2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: [email protected]

Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás „ 4. 208.700 fő van jelen a „ „ „ „

munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási arány (KSH): 61,9% ILO szerinti munkanélküliek száma: 311.700 fő, AFSZ szerinti munkanélküliek száma: 426.900 fő Munkanélküliségi ráta 7,4% „

(EU 27 átlaga)

„ AFSZ nyilvántartott álláskeresők

aktív népességhez viszonyított aránya: 9,7% „ Területi különbségek

Módszertan (ÁFSZ – KSH eltérések) „ ÁFSZ nyilvántartott munkanélküliek (álláskereső) jellemzően 80-

130.000 fővel többen vannak, mint amennyit a KSH szigorú módszertanával kiszámolnak. „ Def. (ÁFSZ): Munkaügyi központ által nyilvántartásba vett, munkaviszonnyal nem rendelkező, nem tanuló, nem nyugdíjas, állást kereső, munkába állni képes, ÁFSZ-el megállapodást kötő személyek szerepelnek. „

Benne lehet az Alkalmi Munkavállalói kiskönyvvel (265.900 fő használta 2007-ben) maximum 15 napot dolgozó ember is.

Még egyszer a módszertan (ÁFSZ – KSH eltérések) „ Def. (ILO – KSH)): „ „ „

1. Az adott személy az előző héten 1 órányi munkát sem végzett, 2. A megkérdezést megelőző 4 héten aktívan keresett állást, 3. Rendelkezésre áll (el tudja kezdeni a munkát)

„ 2005-ben a regisztráltak 60%-a ILO/KSH szerinti munkanélküli,

2% foglalkoztatott, 38% pedig inaktív.

„ Mitől függ a nyilvántartásba vétel? „ Jogszabályi változások, passzív ellátásra jogosultság feltételeinek változása „ Másodlagos munkaerőpiaci lehetőségek „ Képzési programokban történő megjelenés lehetőségei „ Reálgazdasági folyamatok

Még egyszer a módszertan (ÁFSZ – KSH eltérések) „ Általában igaz: „ Ahol az ellátórendszer jó, kiterjedt, ott regisztrálnak, többen lesznek, mint a munkaerőpiaci felmérésekben. „ Rossz lokális munkaerőpiaci kereslet miatt nem keresnek állást, kikerülnek a KSH adataiból (ÁFSZ-ből nem mert a segély miatt érdekük fűződik hozzá). „ Rendszeres szociális segélyben részesülők (nem tudnak már munkába állni) kikerülnek a „passzív munkanélküli, emiatt inaktív csoportba. „ Kikerülnek a KSH kategóriából a az aktív és passzív ellátások között ingázók is. „ Szigorú a KSH előző hét maximum 1 órás munkakorlátja is. „ Jellemző területi eltérések: „ Csak a Közép-Magyarországi Régióban magasabb a KSH érték, mint az ÁFSZ adatai. „ Másutt (ahol kevesebb az esély az elhelyezkedésre) bejelentkeznek inkább a munkaügyi kirendeltségeken és közülük sokan a KSH adataiban, mint inaktívak jelennek meg a rendszeres szociális segély és a rendelkezésre állás hiánya miatt.

KSH – ÁFSZ munkanélküli adatai közötti eltérések

A munkaerő felmérések (KSH) módszertana „ A felmérés szükséges, mert a 90-es évek elején csak a regisztráltakra

vonatkozó adatok álltak rendelkezésre. „ Új adatgyűjtési rendszert kell kialakítani: „ a népszámláláshoz, illetve a munkaerőmérleghez hasonlóan az összes munkaerő-piaci kategóriát átfogja; „ gyakorisága megfelelő ahhoz, hogy a munkaerő-piaci változásokat nyomon kövesse.

A munkaerő felmérések módszertana „ Korai előzménye: Amerikai Egyesült Államokban kidolgozott

felmérés,a Current Population Survey (CPS) „ A ’80-as években a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (International Labour Office, ILO) vezetésével egységesítési folyamat zajlott. „ Az ILO ajánlásai alapján kidolgozott fogalmi rendszer lehetővé tette a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulásának a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától független megfigyelését, a korrekt nemzetközi összehasonlítást, ugyanakkor bizonyos fokú szabadságot is enged a nemzeti sajátosságok érvényesülésére. „ A Központi Statisztikai Hivatal 1992-ben vezette be a munkaerőfelmérést (Labour Force Survey), amely alkalmas a foglalkoztatás és munkanélküliség konzisztens mérésére.

A munkaerő felmérések módszertana „ Vonatkozási kör: „ Magánháztartások „ Demográfia mindenkire, „ Aktivitásra vonatkozó kérdések ƒ 15-74 év közötti korcsoport

„ Időpont: Minden hónap 19. napját

megelőző hét. „ 0,9%-os arányú a lekérdezés, ebből a mintából matematikai statisztikai módszerek felhasználásával becsülnek.

A munkaerőpiac egyensúlyi állapotának alapvető mutatói (számított mutatók köre) „ Munkanélküliségi ráta: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív

népességen belüli aránya (15-74). „ Tartósan munkanélküliek aránya: a tartósan (12 hónapja vagy régebben) munka nélkül lévők összes munkanélkülieken (ILO,KSH) belüli aránya, a munkanélkülieket a 90 (2002-ig 30) napon belül elhelyezkedők nélkül számítva. „ Gazdasági aktivitási arány: a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes számának népességen belüli aránya. „ Foglalkoztatási arány: a foglalkoztatottaknak a népességen belüli aránya.

„ Két utóbbi mutató (gazdasági aktivitás, és a foglalkoztatási

arányszám) nagyságát alapvetően meghatározza, hogy milyen korú népességre kerül kiszámításra. „ A leggyakoribb vonatkozási csoportok a következők: „ munkavállalási korú népesség, ami lehet: „ „

„ „ „

hagyományos, 15–54 éves nő, illetve 15–59 éves férfi Aktuális (15-61 mindkét nemnél), a nyugdíjkorhatár lépcsőzetes emelése által az adott évre meghatározott életkorok

15–64 éves népesség (nemzetközi összehasonlítás); 15–74 éves népesség (munkaerő-felmérés alapértelmezése, ILO,KSH); 15–24 éves népesség (fiatalok munkaerő-piaci helyzetének megfigyeléséhez).

KSH – ÁFSZ adatai közötti eltérések

Idősoros változások

Inaktívak létszám változása 2003 után

A munkanélküliség jellemzői (ÁFSZ)

Szezonalitás, férfi/nő arányok

Regionális eltérések

Regionális eltérések

„ „ „

2007-ben két megyében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma az előző évhez képest: Győr – Moson – Sopron (-9,6%), Komárom – Esztergom (-7,6%) + négy megye ahol a 2005-ös szintet sem érték el: Csongrád, Fejér, Tolna és Vas Hullám (mérséklődés után visszaemelkedett 2005, 2006, 2007 viszonylatában) „ „ „

AM szerepe (kiváltott határozott idejű szerződéseket) TB reform – státusz bizonytalanság Aktív eszközökben való megjelenés száma is visszaesett

A nyilvántartott álláskeresők kor szerinti összetétele

A nyilvántartott álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele „ A kedvezőtlenebb régiókban

(Észak-Alföld és ÉszakMagyarország) 50% körüli a maximum 8 osztályt végzettek aránya. „ Közép-Magyarország 30% „ Diplomás fordítva: 4% és 10% a két véglet

A pályakezdő álláskeresők számának alakulása „ Havi átlagban 40.400 fő (9,5%) csökkenő arányban ƒ Lassabban nőtt az arányuk, mint a többi kategóriáé. ƒ Megszűnt (2006 végén) a munkatapasztalat szerzési támogatás, ami miatt regisztráltak ƒ START kártyára nem kell beregisztrálni

Pályakezdő álláskeresők „ Nő a maximum 8 osztályt

végzettek és az érettségizettek aránya, „ Csökken a szakmunkások (nyilvántartott egészben 31,5%, itt csak 18% az arányuk) és a diplomásoké (2005: 4600, 2006: 3900, 2007: 3300 fő) „ 2000 és 2005 között duplázódott a diplomás pályakezdők aránya, ez most visszafordult. „ 2/3:1/3 a nő férfi arány a pályakezdő diplomások között

Pályakezdő álláskeresők „ A regionális kép a klasszikus munkaerőpiaci helyzet szerint alakul „ Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,5% - Budapest 4% „

Összefügg a végzettséggel: A fele SZ-Sz-B-ben a nyolc osztályt vagy azt sem végzettek aránya, Budapesten negyede csak

Megváltozott munkaképességű álláskeresők „ 2007: 4,7 % az álláskeresőknek „ 23.000 fő 2005 óta csökkenő trenddel (2006-2007: 600 fővel) „ 55% nő és 43,1% 50 év feletti, 25 év alatti alig akad „ 49,4% 8 általános vagy kevesebb, 32,7% szakmunkás papírral bír

A nyilvántartásba belépők mutatói „ A nyilvántartott álláskeresők számának növekedése az újonnan belépők

„ „ „ „ „ „

számának kismértékű növekedése mellett a kilépők számának erős visszaeséséből következik. Havi átlagban 51.400 belépésre csak 49.800 fő körüli kilépő esett 2007-ben. 103:100 az arány 2006-tól él ez a tendencia: emiatt nőtt az átlagos időtartam és a tartós állást keresők (12 hónapnál hosszabb ideje) száma is. „Első alkalommal belépők”: 15% az összes belépőnek, csökkenő számmal és aránnyal. „Visszalépők” A pályakezdők esetében 54% a visszalépők aránya.

Belépők – visszalépők (ÁFSZ)

Belépők – visszalépők (ÁFSZ)

Regionális különbségek a belépésben

Honnan jöttek az újonnan belépők?

Milyen állást kíván betölteni?

Milyen állást kíván betölteni? (foglalkozási főcsoportok)

A tartós álláskeresők aránya nő

„ „ „

2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők aránya a nyilvántartottak között Ez 2007-ben 120.900 fő. 2005-től folyamatosan emelkedik az arányuk

Regionális különbségek

Regisztrációban töltött idő változása „ Jelentősen megnőtt az átlagos regisztrációs idő: 2005:286, 2006: 293, 2007:

319 nap.