák, elvek alkalmazására, a kompetenciaalapú tantárgyi oktatás megszervezésére. A HEFOP és a TÁMOP-pályázatokon eddig jó közelítéssel az ország iskoláinak egyharmad része nyert el támogatást oktatási struktúrája modernizálásához. A pályázatokon eredményesen szerepeltek a nagy számban induló általános iskolák is, amelyekben az oktatás új formáit ennek köszönhetően már több éve bevezethették. Joggal bízhatunk tehát abban, hogy ezek jótékony hatása a bemeneti mérés eredményein is előbb-utóbb tükröződni fog. A Nemzeti alaptanterv az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kialakításához és fejlesztéséhez - ami az oktatási intézményekből kikerülő fiatal felnőttek karrierépítéséhez, munkaerő-piaci boldogulásához elengedhetetlen - a kulcskompetenciák fejlesztését tűzi ki az oktatási intézmények feladatául. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyeknek birtoklása alkalmassá teheti az állampolgárokat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és tartalmának befolyásolásához. Így jutott fontos szerephez a kulcskompetenciák között az „anyanyelvi kommunikáció, amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajá1

https://www.okm.gov.hu/kozoktatas/kozoktatasi/europai-egyuttmukodes


4

tításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.” 2 Ezért kell foglalkoznunk a középfokú oktatásba belépő korosztály szövegértési- és alkotási képességének – amelynek csak egy részterülete a helyes olvasási technika elsajátítása – vizsgálatával, mérésével.

1.2. A mérés célja A 2001 őszén elkezdődött országos kompetenciamérések a közoktatásról szóló törvényben meghatározott 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók csoportjának gyakorlatilag teljes körén mérték a szövegértés és a matematikai eszköztudás fejlettségét. A Fővárosi Önkormányzat a fenntartásában működő középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamán bonyolítja le a bemeneti mérést ezeken a kompetenciaterületeken, hogy a pedagógusok felmérhessék az iskolájukba frissen bekerült tanulók képességeit, hogy ennek ismeretében tudják a tanulási-tanítási folyamatot tervezni. Természetesen a bementi mérés célja az is, hogy összehasonlítási alapot jelentsen a 10. évfolyam országos kompetenciamérésének eredményeivel. Ezért a mérőlap elkészítésénél az országos mérés Oktatási és Kulturális Minisztérium által összeállított tartalmi keretének elvárásai, szöveg- és feladattípusai, valamint tartalmi területei és gondolkodási műveletei szerint dolgozunk. A mérésben alkalmazott feladatok nem valamely tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, hanem a mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése, csatlakozva a nemzetközi elvárásokhoz, amelyek az élethosszig történő tanulás, képzés igényét fogalmazzák meg. Meg kell jegyeznünk, hogy az eddigi mérések tapasztalatai szerint nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az értelmezése is. Ehhez hasonló nehézséget ettől a szövegértés-szövegalkotás feladatlaptól is vártunk. Valószínűsíthető, hogy az egyes iskolatípusok közötti különbségek az előző évekhez képest nem változnak jelentős mértékben. Az eredmények csekély mértékű közeledése az iskolák közötti különbségek csökkenését jelentené.

1.3. A mérés résztvevői A 2009/2010. tanévi bemeneti mérésben, az előző tanévihez hasonlóan, a 9. évfolyamos tanulókból kiválasztott reprezentatív minta vett részt, azonban ebben a tanévben csak 30%-os mintán történt a mérés. A mintaválasztáshoz az iskolák szolgáltattak elektronikus formában adatokat, melyek a tanuló nevén kívül minden olyan fontos információt tartalmaztak, amelyek a több szempontú minta kiválasztásához hozzájárultak. Mindkét vizsgált területre a mintába került, valamint az adatot ténylegesen szolgáltatott tanulók számát és megoszlásának arányát az 1. táblázat tartalmazza. Az így kialakított minta a bontások alapjául szolgáló szempontok szerinti reprezentativitás alapján, az arányok megtartásával lehetőséget biztosít az összes fővárosi középfokú oktatási intézmény minden tanulójára vonatkozó megállapítások megtételére. A mérésben ténylegesen részt vevő tanulók számának és arányának eltérését a tervezett mintától elsősorban a mintába választott tanulók iskolai hiányzása okozta. A 2. táblázat a két mérési területen egyaránt részt vett, háttérkérdőívet kitöltő tanulók számát és arányát mutatja be.

2

Nemzeti alaptanterv


5

1. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a matematika és szövegértés vonatkozásában

A bontás szempontja

Képzéstípus

A populáció

A résztvevők

A minta

Matematika

Szövegértés

fő

arány

fő

arány

fő

arány

fő

arány

gimnázium

2081

18%

615

18%

543

19%

545

19%

szakközépiskola

7803

66%

2311

66%

1860

67%

1886

67%

szakiskola

1932

16%

575

16%

393

14%

372

13%

7757

66%

2302

66%

1756

63%

1734

62%

3186

27%

943

27%

818

29%

835

30%

normál A nyelvoktatás nyelvi előkészítő jellege kéttannyelvű Összesen

873

7%

256

7%

222

8%

234

8%

11816

100%

3501

30%

2796

24%

2803

24%

2. táblázat. A mérési minta összetételének megoszlása a háttérkérdőívekre vonatkozóan

A bontás szempontja

Képzéstípus

A populáció

A résztvevők

A minta

Kérdőív I.

Kérdőív II.

fő

arány

fő

arány

fő

arány

fő

arány

gimnázium

2081

18%

615

18%

447

19%

387

19%

szakközépiskola

7803

66%

2311

66%

1529

66%

1390

68%

szakiskola

1932

16%

575

16%

325

14%

269

13%

7757

66%

2302

66%

1411

61%

1258

61%

3186

27%

943

27%

697

30%

619

30%

normál A nyelvoktatás nyelvi előkészítő jellege kéttannyelvű Összesen

873

7%

256

7%

193

8%

169

8%

11816

100%

3501

30%

2301

19%

2046

17%

A matematika és a szövegértés mérésében a mintába választott tanulók 80%-a vett részt. A kérdőívek kitöltése önkéntes volt, ezért a hiányzások mellett itt a kitöltési arány már csak 66-58%os. Az I. kérdőívet osztályfőnöki órán töltik ki a tanulók, a II. kérdőív kitöltése szülői segítséget is igényelhet, így azt a tanulók hazavihették, ezért kevesebb érkezett vissza.

1.4. A mérés tartalma A korábbi tanév eleji mérésekhez hasonlóan a 2009/2010. évi bemeneti mérés során is a tanulók matematikai és szövegértés-szövegalkotás területén mérhető képességeit vizsgáltuk kompetenciaalapú feladatokat tartalmazó mérőeszközökkel. A tanulói teljesítményeket befolyásoló családi szociokulturális és gazdasági háttértényezőkre, a motivációra és a neveltségre vonatkozóan a mintába kiválasztott tanulóktól külön tanulói kérdőíven kértünk adatokat.

1.5. A mérőeszközök bemutatása 1.5.1. A matematika mérőeszköz A 2006 óta zajló fővárosi és a 2001 óta folyó országos kompetenciamérés, valamint a TIMSS és a PISA-mérés tapasztalatait felhasználva, a feladatlapokat a kompetenciaalapú követelményeknek megfelelően készítve mérte fel a fenntartó kérésére intézetünk a tanulók képességeit, kompetenciáit matematikából a bemeneti méréssel, ezzel biztosítva a folyamatos visszajelzést és naprakész tájékoztatást az iskoláknak. A mérés előzetesen bemért matematikai és annak gyakorlati alkalmazását igénylő kompetenciák meglétét vizsgáló, a tudományok más területeiről származó feladatokból összeállított feladatlapokkal történt. A mérőeszközök elsősorban az eszköztudást, nem pedig a tantervi követelmények elsajátítását mérték. A mérés célja a használható, alkalmazható tudás feltérképezése volt, alkalmazkodva a


6

nemzetközi elvárásokhoz, amelyek az élethosszig történő tanulás, képzés igényét fogalmazzák meg, és alapul szolgálva a tízedik évfolyamon esedékes országos méréssel való összehasonlításhoz. A mérőeszközöket a MFPI szakértői, szaktanácsadói és vezető tanárai állították össze. A feladatlapból két változat (A és B) készült, az azonos feladatok sorrendjét variálva. Így valójában minden tanuló ugyanazokat a feladatokat oldotta meg. Az országos kompetenciamérés tesztmátrixának mintájára a később, 2011-ben esedékes országos kompetenciaméréssel való összehasonlíthatóság érdekében a mérésben szereplő feladatokat a gondolkodási műveletek és a mérés tartalmi területei szerint a 3. táblázatban lévőknek megfelelően soroltuk be. 3. táblázat. A 2009. évi bemeneti matematika eszköztudás-mérés feladatainak megoszlása és eredménye tartalmi területek és gondolkodási műveletek szerint Gondolkodási műveletek

Tényismeretek és rutinműveletek feladat

eredmény (%)

Mennyiségek és műveletek

6.

24

8.

31

Hozzárendelések és összefüggések

3.

50

5.

52

Alakzatok síkban és térben

-

-

Események statisztikai jellemzői és valószínűsége

-

-

7.

4 db

40

3 db

Tartalmi területek

Gondolkodási műveletek összesített

Komplex megoldások

Modellalkotás

Tartalmi területek összesített eredménye

feladat

eredmény (%)

feladat

eredmény (%)

1.

50

-

-

36

10.

50

-

-

51

2.

22

-

-

4.

27

9.

23

43

-

-

43

47

3 db

23

10 feladat

(%)

24

eredménye

1.5.2. A szövegértés-szövegalkotás mérőeszköz A szövegértés komplex fogalom, amely az egymásra épülő gondolkodási műveletek alkalmazását is magában foglalja. Ezért szövegértési- és alkotási tesztünk feladatainak megoldásakor a tanulóknak különböző gondolkodási műveleteket kellett végrehajtaniuk a konkrét információ visszakeresésétől a szöveg rejtett tartalmainak feltárásáig az országos kompetenciaméréshez hasonlóan. A feladatok megfogalmazásánál arra törekedtünk, hogy tesztünk elsősorban a szövegértési, másodsorban a szövegalkotási képességeket mérje. Ezek a képességek univerzális jellegük miatt az állandósult tudás körébe tartoznak, vagyis szokásos élethelyzeteinkben bármikor felidézhetőek, aktiválhatóak, használhatóak, és sokéves fejlődés eredményei. Ezért a feladatok csak olyan tudáselemekre kérdezhettek rá, amelyek benne voltak a szövegben, és nem feltételeztek olyan tárgyi tudást, előismereteket, amelyeknek hiánya miatt a tanulóknak nehézségei támadhattak a tesztlap kitöltésénél. A szövegértés- és alkotás tantárgyközi kulturális kompetencia, ezért nem köthető kizárólagosan a magyar nyelv és irodalom műveltségi területhez. Ez a sajátossága megjelenik a tesztlap szövegeinek sokféleségében is, hiszen irodalmi és nem irodalmi szöveget egyaránt tartalmaz a mérőlap. Tesztünk összeállításánál különböző típusú szövegeket válogattunk össze az országos kompetenciaméréshez hasonlóan, ügyelve arra, hogy a szövegek megszerkesztettsége, szókincse és stílusa alkalmazkodjon a mérésben részt vevő korosztály életkorból fakadó sajátosságaihoz, és témája az érdeklődésüket is ébren tartsa.


7

A mérőeszköz feladatainak művelettípusok és szövegtípusok szerinti összetételét a 4. táblázat tartalmazza, bemutatva az adott feladatelemeken elért eredményt is. A feladatlap két változatban készült azonos feladatokat tartalmazva, a feladatok sorrendjének variálásával. 4. táblázat. A 2009. évi bemeneti szövegértés-szövegalkotás mérés feladatainak megoszlása és eredménye szövegtípusok és művelettípusok szerint Művelettípusok

Információvisszakeresés3

Kapcsolatok, összefüggések felismerése4

Értelmezés5

eredmény (%)

item

eredmény (%)

Elbeszélő

1, 2, 4, 5, 8, 9, 11, 12, 15, 16, 18, 19, 20, 30

45

3, 6, 7, 10, 13, 14, 17, 21, 22, 23

54

26, 27, 28, 29

30

46

Magyarázó

33, 34, 35, 36, 37

61

31, 32

58

38, 39, 40, 41

67

63

-

-

-

42, 43, 44, 45

55

55

55

11 item

51

52

Szövegtípusok

Dokumentum Művelettípusok összesített eredménye

item

20 item

52

-

12 item

item

eredmény (%)

Szövegtípusok összesített eredménye

Összesen négy rövidebb szöveget használtunk, ebből kettő szépirodalmi jellegű, elbeszélő típusú szöveg volt (egy a világirodalomból, egy a magyar irodalomból; egy-egy hosszabb terjedelmű szépirodalmi alkotás részlete, amely önmagában is értelmezhető), a harmadik magyarázó típusú 7, 6

3

Az információ-visszakeresés művelete egy vagy több szó szerinti vagy rejtetten jelen lévő elem visszakeresését és azonosítását kívánja meg a tanulóktól. Az ilyen típusú feladatokhoz olyan, az aktuális olvasási élményen alapuló tudásra van szükség, amely a szövegben való tájékozódás feltétele. A művelet nehézsége a visszakeresendő elemek számától, azok kapcsolódásának módjától, a visszakeresést meghatározó kritériumok mennyiségétől és minőségétől függ elsősorban. E művelettípusba tartoznak egyrészt a ki, mit, mikor stb. típusú kérdések, másrészt a kérdésben szereplő kifejezések szinonimáinak azonosítását igénylő feladatok. 4

A szöveg olvasása közben a befogadó különféle, szövegen belüli és szövegek közötti kapcsolatok, tartalmi és logikai összefüggések hálózatát alkotja meg. A szövegkörnyezetből kell egy adott cselekedetnek, történésnek az okaira vagy céljaira vonatkozó következtetéseket levonni. Ebbe a művelettípusba soroljuk a szöveg tartalmi, logikai és szerkesztésbeli elemeire vonatkozó kérdéseket, valamint az általánosítást, a szöveg belső összefüggésrendszerének és utalásainak felismerését igénylő feladatokat. Itt természetesen a hosszabb szöveges feleletalkotó választ igényelő feladatok a jellemzőek. 5

A szöveg értelmezése a megértésre támaszkodik, de egyben alkotó tevékenység is. Az értelmezés műveletéhez tartozó feladatok esetében reflektálni kell a szövegre, értékelni kell a szöveg egészének vagy egy-egy részletének a szöveg egészében betöltött szerepét, megalkotottságát. 6

Elbeszélő típusúnak nevezzük azokat a folyamatos, összefüggő írásos szövegeket, amelyek célja egy történet elbeszélése vagy események személyek, tárgyak, problémák stb. leírása. Fő jellemzőjük, hogy az olvasó érzelmi bevonására irányulnak. Gyakran fiktív, képzeletbeli elemeket tartalmaznak, ezáltal az olvasót aktív befogadói részvételre késztetik. 7

Magyarázó típusúnak nevezzük azokat a tudományos, illetve ismeretterjesztő szövegeket, amelyek elsősorban ismeretet közölnek, hangvételük higgadt, tárgyszerű, és fő céljuk a tájékoztatás. A tankönyvi szövegek többsége is e típusba sorolható.


8

esszé jellegű, a negyedik pedig dokumentum típusú 8, amely a mindennapi életből vett szöveget modellezte. Elbeszélő típusú szövegek: Paulo Coelho: Az alkimista (Rövid, a hagyományos időrendet alkalmazó szépirodalmi jellegű szöveg, regényrészlet, világirodalom.) Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma (Szépirodalmi jellegű regényrészlet, magyar irodalom.) Magyarázó típusú szöveg: Kovács Zsolt: Teknősök a lakásban és a kertben (Könnyűnek mondható szöveg a biológia területéről.) Dokumentum típusú szöveg: A Palace Mammut honlapjának részlete (tájékoztató jellegű szöveg.) A szövegek terjedelmének meghatározásakor figyelembe vettük a tesztlap megírására szánt idő mennyiségét, mivel egy tanítási óra állt csak a tanulók rendelkezésére. A szövegértés területen a különböző szövegekhez kapcsolódó kérdések jellemzően az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését vagy a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben az országos kompetenciaméréshez hasonlóan.

1.6. A mérés lebonyolítása A 2009/2010. tanévi mérési naptárban jelzett időintervallumban, az elmúlt évi mérési gyakorlattal megegyezően zajlott a 2009. évi 9. évfolyamos tanulók bemeneti mérése. A mérések egységes útmutató szerint, 2009. szeptember 14-16-a között az intézmény által kiválasztott időpontban, két egymást követő tanórán az igazgató és a mérésvezető irányítása mellett kerültek lebonyolításra. Az intézményi mérések lebonyolításáról előre megadott szempontok szerinti jegyzőkönyv készült, melyet az intézményvezető és a mérésvezető aláírásával hitelesített. A mérések egy esettől eltekintve az útmutató előírásai szerint zajlottak. Egy esetben nem a két egymást követő órán, hanem két egymást követő napon valósult meg a matematika és szövegértés mérése. Az intézményi mérésvezető irányította a konkrét mérés lebonyolítását, készítette fel az intézményi felmérésvezetőket, akik a méréssel kapcsolatos kérdéseiket neki tehették fel, és ő tartotta a kapcsolatot az MFFPPTI-vel. Az intézmények a mérőeszközöket a mintába kiválasztott tanulók létszámának megfelelő mennyiségben sokszorosítva kapták meg. Saját döntés alapján lehetőségük nyílt arra, hogy a továbbsokszorosítás költségét és a kódolás-adatrögzítés feladatait átvállalva az iskola minden tanulójával kitöltessék, és helyben feldolgozzák a többi tanuló feladatlapját.

8

A dokumentum típusú szövegek verbális közlést és tipográfiai jeleket, képeket, rajzokat is tartalmaznak, megértésükben a szöveg elrendezésének, a verbális és nem verbális jelek összjátékának különösen nagy a szerepe. E szövegtípus segítségével kaphatunk képet arról, hogy a tanuló hogyan igazodik el a mindennapi szituációkban és az azokhoz tartozó köznapi szövegekben.


9

2. EREDMÉNYEK 2.1. Az eredmények összesített értelmezése 2.1.1. A matematika eredmények összesített értelmezése A mérés a kilencedikes középiskolások alapvető matematikai eszköztudását vizsgálta. A kitűzött feladatok felölelték azokat a képesség- és tudáselemeket, melyeknek megléte a sikeres középiskolai tanulás feltételeit jelentik, illetve melyeknek hiánya esetén nehézségekre, eredménytelenségre lehet számítani. Az 5. táblázatban részletezzük a főbb mutatókat. 5. táblázat. A 2009. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei matematikai eszköztudásból 36%

összteljesítmény

18 pont 21%

szórás

10 pont

jegy-teszt korreláció

0,55

Cronbach-alfa (megbízhatóság)

0,93

A nyolcadikos matematikajegyek megoszlása, mely az 1. ábrán látható, kissé a jobb eredmé-

a középfokra lépő tanulók között kétszer annyinak értékelték a tudását közepesre vagy elégségesre, mint ahánynak jóra vagy jelesre . A teszt eredmények felé tolódik el,

nye és az év végi osztályzat a választ nem adók jelentős száma ellenére viszonylag erős korrelációt mutat. 900

838

800

724

Létszám (fő)

700

628

600

500 346

400 300

208

200 100

57

0 1

2

3

4

Év végi matematikaosztályzat

5

Nem válaszolt

1. ábra. A nyolcadikos év végi matematikaosztályzatok megoszlása

A 2009/2010. tanévi mérésnél ismét vizsgáltuk, hogy az egyes feladatokkal milyen arányban foglalkoztak a mérésben részt vevő tanulók. Az alábbi, 2. ábra azt mutatja, hogy a tanulók igyekeztek minél több feladat megoldását megadni, elenyésző volt azok száma (8 tanuló), akik teljesen üres feladatlapot adtak be, és viszonylag kevesen voltak azok is, akik 7-nél több feladattal nem foglalkoztak. Az előző évek ezzel kapcsolatos negatív tapasztalatai (amelyek a javítás során mindig látszottak ugyan, de számszerűsítve először tavaly mutattuk meg) jelentősen tompultak, és ez mindenképpen az iskolák, a pedagógusok e méréshez való pozitív viszonyulását is jelzi. A tanulók 27%-a mindegyik feladattal próbálkozott, és abban általában el is ért néhány pontnyi eredményt. A feladatok részlépésekre, itemekre bontása (ami eltér az országos kompetenciamérés értékelésétől) tehát ismételten hasznosnak bizonyult, elősegítette az árnyaltabb értékelést.


10

2. ábra. A kihagyott feladatok számának megoszlása matematikai eszköztudásból

A feladatok megoldási szintjének vizsgálata a gondolkodási módszerek tükrében Az egyes gondolkodási műveleteket azonos számú feladaton mértük (3. táblázat). Nem meglepő, hogy a komplex megoldások, a több témakört átfogó feladatok igényeltek jobb felkészülést, mélyebb tudást. A mérőlapok feladatai közül egyikben szerkesztési feladatot, majd azt követően területszámítási feladatot kellett megoldani, a másikban a térbeli tájékozódást mértük, a harmadik pedig egy térfogat-számítási feladat volt gyakorlati kiindulóponttal (medence-víztöltés). Ezek közül a második adta a viszonylag legjobb eredményt, hiszen egy-két részlépést azok a tanulók is el tudtak helyesen végezni, akik a teljes feladatot annak földrajzi és térgeometriai háttere miatt nem oldották meg végig (3. táblázat, 3. ábra). 60%

Fővárosi átlag

Teljesítmény

50% 40% 30% 20% 10%

Tartalmi területek

Komplex megoldások

Modellalkotás

Tényismeretek és rutinműveletek

Események statisztikai jellemzői és valószínűsége

Alakzatok síkban és térben

Hozzárendelések és összefüggések

Mennyiségek és műveletek

0%

Gondolkodási műveletek

3. ábra. A matematika teljesítmények alakulása a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek szerint

Meglepő volt a szerkesztési és területszámítási feladatban mutatott gyenge eredmény: a tanulók jelentős része nincs tisztában az alapvető szerkesztési lépésekkel, transzformációkkal. Külön problémát jelentett a szerkesztés eredményeként adódó alakzat megnevezése, a terület kiszámítása pedig a legnehezebb feladatnak bizonyult, annak ellenére, hogy jól ismert összefüggést kellett alkalmazni. A térbeli tájékozódás nehézségei legelsőként az égtájak meghatározásánál mutatkoztak meg. A dél-keleti irány ismeretének hiánya nemcsak a matematika, hanem a teljes természettudományos ismeretrendszer gyengéje.


11

A térfogat-számítási feladatot jól kezdték el a tanulók, a befejezéssel azonban gondok adódtak. Gyakorlati ismereteik, tapasztalataik e téren nincsenek, a problémát nem tudták a fürdőkád töltésére transzformálni. A tanulók legtöbbször nem értették meg a komplex megoldásokat igénylő feladatokat, a szövegértési problémák itt mutatkoztak meg leginkább, minden tekintetben jó választ igen ritkán kaptunk. A 24%-os megoldási szinttel, mely a tavalyi 21,7%-os és a tavalyelőtti 19%-os eredményhez képest egyenletes javulást mutat, még mindig nem lehetünk elégedettek, hiszen az alkalmazásszintű feladatok megoldása is tartalmazott szükségképpen alacsonyabb műveleti szintet igénylő itemeket, részlépéseket. Ugyanezt mondhatjuk el a tényismeretek és rutinműveletek eredményére, és a modellalkotás terén is akad fejlesztenivaló. Matematikai alapműveletek hibátlan elvégzése, törtekkel végzett számítások, mértékváltási feladatok, arányok, százalékszámítási alapfeladatok, egyszerű grafikonok értelmezése és elemzése tartozik ebbe a körbe. Gondot jelentett a feladatok szövegének értelmezése, az alapvető tájékozottság hiánya, ami gyakran hibás választ eredményezett. Bár a mobiltelefon mindennapjaink része, a diákok sokszor és sokoldalúan használják, mégsem tudják, hogyan érdemes döntést hozni a különféle szolgáltatók díjcsomag-ajánlatai között. Koncertjegyeket is vásárolnak, és bizonyára végigélték már, ahogyan szüleik tankolni készülnek, és mérlegelik, hogy ezt melyik benzinkútnál tegyék, de a probléma még nem érintette mélyen őket, úgy tűnik, az anyagiakkal nekik még nem kell törődniük. A rutinműveletek, tényismeretek terén célszerű lenne elérni a közel 70%-os megoldási szintet ahhoz, hogy az ennél magasabb szintű gondolkodási műveletet igénylő feladatok megoldásában sikeresek legyenek tanulóink. Ettől 30 százalékponttal negatívan tér el a mostani eredmény. A sémákban való gondolkodás jobbára lehet hasznos is, de az ahhoz való merev ragaszkodás sokszor megbénítja a kombinatív készségek kibontakozását. Kiválóan tapasztaltuk ezt a zárójelek kitételét, majd azt követően a pontos számolás elvégzését igénylő feladatnál. A műveletek helyes sorrendben történő elvégzése igen nagy problémát jelentett, pedig ez az ötödik évfolyam óta szinte a mindennapi tevékenység része nemcsak a matematikában, hanem az azt alkalmazó tantárgyakban is. A problémát tovább mélyítette, hogy a zárójeleket különböző értékeket adó helyekre kellett kitenni. A matematikai alapismeretek hiányán kívül ismét felmerülnek szövegértési, értelmezési gondok is. Gyakran olyan válaszokat adnak a tanulók, amilyen típusú kérdést nem tartalmazott a feladat. Mindez azt mutatja, hogy az új fogalmak kialakításakor, a régiek magasabb szintű tárgyalásakor érdemes nagy hangsúly fektetni a modellalkotásra, ügyelve és kiemelve a modellek flexibilitását, konvertálhatóságát. Ennek minden témakörben alapvető fontosságúnak kell lennie. Örvendetes ugyanakkor, hogy e téren érték el tanulóink a legmagasabb eredményt, közel 47%-ot, ami jelzi, hogy az alkalmazható tudás a fent jelzett gondok ellenére egyre inkább jelen van tanulóink gondolataiban. A mérés tartalmi területei A mennyiségek és műveletek témakörbe tartozik a törtekkel végzett művelet, az eltérő formájú, de azonos értékű kifejezések vizsgálata, az elsőfokú egyenlet megoldása, a mérési, az oszthatósági feladat, valamint az algebrai mennyiségek arányossági viszonyaival kapcsolatos feladat. Igen gyengének tekinthető az egyszerű következtetéssel megoldható szövetvásárlási feladat 31%-os eredménye, csakúgy, mint a három részre való arányos felosztást kívánó festékes példa 24%-os megoldási szintje. A szövetes feladatnál cm-m átváltásra volt szükség, ez jelentette sok tanuló számára a kiinduló problémát. E feladat arra is rámutatott, hogy a számolási készség, az alapvető átváltások ismerete, az arányossági számításokat igénylő feladatok értelmezése és helyes elvégzése iskoláinkban nem éri el a legalább 50%-os szintet, ami a továbbiakban jelentős nehézségeket okozhat nemcsak a matematika, hanem az azt felhasználó tárgyak tanulása kapcsán is. Ez az a terü-


12

let, amely a szakiskolák tanulóinál is kiemelt fejlesztést igényelne, hiszen körükben a számolási készség aggasztóan alacsony szintű. Az arányossági, a szöveges egyenletes feladatok, a szabályjátékok, a halmazelméleti és logikai feladatok köthetők a hozzárendelések és összefüggések témakörhöz. A kerekítés szabályait általában jól ismerik a tanulók, és a logikai gondolkodás is szépen fejlődik, igaz, apró lépésekben. Az e területen elért 51%-os átlagos eredmény, mely a figyelmetlenségből eredő, bosszantó hibák elkövetését is tükrözi, összességében jónak mondható. A mérés geometriai tartalmú kérdései szerkesztési, alakzatok tulajdonságaival kapcsolatos és geometriai számítási feladatokat egyaránt tartalmazhatnak az alakzatok síkban és térben témakör keretében. Jelenleg az ábrakészítés, a geometriai transzformáció, majd az azt követő területszámítás elvégzése, térkép-rajzolás és a mértékváltással összekötött térfogat-számítási feladat szerepelt a mérésben 24%-os, viszonylag gyenge összesített megoldási szinttel. A tanulók jelentős része hozzá sem fogott a derékszögű háromszög szerkesztéséhez és a tengelyes tükrözéshez, még csak vázlatrajzot sem készített. Ez azért probléma, mert e témával szinte az alsó tagozattól kezdve foglalkoznak nap mint nap, a matematika és a természettudományos órákon csakúgy, mint rajzórán. A mérőlap az események statisztikai jellemzői és valószínűsége témakörből egyetlen olyan feladatot tartalmaz, amely statisztikai számításokkal, kombinatorikai és valószínűség-számítási elemekkel tűzdelt. Az előző években az általános iskolai mérések és a felvételi feladatok riasztó kérdései közé tartozó statisztika feladat most már 43%-os megoldottságú lett, ezzel is mutatva, hogy a kapcsolódó fejlesztések eredményesek voltak, a statisztikus szemlélet egyre inkább elterjed, az értelmezések mind jobb és jobb eredményűek. A parkolóhelyeket jelző táblázatot tiszta logikai alapon is ki lehetett volna tölteni, és valójában ahhoz sem kellett előzetesen sok valószínűségszámítási tudás, hogy a kedvező és az összes esetek számát annak alapján jól határozza meg a tanuló. A matematika műveltségi terület jelentős részt vállal mind az Európai Unió, mind pedig a NAT 2007 által javasolt, kiemelt kompetenciaterületek legtöbbjének fejlesztésében. Törekedtünk arra, hogy a mérőlapon szereplő feladatok többsége hasonlítson a tanulók által korábbról ismert matematikai jellegű, vagy annak alkalmazását igénylő, társtudományokhoz, gyakorlati élethez köthető problémákhoz, ugyanakkor olyan feladatok legyenek, amelyek megmutatják azoknak az alapvető képességeknek a szintjét, amelyek a többi tantárgy tanulása szempontjából is meghatározóak, ezért kiemelten fontos szerepet játszanak. Az eredmények vizsgálatánál ezt szem előtt tartjuk. Mivel a fentieknek megfelelően eleve több szempontot tartalmazó, viszonylag összetett feladatokból állítottuk össze a mérőlapot, így az eredmények is ezt a nehézségi szintet tükrözik. Nem vártunk átlagosan 50%-os megoldási szintet, de azt igen, hogy a 10% körüli eredmények száma csökkenjen. A tavalyi évhez képest e téren nem történt nagy változás, az eredmények stagnálnak. A tanulói teljesítmények megoszlása a 4. ábrán látható. A mérés 36%-os átlagos eredménye, a teljesítménygörbe gyengébb eredmények felé tolódása az alapismeretek egyértelmű hiányára utal, tehát a folyamatos fejlesztés igényére hívja fel a figyelmet. A feladatok megoldottságából arra is következtethetünk, hogy a matematikai ismeretek menynyire mozgósíthatók ezeknek a – többnyire gyakorlati tartalmú – problémáknak a megoldásában (5. ábra). Megállapítható, hogy azok a feladatok nem okoztak problémát a tanulóknak, amelyeknek matematikai, fizikai, esetenként földrajzi, kémiai háttere az általános iskolában több oldalról megvilágított, begyakorlott volt. A tanulók ilyen típusú kérdésekre adott válaszai megbízhatóan jó teljesítményt mutatnak, az ismert kiindulás után az alkalmazás is sikeres.


13

30

Gyakoriság (%)

25 20 15

10 5 0 0-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90 91-100

Teljesítmény (%)

4. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása matematikai eszköztudásból 60%

52%

50%

50%

50%

Teljesítmény

50%

43%

40% 31% 27%

30%

22%

24%

23%

20% 10% 0%

1.

2.

3.

4.

5. 6. 7. feladatok sorszáma

8.

9.

10.

5. ábra. A 2009. évi bemeneti matematika mérés eredménye feladatonként

A 4. (kirándulás) és a 9. (medence töltése) feladat alapvetően geometriai jellegű, ugyanakkor összetett gondolkodást is igényel, megoldásukhoz többfajta ismeretet kellett mozgósítani. Megoldási színvonalát és felépítését tekintve elég erősen kapcsolódik e csoporthoz a 6. (festék keverése) feladat, amelyben az arányos felosztás elvét kellett a tanulónak alkalmaznia. Ugyancsak jól illeszkedik e feladatokhoz a 8. (kabátszövet) példa, amely bújtatott geometriai tartalma miatt mondható a feladatkörbe tartozónak. Mind a négy feladat mérte az alapvető fontosságú számolási készséget, a mértékváltási ismereteket és különböző szinteken a kombinatív készséget is. A 3. (koncertjegy) és a 10. (hármasok) feladat alapvető számolási és modellalkotási készséget mért. E feladatok a legegyszerűbbnek számítanak, mindenkitől elvárható minimális tudás- és alkalmazásszintet mérnek. A tanulók teljesítménye is viszonylag elfogadható, bár az 50%-os szinttel korántsem lehetünk elégedettek. A tanulók mindennapjaiban is gyakran előforduló élethelyzeteket modellezett az 1. (mobiltelefon), az 5. (tankolás) és a 7. (parkolás) feladat. Elenyésző volt azon tanulók száma, akik ezekből a feladatokból nem értek el részpontszámokat. Ez is azt jelzi, hogy a témakör tanítása egyre nagyobb szerepet kap már az általános iskolában is, és eredményessége évről évre növekvő tendenciát mutat. A kombinációs készséget, a lehetőségek összeszámlálását, a valószínűségi gondolkodás fejlettségét mérő 7. feladat kevéssé érintette meg a tanulókat, viszont szerepe igen jelentős a kombinatorikai és statisztikai tanulmányok megalapozásában. A szerkesztési-területszámítási 2. feladat egyszerűsége ellenére igen nehéznek bizonyult a tanulók számára. Sokuknak jelentett problémát az ábra elkészítése, a derékszögű háromszög megszerkesztése, és így az erre épülő számításokat sem tudták elvégezni.


14

A mérési eredmények azt is jelzik (5. ábra), hogy a tanulók jelentős része még mindig nem rendelkezik a tudás megszerzéséhez szükséges technikákkal, és e téren kiemelt figyelmet kell fordítani a szövegértés fejlesztésére. A feladatonkénti teljesítményeket vizsgálva kitűnik, hogy a tanulók főként az olyan feladatokban voltak kevésbé sikeresek, amelyekhez elengedhetetlen a folyamatos, rendszeres tanulás, gyakorlás, ami egyébként a mért műveltségterület jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres haladásnak. A mindennapi életben és az iskolai tanulmányok szempontjából egyaránt lényeges, hogy a tanulók biztos számolási készséggel rendelkezzenek, hiszen ez a matematikát felhasználó tárgyak, valamint a mindennapi élet és természetesen a matematika további eredményes tanulása szempontjából alapvető fontosságú. 2.1.2. A szövegértés-szövegalkotás eredmények összesített értelmezése A szövegértés-szövegalkotás mérési eredményeinek fontosabb mutatószámait a 6. táblázat tartalmazza. 6. táblázat. A 2009. évi kilencedikes bemeneti mérés eredményei szövegértés-szövegalkotásból 52%

összteljesítmény

23 pont 20%

szórás

9 pont

jegy-teszt korreláció

0,50

Cronbach-alfa (megbízhatóság)

0,90

A tanulók 8. évfolyamos magyar irodalom és nyelvtan év végi osztályzatának eloszlását tekintve a tanulók kétharmadának eredménye átlag feletti (6. ábra). 1000 900

Irodalom

800

Nyelvtan

Létszám (fő)

700 600 500

400 300 200 100 0 1

2

3

4

Év végi osztályzat

5

Nem válaszolt

6. ábra. A nyolcadikos év végi irodalom és nyelvtan osztályzatok megoszlása

A tanulók 20%-a mind a 19 feladatot megoldotta valamilyen szinten, egyetlen egyet sem hagyott üresen. Összesen nyolc tanuló adott be teljesen üres feladatlapot, és 2% alatti azon tanulók aránya, akik 11-nél több feladattal nem foglalkoztak. A tanulók feladatlapon elért teljesítmény szerinti eloszlását a 7. ábra szemlélteti. A teljesítmények széles skálán helyezkednek el. A tanulók közel egyötöde 50-60% közötti teljesítményt nyújtott, 30-80% közötti az eredménye a tanulók 75%-ának. Az elért átlagos teljesítmény 52%. Az ábrán a 60%-os teljesítmény után látható újabb kiugró érték mögött a különböző képzéstípusokban részt vevő tanulók eltérő eredménye húzódik meg.


15

30 25

Gyakoriság (%)

20 15 10 5

0 0-10

11-20

21-30

31-40

41-50

51-60

61-70

71-80

81-90

91-100

Teljesítmény (%)

7. ábra. A tanulói teljesítmények megoszlása szövegértés-szövegalkotásból

A tesztben idén is a következő szövegértési-gondolkodási műveletek végrehajtására volt szükség (4. táblázat): a szöveg információinak azonosítása, visszakeresése (a teszt ilyen jellegű iteme volt – A változat esetén – az 1-2., 4-5., 8-9., 11-12., 15-16., 18-20., 30. és 33-37.); a szövegben lévő logikai és tartalmi kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyes szövegelemek funkciójának meghatározása (a teszt ilyen jellegű iteme volt – A változat esetén – a 3., 6-7., 10., 13-14, 17., 21-23. és 31-32.); a szöveg konkrét tartalmi elemeinek értelmezése, a szöveg megformáltságára való reflektálás (a teszt ilyen jellegű iteme volt - A változat esetén – a 26-29., 38-41. és a 42-45. item). Az egyes gondolkodási művelettípusok szétválasztása a mérés technikai szükséglete, de minden művelettípus a globális megértés, a szöveg egészéről kialakult kép oldaláról is értelmezhető. Az egyes feladatelemek megoldás során elért eredményeinek alakulását művelettípusok és szövegtípusok szerinti csoportosításban a 8. ábra mutatja be. 70% Fővárosi átlag

60%

Teljesítmény

50% 40% 30% 20%

10% 0% Elbeszélő

Magyarázó

Dokumentum

Információ Kapcsolatok, Értelmezés visszakeresés összefüggések felismerése

Szövegtípus

Művelettípus

8. ábra. A szövegértés-szövegalkotás teljesítmények alakulása a tartalmi területek és a gondolkodási műveletek szerint


16

A tanulóknak a teszt kitöltése közben két alapvető feladattípust kellett megoldaniuk: feleletválasztós kérdéseket9, valamint nyílt végű, szöveges választ igénylő feleletalkotó feladatokat 10. Feleletválasztós kérdés (alternatív választás) az 1.,3., 5., 13., 18. és 19. feladat volt, amelyet 58, 62, 59, 39, 67 és 55%-ban oldottak meg a tanulók. A 67% kimondottan jó eredmény. A görög teknős tartásával kapcsolatban kellett a tanulóknak dönteniük az állítások helyességéről, illetve hamisságáról. Az 55% fölötti teljesítmények azt mutatják, hogy a tanulók találkoztak már hasonló jellegű feladattal, bár az állítások értelmezése idén is sokszor jelentett nehézséget. Ez főleg a 13. feladatnál mutatkozott meg, ahol azt az állítást kellett a négy közül kiválasztani, amelyik a keresztre vonatkozott. Ezt a helyes választ a tanulóknak csak 39%-a találta meg. Az összes többi feladat feleletalkotó típusú volt, többségében rövid, egy szavas vagy szintagmás választ igényelt, hosszabb szöveges választ igénylő feladatok esetében jellemzően egy mondatnyi terjedelmet vártunk el, kivéve az esszé típusú választ igénylő 12. feladatot. A két leggyengébben, 28%-ban megoldott feladat közül az egyik egy mondat átfogalmazását várta el a tanulóktól, hogy tartalma megfeleljen a szövegben olvasottaknak, ügyelve arra, hogy a szórend ne változzon meg. A tavalyi méréshez hasonlóan nehézséget okozott a tanulók majdnem háromnegyedének ennek az egyetlen szónak az átírása, amit nem neveznénk nehéz feladatnak, hiszen egyetlen szót kellett volna csak módosítani. Hasonlóan rossz eredmény született az esszé típusú válasz esetében, amely 3 itemből tevődött össze: a 26. item a terjedelmet (25%), a 27. a tartalmat (34%), a 28. a nyelvi megformáltságot (24%) mérte. Ez a feladat nemcsak a szövegértést, hanem a szövegalkotást is vizsgálta, és főleg ezen a területen születtek nagyon gyenge eredmények. A 9. ábra az egyes feladatok és itemek megoldottságát mutatja százalékos arányban. 80%

Teljesítmény

59%

58%

57%

55%

56%

55%

51%

48%

50%

67%

65%

62% 60%

69%

69%

70%

45% 42%

40%

39%

34% 28%

28%

30% 20% 10% 0% 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

feladatok sorszáma

9. ábra. A feladatonkénti teljesítmények alakulása szövegértés-szövegalkotásból

A 12. és a 14. feladat 28%-os teljesítménye nagyon alacsony, míg a 8., 11., 16. és a 18. feladat megoldottsága átlag feletti, közel 70%-os.

2.2. Az eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint

9

A feleletválasztós feladatokat az jellemzi, hogy a diáknak a felkínált, előre megadott, viszonylag kis számú lehetőség közül kell kiválasztania a helyeset, illetve több állítás igaz vagy hamis voltát kell eldöntenie. Ezek a feladatok elsősorban a tudás egyszerűbb elemeinek, az ismeret-jellegű tudásnak a mérésére alkalmasak, kevésbé használhatóak az általános képességeknek, a gondolkodás rugalmasságának, a megértésnek, a szintézisnek a vizsgálatára. 10

A nyílt végű, feleletalkotó feladatok esetében a diáknak rövidebb-hosszabb választ kell adnia írásban. A rövid szöveges választ igénylő feladatok közé olyan kérdések tartoznak, amelyekre a tanulónak egy-egy rövid elemmel (szó, szintagma) kell válaszolnia. A hosszabb szöveges választ igénylő feladatok bővebb kifejtést (egy teljes mondat, felsorolás), illetve esszé típusú választ (több mondatból álló, összefüggő szöveg megalkotása) igényelnek a diáktól. Ez a feladattípus a tudás bonyolultabb összetevőinek a mérésére is alkalmas.


17

2.2.1. A matematika eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint Az egyes feladatok itemenkénti megoldottsági görbéje (10. ábra) több érdekességre hívja fel a figyelmet. A grafikonokból jól látszik, hogy a három fő iskolatípusba tartozó osztályok teljesítménye jelentősen különbözik. A nagy eltérések közül egyesek indokoltak, mások viszont aggasztóak. Komoly aggodalomra ad okot például, hogy az alapvető számolási feladatokban a szakközépiskolásoknak közel fele, a szakiskolai tanulóknak pedig a háromnegyed része sikertelen, és azt is meg kell állapítanunk, hogy az arányossággal kapcsolatos számítási megoldások ismeretében csak a gimnáziumi tanulóknál lehet számítani 50%-nál jobb eredményre, a szakközépiskolások tudása esetleges, részleges volt, a szakiskolai tanulók pedig csaknem teljes tájékozatlanságot mutattak ezen a területen. A grafikon mindezeket igen érzékletesen mutatja.

100% Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Fővárosi átlag

90% 80%

Teljesítmény

70% 60%

50% 40% 30% 20% 10% 0% 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.11.12.13.14.15.16.17.18.19.20.21.22.23.24.25.26.27.28.29.30.31.32.33.34.35.36.37.38.39.40.41.42.43.44.45.46.47.48.49.50. item

10. ábra. A matematikai eszköztudás feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként

Általában az első két-három item, részlépés megoldásában sikeresek a tanulók, majd hibáznak, vagy további ötletek hiányában egyszerűen csak félbehagyják a megoldást. A feladatokat záró utolsó egy-két item, amely általában a válaszadás, a kerekítés, az átváltás, a legtöbb lehetőség megadása, igen alacsony megoldási szintű. Erre kiemelten felhívjuk a figyelmet, hiszen az érettségi vizsgán ezekre értékes pontokat lehet kapni. A válaszadás mikéntjét meg kell tanítanunk, és rendszeresen gyakoroltatnunk kellene minden iskolatípusban. Még a gimnáziumokban is kevés az olyan tanuló, aki komplett, kifogástalan megoldást ad a feladatokra, a válaszadás valamiféle jelzése esetükben sem jellemző. A matematikai eszköztudás mérési eredményeinek elemzése mind az egyes kitűzött feladatok szempontjából, mind tematikusan, mind pedig a kulcskompetenciákat vizsgálva a középiskolai indulási helyzet nagy eltéréseit mutatja iskolatípusonként, illetve osztályonként. A 7. táblázatban foglaltak azt mutatják, hogy a fővárosi teljesítmény összességében a tavalyi, 2008-as bemeneti eredménnyel egyező, tehát e téren érdemi változás nem történt. A szórás átlagosan 21%. A három iskolatípus eredményei a mérésben nagyon nagy különbségeket mutatnak. Az átlagok 18-20 százalékpont körüli különbséggel követik egymást szakiskola, szakközépiskola, gimnázium sorrendben. Az egyes iskolák, illetve osztályok között azonos iskolatípuson belül is jelentős eltérések tapasztalhatók, amit a szórás-értékek is mutatnak. A szakiskolák teljesítménye egyre gyengébbé válik, 2 százalékponttal nagyobb az eredményük eltérése a szakközépiskolákétól a tavalyihoz viszonyítva. A szakközépiskolák 20 százalékpontos lemaradása a gimnáziumokhoz képest nem csökkent. Összességében, a szórás-értékeket figyelembe véve a matematika területén, az egyes képzéstípuso-


18

kon belüli homogenitás növekedése tapasztalható. A nemzetközi elvárások azonban nem ezt a tendenciát tartják kívánatosnak, hanem az iskolatípusok közötti különbségek jelentős csökkenését. E mérésnél ezt nem tapasztaltuk. 7. táblázat. A 2009. évi bemeneti kompetenciamérés eredményei matematikai eszköztudásból iskolatípusonként A képzés típusa

Matematika átlag (%)

Matematika szórás (%)

Gimnázium

55

19

Szakközépiskola

35

18

Szakiskola

17

13

Összesített eredmény

36

21

A legváltozatosabb, legheterogénebb képet a gimnáziumok és a szakközépiskolák matematika eredménye mutatja. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai oktatás folyamán különböző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek, szaktanárnak, annak szem előtt tartásával, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes kimeneti követelményekre kell felkészíteniük tanítványaikat. Az iskolatípusonkénti összteljesítményeket összevetve a fővárosi átlaggal (11. ábra) azt a megállapítást tehetjük, hogy a feladatlap a szakközépiskolások teljesítményeihez igazodott legjobban, a fővárosi átlag és a szakközépiskolai átlag grafikonja csaknem teljesen fedi egymást. A mérőlap tehát leginkább az ő eredményeiket tükrözi, ami megfelel a létszámarányos mintavételnek. A matematikai eszköztudás feladatsorán nyújtott teljesítmények csupán a szakközépiskolák esetén nem mutatnak jelentős különbséget a fővárosi átlagteljesítménytől, a gimnáziumok és még inkább a szakiskolák esetén az eltérés azonban igen jelentős. Ez egyben azt is jelenti, hogy a feladatok a gimnáziumi tanulók számára könnyebben megoldhatónak tűntek, mint a szakközépiskolásoknak, a szakiskolai tanulók számára viszont igazi kihívást jelentettek. A szakiskolai eredmények viszonylag alacsony szórása a csoportok homogén voltát mutatja, ami azt sejteti, hogy a jobb eredményt nyújtó tanulók valójában hiányoznak e körből. 80% Gimnázium

Teljesítmény

70%

Gimnáziumi átlag

60%

Szakközépiskola

50%

Szakközépiskolai átlag Szakiskola

40% 30% 20% 10% 0% 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

feladat

11. ábra. A képzéstípusonkénti és feladatonkénti összteljesítmény matematikai eszköztudásból, a fővárosi és a képzéstípusonkénti átlag feltüntetésével

Az ábrából ugyanakkor az is leolvasható, hogy a szakiskolások 17%-os teljesítménye még kevés az érettségi vizsgán már megfelelő minősítést hozható 20%-os szinthez, ami azt jelenti, hogy mind a fejlesztés, mind pedig az új anyag feldolgozása terén jelentős feladatok várnak a szaktanárokra. Biztató azonban, hogy volt néhány olyan feladat is, amelyet a szakiskolai tanulók is nagy biztonsággal oldottak meg, és a 31%-os szintet is elérték: ezek a mindennapjainkban előforduló alkalmazások


19

voltak, a mobiltelefon, a koncertjegy és a tankolás témakörét érintették, és csupán a tükrözéses geometriafeladat jelentett számukra áthidalhatatlan akadályt. Ez figyelemre méltó, hiszen a matematika kötelező érettségi tárgy, és a szakiskolások jelentős része készül arra, hogy érettségi vizsgát tegyen. Ez egyben a fejlesztés irányát is mutatja, hiszen a gyengébb teljesítményt mutató matematikai területek, részfejezetek fejlesztése kiemelt feladat kell, hogy legyen. Ennek mikéntje a munkaközösségek és a szaktanárok módszertani repertoárjának függvénye. Igaz ugyan, hogy az érettségin nem csupán a transzfer szintjét elérő (kompetenciaalapúnak mondható), hanem annál alacsonyabb értelmi tevékenységi szintet igénylő feladatok is szerepelnek, azok aránya és pontszámbeli értéke azonban csak a feladatsor ezen részeinek hibátlan teljesítése esetén éri el összességében az elégséges megszerzéséhez szükséges szintet. 2.2.2. A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a vizsgált terület összetevői szerint A szövegértés-szövegalkotás itemenkénti eredményeinek alakulását a 12. ábra szemlélteti. 100%

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Fővárosi átlag

90% 80%

Teljesítmény

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. item

12. ábra. A szövegértés-szövegalkotás feladatainak itemenkénti megoldottsága képzéstípusonként

A legalacsonyabb érték (16%-os megoldottság) az 5. itemnél született, amely az első szöveghez tartozó (Paulo Coelho: Az alkimista) második feladat utolsó, információt visszakereső eleme volt. A feladat így hangzott: Az olvasott részlet alapján válaszolj röviden a következő kérdésekre: Mikben hordják az arab asszonyok a vizet a kútról? A tanulók figyelmét elkerülte a kérdés többes száma, ezért megelégedtek egy válaszelem megadásával (4. item), ami egyébként magas arányban jó is volt: 72% találta meg a helyes információt, de csak az egyiket. Az 5. item alacsony megoldottsága a második válaszelem elmaradásából fakadt. Itt utalnánk arra, amit már a bevezetőben is említettünk, vagyis hogy nemcsak a feladatokhoz tartozó szövegek értelmezése jelenthet problémát egy-egy feladat megoldásakor, hanem magának a feladat szövegének az értelmezése is. Erre (a tavalyihoz hasonlóan) több példát is említhetünk ebből a tesztből: elkerülte a tanulók figyelmét a magyarázd meg idézetekkel a lábjegyzetből utasítás, pedig a feladat még az idézés szabályainak betartására is felhívta a figyelmet; szintén nem vették figyelembe a 4-5 mondatos terjedelmi korlátot, általában kevesebb, 1-3 mondatos válaszok születtek; a húzd alá azt a teljes mondatot utasításból elkerülte a figyelmüket a teljes mondat kívánalma; a milyen két hagyományra utal a szöveg utasításból nem vették figyelembe a hagyomány szót;


20

a keresd ki a részletből azokat a szavakat utasítást figyelmen kívül hagyva a szövegben nem szereplő kifejezéseket, szavakat adtak meg válaszként; a hogyan függnek egymással össze a következő tárgyak feladat esetében nem az összefüggéseket emelték ki stb. A 28. item (a másik legalacsonyabb megoldottságú, 24%) Schmuck Ottó: A kelyhesek titkos temploma című, elbeszélő típusú szöveghez tartozó 12. feladat egyik, a szövegalkotási készséget mérő eleme. A nyelvhasználat és a szövegszerkesztés helyességéről ad képet, és szorosan összefügg a két előző item, a 26. (25%, a következő legalacsonyabb érték) és a 27. (34%) megoldottságával. A feladat tehát három elemet tartalmaz: méri a szöveg terjedelmét, tartalmi megfelelését és a megfogalmazás milyenségét. Ez volt az egyetlen esszé típusú választ igénylő feladat, amely a gondolkodási műveletek közül a globális megértést méri, azt a képességet, hogyan tudja a tanuló a szöveg egészét részekre bontani, majd adott elemeit újra összeilleszteni egy meghatározott szempont szerint. A feladatot nehezítette, hogy az elvárt terjedelem 4-5 mondat volt. A diákok általában rövidebben fogalmaztak, sokszor ismételtek, egyeztetési hibákat követtek el, nem figyeltek az összefüggések megfogalmazására. Ebből fakadóan ez a feladat sikerült a legkevésbé a 14. feladat mellett. A 14. feladat egyetlen itemből, a 30.-ból áll, amelyet 28%-os arányban, tehát a negyedik legalacsonyabb szinten oldottak meg a tanulók. A legtöbb hiba abból fakadt, hogy sokan nem ismerték fel, hogy csak egyetlen szó, a „követ” kicserélése a „cementet” kifejezésre a jó megoldás. Sokan az egész mondatot átírták, vagy változtattak a szavak sorrendjén, amit a feladat utasításában kifejezetten tiltottunk. 70% fölött oldották meg jól a tanulók a következő itemeket: 25. (81%), 41. (79%), 4., 34., 39. (72%). A legsikeresebb item a Hogyan mondanád másként? feladat második elemének megoldása: a teker az agya kifejezés más szavakkal történő megfogalmazása lett. Ez teljesen érthető, hiszen a feladat nehézségi foka a mérésben amúgy gyengén teljesítő diákok számára is könnyűnek bizonyult. Érdemes megfigyelni, hogy az öt sikeres itemből három a magyarázó típusú Teknősök a lakásban és a kertben című szöveghez kapcsolódik. Valószínű, hogy a téma közel állhat ehhez a korosztályhoz, hiszen az üresen hagyott feladatok aránya itt is alacsony volt. 79%-ban oldották meg sikeresen az igaz/hamis válaszok közötti döntést kívánó 18-as feladat utolsó, 41. itemét, és ugyanehhez a feladathoz tartozik a következő legmagasabb arányban jól megoldott item, a 72%-os 39. is. A feladat helyes megoldásaihoz a teljes szöveg megértésére volt szükség, mivel több információ is összekapcsolódott a feladat összetett mondataiban, amelyekről el kellett dönteni, hogy tartalmunkban igazak vagy hamisak-e. A feladat négy itemből állt, és a másik két (38. és 40.) itemet is viszonylag magas arányban sikerült jól megoldani: 61, ill. 54%-ban. 72%-os megoldottságot mutat a 4. és 34. item, melyek információ visszakeresést igényeltek a diákoktól. Az elsőnél egy elbeszélő típusú szövegből kellett megkeresni egy válaszelemet, amelyről már írtunk, mivel a legalacsonyabb arányban megoldott feladat a második válaszelem elhagyásából következett. A másik a teknősök teleltetésével kapcsolatos információ szövegből való kiválasztása volt, és ehhez szorosan kapcsolódik a 35. item megoldottsága (66%) is, mivel a feladat két tevékenység megnevezését kívánta meg. Az előbbiekben felvázolt képet természetesen tovább árnyalja, ha iskolatípusonként is megvizsgáljuk az eredményeket (8. táblázat). A gimnáziumok teljesítménye a legmagasabb, náluk az átlag 69%, (5 százalékponttal magasabb a tavalyinál), csak két feladatot teljesítettek 50% alatt (49%-on). Ez a tavalyi évnél jobb eredmény. A leggyengébb eredményt 49%-kal a 12. és 14. feladattal érték el, ez (a tavalyihoz hasonlóan) az esszé típusú feleletalkotós választ igénylő és a mondat átírásával kapcsolatos feladat volt. A helyes szövegalkotás gyakorlására azért is fontos lenne időt szánni, mert a közép- és emelt szintű írásbeli érettségi vizsgán ilyen típusú feladatokkal biztosan találkoznak. A legjobb eredmény a 16. feladatnál 86%-kal született, a teknősök teleltetésével kapcsolatos információkat kellett megkeresniük a tanulóknak a szövegből. Szintén információ-


21

visszakeresésből született a következő legmagasabb, 83%-os érték a 8. feladatnál. Ez a tavalyihoz hasonló képet mutat, akkor is az információkeresés volt a legsikeresebb feladattípus a gimnazisták körében. Szintén 83%-os megoldottságot mutat a 11. feladat, ahol a szókincs gazdagságát mértük bizonyos kifejezések másként történő megfogalmazásával, ill. a 18. feladat, amely a már említett igaz-hamis válaszok közötti döntést igényelte. Az eredmények alapján idén is úgy tűnik, hogy a gimnáziumokba kerülő tanulók a szövegértési kompetencia bizonyos fokát már elérték, az egyszerűbb gondolkodási műveletek többségük számára nem jelentenek problémát, viszont a szövegalkotásra és a bonyolultabb, összetettebb gondolkodási műveleteket igénylő feladatok gyakorlására, ezen műveletek fejlesztésére náluk is szükség van. A szakközépiskolák átlaga (51%) idén alul maradt az összátlaghoz képest (52%), de mindkét érték magasabb a tavalyinál (47%). Náluk már vannak alacsony megoldottságú feladatok, mint például a 12. és a 14. – hasonlóan a gimnáziumokhoz -, de 25% alá egyik esetben sem kerültek. A legjobb eredmény (16. feladat, 69%) messze elmarad a tavalyi évtől (86%). Ahogy a legalacsonyabb teljesítményt, úgy a legmagasabbat is ugyanazoknál a feladatoknál érték el, amelyeknél a gimnáziumok. A szakiskolák átlagteljesítménye 32%, ami 20 százalékponttal marad el az összteljesítmény átlagától, de a gimnáziumokhoz és a szakközépiskolákhoz hasonlóan magasabb a tavalyi értéknél. Kiugróan gyenge eredmény a 12. feladatnál (szövegalkotás) született: 9%. A 14. feladatot 11%-ra, a 6.-at 15%-ra teljesítették. Az utóbbinál az volt a feladat, hogy ki kellett keresni a szövegből azokat a szavakat, amelyek beilleszthetők egy mondat üres helyeire (információ visszakeresés). A legjobb eredményt 52%-kal a 11. feladatnál érték el, a többinél nem kerültek 50% fölé. Ez a tavalyi mérésnél gyengébb teljesítményt mutat. Ebben az iskolatípusban kell a legnagyobb hangsúlyt fektetni a kompetenciák fejlesztésére, mivel a mérés szerint a szakiskolába kerülő tanulók többsége nem képes egy írott szöveget értelmezni, vagy egy írásban adott utasítás szerint feladatot elvégezni még az információkeresés szintjén sem. 8. táblázat. A szövegértés-szövegalkotás teljesítmények feladatonként és képzéstípusonként Feladat

Gimnázium Átlag

Szórás

Szakközépiskola Átlag

Szórás

Szakiskola Átlag

Szórás

Főváros Átlag

Szórás

1.

77%

42%

57%

50%

32%

47%

58%

49%

2.

62%

25%

47%

28%

31%

28%

48%

29%

3.

73%

32%

62%

38%

47%

39%

62%

38%

4.

56%

46%

45%

47%

31%

44%

45%

47%

5.

77%

42%

58%

49%

40%

49%

59%

49%

6.

56%

47%

31%

44%

15%

33%

34%

45%

7.

58%

33%

41%

34%

21%

29%

42%

35%

8.

83%

38%

64%

48%

42%

49%

65%

48%

9.

72%

37%

49%

41%

28%

38%

51%

42%

10.

72%

32%

54%

37%

35%

37%

55%

38%

11.

83%

27%

68%

36%

52%

38%

69%

36%

12.

49%

39%

25%

36%

9%

23%

28%

37%

13.

56%

50%

36%

48%

26%

44%

39%

49%

14.

49%

50%

25%

44%

11%

31%

28%

45%

15.

79%

30%

57%

37%

29%

34%

57%

38%

16.

86%

33%

69%

44%

43%

48%

69%

44%

17.

76%

35%

55%

41%

31%

41%

56%

42%

18.

83%

27%

66%

36%

45%

38%

67%

36%

19.

66%

26%

54%

28%

39%

29%

55%

29%

Feladatlap

69%

16%

51%

18%

32%

17%

52%

20%


22

2.3. Az eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban Az elért eredmények összehasonlítása a három képzéstípusra terjed ki, ami alapján fővárosi vonatkozásban a minta reprezentatívnak tekinthető. A matematika és a szövegértés feladatlapot megíró tanulók 94%-a mindkét mérésben érintett volt. Ennek a 2631 tanulónak a két mért területen elért eredménye közötti összefüggést mutatja be a 13. ábra, melyen jól látható, hogy a szövegértés-szövegalkotás teljesítmény és a matematikai teljesítmény kapcsolata lineáris. A tanulók képzéstípusonkénti eredménye igen nagy szórást mutat.

13. ábra. A tanulók matematika és szövegértés teljesítménye közötti kapcsolat képzéstípusonként

2.3.1. A matematika eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A tanulói teljesítmények eloszlását vizsgálva a korábbi években tapasztaltakkal összhangban a szakközépiskolai tanulók eredménye a fővárosi átlaghoz hasonló (14. ábra). A tanulók kétharmadának teljesítménye 20-60% közötti. A gimnáziumban bár a tanulók 10%-a 30% alatt teljesített, ugyanakkor 10% eredménye 80% feletti. A szakiskolások teljesítménye 50% alá korlátozódik. A tanulók 20%-a 30% fölött teljesített, azonban kétharmaduk eredménye a minimális 20% alatt maradt. Az iskolánkénti eredmények is a korábbi években tapasztaltakhoz nagyon hasonló képet mutatnak (15. ábra). A gimnáziumi tanulók iskolánkénti teljesítményértékei között nagy különbségek vannak. A legjobb és a leggyengébb eredmény között több mint kétszórásnyi (235 pont) a különbség. A tavalyi háromszórásnyi különbséggel szemben némi közeledés látszik. Ugyanakkor a szakközépiskolai eredményekben a tavalyi 165 pontos különbséggel szemben a jelenlegi 218 pont az iskolák eredménye közötti távolság további növekedését mutatja. A szakiskolák esetében a két szélső érték távolsága közel azonos, 158 pont. Egy iskolától eltekintve a szakközépiskolai és a szakiskolai eredmények az átlag fölött és alatt párhuzamosan futnak. A leggyengébb gimnáziumi és szakiskolai eredmény között közel 100 pontnyi, tehát egy szórásnyi a különbség.


23

40 Gimnázium

Gyakoriság (%)

35

Szakközépiskola

30

Szakiskola

25

Főváros

20

15 10 5 0 0-10 11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100

Teljesítmény (%)

14. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti matematika teljesítményének eloszlása 750

700

650

Standardpont

600

550

500

450

Szakközépiskola 400

Gimnázium Szakiskola

350

Iskolai átlag Standard átlag

300

15. ábra. Az iskolák tanulóinak matematika teljesítménye képzéstípusonkénti bontásban

2.3.2. A szövegértés-szövegalkotás eredmények elemzése a minta összetétele szerinti bontásban A szövegértés tanulói teljesítményeinek eloszlása a képzéstípusok tekintetében nagyobb különbözőséget mutat (16. ábra). Ennél az ábránál is a szakközépiskolai teljesítmény eloszlása a fővárosi átlaghoz nagy mértékben hasonlít, a tanulók 70%-a 30-70%-os eredményt ért el. Ehhez képest a gimnáziumi tanulók eredménye a jobb teljesítmény felé tolódott, ami tulajdonképpen a szakiskolai eredmények tükörképe. A gimnáziumi tanulók 90%-a 50%-nál magasabb, a szakiskolai tanulók 90%-a pedig ennél alacsonyabb teljesítményt nyújtott. A szakiskolák esetében a tanulók negyede nem éri el a 20%-os, igen alacsony eredményt.


24

40

Gimnázium

Szakközépiskola

35

Szakiskola

Főváros

Gyakoriság (%)

30 25 20 15 10 5 0 0-10

11-20 21-30 31-40 41-50 51-60 61-70 71-80 81-90 91-100 Teljesítmény (%)

16. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti szövegértés teljesítményének eloszlása

Az iskolai teljesítmények képzéstípusonkénti alakulását szemléltető 17. ábra is jól mutatja a szakközépiskolák fővárosi átlaghoz közeli eredményét. Az egyes képzéstípusok közötti eredmények vonatkozásában itt nagyobbak a különbségek, mint a matematika eredmények esetében. 700

650

600

Standardpont

550

500

450

400

Gimnázium

Szakközépiskola Szakiskola 350

Iskolai átlag Standard átlag

300

17. ábra. Az iskolák tanulóinak szövegértés teljesítménye képzéstípusonkénti bontásban

A gimnáziumi maximális és minimális eredmény közötti különbség közel kétszórásnyi, ami kisebb, mint amit az elmúlt évi mérésnél tapasztaltunk. A szakközépiskoláknál 256, a szakiskoláknál 203 pont a legjobb és leggyengébb teljesítmény különbsége, ami viszont kedvezőtlenebb képet, 4050%-os növekedést mutat az elmúlt évi eredményhez képest. A leggyengébb szakiskolai és gimnáziumi eredmények között másfél szórásnyi az eltérés, a legjobb szakközépiskolai és gimnáziumi teljesítmény között igen kevés, csupán 26 pont a különbség.


25

3. HÁTTÉRTÉNYEZŐK A bemeneti teljesítmények mellett érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen, iskolán kívüli tényezők befolyásolják azokat. A háttértényezők vizsgálatához két kérdőívet kaptak a tanulók, melyeket 73-65%-ban töltöttek ki. A kitöltött kérdőívek 90%-ánál fordul elő, hogy a tanuló mind a két mérési terület, a matematika és a szövegértés-szövegalkotás feladatlapját is kitöltötte (lásd 2. táblázat 6. oldal). A tanuló lakóhelye és általános iskolája A válaszolók 61%-a budapesti lakhelyű, általános iskoláját 65%-uk Budapesten végezte. A budapesti általános iskolában végzett tanulók 83%-a azt is megjelölte, hogy iskolája melyik kerületben található, így ilyen bontásban 1181 tanuló adatai is ismertek. A tanulók lakóhelyének és általános iskolájának helye szerinti megoszlását képzéstípusonként nézve szembeötlő, hogy a budapestieknél magasabb a gimnáziumi tanulók aránya (18. ábra).

Gyakoriság

Szakiskola

Szakközépiskola

Gimnázium

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

Budapest

Vidék Lakóhely

Budapest

Vidék

Általános iskolai tanulmányok

18. ábra. A tanulók megoszlása lakóhelyük és az általános iskola székhelye szerint

Az elért teljesítményekben a tanuló lakóhelye szerint a budapestiek 6-7 standardponttal eredményesebbek voltak, azonban ez a különbség statisztikailag nem szignifikáns (19. ábra). Az általános iskola székhelyét tekintve viszont a szövegértés mérésénél a budapesti iskolák 10 ponttal magasabb eredménye szignifikánsan jobb.

Teljesítmény (standardpont)

700

600

594 585

Matematika

580 571 493 498

500

Szövegértés

495 497

400

401 398

415 410

Budapest

Vidék

300 200 100

0 Budapest

Vidék

Gimnázium

Budapest

Vidék

Szakközépiskola

Szakiskola

19. ábra. A teljesítmények alakulása a tanuló lakóhelye szerinti bontásban


26

A képzéstípusonkénti eredményeket az általános iskola székhelye szerint vizsgálva a gimnáziumoknál mind a matematika, mind a szövegértés területén lényeges különbség állapítható meg (20. ábra). Matematikánál 27, szövegértésnél 22 ponttal magasabb a budapesti általános iskolát végzett tanulók eredménye. A szakközépiskolai és szakiskolai tanulóknál látható különbség nem szignifikáns.

Teljesítmény (standardpont)

700 595 586

600

Matematika

569 564 492 497

500

Szövegértés

498 499

400

402 400

418 410

Budapest

Vidék

300 200 100

0 Budapest

Vidék

Gimnázium

Budapest

Vidék

Szakközépiskola

Szakiskola

20. ábra. A teljesítmények alakulása a tanuló általános iskolájának székhelye szerinti bontásban

A tanulók budapesti székhelyű általános iskoláit kerületek szerint nézve szignifikáns különbség a matematika teljesítményeknél állapítható meg. Ha képzéstípusonkénti bontásban is értékeljük az eredményeket, akkor a szakközépiskolai tanulóknál mind a két vizsgált területen, gimnáziumi tanulóknál csak a matematika teljesítményeknél állapítható meg tényleges különbség. A tanulmányi eredmény A kilencedik évfolyamos tanulók matematika teljesítménye a magatartás- és szorgalomosztályzatukkal is kimutatható együttjárást mutat, melynek mértéke nagyjából éppolyan gyenge, mint a magatartás- és szorgalomosztályzat szövegértés teljesítmény közötti összefüggésnél. A 8. osztályos év végi tanulmányi eredmények képzéstípusonkénti alakulását a 21. ábra mutatja. 100%

90% 80%

jeles (1,5 fölött)

Gyakoriság

70%

jó (3,8-4,4 között)

60% közepes (2,9-3,7 között) gyenge (2,8 alatt)

50% 40%

nincs válasz

30%

20% 10% 0% Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

21. ábra. A tanulók 8. évfolyamos tanulói eredmények szerinti megoszlása képzéstípusonként

Az ábra az elmúlt évi mérésnél tapasztaltakat szemlélteti. Mindegyik képzésnél két kategória a jellemző, amely a tanulók több mint 80%-ára igaz. Míg a gimnáziumba került tanulók jó és jeles, addig a szakiskolai tanulók gyenge és közepes tanulmányi eredménnyel rendelkeztek a 8. évfolyam


27

végén. A tanulmányi eredmény és a matematika, valamint a szövegértés teljesítmény között erős kapcsolat mutatható ki. Az elért teljesítményeket a 8. osztály tanulmányi eredmény kategóriái szerint vizsgálva a szakiskolák esetében nem tapasztalható nagy különbség (12-24 pont). A szakközépiskolai tanulóknál maximálisan félszórásnyi, a gimnáziumi tanulóknál ennél kicsit magasabb mind a két terület esetén a nyújtott teljesítmények közötti különbség a négy kategóriát figyelembe véve. A saját teljesítménnyel való elégedettség A tanulók iskolai teljesítményükkel való elégedettségét a 22. ábra szemlélteti. 100% 90%

Gyakoriság

80% 70%

nagyon elégedett

60%

elégedett

50%

közepesen elégedett

40%

elégedetlen

30%

nagyon elégedetlen

20%

nincs válasz

10%

0% Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

22. ábra. A saját teljesítménnyel való elégedettség képzéstípusonkénti alakulása

A gimnáziumi tanulók kétharmada, a szakközépiskolásoknak egyharmada elégedett a teljesítményével, a szakiskolásoknál ez az arány csak 15%. Az elégedetlenséghez alacsonyabb teljesítmény párosul. A végzettség- és pályacél A tanulási attitűdöt erősen befolyásolja a végzettségcél, melynek képzéstípusonkénti megoszlását a 23. ábra mutatja be. A teljesítmények mind a két területen az elérni kívánt cél szerint képzéstípusonként különbözőek. A magasabb végzettségcél jobb teljesítményt eredményezett. 100%

Gyakoriság

90% 80%

több diploma

70%

egyetem

60%

főiskola, szakmai felsőfok érettségi

50%

40% 30%

szakiskola

20%

nincs válasz

10% 0% Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

23. ábra. A végzettségcél szerinti megoszlás képzéstípusonként


28

Az ipari-műszaki terület négyszer annyira vonzó a szakiskolások, mint a gimnáziumi tanulók számára (24. ábra). Az elért teljesítmény itt a leggyengébb, azonban a matematika teljesítménye magasabb, mint a szövegértésé. Az informatikai pálya elsősorban a szakközépiskolai tanulók számára vonzó átlag körüli matematika és szövegértés teljesítménnyel. A tanulók 10-20%-a készül olyan pályára, ahol emberekkel foglalkozhat. Ezt nagyobb arányban a gimnáziumi tanulók választották. Az elért teljesítmény körükben átlag feletti, és magasabb a szövegértés eredménye. Hasonlóan nagy arányban választották a tanulók a kereskedelmi területet, a gimnazisták 10%-a, a szakiskolások 20%a. A legkevésbé vonzó pálya a hivatali munka, a tanulók 2-3%-a jelölte, ők átlag felett teljesítettek. Ennél némileg kedvezőbb, különösen a gimnáziumi tanulók körében (10%), a szellemi, alkotó tevékenység, ehhez kapcsolódik a legmagasabb szövegértési és matematikai teljesítmény. 350

400

Standardpont 450 500

550

600

ipari-műszaki terület informatika emberekkel foglalkozni hivatal kereskedelem, üzleti… szellemi, alkotó… egyéb terület nem tudom

szövegértés

matematika

24. ábra. A teljesítmények alakulása a pályaválasztási elképzelések szerint

A másnapi készülés időmennyisége Az a tény, hogy a tanulók mennyi időt fordítanak a másnapi lecke elsajátítására, mind a matematika, mind a szövegértés teljesítményt egyaránt magyarázó tényező. Az időfelhasználás szerinti eloszlást a 25. ábra mutatja be. 0%

20%

Gyakoriság 40% 60%

80%

100%

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola nincs válasz egy-két órát három óránál is többet

egy óránál kevesebbet két-három órát

25. ábra. A tanulók képzéstípusonkénti megoszlása a másnapi készülés időmennyisége szerint

Egy-két órát mindegyik képzéstípusnál a tanulók közel azonos aránya tanul. A különbség az egy óránál kevesebb és a két-három órás időráfordításnál szembeötlő. Közel háromszor annyi gimnazista tanul két-három órát, mint szakiskolai tanuló. Az egy óránál kevesebb időmennyiségnél ez pont for-


29

Standardpont

dítva figyelhető meg. Tehát a tanulók 60%-a egy-két órát tanul, ami az átlag körüli eredmény elérésére elég (26. ábra). A két-három órás készülés átlag feletti eredményt hoz. A három óránál többet tanulók aránya csekély, az elért eredmény viszont átlag alatti. Ezen tanulók esetében biztos, hogy a tanulási technikák fejlesztésére van szükség. 550 540 530 520 510 500 490 480 470 460 450 440 430 420 410 400

szövegértés

nincs válasz

egy óránál kevesebbet

egy-két órát

két-három órát

matematika

három óránál is többet

26. ábra. A másnapi készülés időmennyisége és a teljesítmények összefüggése

Önfejlesztés A szabadidőből a nyelvtanulásra, olvasásra és számítógépezésre fordított idő a mindkét területen mért teljesítménnyel kapcsolatban van. Az internetezéssel töltött idő, valamint a matematika teljesítménynek az olvasásra fordított idővel való kapcsolata gyengébb. A nyelvtanulásra a gimnáziumi tanulók 38, a szakközépiskolai tanulók 23%-a heti három óránál többet fordít, amihez átlagnál magasabb szövegértési és matematikai teljesítmények is társulnak. A szakiskolai tanulók egyötöde heti egy óránál kevesebbet, vagy egyáltalán nem fordít időt szabadidejéből nyelvtanulásra. Olvasással heti két-három órát vagy annál többet a szakiskolai tanulók 16%-a tölt. A gimnáziumi tanulók aránya ennek közel háromszorosa, a szakközépiskolai tanulóké pedig kétszerese. Ebben az esetben is a nagyobb időráfordításhoz átlag feletti teljesítmény párosul. A számítógépezés, internetezés időráfordításában képzéstípusonként bár van némi különbség, de arányában mindegyik képzéstípusban a tanulók 60%-a heti három óránál többet, 10%-a pedig egy-két órát vagy annál kevesebbet tölt ilyen jellegű tevékenységgel, esetleg egyáltalán nem fordít erre időt. Itt a nagyobb időráfordítás mellett a szövegértésnél csak átlagos, a matematika teljesítményeknél valamivel átlag feletti szint tapasztalható. A kultúrkincsekhez való hozzáférés A könyvtár-, színház-, mozi-, múzeumlátogatás és üdülés gyakorisága egyaránt a tanulói teljesítménykülönbségekben jelentkező tényező. Képzéstípusonként a többszöri mozilátogatás a gimnáziumi tanulók több mint 60%-ánál, a szakközépiskolai és szakiskolai tanulók 40%-ánál fordult elő. A tanulók negyede mindegyik képzéstípusban többször volt üdülni. Háromszor annyi szakiskolai és kétszer annyi szakközépiskolai tanuló nem üdült egyszer sem, mint ahány gimnazista. Amíg a szakiskolások kétharmada legfeljebb egyszer, addig a gimnáziumi tanulók 55%-a kettőnél többször is megfordult könyvtárban. Ehhez hasonló a színházlátogatások alakulása is. A szakiskolások 80%-a, a szakközépiskolások kétharmada látott legfeljebb egy színházi előadást, a gimnáziumi tanulók 16%-a többször is volt színházban. A színházlátogatáshoz nagyon hasonló a múzeumlátogatások alakulása is.


30

Az otthon található könyvek száma szintén magyarázza a teljesítményeket. Egy-egy család átlagos könyvállománya körülbelül 500 kötetre becsülhető, ami átlag körüli teljesítményt eredményez. A könyvállomány eloszlását a 27. ábra, a teljesítményekkel való összefüggést a 28. ábra mutatja. 100%

90% 80% 1000-nél több könyv

Gyakoriság

70%

kb. 1000 könyv

60%

kb. 600 könyv 50%

kb. 300 könyv

40%

kb. 50 könyv

30%

semennyi

20%

nincs válasz

10% 0%

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

27. ábra. A tanulók megoszlása a családi becsült könyvállomány szerint képzéstípusonként

Matematika Gimnázium Matematika Szakiskola Szövegértés Szakközépiskola

650

Matematika Szakközépiskola Szövegértés Gimnázium Szövegértés Szakiskola

Standardpont

600 550 500 450 400 350 300 semennyi kb. 50 könyv

kb. 300 könyv

kb. 600 könyv

kb. 1000 könyv

1000-nél több könyv

28. ábra. A becsült könyvállomány és a teljesítmények összefüggése képzéstípusonként

A szülők iskolázottsága A tanulói teljesítmények és a szülők iskolai végzettsége közötti kapcsolat az elmúlt években tapasztaltakat mutatja. Az édesapa iskolázottsági fokával erősebben korrelál a tanuló matematika teljesítménye, a legalább érettségivel rendelkező szülők gyermekei már átlag felett teljesítenek. A szülők iskolai végzettség szerinti megoszlását a 29. ábra mutatja. A szülők iskolai végzettsége és az elért eredmények összefüggése a 9. és a 10. táblázatban látható. A tanulók közel 40%-a az átlagosnak mondható 4 fős, 18%-a 5 fős és 10%-a ennél nagyobb családban él. A kérdőívet kitöltő tanulók 7%-a nem adott választ erre a kérdésre. A teljesítmények és a


31

Apa

doktori

több diploma

egyetem

Szakiskola

főiskola

technikum

érettségi

szakmun.

Szakközépiskola

nincsa adat

doktori

több diploma

egyetem

főiskola

technikum

érettségi

szakmun.

áltlános isk.

Gimnázium

áltlános isk.

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 nincsa adat

Gyakoriság (%)

család nagyságának kapcsolatát vizsgálva a mintában a hat főnél nagyobb családban élő tanulók teljesítménye jellemzően átlag alatti a matematika és a szövegértés területen.

Anya

29. ábra. A szülők iskolázottságának képzéstípusonkénti megoszlása 9. táblázat. A szülők iskolázottságának és a szövegértés teljesítmények kapcsolata Anya Apa általános isk.

általános több szakmun. érettségi technikum főiskola egyetem doktori Együtt isk. diploma 439 444 493 476 467 573 455

szakmun.

467

478

491

533

502

435

463

485

érettségi

483

507

498

517

535

562

527

506

technikum

512

495

497

501

507

583

551

506

főiskola

473

502

505

530

533

523

597

egyetem

649

474

526

541

539

531

599

több diploma doktori Együtt

462

601

530 538

549

562

597

543

576

611

572

545

562

420

611

594

613

520

564

480

495

512

525

541

571

536

501

10. táblázat. A szülők iskolázottságának és a matematika teljesítmények kapcsolata Anya Apa általános isk.

általános több szakmun. érettségi technikum főiskola egyetem doktori Együtt isk. diploma 429 449 480 470 445 740 429

szakmun.

467

472

488

511

503

468

493

467

érettségi

427

507

488

496

518

569

549

427

technikum

484

541

492

515

525

583

547

364

484

főiskola

474

506

502

547

546

536

581

580

474

514

541

543

542

542

605

526

540

576

549

612

654

663

567

446

631

585

560

552

449

480

470

445

740

egyetem több diploma doktori Együtt

429

429

Motiváció A tanulói kérdőív 33 állítást tartalmazott, az előző tanévi kérdőív öt újabb állítással egészült ki. Az állításokról egy skálán kellett bejelölni, hogy mennyire jellemző a kérdőívet kitöltőre. A fak-


32

toranalízis módszerével meghatározott öt faktor együtt a változórendszer varianciájának 65%-át magyarázza meg (11. táblázat). A faktorok saját értékeit tekintve látható, hogy az ötödik faktor szerepe kisebb. A legerősebb faktor a teljesítményorientáltság, mely a motivált, a szülői és iskolai értékrendet is elfogadó tanulókat jellemzi, számukra jövőjük szempontjából fontos a tanulás, kihívásnak tekintik, és bizonyítani akarnak a teljesítményükkel, eredményességre törekednek. A társas elsajátítás jellemzi azokat a tanulókat, akiknek fontos a társaikkal való kommunikáció, a feladatok csoportban való megoldása, a közös munkát követő közösen megélt siker. Ők azok, akik elfogadnak ötleteket, tanácsokat. Az erős feladattartással rendelkező tanuló számára kihívás a nehezebb feladatok megoldása, a többféle problémamegoldási lehetőség feltárása. Agresszivitás jellemzi azokat a tanulókat, akik bántanak vagy őket bántják, ők a könnyebb oldalról közelítik meg az életben való boldogulást. A visszahúzódó tanulók kerülik a kapcsolatot a többiekkel, jobban szeretnek egyedül lenni. 11. táblázat. A faktoranalízis értékei

Saját érték Variancia (%) Kum. Variancia (%)

1 Teljesítményorientáltság 8,1 24,4 24,4

2 Társas elsajátítás 5,2 15,7 40,1

Faktorok 3

4

5

Feladattartás

Agresszivitás

Visszahúzódás

3,2 9,8 49,9

3 9,2 59,1

1,8 5,4 64,5

A 12. táblázat a tanulók választásainak átlagos értékét tartalmazza az egyes faktorok és képzéstípusok összefüggésében. A teljesítményre pozitívan ható kategóriákban jellemzően csökkenést tapasztalunk a gimnazista tanulók felől a szakiskolások irányába, míg ez a tendencia megfordul az agresszivitás és visszahúzódás kategóriája esetén, ahol enyhe növekedés tapasztalható. Mindegyik faktorkategória mindkét vizsgált kompetenciaterülettel szignifikáns összefüggést mutat. A legerősebb az összefüggés a feladattartás és a matematika teljesítmény között. Az agresszivitás és visszahúzódás negatívan befolyásoló ereje gyenge. 12. táblázat. A tanulói válaszok faktoronkénti átlaga képzéstípusonként Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Teljesítményorientáltság

42,7

39,5

33,2

Társas elsajátítás

39,3

36,8

32,5

Feladattartás

8,6

7,9

6,9

Agresszivitás

8,3

8,9

9,6

Visszahúzódás

3,1

3,1

3,4

Neveltségvizsgálat A vizsgálat 18 életszerű szituációt (család, osztály és iskola körében zajló eseményeket) tartalmazó kérdőívvel történt, melynek kitöltése során többször etikai dilemma és döntési helyzet elé kerültek a tanulók. A diákok közel 50%-a a számonkéréssel kapcsolatos jogtalan előnyhöz jutással nem szeretne élni, ugyanakkor a pillanatnyi elsőbbséggel, még ha az saját és társa helyzetét veszélyeztetné is, a tanulók ötöde élne. A másnapra szánt dolgozat kérdéseinek lemásolását a gimnáziumi tanulók 9%-a, a szakiskolásoknak már 19%-a vállalná. A jogtalan anyagi előnyhöz jutás esetén a tanulók 40%-a hallgatna az információról, és csak 23% jelezné a problémát. Az osztálytárs helytelen viselkedésével, károkozásával kapcsolatban 38% elmondaná, hogy ki az elkövető, 18% hallgatna az esetről. Viszont az osztálytárs megkárosítása esetén már 50% megmondaná, hogy ki a tettes, de a gimnazisták 12%-a, a szakiskolásoknak ennek a kétszerese titkolná.


33

Az osztállyal szemben nem tisztességesen viselkedő tanár ellenében a tanulók közel fele vállalna szolidaritást az osztálytársával, és beszélné rá az elviselt méltánytalanság ellenére is a közösségben maradásra. A hiányzó osztálytársról a tanulók 50%-a elmondaná osztályfőnökének, amit tapasztalt, viszont kétszer annyi szakiskolás (40%), mint gimnáziumi tanuló vállalna vele cinkosságot. A tanulók 80%-a elutasítaná a felajánlott kábítószert. Ugyanakkor a gimnáziumi tanulók 2%-a, a szakiskolai tanulók 13%-a elfogadná. A családi program és a házibuli választásának dilemmájában a tanulók harmada a családot választja, 27% a házibulit, és közel ennyien mást tennének. Ennél nagyobb arányban fogadják el, ha szüleik a legújabb divat követéséhez nem vállalnak plusz anyagi terheket. Családja belső gondjairól a tanulók fele társainak igazat mondana, és csak 17%-uk akar a többségnek megfelelni. Az osztálytárs kiközösítését, bántalmazását a tanulók kétharmada elutasítja, 6%-uk viszont részese lenne. Ebben az esetben a szakiskolások aránya háromszorosa a gimnáziumi tanulókénak. A tanár részéről a tanulót érintő jogsértés esetén a tanulók 52%-a segítséget kér, nem tesz semmit 8%uk, és 30%-uk az ellenszegülést választja. Egy diáktársat ért tanári jogsértésnél már kisebb arányban kérnének segítséget (gimnáziumi tanulók 52%, szakiskolai tanulók 31%), és nagyobb arányú a közömbösség is (21%). Ha egy diáktársat rendszeresen bántanak, a tanulók egyharmada segítséget kér, 37%-uk szegül szembe. Ha a tanulót bántják a társai, a segítségnyújtást kérők aránya 30%, viszont a tanulók több mint fele szembeszegülne, védené magát. A gimnáziumi tanulóknál ez 48, a szakiskolásoknál 59%.


34

4. JAVASLATOK, TAPASZTALATOK 4.1. A matematika fejlesztésére vonatkozó megállapítások 4.1.1. Reflektálás a mérés kiinduló hipotéziseire Elsődleges célul tűztük ki, hogy az OECD és az IEA méréseihez hasonlóan a mérőeszközök kompetenciaalapúak legyenek, tehát elsősorban az eszköztudást, ne pedig a tantervi követelmények elsajátításának mélységét mérjék. A matematikai eszköztudást mind a tartalmi területek, mind pedig a gondolkodási műveletek szerint közel azonos számú, az adott szempontot jól reprezentáló feladattal mértük. Egyetlen feladat sem a direkt tudást, hanem az alkalmazható, mozgósítható matematikai eszköztárat térképezte fel, így tehát mindegyik a tudástranszfer mélységét vizsgálta. A mérés célja ennek fényében a használható, alkalmazható tudás feltérképezése, csatlakozva a nemzetközi elvárásokhoz, amelyek az élethosszig történő tanulás, képzés igényét fogalmazzák meg. A feladatok kiválasztásakor arra is törekedtünk, hogy azok a nemzetközi mérések és az országos kompetenciamérés feladatait mintázzák: lehetőleg több, egymásra nem feltétlenül épülő, egyre nehezedő kérdést tettünk fel, és a problémák mindegyike a hétköznapokban előforduló tevékenységek köré csoportosul. Az apró, rövidebb részekre bontással azt is viszonylag sikeresen megvalósítottuk, hogy a feladatok megoldása során lehetőleg ne ütközzenek tanulóink komoly szövegértési problémákba. E területen azonban akad még fejlesztenivaló, hiszen a nemzetközi mérésekben – pl. PISAmérés – igen gyakran a hosszú szövegek értelmezési nehézségei miatt sikertelenek a tanulók. Valószínűsíthető, hogy az egyes iskolatípusok közötti különbségek az előző évekhez képest nem változnak jelentős mértékben. Az eredmények csekély mértékű közeledése az iskolák közötti különbségek csökkenését jelentené. A szakiskolák és a szakközépiskolák eredményeinek különbsége a tavalyi 16%-ról 18%-ra változott, tehát a szakadék növekedett, mégpedig úgy, hogy a szakiskolások összteljesítménye gyengült, az idén már nem érte el a 20%-os szintet. A szakközépiskolák és a gimnáziumok teljesítményének különbsége 20 százalékpontnyi maradt, és ez még akkor sem megnyugtató, ha tudjuk, hogy e mérésben, amely csak a fővárosi fenntartású intézményekre terjedt ki, a gimnáziumok a szakközépiskolákhoz képest viszonylag alacsony számban vettek részt. Olyan kilencedikes bemeneti mérést terveztünk, amely alapul szolgál a 2011-ben esedékes, tizedik évfolyamos országos méréssel való összehasonlításhoz. A bemeneti mérés tesztmátrixában (lásd 3. táblázat, 7. oldal) foglaltak alapján megállapíthatjuk, hogy a későbbi összevetés mind a tartalmi területek, mind pedig a gondolkodási műveletek szerint lehetséges és eredményes lesz, hiszen minden művelet és terület közel azonos súllyal reprezentált a mérésben. Az összehasonlítás a feladatok részkérdései szerint még tovább finomítható lesz, ez azonban e mérésnek nem volt célja. 4.1.2. A mért terület fejlesztésére vonatkozó, a mérés eredményeivel alátámasztott megállapítások, javaslatok Matematikából a három iskolatípusba tartozó osztályok teljesítményének jelentősen különböző átlageredményei (lásd 11. ábra, 19. oldal) azt mutatják, hogy a szakiskolák és a vegyes képzéstípusú intézmények esetén már a bemenetkor megfontolandó a felzárkóztatást, tematikus ismétlést szem előtt tartó intézkedési terv elkészítése. A fővárosi átlagtól való jelentős, 10 százalékpontot meghaladó elmaradás indokolja ezt. A mérés tanulságai alapján mindenekelőtt a tantervi szempontokra hívjuk fel a figyelmet. Szükségesnek látszik az általános iskolai és a középiskolai tananyag, illetve a tantervi követelmé-


35

nyek átgondolása, átszervezése, átütemezése a többség számára való megtaníthatóság, elsajátíthatóság szempontjából. A pedagógiai programoknak már a kompetenciaalapú tanterveket kell tartalmazniuk. Ezek alapján újra kell gondolni, és ki kell dolgozni az iskola kompetenciaalapú tanmeneteit is matematikából. Ezekhez új értékelő dolgozatokat, feladatlapokat is össze kell állítani. Igen fontos, hogy új munkaformákat vezessünk be, és a kapcsolódó értékelési módszerek megújult formáival is megismerkedjünk. A felmérés azt mutatta, hogy az általános iskolai matematikai oktatás egyre sikeresebben fejleszti a kombinatorikus gondolkodást, valamint megbízhatóan jó a tanulók teljesítménye a leíró statisztikai feladat megoldásában is. Úgy tűnik azonban, hogy ezzel párhuzamosan romlik a számolási készség, valamint a hozzárendelések és összefüggések készségszintű felismerése, alkalmazása. Az e témákban elért nyugtalanítóan gyenge eredmény viszont nemcsak a matematikában lesz a továbbhaladás akadálya, hanem kudarcok sorozatát vetíti előre mindazon tantárgyakban, amelyek jelentősen támaszkodnak a matematikai előismeretekre. Komoly aggodalomra ad okot például, hogy mint azt már említettük az alapvető számolási feladatokban a szakközépiskolások és a szakiskolai tanulók jelentős hányada sikertelen. Azt pedig külön ki kell emelnünk, hogy a társtudományokban leggyakrabban alkalmazott matematikai háttérismeretre, a százalékszámításra, az arány fogalmának és az elsőfokú egyenletek megoldásának ismeretére is csak a gimnáziumi tanulóknál lehet számítani. Mint azt az egyes feladatok kapcsán jeleztük, a szakközépiskolások tudása e területeken esetleges volt, a szakiskolai tanulók pedig teljes tájékozatlanságot mutattak. Mivel ez a tény a többi tantárgyban való sikertelen teljesítést is prognosztizálja, feltétlenül szükségesnek látszik a matematikai alapismeretek biztos elsajátíttatását és megszilárdítását célzó, esetleg a tanuló órarendjébe iktatható felzárkóztató foglalkozások tartása. A rendelkezésre álló feladatgyűjtemények, segédkönyvek bőséges anyaggal szolgálnak a gyakorlásra. A matematika műveltségterület kompetenciaalapú segédanyagai között a felzárkóztatásra is kiválóan alkalmas, szakkörön, korrepetáláson felhasználható anyagokat is találhatunk. Azokban az iskolákban vagy osztályokban, ahol a fővárosi átlagtól és az iskolatípus átlagától jelentősen gyengébb eredmények születtek, reálisan szembe kell nézni a helyzettel, és a középiskolai matematikai nevelést ennek tudatában kell megtervezni. Javasoljuk a tematikus ismétlést, és mindenekelőtt a csoportbontást. Az iskolai és osztályeredmények ismeretében már a második félévtől lehetséges lenne a képességszintek figyelembevételével kialakított, osztályokon átívelő csoportbontás is, természetesen biztosítva az átjárhatóságot. Ez az órarend szervezésében és a szakos ellátottságban a kilencedik évfolyamon kezdeti nehézségeket jelenthet, amelyek azonban a szintre hozást követően, már a tizedik évfolyamon jelentősen csökkennek. A szaktárgyi pedagógiai iskolai tevékenységek megtervezésében, a vélhetően hatékony módszerek megválasztásában javasoljuk a matematika szaktanácsadók segítségének igénybevételét. 4.1.3. Fejlesztési javaslatok rendszerszemléletű megközelítés szerinti csoportosításban A matematika bemeneti kompetenciamérés eredményeinek összegzése a Báthory-modell11 alapján 1. Visszajelzés rendszerszinten Az általános iskola megalapozza a középiskolai matematikai nevelés feltételeit azoknál a tanulóknál, akiknek többsége a gimnáziumi osztályokban jelenik meg. A szakközépiskolai tanulók ettől jelentősen elmaradnak, a szakiskolai osztályok tanulói pedig a minimális alapokkal sem rendelkeznek.

11

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek (1997)


36

A három iskolatípus eredményei a mérésben nagyon nagy különbségeket mutatnak. Az átlagok 18-20 százalékpont körüli különbséggel követik egymást gimnázium, szakközépiskola, szakiskola sorrendben mind a feladatonkénti, mind a tematikus, mind a kulcskompetenciák szempontjából elvégzett analízis szerint. Az egyes iskolák, illetve osztályok között azonos iskolatípuson belül is jelentős eltérések tapasztalhatók, amit az átlagok melletti magas szórás-értékek is mutatnak. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy a középiskolai oktatás folyamán különböző tennivalói vannak a fejlesztést megtervező munkaközösségnek, szaktanárnak, annak ellenére, hogy az érettségit adó középiskoláknak egységes kimeneti követelményekre kell felkészíteniük tanítványaikat. 2. Visszajelzés a pedagógiai tevékenységek szintjén Az egyes iskolák a várható felhasználói körnek megfelelően tervezhetik meg pedagógiai programjukat, ezen belül a mért műveltségterületek szaktárgyi programjait is. Világosan látni kell, hogy az igényes tanítási-tanulási folyamatok megvalósításán munkálkodhatnak-e, vagy inkább a hiányok pótlása, a felzárkóztatás, esetleg mindkét terület kerül a figyelem középpontjába. Az induló helyzet reális felismerésén túl a tanítási-tanulási folyamatnak ezért nagyon fontos mozzanata a tapasztaltakat figyelembe vevő munkaközösségi és szaktanári tervező munka. A kompetenciaalapú tanterv új tartalmai új munkaformákat is igényelnek. Az alkalmazott szakmódszertani eljárások közül az aktív egyéni vagy csoportos tanulói tevékenységre alapozó feldolgozásra, a sokoldalú szemléltetés és a differenciálás szükségességére hívjuk fel a figyelmet. Ezek bevezetésében nagy segítséget nyújthatnak az új oktatási munkaformák, mint a kooperatív módszerek, a projektmódszer, a különféle oktatási programok, mint például az SDT, a GeoGebra és a függvény-tervező programok bármelyike. Mindezek az interaktív tábla segítségével, a csoportmunka bevezetésével még élvezetesebbé, hatékonyabbá tehetők. A mérési eredmények azt is jelzik, hogy a tanulók többsége nem rendelkezik a tudás megszerzéséhez szükséges technikákkal. Különösen nagy gondot jelent a folyamatos, rendszeres tanulás hiánya, ami a mért műveltségterületek jellegénél fogva az egyik kulcsa a sikeres haladásnak. A gyenge munkafegyelmű, tanulásban alulmotivált diákok esetében a rendszeres visszajelzés, számonkérés elengedhetetlen. A kis egységekben megfogalmazott, így teljesíthető követelmények megadhatják a siker lehetőségét, az értelmes tanulás örömét. Az új tanulási-tanítási technikák elsajátítása a diákok számára is élvezetes lehet. 3. Visszajelzés az irányítás szintjén A folyamat logikáját tekintetbe véve itt elsőként a tantervi szempontokra hívjuk fel a figyelmet a mérés tanulságai alapján. Szükségesnek látszik az általános iskolai tananyag, illetve tantervi követelmények átgondolása a többség számára való megtaníthatóság, elsajátíthatóság szempontjából. A kompetenciaalapú oktatási elemek bevezetése nagy lehetőség e folyamathoz. A középiskolában nagy arányban megjelenő gyenge előképzettségű tanulók fejlesztése pedagógiai és szaktárgyi szempontból egyaránt állandó szaktanári jelenlétet, a diákok egyéni haladási tempóját figyelembe vevő differenciált munka biztosítását igényli. Ezt nagy létszámú csoportokban nem lehet megvalósítani, feltétlenül csoportbontásokra van szükség. Ennek biztosítása anyagi szempontból a fenntartókra hárul. A matematika műveltségi terület jelentős részt vállal több kulcskompetencia fejlesztésében. Ezek közül legfontosabbak a számolási képesség, a szövegértés és a problémamegoldás. Ezek a fejlesztések időigényesek, különösen a gyenge diákok esetében. Mivel ezeknél a tanulóknál az önálló otthoni munkára kevésbé lehet számítani, lehetőleg növelni kell a minimálisan kötelező óraszámhoz képest a tantárgyi órák számát, különösen a kilencedik, illetve a nyelvi előkészítő osztályokban.

4.2. A szövegértés-szövegalkotás fejlesztésére vonatkozó megállapítások Az olvasott szöveg megértésének képessége tantárgyközi kompetencia, nem köthető kizárólagosan egyetlen tantárgyhoz, műveltségi területhez sem. A tanítási-tanulási folyamat bármelyik szakaszán felmerül a kérdés, hogy a tanulói teljesítményekben milyen mértékben jelenik meg a felada-


37

tok szövegének értelmezési szintje, hiszen mint az elemzésben már utaltunk rá, az idei mérőlapokon is sok volt a feladatok, utasítások szövegének pontatlan, figyelmetlen értelmezéséből származó rossz válasz. Ezért szakterülettől független, általános pedagógiai feladatként jelenik meg a szövegértési kompetencia fejlesztése, és nem utalhatjuk kizárólag a magyar nyelv és irodalom tanárának hatáskörébe. A kompetenciaalapú oktatási programcsomagok kifejlesztése során létrejöttek azok a taneszközök, amelyek egy adott kompetenciát több műveltségi terület tanításának keretében, kereszttantervi módon támogatják a szaktárgyi órák témáinak feldolgozásával, ill. a tanórán kívüli nevelési-tanítási helyzetekhez kínálnak modulokat a kompetenciafejlesztés kereteiben. A programcsomagok intézményi alkalmazását, az adaptáció folyamatát pályázatokon keresztül tanártovábbképzési, valamint mentorképzési program segíti. Mint ahogy arra már a tavalyi mérés elemzésénél is utaltunk, továbbra is fontos, hogy gyakorlásnál ne csak szépirodalmi, elbeszélő jellegű, hanem más területekről származó, magyarázó és dokumentum típusú szövegekkel is dolgozzunk, illetve gyakoroltatni kell az utasítások szövegének értelmezését is. A tavalyi elemzésben már utaltunk arra, hogy a nemzetközi mérések tanúsága szerint az általános iskola felső tagozatán a képességfejlesztés területén mulasztás történik, ezért a középiskolákban tanító pedagógusoknak tisztában kell lenniük az e korosztály fejlesztését szolgáló módszerekkel, ha hatékonyan kívánják a felzárkóztatás feladatát megoldani. Nem változott az a tendencia, hogy sok esetben a középiskolába bekerülő diák nem tud értő módon olvasni, vagy helytelen írásszokásai miatt olvashatatlan az írása (ez utóbbira méréseink több bizonyítékkal is szolgálnak). Ilyenkor továbbra is a középiskolai tanárnak kell az okokat megkeresnie, és javítania a hibákat, tehát előnyös, ha ismeri a készségek hierarchikus rendszerét, ha tud diagnosztizálni. Ezért hasznos ismerni a kompetenciafejlesztés módszereit az ábécétől az érettségiig 12. A fejlesztés során törekedni kell a differenciálásra, a tevékenységközpontúságra, a módszertani sokszínűségre, a változatos munkaformákra és az összhangra a többi kompetenciaterülettel. Ennek érdekében elengedhetetlen, hogy a pedagógusok motiváltságot érezzenek a továbbképzéseken való részvételre, az új módszerek megismerésére és alkalmazására, amit különböző pályázatok is támogatnak. Tavalyi elemzésünkben említettünk néhány módszert, amelyekre most ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet. A munka világában ma már egyre ismertebb a projekttervezés és projektvégrehajtás fogalma. A projektpedagógia olyan tanulásszervezés, melynek középpontjában valamilyen elvégzendő tevékenység vagy probléma áll, és a hangsúlyt az ismeretek megszerzésének, a képességek fejlesztésének folyamatára helyezi. Ide tartozik a projekt- vagy témahét fogalma is. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli, a megismerés fő forrásává a tanuló tapasztalatát, érdeklődését, tevékenységét teszi. A tevékenység-központúság biztosítása a közös tanítási-tanulási folyamatban speciális módszertani eszköztár meglétét feltételezi a pedagógus részéről. Ennek a speciális módszertani eszköztárnak, közte a csoportmunka módszerének a megismerése és alkalmazása lehet a fejlesztés egyik útja 13. A csoportmunka és a páros munka (nem összetévesztendő a csoportos jellegű egyéni tevékenységgel!) módszere fokozottan biztosítja a tevékenység-központúságot, és biztosítja a feladat érdekességét, különlegességét, összetettségét, újszerűségét, ami a figyelem fenntartásának fontos eszköze. A figyelem lehetőséget biztosít az információk szelektálására, felvételére és feldolgozására, így alapfeltétele egy szöveg információi megértésének. A mérőlapok feladatainak többsége úgy ellenőrzi a szöveg megértését, hogy információkra kérdez rá, fontos tehát a figyelem fejlesztése, minél hosszabb ideig tartó, minél nagyobb terjedelmű és minél intenzívebb ébren tartása. A tanulás aktívvá tételével, érdekes, változatos, játékos feladatok kitalálásával a csoportmunka keretein belül a figyelem eredményesen fejleszthető 14. A csoportmunka kiválóan alkalmas a tanórai differenciálásra, vagyis az egyéni különbségek figyelembe vételére, az egyénre szabott fejlesztésre.

12

Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig (Trezor Kiadó, Budapest, 2001.) Merényi-Szabó-Takács szerk.:101 ötlet innovatív tanároknak (Jedlik Oktatási Stúdió, Budapest, 2006.) 14 Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig (Trezor Kiadó, Budapest, 2001.) 13


38

A szövegértés képessége szoros összefüggésben van a szövegalkotási kompetenciákkal. A mérőlapon minden iskolatípusban a leggyengébb eredmények ezen a területen születtek. A helyes szövegalkotásnak egyik alapvető feltétele a szókincs fejlesztése, amelynek két nagy területe van: a szókincs gyarapítása és a már ismert vagy használt szavak jelentésének tisztázása, pontosítása. Ez utóbbi alapfeltétele a szöveg megértésének, hiszen a szavak jelentésének ismerete nélkül a szövegegészt sem érhetjük meg. Ezért fontos a tanulók aktív és passzív szókészletének mindennapos karbantartása, amelyhez szintén több módszer áll a pedagógusok rendelkezésére. A szövegértés összetett gondolkodási folyamat, melynek feltétele a tanuló már meglévő tudása, a hosszú távú memóriában tárolt tudásstuktúrája. Ezért fontos a tanítási órán az előkészítés, melynek során felfrissítjük az új dolgok megértéséhez szükséges tudást. Ehhez jól megtervezett kérdések kellenek. Ezek a kérdések biztosítják a megértés fejlesztését, ugyanakkor a tanulókat is irányítják a válaszadásban, a szövegben való eligazodásban. 15 Ezért nagyon fontos a tanárok kérdezési kultúrájának javítása, fejlesztése. A kompetenciafejlesztés interaktív és reflektív tanulási technikáinak gazdag tárháza található Pethőné Nagy Csilla módszertani kézikönyvében, amely az Irodalomkönyv 9-12. és az Irodalomtankönyv a szakközépiskolák számára 9-12. című tankönyvcsaládhoz készült metodikai segédanyagként.16

15 16

u.a. Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv (Korona Kiadó, Budapest, 2007.)


39

5. MELLÉKLETEK: iskolasoros adatok

5.1. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértésszövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 5.3. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján 5.4. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján


40

5.1. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a matematika feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 0 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola Eötvös József Gimnázium Madách Imre Gimnázium Veres Pálné Gimnázium Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Kölcsey Ferenc Gimnázium Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Kossuth Lajos Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg Zrínyi Miklós Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasá Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Vörösmarty Mihály Gimnázium Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Petőfi Sándor Gimnázium Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Budai Középiskola Széchenyi István Gimnázium Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépi Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Sz Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló… Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé Békésy György Szakközépiskola Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázi Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és… Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola é Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Szabómester Szakképző Iskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola


100

200

300

400

500

600

700

800

713 674 655 630 627 607 603 597 596 587 582 572 560 558 556 555 552 551 551 547 541 540 538 538 536 534 534 533 524 524 518 516 Fővárosi 513 510 átlag: 505 498 500 497 495 495 494 490 486 485 483 481 479 478 478 477 474 474 468 467 466 459 458 455 454 454 454 453 451 449 448 445 444 437 435 435 435 434 434 430 429 428 424 423 417 413 409 393 380 379

41

Gimnázium – matematika 0

100

200

300

400

500

600

700

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola

713

Eötvös József Gimnázium

674

Madách Imre Gimnázium

655

Veres Pálné Gimnázium

630

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

627

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

607

Kölcsey Ferenc Gimnázium

603

Kossuth Lajos Gimnázium

596

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

572

Zrínyi Miklós Gimnázium

558

Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G

552

Vörösmarty Mihály Gimnázium

551

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

551

Gimnáziumi átlag: 541 592

Petőfi Sándor Gimnázium Budai Középiskola

530

Széchenyi István Gimnázium

505

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko

495

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola é

486

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola

478

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno

478


800

Szakközépiskola – matematika 0

100

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló … Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasá Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki… Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló … Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki… Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és… Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Budai Középiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki… Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló … Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Bókay János Humán Kéttannyelvű … Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági… Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és … Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági… Békésy György Szakközépiskola Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző … Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és … Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Than Károly Ökoiskola Gimnázium,… Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi … Csonka János Műszaki Szakközépiskola és…


200

300

400

500

600

700

597 587 582 560 556 556 555 552 547 540 538 538 534 534 533 524 524 518 516 513 505 505 499 498 497 497 497 495 494 494 494 490 487 486 485 484 483 479 468 468 467 466 463 459 458 455 454 454 453 453 450 448 448 445 445 Szakközép442 iskolai átlag: 436 435 492 433 432 430 413 379

Szakiskola – matematika 0

100

200

300

400

500

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz

512

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk

444

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak

444

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

436

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis

434

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló …

431

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

429

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

426

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola …

424

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

417

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola

414

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és…

408

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

407

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza

404

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk

403

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

402

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági… Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és … Szabómester Szakképző Iskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és…

393

Szakiskolai átlag: 389 409 391

388 380 378

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é

376

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki

376

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és

374

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis

368

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola

360

Than Károly Ökoiskola Gimnázium,…


600

354

5.2. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a szövegértés-szövegalkotás feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján, grafikusan 0 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola Eötvös József Gimnázium Veres Pálné Gimnázium Madách Imre Gimnázium Kölcsey Ferenc Gimnázium Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű… Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közg Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műsza Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Zrínyi Miklós Gimnázium Vörösmarty Mihály Gimnázium Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasá Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Petőfi Sándor Gimnázium Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, … Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Sza Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és… Széchenyi István Gimnázium Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki… Budai Középiskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki… Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépis Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépi Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló… Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és… Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szaki Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Isko Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépi Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközé Békésy György Szakközépiskola Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépis Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola é Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Szabómester Szakképző Iskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola


100

200

300

400

500

600

700

644 643 621 620 618 618 613 597 587 586 581 580 565 560 556 555 551 546 545 545 543 538 535 533 531 530 529 527 525 525 524 521 519 514 513 512 510 508 507 503 502 497 496 495 490 489 487 483 483 477 Fővárosi 473 470 standard 469 469 átlag: 468 468 500 468 466 465 464 456 455 454 451 448 446 442 438 436 436 434 430 430 430 428 426 400 399 391 370 355 350 348

Gimnázium – szövegértés-szövegalkotás 0

100

200

300

400

500

600

700

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola

644


643


621

Madách Imre Gimnázium

620

Kölcsey Ferenc Gimnázium

618

Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

613

Kossuth Lajos Gimnázium

586

Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium

580


565

Vörösmarty Mihály Gimnázium

560

Nagy László Általános Iskola és Gimnázium

555

Budai Középiskola

550

Petőfi Sándor Gimnázium

545

Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diáko

543

Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola

529


525

Gimnáziumi átlag: 513 582

Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola

524

Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általáno Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, G Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola é


502 453

Szakközépiskola – szövegértés-szövegalkotás 0

100

Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Kül Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környe Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű … Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló … Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasá Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Sz Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollé Bókay János Humán Kéttannyelvű… Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló … Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és… Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki… Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskol Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szak Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és In Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Budai Középiskola Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló … Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki… Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskol Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Sza Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki… Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szak Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és … Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és… Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági… Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző … Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépis Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki… Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági… Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis Than Károly Ökoiskola Gimnázium,… Békésy György Szakközépiskola Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi … Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szaki Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és… Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola


200

300

400

500

600

700

618 597 587 581 556 551 548 546 545 538 535 531 530 529 527 525 521 518 514 512 510 508 507 503 502 501 497 497 496 495 492 489 489 487 486 485 483 483 481 480 476 475 466 465 465 464 462 457 Szakközép456 iskolai 449 448 átlag: 496 448 448 447 446 442 440 437 434 434 426 392 362

Szakiskola – szövegértés-szövegalkotás 0

100

200

300

400

500

Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Sz

513

Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakis

471

Dobos C. József Vendéglátóipari Szakképző Iskola

459

Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakisk

445

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági…

436

Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és…

434

Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szak

434

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Sza

431

Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

431

Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és …

419

Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textil

405

Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium

401

Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szaki

398

Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola …

391

Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola

386

Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakisk

385

Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és

382

Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola

381

Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

378

Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakis

376

Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

373

Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola é

369

Than Károly Ökoiskola Gimnázium,…

359

Szabómester Szakképző Iskola

355

Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló …

353

Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

348

Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Csonka János Műszaki Szakközépiskola és…


600

311 310

Szakiskolai átlag: 402

Kódja

5.3. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért standardizált teljesítmény alapján

Iskola neve Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola Eötvös József Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

Szövegértés Iskola átlag

szórás

136

428

101 102

Gimnázium

Szakiskola

Iskola

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

76

462

64

373

61

453

391 446

71 85

391

71

446

85

146

556

78

556

147

448

81

103

538

148

Gimnázium átlag

szórás

Szakközépiskola átlag

szórás

93

487

99

424 458

64 77

458

77

78

555

73

555

73

448

81

459

74

459

74

73

538

73

524

83

524

83

529

93

529

93

494

83

494

83

149 106

497 519

82 77

550

62

497 502

82 80

524 510

85 86

530

88

524 499

85 83

150

521

77

529

72

485

97

551

70

551

69

552

81

151

469

79

492

77

445

454

69

463

152

451

66

457

59

311

428

67

153

350

88

392

86

310

72

379

155

490

81

521

79

459

71

107 200

514 643

81 46

514

81

104

473

74

483

73

431

108

483

81

518

75

434

643

szórás



átlag

Matematika Szakiskola átlag szórás 402

55

424

64

58

444

79

432

67

360

48

45

379

47

378

45

467

70

505

55

429

63

516 674

96 59

516

96

70

444

63

445

58

436

83

61

474

62

494

60

444

55

74

46

674

59

49

Kódja Iskola neve Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium

Szövegértés Iskola

Gimnázium

456

85

átlag

158

456

85

159

644

53

160

430

96

434

98

401

161

469

87

497

62

353

162

487

83

487

83

163

533

94

548

83

513

165

436

75

448

69

376

166

543

74

111

618

58

618

167

545

75

137

426

113

szórás

átlag

szórás

497

84

713

50

81

445

78

Gimnázium

84

78

453

76

389

76

481

72

494

70

431

63

468

75

468

75

107

536

79

556

76

512

79

80

435

73

450

72

368

31

495

39

58

597

77

597

77

545

75

538

76

538

76

72

426

72

454

70

454

70

489

90

489

90

483

68

483

68

168

399

82

437

104

386

72

434

63

484

57

417

56

115

430

85

440

83

382

85

423

59

433

59

374

30

116

587

51

587

51

560

65

560

65

117

613

61

627

71

74

61

713

495

627

szórás

Szakiskola

497

53

átlag

Szakközépiskola szórás

613

szórás

Iskola

átlag

543

átlag

Szakiskola

szórás

644

szórás

Szakközépiskola

átlag


átlag

Matematika

átlag szórás

50

39

71 50

Kódja Iskola neve Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola


szórás

169

466

121

Gimnázium szórás


szórás

71

466

551

66

551

138

524

160

524

119

586

46

586

172 174 120

581 503 618

59 71 53

618

53

122 201

434 620

82 49

620

49

140

454

79

481

57

177

464

93

464

123

496

79

178

468

95

124

555

63

156

546

76

125

580

64

141

495

87


átlag

Matematika

580

átlag

szórás

71

455

66

455

67

556

68

556

68

160

478

119

478

119

46

596

81

596

81

582 490 603

86 65 55

582 490

86 65

603

55

466 655

83 59

466

83

655

59

429

65

436

66

93

430

72

430

72

496

79

498

81

498

81

486

93

477

87

497

83

572

76

518

69

518

69

607

74

540

87

540

87

59 71

82

63 76

64 495

87

385

405

90

77

átlag

572

607

szórás

Szakközépiskola

67

546

szórás

Gimnázium

szórás

434

átlag

Iskola

átlag

581 503

555

Szakiskola

Szakiskola átlag szórás

403

61

407

63

76

74

51

Kódja Iskola neve Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Petőfi Sándor Gimnázium Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Széchenyi István Gimnázium Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium


Gimnázium

Matematika

Szakközépiskola

átlag

szórás

átlag

szórás

190

513

77

513

77

142

370

75

362

72

179

507

78

507

133

508

66

180

400

79

181

483

83

126

545

78

127

597

48

597

183

465

77

184

525

185

átlag

szórás

átlag

szórás

478

72

478

72

434

445

75

78

485

75

485

75

508

66

479

70

479

70

449

75

409

70

468

73

483

83

495

74

495

74

541

64

48

587

86

587

86

465

77

448

81

448

81

79

525

79

454

71

454

71

535

83

535

83

533

96

533

96

186 143

468 355

70 69

480

70

419 355

41 69

451 380

68 49

467

188

436

87

465

88

398

72

417

58

129

525

67

505

65

189

442

84

442

84

413

130

530

70

530

70

534

381

369

szórás

Szakközépiskola

70


átlag

Gimnázium

szórás

525

szórás

Iskola

átlag

545

átlag

Szakiskola

80

66

78

67


414

58

376

43

63

388 380

44 49

448

52

376

38

61

413

61

65

534

65

541

505

64

65

52

Kódja Iskola neve


Gimnázium

Szakiskola

szórás

191

455

75

192

502

54

193

531

51

531

51

194

477

59

489

27

471

144

430

87

447

83

359

131

527

89

527

132

512

76

195

470

134

Iskola

87

71

538

71

437

59

442

435

87

89

534

512

76

87

475

88

510

47

510

47

196

438

83

448

84


199

621

52

621

Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

197

560

63

560

198

468

82


157

348

57


135

565

71


szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

501

42

431

78

435

80

552

116

538 72 80

szórás

Szakiskola átlag szórás 404

56

55

434

63

435

75

354

42

94

534

94

547

81

547

81

474

79

486

77

391

30

513

76

513

76

449

77

453

81

426

47

52

630

75

630

75

63

551

79

551

79 505

72

408

52

393

61

54

75

476 565

átlag

Szakközépiskola

497

453

átlag

Gimnázium

szórás

Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola

átlag

502

szórás

Szakközépiskola

átlag

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

átlag

Matematika

71

84

436

378

79

47

434

70

486

78

348

57

393

61

558

66

552

486

558

116

84

66

53

Kódja

5.4. A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények iskolasoros adatai a feladatlapon elért teljesítmény alapján

Iskola neve Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola Békésy György Szakközépiskola Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium


szórás

Gimnázium átlag

szórás

Matematika

Szakközépiskola

Szakiskola

Iskola

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

26%

12%

26%

30%

15%

Gimnázium átlag

szórás


szórás

19%

33%

20%

136 37%

15%

44%

13%

101 30% 102 41%

15% 17%

41%

17%

20% 27%

13% 16%

27%

16%

146 63%

16%

63%

16%

48%

15%

48%

15%

147 41%

17%

41%

17%

28%

15%

28%

15%

103 60%

15%

60%

15%

41%

17%

41%

17%

148 58%

19%

58%

19%

35%

17%

35%

17%

Szakiskola átlag szórás 16%

11%

20%

13%

149 51%

17%

51%

17%

41%

18%

41%

18%

Budai Középiskola Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Dobos C József Vendéglátóipari Szakképző Iskola Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola

106 56%

16%

62%

13%

52%

16%

38%

18%

42%

18%

36%

17%

150 56%

16%

58%

15%

49%

20%

47%

15%

47%

14%

47%

17%

151 46%

16%

50%

16%

41%

27%

14%

28%

12%

25%

16%

152 42%

13%

43%

12%

13%

21%

14%

22%

14%

7%

10%

153 21%

18%

30%

17%

13%

15%

11%

9%

11%

10%

11%

9%

155 50%

17%

56%

16%

43%

15%

29%

15%

37%

11%

21%

13%

107 55%

16%

55%

16%

39%

20%

39%

20%

Eötvös József Gimnázium Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola

200 81%

9%

72%

12%

104 46%

15%

24%

13%

25%

12%

23%

17%


81%

15%

9% 49%

15%

38%

14%

72%

12%

54

Kódja Iskola neve Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola


szórás

Gimnázium átlag

szórás

Matematika

Szakközépiskola

Szakiskola

Iskola

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

38%

12%

31%

Gimnázium átlag

szórás


szórás

13%

35%

12%

35%

17%

35%

17%

80%

10%

108 48%

16%

55%

15%

158 43%

17%

43%

17%

159 81%

11%

160 38%

19%

38%

20%

32%

16%

25%

16%

26%

161 45%

18%

51%

13%

22%

16%

32%

15%

162 49%

17%

49%

17%

29%

163 59%

19%

62%

17%

55%

22%

165 39%

15%

41%

14%

27%

16%

166 61%

15%

111 76%

12%

76%

167 61%

15%

137 37%

Szakiskola átlag szórás 25%

11%

16%

13%

16%

35%

14%

22%

13%

15%

29%

15%

44%

16%

48%

16%

39%

16%

23%

15%

26%

15%

9%

6%

35%

8%

12%

56%

16%

56%

16%

61%

15%

44%

16%

44%

16%

15%

37%

15%

27%

14%

27%

14%

113 50%

18%

50%

18%

33%

14%

33%

14%

168 31%

17%

39%

21%

29%

15%

22%

13%

33%

12%

19%

12%

115 38%

17%

40%

17%

28%

17%

20%

12%

22%

12%

10%

6%

116 70%

10%

70%

10%

49%

14%

49%

14%


81%

61%

11%

15%

80%

35%

10%

8%

55

Kódja Iskola neve Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola


Gimnázium

Matematika

Szakközépiskola

szórás

átlag

szórás

117 75%

12%

75%

12%

169 45%

14%

45%

121 62%

13%

62%

138 57% 119 69%

33% 9%

172 68% 174 52%

12% 15%

120 76%

11%

76%

11%

122 38% 201 76%

17% 10%

76%

10%

140 43%

16%

48%

12%

177 45%

19%

45%

123 51%

16%

178 45%

19%

124 63%

13%

156 61%

15%

125 68%

13%

141 51%

18%


57% 69%

átlag

szórás

Gimnázium

átlag

szórás

átlag

szórás

63%

15%

63%

15%

14%

27%

13%

Szakközépiskola szórás

14%

27%

14%

48%

14%

48%

14%

32% 56%

25% 17%

53% 34%

18% 13%

53% 34%

18% 13%

57%

12%

57%

12%

29% 68%

17% 12%

29%

17%

68%

12%

21%

14%

23%

14%

19%

22%

15%

22%

15%

51%

16%

36%

17%

36%

17%

49%

19%

31%

18%

36%

17%

51%

16%

40%

14%

40%

14%

58%

15%

44%

18%

44%

18%

33% 9%

38%

12% 15%

17%

13% 61%

68%

átlag

Iskola

átlag

68% 52%

63%

szórás

Szakiskola

15%

13% 51%

18%

28%

33%

18%

16%

32% 56%

51%

58%


25% 17%

16%

13%

17%

13%

16%

15%

56

Kódja Iskola neve Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola


Szakközépiskola

átlag

szórás

190 54%

16%

54%

16%

142 25%

15%

24%

15%

179 53%

16%

53%

133 54%

13%

180 31%

16%

181 48%

17%

126 61%

16%

127 72%

10%

72%

183 45%

16%

184 57%

16%

33%

16%

33%

16%

32%

15%

32%

15%

17%

15%

30%

15%

35%

15%

35%

15%

45%

13%

10%

54%

18%

54%

18%

45%

16%

25%

17%

25%

17%

16%

57%

16%

27%

15%

27%

15%

185 59%

17%

59%

17%

43%

20%

43%

20%

186 45% 143 22%

14% 14%

48%

14%

35% 22%

8% 14%

26% 11%

14% 10%

29%

188 39%

18%

45%

18%

31%

15%

19%

12%


129 57%

14%

37%

13%

Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola

189 40%

17%

40%

17%

18%

Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

130 58%

14%

58%

14%

43%


átlag

átlag

szórás

átlag

szórás

32%

15%

32%

15%

22%

16%

54%

13%

41%

15%

48%

17%

28%

25%

szórás

Szakközépiskola

25%

57%

szórás

Gimnázium

15%

61%

átlag

Iskola

szórás

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

szórás

Szakiskola

átlag


átlag

Gimnázium

Matematika

16%

13%

16%

14%


18%

12%

11%

9%

13%

13% 11%

9% 10%

25%

11%

11%

8%

13%

18%

13%

13%

43%

13%

45%

37%

13%

13%

57

Kódja Iskola neve Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola


szórás

Gimnázium átlag

szórás

Matematika

Szakközépiskola

Szakiskola

Iskola

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

52%

9%

38%

16%

23%

17%

szórás

36%

18%

47%

24%

44%

15%

44%

15%

24%

15%

192 52%

11%

193 58%

10%

58%

10%

194 47%

12%

50%

6%

46%

15%

23%

12%

144 38%

18%

41%

17%

23%

16%

23%

18%

131 57%

18%

57%

18%

43%

132 54%

15%

54%

15%

195 46%

18%

47%

18%

134 54%

10%

54%

10%

41%

17%

42%

11%

15%

39%

11%

22%

13%

23%

15%

6%

9%

20%

43%

20%

46%

17%

46%

17%

31%

16%

33%

16%

14%

6%

39%

16%

39%

16%

26%

17%

21%

10%

37%

15%

17%

11%

14%

13%

47%

33%

24%

17%

17%

26%

16%

11%

77%

11%

63%

15%

63%

15%

Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola

197 64%

13%

64%

13%

47%

16%

47%

16%

198 45%

17%


157 21%

12%


135 65%

14%


14%

átlag szórás 12%

199 77%

65%

Szakiskola

16%

196 39%

17%

10%

szórás


47%

27%

16%

átlag


191 43%

52%

Gimnázium

39%

14%

33%

16%

21%

12%

14%

13%

48%

14%

48%

14%

58

6. MELLÉKLETEK: idősoros adatok Az alábbiakban a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet és jogelődje, a Fővárosi Pedagógiai Intézet által a 2006/2007., 2007/2008., 2008/2009. és a 2009/2010. tanév kezdetekor a fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamára belépő tanulók körében szövegértésből és matematikából végzett bemeneti mérések adatait tartalmazó táblázatokat összehasonlítható formában jelenítjük meg. Az adatok összehasonlíthatóságának azonban vannak az értelmezés során tekintetbe veendő korlátai. A 2006/2007. tanévben végzett mérés az összes tanuló részvételével zajlott, ezen adatok a teljes populációt írják le. A 2007/2008., a 2008/2009. és a 2009/2010. tanévi mérés reprezentatív mintavételi eljárás alkalmazásával történt, a mérésbe már csak az érintett tanulók közel egyharmada került. A 2006/2007. tanévi tudásszint-mérésen alapuló bemeneti kompetenciamérés, a tanulók általános iskolában megszerzett ismereteinek leképezésére volt nagyobb mértékben alkalmas. A 2007/2008., a 2008/2009. és a 2009/2010. évi kompetenciaalapú mérés a tudás és képességek alkalmazni tudását, és az arra való hajlandóságot helyezte a mérés elméleti hátterének középpontjába. A négy évfolyamon iskolánként is négy különböző populációtól gyűjtött adatállománnyal dolgoztunk, az egymást követő négy évfolyam tanulóinak tudása, képességei, kompetenciái között nem törvényszerű az összefüggés. Az évfolyamra belépő tanulók képességmutatói a belépés pillanatában nem az adott közoktatási intézménynek, sokkal inkább annak az általános iskolának a tevékenységére szolgáltathatnának információt, ahol a megelőző évfolyamo(ka)t a tanuló elvégezte. A vizsgált középfokú oktatási intézmény vonatkozásában arról kaphatunk áttekintést e mutatók segítségével, hogy milyen szinten állnak a felvételt nyert tanulók, ezáltal az intézményi fejlesztő munka kiinduló alapját jelentik a későbbi mérések eredményeinek összehasonlításához. A belépő adatok prediktív validitásának próbája ugyanezen tanulók 10. évfolyamon teljesített kompetenciamérés-eredménye lesz, amely már megbízató alapul szolgál az iskola fejlesztőmunkájára való következtetés levonására.

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10

59

1. táblázat. A 2006., a 2007. a 2008. és a 2009. évi bemeneti mérés eredményei Szövegértés teszt

Matematika teszt 2006.

Összteljesítmény Szórás

2007.

2008.

2009.

59%

46%

47%

52%

19 pont

20 pont

21 pont

23 pont

15%

18%

19%

20%

5 pont

8 pont

9 pont

9 pont

2006.

2007.

2008.

2009.

43%

37%

37%

36%

21 pont

20 pont

19 pont

18 pont

22%

21%

20%

21%

11 pont

11 pont

10 pont

10 pont

Relatív szórás

53%

57%

53%

56%

Összteljesítmény Szórás

Relatív szórás

26%

40%

43%

39%

Jegy-teszt korreláció

0,48

0,57

0,56

0,50

Jegy-teszt korreláció

0,63

0,64

0,64

0,55

Cronbach-alfa

0,74

0,88

0,90

0,90

Cronbach-alfa

0,94

0,94

0,93

0,93

2. táblázat. A 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. évi bemeneti mérés eredményei Szövegértés standard* teljesítmény átlag szórás átlag szórás

A képzés típusa

Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

Összesített eredmény

Matematika standard* teljesítmény átlag szórás átlag szórás

2006. 2007. 2008. 2009. 2006. 2007. 2008. 2009. 2006. 2007. 2008. 2009.

572 586 590 582 497 501 497 496 414 412 398 402

80 92 81 76 90 85 86 89 96 74 76 83

70% 61% 64% 69% 59% 45% 47% 51% 46% 29% 28% 32%

12% 17% 16% 16% 14% 15% 16% 18% 15% 13% 15% 17%

578 572 592 592 497 502 493 492 406 417 415 409

92 105 105 92 89 89 85 86 66 61 57 64

60% 53% 56% 55% 42% 38% 36% 35% 22% 20% 20% 17%

20% 22% 21% 19% 19% 19% 17% 18% 14% 13% 11% 13%

2006. 2007. 2008. 2009.

500 500 500 500

100 100 100 100

59% 46% 47% 52%

15% 18% 19% 20%

500 500 500 500

100 100 100 100

43% 37% 37% 36%

22% 21% 20% 21%

* 500 standardpontos átlagra, 100 pontos szórásra transzformált teljesítményeredmények


60

3. a-b táblázat. A 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. évi bemeneti mérés eredményei képzéstípusonként Szövegértés A képzés típusa

Gimnázium

Szakközépiskola

Az iskola típusa

2007.

2008.

Átlag

Szórás

Átlag

Szórás

Átlag

Szórás

Gimnázium Gimnázium és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

72%

12%

66%

15%

66%

15%

68%

12%

54%

13%

56%

62%

12%

42%

12%

Szakközépiskola

60%

13%

48%

61%

13%

56%

Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakiskola

Szakiskola

2006.

Matematika

Szakiskola és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

2009.

2007.

2008.

2009.

Szórás

Átlag

Szórás

Átlag

Szórás

Átlag

Szórás

Átlag

Szórás

71%

14%

64%

19%

60%

20%

58%

21%

57%

18%

13%

60%

14%

54%

17%

43%

16%

44%

14%

44%

17%

45%

15%

42%

15%

38%

17%

27%

16%

31%

14%

33%

17%

15%

49%

16%

54%

18%

45%

20%

43%

19%

38%

18%

38%

18%

48%

15%

44%

16%

52%

17%

44%

19%

38%

17%

37%

17%

37%

17%

14%

41%

15%

42%

16%

45%

18%

37%

18%

32%

17%

31%

15%

29%

15%

57%

13%

37%

13%

38%

17%

41%

17%

32%

16%

25%

14%

24%

14%

23%

15%

46%

15%

29%

14%

23%

14%

25%

14%

23%

15%

23%

15%

17%

10%

15%

12%

46%

14%

29%

13%

29%

15%

34%

17%

23%

15%

20%

13%

20%

12%

18%

13%

45%

16%

29%

13%

25%

14%

23%

16%

19%

13%

18%

14%

18%

11%

6%

9%


Átlag

2006.

61

Matematika

Szövegértés A képzés típusa

Az iskola típusa

2006. 585

Gimnázium

Gimnázium Gimnázium és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakközépiskola

505

Átlag

Szakközépiskola

Szakközépiskola és gimnázium Szakközépiskola és szakiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola Szakiskola

Szakiskola

Szakiskola és szakközépiskola Gimnázium, szakközépiskola és szakiskola

2007.

Szórás 77

Átlag 614

2008.

Szórás 82

Átlag 601

2009.

Szórás 77

Átlag

2006.

Szórás

592

71

Átlag 599

2007.

Szórás 86

Átlag 604

2008.

Szórás 94

Átlag 605

2009.

Szórás

Átlag

Szórás

104

602

89

556

76

545

72

548

70

540

67

553

80

523

76

536

69

540

80

518

80

481

67

487

76

453

75

481

80

450

74

470

71

486

84

510

88

507

89

87

515

83

510

83

512

84

517

83

484

85

500

479

95

479

81

473

86

468

489

86

454

75

455

91

447

410

96

408

79

374

71

366

415

95

412

74

404

77

410

410

105

410

72

382

73

359


81 86 83 69 83 80

510

83

523

91

505

88

507

85

506

82

498

83

504

84

476

85

477

79

469

72

466

74

452

74

443

65

435

68

435

75

382

56

430

70

402

51

396

59

410

67

419

60

417

58

414

64

393

61

409

65

408

52

354

42

62

A fővárosi fenntartású középfokú oktatási intézmények 9. évfolyamának a 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. évi standardizáld bemeneti teljesítményadatai Szövegértés teljesítmény standardpontban

Az iskola

2006.

2007.

2008.

Matematika teljesítmény standardpontban

2009.

2006.

2007.

2008.

2009.

neve kódja Arany János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 136 Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola 101 Békésy György Szakközépiskola 102 Berzeviczy Gergely Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola 146 Bethlen Gábor Közlekedési és Közgazdasági Szakközépiskola 147 Bláthy Ottó Titusz Informatikai Szakközépiskola és Gimnázium 103 Bókay János Humán Kéttannyelvű Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium 148 Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium 149 Budai Középiskola 106 Corvin Mátyás Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola 150 Csepeli Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 151 Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 152 Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 153 Dobos C József Vendéglátóipari Szakképző Iskola 155 Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 107

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

472

96

463

83

396

74

428

76

422

68

431

68

435

80

453

93

407 510

97 82

435 527

78 83

437 500

88 76

391 446

71 85

456 486

78 80

449 503

72 80

444 472

80 55

424 458

64 77

517

62

555

61

546

70

556

78

522

78

540

70

539

71

555

73

512

80

467

80

508

58

448

81

509

83

479

98

462

58

459

74

500

74

539

64

500

87

538

73

516

74

523

70

516

79

524

83

543

72

454

87

502

79

529

93

486

90

442

73

445

70

494

83

507 527

74 90

423 506

80 89

471 498

89 86

497 519

82 77

532 544

72 94

441 518

72 90

494 512

89 83

524 510

85 86

575

66

525

81

555

64

521

77

540

69

524

82

524

67

551

70

442

86

489

69

479

76

469

79

448

68

462

70

447

64

454

69

415

99

425

94

420

80

451

66

438

77

429

73

454

62

428

67

404

81

409

70

400

75

350

88

414

68

419

67

420

51

379

45

484

72

460

86

478

84

490

81

452

72

469

88

469

67

467

70

515

77

512

87

513

76

514

81

493

86

545

85

526

72

516

96


628

58

686

66

679

45

643

46

660

66

680

59

702

62

674

59

200


63

Szövegértés teljesítmény standardpontban

Az iskola

2006. neve kódja Eötvös Loránd Szakközépiskola és Szakiskola 104 Erzsébet Királyné Szolgáltató és Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola 108 Fáy András Közlekedésgépészeti, Műszaki Szakközépiskola 158 Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 159 Fodor József Szakképző Iskola és Gimnázium 160 Ganz Ábrahám Kéttannyelvű Gyakorló Szakközépiskola és Szakiskola 161 Giorgio Perlasca Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola 162 Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola Harsányi János Gazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola Jaschik Álmos Művészeti Szakképző Iskola Jelky András Ruhaipari és Művészeti Szakközépiskola Kaesz Gyula Faipari Szakközépiskola és Szakiskola Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakképző Iskola és Gimnázium

2007.

2008.


2009.

2006.

2007.

2008.

2009.

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

389

86

459

80

448

99

473

74

449

78

476

76

431

66

444

63

483

85

504

87

491

59

483

81

433

66

470

70

438

57

474

62

487

75

498

77

515

61

456

85

517

89

503

65

517

66

497

84

633

60

661

69

675

47

644

53

710

52

730

72

745

57

713

50

513

83

453

70

485

75

430

96

420

69

435

70

427

57

445

78

482

84

423

71

463

94

469

87

498

85

479

86

481

89

481

72

498

93

417

66

464

82

487

83

480

72

456

66

448

68

468

75

163

539

81

526

73

541

77

533

94

549

78

535

78

532

73

536

79

165

463

106

440

75

447

89

436

75

435

64

420

62

428

64

435

73

166

575

108

570

81

531

69

543

74

524

93

524

86

503

113

495

39

111

589

69

583

73

575

61

618

58

599

71

585

79

596

75

597

77

167

522

79

512

74

537

70

545

75

554

78

493

80

526

103

538

76

137

498

95

520

85

495

75

426

72

448

79

517

88

455

70

454

70

113

477

85

477

73

455

72

489

90

438

74

444

68

464

74

483

68

168

376

89

398

64

388

70

399

82

407

67

427

59

441

54

434

63

115

471

82

477

69

467

87

430

85

428

75

438

58

457

63

423

59


64


Az iskola

2006. neve Károlyi Mihály Fővárosi Gyakorló Kéttannyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium Katona József Műszaki, Közgazdasági Szakképző Iskola és Gimnázium Keleti Károly Közgazdasági Szakközépiskola Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Általános Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium Kossuth Lajos Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Kozma Lajos Faipari Szakközépiskola Kölcsey Ferenc Gimnázium Leövey Klára Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Madách Imre Gimnázium Magyar Gyula Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola Magyar Hajózási Szakközépiskola és Szakiskola Mechatronikai Szakközépiskola és Gimnázium Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Nagy László Általános Iskola és Gimnázium Nemes Nagy Ágnes Humán Szakközépiskola

2007.

2008.


2009.

2006.

2007.

2008.

2009.

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

116

558

68

571

84

561

65

587

51

583

65

570

77

567

85

560

65

117

585

81

626

69

612

51

613

61

597

60

590

67

601

63

627

71

169

495

84

452

67

490

65

466

71

498

77

496

82

469

63

455

67

121

529

67

531

63

519

70

551

66

550

71

564

78

479

58

556

68

138 119

565 603

52 60

597 601

71 54

649 575

27 75

524 586

160 46

464 631

61 55

574 599

95 53

581 626

58 70

478 596

119 81

172 174

486 505

80 65

565 497

60 71

569 521

78 70

581 503

59 71

593 519

69 73

612 541

65 73

572 512

77 62

582 490

86 65

120

574

55

610

61

593

56

618

53

593

77

580

84

600

65

603

55

122 201

484 612

77 57

470 693

62 51

471 629

87 56

434 620

82 49

472 614

72 66

504 636

79 64

443 679

67 63

466 655

83 59

140

474

96

445

77

422

93

454

79

453

72

449

74

421

75

429

65

177

452

85

446

54

468

88

464

93

433

76

475

79

429

57

430

72

123

520

83

498

94

489

74

496

79

518

79

537

89

499

81

498

81

178

494

66

438

80

488

74

468

95

461

74

439

80

431

51

477

87

124

555

67

588

72

572

64

555

63

568

65

641

69

544

83

572

76

156

569

69

511

55

528

65

546

76

494

78

475

76

465

60

518

69


65


Az iskola

2006.

2007.

2008.


2009.

2006.

2007.

2008.

2009.

neve kódja Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 125 Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola 141 Nikola Tesla Szerb Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon 190 Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola 142 Pataky István Fővárosi Gyakorló Híradásipari és Informatikai Szakközépiskola 179 Pesterzsébeti Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 133 Pesti Barnabás Élelmiszeripari, Szakképző Iskola és Gimnázium 180 Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 181

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

626

58

621

76

616

49

580

64

588

59

627

90

655

83

607

74

543

76

515

71

546

88

495

87

586

89

575

92

581

100

540

87

493

162

460

82

421

75

513

77

603

110

504

82

502

74

478

72

443

102

448

79

389

73

370

75

423

69

418

61

434

61

434

70

477

75

537

87

518

83

507

78

565

70

549

89

522

87

485

75

530

84

511

61

498

85

508

66

531

79

546

62

511

83

479

70

445

99

448

82

383

76

400

79

445

92

447

80

396

52

409

70

497

73

502

79

492

73

483

83

479

73

498

86

492

70

495

74


126

514

97

576

65

551

73

545

78

577

75

572

67

550

80

541

64

127

529

82

487

91

541

82

597

48

529

86

484

96

575

90

587

86

183

500

87

466

92

462

95

465

77

528

89

483

91

460

76

448

81

184

519

79

556

73

490

65

525

79

515

77

500

75

462

66

454

71

185

521

76

560

85

507

80

535

83

577

92

556

78

543

81

533

96

186

492

91

487

87

484

92

468

70

445

72

459

75

468

87

451

68

Szabómester Szakképző Iskola Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

143

428

81

408

79

350

70

355

69

390

59

430

70

392

50

380

49

188

457

86

405

57

422

86

436

87

417

70

421

58

451

66

417

58


129

576

63

564

60

556

74

525

67

542

78

564

80

515

70

505

65

Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola Pogány Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Szakközépiskola és Gimnázium Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium Schulek Frigyes Kéttannyelvű Építőipari Műszaki Szakközépiskola Semmelweis Ignác Humán Szakképző Iskola és Gimnázium


66


Az iskola

2006. neve Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola Szent István Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium

2007.

2008.


2009.

2006.

2007.

2008.

2009.

kódja

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

átlag

szórás

189

462

79

537

73

446

71

442

84

440

80

458

68

436

58

413

61

130

526

85

535

75

507

70

530

70

504

78

544

71

476

81

534

65

191

481

90

466

77

443

81

455

75

502

98

441

63

466

85

435

80

192

565

91

446

82

550

121

502

54

490

96

526

79

438

34

552

116

193

550

61

595

62

541

63

531

51

538

63

552

89

534

72

538

71

194

462

111

441

71

440

73

477

59

462

88

462

69

417

53

437

59

144

474

109

444

77

446

91

430

87

459

80

434

65

441

70

435

87

131

513

74

497

82

538

82

527

89

531

83

497

88

558

88

534

94

132

517

90

521

66

575

78

512

76

553

82

595

90

568

84

547

81

195

495

73

518

67

464

64

470

87

466

79

486

60

468

63

474

79

134

492

86

582

61

528

66

510

47

503

70

547

94

494

61

513

76

196

471

88

480

75

435

70

438

83

482

70

479

86

456

60

449

77


199

600

60

638

60

631

54

621

52

635

58

617

91

676

68

630

75

Vörösmarty Mihály Gimnázium Wesselényi Miklós Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Ybl Miklós Építőipari Szakképző Iskola

197

567

68

586

71

560

68

560

63

522

84

570

86

554

70

551

79

198

415

89

484

69

473

89

468

82

484

88

466

60

448

76

486

78

157

417

110

407

90

396

61

348

57

423

76

409

59

419

49

393

61


135

551

80

593

68

577

75

565

71

554

75

560

89

485

48

558

66

Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskola Terézvárosi Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola Than Károly Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Trefort Ágoston Kéttannyelvű Fővárosi Gyakorló Szakközépiskola Újpesti Két Tanítási Nyelvű Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Gimnázium Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola Verebély László Szakközépiskola és Szakiskola


67

2010. tanévi fővárosi 9. évfolyamos kompetenciaalapú bemeneti mérések matematika és szövegértés-szövegalkotás eredményeinek elemzése

Recommend Documents