NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÜLÉSÉNEK 47/2008. (XI.24.) KGY rendelete a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló módosított 50/2002. (2003.I.1.) KGY rendelet módosításáról A Közgyűlés a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg a közüzemi csatornamű használatáért fizetendő legmagasabb hatósági díjak megállapításáról, a díjalkalmazás feltételeiről, és a közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés helyi szabályairól szóló többször módosított 50/2002. (2003.I.1.) KGY rendeletet (továbbiakban: ÖR) az alábbiakban módosítja: 1. §. Az ÖR. 1.számú. melléklete helyébe a jelen rendelet 1.számú melléklete lép. 2. §. E rendelet 2009. január 01. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2008. november 24. Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Jelen rendeletet 2008. november hó 25. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2008. november 25. Dr. Szemán Sándor jegyző
2 Melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 47/2008. ( XI.25) KGY rendeletéhez 1. számú melléklet Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 50/2002. (2003.I.1.) KGY rendeletéhez Érvényes: 2009. január 1.-től 2009. december 31.-ig terjedő időszakra 1. Alapdíj 1.1. Vízmérővel mért fogyasztás esetén Vízmérő átmérő 13-20 25-32 40-50 65-100 150-200
Alapdíj 1 hóra Ft Ivóvíz Szennyvíz 300 250 900 750 2.700 2.250 9.900 8.250 24.300 20.250
Q-max m /n aránya 1 3 9 33 81 3
1.2. Egyéb fogyasztás esetén Lakásonként, vízvételi helyenként
300 Ft
250 Ft
2. Változó díj 2009.01.01.-2009.12.31. Ivóvíz szolgáltatás Lakosság részére
174,- Ft/m3
Közület részére
200,- Ft/m3
Szennyvízelvezetés – tisztítás Lakosság részére
200,- Ft/m3
Közület részére
250,- Ft/m3
3. A kapacitás lekötési díj a mindenkori változó díj 60%-ának megfelelő összeg. 4. A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
3 2009. évi hatósági szolgáltatási árjavaslat Korábbi döntések Az ár-megállapítási mechanizmus 2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról a 2007. novemberi ZRt. Közgyűlés döntött. E határozat figyelembevételével a 2008. szeptemberi Közgyűlésre előkészítettük azokat a döntéseket, amelyek meghozatala a 2009. évi díjak fedezetének megállapítása szempontjából a tulajdonosok kompetenciakörébe tartoznak. E döntések és az ár-megállapítási mechanizmus szabályainak alkalmazásával a következő előkészítő munkákat végeztük el: a 2009. évi hatósági áras szolgáltatásaink, az ivóvízellátás és a szennyvízelvezetés- tisztítás fedezeti összegének megállapítását, a 2009. évi értékesített mennyiségek prognosztizálását, fedezeti összeg alapján ágazatonként több díjvariáció előkészítését, amely az alapdíj, változó díj arányban, illetve a csatornázási ágazat esetében a lépcsőzetes díjemelés fedezetében tér el egymástól. A 2009. évi ivóvízellátás, szennyvízelvezetés- tisztítás tevékenységek fedezeti összegének megállapítása A fedezeti összeg számítását az ár-megállapítási mechanizmus elfogadott metodikája alapján végeztük el. Számításokat végeztünk a 2008. évben várható költségek és ráfordítások alakulására, megterveztük az év hátra lévő időszakában előreláthatóan felmerülő költségeket és ráfordításokat. A működési és karbantartási költségek alakulása A 2009. évre vonatkozó tervben a költségek közül azokat a működési (üzemeltetési) és karbantartási költségeket, amelyek változása a 2009. évben várható nemzetgazdasági változásoktól függ, valorizáltuk az elfogadott ár-megállapítási mechanizmusban jóváhagyott, tervezett indexekkel, amelyek kifejezik a 2009. évi ár, illetve bérköltség változásokat. A valorizációs indexeket a rendelkezésünkre álló szakértői jelentések, közlemények alapján, egyeztetve érintett szakmai szervezetekkel - terveztük meg. Az indexek tervezésekor elsősorban az állami költségvetés beterjesztése kapcsán nyilvánosságra hozott információkat használtuk fel. Időközben - a nemzetközi pénzügyi válság eseményeinek hatására - a már beterjesztett állami költségvetés második, illetve harmadik változata is benyújtásra került. A cég Igazgatósága október 13-i és október 21-i ülésén is értékelte az aktuális információkat, és úgy döntött, hogy a közművek folyamatos, biztonságos működtetését tekinti elsődlegesnek, és az eredeti menetrend szerint folytatja a hatósági ár megállapításának előkészítését. A nemzeti össztermék és a háztartási fogyasztás csökkenése várhatóan magával vonja az értékesítés visszaesését. A csökkenő értékesítés növeli a fajlagos önköltséget. A közművek működtetése a magas állandó költségek és a folyamatos rendelkezésre állás miatt a kapacitáskihasználtság csökkenése esetén sem jár érdemi költségmegtakarítással.
4 Az anyagköltségek indexálásánál a továbbfelhasználásra termelő ágazatok árindexét használjuk. Az ipari belföldi értékesítés árindexét, amelyet az igénybevett és egyéb szolgáltatások indexálására használunk, a jövő évi infláció előrejelzéséhez igazítottuk. Kockázatot jelent a várható energia árváltozás, amelyre még nincsenek hivatalos előrejelzések, ám begyűrűzésük az ipari termelés ágazataiba befolyásolhatja az inflációs várakozásokat. A villamos energia hatósági ára már 2008. évben megszűnt a nagyfogyasztók számára. Társaságunk ez évben is közbeszerzési eljáráson választotta ki a legkedvezőbb ajánlatot tévő szállítót, s így sikerült 2008. évben a tervezett, 20 %-os növekedési mértéken belül tartani az energia költséget. Mivel az előterjesztés készítésének időszakában zajlanak a 2009. évi szállításokra vonatkozó áram árverések, a termelői árakról sincsenek érdemi információk. Ez évben újra meghirdettük a közbeszerzési pályázatot, amelyen el fog dőlni a villamos energia 2009. évi beszerzési ára, így erre, és az emellett felmerülő rendszerhasználati díjakra szakmai körökben ismertetett árváltozást prognosztizálunk. Ennek mértéke hasonlóan más vízi közszolgáltatók ártervéhez – átlagosan 17 %. Mivel a vásárolt villamos energia költségei az összes költség 10 %-át is meghaladják, a 2009. évi díjfedezetre is jelentős hatása lesz az áremelésnek. A keresetek változása a költségvetés irányszámain kívül az országos érdekegyeztetési tárgyalások kimenetelétől is függ, ennek mértékét a 2009. évi üzleti tervben véglegesítjük. Ezen előterjesztésben szereplő hatósági árak a társaságnál 2%-os nominál bér emelésre adnak lehetőséget. Az egyéb személyi jellegű kifizetésekre az ipari értékesítés árindexét használtuk tartalma alapján. Az ár-megállapítási mechanizmus lehetővé teszi a működési terület bővülése esetén, illetve jelentős, a meglévő működési területen üzembe helyezendő új létesítmény esetén, hogy annak költségeit - mivel az ármegállapítás alapjául szolgáló bázis időszakban nem szerepelt - egyedileg számított várható költségekkel tervezzük meg, ahol a meglévő terület jellemző fajlagos költségei szolgálnak alapul a számításokhoz. Ilyen, egyedileg tervezett terület, létesítmény a 2009. évi tervszámításainkban nem szerepel, mivel további területi integrációról az előterjesztés készítésének időszakában nincs döntés, és 2009. évben a meglévő működési területen sem várható még olyan jelentős létesítmény üzembe helyezése, amelynek költségei 2009. évben jelentkeznének. Az ár-megállapítási mechanizmus lehetőséget nyújt továbbá az olyan környezetvédelmi, hatósági díj többletköltségeinek egyedi tervezésére, amely állami, önkormányzati szintű döntés következményeként többlet költséget generál, ami nem vehető számításba más módon. Ilyen költséggel sem számolunk 2009. évre vonatkozóan, mert az esetleges, a jövő évi költségeket az inflációt meghaladó mértékben érintő jogszabályváltozásról, illetve új értelmezésről nincs információnk. A tőkeköltségek alakulása A fedezeti összeg számításában jelentős, egyedileg számított tétel a tőkeköltségek, amely magában foglalja: a társasági tulajdonú, valamint a vagyonkezelésünkben lévő eszközök tervezett értékcsökkenését, a fizetendő közmű bérleti díjat, a nyereség összegét,
5
a terv szerint a következő években megépülő, üzembe lépő közművek működési és pótlási fedezetének azt az arányos részét, melynek az árban történő érvényesítéséről a részvényesek a későbbi lökésszerű áremelés elkerülése miatt döntöttek
E fedezeti részösszegben szerepelhetne további, elmaradt pótlást, rekonstrukciót szolgáló fedezet is, ám tekintettel a folyamatban lévő közmű beruházási projektekre, ilyet nem terveztünk 2009. évre.
Értékcsökkenés, közmű bérleti díj
A társaság tulajdonában és vagyonkezelésében lévő eszközök értékcsökkenését a cég számviteli politikájában rögzített elvek figyelembevételével, azaz az eszközök bekerülési értéke és várható elhasználódási ideje figyelembevételével számítjuk. 2006-2007. években, miután lehetővé vált az önkormányzati tulajdonú víziközművek vagyonkezelésbe adása, döntés született a bérleti szerződéssel működtetett közművek vagyonkezelésbe vételére, melynek feltétele a pótlási-felújítási fedezet hatósági árakba történő beépülése. Mivel a fedezet beépülése ütemezetten, fokozatosan történik, mindenkor a Közgyűlés döntése szükséges az újabb lépés megtételéhez. A 2008. szeptemberi Közgyűlés döntött arról, hogy három település szennyvíz közműveinek pótlási, felújítási fedezete 2009. évtől a hatósági árakba beépíthető, amennyiben a települési önkormányzatok képviselőtestülete a vagyonkezelési szerződés mellett dönt. A döntés részben megtörtént, részben előkészítés alatt van, de tekintettel az előzetes tárgyalásokra, a tőkefedezeti összegben számoltunk e települési önkormányzatok közműveinek értékcsökkenésével. (Az érintett települések: Újfehértó, Ibrány, Nagyhalász)
Nyereség
Az ivóvízellátás, szennyvíz-elvezetés- tisztítás szakmailag elfogadott, minimális nyereségszintje 3 % az árbevétel arányában. Magasabb nyereség tervezhető, ha a beruházási tervek végrehajtása azt indokolja, illetve a részvényesek osztalékra tartanak igényt. Társaságunk szeptemberi Közgyűlése úgy döntött, hogy a biztonságos gazdálkodást szem előtt tartva 2009. évre az alaptevékenység ágazataiban az árbevétel arányában 3% nyereség fedezetét fogadja el mindkét ágazat vonatkozásában. E döntést a 2009. november 3-i Közgyűlés felülvizsgálta, és tekintettel a pénzügyi válság hatásainak begyűrűzésére, a lakosság teherviselő képességének várható csökkenésére, az ivóvízágazat tekintetében 1%-ra módosította az árbevétel-arányos nyereségszintet. Így az ivóvízágazatnál várhatóan nem realizálódik a biztonságos működéshez szükséges nyereség, hiszen számításaink szerint már 1%-os értékesítés csökkenés is 20 millió Ft bevételkiesést jelent, ennél nagyobb elmaradás pedig veszteségessé teszi az ágazatot.
Kötvény-visszafizetés miatti kötelezettség beépítése az árba
A 2008. szeptemberi Közgyűlés megvitatta a szennyvízelvezetési- tisztítási projektek megvalósulását követő hatósági ár-megállapítási kötelezettségből eredő helyzetet, és úgy döntött, hogy az áremelés hatását több évre egyenletesen elosztva kell érvényesíteni, nem lökésszerűen.
6 A 2010 után üzembe lévő nyíregyházi projekt, és a folyamatosan, 2015-ig megvalósuló kisebb projektek hatásaként a fajlagos ráfordítások törvényszerűen növekednek, mivel a nagy értékű beruházásokkal nem nő arányosan a számlázandó szennyvíz mennyiség. Számításaink szerint négy évre elosztva az egyéb díjemelő tényezőkön kívül évi 6 % többletemelés lenne szükséges ahhoz, hogy az új művek üzembe helyezését követően ne történjen lökésszerű áremelés. Ennek évenkénti fedezete biztosítja a beruházások finanszírozásának érdekében kibocsátott kötvények visszafizetését, a gazdálkodás biztonságát abban az időszakban, amikor még nem termelődik meg a díjbevétel többletben ennek fedezete A szeptemberi Közgyűlés úgy döntött, hogy a 2009. évi árelőterjesztés alkalmával a szennyvízelvezetés, tisztítás vonatkozásában két alternatívát kell kidolgozni: a 6 %os többletfedezeten kívül egy 3-4 %, a hitel visszafizetést biztosító többlet fedezetet tartalmazó árat is elő kell terjeszteni döntésre. A 2009. november 3-i Közgyűlés a csatornázási ágazat tekintetében a kidolgozott változatok közül a 4 % többletfedezetet tartalmazó díjak mellett döntött. A 2009. évi értékesített mennyiségek prognózisa A prognózist a 2007. évi és a 2008. I-IX. havi tényadatok alapján, az adatok elemzéséből levont következtetések figyelembevételével készítettük. Mivel 2007. évben az értékesítés a tervezettnél kedvezőbben alakult, részben az időjárás, részben konjunkturális okok miatt, 2008. évre a bázis évnél kevesebb értékesítést terveztünk. Az eredetileg tervezett mennyiséget növeltük a 2008. január 1-jétől átvett területre prognosztizált mennyiséggel. Az I. félévben az értékesítés az éves időarányos mennyiség alatt alakult, amely nem adott okot aggodalomra, mert más években is ez a jellemző. Július hónaptól azonban tendenciaszerűen visszaesett az értékesítés, elsősorban az ivóvíz értékesítés, melynek realitását igazolja a víztermelés, illetve az ivóvízhálózatba kiadott ivóvízmennyiség visszaesése is. Ezért az év hátra lévő időszakára ezt a tendenciát tekintettük irányadónak, és prognózisunkban az ivóvíz értékesítést a 2008. évi tervhez képest 240 ezer m3-el csökkentettük. A szennyvízelvezetés esetében a tendencia szintén csökkenő, de kevésbé negatív, mivel a szennyvízbekötések száma nagyobb mértékben nő, mint a vízbekötések, és a csak szennyvízelvezetést igénybe vevő fogyasztóinknak nyújtott szolgáltatás viszonylag kedvezően alakult. Megvizsgálva az értékesítés tervezettől történő elmaradását, az elsősorban a lakossági fogyasztásban, ezen belül a bekötési mérővel mért értékesítésben következett be, amely egyaránt magyarázható időjárási okokkal (a rövid kánikulai időszakok mindig bőséges esővel értek véget), mind a lakosság takarékosságával. 2009 évre – az állami költségvetés első változatainak hatására, amely gazdasági növekedést feltételezett – a 2008 évi várható teljesítésnél magasabb mennyiségű értékesítést terveztünk, elsősorban az ivóvízágazatnál. A tervezett növekedésre azonban várhatóan nem kerül sor, hiszen a költségvetés aktuális változata már a belföldi kereslet és a háztartások fogyasztásának visszaesésével, a nemzeti össztermék csökkenésével számol. Ennek következtében számítani kell minden fogyasztói szegmensben az értékesítés csökkenésével. Az ivóvíz értékesítés és a szennyvíz számlázás tervezett alakulását az alábbi táblázat szemlélteti.
7 2007. Megnevezés Ivóvíz értékesítés E m3 Szennyvíz számlázás E m3
2008. Átvett Összes terület terv
Tény
Üzleti terv
9.687
9.550
841
7.601
7.530
510
2009. Várható
Terv
10.391
10.150
10.300
8.044
7.975
8.000
Szükséges lesz a 2009. évi értékesítési tervet felülvizsgálni, hiszen a háztartási fogyasztás csökkenése, az ipari recesszió kihatással lesz az ivóvíz-értékesítésre és az ahhoz kapcsolódó szennyvíz számlázásra. Az üzleti tervben számolni fogunk e hatásokkal. A fedezeti összeg alapján számított díjak A 2009. évi fedezeti összegszámítást az ivóvíz-szolgáltatásra és szennyvízelvezetés, - tisztításra több változatban készítettük elő. A fedezeti összeg számításának menetét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Az ellenőrzött fedezeti összeg kell, hogy képezze a 2009. évi díjbevételt az elfogadott ár-megállapítási mechanizmus szerint. A 2009. november 3-i Közgyűlés az ivóvízdíjak tekintetében az Igazgatóság által javasolt, a Felügyelő Bizottság által támogatott díjfedezetet nem fogadta el, annak fedezeti összegét, mind a nyereségtartalom (3%-ról 1%), mind az üzemi ráfordítások tekintetében csökkentette. A Közgyűlés döntése alapján az ivóvíz-szolgáltatás alapdíja 2009 évben nem változik; a változódíj lakosság esetében 174 Ft/m3 + áfa; közületek esetében 200 Ft/m3 + áfa lesz, az alábbi táblázat szerint: A 2009. évi ivóvízdíjak Ivóvíz Lakosság Lakosság (előző évi áras) Közület Összesen
E m3
Alapdíj Ft/hó
Változó díj Ft/m3
Változó díj változás %
7 584
300
174
7,41
450
300
162
0,00
2 266 10 300
300
200
6,95
E Ft Díjbevétel=Nettó árbevétel Árképzésnél figyelembe vehető üzemi ráfordítások Tevékenység közvetlen üzemi eredménye Árképzésnél figyelembe nem vehető egyéb bevételek és egyéb ráfordítások egyenlege Üzemi eredmény
2 257 526 000 2 234 950 740 22 575 260 5 242 559 27 817 819
A csatornadíj változatok közül a 2008. november 3-i Közgyűlés az alapdíj és változódíj-emelést egyaránt tartalmazót fogadta el. A legkisebb alapdíj 250 Ft/hó + áfa; a lakossági változódíj 200 Ft/m3 + áfa, a közületi változódíj 250 Ft/m3 + áfa lesz, az alábbi táblázat szerint:
8 A 2009. évi csatornadíjak 3
Csatorna
Em
5280 360 2360 8 000
Lakosság Lakosság (előző évi áras) Közület
Összesen E Ft Díjbevétel=Nettó árbevétel Árképzésnél figyelembe vehető üzemi ráfordítások Tevékenység közvetlen üzemi eredménye Árképzésnél figyelembe nem vehető egyéb bevételek és egyéb ráfordítások egyenlege Üzemi eredmény
Vízterhelési Változódíj 3 3 díj Ft/m Ft/m
Alapdíj Ft/hó
250 250 250
10 10 10
200 192 250
Változódíj változás %
4,17 0,00 4,60
2 055 545 760 1 919 349 330 136 196 430 1 804 661 138 001 091
Végül megvizsgáltuk a 2009. évi díjváltozás hatását a háztartási jövedelmekre egy statisztikailag átlagos, létszámú családra vonatkozóan. A számítások azt igazolják, hogy a díjváltozás havi hatása a csak ivóvíz-szolgáltatást igénybe vevő családoknál 98 Ft havonta, míg a csatornát is használó családoknál összesen 225 Ft havonta, az alábbiak szerint:
Változat
m /lakás/ hó
Alapdíj Ft/hó
Vízterhelési díj 3 Ft/m
Változó 3 díj Ft/m
Nettó díj összesen Ft/hó/lakás
Ivóvíz Csatorna Víz+csatorna Változás mértéke a 2008. évi díjhoz képest Ft/hó Változás mértéke a 2008. évi díjhoz %
6,86 6,86
300 250
10
174 200
1 494 1 691
550
10
374
3 184
3
Áfa-val növelt díj Ft/hó/lakás víz
Áfa-val növelt díj Ft/hó/lakás víz+csatorna
1 792
1 792 2 029 3 821
+98
+ 225
+ 5,78%
+ 6,26%
A költségek növekedésében az energiapiaci liberalizáció hatásaként már második évben jelentős elektromos áram áremelést kell elviselni, amelyet hatékonyság javítással nem tud a társaság ellensúlyozni, hiszen a fajlagos energia felhasználásban, a szakmában jelenleg is az elsők között szerepel a hasonló adottságú társaságok között.
9
A bizonytalan gazdasági helyzetben legnagyobb kockázati tényező az értékesítés mennyisége: korábban a vállalkozási, intézményi szféra, most pedig a lakossági fogyasztás visszaesését tapasztaljuk az ivóvíz értékesítésben. 2009. évben mindkét szegmensben számítani lehet visszaesésre. Mivel az ivóvízellátásban a költségés nyereségfedezet egyaránt csökkent, nincsenek tartalékok az értékesítés visszaesésének kompenzálására. E hatások kezelésére nem alkalmazhatók olyan takarékossági megoldások, amelyek az ellátás színvonalát, például a folyamatos szolgáltatást veszélyeztetnék, és nem kerülhet veszélybe a tervezett fejlesztések megvalósítása sem. Nyíregyháza, 2008. november 05.
Móricz István vezérigazgató
