NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 9/2008.(III.4.) KGY. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) KGY rendelet módosításáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. § (3) bekezdése, a 16. § (1) bekezdése, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. /a továbbiakban: Szt./ 60. § (3)-(4) bekezdése, a 62. § (2) bekezdése, a 92. § (1)-(2) bekezdése és a 115. § (3) bekezdésének felhatalmazása alapján az önkormányzati fenntartású, személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007. (II.13.) KGY. / a továbbiakban: Ör.) rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör. 2.§ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltérésekkel – kiterjed a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándoroltakra és letelepedettekre, c) hontalanokra, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya – az étkeztetési, szállásbiztosítási kötelezettség tekintetében – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja és bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
-22.§ Az Ör. 3. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: E rendelet alkalmazásában
3.§
28. jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, ab) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás, a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás, annak az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásnak a havi ellenértéke, amely a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabérének (minimálbér) 50%-át nem haladja
-3– meg, a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj, az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás; b) vagyon: ha e rendelet másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű; c) család: egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége; d) közeli hozzátartozó: da) a házastárs, az élettárs, db) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, dc) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt (a továbbiakban: fogyatékos gyermek), dd) a 18. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa; e) tartásra köteles és képes személy: a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott gyermeke, örökbefogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, továbbá a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, és akit a jogosult tartására a bíróság kötelezett; f) hajléktalan: a bejelentett lakcímmel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakcíme a hajléktalan szállás, valamint az a személy is, aki az éjszakát rendszeresen közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
-4– g) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; h) háztartás: az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége; 28. fenntartó: ia) a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok társulása (továbbiakban: állami fenntartó) ib) a magyarországi székhelyű egyházi jogi személy (továbbiakban: egyházi fenntartó) ic) a magyarországi székhelyű jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, j) szociális szolgáltató: az a szervezet, amely kizárólag az e rendelet 5 -12. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatásokat nyújtja, k) Szociális alapszolgáltatások: ka) tanyagondnoki szolgáltatás kb) étkeztetés kc) házi segítségnyújtás kd) családsegítés ke) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás kf) közösségi ellátások kg) támogató szolgáltatás kh) utcai szociális munka ki) nappali ellátás l) szociális szolgáltató: a Human-Net Alapítvány Városi Családsegítő Szolgálata, a Szocio East Egyesület Szociális Szolgáltató és Módszertani Központja, a Periféria Egyesület Utcai Szociális Munka Északi és Déli Szolgálata, a Talentum Európai Fejlődésért Alapítvány Kikötő Közösségi Háza, ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete, m) szociális intézmény: a Szt.-ben meghatározott nappali, illetve bentlakásos intézményi ellátást nyújtó szervezet
-5– n) szakosított ellátás na) ápolást-gondozást nyújtó intézmény naa) az idősek otthona nab) a pszichiátriai betegek otthona nac) a fogyatékos személyek otthona nad) a hajléktalanok otthona nb)átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény nba) az időskorúak gondozóháza nbb) a szenvedélybetegek átmeneti otthona nbc) az éjjeli menedékhely nbd) a hajléktalan személyek átmeneti szállása nc) lakóotthon nca) a fogyatékos személyek lakóotthona o) szociális intézmény oa) a Szociális Gondozási Központ ob) a Szivárvány Idősek Otthona oc) a Mentálhigiénés Központ od) az Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság oe) az Oltalom Szeretetszolgálat of) a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény og) a Szent Kamill Rehabilitációs Központ oh) a Reménység Szenvedélybetegek Átmeneti Otthona oi) a Nefelejcs Fogyatékos Személyek Nappali Ellátást Nyújtó Intézménye
-6– 3. § Az Ör. 4. § (3) bekezdés a) pontja hatályát veszti és a b)-c) pontja a)-b) pontra változik. 4. § Az Ör. 6. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdés szerinti szociálisan rászorultnak minősül a) a 65. életévét betöltött személy, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a hadigondozott, a rokkantsági járadékos, az I. és II. csoportú rokkantság alapján nyugellátásban, baleseti nyugellátásban részesülő személy, c) fogyatékosságban, pszichiátriai vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy d) és a hajléktalan személy. 5. § Az Ör. 6. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) A szociális rászorultságot a rendszeres pénzellátást megállapító határozat, a fogyatékosságot, pszichiátriai vagy szenvedélybetegséget háziorvosi, vagy kezelőorvosi szakvélemény igazolja. 6. § Az Ör. 6. § (3)-(6) bekezdése számozása (4)-(7) bekezdésre módosul. 7. § Az Ör. 7. § (2) bekezdése hatályát veszti, ugyanakkor a (3)-(4) bekezdés számozása (2)-(3) bekezdésre módosul. 8. § Az Ör. 7. § (5)-(6) bekezdés helyébe az alábbi (4)-(5) bekezdés lép, és a (7) bekezdés számozása (6) bekezdésre módosul: (4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.
-7– (5) Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell. 9. § Az Ör. 15. § (1)-(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 28. Az idősek otthonában a napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. (2) Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. 10. § Az Ör. a következő 17/A. §-al egészül ki: 17/A. § A hajléktalanok otthonában olyan hajléktalan személy gondozását kell biztosítani, akinek az ellátása átmeneti szálláshelyen, rehabilitációs intézményben nem biztosítható és kora, egészségi állapota miatt tartós ápolást, gondozást igényel. 11. § Az Ör. 23. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: 23. § (1)A lakóotthon olyan nyolc-tizenkettő, a külön jogszabályban meghatározott esetben tizennégy fogyatékos személyt – ideértve az autista személyeket is – befogadó intézmény, amely az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít. (2)A fogyatékos személyek lakóotthona típusai: a) rehabilitációs célú lakóotthon, b) ápoló-gondozó célú lakóotthon. (3) A rehabilitációs célú lakóotthonba az a személy helyezhető el,
-8– 28. aki intézményi elhelyezés során felülvizsgálatban részt vett, és a felülvizsgálat eredménye, illetve a gondozási terv és egyéni fejlesztés alapján lakóotthoni elhelyezése az önálló életvitel megteremtése érdekében indokolt; b) aki családban él és képességei fejlesztése, valamint ellátása lakóotthoni keretek között biztosítható és rehabilitációja családjában nem oldható meg; c) az a)-b) pontban meghatározottakon túl önellátásra legalább részben képes; 28. aki, lakóotthonba kerülése időpontjában a tizenhatodik életévét már betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem. (4) A fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthonába – intézményből történő elhelyezés esetén a felülvizsgálat és az egyéni fejlesztés eredményeire figyelemmel – a fogyatékosság jellegétől és súlyosságától függetlenül helyezhető el fogyatékos személy, figyelemmel a (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott rendelkezésre. (5) A lakóotthoni ellátás során biztosítani kell 28. a lakóhelyi, munkahelyi feladatok és a szabadidő eltöltésének szétválasztását, lehetőség szerint foglalkoztatást, esetleg szabadidős tevékenységeket, illetve azok szervezését, b) az ellátást igénybe vevő életkörülményeivel kapcsolatos problémák önálló megoldását, szükség esetén segítséget a döntések meghozatalához, c) az ellátást igénybe vevő szükségletei szerinti szolgáltatások elérhetőségének megkönnyítését. (6) Az ápoló-gondozó célú lakóotthon az ellátottnak teljes körű ellátást biztosít. 12. § Az Ör. 25. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 28. A szociális ellátások közül a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni 28. az étkeztetést – a népkonyha kivételével -, b) a házi segítségnyújtást, c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, 28. a támogató szolgáltatást,
-9– 28. az idősek és fogyatékosok részére nyújtott nappali ellátást, 28. a bentlakásos intézményi elhelyezést – az éjjeli menedékhely kivételével. 13. § Az Ör. 26. § c), d), f), és h) pontja az alábbiak szerint módosul, illetve j) és k) ponttal egészül ki: c) a Szivárvány Idősek Otthona intézményvezetőjéhez benyújtott kérelem alapján idősek, pszichiátriai betegek, valamint mozgásfogyatékos személyek ápolást – gondozást nyújtó ellátását, idősek és demens személyek nappali ellátását valamint idősek átmeneti elhelyezését, 28. a Mentálhigiénés Központ intézményvezetőjéhez benyújtott kérelem alapján közösségi ellátásokat, támogatószolgáltatást, fogyatékos személyek nappali ellátását, valamint fogyatékos személyek lakóotthoni ellátását, 28. az Oltalom Szeretetszolgálat intézményvezetőjéhez benyújtott kérelem alapján hajléktalan személyek átmeneti szállását, hajléktalanok otthona, valamint szenvedélybetegek nappali ellátását, h) a Szent Kamill Rehabilitációs Központ intézményvezetőjéhez benyújtott kérelem alapján fogyatékos személyek nappali ellátását, rehabilitációs célú lakóotthoni ellátását, valamint támogató szolgáltatást, j) az ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület Támogató Szolgálatának vezetőjéhez benyújtott kérelem alapján támogató szolgáltatást, k) a Nefelejcs Fogyatékos Személyek Nappali Ellátást Nyújtó Intézménye intézményvezetőjéhez benyújtott kérelem alapján fogyatékos személyek nappali ellátását igényelheti. 14. § Az Ör. 27. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 28. A 25. § (1) bekezdés a)-d) pontjai, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szociális ellátások során a szociális intézmény vezetője értesíti az igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátás biztosításáról, illetve a döntéséről. 15. § Az Ör. a következő 27/A. §-al egészül ki.
- 10 – 27/A. § 28. Az ellátás igénybevételét megelőzően étkeztetés – ide nem értve a népkonyhát – és házi segítségnyújtás esetében az ellátást igénylő családjában az egy főre jutó jövedelmet, idősotthoni ellátás esetében az ellátást igénylő havi jövedelmét vizsgálni kell. (2) A jövedelemvizsgálat során a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2007.(II.13.) KGY rendelet szabályait is alkalmazni kell. (3) A jövedelemvizsgálatot a) étkeztetés esetében a szolgáltatást igénybe venni kívánó személy az ellátás igénylését megelőzően, b) házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében az intézmény vezetője vagy a szolgáltató a gondozási szükséglet megállapítását követően kérelmezi. (4) Idősotthoni ellátás esetén jövedelemvizsgálat keretében az ellátást igénylő vagyoni helyzetének vizsgálatát is kérelmezi az intézmény vezetője. 16. § Az Ör. 28. §-a az alábbi bekezdéssel egészül ki. (3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően a szolgáltatás iránti kérelem alapján, az intézményvezető kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálatát a külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságnál. 17. § Az Ör. 29. §-a a következő (5)-(7) bekezdésekkel egészül ki: (5) Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás I. szakasza a tájékoztatásból, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésére szolgáló kérelem kitöltéséből, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában történő segítségnyújtásból áll. (6) Az előgondozás I. szakaszát követően idősotthoni ellátás esetén az intézményvezető kezdeményezi az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát a szociális szakértői szervnél. (7) Fogyatékos személyek lakóotthonába történő bekerülést megelőzően az előgondozás I. szakaszában az ellátást igénylő fogyatékos személy előzetes alapvizsgálatát el kell végezni. Ennek érdekében az intézményvezető a kérelem benyújtását követően megkeresi az illetékes módszertani intézmény vezetőjét.
- 11 – 18. § Az Ör. 31. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 28. Az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. Az állami fenntartású intézmény vezetője a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. 19. § Az Ör. 31. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (3) Egyházi, illetve nem állami fenntartású intézmény esetén a megállapodás a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza még az ellátás 28. kezdetének időpontját, b) megszüntetésének módjait. 20. § Az Ör. 35. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 28. A bentlakásos szociális intézmény az ellátottak jogainak, érdekeinek védelme érdekében érdek-képviseleti fórumot működtet. 21. § Az Ör. 37. § (1) bekezdése, valamint a (6) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 28. Ha e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik, az e rendeletben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. (6) Ingyenes ellátásban kell részesíteni azt az ellátottat, 28. aki jövedelemmel nem rendelkezik, b) étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik, c) és bentlakásos ellátás esetében az Szt. 119.§ (2) bekezdése szerinti jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs.
- 12 – 22.§ Az Ör. 38. § (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1)Az étkeztetés intézményi térítési díjának alapja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy napra jutó összege. (2) A szolgáltatási önköltség az élelmezés nyersanyagköltségének, valamint az étkeztetéssel kapcsolatosan felmerült költségeknek egy ellátottra jutó napi összege. 23.§ Az Ör. 39. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (5)A házi segítségnyújtás esetében az igénybe vevő részére megállapított intézményi térítési díj mértékét a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
24.§ Az Ör. 41. § (1)-(2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: (1)A nappali ellátást nyújtó intézmények esetében az intézményi térítési díj alapja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. (2) A nappali ellátás esetén a szolgáltatási önköltség az élelmezés nyersanyagköltségére, az étkeztetés megszervezésére, valamint az üzemeltetésre az adott évben betervezett kiadásoknak a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összege. 25.§ Az Ör. 42. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 28. A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások esetében az intézményi térítési díj alapja a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. 26.§ Az Ör. 1. számú melléklete helyébe, a jelen rendelet 1. számú melléklete lép.
- 13 – 27. § Az Ör. 2. számú melléklete helyébe, a jelen rendelet 2. számú melléklete lép. 28. § A jelen rendelet 2008. március hó 15. napján lép hatályba. Nyíregyháza, 2008. március 3.
Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Jelen rendeletet 2008. március hó 4. napján kihirdetem. Nyíregyháza, 2008. március 4. Dr. Szemán Sándor jegyző
- 14 1. számú melléklet a 9 /2008.(III.4.) KGY. rendelethez A szociális étkeztetés intézményi térítési díja az ellátásban 2007. december 31.-én is részesültek részére
125 Ft/adag
az ellátást 2008. évben újonnan igénylők részére az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének -150%-ig
150-300% között
300% felett
90 Ft/adag
125 Ft/adag
200 Ft/adag
A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja az ellátásban 2007. december 31.-én is részesültek részére
az ellátást 2008. évben újonnan igénylők részére az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének
240 Ft/óra
-150%-ig
150% felett
120 Ft/óra
290 Ft/óra
Az ebéd lakásra szállításának intézményi térítési díja - 100 Ft/óra A támogató szolgálat kilométer díja - szociálisan rászoruló személy esetén ingyenes - szociálisan nem rászoruló személy esetén 66 Ft/km A támogató szolgálat gondozási óradíja - szociálisan rászoruló személy esetén ingyenes - szociálisan nem rászoruló személy esetén 462 Ft/óra
- 15 A nappali ellátást biztosító intézményekben fizetendő intézményi térítési díjak Jövedelem határok A térítési díj mértéke: Reggeli Ft Ebéd Ft Vacsora Ft Össz. Ft Étkezés igénybevétele nélkül Ft
28500 Ft-ig
28501- 386014910138600 49100 Ft- 59600 Ft-ig ig Ft-ig
59601- 70101 Intézményi 70100 Ft térítési díj: Ft-ig felett
20 % 40 84 48 172
40 % 81 169 97 347
60 % 121 253 145 519
70 % 141 295 169 605
80 % 162 338 194 694
100 % 202 422 242 866
202 422 242 866
20
20
20
20
20
20
20
A tevékenység jellegére tekintettel az ellátások mentesek az általános forgalmi adó alól.
- 16 2. sz. melléklet a 9/2008. (III.4.) KGY. rendelethez Tartós bentlakásos intézmények intézményi térítési díja
(1) A Sóstói Szivárvány Idősek Otthonának intézményi térítési díja: a)fokozott ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén 2.010 Ft/nap/fő, 60.300 Ft/hó/fő, b) átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén
Tölgyes u. 11. szám alatti részlegben
2007. december 31.-én ellátásban részesültek esetén
2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át nem haladja meg
2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át meghaladja
Kettő, illetve három ágyas elhelyezés
1.995 Ft/nap,
1.763 Ft/nap/fő,
1.995 Ft/nap/fő,
59.850 Ft/hó/fő
52.890 Ft/hó/fő,
59.850 Ft/hó/fő
Egy ágyas elhelyezés e
2.300 Ft/nap/fő,
2.300 Ft/nap/fő,
2.300 Ft/nap/fő,
69.000 Ft/hó/fő.
69.000 Ft/hó/fő.
69.000 Ft/hó/fő
1.663 Ft/nap/fő,
1.895 Ft/nap/fő,
49.890 Ft/hó/fő.
56.850 Ft/hó/fő.
1.895 Ft/nap/fő, Etel köz alatti részlegben
56.850 Ft/hó/fő.
(2) A Családias Elhelyezést Biztosító Idősek Otthonának intézményi térítési díja: a)átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén
Tölgyes u. 11. szám alatti részlegben
Kettő, illetve három ágyas elhelyezés
2007. december 31.-én ellátásban részesültek esetén
2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át nem haladja meg
2008. január 01.-től bekerülő új ellátottak számára, amennyiben az ellátott családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150-át meghaladja
1.600 Ft/nap,
1.500 Ft/nap/fő,
1.600 Ft/nap/fő,
48.000 Ft/hó/fő
45.000 Ft/hó/fő,
48.000 Ft/hó/fő
- 17 (3) A Fogyatékosok Lakóotthonában fizetendő intézményi térítési díj mértéke Jövedelem
50601 Intézményi Ft felett térítési díj:
28460 Ft-ig
2846133740 Ft-ig
3374139360 Ft-ig
3936144980 Ft-ig
4498150600 Ft-ig
A térítési díj mértéke:
20%
40%
60%
70%
80%
100%
Térítési díj
218
436
655
764
873
1091
1091 Ft/nap
83
166
250
291
333
416
416 Ft/nap
Határok
Távollét esetén ágyfenntartási díj
A tevékenység jellegére tekintettel az ellátások mentesek az általános forgalmi adó alól.
Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények intézményi térítési díja (1) A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona átmeneti elhelyezést biztosító ellátásának intézményi térítési díja: a)átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén 1.995 Ft/nap/fő, 59.850 Ft/hó/fő. (2) A Szociális Gondozási Központ orosi Időskorúak Gondozóházának intézményi térítési díja: a)átlagos ápolást, gondozást igénylő ellátás esetén 1.000 Ft/nap/fő, 30.000 Ft/hó/fő. A tevékenység jellegére tekintettel az ellátások mentesek az általános forgalmi adó alól.
- 18 A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes szolgáltatásairól, azok igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 7/2007.(II.13.) KGY rendelet módosításának INDOKOLÁSA I. Általános indokolás Az Országgyűlés az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvénnyel a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény számos rendelkezését módosította. A törvényi változások célja a szociális szolgáltatások célzottabbá tétele olyan intézkedések révén, amellyel biztosítani lehet, hogy elsősorban a legnagyobb gondozási, ápolási szükséglettel rendelkező, alacsony jövedelmű és legkisebb érdekérvényesítő képességgel rendelkező személyek részesüljenek az állam által támogatott szociális szolgáltatásokban. A legrászorultabbak elérése, valamint a szolidaritás elvének érvényesítése érdekében a törvénymódosítás több új és pontosító rendelkezést is tartalmaz. Bevezetésre került például a gondozási szükséglet mérése, a szociális szolgáltatások igénybevételét megelőzően a jövedelem és vagyon vizsgálat. A törvény és a helyi szabályozás összhangjának megteremtése érdekében a változásoknak megfelelően módosítjuk a helyi rendeletet, amellyel az igénybe vevők és a gondoskodást nyújtó szolgáltatók, intézmények jogainak gyakorlását, kötelezettségeinek teljesítését kívánjuk elősegíteni. II. Részletes indokolás 1. §-hoz A módosítás szerint a rendelet hatálya kiterjed minden, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja. 2. § -hoz A tervezet pontosítja a jövedelem fogalmát, a vagyonként figyelembe vételt megalapozó értékhatárt. A közeli hozzátartozó fogalmának módosítása egyértelművé teszi, hogy csak a gyermekkorban keletkezett fogyatékosság eredményezheti a gyermek-státusz fenntartását. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzat az elmúlt évben új ellátási szerződéseket kötött, szükséges az új szolgáltató és intézmény megnevezése. 3-6. §-okhoz A szociális rászorultság fogalmának változása érintette az étkeztetés, házi segítségnyújtás szabályozását. Mivel étkeztetés esetében jogosultsági feltételként
- 19 jövedelmi helyzet nem határozható meg, ezért a rászorultság feltételeként az ellátott kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége, hajléktalansága vehető alapul. 7-9. §-okhoz Házi segítségnyújtás és idősotthoni ellátás esetében bevezetésre került a gondozási szükséglet mérése. A gondozási szükségletet az önellátási képesség hiánya alapozza meg, a vizsgálandó kérdések az egészségi állapot, az ápolásra való rászorulás és az önkiszolgálási képesség körét fedik le. Az adott ellátási formára előírt gondozási szükséglet hiányában az ellátás nem nyújtható. 10-13. §-okhoz Az elmúlt évben több új szolgáltatás biztosítását vállalta fel az Önkormányzat. Egyrészt ellátási szerződéseinek módosítása, illetve újak megkötése révén, másrészt a szociális intézmények szolgáltatásainak bővülése következtében. 14-20. §-okhoz Az ellátás igénybevételének szabályai jelentősen módosultak a gondozási szükséglet, a jövedelem és vagyonvizsgálat bevezetése következtében. A változások további feladatokat rónak a szociális intézmények vezetőire, az illetékességi jegyzőre, a hivatal dolgozóira. 21-26. §-okhoz A szociális alapszolgáltatások után, a korábban kivételek között szereplő nappali ellátás és a szakosított ellátások körében is bevezetésre kerül az intézményi térítési díjnak a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözeteként történő megállapítása.
