NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 19/2004. (VI.24.) KGY rendelete szociális és gyermekvédelmi helyi önkormányzati rendeletek módosításáról
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 1. §-ának (3) bekezdésében és 16. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 30/2003. (VI. 26.) számú /a továbbiakban: Ör. I./, továbbá az önkormányzati fenntartású személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények egyes szolgáltatásainak igénybevételi rendjéről és az értük fizetendő térítési díjak megállapításáról szóló 15/2000. (V. 1.) számú /a továbbiakban: Ör. II./, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényből adódó egyes feladatok végrehajtásáról szóló 16/2000. (V.1.) számú /a továbbiakban: Ör. III./ és szociálisan hátrányos helyzetbe került személyek részére nyújtható – lakhatásukat segítő – adósság kezelési szolgáltatásról szóló 12/2003. (IV. 1.) számú /a továbbiakban: Ör. IV.) helyi önkormányzati rendeleteit az alábbiak szerint módosítja: 1. § Az Ör. I. 2. §-ának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a 18. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.
2 (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) az 5-6. §-ban meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 2. § (1) Az Ör. I. 3. §-ának c) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: c) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás; (2) Az Ör. I. 3. §-a az alábbi ca) ponttal egészül ki: ca) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az idős-korúak járadéka, a munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helyt-állásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra
3 történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás; 3. § (1) Az Ör. I. 5. §-ának (1) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: (1) Az Önkormányzat időskorúak járadékában részesíti c) az e rendelet 2. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott személyt, amennyiben az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel. (2) Az Ör. I. 5. §-ának (2) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki Nem állapítható meg az időskorúak járadéka, illetve a folyósítást meg kell szüntetni, ha a személy c) az (1) bekezdés alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 4. § Az Ör. I. 9. §- a az alábbi c) ponttal egészül ki: Nem állapítható meg rendszeres szociális segély , illetve a szüntetni, ha a személy
folyósítást meg kell
c) az (1) bekezdés alá tartozik, és tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve engedélyét visszavonták. 5. § Az Ör. I. 21-25. §- ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: 21. § Lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott normatív, illetve helyi önkormányzati hozzájárulás. Az önkormányzat lakás-fenntartási támogatást nyújt a) az alább meghatározott feltételek szerinti jogosultnak b) az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek,
4 22. § Normatív lakásfenntartási támogatás (1) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 25%-át meghaladja. (2) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség 2004. évben 400 Ft. A 2004. évet követően az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény - a várható energiaárak emelkedésére figyelemmel - határozza meg. (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm, b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm, c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm, d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm, e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (4) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy a szolgáltatás időtartama alatt lakásfenntartási támogatásra jogosult. Az e jogcímen lakásfenntartási támogatásban részesülő személy egyidejűleg normatív lakásfenntartási támogatásra nem jogosult. A támogatás összegének kiszámítására a normatív lakásfenntartási támogatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át, b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó egy főre jutó havi jövedelem esetén a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, de nem kevesebb, mint 2500 forint. A támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni. (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik: TM = 0,2-
J-0,5 NYM NYM
x 0,1,
5 ahol a J a jogosult háztartásában egy főre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni. (8) A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. 23. § Helyi lakásfenntartási támogatás (1) Az önkormányzat helyi lakásfenntartási támogatást /a továbbiakban: támogatás/ nyújt annak a személynek aki az e rendeletben elismert nagyságú lakásban – érvényes jogcímen - lakik és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze-gének 200%-át, feltéve, hogy az e rendelet szerinti lakhatással kapcsolatos költségei meghaladják a háztartás összjövedelmének 30%-át , valamint, hogy lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik. (2) A háztartás összjövedelmét gyermekenként havonta 3.000.-Ft-tal kell csökkenteni, ha a gyermek más helységben felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, illetve a kiskorú gyermek egészségi állapota, vagy más érdeke az általános, vagy középiskola nappali tagozatos tanulmányainak más helységben történő folytatását indokolja. E rendelkezés kizárólag a támogatás megállapítása iránti kérelmek folytán indult eljárásokban alkalmazható. (3) A támogatás önálló ellátásként, illetve a normatív támogatás kiegészítéseként is nyújtható. 24. § (1) A támogatás megállapítása szempontjából Nyíregyháza városban elismert minőségtől függő – lakásnagyság: a./ Lakótelepi jellegű lakások esetén: A családban számításba veendő személyek száma: 1 2 3 4 5 5 + n fő
A lakás komfortfokozata összkom.komf. 46 m2 53 m2 65 m2 73 m2 80 m2 + 6 m2
félkm. komf.nélk. 55 m2 65 m2 73 m2 80 m2 95 m2 + 6 m2
6
b./ családi ház esetén: családnagyságtól függetlenül 100 m2 /beépített hasznos alap-terület/ 100 m2 felett az egy főre eső átlagos lakás nagyság a 25 m2-t nem haladhatja meg, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága. (2) A lakásfenntartás költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó havi elismert költség szorzata. (3) A lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó havi elismert havi költsége: a) lakótelepi lakás esetén: 600 Ft b) családi ház esetén: 500 Ft 25. § (1) A támogatás havi összege az elismert havi költség és a (2) bekezdés szerinti támogatás mértékének szorzata, de legkevesebb 2500 Ft. (2) A normatív támogatást kiegészítő támogatás havi összege legfeljebb az (1) bekezdés szerint számított összeg és a normatív, illetve az adósságkezelési szolgáltatásra tekintettel megállapított támogatás összegének különbözete. (3) A támogatás mértéke: Egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege %-ában: 0 – 60 60 – 110 110 – 140 140 – 170 170 – 200
Támogatás mértéke: az elismert költség %- ában 10 – 20 10 – 18 9 – 15 8 – 12 7 - 10 25/A. §
(1) A támogatás a méltányossági jogkörben is megállapítható, ha: -
a háztartás egy főre jutó jövedelme az Öny összegének 200%-át legfeljebb 15%-al haladja meg,
-
az elismert havi költség a háztartás jövedelmének legalább 15%- át meghaladják.
7
-
a lakás nagysága az elismert mértéket legfeljebb 50%-al haladja meg.
(2) Különös méltánylást érdemlő esetben a támogatás mértéke a táblázatban foglaltaknál magasabb – legfeljebb az Öny 30%-áig terjedő - összegben is megállapítható. 25/B. § (1) Támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha lakáscélú hátralék nem áll fenn, vagy, ha annak megfizetésére részletfizetési szerződést kötöttek. (2) Meg kell szüntetni a támogatást, ha az (1) bekezdés szerinti részleteket a jogosult nem fizeti, vagy, ha neki felróható okból három hónapon túli folyó fizetési tartozása keletkezik és azt felszólítás ellenére sem fizeti meg. (3) E rendelet egyéb feltételeinek hiányában meg kell szüntetni a 22. § (5) bekezdése alapján jogosult támogatását, ha részére az adósságcsökkentési támogatás folyósítását megszüntették. (4) A támogatást kérőnek lakáshasználatának jogcímét tulajdoni lappal, bérleti, albérleti szerződéssel, vagy más okirattal igazolnia kell. A támogatás mértékének meghatározásához a lakásfenntartás, illetve lakhatás – a kérelem benyújtását megelőző 12 havi - költségei közül a) a lakbért, illetve az albérleti díjat a lakásbérleti, vagy albérleti szerződéssel; b) lakás célú pénzintézeti kölcsön törlesztőrészletét a pénzintézet igazolásával; c) a közüzemi díjakat a közüzemi szolgáltatók által kiállított számlákkal; d) egyedi fűtésű lakások esetén a fűtés költségeit a háztartási tüzelőanyagot forgalmazó által kiállított számlával igazolja. Számla hiányában a támogatás utólagos elszámolási kötelezettséggel is megállapítható. (5) A lakásfenntartási támogatást egy évre, vagy – ha a támogatást a fűtési szezonban a fűtési költségek miatt megnövekedett kiadásokra tekintettel nyújtják – egy fűtési szezonra kell megállapítani. A támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható és azt évente meg kell újítani. (6) A megállapított támogatást a közszolgáltatókhoz, illetőleg a bérbeadóhoz utólag, minden hónap 15. napjáig kell átutalni. Kivételt képez a fűtési költség (szén, fa, olaj), és a bérleti- albérleti díjhoz nyújtott lakásfenntartási támogatás, melyet – ide nem értve az önkormányzati bérlakások bérletét - a kérelmező részére kell folyósítani.
8 5/A. § Az Ör. I. 31. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (2) A Közgyűlés a jelen rendelet 23-25/B. §-aiban szabályozott helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos az Szt-ben és e rendeletben megállapított hatásköreinek gyakorlását a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottságra átruházza. 6. § (1) Az Ör. II. 2. §- a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:: 2. § (1) E rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya – az étkeztetési szállásbiztosítási kötelezettség tekintettében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya – az étkeztetési és szállás-biztosítási kötelezettség tekintetében - kiterjed a) a munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) a a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) Az Ör. II. 3. § (1) bekezdés d) pontjának helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: d) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és
9 nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj meg-állapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás; (3) Az Ör. II. 6. §- a az alábbi rendelkezésekkel egészül ki: (6) A támogató szolgálat célja a fogyatékos személy önrendelkezésén alapuló önálló életvitelének megkönnyítése, elsődlegesen a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása. (7) A támogató szolgálat feladata a fogyatékosság jellegének megfelelően különösen a) az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása (speciális személyi szállítás, szállító szolgálat működtetése), b) az általános egészségi állapotnak és a fogyatékosság jellegének megfelelő egészségügyi-szociális ellátásokhoz, valamint a fejlesztő tevékenységhez való hozzájutás személyi és eszközfeltételeinek biztosítása, c) információnyújtás, ügyintézés, tanácsadás, a tanácsadást követően a társadalmi beilleszkedést segítő szolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, d) a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása, e) segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz, f) egyes szociális alapellátási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan, g) segítségnyújtás a fogyatékos emberek társadalmi integrációjának megvalósulásához, valamint a családi, a közösségi, a kulturális, a szabadidős kapcsolatokban való egyenrangú rész-vételhez szükséges feltételek biztosítása, h) a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének, igénybevételének elősegítése. (8) A támogató szolgálat együttműködik a területen lévő szociális alap- és nappali ellátást biztosító intézménnyel, a lakóotthonnal, a háziorvosi szolgálattal, körzeti védőnővel, otthonápoló szolgálattal, gyógypedagógiai, nevelési szakszolgálatokkal és a fogyatékos személyek segítő, szolgáltató szervezeteivel. (4) Az Ör. II. 24.§-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
10 A támogató szolgálat intézményi térítési díja (1) A támogató szolgálat keretében biztosított ellátás térítési díja az ellátásra fordított költségek alapján megállapított óradíj és az ellátásra fordított időnek a szorzata, valamint - a fogyatékos személy szállítása esetén - a szállítási kilométerdíj. (2) A támogató szolgálat intézményi térítési díja a) a személyi segítésre tervezett költségek alapján megállapított támogató szolgálati óradíjból, és b) az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított szállítási kilométerdíjból (a továbbiakban: kilométerdíj) áll. (3) A támogató szolgálati óradíj megállapítására, a házi segítségnyújtás térítési díjának megállapítására vonatkozó szabályok az irányadók. Gondozásra fordított időnek a fogyatékos személy segítésére irányuló tevékenység időtartama minő-sül. (4) A kilométerdíj nem haladhatja meg az adott évben a szállításra betervezett kiadásoknak az előző év tényleges adatai alapján megállapított éves futott kilométerre és egy gép-kocsira jutó összegét. (5) Szállításra fordított kilométernek a fuvarlevélen feltüntetett és a szállított személy, illetve törvényes képviselője által igazolt kilométerek számítanak. (6) Ha a szállítást egyidejűleg több jogosult is igénybe veszi, a szállítási díjat személyenként külön-külön kell megállapítani. (7) A támogató szolgálat intézményi térítési díjat és az igénybevevők jövedelmétől függően megállapítható személyi térítési díjak mértékét jelen rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. 8.§ (1) Az Ör. III. 2.§-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, b) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. c) A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő
11 országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is. (2) Az Ör. III. 3. §-ának m) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: m) jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás; 9. § Az Ör. IV. 3. §-ának d) pontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: E rendelet alkalmazásában: jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint - a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével - a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás;
12 Hatálybaléptető és vegyes rendelkezések (1) E rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatályba lépésével az Ör. I. 3. és 4. számú mellékletei hatályukat vesztik, míg az Ör. II. 3. számú melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
Nyíregyháza, 2004. június hó 23. Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
E rendeletet 2004. június hó 24-e napján kihirdetem.
Nyíregyháza, 2004. június 24.
Dr. Szemán Sándor jegyző
13 Melléklet a 19 /2004. (VI.24. ) számú önkormányzati rendelethez 3.számú melléklet a 15/2000.(V.1.)számú önkormányzati rendelethez A térítési díjak 2004. évi mértéke: Az idősek klubjában és az értelmi fogyatékosok nappali otthonában fizetendő térítési díjak Jövedelem határok
23200 23201Ft-ig 28200 Ft-ig
A térítési díj mértéke: reggeli Ft Ebéd Ft vacsora Ft Össz. Ft
20 % 23 60 53 136
40 % 46 120 105 271
2820133200 Ft-ig
3320138200 Ft-ig
3820143200 Ft-ig
60 % 69 181 157 407
70 % 81 211 183 475
80 % 92 241 209 542
43201 Intézményi Ft felett térítési díj: 100 % 115 301 262 678
115*** 301*** 262*** 678***
A szociális étkeztetés térítési díja Jövedelem határok
23200 Ft-ig
2320128200 Ft-ig
2820133200 Ft-ig
3320138200 Ft-ig
3820143200 Ft-ig
A térítési díj mértéke: Ebéd Ft/nap
20 % 60
40 % 120
60 % 181
70 % 211
80 % 241
43201 Intézményi Ft felett térítési díj: 100 % 301
301***
A házi segítségnyújtás és a támogatói szolgálat térítési díja Jövedelem határok A térítési mértéke: térítendő Ft/óra
díj
23200 Ft-ig
2320128200 Ft-ig
2820133200 Ft-ig
3320138200 Ft-ig
3820143200 Ft-ig
43201 Intézményi Ft felett térítési díj:
20%
40%
60%
70%
80%
100%
76
152
228
266
304
380
380**
14 Az ebéd lakásra szállításának térítési díja Jövedelem Határok A térítési díj mértéke: téritendő Ft/30 perc
23200 Ft-ig
2320128200 Ft-ig
2820133200 Ft-ig
3320138200 Ft-ig
3820143200 Ft-ig
43201 Intézményi Ft felett térítési díj:
20%
40%
60%
70%
80%
100%
19
38
57
67
76
95
95 Ft/ 30 perc**
A támogató szolgálat kilométer díja Jövedelem Határok A térítési mértéke: téritendő Ft/kilométer
díj
43201 Intézményi Ft felett térítési díj:
23200 Ft-ig
2320128200 Ft-ig
2820133200 Ft-ig
3320138200 Ft-ig
3820143200 Ft-ig
20%
40%
60%
70%
80%
100%
9
18
28
32
37
46
46 Ft/ kilométer***
** Az ellátás tárgyi adómentes szolgáltatás, ezért az összegek általános forgalmi adót nem tartalmaznak. *** Az összegek a 15%-os általános forgalmi adót is tartalmazzák.
