V ILLÁNY V ÁROS Ö NKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁM Ú RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL
Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok zavartalan ellátásának biztosítása, közszolgáltatások színvonalának emelése érdekében, figyelemmel az arányos közteherviselés követelményére, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Tv.) 1. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja:
I.
FEJEZET
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
A helyi adók típusai 1. § Villány Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be: a) építményadó b) magánszemélyek kommunális adója c) idegenforgalmi adó d) helyi iparűzési adó. A rendelet személyi hatálya – az adó alanya 2. § A rendelet alkalmazásában adóalany: a) magánszemély, b) jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, 3. § (1) i Adómentes a 2.§ b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) A 2. § és a 3.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (3) A rendelet hatálya - a Tv 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetésvégrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára.
(4) Ha aTv. az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság követelményeinek. 4. § Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. Az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi LXVII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából tartózkodó fegyveres erői - ideértve a fegyveres erők alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, hivatásos szolgálatban lévő és polgári állományú személyeket is - mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól. A rendelet tárgyi hatálya – az adó tárgya 5. § A rendelet alkalmazásában adótárgynak minősül, így adófizetési kötelezettség alá esik: a) az ingatlantulajdon, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, b) a nem állandó lakosként való tartózkodás, c) az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlása.
II. AZ
FEJEZET
EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
1. ÉPÍTMÉNYADÓ Az adó tárgya 6. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). (2) Az adókötelezettség kiterjed az építmény valamennyi helyiségére, annak rendeltetésétől, illetve hasznosításától függetlenül. (3) Az építményadó vonatkozásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa fedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet. Az adó alanya 7. § (1) Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya (a tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)
2
(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásában a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásával egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Adómentesség 8. § (1) A Tv. erejénél fogva mentes az építményadó alól: a.) a szükséglakás, b.) a gyógy- vagy üdülőhelynek nem minősülő kistelepülésen fekvő komfort nélküli lakásból 100 m2, c.) a szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi, illetőleg a nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, d.) a költségvetési szerv, az egyház tulajdonában álló építmény, e.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja. 9. § (1) Ha a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épületet (a továbbiakban: műemléképületet) felújítják, akkor az épület, illetve az épületben lévő önálló adótárgy (lakás, nem lakás céljára szolgáló épületrész) a (2)-(7) bekezdésekben meghatározottak szerint a felújításra 2008. január 1jétkövetően kiadott építési engedély jogerőre emelkedését követő három egymást követő adóévben mentes az adó alól. (2) E § alkalmazásában felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát. Az adó alanya az (1) bekezdés szerinti mentességre vonatkozó igényét az adóhatóságnak bejelenti. (3) Az adóhatóság az adómentességre jogosult kérelmét nyilvántartásba veszi és az adót évente megállapítja. A megállapított, de meg nem fizetett adót és az eredeti esedékességtől számított – a Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerinti - kamatot az adóhatóság az ingatlanra bejegyzett jelzáloggal biztosítja. (4) Az adóhatóság az adómentesség időtartamának lejártát követő év január 30-ig megkeresi a műemlékvédelmi hatóságot, hogy igazolja az épület (2) bekezdés szerinti felújításának tényét és a felújítás befejezésének időpontját. A megkeresett hatóság 15 napon belül válaszol a megkeresésre. (5) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig megtörtént, akkor a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adót és kamatokat törli, valamint haladéktalanul intézkedik az ingatlanügyi hatóságnál a jelzálogjog törlése iránt. (6) Amennyiben a megkeresés alapján az adóhatóság azt állapítja meg, hogy a (2) bekezdés szerinti felújítás az adómentesség harmadik évének utolsó napjáig nem történt meg, úgy a (3) bekezdésben nyilvántartott adót s annak a Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adózónak - az adóhatóság határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül - meg kell fizetnie.
3
(7) Ha a mentességi időszak alatt az adóalany személye változik, akkor az új adóalany az adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy a mentességet a mentességi időszak hátralévő részére is igénybe kívánja venni, azzal, hogy a korábbi adóalany terhére előírt adót és annak Tv 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait – a mentességi feltétel teljesülésének elmaradása esetén – a (6) bekezdésben meghatározottak szerint megfizeti. Ilyen nyilatkozat hiányában az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany terhére az adóalanyiság megszűnését követő február 15-ig határozatban – a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül való megfizetési határidővel – írja elő. Ha a korábbi adóalany megszűnt vagy elhalálozott, akkor az adóhatóság a korábbi adóalanyt terhelő adót és annak Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait a korábbi adóalany azon jogutódja számára írja elő, aki/amely az adómentes adótárgyat megszerezte, több ilyen jogutód esetén az adót és annak Tv. 14/A. § (1) bekezdése szerint számított kamatait az adóhatóság a jogutódok által az adómentes adótárgyon megszerzett tulajdoni hányadok arányában írja elő határozatban. 10. § Az önkormányzat döntése alapján mentes az építményadó alól: a) magánszemély tulajdonában álló lakás céljára szolgáló építmény, b) magánszemély tulajdonában lévő pince. Adókedvezmények 11. § A megállapított helyi adó 50 %-át kell megfizetni annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkor öregségi nyugdíjminimumot. 12. § A megállapított adó 80 %-át kell megfizetni annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. 13. § Nem jár a 11., 12. § szerinti kedvezmény az adózónak, ha építményét vállalkozói tevékenységhez hasznosítja, vagy hasznosítják. Adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése 14. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. (4) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
4
Az adó alapja és mértéke 15. § (1) Az építményadó alapja az építmény m2-ben számított adóköteles alapterülete (hasznos terület). (2) Az adó mértéke: a) Vállalkozási, üzleti tevékenységhez szükséges építmény /pl: borfeldolgozó, pince stb/ kivéve a b) pont alá eső építmények: 100 Ft/m2 b) Kereskedelmi egység esetében: 140 Ft/m c) Az a) és b) pont alá nem tartozó egyéb kül- és belterületi ingatlan: 100 Ft/m2
2. MAGÁNSZEMÉLYEK
KOMMUNÁLIS ADÓJA
Az adókötelezettség, az adó alanya, az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 16. § (1) Kommunális adó kötelezettség terheli a magán személyt, a lakás célját szolgáló épület, épületrész, beépítetlen belterületi telek után, valamint azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. (2) Az (1) bekezdésben foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (3) A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 17. § Az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 14. §.-ban foglaltak az irányadók. Az adó mértéke 18. § Az adó mértéke adótárgyanként illetőleg lakásbérleti jogonként:
15.000 Ft.
Adókedvezmények 19. § A kommunális adó 50 %-át kell megfizetni: a) annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkor öregségi nyugdíjminimumot. b) az egyedül élő, 70 év feletti magánszemélynek, akinek jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 150%-át.
5
20. § A megállapított kommunális adó 80 %-át kell megfizetni, annak a magánszemély adóalanynak, akinek családjában és az ingatlanba bejelentett lakóhellyel rendelkező más ott lakók egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át. 21. § Nem jár a 19., 20. §. szerinti kedvezmény az adózónak, ha építményét vállalkozási, üzleti tevékenységhez hasznosítja, vagy hasznosítják.
3. IDEGENFORGALMI
ADÓ
Adókötelezettség, az adó alanya 22. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként tartózkodik az önkormányzat illetékességi területén és legalább egy vendégéjszakát eltölt. Adómentesség 23. §. Mentes az idegenforgalmi adó alól: a) a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély; b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; c) a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a Tv. 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d) aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pontja]. Az adó alapja 24. § A megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 25. § Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként:
350 -Ft.
6
Az adó beszedésére kötelezett 26. § (1) A 24. §. alapján fizetendő adót: a) kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban, üdülőtelepeken, a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető, b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv, c) fizető vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adó a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv, d) az a.)-c.) pont alá nem tartozó bármely ingatlan üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén a helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben a helyiség tulajdonosa, vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.
4. HELYI
IPARŰZÉSI ADÓ
Adókötelezettség, az adó alanya 27. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandóan vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. (3) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység 28. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó: a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c) bármely – az a.) és b.) pontba nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
7
Az adó alapja 29. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, közszolgáltató szervezetnek nem minősülő vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendő, a vállalkozási tevékenységet terhelő adó terheli. (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a Tv. 3.számú mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. 30. § (1) A 29. § (1) bekezdésétől eltérően a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalányadózó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó, b) az a) pont alá nem tartozó más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben – az adóévet megelőző 12 hónapnál rövidebb adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan – nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben – időarányosan – a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, az adó alapját a (2), illetőleg a (3) bekezdésben foglaltak szerint – figyelemmel a (4) és (5) bekezdésre – is megállapíthatja. (2) Az (1) bekezdés a.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadó alapjának 20 %-kal növelt összege azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 %-a. (3) Az (1) bekezdés b.) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a nettó árbevételének 80 %-a. (4) Ha az adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultság nem munkaviszony létesítése miatt szűnik meg, vagy az (1) bekezdés b) pontjában említett vállalkozó az adóévben – időarányosan – 8 millió forintot meghaladó nettó árbevételt ért el, akkor az adó alapját – az adóév egészére – a 29. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani. Ha az (1) bekezdés a) pontjában említett magánszemély vállalkozó a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózásra való jogosultságát munkaviszony létesítése miatt úgy veszíti el, hogy az adóévben elért árbevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, az iparűzési adójának alapját ebben az adóévben a (3) bekezdés alkalmazásával is megállapíthatja. (5) Az adó alapjának (2) vagy (3) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést az adóévet megelőző adóévről szóló bevallással egyidejűleg a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó illetve, ha az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor az adókötelezettség keletkezését illetve az önkormányzat adót bevezető rendeletének hatálybalépését követő 15 napon kell megtenni az adóhatósághoz. 31. § (1) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját – a 29. § (1) bekezdésében vagy a 30. §-ban foglalt előírásoktól eltérően, - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50 %-ában is megállapíthatja. (2) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a 30. § (5) bekezdése szerint kell megtenni. 8
(3) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévre az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 29. § (1) bekezdése vagy a 30. § előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a 30. §-ban foglalt feltételek egyébként fennállnak. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a) köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét. b) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. Adómentesség 32. § Mentes az adófizetési kötelezettség alól a 28. § (2) a) pontban rögzített tevékenységi forma. Az adó mértéke 33. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: 2 %. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke a 28. § (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként: 5.000 Ft. (3) A székhely, illetőleg a telephely szerinti önkormányzat az adóévre fizetendő adóból, legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely illetve telephely(ek) szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az egyes (székhely illetve telephely(ek) szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le.
III. AZ
FEJEZET
ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS AZ ADÓ MEGFIZETÉSE
Az adóelőleg megállapítása 34. § (1) A vállalkozó – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege: a) ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg, b) ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege, c) az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozóknál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege.
9
(3) Ha a jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. Az adó megfizetésének határideje 35. § Építményadó, kommunálisadó esetében az adóalanynak félévenként két egyenlő részletben adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig kell adóját megfizetnie. 36. § (1) Iparűzési adó esetében a tv eltérő rendelkezése hiányában az adóelőleget félévenként két egyenlő részletben adóév március 15.-ig, illetve szeptember 15.-ig kell megfizetni. (2) Az ideiglenes jelleggel iparűzést folytató vállalkozó, tevékenysége megkezdésekor köteles azt a helyi adóhatóságnak bejelenteni és a napi adóátalányt a tevékenység befejezésekor megfizetni. 37. § Az idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezett a tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles megfizetni. 38. § (1) Az e rendelet szerint megállapított adóelőleget és az éves adókötelezettség különbözetét a tárgyévet követő minden év május 31.-ig az önkormányzati adóhatósághoz benyújtott bevallásban kell elszámolni, megfizetni, illetve visszaigényelni. (2) Az adókötelezettség év közben történő megszűnése esetén a megszűnést követően benyújtandó bevallásban kell az adóelszámolást a (1) bekezdés szerint elvégezni. 39. § Az önkormányzat feljogosítja az adóhatóságot arra, hogy meghatározott pénzkezelési szabályok betartásával 5.000 Ft-ot meg nem haladó összegű helyi adóra (adótartozásra) készpénz befizetést fogadjon el. 40. § (1) A magánszemélyeket terhelő e rendeletben meghatározott helyi adót a helyi adóhatóság (önkormányzat) kivetés útján határozattal állapítja meg. (2) A magánszemély a bevallás benyújtásával köteles adókötelezettségét bejelenteni. Ennek során az adófizetési kötelezettség keletkezéséről az adóalap, adómentesség, adókedvezmény, az adó megállapításához szükséges adatokról bevallási kötelezettség terheli. Ezeket az adatokat a bevallási nyomtatvány megfelelő pontos kitöltésével teljesítik az állampolgárok. (3) Magánszemély az adó bevallását változás esetén minden év január 15.-ig köteles a helyi adóhatóságnál benyújtani.
10
IV. ÉRTELMEZŐ
FEJEZET RENDELKEZÉSEK
41. § E rendelet vonatkozásában: (1) vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; (2) pince: olyan önálló rendeltetésű présházhoz, vagy borfeldolgozó építményhez közvetlenül csatlakozó, épületrész, vagy önálló bejárattal rendelkező épület, amely elsősorban szőlő feldolgozásával, borkészítéssel, bortárolással, borturizmussal kapcsolatos funkciót lát el, és amelynek padlószintje a terepcsatlakozás alatt több mint 0,7 m-rel került kialakításra. (3) présház: szőlő feldolgozással / borkészítéssel kapcsolatos alapfunkciót ellátó, önálló rendeltetésű építmény. (4) borfeldolgozó: olyan önálló rendeltetésű építmény, amelyben vállalkozásszerűen nagy léptékben szőlő feldolgozással / borkészítéssel foglalkoznak. (5) kereskedelmi egység: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész, (6) Az építmény adótárgyi besorolásakor vitás esetben az építmény rendeltetése az irányadó. A rendeltetés megállapításánál - figyelemmel az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett adatokra, valamint az ingatlan vonatkozásában az építéshatóság által hozott határozatok tartalmára is - az a cél a meghatározó, amelynek elérésére az épület épült. 42. § E rendeletben használt további fogalmak értelmezése megegyezik a Tv. 52. § -ában leírtakkal.
V. VEGYES
FEJEZET
ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. § A beszedett helyi adók összegéről az önkormányzat az önkormányzati rendelet közzétételére vonatkozó szabályok szerint, a költségvetési beszámoló elfogadását követően, évente tájékoztatja a település lakosságát.
11
44. § Az e rendeletben nem szabályozott, adózási és adóeljárási kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. 45. § (1) E rendelet 2009. január 1.-én lép hatályba. (2) rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Villány Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 21/2007. (XII. 20.) sz. rendelete.
Villány, 2008. december 11.
Takáts Gyula polgármester
Dr. Földesi Tamás jegyző
12
13
