JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási rendelete, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II. 26.) Korm. rendelet figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § (1) A rendeletet Juta Községi Önkormányzat közigazgatási területén alkalmazni kell: a)minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa, továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli, b)minden olyan ingatlanra, épületre és építményre, ahol kisüzemi állattartás folyik. (2) A rendelet nem alkalmazható: cirkuszra, vágóhídra, lósport telepre, nagy létszámú állattenyésztő és állattartó telepre, fegyveres testületek állattartására. 2. § A rendeletben nem szabályozott, az állattartással kapcsolatos kérdésekben a hatályos állattenyésztési, állategészségügyi és építésügyi jogszabályok rendelkezései az irányadók. 3. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb), a gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl, stb.) a gazdasági haszon céljából tartott futómadár (emu, strucc, illetve vadak (fácán, fürj, szarvas, stb.). (2) Kislétszámú állattartásnak illetőleg kisüzemi állattartásnak minősül az, amely az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997.(V. 28.) FM rendelet 1. melléklete l. számú függelékének 4. pontjában meghatározott állatlétszámot nem éri el.
A nagy és kis állatok tartása Belterületi állattartás 4. § (1) A falusias lakóterületben a lakóépületektől mért 25 m-en belül 5 db nagy állat – 5 db kifejlett állat és annak szaporulata, maximum 10 db – és 200 db kis állat tartható. A kertvárosias lakóterületre a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezését kell alkalmazni. Tartható maximum 5 db sertés, 100 db kis állat. (2) Üzemi jellegű állattartás esetén, illetve a 4. § (1) bekezdésében szereplő mennyiségen felül a lakóépülettől 1000 m-re külön közegészségügyi, állategészségügyi és környezetvédelmi szakvélemény és a községi önkormányzat engedélye szükséges. Az állattartás célját szolgáló építmények a más rendeltetésű főépülettől szükséges védőtávolságát a szakhatóság véleménye alapján az építésügyi hatóság esetenként határozza meg. Külterületi állattartás 5. § Külterületi mezőgazdasági rendeltetésű területen (régi zártkert kategória) nagy és kis állat külön engedéllyel tartható. 6. § Külterületi lakott helyeken korlátlan számú nagy és kis állat tartható. Ebtartás 7. § (1) Juta Községi Önkormányzat közigazgatási területén kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül belterületen és külterületi lakott helyen és külterületi mezőgazdasági rendeltetésű területen 2 db tartható. Vadászatra jogosult személy 3 ebet tarthat. (2) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani – szükség esetén megkötve, zárt helyen -, hogy azok ne tudjanak elkóborolni, közterületre, más tulajdonában lévő területre felügyelet nélkül kijutni. (3) Kutyát közterületen csak pórázon lehet vezetni, függetlenül a kutya fajtájától. (4) Harapós vagy támadó természetű kutyát elkerített udvarban vagy megkötve kell tartani és a ház illetve a lakás bejáratnál harapós kutyára utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(5) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. (6) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb nem kihúzható pórázzal a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni. 8. § (1) Ha a községi önkormányzat jegyzője a 245/1998.(XII. 31.) Korm. rendelet alapján az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni. (2) A gazdátlan, kóbor ebek elfogásáról az önkormányzat gondoskodik. Egyéb állatok tartása 9. § (1) Méhészet létesítésére és tartására a 15/1969.(XI. 6.) MÉM számú rendelet az irányadó. (2) Ha méhészet elhelyezésekor a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban, vagy legalább 2 m magas, tömör deszkakerítés vagy élő sövény létesítésével a magasba való kirepülést biztosítani kell. Az egyes földrészeltek állattartásra szolgáló épületekkel való beépíthetősége 10. § Az állatok elhelyezésére szolgáló és tartásukkal kapcsolatos épületek és építmények létesítéséhez az egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint a községi önkormányzat engedélye szükséges. 11. § (1) Az állattartással kapcsolatos épületek és építmények elhelyezésénél az előírt védőtávolságokat kell megtartani. Az épületek és építményekben az állattartás (technológiája) lehet: - zárt rendszerű vagy - nyitott, kifutós rendszerű a védőtávolságtól függően. (2) Az állatok elhelyezésére szolgáló épületek távolsága: a) lakóépülettől: - nagy állat tartása esetén: 25 m
-
kis állat tartása esetén: 16 m
b) ásott kúttól: - nagy állat tatása esetén: 15 m - kis állat tartása esetén: 10 m (3) Kiszolgáló építmények (fészer, góré, stb.) távolsága: a) lakóépülettől: 6 m b) ideiglenes emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől (présház, gyümölcstároló): 6 m (4) Trágyalé vagy trágyatároló távolsága: a) b) c) d)
lakóépülettől: 25 m ideiglenes emberi tartózkodás céljára szolgáló épülettől: 16 m ásott kúttól: 15 m telek határtól: 3 m
(5) Egészségügyi intézmények, gyermekintézmények (óvoda, iskola) valamint élelmiszert előállító és vendéglátó ipari üzemek telkének határától számított 25 m-en belül állattartásra alkalmas épületet elhelyezni tilos. (6) Élelmiszerboltok, vendéglőt és üzemi konyhák ingatlan határától 30 m-re lehet állattartásra szolgáló épületet lehelyezni, úgy, hogy a szennyvíz, trágyalé a szomszéd telkére ne folyhasson át. Állattartás közös szabályai 12. § (1) Az állattartásra szolgáló létesítményt rendszeresen évente legalább egy alkalommal – az egyszerre betelepített és kiürített ólat, istállót minden kiürítés után – fertőtleníteni kell és folyamatosan gondoskodni kell a rágcsálók, valamint a kártevő rovarok irtásáról. (2) Állattartás során a nagy – és kis állatoktól származó híg trágyát csak teljesen zárt (fedett) – a 11. § (4) bekezdésében meghatározott távolság megtartásával – műtárgyba lehet elhelyezni, elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. (3) Biztosítani kell, hogy a szennyvíz, trágyalé a szomszéd telkére ne folyhasson át. (4) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni (5) A lakás lebontása miatt vagy egyéb okból történő elköltözés esetén az állattartó köteles állatának elhelyezéséről gondoskodni.
13. § (1) Az idegen községből vásárolt állat megbetegedését vagy elhullását a tulajdonos köteles a helyi önkormányzatnak vagy az állatorvosnak bejelenteni. (2) Az eb, macska, baromfi, a három hetesnél fiatalabb szopós bárány, malac hulláját a kistermelő a telkén is eláshatja 80 cm-es földterítéssel fedve. Szabálysértési rendelkezések 14. § Aki a rendelet 7. § (2), (3), (5) bekezdésében és a 12. § (3), (4) és (5) bekezdésében foglalt előírásokat megszegi, illetve nem tartja be, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési eljárás lefolytatására az általános hatásköri szabályok az irányadók. Záró rendelkezések 15. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 22/2004.(VIII.26.) Képviselő-testületi rendelet.
Hivatal Nándorné polgármester
Vassné Enyedi Mária jegyző
Kihirdetés napja: 2008. december 17.
Vassné Enyedi Mária jegyző
