Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Intézet Szekszárd Az állam- és jogtudományi szigorlat szabályai és témakörei 2007/2008. tanév II. félév SZOCIÁLIS MUNKA BA I. A szigorlat szabályai A szigorlatra jelentkezés feltétele: • a Jogi alapismeretek • a Jogalkalmazás • a Jóléti jogok • az Európai szociális jog kurzus teljesítése A tanterv változása, illetve a más képzésből átjelentkezők esetében külön döntés szükséges az elvégzett kurzusok egyenértékűségéről. A szigorlat módszere A szigorlat elméleti és gyakorlati részből áll. A szigorlat megkezdését megelőzően egy előzetesen megadott kérdésre kell válaszolni, amely sikerességét követően kerülhet sor a szigorlat megkezdésére. A szigorlat elméleti részén a hallgatóknak azt kell igazolniuk, hogy kellő mélységig ismerik és értik a jog- és államtudományi alapfogalmakat, a szociális munka jogi feltételeit, a szociálpolitika megvalósítását szolgáló jogintézményeket, a gyakorlati rész keretében pedig jogalkalmazási készségeikről kell számot adniuk. A szigorlati beugró A hallgató az előzetesen megadott alapvető fogalmak közül húz egyet, amelyet pontosan meg kell határoznia. Ennek sikeressége esetén húzhat elméleti tételt. A szigorlat elméleti része A hallgatók a tételhúzást követő rövid felkészülési idő után adják elő feleletüket. A konkrét tételtől függetlenül természetesen általános tájékozottsággal kell rendelkezniük a tanult jogterületeken, továbbá összefüggést kell találniuk a jogi tárgyak és a más tárgyakban tanultak között. A szigorlat gyakorlati része A vizsgázó kap egy esetet, melynek különböző jogszabályi ismereteket igénylő kérdésire kell rövid felkészülési idő után választ adnia. A feladatmegoldás során a számítógépes jogszabályhasználat megengedett. A vizsgázó feladata az eset kapcsán tájékoztatás adása oly módon, hogy az precíz, ugyanakkor a jogban járatlan személy számára is érthető legyen. Az egyes válaszok esetében pontosan meg kell jelölni a felhasznált jogszabályhelyeket. A gyakorlati rész értékelése az alábbiak figyelembevételével történik: • Felismeri-e a vizsgázó a feladatban rejlő jogi problémákat, tud-e helytálló tájékoztatást adni ezekre? • Milyen színvonalú a jogi érvelés (mennyire pontos és szabatos a jogszabályi hivatkozás, mennyire szakszerű és érthető a jogi problémák kapcsán nyújtott tájékoztatás? A szigorlat egészének értékelése Az elméleti és a gyakorlati vizsga eredménye együttesen kerül értékelésre. Szekszárd, 2008. április 01.
dr. Nagy Janka Teodóra PhD főiskolai tanár
Walkené dr. Galambos Erzsébet óraadó
dr. Maros Kitti főiskolai tanársegéd
II. Szigorlati témakörök (A szigorlat alábbiakban részletezett szóbeli témaköreinek jogszabályi alapját a hatályos jogszabályok jelentik!) 1. A társadalmi normák és a jog. (A normák fogalma, sajátosságai, fajai. Az állam fogalma, a szuverenitás külső-belső oldala. A jogi norma.) A jogforrások.. (A jogképződés módjai. A jogforrás fogalma, fajai. A jogforrások hierarchiája.) 2. A jogszabály. (A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei. A jogszabályok fajai. A jogszabályok érvényessége és hatályossága. A jogrendszer fogalma és tagozódása.) 3. A jogviszony. (A jogviszony alanyai. A természetes személy jog- és cselekvőképessége. A jogviszony tartalma.) A jog érvényesülése. (A jogszerű magatartás. A jogkövetés. A jogalkalmazás fogalma, szakaszai. A jog hatékonysága.) 4. Az alkotmány és az alkotmányosság. (A demokratikus alkotmány fogalma, funkciói. Az alkotmányosság követelményei. A Magyar Köztársaság Alkotmánya.) 5. Az Alkotmánybíráskodás. (Az alkotmánybíráskodás fogalma, kialakulása. A magyar alkotmánybíráskodás.) 6. Az emberi jogok történetisége és generációi. (Az emberi jogok fogalmának meghatározása. Az emberi jogok generációi, az emberi jogok a nemzetközi jogban.) 7. Az állampolgárság. (Az állampolgárság, az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei.) 8. A közvetlen és a képviseleti demokrácia. (A közvetlen demokrácia és a képviseleti demokrácia intézményei: országgyűlés, önkormányzatok. A hatályos választójog alapelvei.) 9. A Magyar Köztársaság közigazgatási rendszere. (Az államigazgatás, az önkormányzati igazgatás.) 10. A közigazgatási eljárás. (A közigazgatási eljárás fogalma, szakaszai, ügyfél, hatáskör, illetékesség, eljárási cselekmények.) 11. Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei (a bírósági szervezet, az ügyészség). 12. A szociális ellátás. (A szociális ellátás funkciója, fogalma és típusai. A biztosítási és a segélyezési típusú szociális ellátások jellemzői, előnyei, hátránya.). 13. Jogviszonyok a szociális ellátások körében. (A szociális jogviszony fogalma, az ellátási és a védelmi jogviszony alanya, tárgya, tartalma, keletkezése, módosulása, szünetelése, megszűnése.) A szociális jog. (A szociális jog fogalma, tárgya, tartalma. A szociális jog helye a jogrendben. Szabályozási sajátosságok a szociális jogban.) 14. A szociális jogalkotás. (A szociális jog jogforrási rendszere. A szociális jog alkotmányos forrásai. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálya, rendszere, a szabályozás alapelvei, sajátos vonásai, szociálpolitikai és jogi jelentősége. A közigazgatási szervek szociális jogalkotása.) 15. A szociális közigazgatás. (A szociális közigazgatás fogalmi körülhatárolása, központi, területi és helyi szervei. A szociális közigazgatási szervek jogalkotó és jogalkalmazói tevékenysége. A közigazgatási hatósági jogkör.)
16. A helyi önkormányzat szociális tevékenysége. (Az önkormányzati igazgatás szociális hatáskörű szervei. Az önkormányzatok feladattípusai. Az önkormányzatok szociális ellátás biztosítására vonatkozó kötelezettsége, az ellátás megszervezése és irányítása, az ellátási felelősség. Finanszírozási kérdések. A helyi önkormányzati szervek szociális jogalkalmazása. Az önkormányzati hatósági jogkör.) 17. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag pénzben nyújtható ellátások ismertetése (időskorúak járadéka, ápolási díj). 18. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a pénzben és természetben egyaránt nyújtható ellátások ismertetése (rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély) 19. A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszere a szociális törvényben: a kizárólag természetben nyújtható ellátások ismertetése (köztemetés, közgyógyellátás, adósságkezelési szolgáltatás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság) 20. A szociális szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: a szociális alapszolgáltatások. (Az alapszolgáltatások fogalma, közös szabályaik.) 21. A szociális szolgáltatások rendszere a szociális törvényben: a szakosított ellátások. (A szakellátások fogalma, típusai, közös szabályaik.) 22. A szociális szolgáltatást nyújtó intézmények létrehozása. (Az alapszolgáltatást nyújtó szolgáltató. A szociális intézmény. A szociális vállalkozás engedélyezése.) Az intézményi jogviszony. Az ellátás igénybevételének módja. A térítési díj. 23. A biztosítási típusú szociális ellátások: az egészségbiztosítási ellátások. 24. A biztosítási típusú ellátások: a saját jogú és a hozzátartozói jogon járó nyugdíjbiztosítási ellátások. 25. A családtámogatási ellátások. (A családtámogatási ellátások fogalma, formái. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás.) 26. A gyermeknevelést elősegítő támogatások és kedvezmények rendszere. (Az ellátások rendszere, terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekápolási táppénz, árvaellátás, ápolási díj, közgyógyigazolvány, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, gyermektartásdíj megelőlegezése, otthonteremtési támogatás, munkaidő kedvezmények, egyéb munkajogi kedvezmények.) 27. A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. (A gyermekek szociális ellátásának és védelmének rendszere. A gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások.) A gyámügyi igazgatás szervezete és feladatai. (A gyámhatóság fogalma, feladat- és hatásköre. A gyermekvédelmi hatósági intézkedések: a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, az átmeneti nevelésbe vétel, a tartós nevelésbe vétel, nevelési felügyelet elrendelése, az utógondozás elrendelése.) 28. A munkaerőpiaci politika aktív és passzív jogi eszközei. (Alkotmányos háttér, alapvető szabályozás. A munkaerőpiaci szolgáltatások, a munkaerőpiacon történő elhelyezkedést és a foglalkoztatást segítő támogatások. A munkanélküliek ellátása.) 29. A foglalkozási rehabilitáció rendszere és intézményei. A rehabilitációs járadék. (A rehabilitáció alapfogalmai: megváltozott munkaképesség, egészségkárosodás, tevékenység
korlátozottság, rehabilitáció, rehabilitálhatóság. A megváltozott munkaképességű személy. A rehabilitáció társadalombiztosítási és foglalkoztatási alrendszere. A rehabilitációs program elemei, lehetséges pozitív kimenetei. A rehabilitációs járadék.) 30. A fogyatékkal élők jogvédelme. (A fogyatékkal élőkre vonatkozó szabályok az Európai Szociális Kartában és az Alkotmányban. Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdítása. A fogyatékos személyek jogai és esélyegyenlőségük biztosítása. A fogyatékos és a súlyosan fogyatékos személy fogalma. A fogyatékos személyt megillető jogok, az esélyegyenlősítés célterületei. A fogyatékossági támogatás. A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei.) 31. Az európai szociális jog fogalma, az Európai Unió szociális dimenziójának története (A Közösségi szociálpolitika és foglalkoztatáspolitika “mozaik alapú” megközelítése, a Szerződések, egyes speciális dokumentumok, a lisszaboni szerződés, a Szociálpolitikai Menetrend 2005-2010) 32. A Szociális Karta és a közösség szociális jog. 33. Az Európai Unió szervezeti, jogalkotási és jogalkalmazási szabályai. A Közösségi jog és a jogforrások rendszere (az elsődleges jogforrások, a másodlagos közösségi jog) 34. A személyek szabad áramlása és a szociális biztonsági koordináció alapelvei. (A személyek szabad áramlására vonatkozó fontosabb szabályok, a hazai jogi szabályozás a személyek szabad áramlása tekintetében, a szociális biztonsági koordináció alapelvei és lényegesebb rendelkezései.) 35. A lisszaboni stratégia és a lisszaboni program megújítása: a nyitott koordináció mechanizmusa. (A lisszaboni folyamat célkitűzései , fogalmi változások a lisszaboni folyamat előrehaladása során, új stratégiai célok 2006-ban a lisszaboni folyamatban). 36. A közösségi foglalkoztatáspolitika. (A közösségi szintű foglalkoztatáspolitika kialakulása. A luxemburgi folyamat elindítása és továbbfejlesztése, kapcsolata a lisszaboni folyamattal. A foglalkoztatáspolitikai iránymutatások és a hangsúlyok változása az elmúlt években. A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások. A rugalmas biztonság (flexicurity) fogalma. 37. A demográfiai folyamatok európai hatása. (A demográfiai problémák közös jellemzői az európai társadalmakban. A demográfiai kihívásokra adható válaszok. A generációk közötti szolidaritás erősítése.) 38. Az esélyegyenlőség a közösségi jogban. (Az esélyegyenlőségi politika alapjai. Alapfogalmak az esélyegyenlőséggel kapcsolatosan. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapjainak megteremtése és érvényesítése. A nemek közötti esélyegyenlőség kiterjesztése a szociális biztonság területére. A bizonyítási teher szabályozása. A pozitív intézkedések – pozitív diszkrimináció. Áttérés egy egységes szerkezetű, a nemi alapú diszkriminációt tiltó szabályozásra.) 39. A diszkrimináció elleni fellépés jogi alapja – az Amszterdami Szerződés alapján. (A faji, vagy etnikai alapon történő hátrányos megkülönböztetés tilalma. A tagállamok kötelezettségei a jogvédelem tekintetében. A bizonyítási teher megfordulása. Az egyenlő bánásmód előmozdítását segítő szervek. Az esélyegyenlőség biztosítása a foglalkoztatás és a munkavégzés területén. A foglalkoztatással összefüggő hátrányos megkülönböztetés érvényesítése – a bizonyítási teher megfordulása. A pozitív intézkedések lehetősége a 2000/43 és a 2000/78-as irányelvekben. A fogyatékos emberekkel kapcsolatos egyenlő bánásmód.) 40. A társadalombiztosítási rendszerek koordinációja – a nyugdíjbiztosítási rendszerek és a hosszú távú ápolás-gondozás és az egészségügyi ellátás stratégiája. A szolgáltatásokkal kapcsolatos közösségi politikák.
Beugró kérdések 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40.
Határozd meg a jogi norma fogalmát! Mit jelent a jogforrási hierarchia? Melyek a jogszabály érvényességének feltételei? Mit értünk a jogszabály hatályán? Sorold fel fajtáit! Határozd meg a jogviszony fogalmát! Határozd meg a jogalkalmazás fogalmát! Sorold fel min. hármat a demokratikus alkotmány funkciói közül! Sorolj min. 3 második generációs emberi jogot! Melyik hatalmi ághoz tartozik a Kormány? Melyik hatalmi ághoz tartozik az Országgyűlés? Milyen jogszabályt alkot a Kormány? Milyen jogszabályt alkot az Országgyűlés? Határozd meg a közigazgatási hatósági eljárás fogalmát! Mit jelent a hatáskör? Hogyan határoznád meg az illetékesség fogalmát? Határozd meg a szociális ellátás/szolgáltatás fogalmát! Sorolj fel min. 3 biztosítási típusú ellátást! Határozd meg a szociális jog fogalmát! Sorolj fel min. 3 központi közigazgatási szervet! Sorolj fel min. 3 területi közigazgatási szervet! Sorolj fel min. 3 helyi közigazgatási szervet! Sorolj fel min. 3 közigazgatási hatósági jogkört gyakorló szervet! Sorolj fel min. 3 önkormányzati hatósági jogkört gyakorló szervet! Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag pénzben nyújtható ellátásokat! Ismertesd a szociális törvényben szabályozott kizárólag természetben nyújtható ellátásokat! Ismertesd a szociális törvényben szabályozott pénzben vagy természetben nyújtható ellátásokat! Sorold fel a szociális törvényben szabályozott szociális alapszolgáltatásokat! Sorold fel a szociális törvényben szabályozott személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátásokat! Mi a különbség az intézményi és a személyi térítési díj között? Sorolj fel min. három egészségbiztosítási ellátást! Sorolj fel min. három nyugdíjbiztosítási ellátást! Sorolj fel min. három nem a szociális törvényben szabályozott segélyezési típusú ellátást! Határozd meg a szülői felügyelet tartalmát! Határozd meg a gyámhatóság fogalmát! Sorolj fel min. három családtámogatási ellátást! Sorolj fel min. három gyámhatósági intézkedést! Sorolj meg min. három foglalkoztatási támogatást! Nevezz meg min. három álláskeresők számára adható ellátást! Határozd meg a súlyos fogyatékos személy fogalmát! Sorolj fel a fogyatékkal élő személyek számára nyújtható ellátások, kedvezmények közül min. hármat!
II. Szigorlati esetsor 1.
K. Kálmánné 58 éves. Munkanélküli. E hónap végéig részesül álláskeresők járadékában. Hiába kérte a munkaügyi központtól, hogy keressenek neki munkát, a munkahelyeken, ahová kiközvetítették, sehol sem járt szerencsével. Úgy gondolja, hogyha fiatalabb lenne, talán másképp állnának hozzá, de hát a korán nem tud változtatni. Fiatalnak nem elég fiatal, öregnek meg nem elég öreg! Hiába van meg a szolgálati ideje, ha majd csak négy év múlva tölti be a 62. évét, s mehet végre nyugdíjba: miből fog addig megélni?
2.
G. Ákosnak súlyos ízületi problémái vannak, egyedül él a havi 52.000 Ft-os rokkantnyugdíjából. Ajánlottak neki egy nappali portási állást, ahová nyugdíj mellett elmehetne dolgozni. Nagyon sokat számítana a kereset, de nem tud felszállni a buszra. Úgy gondolja, hogy hiába van jogosítványa és hiába ajánlotta fel neki nővére a jó állapotban levő, négyütemű Trabantját, ha a kocsit úgysem tudná fenntartani. Van segítség a számára?
3.
P. Ádámné 52 éves, elvált, már hosszú évek óta egyedül él. Egészségi állapota megromlott, a kivizsgálás során az egyre súlyosbodó gerinc- és ízületi problémái mellett komolyabb szív- és érrendszeri elváltozásokat is találtak nála. Mivel az utóbbi időben többször is táppénzre kényszerült, komolyan tart tőle, hogy a munkáltatója a következő átszervezésnél valószínűleg el fogja küldeni. 18 éves kora óta munkaviszonyban áll, most azonban ha az utcára kerül, kilátástalannak látja, hogy ilyen egészségügyi problémák mellett, ilyen korban munkát találjon. Mit tehet?
4.
K. Józsefné három gyermeke közül a legkisebb súlyos mozgáskorlátozott. A gyermek 5 éves, állapota végleges, korai fejlesztésben és gondozásban részesül. A gyermeket, ha szállítani kell, csak személygépkocsival tehetik, autóbuszt, vonatot nem tudnak igénybe venni. A családban a férj keres: nettó 50.000 Ft-ot, a feleség gyesen van, s a családi pótlékra számíthatnak még. Jogosultak-e a gyermek egészségi állapotára tekintettel további ellátásra?
5.
O. István két éve udvarol egy falubeli lánynak, aki nyáron lesz 17 éves. A fiatalok szeretnének összeházasodni: a szülők is beleegyeznének, István szüleinél el is lakhatnának, de az hallották, hogy a házasságkötéssel mindenképpen meg kell várniuk azt, amíg J. Ibolya nagykorú lesz. Tényleg nincs más megoldás?
6.
Márta alig múlt el 16 éves, mégis nagy bajban van: a terhességi tesztje pozitív lett. A gyermek másfél hónapja egy DISCO -ban áttáncolt éjszaka végén foganhatott, s arról a szőke srácról, aki a gyermek apja lehet, csak azt tudja, hogy Balázs vagy Bálint vagy valami hasonló, „B” betűs keresztneve van, s ott és akkor találkozott vele először és utoljára. Nem akarja megtartani a gyermeket, hiszen egészen más céljai, elképzelései vannak a jövőt illetően, s tudja, hogy ebben a helyzetben csak az édesanyjára számíthat aki bár nagyon szomorú lesz, de meg fogja éretni… Az abortusz ügyében hova kell fordulnia?
7.
A Pakson lakó K. János és felesége semmiképp nem tud megegyezni gyermekükkel abban, hogy milyen pályát válasszon a fiú. A szülők azt szeretnék, ha karosszéria-lakatos lenne, a gyerek szobafestő akar lenni. Már tettlegességgé is fajult a vita a gyerek és a szülők között, de nem sikerült „jobb belátásra bírni” a gyermeket. A szülők teljesen tanácstalanok. Hová fordulhatnak? Kinek a segítségére számíthatnak e helyzetben?
8.
L. Károlyt otthagyta a felesége, aki már több mint egy éve nem adott életjelt magáról, azt sem tudják, hogy éppen kivel és hol élhet. L. Károly miután elhagyta az asszony, visszaköltözött Pécsre az édesanyjához, özv. L. Jánosnéhoz, aki nyugdíjas lévén a 2 éves kislányának
gondozásában, nevelésében nagy segítséget jelent. A nagymama azonban most egy szemműtét előtt áll, s egy ideig nem fog tudni vigyázni a kicsire, sőt még mosni, főzni sem fog tudni magukra. Nem elég a baja, napok óta már aludni is alig tud, annyira bántja, amit a védőnő mondott neki: „Ha a nagymama kórházba kerül, én elvitetem a gyereket! - Én nem fogok idegeskedni amiatt, hogy megfelelően lesz-e gondozva! Az az apa, akinek még állása sincs, csak állandóan alkalmi munkák után szaladgál, az még magáról sem tud gondoskodni, hogyan tudná egy ilyen ellátni ezt a kicsit?!!” Özv. L. Jánosné a fiának ezt még el sem merte mondani, pedig neki három hét múlva be kell feküdnie a kórházba… Tényleg ilyen kilátástalan a helyzet? 9.
J. Mária kisfia autista. Az utána 10 éves koráig kapható felemelt GYES 1 hónap múlva lejár. Munkát nem tud vállalni a gyerek mellett, így az anyagi helyzetük kétségbeejtővé válik. A gyerek apjától elvált, az apa egy fillért sem fizet a gyermek után. Pedig az ismerősök azt mondják, hogy jól megy neki: már jó ideje Cserkúton, egy jól fizető munkahelyen dolgozik, és csak neki hazudja azt a telefonba, hogy nincs pénze, azért nem tudja támogatni őket.
10.
J. Anna 17 éves, pénztárosként dolgozik egy élelmiszer áruházban. A nőgyógyász megállapítása szerint 8 hetes terhes. Barátja – amikor két hete megmondta neki, hogy gyermeket vár tőle – faképnél hagyta, s azóta hiába próbálja őt elérni akár személyesen, akár telefonon. A gyermeket elvetetni Ő nem akarja, tart azonban attól, hogy a szüleinek – mivel még kiskorú – jogukban áll ezt az ő akarata ellenére is megtetetni. Jogos a félelme?
11.
M. Lajos és M. Lajosné különváltan él, a 12 éves M. Márton édesanyjával maradt. A gyermek általános iskolai tanulmányait az I. számú általános iskolában kezdte meg, de amikor édesanyja a város másik részébe költözött, célszerűbbnek tűnt a lakásukhoz közel fekvő IV. számú általános iskolába beíratni. M. Lajos, akinek lakóhelyétől ez utóbbi iskola igen távol fekszik, sérelmezte ezt. A szülők találkoztak, hogy megbeszéljék a kérdést, de nem jutottak dűlőre. M. Mártonnak igazán mindegy, hogy melyik iskolába jár, csak már nyugalmat szeretne, hogy a szülei ne veszekedjenek. Mit tehet a gyermek, mit tehetnek a szülők a helyzet rendezése érdekében?
12.
F. Mihály 14 éves, gyermekkora óta sokat betegeskedik. Az utóbbi évben állapota annyira megromlott, hogy állandó ápolásra szorul. Már iskolába sem tud eljárni. Édesapja és édesanyja dolgoznak, nagy szükség van mindkettejük keresetére, egyikük sem tud vele otthon maradni. A nagymama vállalta, hogy gondozza Mihályt. Ugyanolyan feltételek mellet teheti-e ezt meg, mint a szülők valamelyike?
13.
L. Imréék tavasszal befogadták szomszédjukat, akinek a háza az árvízkor lakhatatlanná vált. A bácsinak Dombóváron volt ugyan két fia, de azokhoz nem mehetett, mert összevesztek. Amikor meghalt, L. Imréék telefonáltak a fiúknak, s kérték, temettessék el édesapjukat, de ők hallani sem akartak róla. L. Imréék most nem tudják, mit tegyenek, hiszen nekik nincs annyi félretett pénzük, amibe a temetés kerül. Sőt, félretett pénzük egyáltalán nincs is. A kicsike fizetésből, segélyekből jó ha a rezsire és az ennivalóra jut a hónap végén. A szomszéd bácsi temetéséről viszont valakinek gondoskodnia kell. Mit tehetnek e kilátástalan helyzetben?
14.
R. Miklósné három gyermeket nevel. A legkisebb 2,5, a középső 6, a legidősebb pedig 10 éves. Férje két hete halálos autóbalesetet szenvedett. Tudja, hogy tartania kell magát a gyermekek miatt, mégis nagyon el van keseredve, mert úgy véli, hogy anyagilag senkire sem számíthat. A férje szépen keresett, ezért is merték vállalni a 3 gyermeket, de Ő most már nincs többé… A lakásukon és egy 12 éves személygépkocsin kívül semmijük sincs, a férje életbiztosítása épp hogy elég a temetési költségekre. Mi lesz velük ezután, miből fognak megélni?
15.
J. József szülei évekkel ezelőtt elváltak, ő anyjánál maradt. Most, hogy tovább akar tanulni, szülei nem tudnak megegyezni választott iskolájáról. Mely szerv hatáskörébe fog tartozni az első fokú, illetve a másodfokú eljárás?
16.
R. Jolán nővére két éve meghalt egy tragikus autóbalesetben. A négy éves kislányt azóta édesapja egyedül neveli. R. Jolán sokat segített a kislány gondozásában sógorának, akivel egyre jobban megértik egymást. Komoly terveik vannak, szeretnének összeházasodni, s a kislányt együtt nevelni. Hogyan rendezhetik a gyermek sorsát?
17.
L. Éva terhes lett. A szakmunkásképzőt otthagyta, s Pestre ment. Új munkahelyén gyakran sírva fakadt. Kolléganője, I. Klára, hogy felvidítsa, többször meghívta családjához. Anyja és bátyja, akikkel Klára együtt élt, nagyon megszerették Évát, aki egy este elmesélte, hogy rossz társaságba keveredett, s egy alkalommal a galeri három tagja megerőszakolta. Zokogva mondta el, hogy nem is az bántja, hogy gyermeke születik, hanem hogy gyermeke „törvénytelen” lesz. A család nagyon megsajnálta a lányt, s elhatározták, segítenek rajta. Klára bátyja, I. Kálmán felajánlotta, hogy „nevet ad” Éva gyermekének. Így is történt: a gyermek világra jöttét követően I. Kálmán a gyámhatóság előtt teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tett. Ezt követően L. Éva visszament szüleihez. Amikor egy év múlva I. Klára és bátyja meglátogatta, Éva szülei elmondták, hogy amit lányuk a gyermek apjával kapcsolatban mondott, nem volt igaz. A kisfiú apja egy falubeli fiatalember, s itt „mindenki tudja, hogy a gyermek tőle van”. I. Klára és bátyja egy hónap múlva azt is megtudta, hogy a fiatalember feleségül vette L. Évát. Közben I. Kálmán kapott a bíróságtól egy idézést, mely szerint L. Éva tartásdíjat követel a gyermek után. Mit tehet I. Kálmán, aki a gyermeket csupán azért ismerte el sajátjának, mert megsajnálta a lányt?
18.
M. Károlyné egyedül neveli 5 gyermekét férje halála óta. A saját házukat el kellett adniuk, most albérletben laknak. A tulajdonos rendes volt, mert a 74 négyzetméteres lakásért csak 20.000 Ft albérleti díjat kért, plusz a rezsit kell fizetniük. Az elején még ment is a dolog, de már lassan egy éve nem tudja fizetni ezt sem, mert a pénzük a megélhetésre sem elég. A gyerekek még mind iskolások, egyik sem keres, ő csak a családi pótlékot kapja utánuk. Azt osztja be ennivalóra. Ruhát nem vesznek, azt kapnak a szomszédoktól. A múlt nap nagyon dühös volt a tulajdonos, amikor megkereste őket. Kiabált, hogy visszaéltek a segítségével, mert nem fizetik se a lakbért, se a rezsit, s azzal fenyegetőzött, hogy vagy fizetnek, vagy rendőrt hív és kirakja őket. Jön a tél, pénz sehol, most mi lesz velük?
19.
K. Rita nagymamája állandó gondozásra, felügyeletre szorul. K. Rita szívesen ápolná, hiszen jelenleg nappali tagozatos főiskolai hallgató. Már be is adta kérelmét, amelyhez mellékelte az orvosi szakvéleményt és az önkormányzati rendeletben előírt jövedelemigazolásokat. Iskolalátogatási igazolással igazolta, hogy nincs jövedelme, megélhetését szülei támogatják. Hogyan dönt a települési önkormányzat hatáskörrel rendelkező szerve K. Rita ápolási díj megállapítása iránti kérelméről?
20.
L. Márk egyedül él. Nyugdíja nem mondható rossznak: 1.000 Ft híján az öregségi nyugdíjminimum kétszerese, s eddig ki is jött belőle. Cukorbetegsége és szemproblémái miatt azonban most már rendszeresen olyan gyógyszereket kellene szednie, melynek havi költsége 15.000 Ft-ot is meghaladja. A szomszédja azt mondta neki, hogy mivel ilyen magas a gyógyszerköltsége, gyógyszerár-támogatást kaphat a megyei önkormányzattól, csak kérelmeznie kell. Igaza van a szomszédnak?
21.
R. Bódog 4 éves gyermekét szívbetegsége miatt tartósan beteggé nyilvánították, így utána emelt összegű családi pótlékot állapítottak meg, melyet a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár is igazolt. R. Bódog a települési önkormányzathoz fordult, hogy a MEP tájékoztatása szerint gyermeke számára közgyógyellátási igazolvány kiállítását kérje. Jogosult-e rá?
22.
K. Emma 46 éves. Négy gyermeket szült, nevelt fel. A férje évekkel ezelőtt elhagyta. A gyermekei korán dolgozni kezdtek, most már mindegyikük párkapcsolatban él és a „saját lábán áll”. Emma 18 évig dolgozott a helyi varrodában, 3 hónapja azonban gerincsérvvel megműtötték, és utána már nem tudott visszamenni dolgozni. A múlt hónapban rokkantsági nyugdíj megállapítását kérte, de az orvosi bizottság csak 50%-os munkaképesség csökkenést állapított meg nála. Mire megy ő ezzel?
23.
K. Rezső egyedül élt már évek óta. Két fia szintén a városban lakott, de sohasem keresték fel. K. Rezsőt egyik reggel holtan találta a szomszédasszony. Azonnal bement az önkormányzathoz, az önkormányzat pedig értesítette a fiait. Az önkormányzat előtt csak az idősebb fiú jelent meg, aki elmondta, hogy apjukkal nem volt jó a viszonyuk, mert K. Rezső már régen elhagyta a családját: feleségét és két gyermekét. Nem érzik kötelességüknek, hogy gondoskodjanak eltemettetéséről. Az önkormányzati hatáskörben eljáró ügyintéző felajánlotta, hogy a K. Rezsőnek még járó egy havi nyugdíjat, amely az öregségi nyugdíj legkisebb összegével egyezett meg, az önkormányzat kiegészíti a temetési segély legmagasabb összegével, s a rokonoknak csak a különbözetet kell összeadni. Tájékoztatta az ügyintéző továbbá, hogy mennyibe kerül a legolcsóbb sírhely, a szertartás. K. Rezső idősebb fia elment haza megbeszélni a családjával a hallottakat, majd visszatérve azt mondta, a sírhelyet és az öltöztetést kifizeti, de mivel öccse egyáltalán nem akar fizetni, ő sem áldoz többet. Mit tehetett ezek után az önkormányzat?
24.
Sz. Adél megismerkedett egy férfival, akivel kapcsolata rövid idő alatt igen komollyá vált. Adélnak van egy házasságon kívül született 12 éves fia, Árpád. A srác nagyon jól kijön anyja barátjával, a 26 éves F. Gáborral, aki elhatározta, hogy Árpádot „elismeri saját fiának”. Megteheti-e ezt?
25.
S. Katalin és P. Éva barátnők voltak. Egy munkahelyen dolgoztak, közös albérleti szobában laktak. Amikor S. Katalin terhes lett, környezetében senkinek, még barátnőjének sem mondta meg, hogy ki a gyermek apja. A gyermek születését követő harmadik napon S. Katalin eltűnt a kórházból. Egy héttel később P. Éva felszólítást kapott a kórháztól, hogy hozza haza gyermekét. P. Éva először tévedésre gondolt, hiszen nem ő szült kisfiút, hanem a barátnője, a kórházban azonban kiderült, hogy a gyermeket az ő nevére, az ő személyi igazolványa alapján anyakönyvezték. Közben S. Katalinnak nyoma veszett. P. Éva nem akart barátnőjének „kellemetlenséget okozni”. Úgy gondolta, egymás között majd elintézik az ügyet, s aláírta a gyermek tartós gondozásba vételét elrendelő iratokat. Amikor azonban a gondozási díj megfizetésére kötelező határozatot megkapta, elhatározta, nem hagyja annyiban a dolgot. Mit tehet?
26.
M. Károly és felesége háromévi házasság után elváltak. A házasságból két kiskorú gyermek született, akiket a bíróság az anyánál helyezett el, az apát pedig mindennemű nettó keresete 30%-ának tartásdíj címén történő megfizetésére kötelezte, s a kapcsolattartást is szabályozta. Egy évig nem is volt semmi probléma, mostanra azonban sajnos lett, mivel M. Károly már a 2. hónapja nem tudja megfizetni a tartásdíjat. Nem azért mert nem akarja, hanem mivel az a vállalkozó is tartozik neki majdnem a teljes kéthavi keresetével, akinél ő dolgozik. Türelmet kért a volt feleségétől és azt is jelezte, hogy pótlólag, amint módjában lesz, rendezi a tartozását, M. Károly azonban az óta mégsem láthatja a gyermekeit, mivel az asszony hajthatatlan: „Majd ha fizetsz utánuk, láthatod is őket!” Nincs mit tenni?
27.
K. Károlynak esztergályosként jó szakmája, biztos állása volt Szekszárdon a lemezgyárban. Jól élt csinos élettársával, őszre várták a kisbabát, már a házasságot is tervezgették. Azonban közbejött egy baleset: a gyárban egy meghibásodott gép szétroncsolta a férfi jobb karját. Az orvos azt mondta, sohasem fogja már használni. Teljesen elkeseredett, s inni kezdett. Az élettársa ezt nem bírta, ott hagyta, összeköltözött egy másik férfival, s azt mondta, K. Károlynak semmi köze a gyerekhez, felejtse el. Mit tehet a férfi ebben a helyzetben?
28.
M. Mária 50 évesen üzemi balesetet szenvedett, s gerincsérülése következtében már csak kerekes székkel tud közlekedni. Mivel balesete óta önmaga ellátásában is segítségre szorul, dolgozni sem tud, így nem lát más megoldást, mint a rehabilitációs kezelések után visszaköltözni a szüleihez, a mintegy huszonkétezer lakosú szülővárosába. A 70 év feletti szülők fizikai ereje korlátozott, gépkocsijuk nincs, így nagyon félnek attól, hogy a lányuk életés mozgástere véglegesen, teljesen beszűkül. Hogyan tudja majd megszervezni az életét ilyen körülmények között már most, és különösen akkor, ha már ők sem lesznek?
29.
M. Sándor 55 éves, egyedülálló, 37 év munkaviszonnyal a háta mögött. A PAP-RAK KFT nél két éve dolgozik határozatlan idejű munkaszerződéssel, kétműszakos munkarendben, napi 8 órában, anyagmozgatóként. A cég anyagi helyzete egyre rosszabb, ami a munkahelyi légkörre is nagyon rossz hatással van: egyre több és hevesebb konfliktus fordul elő mind a munkatársakkal, mind pedig a vezetőkkel a napi munkavégzés során. M. Sándor komolyan fontolgatja, hogy felmond a cégnél mielőtt az idegei teljesen kikészülnek. Úgy gondolja, hogy ha rögtön nem is, de pár hónapon belül biztos, hogy talál magának másik munkahelyet, addig meg – ha szűkösen is, de – megél majd a munkaügyi központból folyósított ellátásból. Mire kell feltétlenül felhívni M. Sándor figyelmét?
30.
V. Norbert 24 éves, rövidesen megszerzi a diplomáját. Nagyon várja már, hogy önálló keresettel rendelkezzen és hogy önálló családot alapíthasson, az elhelyezkedési esélye nagyon rossz: abban a kisvárosban, ahol él és annak környékén szinte a nullával egyenlő, mivel szakterületén mindenhol a munkatapasztalattal rendelkezőket keresik. Igen ám, de ha nem kap munkát, hogyan tesz szert munkatapasztalatra?
___________________________________________________________________________
