2009. II. évf. 1.sz.
2009. január –február
A dr. Birnfeld Sámuel Könyvtár Első számunkban a könyvtár rövid történetét írtuk le, a következőkben névadónk életrajzának szánjuk a címlapot. Forrásunk Schőner Alfréd: Az elveszített álmok. Bp. Bookmaker, 2004. „ A félbemaradt embervágyak a megzavart művészálmok, a csonk alkotások, torzók, hangfoszlányok, megszakadt szerelmek és a megrokkant, kifosztott lelkekért ki tart requimet, ki szentel nekik emléket?” E költői gondolatokat fogalmazta meg nem sokkal halála előtt dr. Birnfeld Sámuel rabbi. Nevét elfelejtették. Egyénisége, szikár alakja, szemüvege mögül elővillanó átható tekintete, lírai álmai eltűntek a múlt homályában. (…) Özvegye több mint öt évtizeden keresztül őrizte szellemi hagyatékát: egyéniségét jellemző rajzait, grafikáit, muzikalitását feltételező szerzeményeit, verseit, írásait, nemes veretű stílusban született fordításait. Ki is volt, dr. Birnfeld Sámuel? Özvegye írta: „ Néhai férjem, Birnfeld Sámuel 1906. december 6-án született Szegeden, a Tisza Lajos krt. 76. sz. házban. Szülei szigorúan vallásos zsidók voltak. Hatan voltak testvérek ő volt a legfiatalabb. Egész családját részben Auschwitzban, részben a munkaszolgálatban pusztították el, egyetlen unokahúga kivételével (…) Az én drágámat nyilasok hurcolták el 1944. október 20-án reggel Budapestről a Víg u. 24. sz. alatti lakásunkból a főbérlőnkkel együtt. Tőle tudtam meg, hogy november 12-ig sáncásók voltak Pest környékén. Ekkor gyalog útnak indították őket. November 20-án Hegyeshalomnál vitték át őket a határon. Ezt megelőzően mondta az Uramnak ez a férfi /Parjesz Marcell/, hogy ő megszökik és menjen ő is vele. Erre az Uram azt válaszolta: Én nem megyek, ezekkel az öreg, beteg emberekkel maradok, és hátha a feleségemre is rátalálok Ausztriában…” 1944. december 28-án halt éhen Félixdorfban” A következő számunkban folytatjuk a közlést!
Nyitva tartás: Minden csütörtökön 13.00-16.00 óra között.
Elérhetőségek: 6720. Szeged, Jósika u. 12. Email:
[email protected] Mobil: 70/513-98-53 Szegedi Zsidó Hitközség: 423-849
2.oldal Főrabbink Markovics Zsolt: A századfordulótól a Holocaustig Szemelvények a Szegedi Zsidó Hitközség történetéből/Történeti és vallástudományi tanulmány címmel írja doktori értekezését.
Az értekezés ismertetését az alábbiakban olvashatjuk! Történelmi dominanciák I. Histográfiai bevezető I. 1. A Szegedi Zsidó Hitközség története a dualizmus korszakában I. 1. 1. Emancipáció I. 1. 2. Recepció I. 1. 3. Politikai antiszemitizmus kezdete I. 1. 3. 1. Politikai antijudaizmus I. 1. 3. 2. Politikai antiszemitizmus II. Demográfia alakulása Szegeden a vizsgált történelmi időszakban II. 1. Zsidóság aránya az összlakossághoz viszonyítva II. 2. Letelepedési és házassági kedv III. Kitekintés az I. világháborúra és az azt követő ellenforradalmi rendszerre. III. 1. Szeged zsidó szerepvállalása a világháborúban IV. Numerus Clausus és a zsidótörvények IV. 1. Kikeresztelkedések V. Holocaust Vallástudományi dominanciák I. A Szegedi Zsidó Hitközség „aranykorszaka” I. 1. A vizsgált időszak szociális és karitatív szervezetei, mint a vallási élet elősegítői és támogatói I. 2. Vallástudományi analízis II. A Szegedi Zsidó Hitközség elnökei II. 1. Dr. Rózsahelyi Ignác II. 2. Dr. Biedl Samu II. 3. Dr. Papp Róbert III. Kántorok és rabbik III. 1. Lamberg Mór III. 2. Dr. Löwinger Adolf III. 3. Dr. Frenkel Jenő III. 4. Dr. Birnfeld Sámuel IV. a Szegedi zsidó népiskola IV. 1. Történeti áttekintés IV. 2. Igazgatók Tézisek I. Kutatási cél és szemlélet Munkám során a Szegedi Zsidó Hitközség történetét a századfordulótól a holocaustig kívánom feldolgozni tekintettel arra, hogy Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond szerkesztésében 1895-ben jelent meg egy összefoglaló munka a szegedi zsidók történetéről (A szegedi zsidók 1785-1895. Szeged, 1895). Disszertációm az ezt követő időszakot teszi vizsgálat tárgyává. Kettős módszerhez folyamodom, melynek elsődleges célja nemcsak az adott történelmi korszak bemutatása, de ezzel párhuzamosan a Szegedi Zsidó Hitközség átfogó vallástörténeti bemutatása a Hitközség összes intézményei, zsinagógái, iskolái, valamint vezető vallási személyeit is beleértve. Ehhez az átfogó tanulmányhoz különböző forrásokat kívánok megvizsgálni és felhasználni. Ahhoz, hogy elemezésem és bemutatásom reális képet tudjon felvázolni e korszakról, elengedhetetlen azoknak a hitközségi iratoknak a vizsgálata, melyek eddig még feldolgozás tárgyát nem képezték. De természetesen tudományos munkám során azokat a megjelent cikkeket és tanulmányokat is meg kell vizsgálnom, melyek egy-egy részterületet már felöleltek és bemutattak. II. A kutatás tendenciái Tudományos kutatóként és rabbiként úgy látom, hogy elengedhetetlen tanulmányozni a Hitközség karitatív szervezeteit és alapítványait. Be kell mutatni ezeknek működését, a vallási életére való hatását, valamint érdemes azt a kérdéskört is megvizsgálni, hogy ezek az intézmények milyen hatást gyakoroltak Szeged kulturális, gazdasági és társadalmi életére. Tekintettel arra, hogy véleményem szerint ezek az intézmények központi helyet foglaltak el nemcsak a helyi közösség, de a város életében is azzal a kettős szereppel, amely a mai napig érződik. Ehhez a vizsgálathoz legfontosabb forrásként a levéltárban és könyvtárban fellelhető dokumentumokat; többek között a Szegedi Zsidó Hitközség Éves Jelentéseit és a fent maradt alapító okiratokat kívánom analizálni.
3.oldal III. Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány látott napvilágot, a világhírű főrabbi Lőw életéről és tudományos vagy irodalmi munkásságáról. Nem kérdéses, hogy alapjában Ő határozta meg a Szegedi zsidóság életét évtizedeken keresztül. Én azokról a személyekről szeretnék írni, akik Lőw árnyékában éltek és alkottak. Munkájuk és mindaz, amit az utókorra hagytak, talán egy kicsit méltatlanul elfeledve feldolgozásra vár. IV. Politikai és társadalmi változások a dualizmus korától a holocaustig. A vizsgált időszak történeti eseményei alapjában változtatták meg nemcsak a Szegedi Zsidó Hitközség életét, de egész Európáét is. Bemutatom ennek az időszaknak fontosabb történelmi fordulópontjait, és rámutatok arra, hogy a vallási és társadalmi életben hatásuk következtében milyen változások mentek végbe. V. Összegzés Markovics Zsolt főrabbi
Az MTA-ORZSE Vallástudományi Kutatócsoportja szoros munkakapcsolatot tart fent a Szegedi Hitközséggel. E kapcsolat folyamatban lévő szakasza egy készülő kötet; a szegedi sírkertek történetéről. Úgymint a „ Régi temető ” az „ Árvízi” elhantolások helye és históriája, valamint a jelenleg „ élő ” temető.
Á.V.
Könyvtárunk állománya Lőw Immánuel – Klein Salamon: A Szegedi Chevra 1787-től 1887-ig című kötet fénymásolati példányával gyarapodott. A kötet egykori térképet is közöl. Helyben használható.
A dr. Birnfeld Sámuel Könyvtárat 2008. év második felében ben az alábbi II.III. és IV. éves hallgatók választották szakmai gyakorlati helyként: Ács Krisztián, Balázs Réka, Dinka Mária, Győri Tamás, Kádi Nóra, Kovács György,
Kovács Nóra, Major
Szemenov Éva, Márté Tibor, Medgyesi Sándor, Nagy Julianna, Németh Zsolt Radics Brigitta, Sprájcer Pál Zoltán, Vaszkó Ágnes *** A könyvtár állományának felhasználása szakdolgozati téma, valamint tudományos kutatásra 2008 évben: Szakdolgozati témaként a dr. Birnfeld Sámuel könyvtár történetét Sprájcer Pál Zoltán dolgozta fel. Balázs Réka: A zsidó nő helye a vallási életben (szakdolgozat) Tóth Kása Renáta: A Szegedi Zsidó Nőegylet és utód társaságainak története (szakdolgozat) Biczó Tamás: Lamberg Mór kántor élete (tudományos kutatás)
4. oldal
Idézet „A valódi Talmud” című kötetetből, melyet Molnár Ernő fordított és állított össze. Az alábbi idézet a Makkabi Kiadó 2007.évi kiadásának 306. oldaláról származik. Az erény lépcsőzete R. Pinchasz ben Jáir mondja: – A jó igyekezetéből ártatlanság fakad, az ártatlanságból tisztaság fakad, a tisztaságból önfegyelem fakad, az önfegyelemből szentség fakad, a szentségből alázatosság fakad, az alázatosságból bűniszony fakad, a bűniszonyból jámborság fakad, a jámborságból a Szentség Szelleme áramlik; a Szentség Szelleme a halottak feltámadásához vezet, a halottak feltámadása pedig Elijáhu próféta által jön, akinek neve jóra említtessék. Ámen.
.
Kedvenc olvasmányaim közül....
Mátrai László
A.J. Cronin: Réztábla a kapu alatt. A regény főhőse egy fiatal orvos gyakornok, aki a pályafutását Walles tartomány bányavidékén kezdi. A lelkes fiatal orvos már a kezdet kezdetén seregnyi akadállyal találja magát szemben. A primitív környezet,a nehéz munkakörülmények és a rosszindulatú kollégák mesterkedései ellenére is hivatása magaslatán marad. Ebben jelentős szerepe van annak a szerencsés körülménynek,hogy magához illő élettársra talál. Miközben nagy erőfeszítések és lemondások árán is lelkiismeretesen végzi rendelői munkáját,látogatja és gyógyítja a nyomorban,betegségben tengődő bányászokat. Olykor kockázatos határozottsággal küzd a fertőző betegségek ellen,és módot talál arra is, hogy elítélje a munkaadókat,akik kíméletlenül kihasználják a bányászokat. Az orvos áldozatos munkával tudományos hírnévre is szert tesz. Ezzel leleplezné az egészségtelen munkakörülményeket. Ezért többször megfenyegették, megverték, szétverték a laboratóriumát. A bánya orvosi teendőiben teljesen ellehetetlenítik,ezért minden erejét arra összpontosítja ,hogy minél nagyobb karriert fusson be. De egy tragikus esemény láttán felébred benne a lelkiismeret és ismét visszatér eredeti nemes hivatásához,a beteg bányászok gyógyításához. A Réztábla a kapu alatt kiválóan megszerkesztett,.izgalmas, fordulatos regény, mindenkinek csak ajánlani tudom, annál is inkább, mert szívhez szóló mondanivalójával emberséget hirdet.
A hegedű nem szól „lélek” nélkül. Az Úr legszebb hangú hegedűje a lélek, óh, hányszor nem szól az emberből. (Schőner Alfréd: Te érted… Bp. Bookmaker, 2004. pp. 139. (Töredékek Birnfeld Sámuel naplójából)
5. oldal
Köszönet a SZTE Könyvtár-Informatika Szakos Hallgatóinak lelkesedésükért amelylyel a könyvtári állományunk feldolgozásában és a temetői adatbázis elkészítésében részt vesznek!
Kohanita szimbólum Lengyeltóti temetőjéből
Ábrahám Vera: A lengyeltóti zsidó temető szöveg és motívumkincsének analízise c. könyv megjelent, a tökéletes munkát végző Illés Nyomda gondozásában és Kádas Gabriella hozzáértő szerkesztése révén. A kötet az MTA – OR-ZSE Vallástudományi Kutatócsoportjának projektje. A héber sírszövegeket Markovics Zsolt főrabbi fordította. A kutatócsoport vezetője Prof. Dr. Schőner Alfréd.
Egy olvasói vélemény: Kedves Asszonyom! Nagyon köszönöm az élvezetet, amellyel megajándékozott. A könyve a magyar zsidóság érdekében egy nagy tett. Megidézte a Lengyeltóti zsidóság soron következő közgyűlését. A minjan megvolt, nem úgy miként a való világban. Kiderült, hogy a jelenlévők még holtukban is hitet tettek vallásszeretetükről, hűségükről, hazaszeretetükről, erkölcsi tartásukról. Kiderült, hogy a számunkra ma már többnyire megfejthetetlen sírfeliratok örök üzenetet tartalmaznak a mindenkori mának. Megfejtendő titkok, leleplezni váró értékek. Meghajtom a fejem fáradozásának eredményei előtt. Amikor el kezdtem olvasni, furcsa volt számomra, a tudományos igényesség koncentrált és lényegre törekvő nyelvezete. Később felfedeztem, hogy ezen tudományos nyelvezetben átszüremkedik, miként a hullámzó víz felületén a fel-felcsillanó fény, a szerző végtelen szeretete. Meg voltam babonázva. Haj, ilyenkor az jut az eszünkbe, hogy mennyire hiányzik az a 600.000 lélek, akik között vajon hány hasonló titokfejtő lélek keveredhetett el. Boruljon porukra a béke, és az örök emlékezet! Köszönetem kifejezésével, Csillag János
6. oldal
Állandó rovatunkban állományunkból válogatunk szak-, és szépirodalmi köteteket. Közöljük a szerzőségi adatokat, és néhány mondatban összefoglaljuk a tartalmat.
Schőner Alfréd: Te érted…. Prof. Dr. Schőner Alfréd három évtizednyi szerteágazó munkásságának, több mint kétezer prédikációjának gyöngyszemei villannak fel e kötetben írásban, és képekben. A könyv Budapesten a Bookmaker Kiadó gondozásában 2004. évben jelent meg. Szerkesztője Oláh János. Idézet a könyv „Dor Medábér”- Az oktató generáció fejezetéből (pp. 217): „Mikor van hozzád közel az Örökkévaló, a Mindenható, a Világ alkotója? Abban az időben, amikor a szavad és a szíved összhangban van. Azok az érzelmek, amelyek megfogalmazódnak az emberi lélekben, az emberi szívben, azok hű tolmácsolást kapjanak az istenhit és Izrael közössége, népe iránti szeretetben. Nagyon fontos, alapvető kötelezettség: szóval és szívvel cselekedni. (…) Kívánom, hogy az elkövetkező években is munkájukat mindig ez a láászot, ez a biozonyos aktív, tevékeny, kreatív munka határozza meg. A következő gondolat a Talmud Bécá traktusának 4b oldaláról való: Vigyázzatok, mert az elődők öröksége néktek adatik át…” Idézet a „...Menjetek, és lássatok munkához…” fejezetből (pp.241): „Menjetek és lássatok munkához, mert az Isten adott néked munkát itt e földön, szellemit és fizikait, s azt jól végezni, az egyik legnagyobb küldetés.” Befejezésül egy megszívlelendő mondat a Professzor úrtól (pp.246): Vállalni a küldetést önmagunkért, társainkért, valamennyiünkért, és ingatag léptekkel ugyan, de megérkezni. S nem holnap, hanem ma. Mert holnapután már késő lehet.
7. oldal
Értékes kötetünk Jólesz Károly: Zsidó Hitéleti Kislexikon c. könyve. Mivel csak helyben használható, ezért minden kiadványunkban idézünk belőle szócikkeket, hogy minél többen szerezhessenek segítségével ismereteket.
Cáddik (Cádik; „igaz ember”) - a vallás parancsainak mindenben eleget tevő ember. A legenda szerint a világot 36 igaz ember -”lámedvov cádikim” - tartja fenn. A bibliai történet szerint Isten azért pusztította el Szodomát, a bűnös várost, mert Ábrahám nem tudott megjelölni a lakói közül tíz igaz embert sem, akiknek érdeméért a város és lakói megmenekülhettek volna. (1 Móz.18);2. Cáddik a hászídok egy-egy csoportjának elismert vezetője. Utóbb valóságos cáddik-dinasztiák alakultak ki, amelyeknek jeles tagjait „csodarabbiként” tiszteltek. C’dáká (cödókó, jótékonyság) - szeretet és irgalom gyakorlása, beleértve a szegényeknek való adakozást is; tórai parancs. Minden ember cödókót köteles adni, még az is aki maga abból él. A legkedvesebb cödókó Isten előtt a titokban gyakorolt jótékonyság a „mátán b’széter”, amikor az ember ad, és azt sem tudja kinek, az adakozó nem látja a szegényt, sem a szegény az adakozót. „C’dáká táccil minávet” (A jótékonyság megment a haláltól”) Salamon példabeszédeiből való mondás, melyet a temetéseken és gyászra való emlékezési napokon a perselyezésnél mondanak. C’enná úr’enná (Cöennó üröennó; Vallási olvasmány nők számára) - közszájon csak így ismerik „Cene-rene”. Jiddis nyelven írt és sok nyelvre—többek közt magyarra is—lefordított könyv, mely népiesen, ízesen ismerteti a Tóra hetiszakaszait. Különösen Rási magyarázatai teszik élvezetes olvasmánnyá; Először 1600-ban jelent szerzője Jákov ben Jichák Ásk’názi a Lublin melletti Janowból. A zsidó nők kedvenc olvasmánya volt.
A Könyvtárban minden pénteken az ima kezdete előtt egy órával héber oktatás folyik. Az órákat Kellermann Itchak tartja. Az oktatás népszerűségnek örvend hitközségen belül, és külső résztvevők körében is.
8. oldal
A kutatói munka segítése, és az utódok számára megőrzés céljából a Könyvtár Külön Gyűjteménye szívesen fogadja az egykori zsidó iskolával kapcsolatos visszaemlékezéseket. Ezen kívül hálás köszönet azoknak, akik másolásra kölcsön adják az iskolára vonatkozó írásos, fotós dokumentumaikat. Köszönettel! A könyvtár kezelői. KÉRÉS!!! Továbbra is gyűjtjük dokumentumokat a szegedi Rónai Józsefről, és fotóműhelyéről, mely a Kárász u. 10. sz. alatt állt. Rónai József a holocaust áldozata lett. Még mindig kérjük, akinek családi albumában általa készített fotó található, szíveskedjen másolásra kölcsönadni. Szívesen fogadjuk a visszaemlékezéseket is! Az első fényképet Mátrai László hittestvérünktől már megkaptuk
Szukkoti sátrunk díszei évek során megkoptak, elhasználódtak. Kérjük Kedves Hittestvéreinket, ha ide illő képekkel rendelkeznek, szíveskedjenek (akár másolásra!) leadni a könyvtárban. Folytatódik a szegedi temetőben pihenő neves embereket feltüntető kötet adatgyűjtése. ( A Bét Olám nagyjai Szegeden címmel ) A kötet szerzői: Markovics Zsolt és Ábrahám Vera. Továbbra is várjuk kedves Hittestvéreink javaslatait Hitközségünk egykor élt nagyjainak személyére vonatkozóan!
