Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szekszárd Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2008/2009. tanév II. félév I. A szigorlat szabályai A szigorlatra jelentkezés feltétele: • a Jogi alapismeretek • a Jogalkalmazás • a Jóléti jogok • az Európai szociális jog kurzus teljesítése A tanterv változása, illetve a más képzésből átjelentkezők esetében külön döntés szükséges az elvégzett kurzusok egyenértékűségéről. A szigorlat módszere A szigorlat elméleti és gyakorlati részből áll. A szigorlat megkezdését megelőzően egy előzetesen megadott kérdésre kell válaszolni, amely sikerességét követően kerülhet sor a szigorlat megkezdésére. A szigorlat elméleti részén a hallgatóknak azt kell igazolniuk, hogy kellő mélységig ismerik és értik a jog- és államtudományi alapfogalmakat, a szociális munka jogi feltételeit, a szociálpolitika megvalósítását szolgáló jogintézményeket, a gyakorlati rész keretében pedig jogalkalmazási készségeikről kell számot adniuk. A szigorlati beugró A hallgató az előzetesen megadott alapvető fogalmak közül húz egyet, amelyet pontosan meg kell határoznia. Ennek sikeressége esetén húzhat elméleti tételt. A szigorlat elméleti része A hallgatók a tételhúzást követő rövid felkészülési idő után adják elő feleletüket. A konkrét tételtől függetlenül természetesen általános tájékozottsággal kell rendelkezniük a tanult jogterületeken, továbbá összefüggést kell találniuk a jogi tárgyak és a más tárgyakban tanultak között. A szigorlat gyakorlati része A vizsgázó kap egy esetet, melynek különböző jogszabályi ismereteket igénylő kérdésire kell rövid felkészülési idő után választ adnia. A feladatmegoldás során a számítógépes jogszabályhasználat megengedett. A vizsgázó feladata az eset kapcsán tájékoztatás adása oly módon, hogy az precíz, ugyanakkor a jogban járatlan személy számára is érthető legyen. Az egyes válaszok esetében pontosan meg kell jelölni a felhasznált jogszabályhelyeket. A gyakorlati rész értékelése az alábbiak figyelembevételével történik: • Felismeri-e a vizsgázó a feladatban rejlő jogi problémákat, tud-e helytálló tájékoztatást adni ezekre? • Milyen színvonalú a jogi érvelés (mennyire pontos és szabatos a jogszabályi hivatkozás, mennyire szakszerű és érthető a jogi problémák kapcsán nyújtott tájékoztatás? A szigorlat egészének értékelése Az elméleti és a gyakorlati vizsga eredménye együttesen kerül értékelésre. Szekszárd, 2009. május 20.
dr. Nagy Janka Teodóra PhD főiskolai tanár
dr. Maros Kitti főiskolai tanársegéd
II. Szigorlati témakörök (A szigorlat alábbiakban részletezett szóbeli témaköreinek jogszabályi alapját a hatályos jogszabályok jelentik!) 1. A társadalmi normák és a jog. (A normák fogalma, sajátosságai, fajai. Az állam fogalma, a szuverenitás külső-belső oldala. A jogi norma.) 2. A jogforrások.. (A jogképződés módjai. A jogforrás fogalma, fajai. A jogforrások hierarchiája.) 3. A jogszabály. (A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei. A jogszabályok fajai. A jogszabályok érvényessége és hatályossága. A jogrendszer fogalma és tagozódása.) 4. A jogviszony. (A jogviszony alanyai. A természetes személy jog- és cselekvőképessége. A jogviszony tartalma.) 5. A jog érvényesülése. (A jogszerű magatartás. A jogkövetés. A jogalkalmazás fogalma, szakaszai. A jog hatékonysága.) 6. Az alkotmány és az alkotmányosság. (A demokratikus alkotmány fogalma, funkciói. Az alkotmányosság követelményei. A Magyar Köztársaság Alkotmánya.) 7. Az emberi jogok történetisége és generációi. (Az emberi jogok fogalmának meghatározása. Az emberi jogok generációi, az emberi jogok a nemzetközi jogban.) 8. Az Alkotmánybíráskodás. (Az alkotmánybíráskodás fogalma, kialakulása. A magyar alkotmánybíráskodás.) 9. A közvetlen és a képviseleti demokrácia. (A közvetlen demokrácia és a képviseleti demokrácia intézményei: országgyűlés, önkormányzatok. A hatályos választójog alapelvei.) 10. A Magyar Köztársaság közigazgatási rendszere. (Az államigazgatás, az önkormányzati igazgatás.) 11. A közigazgatási eljárás. (A közigazgatási eljárás fogalma, szakaszai, ügyfél, hatáskör, illetékesség, eljárási cselekmények.) 12. A szociális ellátás. (A szociális ellátás funkciója, fogalma és típusai. A biztosítási és a segélyezési típusú szociális ellátások jellemzői, előnyei, hátránya.). 13. Jogviszonyok a szociális ellátások körében. (A szociális jogviszony fogalma, az ellátási és a védelmi jogviszony alanya, tárgya, tartalma, keletkezése, módosulása, szünetelése, megszűnése.) A szociális jog. (A szociális jog fogalma, tárgya, tartalma. A szociális jog helye a jogrendben. Szabályozási sajátosságok a szociális jogban.) 14. A szociális jogalkotás. (A szociális jog jogforrási rendszere. A szociális jog alkotmányos forrásai. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya, rendszere, a szabályozás alapelvei, sajátos vonásai, szociálpolitikai és jogi jelentősége. A közigazgatási szervek szociális jogalkotása.) 15. A szociális közigazgatás. (A szociális közigazgatás fogalmi körülhatárolása, központi, területi és helyi szervei. A szociális közigazgatási szervek jogalkotó és jogalkalmazói tevékenysége. A közigazgatási hatósági jogkör.)
16. A helyi önkormányzat szociális tevékenysége. (Az önkormányzati igazgatás szociális hatáskörű szervei. Az önkormányzatok feladattípusai. Az önkormányzatok szociális ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége, az ellátás megszervezése és irányítása, az ellátási felelősség. Finanszírozási kérdések. A helyi önkormányzati szervek szociális jogalkalmazása. Az önkormányzati hatósági jogkör.) 17. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag pénzben nyújtható ellátások ismertetése (időskorúak járadéka, ápolási díj, aktív korúak pénzbeli ellátása). 18. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a pénzben és természetben egyaránt nyújtható ellátások ismertetése (lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) 19. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag természetben nyújtható ellátások ismertetése (köztemetés, közgyógyellátás, adósságkezelési szolgáltatás, egyéb természetben nyújtható ellátások) 20. A szociális szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: a szociális alapszolgáltatások. (Az alapszolgáltatások fogalma, közös szabályaik.) 21. A szociális szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: a szakosított ellátások. (A szakellátások fogalma, típusai, közös szabályaik.) 22. A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények létrehozása. Az intézményi jogviszony. Az ellátás igénybevételének módja. A térítési díj. 23. A biztosítási típusú szociális ellátások: az egészségbiztosítási ellátások. 24. A biztosítási típusú ellátások: a saját jogú és a hozzátartozói jogon járó nyugdíjbiztosítási ellátások. 25. A családtámogatási ellátások. (A családtámogatási ellátások fogalma, formái. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás.) 26. A gyermeknevelést elősegítő támogatások és kedvezmények rendszere. (Az ellátások rendszere, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási táppénz, árvaellátás, ápolási díj, közgyógyigazolvány, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, munkaidő kedvezmények, egyéb munkajogi kedvezmények.) 27. A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. (A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. A gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások.) A gyámügyi igazgatás szervezete és feladatai. (A gyámhatóság fogalma, feladat- és hatásköre. A gyermekvédelmi hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése.) 28. A munkaerőpiaci politika aktív és passzív jogi eszközei. (Alkotmányos háttér, alapvető szabályozás. A munkaerőpiaci szolgáltatások, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést és a foglalkoztatást segítő támogatások. A munkanélküliek ellátása.) 29. A foglalkozási rehabilitáció rendszere és intézményei. A rehabilitációs járadék. (A rehabilitáció alapfogalmai: megváltozott munkaképesség, egészségkárosodás, tevékenység korlátozottság, rehabilitáció, rehabilitálhatóság. A megváltozott munkaképességű személy. A
rehabilitáció társadalombiztosítási és foglalkoztatási alrendszere. A rehabilitációs program elemei, lehetséges pozitív kimenetei. A rehabilitációs járadék.) 30. A fogyatékos személyek jogvédelme. (A fogyatékos személyekre vonatkozó szabályok az Európai Szociális Kartában és az Alkotmányban. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása. A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségük biztosítása. A fogyatékos és a súlyosan fogyatékos személy fogalma. A fogyatékos személyt megillető jogok, az esélyegyenlősítés célterületei. A fogyatékossági támogatás. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei.) 31. Az európai szociális jog fogalma, az Európai Unió szociális dimenziójának története (A Közösségi szociálpolitika és foglalkoztatáspolitika “mozaik alapú” megközelítése, a Szerződések, egyes speciális dokumentumok, a lisszaboni szerződés, a Szociálpolitikai Menetrend 2005-2010) 32. A Szociális Karta és a közösség szociális jog. 33. Az Európai Unió szervezeti, jogalkotási és jogalkalmazási szabályai. A Közösségi jog és a jogforrások rendszere (az elsődleges jogforrások, a másodlagos közösségi jog) 34. A személyek szabad áramlása és a szociális biztonsági koordináció alapelvei (A személyek szabad áramlására vonatkozó fontosabb szabályok, a hazai jogi szabályozás a személyek szabad áramlása tekintetében, a szociális biztonsági koordináció alapelvei és lényegesebb rendelkezései.) 35. A lisszaboni stratégia és a lisszaboni program megújítása: a nyitott koordináció mechanizmusa. (A lisszaboni folyamat célkitűzései, fogalmi változások a lisszaboni folyamat előrehaladása során, új stratégiai célok 2006-ban a lisszaboni folyamatban). 36. A közösségi foglalkoztatáspolitika. (A közösségi szintű foglalkoztatáspolitika kialakulása. A luxemburgi folyamat elindítása és továbbfejlesztése, kapcsolata a lisszaboni folyamattal. A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások és a hangsúlyok változása az elmúlt években. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások. A rugalmas biztonság (flexicurity) fogalma. 37. A demográfiai folyamatok európai hatása. (A demográfiai problémák közös jellemzői az európai társadalmakban. A demográfiai kihívásokra adható válaszok. A generációk közötti szolidaritás erősítése.) 38. Az esélyegyenlőség a közösségi jogban. (Az esélyegyenlőségi politika alapjai. Alapfogalmak az esélyegyenlőséggel kapcsolatosan. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapjainak megteremtése és érvényesítése. A nemek közötti esélyegyenlőség kiterjesztése a szociális biztonság területére. A bizonyítási teher szabályozása. A pozitív intézkedések – pozitív diszkrimináció. Áttérés egy egységes szerkezetű, a nemi alapú diszkriminációt tiltó szabályozásra.) 39. A diszkrimináció elleni fellépés jogi alapja – az Amszterdami Szerződés alapján. (A faji, vagy etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés tilalma. A tagállamok kötelezettségei a jogvédelem tekintetében. A bizonyítási teher megfordulása. Az egyenlő bánásmód előmozdítását segítő szervek. Az esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatás és a munkavégzés területén. A foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetés érvényesítése – a bizonyítási teher megfordulása. A pozitív intézkedések lehetősége a 2000/43 és a 2000/78-as irányelvekben. A fogyatékos emberekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód.) 40. A társadalombiztosítási rendszerek koordinációja – a nyugdíjbiztosítási rendszerek és a hosszú távú ápolás-gondozás és az egészségügyi ellátás stratégiája.
Beugró kérdések 1. Határozd meg a jogi norma fogalmát! 2. Mit jelent a jogforrási hierarchia? 3. Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? 4. Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel fajtáit! 5. Határozd meg a jogviszony fogalmát! 6. Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! 7. Sorold fel min. hármat a demokratikus alkotmány funkciói közül! 8. Sorolj min. 3 második generációs emberi jogot! 9. Melyik hatalmi ághoz tartozik a Kormány? 10. Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés? 11. Milyen jogszabályt alkot a Kormány? 12. Milyen jogszabályt alkot az Országgyűlés? 13. Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! 14. Mit jelent a hatáskör? 15. Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? 16. Határozd meg a szociális ellátás/szolgáltatás fogalmát! 17. Sorolj fel min. 3 biztosítási típusú ellátást! 18. Határozd meg a szociális jog fogalmát! 19. Sorolj fel 3 központi, 3 területi és 3 helyi közigazgatási szervet! 20. Sorolj fel min. 3 közigazgatási hatósági jogkört gyakorló szervet! 21. Sorolj fel min. 3 önkormányzati hatósági jogkört gyakorló szervet! 22. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! 23. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag természetben nyújtható ellátásokat! 24. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben nyújtható ellátásokat! 25. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! 26. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! 27. Sorolj fel min. három egészségbiztosítási ellátást! 28. Sorolj fel min. három nyugdíjbiztosítási ellátást! 29. Sorolj fel min. három nem a szociális törvényben szabályozott segélyezési típusú ellátást! 30. Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! 31. Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! 32. Sorolj fel min. három családtámogatási ellátást! 33. Sorolj fel min. három gyámhatósági intézkedést! 34. Sorolj meg min. három foglalkoztatási támogatást! 35. Nevezz meg min. három álláskeresők számára adható ellátást! 36. Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! 37. Sorolj fel a fogyatékkal élő személyek számára nyújtható ellátások, kedvezmények közül min. hármat! 38. Sorold fel az Európai Unió elsődleges jogforrásait! 39. Sorold fel az Európai Unió másodlagos jogforrásait! 40. Sorold fel a közösségi jog sajátos vonásait!
SZIGORLATI BEUGRÓ KÉRDÉSEK (Hozzá kell igazítani a beugró kérdésekhez!) 1. Határozd meg a jogi norma fogalmát! A társadalmi normák egy sajátos formája. Alapvető megkülönböztető jegyei más társadalmi normától, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja (szankcionálja a megsértését). 2. Mit jelent a jogforrási hierarchia? Az állami szervek által létrehozott jogforrások alá-fölérendeltségi viszonyát jelenti adott állam jogforrási rendszerében. Az alacsonyabb szintű jogforrások rendelkezései a magasabb szintű jogforrásokban foglalt rendelkezésekkel nem ellenkezhetnek. Amennyiben a különböző szintű jogforrások egymásnak ellentmondanak, úgy a magasabb szintű jogforrással ellentétes alacsonyabb szintű jogforrás rendelkezései semmisek. A jogforrási hierarchia: törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet). 3. Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? A jogszabály érvényességének 4 konjuktív, feltétele van. 1. A jogszabályt jogalkotói hatáskörrel felruházott szerv bocsássa ki. 2. A jogszabály illeszkedjék a jogforrási hierarchiába. (törvény, rendelet). 3. Megfelelő módon legyen kihirdetve. - Magyar Közlöny – 3 kp.-i jogforrás (törvény, Korm. rendelet, miniszteri rendelet) - Helyben szokásos módon (önkormányzati rendelet) 4. Feleljen meg a megalkotására előírt speciális eljárási szabályoknak. - Jogszabályra vonatkozó legyen - Országgyűlés törvényt hoz → Köztársasági elnök aláírja 4. Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel a fajtáit! A hatály a jogszabály alkalmazhatósága, alkalmazási köre. Az adott jogi norma meghatározott időben, területen és személyi körre vonatkozóan végrehajtandó, alkalmazandó. Fajtái: - Időbeli hatály - Területi hatály - Személyi hatály - Tárgyi hatály - Szervi hatály 5. Határozd meg a jogviszony fogalmát! Jogilag szabályozott társadalmi viszony. A jogviszony alanya: jogalanyok (természetes személyek, jogi személyek, állam) A jogviszony tárgya: az az emberi magatartás, amelyre a jogosultság és a kötelezettség irányul. A jogviszony tartalma: a jogalanyok jogosultságainak és kötelezettségeinek összessége
6. Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! A jogalkalmazás állami, illetve az állam által erre feljogosított társadalmi szerveknek a jogi szabályok érvényesítésére irányuló olyan tudatos tevékenysége, melynek során jogilag szabályozott eljárás keretében a természetes és jogi személyek közötti egyedi jogviszonyokat megállapítanak, létesítenek, változtatnak vagy megszüntetnek és e tevékenység eredményeként hozott jogalkalmazói aktus nemteljesítése állami kényszerintézkedést von maga után. (Pl: a települési önkormányzat jegyzője megállapítja a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot) 7. Sorolj fel min. 3-at a demokratikus alkotmány funkciói közül! -Legitimációs: törvényes alapokon nyugvó állami főhatalom és politikai rendszer -Alapjogbiztosító funkció: megállapítja az állampolgárok gazdasági, szociális és kulturális jogait, politikai és szabadságjogait, azok korlátait és jogi biztosítékait -Védelmi funkció: védi a társadalmi rendet, a tulajdon és a vállalkozás szabadságát, a politikai intézményeket -Diszkrimináció tilalma: biztosítja az állampolgárok egyenjogúságát -Közigazgatási funkció: megállapítja a közigazgatás funkcióit, szervezetét és törvényességi felügyeletét -Kormányforma: szabályozza a kormányzás szervezetét, a kormányzati szervek feladatait, hatáskörét és felelősségét -Helyi autonómia: biztosítja a helyi és területi önkormányzatok önállóságát, a helyi közösségek működését -Igazságszolgáltatással kapcsolatos funkció: szabályozza a bírósági szervezet felépítését, garantálja a bírói függetlenséget és megállapítja a törvényesség érvényesülésének biztosítékait -Szuverenitás -Alkotmányosság védelme: meghatározza az Alkotmány megtartásának jogi biztosítékait -Deklaratív funkció: jogilag megfogalmazza az alapvető társadalmi, politikai intézményeket, alapjogokat 8. Sorolj fel min. 3 második generációs emberi jogot! Szociális, kulturális, gazdasági jogok: - munkához való jog, szervezetalakítási jog, kollektív alkuhoz való jog, társadalombiztosításhoz való jog, -szociális és egészségügyi segítséghez való jog, család joga a védelemhez, bevándorló munkások és családjuk védelemhez való joga, igazságos munkafeltételekhez való jog, tisztességes díjazáshoz való jog, gyermekek és fiatalok védelemhez való jog, szakképzéshez való jog, fogyatékos személyek joga a reintegrációra, anyák és gyermekek joga a védelemre, munkavállaló nők védelemhez való joga 9. Melyik hatalmi ághoz tartozik a Kormány? A végrehajtói hatalmi ág csúcsszerve, mely miniszterelnökből és miniszterekből áll. 10. Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés? A törvényhozói ághoz, hiszen kizárólagos törvényhozó szerv Magyarországon. 11. Milyen jogszabályt alkot az Kormány? Kormányrendeletet. 12. Milyen jogszabályt alkot az Országgyűlés? Törvényt.
13. Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! A közigazgatási hatósági eljárás a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó aktusainak kibocsátási rendje. A közigazgatási hatósági eljárás során közigazgatási ügyekben járnak el. Közigazgatási hatósági ügy: minden olyan ügy, amelyben a közigazgatási hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot, tényt vagy jogosultságot igazol, hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés – a fegyelmi és etikai ügyek kivételével –, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti 14. Mit jelent a hatáskör? A hatáskör -az állami szervek közötti tevékenységi kör szerinti munkamegosztás -az állami szervek közötti ügytípus szerinti munkamegosztás. 15. Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? Azonos hatáskörű szervek közötti horizontális, területi (földrajzi) alapon történő munkamegosztás. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az azonos hatáskörű hatóságok közül az eljárásra az a hatóság az illetékes, amelynek területén -az ügyfél lakó- vagy tartózkodási helye, ennek hiányában szálláshelye (a továbbiakban: lakcíme), illetve székhelye (telephelye, fióktelepe) van, -az ügy tárgyát képező ingatlan fekszik, -az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet gyakorolják vagy gyakorolni kívánják, -a jogellenes magatartást elkövették. 16. Határozd meg a szociális ellátás/szociális szolgáltatás fogalmát! Szélesen értelmezett szociális ellátás: A társadalom keretei között megszervezett azon tevékenység, melynek rendeltetése a társadalom tagjai (vagy azok bizonyos csoportjai) által megtermelt anyagi javak egy részének elvonásával képzett alapból támogatást nyújtani mindazon személyeknek, akik saját megélhetésükről önhibájukon kívül nem képesek gondoskodni, illetve akik a társadalom fennmaradása érdekében a társadalom által elismert többletterheket vállalnak magukra. A szélesen értelmezett szociális ellátásoknak 2 típusát különböztetjük meg: -a biztosítási, kommutatív -a segélyezési, disztributív. Szűkebben értelmezett szociális ellátás: Alapvetően a segélyezési ellátásokat értjük, amelyek- a társadalombiztosítást ide nem értveaz állam és a helyi önkormányzatok, valamint az egyéb szervek által megszervezett szociális ellátásokat foglalják magukban. 17. Sorolj fel 3 biztosítási típusú ellátást! - öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj /Nyugdíjbiztosítási ellátás/ - táppénz, GYED stb. /Egészségbiztosítási ellátás/
18. Határozd meg a szociális jog fogalmát! Ezen összefüggésben a szociális jog a szociálpolitika megvalósulását szolgáló, sajátos szabályozási módszereket alkalmazó jogi normák összessége, amely legitimitása és egzaktsága révén módot ad a szociálpolitika kifejezésére és megvalósítására, elősegíti a szociálpolitika intézményesülését (normativitás), és lehetővé teszi a szociális jogok és kötelezettségek létrejöttét (jogi forma jelentősége). 19. Sorolj fel min. 3 központi, három területi és 3 helyi közigazgatási szervet! 3 központi: ÁNTSZ országos intézete, Állampolgári és Bevándorlási Hivatal, Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, Kormány (miniszterelnök, miniszterek), Miniszterelnöki Hivatal, Minisztériumok 3 területi: ÁNTSZ regionális intézete, regionális Munkaügyi Központ, Regionális Államigazgatási Hivatal, Regionális Egészségbiztosítási Pénztár,Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága. 3. helyi: ÁNTSZ városi (kistérségi) intézete, regionális munkaügyi központ városi kirendeltsége, községi, városi jegyző (főjegyző, körjegyző) 20. Sorolj fel min. 3 közigazgatási hatósági jogkört gyakorló szervet! ÁNTSZ, BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatala, OEP, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, gyámhivatalok, Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságai, munkaügyi központok, községi, városi jegyző 21. Sorolj fel min. 3 önkormányzati hatósági jogkört gyakorló szervet! megyei közgyűlés, a megyei közgyűlés (szociális) bizottsága, a települési önkormányzat képviselőtestülete/közgyűlése, a települési önkormányzat (szociális) bizottsága, polgármester 22. Ismertesd a szociális tv-ben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! időskorúak járadéka, ápolási díj (alanyi jogon járó és méltányossági), aktív korúak pénzbeli ellátása (rendszeres szociális segély, rendelkezésre állási támogatás) 23. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag természetben nyújtható ellátásokat! köztemetés közgyógyellátás (alanyi, normatív, méltányossági) egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság adósságkezelési szolgáltatás (tanácsadás, támogatás) egyéb nevesített természetbeni ellátások (élelmiszer, tankönyv, tüzelő segély, közüzemi díjak kifizetése, gyermekintézmények térítésdíjának a kifizetése, családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatások: földhasználat, mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások, munkaeszközök és a munkavégzéshez szükséges fogó eszközök, a szaktanácsadás, a szakképzés biztosítása) 24. Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben nyújtható ellátásokat! lakásfenntartási támogatás (normatív, adósságkezelési támogatás, helyi szociális rendeletben meghatározott) átmeneti segély temetési segély
25. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés jelzőrendszeres házi segítségnyújtás közösségi ellátások (2009. január 1-től nem kötelező) támogató szolgáltatás (2009. január 1-től nem kötelező) utcai szociális munka nappali ellátás 26. Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! 1. Tartós bentlakásos intézmények Ápolást, gondozást nyújtó intézmények idősek otthona pszichiátriai betegek otthona szenvedélybetegek otthona fogyatékos személyek otthona hajléktalan személyek otthona Rehabilitációs intézmények pszichiátriai betegek rehabilitációs intézete szenvedélybetegek rehabilitációs intézete fogyatékos személyek rehabilitációs intézete hajléktalan személyek rehabilitációs intézete Lakóotthonok pszichiátriai betegek lakóotthona szenvedélybetegek lakóotthona fogyatékos személyek lakóotthona rehabilitációs célú ápoló-gondozó célú 2. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények időskorúak gondozóháza fogyatékos személyek gondozóháza pszichiátriai betegek átmeneti otthona szenvedélybetegek átmeneti otthona hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye hajléktalan személyek átmeneti szállása 27. Sorolj fel minimum 3 egészségbiztosítási ellátást! 1. Egészségügyi ellátások 2. Pénzbeli ellátások terhességi gyermekágyi segély gyermekgondozási díj táppénz 3. Baleseti ellátások baleseti egészségügyi szolgáltatás baleseti táppénz baleseti járadék
28. Sorolj fel min. 3 nyugdíjbiztosítási ellátást! Saját jogú nyugellátások: öregségi nyugdíj rokkantsági nyugdíj baleseti rokkantsági nyugdíj Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi nyugdíj árvaellátás szülői nyugdíj baleseti hozzátartozói nyugellátások 29. Sorolj fel min. 3 nem a szociális tv-ben szabályozott segélyezési típusú ellátást! családi pótlék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, anyasági támogatás, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, fogyatékossági támogatás 30. Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! A kiskorú gondozásának, nevelésének, vagyonkezelésének, a törvényes képviseletnek joga és kötelezettsége, a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás joga. 31. Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! 1. A települési önkormányzat jegyzője 2. Gyámhivatal -városi gyámhivatal -területi államigazgatási hivatal szociális és gyámügyi irodája 32. Sorolj fel min. 3 családtámogatási ellátást! családi pótlék gyermekgondozási támogatás -gyermekgondozási segély -gyermeknevelési támogatás anyasági támogatás 33. Sorolj fel min. 3 gyámhatósági intézkedést! védelembe vétel, családba fogadás, ideiglenes hatályú elhelyezés, nevelésbe vétel (átmeneti, tartós), nevelési felügyelet, utógondozás elrendelése 34. Sorolj fel min. 3 foglalkoztatási támogatást! képzések elősegítése intenzív álláskeresés támogatása álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások közhasznú munkavégzés támogatása álláskeresők munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása önfoglalkoztatás támogatása munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása fiatal álláskeresők foglalkoztatásának támogatása munkaerő-piaci programok támogatása
egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása létszámleépítés hátrányos következményeinek enyhítése 35. Nevezz meg min. 3 munkanélküliek számára adható ellátást! 1. Álláskeresési támogatások -álláskeresési járadék -álláskeresési segély 2. Költségtérítés 3. Vállalkozói járadék 36. Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! Látási fogyatékos: segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható, látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátó, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes Hallási fogyatékos: hallásvesztesége oly mértékű, hogy beszédének hallás útján történő megértése és spontán elsajátítása, a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad Értelmi fogyatékos: értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, vagy a 14. életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű Mozgásszervi fogyatékos: a mozgásrendszer károsodása, illetve funkciózavara miatt helyváltoztatásra a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli Halmozottan fogyatékos: az a személy, aki a fentiek közül minimum két fogyatékossággal bír 37. Sorolj fel a súlyos mozgáskorlátozott személyek számára nyújtható kedvezmények közül min. 3-at! személygépkocsi-szerzési támogatás személygépkocsi-átalakítási támogatás közlekedési támogatás parkolási igazolvány
