SZ. MUNKA VÉGLEGES VÁLTOZAT II

TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA

MAGYARORSZÁG MAGYAROSZÁG

RÉGIÓRÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI No Window

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA NYDRFT 23/1999-1. SZ. MUNKA

VÉGLEGES VÁLTOZAT II. KÖTET STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV MUNKA MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZRE

GYŐR, 2001. FEBRUÁR

Témavezető: Dr. Lados Mihály – MTA RKK NYUTI

Közreműködők: Barsi Boglárka – MTA RKK NYUTI Dusek Tamás – MTA RKK NYUTI Grosz András – MTA RKK NYUTI Dr. Lados Mihály – MTA RKK NYUTI Nárai Mária – MTA RKK NYUTI Rechnitzer János – MTA RKK NYUTI Szörényiné Kukorelli Irén – MTA RKK NYUTI Tóthné Hermann Judit – MTA RKK NYUTI Vasvári Bálint – MTA RKK NYUTI

© MTA RKK NYUTI

3. Győr-Moson-Sopron megye Stratégiai programja: Jövőkép, célkitűzések, prioritások A megye stratégiai programjának kidolgozásánál az alábbi követelményekből indulunk ki: ƒ Épüljön a „Győr-Moson-Sopron területfejlesztési koncepciójára, amelyet a Megyei Területfejlesztési Tanács elfogadott (1996. május) és megerősített (1999. június). ƒ Tükrözze a koncepció kidolgozása után bekövetkezett változásokat, azokat vezesse ki, illetve kapcsolja az új szükségleteket a programba. ƒ A Nyugat-dunántúli Régió Területfejlesztés Programjában foglaltakhoz köthető legyen, de egyben tartsa meg a megye sajátosságait, annak határozott egyedi jellegét emelje ki, erősítse meg. ƒ A program igyekezzen megfelelni a 18/1998 (VI.23) KTM rendeletben foglalt területfejlesztési programok számára előírt tartalmi követelményeknek, de vegye figyelembe az Európai Unió elvárásait, így az Előcsatlakozási Alapok, illetve a csatlakozás után a Strukturális Alapokkal szemben támasztott követelményeket. ƒ A program legyen közérthető, a megye területfejlesztési szereplői és lakossága az abban foglaltakat a hétköznapokban hasznosítani tudja, ugyan akkor ösztönözzön a fejlesztések, az erőforrások hatékony és együttes hasznosítására.

3.1. A megye „Jövőképe” A 2. fejezetben leírt stratégiai politikai kereteket és a megye egyes erősségeit, gyengeségeit és egyéb sajátosságait át kell ültetni a Területfejlesztési Program alkotóelemeibe. Ennek érdekében meg kell határozni: ƒ a megye jövőképét, azt a célállapotot, amelyet a megye a következő egy-másfél évtized során el kíván érni; ƒ a jövőkép elérést segítő hosszú távú (stratégiai célok) és a rövid- és középtávú célokat (stratégiai programok = prioritások); valamint ƒ a rövid- és középtávú célkitűzéseket (operatív programok = intézkedések).

3.1.1. A „Jövőkép” A stratégiai politikai keretek és a megye adottságai a következő „Jövőkép” megfogalmazását teszik lehetővé: „Győr-Moson-Sopron megye a magasan képzett, kreatív humán tőkére támaszkodó innovációorientált versenyképes gazdaságával, természeti és környezeti állapotának mintaszerű megóvásával és kiszélesedő kapcsolataival a hazai modernizáció vezető szereplőjévé válik.” Ennek a „Jövőkép”-nek megfogalmazható, hogy

az

elérést

megvalósító

program

szlogenszerűen

úgy

„GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE A HAZAI MODERNIZÁCIÓ ZÁSZLÓSHAJÓJA”

is

3.1.2. A stratégia elvei A stratégiai célok elérését megalapozó programkészítés során alkalmazott alapelvek a következők (összhangban az Európai Unióban szokásos alapelvekkel, melyek egyben az egyes programok megvalósíthatóságát és a megvalósítás módját is meghatározzák): 9

9

9

9

fenntartható fejlődés – a programban csak hosszútávon fenntartható (társadalmi, gazdasági, környezeti szempontból kiegyensúlyozott fejlődést megvalósító), hosszútávon az önfinanszírozás megvalósítására képes, illetve arra esélyes programokra történik javaslattétel; esélyegyenlőség – a megvalósítandó program kedvezményezettje lehet a társadalom minden csoportja, annak érdekében, hogy az etnikai, nembeli különbségek ne akadályozzák a régió lakosainak személyes fejlődését, gazdagodását, szociális érvényesülését (6. keretes írás); partnerség – a programban foglalt akciók mindegyike a térség szereplőinek összefogását, közös mozgósítását feltételezi, közös célok megvalósítására vonatkozik; a program megvalósítása során alapvető szükséglet a központi, a különböző szintű helyi közszolgálati intézmények, valamint a magán szféra együttműködése; addicionalitás – a program tervezett költségvetése feltűnteti a régióban mozgósítandó saját erőt is, hiszen a régió hosszú távú célja elsősorban olyan programok támogatása, melyekben a kedvezményezettek saját forrásaikhoz addicionálisan – az akció megvalósításának felgyorsításához, a jobb minőség eléréséhez kapják a támogatást.

3.1.3. Stratégiai célok és prioritások A fentiekben megfogalmazott „Jövőkép” elérése érdekében a megye számára hat stratégiai cél fogalmazható meg: 1. A humán erőforrások diverzifikált fejlesztése 2. A gazdasági szerkezetének és feltételeinek javítása 3. A multi és interregionális kapcsolatok tereinek szélesítése 4. A megye szervező és térségfejlesztő szerepének erősítése 5. A településhálózat és az infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése 6. A környezet minőségének javítása. Egyértelművé vált, hogy egy új minőségi szakaszhoz közeledik a megye fejlődése. Ebben a szakaszban ugyan még bővíteni kell a település és a térségi ellátás infrastrukturális és intézményi bázisait, ám ezek mellett jelentősen növelni szükséges a termelés és az életkörülmények minőségét, emelni képes tényezőket. Az erőforrásokból egyre nagyobb hányadot kell átcsoportosítani a lakosság életkörülményeinek gyarapítására, ezen belül a képzés és oktatás színvonalának fejlesztésére, a környezet állapotának javítására, a település és térségek értékeinek megóvására, az emberi élettér minőségét meghatározó tényezők megújítására. A következő időszak, így az Európai Uniós csatlakozásig tartó periódus a megyében tehát a fejlesztési hangsúlyok, áthelyezésére szolgál. Nagyobb szerepet kell vállalni a regionális programok megvalósításából, növelni kell a határ menti együttműködésekben rejlő lehetőségeket, hozzá kell járulni a megyei periférikus térségek belső és külső kapcsolatainak alakításához, a gazdasági bázis megújítását szolgáló, az innovációs folyamatok terjedését segítő tevékenységek és intézmények letelepedését kívánatos szolgalmazni. A megyefejlesztés ezen irányú váltása az eddigi megújítási tartalékokat aktivizálhatja, így a kitűzött misszió, s ahhoz kapcsolódó célkitűzések tartósan érvényesülhetnek.

6. keretes írás: Nők és férfiak közötti esélyegyenlőség az Európai Unióban és Magyarországon A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika, változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A 70-es évektől kapott egyre nagyobb szerepet az egyenlő bánásmód biztosítása a Közösség jogalkotásában. Lépésről lépésre kidolgozták ennek tágabb koncepcióját, illetve az ezt tükröző irányelveket, melyek a következők: Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. Bármelyik tagállamban is dolgozzon a közösségi polgár munkavállaló, nemétől függetlenül egyenlő értékű munkájáért egyenlő bérhez van joga. A hatályos magyar jog garantálja ugyan a nemek közötti esélyegyenlőség megvalósulását (Alkotmány 70./B § (2), Munka Törvénykönyve (Mt) 5.§), nem foglalkozik viszont külön az egyenlő bér kérdésével, különösképpen nem olyan hangsúlyosan, mint ahogy azt a közösségi jog teszi. Egyenlő bánásmód a munkaerőpiacon A tagállamok kötelesek tiltani a nemek közötti megkülönböztetést a munkavállalással összefüggő valamennyi kérdésben (jog az egyenlő előmenetelhez, képzéshez és munkafeltételekhez). Az EU lehetővé teszi a nemek szerinti eltérő bánásmódot (pozitív diszkrimináció), ha annak célja kizárólag a múltban elszenvedett hátrányos megkülönböztetés kiküszöbölése. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a magyar jogban az Alkotmány 66. § (1) bekezdése rögzíti, a munkaviszonnyal kapcsolatos hátrányos megkülönböztetés tilalmát pedig az Mt. 5.§ (1) bekezdése tartalmazza. A terhes, gyermekágyas vagy szoptató anyák jogai. A nőket nem érheti hátrány a terhesség és az azt közvetlenül követő időszak alatt, a gyermekvállalás miatt (jog a biztonságos és egészséges munkahelyi környezethez, az éjszakai munka tilalma, a terhesség előtti vizsgálatokhoz való jog, elbocsátási tilalom). A magyar jog teljes mértékben harmonizált ezen a területen. Egyenlő bánásmód a szociális biztonság terén. Ezen irányelv lefedi a szociális biztonsági rendszerekhez jutás feltételeit, a járulékfizetés kötelezettségét és a juttatások kiszámítását. Az Alkotmány 70/E. szakasza az ún. szociális jogokat minden egyes állampolgár számára biztosítja. A magyar jogszabályokban ezen a téren alig találni kifogásolható rendelkezéseket. A szülői szabadsághoz való jog. Ezek a jogosultságok azért fontosak, mert hozzásegítik a munkavállalókat, hogy összehangolhassák családi és munkahelyi kötöttségeiket. Ennek érdekében három hónap szülői szabadság illet meg minden gyermeket nevelő munkavállalót. A munkavállalónak arra is joga van, hogy családtagjait gondozza azok betegsége vagy balesete esetén. Ezek az előírások a magyar jogban is megtalálhatók (Mt. 138. § (1), (4), és 90. § (1) ) Magyarországon a jogrendszer tekintetében tehát kifejezetten jó a helyzet, hiszen a legtöbb már megfelel a Közösség elvárásainak. Hosszú távú feladat azonban, hogy ezek a jogszabályok a gyakorlatban is alkalmazhatóak legyenek, és érzékelhető hatást fejtsenek ki mindennapi életünkre. Magyarország esélyegyenlőségi politikáját Brüsszel akcióprogramokon keresztül segíti. 1998 óta a Magyarország számára felhasználható éves keret 110 ezer euró, amelynek egyik felét a magyar költségvetésből, a másik felét Phare keretből fedezik. Ebből a pénzből 1998 óta évi három programot támogatnak, amelyeket pályázat alapján választanak ki.

A megye területfejlesztési folyamatainak elemzése, azok eredményeinek összevetése a célkitűzésekkel, valamint a koncepció elfogadása óta eltelt fejlesztések együttesen azt jelzik, hogy a célkitűzéseket redukálni szükséges. Ki kell ejteni azokat, amelyek megvalósultak, vagy éppen a megváltozott külső (pl. régió létre jötte) és belső (pl. fejlesztések összpontosítása, azok megkötöttsége) feltételek következtében módosultak. A következő prioritásokat tartjuk szükséges meghatározni Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Programjában: 1. Humánerőforrás bővítése és megújítása: segíti az 1. számú célkitűzés megvalósítását. 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése: segít a 2. számú célkitűzés megvalósítását. 3. Környezet és infrastruktúra fejlesztése: segít a 4., 5. és 6. célkitűzés megvalósítását. 4. Határ menti együttműködés erősítése: segíti a 3. célkitűzés megvalósítását. A Területfejlesztési Program célpiramisát tartalmazza a 29. ábra: 29. ábra A Területfejlesztési Program szerkezete és célrendszere „GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE A HAZAI MODERNIZÁCIÓ ZÁSZLÓSHAJÓJA”

G y ő r - M o s o n - S o p r o n

m e g y e

„ J ö v ő k é p e ”

„Győr-Moson-Sopron megye a magasan képzett, kreatív humán tőkére támaszkodó

innováció-orientált versenyképes gazdaságával, természeti és környezeti állapotának mintaszerű megóvásával és kiszélesedő kapcsolataival a hazai modernizáció vezető szereplőjévé válik.”

A

t e r ü l e t f e j l e s z t é s i

1. Humánerőforráso k diverzifikált fejlesztése

2. A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása

p r o g r a m

3. Multi és interregonális kapcsolatok tereinek szélesítése

s t r a t é g i a i

4. A megye szervező és térségfejlesztő szerepének erősítése

5. A településhálózat és infrastrukturális rendszerek adottságainak bővítése

c é l j a i 6. A környezet minőségének javítása

Stratégiai programok 1. prioritás Humánerőforrás bővítése és megújítása

2. prioritás Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

O p e r a t í v Szerkesztette: Lados M.

3. prioritás Környezet és infrastruktúra fejlesztése

p r o g r a m o k

4. prioritás Határ menti együttműködés erősítése

( i n t é z k e d é s e k )

3.2. Stratégiai programok (prioritások) A prioritások (stratégiai programok) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat. Az egyes prioritások megfogalmazása az alábbi egységes szerkezetet követi: ➫ Indoklás: Az adott terület helyzetértékelése, a prioritás szükségességének általános leírása. ➫ Általános célok: A prioritást megvalósító általános célok megfogalmazása. ➫ Hatásindikátorok: A prioritás általános hatásait jellemző indikátorok. ➫ Hosszú távú hatások Olyan globális hatások, amelyek a lakosság szélesebb körét érintik, − környezeti-, társadalmi- (esélyegyenlőség, szegénység), gazdasági hatások ➫ Intézkedések: A prioritást megvalósító operatív programok felsorolása. Valamennyi prioritásnál megjelenő, átfogó intézkedés a tervezési és programozási feladatok. 3.2.1. 1. Prioritás: Humánerőforrás bővítése és megújítása Indoklás A humán erőforrások fejlesztése, megújítása alapját képezi a megye jövőbeli fejlődésének, a társadalom és a gazdaság folyamatos megújulásának. A társadalmi problémák megfelelő kezelése (pl. elöregedő népesség) hozzájárul egy térség jólétéhez, az ott élők életminőségének javításához. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, azaz az élveszületések jelentős mértékű visszaesése következtében a lakosság folyamatos elöregedésével kell számolni. Ez egyre markánsabb problémát okozhat, és egyre nagyobb feladatokat ró az önkormányzatokra és az egészségügyi intézményrendszerre, és megköveteli a szociális ellátórendszer megújítását, gondozási hálózat kiépítését, különösen az aprófalvas térségekben. E feladat megvalósításában feltétlenül építeni kell megyében működő sokszínű nonprofit szektorra is. A megye versenyképességének meghatározó bázisa a közoktatás és a szakképzés, melynek intézményrendszere kiemelkedő nemcsak a régióban, de a Dunántúlon is. A népesség iskolázottsága folyamatosan emelkedik, egy innovatív, magasan képzett emberi erőforrás áll rendelkezésre a megyében. A gazdaság szükségleteinek folyamatos változásai, a tudásigényes ipar, illetve a tercier szektor térhódítása következtében egyre inkább szükség van a szakképzés megújítására, ezt jelzi is, hogy a hagyományos szakképzés (szakmunkásképzés) folyamatosan veszít súlyából; illetve a munkaerőpiacon való helytálláshoz pedig elengedhetetlen követelmény a magas általános képzettség, nyelv- és informatikai tudás, a megszerzett tudás folyamatos bővítése, frissítése, konvertálásra való képessége. E követelmények mind a képző intézményekre, mind a diákokra, illetve a munkavállalókra nagy terhet rónak, és az egy életen át való tanulásra ösztönöznek, így elengedhetetlen feladat a post-secondary képzés kiterjesztése, valamint a felnőttképzés, át- és továbbképzési rendszer fejlesztése, átalakítása is. Egy-egy település életében, népességmegtartó képességében meghatározó szerepet játszanak az egyetemi és főiskolai diplomával rendelkezők, hiszen többnyire szerepet vállalnak a helyi civil szerveződésekben, a helyi politika formálói, viselkedési mintáik révén pedig a kulturális fogyasztásra is jelentős hatást gyakorolnak. A megyében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők

aránya elmarad az országos átlagtól, ezért arányuk növelése érdekében szorgalmazni kell a térség felsőoktatási intézményein diplomát szerzők letelepedését, valamint a megyéből származó, de máshol diplomát szerzők visszatérését. Általános célok ƒ A fokozatosan idősödő lakosság ellátásának növelése az egészségügyi és szociális ellátórendszer kiszélesítésével, gondozási hálózat kiépítésével, különös hangsúlyt fektetve az aprófalvas térségekre. ƒ A lakosság egészségi és mentális állapotának javítása. ƒ A népesség képzettségének folyamatos és további emelése, nyelvtudásának, informatikai tudásának emelése, bővítése nemcsak iskolai rendszerű képzés keretében, hanem az egy életen át való tanulás lehetőségeinek megteremtésének keretében is. ƒ A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése. ƒ A gazdaság folyamatosan változó igényeinek, szükségleteinek megfelelően a szakképzés megújítása, a szakképző intézmények átvilágítása. ƒ A felnőttképzés kiszélesítése, az át- és továbbképzés lehetőségeinek a megye minden területén való elérésének megvalósítása, ezáltal a munkaerő-piaci esélyek növelése. ƒ A munkanélküliség további csökkentése, illetve a tartós munkanélkülivé válás megakadályozása. ƒ A civil szervezetek feladatvállalásának további erősítése az élet szinte minden területén, e prioritással kapcsolatosan hangsúlyozottan az egészségügyi, szociális szolgáltatások és az oktatás, képzés terén. ƒ A civil szerveződések közötti együttműködések, összefogás erősítése, melynek segítségével tevékenységük térségi szintű hatásának növelése is elérhető lenne. Hatásindikátorok ƒ az otthoni ellátottak számának növekedése egy év után ƒ a keringésszervi betegségekben szenvedők halálozásának csökkenése ƒ az oktatott szakmák kínálata ƒ agyi érbetegségek halálozásának csökkenése ƒ rokkantnyugdíjasok számának csökkenése ƒ az alkoholizmus, dohányzás, kábítószer fogyasztás csökkenése ƒ a középfokú végzettségűek arányának változása ƒ a diplomások arányának növekedése ƒ át- és továbbképzésben részt vettek számának növekedése ƒ a munkanélküliségi ráta csökkenése ƒ a tartós munkanélküliek számának csökkenése ƒ újból munkába állók aránya egy év után (a támogatottak, képzésben részt vettek %-a) ƒ a munkaerő termelékenységének növekedése a növekvő szakképzettség hatására (kibocsátás/foglalkoztatott %-os növekedése) ƒ létrehozott/megvédett munkahelyek száma 2 év után ƒ a támogatott civil szervezetekben aktív emberek száma egy év után (férfi/nő) Hosszú távú hatások: + A K+F-ben foglalkoztatottak létszámának növekedése; + A magasan képzett munkaerő megtartása a régióban;

+ Új munkahelyek létrejötte; + Az ESF források megismerése és kihasználása; + A foglalkoztatási esélyegyenlőség javulása, az egész életen át tartó tanulás meghonosodása; − Az oktatási, képzési programokba bekapcsolódni nem tudók, végleges leszakadása; − A felsőoktatásban túlzott hallgatói létszám-növekedés, ennek következtében a diplomák leértékelődése. − A munkaerő „árának” túlzott növekedése révén egyes külföldi vállalkozások elhagyják a régió; − Nem meglelően sikerül feltárni a munkaerőpiac igényeit, így a képzési programok nem segítenek az elhelyezkedésben;

A prioritás megvalósítását segítő intézkedések A prioritás illeszkedik a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában megjelenő Humán erőforrás fejlesztése prioritáshoz, illetve az Életminőség javítása prioritáson belül a “Háló” – egészségügyi és szociális programhoz. A prioritás kiemelt célcsoportjai: a közép- és felsőfokú intézmények, illetve az ott tanulók; a munkaerőpiacon már jelenlévő, vagy onnét kiszoruló (kiszorult) csoportok; a megye idős népessége; és a civil társadalmat megjelenítő nonprofit szervezetek. A prioritás megvalósulását az alábbi intézkedések segítik: P1/I1.: „Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése P1/I2.: „Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére

3.2.2. 2. Prioritás: Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése Indoklás A megyében és a Dunántúl északi és nyugati részében megindult gyors gazdasági növekedés tartósítása és fokozása nagyban függ attól, hogy a vállalkozások milyen gyorsan és hatékonyan tudnak innovációkat teremteni, befogadni és a gyakorlatba átültetni. A külföldi tulajdonú nagy és közepes vállalkozások jelenléte a megyében ösztönzést nyújt a helyi kis és közepes vállalkozásoknak is az innovációhoz, a teljes termelési folyamatot átható fejlesztésekhez, a beszerzés, gyártás, értékesítés integrációjához a logisztika és a minőségbiztosítási rendszerek bevezetése révén. A külföldi tulajdonú vállalkozásokkal kapcsolatos további kívánatos fejlemény ezen vállalkozások helyben maradó hozzáadott értékének a növekedése. Ez a cél kétféleképpen valósulhat meg. Egyrészt a kvalifikált munkaerőt igénylő termelési fázisoknak, a termék és technológiafejlesztésnek, marketing részlegnek a termelő üzem mellé telepítésével közvetlen módon érhető el a vállalkozás által a nagyobb helyi hozzáadott érték képződés. Másrészt a külföldi vállalkozások erősebb integrálása a helyi gazdaságba, a helyi beszállítási lehetőségeken keresztül növeli a megyei gazdaság teljesítőképességét. A megyében lévő összes hazai és külföldi vállalkozás potenciálisan a programok akcióinak a célcsoportjába tartozik. Ezeknek a vállalkozásoknak a kapcsolatai, közvetlenül vagy közvetett módon a megye és országhatáron is túlnyúlnak, ezért a régióbeli, országos és világpiaci folyamatoktól nem függetlenek. A környezetbe való minél nagyobb mértékű integrációt, és a régióközi kapcsolatokból eredő előnyök nagyobb kiaknázását is célozzák a programok. A megye fekvése, a területén áthaladó európai közlekedési folyosók (Bécs-Budapest, és az AdriaBaltikum között) is a régióközi kapcsolatok elmélyülését segítik. Az osztrák és a szlovák határ

közelsége egész Közép-Európában egyedülállóan előnyös telephelyi adottságokat jelentenek számos vállalkozás számára. A helyi szaktudásra építő, speciális termékeket gyártó vállalkozások összgazdasági súlya csekély, de egy adott kistérségben, faluban fontos helyi foglalkoztató lehet. Az ilyen vállalkozások piacra jutási feltételeinek, információval való ellátásának a bővítése a gazdasági szerepükön kívül a társadalmi szerepük, népességmegtartó erejük miatt is fontos. A program építhet az eddig megvalósult intézkedésekre, az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok már meglévő és tovább bővülő hálózatára. A turizmus terén a természetjáró belföldi turizmus igényeire építve a vidéki szálláshelyek növelése és minőségük javítása a kívánatos. A szálláshelyek mennyiségi növelése mellett a minőségi paraméterek javítására is hangsúlyt kell helyezni, az igényesebb vendégek kiszolgálása érdekében. Ezeket a kistérségi programokra építve kell megvalósítani. A mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban teljes mértékben az elkészült SAPARD programra támaszkodunk, az ágazatról külön párhuzamos program készítése nem indokolt. Általános célok ƒ a vállalkozások versenyképességének, piacképességének növelése ƒ a vállalkozások integrálása egymással és a régión, országon belül ƒ a turisztikai vonzerők propagálása, a kínálat növelése ƒ a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, a szerkezetváltás ösztönzése, a piacra jutás erősítése Hatásindikátorok ƒ a külföldi tulajdonú vállalkozások helyi beszállítói kapcsolatainak bővülése ƒ egyedi termékeket gyártó kis- és középvállalkozások számának növekedése, kibocsátás, termelékenység növekedése 2 év után ƒ turizmusban dolgozók számának növekedése két év után ƒ a turisztikai helyek, létesítmények látogatottsága évente ƒ a turizmusban a hozzáadott érték növekedése (évente, %) ƒ mezőgazdasági termelők jövedelmének növekedése ƒ a támogatott vállalatok által piacra bevezetett új termékek/folyamatok ƒ támogatásban részesülő új kis- és középvállalkozások, melyek 18 hónap után még működnek (száma, az összes új vállalkozás %-a) ƒ exportra történő termelés aránya a támogatott vállalatoknál 18 hónap után (%) ƒ a támogatott vidéki területen az elkövetkező öt évben maradni kívánók száma (a lakosság %-a) ƒ az elvándorlás csökkenése egy év után a támogatott vidéki térségekben Hosszú távú hatások: + Kis számú, de stabilan működő, zömmel helyi tulajdonban lévő, a helyi társadalomba beágyazódott, a piacra jól bevezetett, keresett termékeket gyártó kis- és közepes nagyságú vállalkozások számának és gazdasági súlyának a növekedése, a szektor megerősödése. + A megyei termékek presztízsének a növekedése. + A kedvezményezett vállalkozások munkatársainak szakmai ismereteinek, szakképzettségének növekedése + Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték átlagosnál gyorsabb növekedése, + A minőség, megbízhatóság javulása. + Új vállalkozások megtelepedése a vidéki térségekben

+A helyben foglalkoztatottak arányának növekedése. + A falusi vendéglátás helyzetének megerősödése + A célfogyasztók jobb elérése + A falusi turizmus kohéziójának erősödése + Egymás megismerése a szolgáltatók körében + Az agrártermelők versenyképességének fokozása, a jövedelmek növekedése. + Környezetbarát termelési módszerek térhódítása. A prioritás megvalósítását segítő intézkedések A prioritás megvalósulását három intézkedéscsomag segíti. Ezek között léteznek kapcsolódási pontok, de a hangsúlyok markánsan eltérnek egymástól. P2/I1.: „Megyei termék” – Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása P2/I2.: „Termelési tér – vállalkozói tér” – Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése P2/I3.: „Vendégszeretet” – Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus P4/I4.: „Agrármegújulás” – a SAPARD program

3.2.3. 3. Prioritás: Környezet és infrastruktúra fejlesztése Indoklás Győr-Moson-Sopron megye infrastrukturális beruházásainak köszönhetően várhatóan a környezeti elemek (levegő, víz, talaj) terhelése folyamatosan csökkenni fog. Azonban a megye egyes térségeiben jelentős a lemaradás: csatornázottság, gázellátás tekintetében. Olyan területek ezek (Szigetköz, Rábaköz), melyek egyébként is környezetileg érzékeny területnek minősülnek: vízbázisok védelme, a természetvédelmi területek, a Nemzeti Park közelsége miatt fontos e területek fokozott védelmét minél gyorsabban megoldani. A megye területének 11%-a védett terület. A természetvédelmi területek megfelelő védelme, a védettség mind magasabb fokának kiterjesztése, az ezt támogató intézkedések és szabályozások megalkotása és érvényre juttatása feladatot jelent mind az önkormányzatok, mind a lakosság számára. Összekötő kapocs lehet ebben a felvilágosító és támogató munkában a helyi civil szervezetek szakembergárdája is. A megye gazdag kulturális hagyományokban és építészeti emlékekben. A történelmi kincsek feltárása, a régi korok méltó bemutatása fontos adalék jövőnk és gondolkodásunk formálásához. A védelem és a használat nem kizáró tényezői egymásnak, ezért törekedni kell a felújításra szoruló és funkciójukban méltatlan hasznosításnak kitett épületek újra régi pompájukban, és történetiségüknek megfelelő környezetben "éledjenek" újjá. A megye településhálózata a kisvárosok tekintetében nagyon szűk keresztmetszetű. A térségi kisközpontok várossá nyilvánítási folyamatát támogatni kell, valamint fejleszteni kell a nagyvárosi agglomerizációs gyűrűbe tartozó településeket is, amelyek a városi élettér után az első állomásai a megye lakosságának otthonteremtésének. A közlekedési kapcsolatok és a kommunikációs csatornák javítják a kistelepüléseken élők helyzetét, az elérhetőség, a gyorsaság mind a gazdasági, mind magánéletben egyre fontosabbá válik. A úthálózat minőségi fejlesztése, az észak-déli, illetve kelet-nyugati összeköttetések, a mellékúthálózat fejlesztése és az elkerülő utak építése új távlatokat nyitnak meg a települések életében.

Általános célok ƒ az életminőségi-környezeti jellemzők általános szintjének emelése ƒ a természeti környezet védettségének mind magasabb szintre emelése ƒ kulturális és épített környezet értékeinek megóvása ƒ kisvárosi hálózat bővítése, agglomerizációs települések fejlesztése ƒ az elérhetőség javulása mind közlekedési, mind kommunikációs csatornákon keresztül Hatásindikátorok ƒ szennyezés mértékének csökkenése (Co2, No2 %-ban) ƒ természeti állapot fajlagos mutatóinak javulása ƒ környezetbarát termékek/feldolgozási módszerek növekedése (%) ƒ az újra hasznosított szilárd hulladék mennyisége egy év után (tonna/év) ƒ az illegális lerakóhelyek csökkenése, rehabilitált területek (%) ƒ az új, illetve javított hálózaton keresztül haladó víz mennyisége egy év után ƒ zajártalom változása (%) ƒ biztonság növekedése (a közlekedési balesetek száma egy év után) ƒ térségi központok kiemelése, városi funkciók bővülése ƒ települések kommunikációs és közlekedései összeköttetéseinek javulása ƒ épített, természeti és kulturális örökség megőrzésének és védelmének javulása ƒ megmentett, felújított építészeti örökség látogatottságának növekedése egy év után (%) Hosszú távú hatások: + Az utak minőségének javulása miatt kisebb amortizációs költségek, fenntartási költségek csökkenése; + A városi funkciók és a városhálózat kiépülésével a megye területi szerkezete egyenletesebbé válik, a népesség minden rétege és csoportja hozzájut a középfokú szolgáltatásokhoz és intézményekhez. Mindezek következtében csökken a nagyvárosokba áramlás üteme, a népesség lakó- és élettere jelentősen kibővül. - Növekvő tranzitforgalom; - Az „elkerült” település helyi gazdaságában a tranzitforgalom elmaradásából származtatható bevételkiesés; A prioritás megvalósítását segítő intézkedések Ez a prioritás a Nyugat-Dunántúli régió területfejlesztési programjának 4. Prioritásával (Életminőség javítása) van összhangban, annak általános céljait elfogadva igyekszik a megyére leszűkített fontossági sorrendet meghatározni: az épített és természeti környezet fejlesztése a védelemre jogosult területek igényének figyelembe vételével úgy, hogy az egészséges környezetet megteremtve a fenntarthatóság elveit érvényesítjük a történeti, kulturális értékeink szempontjából is. A kiemelt célterületek és célcsoportok alapján jelen prioritás megvalósulását a következő intézkedések segítik: P3/I1.: „Jelenünk” – környezetgazdálkodási program P3/I2.: „Jövőnk” – természetvédelmi program P3/I3.: „Lakható tér” – településhálózat fejlesztési program P3/I4.. „Sztráda” – a jobb elérhetőségért program P3/I5.. „Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért

3.2.4. 4. Prioritás: Határ menti együttműködés erősítése Indoklás Győr-Moson-Sopron megye két szomszédos országgal is közvetlenül határos, a már az Európai Unió tagsággal rendelkező Ausztriával, illetve a csatlakozásra váró Szlovákiával. A határ menti kapcsolatok – főként az osztrák féllel – rendkívül megerősödtek az elmúlt egy-másfél évtized folyamán, melyek további támogatása különösen fontos szerepet kell, hogy kapjon a jövőben is. A határon átnyúló együttműködések támogatása a Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában (3.4. Intézkedés: „Kézfogás” – a régióhatáron átnyúló együttműködésért) és a Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési koncepciójában (3. Prioritás: Multi- és interregionális kapcsolatok szélesítése) egyaránt szerepel. Annak ellenére, hogy a határ menti kapcsolatok egy-két területen már intézményesült formát nyertek, a megye kötődése a középeurópai térhez még gyengének mondható. A megyének az Európai Unió határához (Ausztriához) való közelsége kiemelkedő szerepet játszik a megyébe érkezett külföldi működő tőke telephelyválasztásában. A megyei exportmutató az országos átlaghoz képest igen kedvezőnek mondható, mind a befektetett külföldi tőke eredetét, mind az export irányultságát tekintve kitüntetett szerepe van a megye gazdasági életében Németországnak és Ausztriának. Ennélfogva a nemzetközi együttműködések fejlesztésében érdemes érvényesíteni a gazdasági orientáció elvét is. Győr-Moson-Sopron megye a Nyugat-dunántúli régió részeként már 1995 óta folyamatosan részt vesz a PHARE CBC támogatásával megvalósuló határ menti programokban (magyarosztrák, magyar-szlovák, magyar-osztrák-szlovák PHARE CBC programok). A PHARE CBC program az elkövetkezendő 2000-2006 közötti tervezési időszakban is tovább működik, így a megyének a jövőben is lehetősége van az országhatárokon átnyúló kapcsolatokból származó előnyök hasznosítására. A PHARE CBC programok támogatásával megvalósítható fejlesztési projektek lehetőségével a regionális program is számol. Figyelembe kell venni, hogy Magyarország EU tagságával a megye, illetve a régió már, mint az EU határtérsége juthat hozzá újabb fejlesztési forrásokhoz, melyekből a megkezdett együttműködések tovább építhetők. A PHARE CBC keretében készült, Győr-Moson-Sopron megyét érintő határ menti programok prioritásait a 11., 12. és 13. melléklet tartalmazza. Kiemelendő Ausztria fizikai és kulturális közelsége és a számos területen létrehozott kapcsolatok igen széles köre. 1999. június 21-én Győr-Moson-Sopron megye részvételével, Burgenland és a Nyugat-dunántúli régió három megyéje között a legkülönfélébb területeken való együttműködés elősegítése érdekében megalakult a West/Nyugat-Pannon Eurégió. A már létrejött eurégió kiváló lehetőséget biztosít a régión belül Győr-Moson-Sopron megye számára is a határon átnyúló együttműködések szélesítésére és összehangolására. Az új európai és egyben kelet-közép európai regionális fejlődés egyik lehetséges növekedési pólusa a kirajzolódóban lévő Bécs-Pozsony-Budapest tengely. A fejlődési tengelyhez való csatlakozásból származó előnyök és lehetőségek kihasználását nagymértékben elősegítené egy a Győr-Moson-Sopron megye és a két szomszédos főváros között megvalósuló szorosabb együttműködés. Ez az együttműködés egy a már a megye területfejlesztési koncepciójában is szerepelő Bécs-Pozsony-Győr potenciális eurégió kialakításában intézményesülhetne. A potenciális eurégió fontos alrendszerét képeznék a Bécsújhely-Kismarton-Sopron és a Bruck an der Leitha-Mosonmagyaróvár városrégiók. Ez utóbbi esetében Kommunál Forum elnevezéssel elindult a hármashatár térségében elhelyezkedő települések együttműködésének formalizálása.

A megye északi határa mentén a korábbi viszonylag erős perszonális és munkaerő-piaci kapcsolatok a rendszerváltást követően – az önálló Szlovákia és a szlovák-magyar külpolitikai viszony problémái miatt mérséklődtek. E téren a politikai helyzet enyhülésével párhuzamosan mindenképpen a szlovák-magyar kapcsolatok felerősödésére kell számítani, mely megjelenési formája elsősorban – főként a magyarok lakta déli területekkel – a perszonális és a településközi kapcsolatok élénkülésében fog megmutatkozni, annak ellenére, hogy már ma is tapasztalható a gazdasági együttműködés iránti intenzív érdeklődés (munkaerőcsere a határ menti térségekben jelentkező problémák kezelése érdekében). Az erősödő kapcsolatok kifejeződnek egy új eurégiós együttműködés kialakításának kezdeményezésében Hármas Dunavidék Eurorégió elnevezéssel. Az országhatár menti fekvés lehetővé teszi a komparatív előnyök számos formájának kiaknázását, így a gazdasági kooperációk kiszélesítését (pl. ipari, mezőgazdasági), a turizmus egybekapcsolása, az egyes országok különböző infrastrukturális rendszereink egybefűzését. A határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésével lehetőség nyílik a Győr-Moson-Sopron megyei városok települési funkcióinak határon túli érvényesítése (elsősorban Győr, Sopron és Mosonmagyaróvár esetében), ami a különféle közjavak és közszolgáltatások kölcsönös igénybevételében nyilvánul meg (pl. közép és felsőoktatás). Végül megemlítendő a civil társadalom akciótereinek kiszélesítéséből a települések közötti kapcsolatok (testvérváros, testvérközség) származó társadalmi előnyök. A határon átnyúló együttműködések stratégiájának építése a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat és a Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács közös feladata. Győr-Moson-Sopron megye külső kapcsolatrendszerében a külföldi (osztrák és szlovák) kapcsolatok mellett természetesen nagyon fontos szerepet játszanak a belföldi, megyehatáron átnyúló történeti-gazdasági kapcsolatok is, hiszen három megyével is határos. Délről a szintén a Nyugat-dunántúli régióhoz tartozó Vassal, valamint délről és kelet felől a Közép-dunántúli régióból Veszprém megyével, illetve Komárom-Esztergom megyével. A szomszédos megyékkel történő szoros együttműködések képesek a távolabbi gazdasági erőcentrumok (Budapest, valamint Székesfehérvár) irányában mutató kapcsolatok is erősíthetésére is. A Győr-Moson-Sopron megyei program mindhárom megye irányába megfogalmaz olyan gazdaság-, illetve közlekedésfejlesztési programokat, amelyek az egymással szomszédos megyék közös összefogásával valósíthatók meg sikeresen. Általános célok ƒ ƒ

a határ közelségéből fakadó előnyök és lehetőségek kihasználása a határon átnyúló együttműködések élénkítésével és támogatásával a szomszédos megyékkel történő együttműködés fokozása, megyehatárok mentén fekvő periférikus térségek helyzetének a javítása.

Hatásindikátorok ƒ a határon átnyúló hatékonyan működő információs és monitoring rendszer ƒ az oktatási intézmények közötti határon átnyúló kapcsolatok intenzitásának növekedése ƒ a határon átnyúló együttműködések hatására keletkezett/megvédett munkahelyek száma ƒ az exportra történő termelés növekedése 18 hónap után ƒ a gazdasági kooperációk hatására kialakult termelékenység-növekedés ƒ a határ menti együttműködésekben aktív civil szervezetek, lakosok aránya (%) Hosszú távú hatások: + együttműködés a megye- és országhatár mindkét oldalán élőkkel a környezet-, a természetvédelem, a közlekedés területén.

A prioritás megvalósítását segítő intézkedések A szükségletek a stratégiai célok és a kiemelt célcsoportok alapján a határ menti együttműködés erősítése prioritás megvalósulását – összhangban a már futó és a jövőben tovább folytatódó PHARE CBC programokkal – a következő intézkedések segítik: P4/I1.: „Sógorság” – Együttműködés az osztrák-magyar határ mentén P4/I2.: „Kisalföld-Csallóköz” – Együttműködés a szlovák-magyar határ mentén P4/I3.: „Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés P4/I4.: „Partnerség” – Együttműködés a szomszédos megyékkel

4. Győr-Moson-Sopron operatív programja: intézkedések Az operatív programok (30. ábra) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképből levezethető hosszú távon érvényesülő stratégiai célokat és az azokat rövid- és középtávon támogató, általánosan megfogalmazott stratégiai programokat. Az operatív program számszerűsíthető és időben ütemezhető célokból építkezik. Ezért a program elemei megjelennek majd az egyes területfejlesztési szereplők éves költségvetésében, üzleti tervében. Ilyen értelemben az operatív program egy finanszírozási dokumentum. (35. táblázat; 14. melléklet) Az operatív program szerkezete igyekszik megfelelni a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben foglaltaknak, ugyanakkor figyelembe veszi az EU Regionális Politikai és Kohéziós Főigazgatósága (DG XVI) által kibocsátott, a programozást segítő dokumentumokat (Working Paper sorozat) is. A Tervezői Munkacsoport az alábbi szerkezetet szeretné érvényesíteni a jelen programdokumentumban: 1. Az intézkedés indoklása, háttere 2. Az intézkedés általános célja 3. Az intézkedés leírása – alprogramok 4. Projekt kiválasztási kritériumok 5. Az intézkedés földrajzi lehatárolása – beavatkozási területek rangsorolása 6. Célcsoportok 7. Végső kedvezményezettek és partnerek 8. Outputmutatók 9. Eredménymutatók: számszerűsített célok és mérhető eredmények 10. Lehetséges források – az intézkedés megvalósítását segítő addicionális források 11. Lehetséges menedzsment szervezet – az intézkedés végrehajtását menedzselő szervezet 12. Kapcsolódó tervezés, programozás Az intézkedések megvalósításának eszköz- és intézkedésrendszere az 5. fejezetben kerül tárgyalásra.

30. ábra A Győr-Moson-Sopron megyei területfejlesztési program stratégiai és operatív program rendszere STRATÉGIAI PROGRAMOK 1. PRIORITÁS:

2. PRIORITÁS:

3. PRIORITÁS:

4. PRIORITÁS:

Humánerőforrás bővítése és megújítása

Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

Környezet és infrastruktúra fejlesztése

Határ menti együttműködés erősítése

OPERATÍV PROGRAMOK 1.1. Intézkedés: „Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése

2.1. Intézkedés: „Megyei termék” – Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása

1.2. Intézkedés: „Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére

2.2. Intézkedés: „Termelési 3.2. Intézkedés: „Jövőnk” tér – vállalkozói tér” – Kis- – természetvédelmi és középvállalkozói program telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése

4.2. Intézkedés: „Kisalföld-Csallóköz” – Együttműködés a szlovákmagyar határ mentén

2.3. Intézkedés: „Vendégszeretet” – Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus

3.3. Intézkedés: „Lakható tér” – településhálózat fejlesztési program

4.3. Intézkedés: „BécsPozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés

2.4. Intézkedés: „Agrármegújulás” – a SAPARD program

3.4. Intézkedés: „Sztráda” – a jobb elérhetőségért program

4.4. Intézkedés: „Partnerség” – Együttműködés a szomszédos megyékkel

3.1. Intézkedés: „Jelenünk” – környezetgazdálkodási program

3.5. Intézkedés: „Múltunk” – az épített és kulturális örökség védelméért Átfogó intézkedés: Tervezés és programozás Szerkesztette: Lados M.

4.1. Intézkedés: „Sógorság” – Együttműködés az osztrákmagyar határ mentén

35. táblázat A megyei területfejlesztési program indikatív forrástérképe Prioritások/intézkedések

ISPA

SAPARD

PHARE EgyébEU Kormán Régió** CBC forrás* yzati

1. Humánerőforrás bővítése és megújítása 1.1. „Tudás – Képzés – Iskola” 1.2. „Támasz” 2. Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése 2.1. „Megyei termék” 2.2. „Termelési tér-vállalkozói tér” 2.3. „Vendégszeretet” 2.4. „Agrármegújulás” 3. Környezet és infrastruktúra fejlesztése 3.1. „Jelenünk” 3.2. „Jövőnk” 3.3. „Lakható tér” 3.4. „Sztráda” 3.5. „Múltunk” 4. Határ menti együttműködés erősítése 4.1. „Sógorság” 4.2. „Kisalföld-Csallóköz” 4.3. „Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” 4.4. „Partnerség” Átfogó intézkedés: tervezés és programozás * Socrates, Erasmus, 5. keretprogram stb. ** A kormányzat által 2001-től biztosítandó regionális PHARE 2000 program forrásból.

Megyei

Helyi

4.1. 1. Prioritás: Humánerőforrás bővítése és megújítása

4.1.1. P1/I1. „Tudás – képzés – iskola” – Innovatív, magasan képzett humán tőke állományának növelése Indoklás: A gazdaság átalakulása, a technológiai színvonal emelése új ismereteket, szakmákat és képességeket követel meg. A megváltozott körülmények miatt a képzési irányok átalakítására, az általános képzés, a tudásigényes ágazatokhoz, illetve a szolgáltatásokhoz kapcsolódó szakmák előtérbe helyezésére, illetve sokoldalú és rugalmas oktatási rendszerre van szükség. A megváltozott körülmények jól képzett, innovatív munkaerőt kívánnak meg, aki megszerzett tudását folyamatosan képes korszerűsíteni, bővíteni, fejleszteni. E követelmények az egy életen át való tanulásra ösztönöznek, illetve ezt várják el a munkaerőpiacon megfelelni akaró embertől. E megváltozott körülményeknek és igényeknek való megfelelésben, tudásának folyamatos bővítésében, képzettségének emelésében a munkaképes korú lakosság az át- és továbbképzési, felnőttoktatási rendszer igénybevételére támaszkodik, támaszkodhat, melyek megújítása, fejlesztése nem elhanyagolható feladat. A változó gazdasági szerkezet, ill. a munkaerő magasabb képzettsége iránti igény megköveteli az át- és továbbképzési programok rugalmas és permanens kínálatát, ill. a megye minden térségében élők számára való elérhetőségét. Általános célok: A megye népessége képzettségi színvonalának emelése; a tanulás, a tudás értékként való megerősítése; az újra való nyitottság, kreativitás, rugalmasság, individuális és közösségi megújulás képességének erősítése; a versenyképes gazdaság alapjául szolgáló emberi tényezők megteremtéséhez szükséges oktatási, szakképzési, át- és továbbképzési rendszer folyamatos fejlesztése, megújítása; a munkaerőpiacon hátrányba került munkaképes korú lakosság esélyegyenlőtlenségének mérséklése, Leírás: A „Tudás – képzés – iskola” program támogatási és intézményfejlesztési program, amely az alábbi alprogramokat tartalmazza, illetve támogatja: 1. A szakképzési struktúra megújítása a munkaerő-piaci követelményeknek és a gazdaság folyamatosan változó szükségleteinek megfelelően ➥ A szakképző intézmények átvilágítása; ➥ A vállalatok, vállalkozások munkaerő-piaci igényeinek feltérképezése, képzési igényei fő irányának kijelölése; ➥ Sokoldalú és rugalmas oktatási rendszer megvalósítása, amely különösen a szakképzésben, az oktatott szakmákat tekintve rövid időn belül képes követni a gazdaság megváltozott igényeit. 2. A népesség képzettségi szintjének emelése ➥ A középfokú oktatásban való részvétel, az érettségi megszerzésének ösztönzése; ➥ A pályaválasztás előtt álló fiatalok pályaorientációjának segítése; ➥ A megye határmentisége, illetve az ország várható Európai Uniós csatlakozása kapcsán a nyelvi képzés hangsúlyosabbá tétele; ➥ A számítástechnikai ismeretek felhasználói szinten való elsajátításának lehetősége mindenki számára; ➥ A tanulás, a tudás értékként való megerősítése;

A felsőfokú végzettség megszerzésének ösztönzése; A megye felsőoktatási intézményein diplomát szerzők letelepedésének támogatása, a megyéből származó fiatal diplomások visszatérésének ösztönzése. 3. Az át- és továbbképzés rendszerének korszerűsítése, fejlesztése, az egy életen át való tanulás feltételeinek megteremtése ➥ A felnőttképzés, az át- és továbbképzés rendszerének átvilágítása; ➥ Rugalmas, a gazdaság és a munkáltatók megváltozott igényeihez alkalmazkodó, permanens kínálat megteremtése; ➥ A felnőttképzés, az át- és továbbképzés tanfolyamainak, kínálatának a megye minden munkaképes korú lakosa számára való hozzáférhetőségének megteremtése; ➥ Az iskolarendszerű oktatásból kimaradt, lemorzsolódott fiatalok képzésének kiemelt hangsúlyozása, munkaerő-piaci esélyeinek javítása; ➥ A tartós, illetve a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztathatóságának javítása. ➥ ➥

Beavatkozási területek: Az intézkedés a megye egész területét érinti. Célcsoportok: ƒ Közép- és felsőfokú oktatási intézmények ƒ Az iskolarendszeren belüli, illetve azon kívüli képzésben résztvevők ƒ Az oktatásból kimaradt, lemorzsolódott fiatalok ƒ Munkanélküliek, hátrányos helyzetű csoportok ƒ A megye felsőoktatási intézményein végző, illetve a megyéből származó fiatal diplomások Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ Közép- és felsőfokú oktatási intézmények ƒ Vállalkozások, munkáltatók ƒ Megyei Munkaügyi Központ és térségi szervezetei ƒ Az oktatás, képzés, kutatás területén tevékenykedő nonprofit és egyéb szervezetek Outputmutatók: ƒ Az oktatott szakmák kínálata ƒ Át- és továbbképzésben résztvevők száma ƒ a programba bevontak száma és ebből a munkába vontak aránya (fő) ƒ összes elsajátított szakma ismeret ƒ továbbfoglalkoztatott összlétszám ƒ új képzési anyagok Eredménymutatók: ƒ Középfokú végzettségűek arányának növekedése (%) ƒ Felsőfokú végzettségűek arányának növekedése (%) ƒ Nyelvvizsgát szerzők számának növekedése ƒ Munkanélküliségi ráta csökkenése ƒ a tanfolyamot sikeresen elvégzők ƒ növekvő képzettség (diplomát vagy képesítést szerzettek száma) ƒ a kedvezményezettek munkába való visszakerülése (%) ƒ a kedvezményezettek elégedettsége (%) ƒ a képzettségnek megfelelő foglalkoztatási struktúrához való közelítés

Lehetséges források: ƒ Helyi források ƒ Foglalkoztatáspolitikai források ƒ Felsőoktatás-fejlesztési célelőirányzatok ƒ Külföldi források (PHARE, Világbank, Leonardo program) Lehetséges menedzsment szervezet: ƒ Megyei Pedagógiai Központ ƒ Megyei Munkaügyi Központ ƒ Regionális Átképzési Központ Kapcsolódó tervezés, programozás: A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja Humánerőforrás fejlesztés prioritás programjai. 4.1.2. P1/I2. „Támasz” – Egészségügyi és szociális ellátórendszer, gondozási hálózat kiépítése, kiszélesítése az idősödő lakosság ellátásának növelésére Indoklás: A demográfiai trendek egyrészt a népesség elöregedését jelzik, másrészt sajnálatos módon romlik a lakosság egészségi és mentális állapota, egyre többször és több időt töltünk el különböző rendelőintézetekben, következésképpen a meglévő egészségügyi és szociális intézményrendszer korszerűsítésére, bővítésére, illetve annak szervezeti és finanszírozási rendszereinek alapvető átalakítására, beteg- illetve emberközpontú gondozási hálózat kiépítésére van szükség. E feladat megvalósításában a meglévő egészségügyi és szociális intézményrendszer, valamint az önkormányzatok mellett feltétlenül építeni kell a civil szervezetekre is. Általános célok: Az időskorú népesség életkörülményeinek, életminőségének javítása; beteg és elesett emberek támogatása, segítése; a lakosság egészségi és mentális állapotának javítása; az egészségügyi és szociális ellátórendszer korszerűsítése, szervezeti és finanszírozási rendszereinek alapvető átalakítása. Leírás: ƒ A lakosság egészségi állapotának részletes felmérése, ún. egészségtérképek készítése a megye egyes településein, és ezek ismeretében ún. egészségtervek megfogalmazása ƒ Az egészségügyi és szociális ellátórendszer korszerűsítése, átalakítása, beteg-, illetve emberközpontú ellátás megvalósítása ƒ Orvosi rendelők és egyéb egészségügyi intézmények felújítása, korszerűsítése ƒ Szociális szolgáltatások, ellátórendszer térségi rendszerének, gondozási hálózatnak a kiépítése ƒ Falugondnoki hálózat kiépítése, melynek megvalósítása az aprófalvas térségekben kiemelten fontos feladat ƒ Az időseket összefogó, számukra tartalmas és társas szabadidő eltöltési alkalmat kínáló tevékenységek, lehetőségek szervezése (pl. nyugdíjas klubok működtetése formájában) ƒ Egészségvédő, egészséges életmódra nevelő előadások, rendezvények szervezése Beavatkozási területek: A megye egész területe, kiemelten az aprófalvas térségek

Célcsoportok: A megye teljes lakossága, kiemelten az időskorú népesség, illetve az egészségi állapotuk miatt gondozásra szorulók Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ Egészségügyi és szociális intézmények ƒ Önkormányzatok ƒ Az egészségügy és szociális ellátás területén tevékenykedő civil szervezetek Outputmutatók: ƒ Otthoni ellátottak száma ƒ A lakosság számára tartott egészségvédő, egészséges életmódra nevelő rendezvények száma, illetve a rendezvényen részt vettek száma ƒ támogatott egészségügyi intézmények száma ƒ nővérek száma ƒ ellátott fekvőbetegek, járóbetegek száma ƒ szűrésen megjelentek száma ƒ foglalkoztatott orvosok száma ƒ szűrőállomások száma Eredménymutatók: ƒ Otthoni ellátottak száma (fő) ƒ Halandósági mutatók ƒ Táppénzes napok száma (nap) ƒ Az egy lakosra jutó gyógykezelések száma ƒ Az 1000 lakosra jutó rendelőórák száma ƒ Az egészségügyi és szociális ellátást, szolgáltatást nyújtó civil szervezetek száma (db) ƒ A lakosság számára tartott egészségvédő, egészséges életmódra nevelő rendezvények száma, illetve a rendezvényen részt vettek száma (db, fő) Lehetséges források: ƒ EU – SAPARD ƒ Központi céltámogatás ƒ Régióhoz decentralizált kormányzati PHARE 2000 forrás ƒ Helyi források ƒ Alapítványi pályázatok (pl. Soros Alapítvány egészségterv pályázata) ƒ Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében az EU Szociális Alapja által nyújtott támogatások is hozzáférhetővé válhatnak. Lehetséges menedzsment szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács. Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ A Nyugat-dunántúli régió egészségügyi programja ƒ A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja Életminőség javítása prioritáson belül megjelenő „Háló” – egészségügyi és szociális program

4.2. 2. Prioritás: Gazdasági bázis innovációs környezetének fejlesztése

4.2.1. P2/I1. „Megyei termék” – Helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása Indoklás: A helyben meglévő termelési tapasztalatokra építő vállalkozások a kisebb településeken meglévő foglalkoztatási lehetőségeket bővítik, a munkaerő helyben maradásával érik el a termelés bővülését. A megcélzott vállalkozások a meglévő szakismeret alapján többnyire nagyüzemi körülmények között egyáltalán nem, vagy csak más minőségben előállítható termékeket gyártanak. Általános cél: A megfelelő szakismerettel rendelkező, versenyképes és igényes termékeket gyártó vállalkozások piacra jutási, növekedési lehetőségeinek bővítése, egymással való együttműködésük, közös piacra lépésük, tapasztalatszerzésük támogatása. Leírás: A cél megvalósításában több egymást kiegészítő eszköz veendő igénybe. ƒ A növekedésre képes, megfelelő üzleti tervvel rendelkező kisvállalkozások mikrohitellel történő támogatása. ƒ "megyei termék" program indítása ƒ helyi termékbemutatók, szakmai találkozók szervezése ƒ megyei termékdíj bevezetése, odaítélése évenkénti rendszerességgel Projekt kiválasztási kritériumok (csak a mikrohitel alprogramban; a többi alprogramban a kiírásuk feltételei szerint vehetnek részt a vállalkozások): ƒ vállalkozás székhelye, termelési helye (előnyben a rurális térségek) ƒ vállalkozás üzleti tervének jellemzői ƒ kistérségi programok prioritásai Beavatkozási területek: A megye teljes területe. Célcsoportok: Növekedésre képes kis- és középvállalkozások a hagyományos feldolgozóiparban (faipar, bőripar, élelmiszeripar, egyéb ipar). Végső kedvezményezettek és partnerek: Alacsony technológiát alkalmazó vállalkozások, kiskereskedelmi vállalkozások. Outputmutatók: ƒ 15-20 új vállalkozás ƒ 20-30 vállalkozás finanszírozása ƒ 80-100 vállalkozás bekapcsolódása az egyéb programokba ƒ megrendezett termékbemutatók, szakmai találkozók száma ƒ folyósított mikrohitel nagysága

Eredménymutatók: ƒ a sikeresen befejezett projektek aránya (%) ƒ a nyersanyagok, áruk szállítási gyorsaságának növekedése ƒ új, exportképes KKV-k száma ƒ új piacokra termelő KKV-k száma ƒ a kedvezményezettek elégedettségének mértéke ƒ új termékek megjelenése ƒ a KKV-k kibocsátásának növekedése Lehetséges források: ƒ kormányzati ƒ regionális ƒ megyei Lehetséges menedzsment szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács. Kapcsolódó tervezés, programozás: Kistérségi programok. 4.2.2. P2/I2. „Termelési tér - vállalkozói tér” – Kis- és középvállalkozói telephely kínálatának és értékesítési formáknak a bővítése Indoklás: Az ipari és mezőgazdasági kis- és középüzemek, -vállalkozások megtelepedésének segítése, telephelyi feltételeinek javítása a falvakban és a megye kisvárosaiban, közel a helyi munkaerőhöz a foglalkoztatási gondok megoldásában segít, csökkenti az ingázási igényt. A gazdasági növekedés szétteríthető a megye fejletlenebb térségeiben is. Általános célok: Az új vállalkozások megtelepítésének elősegítése, a már meglévő kisvállalkozások működési feltételeinek javítása. A vállalkozások együttműködésének fejlesztése, a külföldi tulajdonú vállalkozások beszállítói körének a növelése. Leírás: Az új vállalkozások megtelepedésének fő akadálya gyakran a megfelelő ipari és üzleti telephelyek kínálatának hiánya. A törpefalvakat leszámítva szinte mindig van elegendő helyi munkaerő a kisvállalkozások (10 főig) számára, de az ennél nagyobbak is számos faluban találhatnak megfelelő képzettségű és elérhető munkaerőt. Az infrastruktúra elemeinek a gyárkapuig vitele többnyire elengedhetetlen feltétele egy-egy új vállalkozás alapításának. A lehetséges ipari területek kijelölése önkormányzati feladatok közé tartozik. Elsősorban a megye kisvárosaiban és más nem városi jogállású településeiben a kialakított telephelyek ipari, üzleti parkként történő működtetése. A már meglévő kisvállalkozások továbbfejlődése előtt álló akadályok elhárítása is fontos. Ide tartozó feladatok a számítástechnikai háttér fejlesztése, Internet hozzáférés megvalósítása, tanácsadás a számítástechnikai kérdésekkel kapcsolatban, szakmai továbbképzés, nyelvi képzés. A kedvezményezett vállalkozások vezetői számára célzott irányú szakmai továbbképzések, szervezési és minőségbiztosítási ismeretek nyújtása, beszállítási lehetőségekről való tájékoztatás adása hozzájárul ezen vállalkozások versenyképességének a növekedéséhez.

A program kapcsolódik a kis- és középvállalkozásoknak az OMFB, a Gazdasági Minisztérium, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Fejlesztési Bank, a Regionális Fejlesztési Holdinghoz tartozó Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt. támogatási programjaihoz, azokkal közösen fejti ki hatását. Projekt kiválasztási kritériumok: ƒ foglalkoztatottak számának vagy szakképzettségének a növelése ƒ fejlettebb technológia elérése ƒ üzleti terv tartalma ƒ kistérségi programok prioritásai Beavatkozási területek: A megye teljes területe, elsősorban a rurális térségek. Célcsoportok: Növekedésre képes kis- és középvállalkozások a nagyvállalatok beszállítói közül a feldolgozóiparban találhatóak. Végső kedvezményezettek és partnerek: Innováció-orientált kis- és középvállalkozások, azok munkatársai és vezetői. Outputmutatók: ƒ 10-12 új kisvállalkozás megtelepedése ƒ tanfolyamok száma ƒ létrehozott internet hozzáférési lehetőségek ƒ képzésben részt vettek száma Eredménymutatók: ƒ a foglalkoztatottsági szint növekedése az elmaradott térségekben ƒ a támogatott területeken élők számának növekedése ƒ a termelékenység növekedése (%) ƒ az Internet használat növekedése (óra/hónap) ƒ felhasználók számának növekedése ƒ minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezők ƒ tanfolyamot sikeresen elvégzők aránya ƒ a KKV-ok alkalmazottai közül nyelvvizsgát szerzők aránya ƒ beszállítói kapcsolatok számának növekedése Lehetséges források: ƒ kormányzati ƒ regionális ƒ megyei Lehetséges menedzsment szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Stratégia ƒ Beszállítói Program ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja, P2/I2 Innovációs Befektetési Program ƒ Kistérségi programok

4.2.3. P2/I3. „Vendégszeretet” – Turizmus fejlesztése, turisztikai termékkínálat bővítése, falusi és ökoturizmus Indoklás: A turizmus potenciáljának növelése a megye számos települése számára jelent új foglalkoztatási és bevételi lehetőségeket. Néhány település számára stratégiai fontosságú terület már ma is az idegenforgalmi ágazat, és a jövőben újabb települések csatlakozhatnak hozzájuk. A turizmuson belül kiemelt figyelmet érdemel a már meglévő és a potenciálisan kialakítható termál- és gyógyturizmus, valamint a borturizmus és a falusi turizmus. Általános célok: A falusi szálláslehetőségek mennyiségi növelésén túl a program célja a szálláshelyek minőségi jellemzőinek a javítása, a turisták ellátásának szervezére. Az önálló, összkomfortos lakrészek kialakításának támogatása mellett a versenyelőnyt biztosító vendéglátó szolgáltatások, programok megszervezése, ezek minősítése, védjegyezése, promócionálása a turizmus fejlesztésének fontos lépése. A potenciális vendégek széles skálán mozgó igényeinek kielégítése csak több szolgáltatató koordinált tevékenysége révén képzelhető el. Leírás: A minősített szolgáltatások hazai és nemzetközi piaci megjelenítése, a célcsoportokhoz megfelelő csatornákon való eljuttatása a megbízhatóbb, előre jelezhetőbb értékesítést szolgálja. Az önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködésével egységes minősítési és jelölési rendszer kialakítása és működtetése célszerű mind a szolgáltatásokat, mind a látnivalókat és programokat illetően, igazodva az elfogadott hazai – Falusi Turizmus Országos Szövetségének minősítési és jelrendszere –, illetve a nemzetközi piktogramokhoz. A vendégfogadók és a programszervezők rendszeres tapasztalatcseréjének megszervezése szolgálja a turisztikai szakismeretek, lehetőségek továbbfejlesztésének egyik legjobb fórumát. Beavatkozási területek: A megye falvai. Célcsoportok: A falusi turizmus szállásadói és programszervezői. Végső kedvezményezettek és partnerek: A falusi turizmus szállásadói, önkormányzatok. Outputmutatók: ƒ minősítést szerzett turisztikai helyek száma ƒ támogatott projektek száma ƒ a létrehozott szálláshelyek száma ƒ a felújított turisztikai létesítmények száma ƒ támogatott kulturális és szórakoztató események, fesztiválok Eredménymutatók: ƒ A falusi vendéglátók és a turisztikai programok növekedése ƒ a támogatott területeken eladott szállás éjszakák száma évente ƒ átlagosan elköltött összeg ƒ átlagos látogatói létszám naponta ƒ turisták elégedettsége

Lehetséges források: ƒ kormányzati ƒ regionális ƒ megyei ƒ helyi önkormányzati Lehetséges menedzsment szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ Kistérségi programok. ƒ Győr-Moson-Sopron megye idegenforgalmi fejlesztési tanulmánya ƒ Nyugat-dunántúli Régió területfejlesztési programja, P3/I2 (Integrált vidékfejlesztés) 4.2.4. P2/I4. „Agrármegújulás” – A SAPARD program Indoklás: A program a mezőgazdasági termelés támogatását és a falvak felzárkózását hivatott elősegíteni. A 90-es években a gazdasági visszaesés jobban sújtotta a vidéki térségeket, és a gazdasági növekedés előnyeiből is kisebb mértékben profitáltak a falvak. A városok és falvak közötti különbség csökkentése a falvak lakosságmegtartó erejének a növelése miatt is fontos feladat. Általános célok: A megye vidéki térségeinek fejlesztése, a falvakban élő emberek életminőségének javítása. Leírás: A program azonos a SAPARD rendelettel összefüggésben készült Győr-Moson-Sopron megye agrár és vidékfejlesztési programjának akcióival. Ennek a főbb elemei a következők: 1. A mezőgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozása, a technológiai fejlesztések környezetbarát megvalósításával. 2. Biogazdálkodás és egyéb környezetkímélő gazdálkodási módok feltételrendszerének kialakítása. 3. A környezet állapotának megőrzése és javítása. 4. Képzés-szakképzés, szaktanácsadás és ennek valamint a környezetgazdálkodás, vidékfejlesztés intézményrendszerének kiépítése. 5. Falusi turizmus, ökoturizmus, alternatív turizmus fejlesztése a népi és kulturális hagyományok megőrzése. Beavatkozási területek: A megye teljes területe. Célcsoportok: ƒ a megye vidéki lakossága ƒ a megye gazdálkodói Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ kistérségi fejlesztési társulások ƒ települési önkormányzatok ƒ falugazdász hálózat

Outputmutatók: ƒ hasznosítható növényvédelmi tanáccsal ellátott termelők száma ƒ vidékfejlesztés területén nonprofit és civil szervezetek száma ƒ megvalósított agrár-környezetvédelmi intézkedések ƒ létrehozott turisztikai szálláshelyek száma ƒ szakképzésben részt vettek száma Eredménymutatók: ƒ A mezőgazdasági vállalkozók nyereségének növekedése ƒ diverzifikált jövedelemtermelési módok növekedése a falusi gazdaságokban ƒ környezetbarát növényvédelmi módon előállítható termékkosár nagyságának növekedése ƒ támogatott területeken eladott éjszakák száma évente ƒ átlagos látogatói létszám naponta ƒ átlagosan elköltött összeg ƒ támogatott területeken élők számának növekedése Lehetséges források: ƒ EU- SAPARD ƒ kormányzati ƒ regionális ƒ megyei ƒ helyi önkormányzati Lehetséges menedzsment szervezet: Kistérségi menedzserek. Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ Győr-Moson-Sopron megye agrár és vidékfejlesztési programja (SAPARD szerint) ƒ Kistérségi SAPARD és egyéb fejlesztési programok ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja, P3/I2 Integrált vidékfejlesztés ƒ A Nyugat-dunántúli régió agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai programja

4.3. 3. Prioritás: Környezet és infrastruktúra fejlesztése

4.3.1. P3/I1. „Jelenünk” – környezetgazdálkodási program Indoklás: "A környezet védelme, a természeti értékek megõrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvetõ oka egyrészt a hosszú távon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erõforrások egyre gyorsabb ütemû felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyezõ anyagok növekvõ mennyisége1." A Nemzeti Környezetvédelmi Program gondolatai Győr-Moson-Sopron megyére is érvényesek. A megfelelő fokú védelem, a környezeti-természeti károk helyreállítása, a és további gondozása csak a környezeti terhelés okozó gócpontok felszámolásával együtt valósítható meg. A megye infrastrukturális vonatkozásában ilyen érzékeny területek a csatornázottság, az illegális hulladék lerakók, a vízbázisok védelme, a közlekedésből adódó ártalmak. A szennyvízcsatorna hálózatának kiépülése a vártnál lassabban halad, egyenlőre nem mindenki számára egyértelmű a környezeti megújulás iránti igény teljesülése, ezzel a környezet állapotában mind lassabban gyógyuló sebeket szerezve. Súlyos gond a szennyvíz-hálózatot illetően, hogy nem is a kilométerekben számolt hálózat megléte jelenti a fő problémát, hanem annak kihasználatlansága. A lakossági rákötések aránya - aránytalansága - a meglévő szennyvízcsatornák és tisztító művek működését veszélyeztetik, a környezeti terhelés csökkentésének igényének figyelmen kívül hagyásával. A szennyvíz kezelése a megyében a meglévő telepek megfelelő technológiával egyre magasabb tisztítási eredménnyel érhetők el a tisztított szennyvizek arányának növelése mellett. A környezetvédelem területén tapasztalható egyre magasabb fokú környezeti érzékenység mind a lakosság (pl. szelektív hulladékgyűjtés iránti igény, civil kezdeményezések), mind az egyes szolgáltató (pl. PANNON-VÍZ Rt.), mind pedig a termelői szereplők (pl. MOTIM Rt.) részéről több szükséges környezetvédelmi beruházásokat, lépéseket "kényszerítenek ki". A közeljövőben várható különböző környezetirányítási rendszerek terjedése (pl. ISO 14000) is. A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP) elvei szerinti TÉT Győr-MosonSopron megyei környezet-egészségügyi mintaprogram munkacsoportjának megalakulása óta számos programot rendezett az egészséges életmód jegyében, melyek a kistelepülések számára követendő példa. A keletkező hulladékok gyűjtése, szállítása a megye területén megoldottá vált, jelenleg két új regionális hulladék-lerakó épül – illetve kerül átadásra még a 2000. évben - Jánossomorján és Szakony mellett is. A hulladék tárolása, kezelése mindmáig nem kellő biztonsággal megoldott. A meglévő kommunális lerakók kapacitása véges, a létesülő új regionális lerakók mellett a korlátozott számú hulladékudvarok kiépítése is megoldás lehet. Emellett meg kell gondolni az EU irányelveinek is leginkább megfelelő újrahasznosítás módszereit is. A kommunális hulladékra épülő depóniagáz hasznosítása Sopronban és Győrben példaszerű. A győri hulladék-égetőmű működése körüli tisztázatlan körülmények gyengítik a hulladékfeldolgozás eme módja iránti bizalmat A megyében lévő környezeti adottságok lehetővé teszik a már meglévő hasznosítási módozatok további kiterjesztését is a megújuló és alternatív energiaforrások felhasználásának tekintetében: biomassza, szélenergia, geotermikus energia. 1

Forrás: Nemzeti Környezetvédelmi Program

A megye lakossága számára a környezeti kultúra mind magasabb szintre való emelése elengedhetetlen feltétele azoknak az akcióknak, melyekkel az óvodákban, iskolákban, különböző rendezvényeken (pl. egészségpiac) találkozhatnak. A közérthetőség, a nyilvánosság előbb-utóbb általánosan elfogadottá teszik ezen kezdeményezések sikerét. Ezen környezetvédelmi infrastruktúra beruházások pontszerűek ugyan a megyében, de hatásukkal jóval túllépnek a települési, megyei közigazgatási határvonalakon. A Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programjában megfogalmazott P4/I1. Életterünk környezetgazdálkodási programjának elveinek és céljainak elfogadásával, valamint az infrastruktúra elemek fejlesztésének módjával ez az intézkedés nem kíván újabbakat megjelölni a fejlesztendő akcióterületek közül, Győr-Moson-Sopron megyére érvényesnek tekinti az ott megfogalmazottakat is. Általános célok: A környezetvédelmi infrastruktúra és technológia fejlesztése, energiatakarékos struktúrák kiépítése, a megújuló energiaforrások arányának növelése révén a megye általános környezeti állapotának javulása és javítása. A környezeti tudat formálása, együttműködés a megye határain keresztül más szereplőkkel is. Leírás: Főbb akcióterületek (alprogramok): 1. Környezetvédelmi infrastruktúra és technológia fejlesztése: ➥ a csatornázottság teljes kiépítése, valamint a keletkező szennyvíztisztításra kerülő arányának növelése ➥ hulladékhasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése, regionális hulladék feldolgozók és lerakók korszerűsítése, építése ➥ illegális lerakók régió szintű felmérése és felszámolása közösen az önkormányzatokkal ➥ környezetvédelmi K+F (nagy energiahatékonyságú, környezetkímélő termelő technológiák, várostechnológiák) ➥ komplex közlekedési és ipari emisszió csökkentése ➥ levegőminőség-tervezési és szabályozási eszközrendszer bevezetése a megye városaiban ➥ talaj- és vízvédelem rendszerének korszerűsítése, kiépítése ➥ közlekedéssel összefüggő zajvédelmi rendszerek fejlesztése ➥ belvízelvezetést szolgáló rendszerek kiépítése 2. Energiatakarékosság és megújuló energiaforrások hasznosítási arányának emelése: ➥ megújuló energia mintaprogramok megvalósítása, kezdeményezése (pl. depóniagáz, közintézmények korszerűsítése, stb.) és a meglévők elterjesztése (know-how átadás) ➥ megújuló energiaforrást alkalmazó és/vagy nagy energiahatékonysággal működő gazdasági tevékenységek, szervezetek pozitív diszkriminációja ➥ települési, közintézményi és lakossági energiatakarékossági programok regionális koordinálása (fűtés- és világításkorszerűsítés, hőszigetelés) 3. Önálló környezetvédelmi akcióprogram kidolgozása a megyében ➥ környezeti hatásvizsgálat és –tanulmány rendszerének megerősítése ➥ megyei környezetvédelmi program kidolgozása ➥ települési/kistérségi környezetvédelemi programok kidolgozásának és megvalósításának támogatása ➥ környezetvédelmi hatásvizsgálatok támogatása a területrendezési és egyedi beruházási projektek során

4. Környezeti tudatosság erősítése ➥ meglévő környezet- és természetvédő civil és szakmai szervezetek megerősítése ➥ a lakosság, a területfejlesztési- és gazdasági szervezetek környezeti tudatosságának erősítése ➥ nemzetközi környezetvédelmi szakmai és politikai kapcsolatok erősítése ➥ környezeti nevelés módszereinek támogatása Projekt kiválasztási kritériumok: ƒ Megfelelés a megye környezetvédelmi szűrőrendszerében támasztott követelményeknek ƒ EU és Magyarország környezetvédelmi normáinak való együttes megfelelés Beavatkozási területek: Az intézkedés a megye egész területét lefedi. Célcsoportok: A megye teljes lakossága. Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ önkormányzatok ƒ non-profit szervezetek ƒ gazdasági társaságok Outputmutatók: ƒ közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba kapcsolt lakások száma ƒ közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza ƒ zárt csapadékcsatorna hálózat hossza ƒ az innovatív környezet-gazdálkodási technológiák alkalmazására áttérő cégek ƒ tisztított szennyvíz mennyisége Eredménymutatók: ƒ közműolló mértéke 20% alá csökkentése ƒ keletkező szennyvíz tisztításra kerülő hányada (%) ƒ a tisztított szennyvízből mechnikailag/biológiailag/III. fokozattal tisztított szennyvizek mennyisége (m3) ƒ elszállított hulladék mennyisége (m3/év) ƒ elszállított hulladék mennyisége (m3) ƒ felszámolt/felderített illegális lerakók aránya ƒ hulladéklerakók, hulladékudvarok száma (db) ƒ egy főre jutó keletkezett lakossági hulladék (m3/év) ƒ egy főre jutó feldolgozott lakossági hulladék (m3/év) ƒ egy főre jutó elhelyezett lakossági hulladék (m3/év) ƒ működő alternatív energia bázisú objektumok száma (db) ƒ megújuló energiahordozók aránya az össz-energiahordozókhoz viszonyítva (%) ƒ környezetvédelmi kiadások a fejlesztésekre fordított GDP arányában (%) Lehetséges források: ƒ EU – PHARE CBC, ISPA, EBRD ƒ kormányzati – központi célelőirányzatok, önkormányzati címzett és céltámogatások Lehetséges menedzsment szervezet: ƒ Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács

Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja - P4/I1. Életterünk ƒ A régió nagyvárosaiban a tömegközlekedés prioritását biztosító intézkedési terv ƒ Megújuló vagy alternatív energiafelhasználás megvalósíthatósági dokumentációjának elkészítése a régió három településén ƒ 2000 főnél kisebb települések szennyvíztisztítási lehetőségeit feltáró program ƒ Győr-Moson-Sopron megye energetikai ƒ Megújuló energiák feltárása és hasznosítási javaslata a határmenti energetikai együttműködés számára ƒ Győr-Moson-Sopron megye hulladékgazdálkodási koncepciója 1994 4.3.2. P3/I2. „Jövőnk” – természetvédelmi program Indoklás: „A természet megőrzése és védelme, kezelése egyrészt szervezett, törvényileg szabályozott, központilag irányított és finanszírozott szakmai és hatósági tevékenység, de egyszersmind társadalmi, önkormányzati, állampolgári érdek és feladat is. A természet-megőrzési politika kiemelkedően fontos szempontja, hogy a természeti környezet az ember (társadalom) egészségi állapotának kondicionálója, alkotóerejének forrása, megújulásának közege. Ismerve társadalmunk egészségi állapotának aggasztó mutatóit, hangsúlyoznunk kell, hogy a természetmegőrzés a társadalom „legemberközpontúbb” tevékenységei közé tartozik. Koncepciójának megvalósítása éppen ezért halaszthatatlan nemzeti érdek és felelősségteljes közfeladat. Természeti környezetünk értékgazdagsága, viszonylagos épsége Magyarország azon kevés, nemzetközileg is jegyzett erőforrás-tartaléka, amelynek megóvása, gazdaságilag-pénzügyileg kedvezőbb időkre történő konzerválása hatékony adminisztratív eszközökkel kiegészített – viszonylag szerény – anyagi többlet-ráfordítással lehetséges. A természetvédelem azon kevés ágazat egyike, amelynek határozott és kedvező irányba ható, s ezért le nem becsülhető érzelmi vonzata is van.”2 A megye számos kiemelkedő természeti, ökológiai értékkel rendelkezik, amely további figyelmet, védelmet és ráfordítást igényel. A nemzetközi, az országos és helyi jelentőségű védett területek nagyságát lehetőség szerint növelni kell, azzal együtt, hogy a már védelem alá helyezett területek a mind magasabb fokú támogatottságot kapják meg. A kiemelt védettség alá tartozó Pannonhalma városa, mint a Világörökség része, a Fertő-Hanság Nemzeti Park megléte és mind nagyobb elismertsége ráirányítja a figyelmet ezekre a következő területekre: műemlékvédelem, természetvédelem, kulturális örökség védelme. A természetvédelmi területek "kezelése" összehangoltabbá vált, a "kezelő" szervezetek mind eredményesebb munkájának gyümölcse a környezeti tudatformálás egyik forrása. Az együttműködések sikeressége mindinkább a határon átnyúló kooperációk szükségességének, annak elismerésének függvénye (Duna, Fertő-tó). Nemzeti Biodiverzitás Monitoring Program (NBMP) keretében folytatni kell a monitoringtevékenységet a Szigetköz térségében, valamint meg kell teremteni a hátterét egy országos monitoring központhoz való csatlakozás lehetőségét és regionális hálózat kialakítását Nemzeti Park központtal. Mind a politikum, mind a szakemberek egy részénél célként a Duna menti Nemzeti Park létrehozása jelenik meg. Ezt erősítik a nemzeti és a megye szintjén alkotott jogszabályok is. Egy Nemzeti Park kialakításához számos feltétellel kell rendelkezni (pl. zöldfolyosók összefüggő rendszere, a Ramsari egyezményben regisztrált vizes élőhelyek), amelyek egy része csak akkor 2

Nemzeti Természetvédelmi Alapterv

teljesíthető, ha a Nemzeti Park potenciális területe nagyobb területet fog át. Tekintve a magyar oldal település sűrűségét, ez csak a szlovák féllel közös park kialakítása esetén megoldható feltétel. Az első számú cél tehát nem a védelem jogi formája, hanem a ténylegesen működtethető magasabb fokú védelem elérése. Így a tervezett Nemzeti Park tényleges kialakítását megelőzően olyan szervezett együttműködésre van szükség, mely kiemelt feladatának a természet védelmét, fejlesztését és fenntartását tekinti. Ezt oly módon teszi, hogy ennek előnyére ne változzék hátrányosan az ott élők életkörülményei, a gazdálkodók és vállalkozók lehetőségei. Sőt, a tájvédelmet kell olyan magas fokon biztosítani, hogy a gazdasági és társadalmi igények és elvárások ne szoruljanak háttérbe a fenntartható környezeti fejlődés elve miatt. Hiszen „az emberi élet feltételeit fenntartható módon biztosító környezetgazdálkodás alapja a társadalmi tevékenységeknek egymással és a környezeti feltételrendszerrel való összehangolása.”3 Ezen feltételek biztosításához kínál megfelelő formát egy Naturpark, vagyis a Szigetközben olyan kiemelt védelem alá eső területet, ahol a táji adottságokat leginkább figyelembe véve kifejezetten az ökoturizmushoz kapcsolható rekreációs tevékenységeket lehet folytatni. A Naturpark egy együttműködési rendszer, mely figyelembe veszi azokat a természetvédelmi jogszabályi követelményeket, melyek erre a térségre születtek; megteremti a létrehozandó közös trilaterális vagy bilaterális Nemzeti Park alapjait oly módon, hogy a szigorú EU Direktíváknak való megfelelés és a hazai jogrendszer összehangolását közvetlen tevékenységével segíti. Általános célok: A természeti értékek és területek állapotának feltérképezése, a veszélyeztető tényezők és folyamatok lehetőség szerinti kiiktatása. A megye természetes álló- és folyóvizeinek élőhelyeinek védelmének, a természetes ökoszisztémák arányának növelése a fenntarthatóság elveit figyelembe véve. Meg kell őrizni, helyre kell állítani a természetes tájelemeket és élőhelyeket a megyében: fasorok, erdősávok, vizes élőhelyek (Szigetköz, Tóköz) Fertő-Hanság NP világörökség részévé válásának segítése, a kistérségi szinteken a természetvédelmi területekre megfogalmazódott programok összehangolása. A Szigetköz értékének megfelelő elismertség és védelem elérése a törvényi szabályozástól függetlenül: első ütemben Duna menti Naturpark, majd második ütemben Duna menti Nemzati Park kialakítása. A Győr-Moson-Sopron megye környezetéért tevékenykedő civil szervezetek összefogása és szakértői tevékenységük kiterjesztése – a megye hathatós támogatásával – a megyei településekre. Leírás: Főbb akcióterületek (alprogramok): 1. Táji örökség, természetes élőhelyek védelme ➥ Fertő-Hanság Nemzeti Park Világörökség részévé válásának támogatása ➥ Magas ökológiai értékkel bíró területeken környezetkímélő gazdasági tevékenységek támogatása ➥ Ökológia Hálózat kialakítása, Érzékeny Természeti Területek Hálózatának kialakítása, csatlakozás a Nemzeti Ökológiai Hálózathoz 2. Duna menti Nemzeti Park/Duna menti Naturpark kialakítása 3. Monitoring rendszer felállítása ➥ Természetvédelmi kutatások, mérő-megfigyelő rendszerek felállítása

3

Részlet a 83/1997. (IX.26.) OGY határozat A Nemzeti Környezetvédelmi Programról 1.3.2. Táj fejezetéből.

4. Természetvédelem iránti érzékenység fokozása ➥ megyei természetvédelmi program kidolgozása ➥ természetvédő civil és szakmai szervezetek megerősítése ➥ oktató-bemutató központok létesítése és működtetése ➥ ismeretterjesztés biztosítása ➥ természetvédelmi oktatás-tanítás feltételeinek megteremtése Projekt kiválasztási kritériumok: ƒ Megfelelés a megye környezetvédelmi szűrőrendszerében támasztott követelményeknek ƒ EU és Magyarország környezet-, és természetvédelmi normáinak való együttes megfelelés Beavatkozási területek: Az intézkedés a megye egész területét lefedi. Célcsoportok: A megye teljes lakossága Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ önkormányzatok ƒ non-profit szervezetek ƒ gazdasági társaságok ƒ oktatási intézmények ƒ szakmai hatóságok ƒ lakosság Outputmutatók: ƒ Létrehozott monitoring rendszerek és alrendszerek ƒ Duna menti Naturpark/Nemzeti Park területe, csatlakozott települések száma ƒ Támogatott projektek száma ƒ A környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek száma Eredménymutatók: ƒ felszíni és felszín alatti vízkészletek éves fogyása (%) ƒ felszíni és felszín alatti vízkészletek éves szennyeződése (%) ƒ környezetvédelmi kiadások a fejlesztésekre fordított GDP arányában (%) ƒ természetes ökoszisztéma változása űrfelvételek alapján (%) ƒ védett területek aránya (%) ƒ nemzetközi egyezmények előírásai alá tartozó területek aránya (%) Lehetséges források: ƒ EU – PHARE CBC, ISPA, EBRD ƒ kormányzati – központi célelőirányzatok, önkormányzati címzett és céltámogatások ƒ regionális ƒ megyei Lehetséges menedzsment szervezet: Fertő-Hanság Nemzeti Park Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja

4.3.3. P3/I3. „Lakható tér” – településhálózat fejlesztési program Indoklás: A megye gazdasági-társadalmi bázisa egyre nagyobb érdeklődést vált ki a honi és külföldi lakosságból, ami együtt jár a betelepülési szándékkel. Ugyanakkor az itt élő népességnél is felismerhetők ennek a megyén belüli népesség mozgásnak a jegyei, aminek irányai döntően a nagyobb centrumok, illetve azok fokozatosan kialakuló agglomerációs övezete. A megye településhálózatában a növekvő igények ellenére jelentős anomáliák vannak. Míg erősödnek a nagyközpontok, azok agglomerációs térsége egyre izmosabb lesz, addig a kisvárosi hálózat csak igen visszafogott mértékben fejlődik, sőt mondhatni stagnál. Fertőd 1995-ben , Pannonhalma 2000-ben kapott városi rangot, miközben a megye déli térsége változatlanul városhiányos, ebben a térségben lévő centrumok nem képesek funkcióikat bővíteni, s ezzel a kistérségi szerveződések élére állni. A megye települései építészeti értékekben, a falusi kubatúra jellegzetes jegyeit hordozzák, ezeknek az értékeknek a védelme és megóvása szükségessé teszi a tervszerű, átgondolt településrendezést és védelmet. A népességben egyre jobban felismerhető a településhez való kötődés, a települési identitás, ami együtt jár az értékek védelmével, azok gondozásával, de növeli a népesség helyben maradását, illetve a kisebb településeknek, mint második otthont helyt kínáló szerepkörének megteremtését. Általános célok: A nagyvárosok (Győr, Sopron, Mosonmagyaróvár) körül kialakuló agglomerációs térség elsődlegesen lakófunkciókat tömörít, amelynek a térbeli kiterjesztése a közlekedési kapcsolatok erősítésével, a települési funkcióknak a nagyvárosokkal történő összehangolása szükséges. A településhálózatban centrum funkcióval rendelkező településekben növelni szükséges a kistérségi szerepköröket fogadó intézmények, szervezetek számát, vagy azok meg kell védeni az átcsoportosítástól, az ágazati, vagy gazdasági érdekek által motivált centralizációtól. A megyében Beled, Tét, Jánossomorja felkészülését a városi rang megszerzésére célszerű támogatni, ugyan akkor a már városi rangot kapott települések (Fertőd, Pannonhalma) centrum funkcióinak szélesítését, azok gyarapítását, egyben a városi jelleg karaktereinek bővítése támogatása szükséges. Leírás: Főbb akcióterületek (alprogramok): ƒ A nagyváros az agglomerációs térségek fejlesztési központja ƒ Városhálózat bővítése és a városi funkciók erősítése ƒ Centrumtelepülések szerepköreinek fejlesztése Projekt kiválasztási kritériumok: ƒ a megyei településhálózat-fejlesztésben megjelölt települések, ƒ a centrum-településekről induló aktivitások és kezdeményezések figyelembevételével, ƒ az országos hálózatfejlesztéshez kapcsolódó elemek, ƒ megyei területrendezési tervben megjelölt funkciók alapján. Beavatkozási területek: Az intézkedés elsősorban a megye potenciális városait (Beled, Jánossomorja, Tét) érinti, illetve a jelenleg már városi ranggal rendelkező településeket is (Csorna, Fertőd, Kapuvár, Pannonhalma). Továbbá mindazon kistérségeket, amelyekben a centrum városi, vagy

potenciális városi szerepkörhöz még nem kapcsolódik, de egy centrum település meghatározó a kistérségen belül. Célcsoportok: ƒ a kisvárosok népessége és önkormányzata ƒ a potenciális városok népessége és önkormányzata ƒ a kistérségek formális és informális népessége és önkormányzata ƒ mindezen településeken található térségi szerepkörrel is rendelkező intézmények Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ Megyei Területfejlesztési Tanács ƒ Megyei Önkormányzat ƒ települési önkormányzatok ƒ kistérségi társulások Outputmutatók: ƒ városi ranggal rendelkező települések száma (db) ƒ a kisvárosokban élő népesség száma és aránya (1000 fő, %) ƒ a térségi funkcióval rendelkező települések száma (db) ƒ a térségi funkcióval rendelkező intézmények száma kisvárosonként (db) Eredménymutatók: ƒ az 1000 lakosra jutó városi funkcióval rendelkező intézmények számának növekedése (db/1000 fő) ƒ kisvárosi népesség növekedése (%) ƒ a támogatott térségekben megtelepedett üzletek, vállalkozások száma Lehetséges források: ƒ VFC decentralizált hányada ƒ helyi források ƒ különféle központi, ágazati alapokból intézményfejlesztési források Lehetséges menedzsment szervezet: ƒ kistérségi társulások ƒ helyi önkormányzatok Kapcsolódó program: ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja ƒ Megyei Területrendezési Terv ƒ Településrendezési tervek 4.3.4. P3/I4. „Sztráda” – a jobb elérhetőségért Indoklás: A közlekedési, kommunikációs hálózat valóban fejlett, a kapcsolatok sokoldalúak. A meglévő hálózati elemek a leterheltségük folytán folyamatos fejlesztéseket kívánnak meg mind a kommunikációs csatornákat, mind a közlekedési pályákat tekintve. A technika fejlődésével (számítástechnika és ezáltal az adatátvitel) és a pénzügyi háttér megteremtésével - ezen fejlesztések üteme a jövőben sem fog lassulni. A közlekedés terén tapasztalható megnövekedett forgalom - melyet a gazdaság, az áruszállítás, a határátkelőhely megléte folyamatosan indikál - a települések levegőtisztaságára, zajhatására,

közlekedési biztonságára is hatással van, melyet a már említett közlekedési hálózat mind jobb kiépítésével (elkerülő utak: 85. sz. főút, kombinált fuvarozási módok RO-LA: Sopron, RO-RO, ROLA, konténer terminál: Győr-Gönyű), a települések tehermentesítésével ellensúlyozható. A közlekedési rendszerek kiépítettsége, illetve annak gyorsasága, minősége valóban nem tudja követni a gazdasági fejlődés ütemét. A megye leszakadó térségeiben pedig kifejezetten gátja a fejlődés gyorsításának a gyenge és hiányos mellékúthálózat. A vízi közlekedés adottságai az elmúlt négy évben sem kerültek kiaknázásra, a Győr-Gönyű országos közforgalmú kikötő remélhetőleg az első „fecske” e téren. A légi közlekedés Pér esetében még mindig nem elérhető, a tulajdonviszonyból (ÁPV Rt. ) miatt bizonytalan a támogatottsága mind brüsszeli, mind régiós, mind megyei oldalról. A kommunikációs rendszerekben történt világméretű fejlődés a megyét sem kerülte el: a digitális technika, a mobil távközlési szolgáltatók terjeszkedése, a vezetékes telefonok a mindennapok részévé váltak, valamint egyre kiterjedtebb a komplex szolgáltatások igénybe vétele is. A megyében a települések közel felében az általános iskolák, a kistérségi központok, polgármesteri hivatalok és a teleházak biztosítanak szélesebb kitekintést a nagyvilágra az internet révén. Ez a fejlesztési terület sem hatásaiban, sem fizikai kiépítésében nem állhat meg a megye határainál, mindenképpen szükséges a régióval való együttműködési, kooperációs kapcsolatok erősítése. Általános célok: A megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten a kisközpontok közötti hiányos és gyenge minőségű kapcsolatok erősítése, a kommunikációs csatornákon áramló adatátvitel gyorsaságának növelése, a számítógéppel ellátott telepített végpontok számának növelése, az „intelligens város”4 mintaprojektbe való csatlakozás feltételeinek megteremtése. A telematika alkalmazása a közlekedésirányításban, a profitszféra kapcsolatrendszerében, az általános lakossági információszolgáltatásban stb. A megye lakosságának mind szélesebb körű bevonása a jelenlegi és a fejlesztés alatt álló informatikai szolgáltatások alkalmazásába, illetve az eddigi akadályozó tényezők elhárítása: a magánfelhasználók számára a hálózatba való kapcsolódás terheinek csökkentése, a nyelvi és számítástechnikai felkészültség növelése. Leírás: Főbb akcióterületek (alprogramok): 1. A megye külső és belső közlekedési viszonyainak javítása ➥ A megyét átszelő kiemelt jelentőségű közlekedési folyosók (közút, vasút, hajózás) eleminek fejlesztése, összhangban a régió fejlesztéseivel ➥ Hiányzó településközi úthálózat kiépítése a meglévők minőségének javítása – mellékúthálózat-fejlesztési program ➥ A határátkelő helyek számának és forgalom átbocsátó képességének növelése, a meglévők fejlesztése, az átkelőhöz kapcsolódó létesítmények kiépítése ➥ Településeket elkerülő és tehermentesítő szakaszok építése ➥ Kerékpárút-hálózat fejlesztése a település belterületén, illetve a csatlakozás a regionális és országos vonalakhoz ➥ Megyei repülőterek fejlesztése összhangban a régiós és országos elképzelésekkel ➥ A megye vasúti kapcsolatainak bővítése ➥ A kombinált közlekedési ágazathoz szükséges logisztikai infrastruktúra kiépítése, fejlesztése 4

Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program

2. Információs csatornák kiépítése és fejlesztése ➥ A megye információs társadalmának kiépítése, továbbfejlesztése ➥ A megyei települések telematikai eszközrendszerének fejlesztése, összeköttetések kialakítása a megyével és a kistérségi központokkal. ➥ Az „intelligens városok” kísérleti programhoz csaló csatlakozás feltételeinek megteremtése Győrben és Sopronban5 Projekt kiválasztási kritériumok: Az EU és Magyarország környezet és természetvédelmi normáinak való együttes megfelelés. Beavatkozási területek: Az intézkedés a megye egész területét lefedi. Célcsoportok: A megye teljes lakossága. Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ önkormányzatok ƒ kistérségi társulások ƒ non-profit szervezetek ƒ oktatás, kultúra, egészségügy intézményei ƒ magánszemélyek ƒ gazdasági társaságok Outputmutatók: ƒ A felújított út hossza (km), ebből autópálya ƒ Létrehozott utak hossza (km) ƒ Kiépített kerékpárutak hossza (km) ƒ Repülőtér kiépítése Péren ƒ Kiépített, felújított nagy sebességű vasúti pálya hossza (km) ƒ Kiépített hozzáférési végpontok, teleházak ƒ Létrehozott Internet hozzáférési lehetőségek Eredménymutatók: ƒ az elérési, utazási idők lerövidülése ƒ az út- és hídsűrűségi mutatók emelkedése, ƒ a forgalomáramlási irányok és nagyságuk átrendeződése (pl. határátkelőhelyek forgalmának átstrukturálódása) ƒ megtakarított idő (utazási idő, utasok száma) ƒ kiszolgált utasok száma (népesség %-a, növekedés %) ƒ kiszolgált települések számának növekedése ƒ utasok elégedettségi rátája ƒ szállított áruk sebességének növekedése ƒ a kerékpárút-hálózat hosszának növekedése 5

A mintavárosok hálózati és szolgáltatási infrastruktúrájának kiépítésének feltételei elsősorban a nagy egyetemi városokban (Győrt remélhetőleg ezek között említhetjük) kiépülő nagysebességű városi alaphálózatokra épülhetnek. Győrben és Sopronban a korlátokat jelenleg a HBONE hálózat viszonylag kissebességű kapacitása is jelentheti.

ƒ

ƒ ƒ ƒ ƒ

a belföldi és nemzetközi légi forgalomhoz köthető repülési műveletszám növekszik (pl. menetrend szerinti); számítógéppel felszerelt lakások aránya (%) Internet kapcsolattal rendelkező felszerelt háztartások aránya (%) adatátviteli sebesség növekedése (Mbps) a telematika alkalmazóinak aránya (%)

Lehetséges források: ƒ kormányzati6 ƒ helyi forrás ƒ EU – PHARE, ISPA Lehetséges menedzsment szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ A régió összközlekedési hálózatfejlesztési projektjének folytatása. Közlekedéstudományi Intézet Budapest ƒ A régió nagyvárosaiban a tömegközlekedés prioritásait biztosító intézkedési terv kidolgozása. DHV Magyarország Kft. Budapest ƒ Az információs társadalom fejlesztésének stratégiai programja. Nyugat-Dunántúli RFÜ Szombathely ƒ A régió információs hálózatának létesítése ƒ Duna menti kerékpárút fejlesztési program 4.3.4. P3/I5. „Múltunk” – épített környezet és kulturális örökség program Indoklás: A kulturális, örökség védelme, a népi hagyományok, mesterségek ápolása, felelevenítése és a megye többi térségeivel való megismertetése segíti megőrizni a egyes területekre jellemző egyediséget, arculatot. A közös ünnepek, a fesztiválok életre keltése felhívja a figyelmet értékeinkre, melyek fokozott védelmet érdemelnek. A különböző művészeti alkotóhelyek fenntartásának segítése, a színházi, zenei, irodalmi alkotások megőrzése és méltó bemutatása folyamatos feladatot jelent. Történeti tárgyi emlékeink bemutatásának módja, elhelyezésük némely esetben méltatlan jelentőségükhöz képest. A megye településeit csak átgondolt, az érték megóvásának a figyelemmel kisérése mellett szükséges a jövőben fejleszteni. Így támogatandó a településrendezési tervek, azok megújítása, a falusi életmód, életforma jellemző jegyeinek védelme, a települési építészeti, táji értékek gondozása. A területi szerkezet meglévő értékeit ki kell használni, és meg kell őrizni. Fontos ennek érdekében a gazdasági fejlődés és a környezet harmonikus, az ésszerű környezetigénybevételre és a minimális környezetkárosításra törekvő viszonyának megvalósítása, a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, fennmaradásának biztosítása. Az épített környezetet megfelelő szintre kell hozni a rekonstrukció és a rehabilitáció segítségével, javítani szükséges a táj- és településesztétikai minőséget (településszerkezet védelme, karakter megőrzése). Az életmódbeli, szerkezeti különbségek gyakran értékhordozók, melyek megszüntetése veszteséget jelent az adott térségben, ezért fontos a hagyományos települési szerkezet megőrzése. 6

1135/1998. (X. 30. ) Kormányhatározat biztosítja a forrást a NIIF Programhoz. A Széchenyi-terv is támogatja az információs társadalom kifejlődését segítő programokat.

Általános célok: A kulturális értékek megismertetése, a kulturális programok az önkormányzatok egyik idegenforgalmi elképzeléseinek meghatározó elemei, melyek kistérségi szinten való összehangolása célszerű. Az épített emlékek helyreállítási és felújítási munkáinak összehangolása más településképi elemek felújításával, valamint a jövőbeni hasznosítás figyelembe vételével. Leírás: Főbb akcióterületek (alprogramok): ƒ Kulturális hagyományok ápolása program ƒ Múzeumprogram ƒ Kastélyprogram ƒ Településkép program ƒ Településrendezés program ƒ Településszerkezeti program Beavatkozási területek: Az intézkedés a megye egész területét lefedi. Célcsoportok: A megye teljes lakossága. Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ önkormányzatok ƒ kistérségi társulások ƒ non-profit szervezetek ƒ könyvtárak ƒ múzeumok Outputmutatók: ƒ felújított porták száma (db) ƒ helyi emlékek száma (db) ƒ hagyományőrző tevékenységek száma (db) ƒ kulturális rendezvények száma (db) Eredménymutatók: ƒ rendezvénylátogatók száma évente ƒ felújított kastély/létező kastélyok aránya ƒ kastélylátogatók száma évente ƒ megújított múzeum/összes múzeumok aránya ƒ kiállítások száma (db) ƒ múzeumlátogatók száma évente ƒ projektekben részt vevő civil szervezetek, nonprofit szervezetek ƒ turisztikai szolgáltatások bővülése ƒ megcélzott lakosság részvételi aránya

Lehetséges források: ƒ EU - PHARE, SAPARD ƒ kormányzati ƒ régiós ƒ megyei ƒ helyi forrás Lehetséges menedzsment szervezet: Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja

4.4. 4. Prioritás: Határ menti együttműködés erősítése

4.4.1. P4/I1.: „Sógorság” – Együttműködés az osztrák-magyar határon Indoklás: A megyének az Európai Unió határához (Ausztriához) való közelsége kiemelkedő szerepet játszik a megyébe érkezett külföldi működő tőke telephelyválasztásában. A megyei exportmutató az országos átlaghoz képest igen kedvezőnek mondható, mind a befektetett külföldi tőke eredetét, mind az export irányultságát tekintve kitüntetett szerepe van a megye gazdasági életében Németországnak és Ausztriának. Ennélfogva a nemzetközi együttműködések fejlesztésében érdemes érvényesíteni a gazdasági orientáció elvét is. Kiemelendő Ausztria fizikai és kulturális közelsége és a számos területen létrehozott kapcsolatok igen széles köre. Burgenlanddal közösen Győr-Moson-Sopron megye hosszú évek óta tagja az Alpok-Adria Munkaközösségnek. Az együttműködés még szorosabbá vált a West/Nyugat-Pannon Eurégió megalakításával, melyet osztrák részről Burgenland, magyar részről pedig a Nyugat-dunántúli régió három megyéje hozott létre a különböző területeken való együttműködés elősegítése érdekében. A már létrejött eurégió kiváló lehetőséget biztosít a régión belül Győr-Moson-Sopron megye számára is a határon átnyúló együttműködések szélesítésére és összehangolására. Győr-Moson-Sopron megye a Nyugat-dunántúli régió részeként már 1995 óta folyamatosan részt vesz a PHARE CBC támogatásával megvalósuló magyar-osztrák közös határ menti programokban. A PHARE CBC program az elkövetkezendő 2000-2006 közötti tervezési időszakban is tovább működik, így a megyének a jövőben is lehetősége van az országhatárokon átnyúló kapcsolatokból származó előnyök hasznosítására. Az országhatár menti fekvés lehetővé teszi a komparatív előnyök számos formájának kiaknázását, így a gazdasági kooperációk kiszélesítését (pl. ipari, mezőgazdasági), a turizmus egybekapcsolása, az egyes országok különböző infrastrukturális rendszereink egybefűzését. A határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésével lehetőség nyílik a Győr-Moson-Sopron megyei városok (elsősorban Sopron) települési funkcióinak határon túli érvényesítése, ami a különféle közjavak és közszolgáltatások kölcsönös igénybevételében nyilvánul meg (pl. közép és felsőoktatás). Végül megemlítendő a civil társadalom akciótereinek kiszélesítéséből a települések közötti kapcsolatok (testvérváros, testvérközség) származó társadalmi előnyök. Általános célok: Győr-Moson-Sopron megye és a szomszédos Burgenland tartomány közötti együttműködésből származó további előnyök kihasználása, és az EU csatlakozás megkönnyítése. Együttműködések kezdeményezése és kialakítása az osztrák határ mentén. Leírás: A „Sógorság” intézkedés az osztrák-magyar határon átnyúló több ágazatot is átfogó horizontális program. A magyar-osztrák határ menti együttműködés során 2001-2002-ben fejeződik be az 1995-1999-es multi-indikatív PHARE CBC program teljesítése. 2000. májusában elkészült a 2000-2006 multi-indikatív program előzetes változata. Az intézkedés során megvalósuló projektek többségének finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a PHARE CBC támogatások. Az intézkedés ennek megfelelően – a magyar-osztrák PHARE CBC multiindikatív programjában meghatározott prioritások szerint – több alprogramra bontható.

Főbb akcióterületek (alprogramok): ƒ Határ menti gazdasági együttműködés. ƒ A közlekedési kapcsolatok javítása a magyar-osztrák határ menti térségben. ƒ A magyar-osztrák határ menti együttműködés szervezetrendszerének támogatása és fejlesztése. ƒ Együttműködés a humánerőforrás fejlesztés és a munkaerőpiacok tekintetében. ƒ Fenntartható térbeli és környezeti fejlődés biztosítása. ƒ Együttműködés a Fertő-tóhoz kapcsolódó vízügyi, környezet- és természetvédelmi kérdésekben. Projekt kiválasztási kritériumok: ƒ PHARE CBC finanszírozásában megvalósuló projekt esetében tükörprojekt Ausztria szomszédos tartományában, vagy részéről kibocsátott támogató nyilatkozat. Beavatkozási területek: A PHARE CBC programok prioritásrendszere jelentős mértékben megegyezik a Győr-MosonSopron megyei területfejlesztési programban megfogalmazott stratégiai és operatív programokkal (4. Prioritás és annak intézkedései), ennélfogva az intézkedés a megye teljes területére kiterjed. Célcsoportok: ƒ Győr-Moson-Sopron megye teljes lakossága; ƒ Ausztriában a projekt által érintettek. Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ helyi (megyei, települési) önkormányzatok; ƒ önkormányzati térségfejlesztési társulások; ƒ civil szervezetek és alapítványok; ƒ gazdasági szervezetek. Outputmutatók: ƒ nemzeti támogatást elnyert határon átnyúló projektek száma; ƒ megvalósított, szerződéssel lekötött és elfogadás alatt lévő Phare CBC projektek száma ƒ sikeresen elindított kistérségi együttműködések száma; ƒ sikeresen elindított településközi együttműködések száma. Eredménymutatók: ƒ A határforgalom növekedése (%) ƒ Megnövekedett turistaforgalom (%) ƒ Megtakarított utazási idő ƒ Különböző közös projektekben részt vevők számának növekedése ƒ Sikeresen befejezett projektek aránya (%) ƒ Közös projektekben bevont helyi vállalkozások száma ƒ Helyi gazdasági tevékenységgel összefüggő konferenciák Lehetséges források: ƒ EU – PHARE CBC; ƒ helyi források. Lehetséges menedzsment szervezet: ƒ Győr-Moson-Sopron Megyei Területfejlesztési Tanács.

Kapcsolódó programok: ƒ Magyar-osztrák-szlovák hármas határ menti térség területfejlesztési stratégiája 2000-2006 ƒ Magyar-osztrák közös területfejlesztési program 2000-2006 ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 4.4.2. P4/I2.: „Kisalföld-Csallóköz” – Együttműködés az szlovák-magyar határon Indoklás: A megye északi határa mentén a korábbi viszonylag erős perszonális és munkaerő-piaci kapcsolatok a rendszerváltást követően – az önálló Szlovákia és a szlovák-magyar külpolitikai viszony problémái miatt mérséklődtek. E téren a politikai helyzet enyhülésével párhuzamosan mindenképpen a szlovák-magyar kapcsolatok felerősödésére kell számítani, mely megjelenési formája elsősorban – főként a magyarok lakta déli területekkel – a perszonális és a településközi kapcsolatok élénkülésében fog megmutatkozni, annak ellenére, hogy már ma is tapasztalható a gazdasági együttműködés iránti intenzív érdeklődés (munkaerőcsere a határ menti térségekben jelentkező problémák kezelése érdekében). Az országhatár menti fekvés lehetővé teszi a komparatív előnyök számos formájának kiaknázását, így a gazdasági kooperációk kiszélesítését (pl. ipari, mezőgazdasági), a turizmus egybekapcsolása, az egyes országok különböző infrastrukturális rendszereink egybefűzését. A határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítésével lehetőség nyílik a Győr-Moson-Sopron megyei városok (Győr és Mosonmagyaróvár) települési funkcióinak határon túli érvényesítése, ami a különféle közjavak és közszolgáltatások kölcsönös igénybevételében nyilvánul meg (pl. közép és felsőoktatás). Végül megemlítendő a civil társadalom akciótereinek kiszélesítéséből a települések közötti kapcsolatok (testvérváros, testvérközség) származó társadalmi előnyök. Győr-Moson-Sopron megye részt vesz a PHARE CBC támogatásával megvalósuló magyarszlovák programban. A PHARE CBC program az elkövetkezendő 2000-2006 közötti tervezési időszakban is tovább működik, így a megyének a jövőben is lehetősége van az országhatárokon átnyúló kapcsolatokból származó előnyök hasznosítására. Általános célok: Győr-Moson-Sopron megye és Szlovákia szomszédos területei (Csallóköz) közötti együttműködés erősítése. Közös felkészülés az Európai Uniós csatlakozásra. A határon túli magyarsággal való szoros – elsősorban perszonális és települési szintű – kapcsolatok kialakítása. Leírás: A „Kisalföld-Csallóköz” intézkedés a magyar-szlovák határon átnyúló több ágazatot is átfogó horizontális program. A magyar-szlovák határ menti együttműködés során Győr-Moson-Sopron megye mellett további három régió 5 megyéjének bevonásával 2001-2002-ben fejeződik be az 1999-es PHARE CBC program. A 2000-2006-os multi-indikaítv PHARE CBC program 2000. áprilisában elkészült. Az intézkedés során megvalósuló projektek finanszírozásában jelentős szerepet vállal a PHARE CBC. Az intézkedés így – összhangban a magyar-szlovák PHARE CBC multi-indikatív programmal – több alprogramra bontható. Főbb akcióterületek (alprogramok): ƒ Együttműködés a humánerőforrás fejlesztés területén ƒ Határ menti gazdasági együttműködés ƒ A magyar-szlovák határ menti közlekedési kapcsolatok fejlesztése ƒ A fenntartható környezeti és térbeli fejlődés biztosítása ƒ Együttműködés a Duna mentén, annak hasznosítása és védelme érdekében

Projekt kiválasztási kritériumok: ƒ PHARE CBC finanszírozásában megvalósuló projekt esetében tükörprojekt Szlovákia szomszédos tartományában, vagy részéről kibocsátott támogató nyilatkozat. Beavatkozási területek: A PHARE CBC programok prioritásrendszere jelentős mértékben megegyezik a Győr-MosonSopron megyei területfejlesztési programban megfogalmazott stratégiai és operatív programokkal (4. Prioritás és annak intézkedései), így az intézkedés a megye teljes területére kiterjed. Célcsoportok: ƒ Győr-Moson-Sopron megye teljes lakossága ƒ Szlovákiában a határ menti térségben élők Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ helyi (megyei, települési) önkormányzatok ƒ önkormányzati térségfejlesztési társulások ƒ civil szervezetek és alapítványok ƒ gazdasági szervezetek Outputmutatók: ƒ nemzeti támogatást elnyert határon átnyúló projektek száma; ƒ sikeresen elindított kistérségi együttműködések száma; ƒ sikeresen elindított településközi együttműködések száma. ƒ megvalósított, szerződéssel lekötött és elfogadás alatt lévő Phare CBC projektek száma Eredménymutatók: ƒ A határforgalom növekedése (%) ƒ Megnövekedett turistaforgalom (%) ƒ Megtakarított utazási idő ƒ Különböző közös projektekben részt vevők számának növekedése ƒ Sikeresen befejezett projektek aránya (%) ƒ Közös projektekben bevont helyi vállalkozások száma ƒ Helyi gazdasági tevékenységgel összefüggő konferenciák Lehetséges források: ƒ EU – PHARE CBC ƒ helyi források Lehetséges menedzsment szervezet: ƒ PHARE Soproni Regionális Iroda ƒ Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács Kapcsolódó programok: ƒ Magyar-osztrák-szlovák hármas határ menti térség területfejlesztési stratégiája 2000-2006 ƒ Magyar-szlovák közös területfejlesztési program 2000-2006 ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja

4.4.3. P4/I3.: „Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” – Hármas határ menti együttműködés Indoklás: Az új európai és egyben kelet-közép európai regionális fejlődés egyik lehetséges fejlődési gócpontja a kirajzolódóban lévő Bécs-Pozsony-Budapest tengely. A fejlődési tengelyhez való csatlakozásból származó előnyök és lehetőségek kihasználását nagymértékben elősegítené egy a Győr és a két szomszédos főváros között megvalósuló szorosabb együttműködés. Ez az együttműködés egy a már a megye területfejlesztési koncepciójában is szerepelő Bécs-PozsonyGyőr potenciális Eurégió kialakításában intézményesülhetne. A potenciális eurégió fontos alrendszerét képeznék a Bécsújhely-Kismarton-Sopron és a Bruck an der LeithaMosonmagyaróvár városrégiók. Általános célok: A hármas határ menti térségben az gazdasági-társadalmi-kulturális együttműködés biztosítása, hogy a tágabb régió Európai egyik fejlődési gócpontjává váljon. Az együttműködésből fakadó előnyök kihasználása és a közös kezdeményezések támogatása a Bécs-Pozsony-Győr-(Sopron) eurégió megalakítása révén. Leírás: A „Bécs-Pozsony-Győr Eurégió” intézkedés az osztrák-magyar határon átnyúló több ágazatot is átfogó horizontális program. A magyar-osztrák-szlovák hármas határ menti együttműködésre a PHARE CBC finanszírozásával megvalósuló program 2000. júliusában került kidolgozásra. Az intézkedés során megvalósuló projektek finanszírozásának jelentős részéét PHARE CBC források biztosítják. Az intézkedés – a hármas határra készült multi-indikatív programban meghatározott prioritásoknak megfelelően – több alprogramra bontható. Főbb akcióterületek (alprogramok): ƒ A Bécs-Pozsony-Győr Eurégió megalakítása ƒ Infrastruktúrafejlesztés a hármas határ menti térségben ƒ Közös gazdaságfejlesztés ƒ Humánerőforrás fejlesztés ƒ Környezet és természetvédelem Beavatkozási területek: A PHARE CBC programok prioritásrendszere jelentős mértékben megegyezik a Győr-MosonSopron megyei területfejlesztési programban megfogalmazott stratégiai és operatív programokkal (4. Prioritás és annak intézkedései), így az intézkedés a megye teljes területére kiterjed. Célcsoportok: ƒ Győr-Moson-Sopron megye teljes lakossága ƒ Ausztriában és Szlovákiában a határ menti térségben élők Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ helyi (megyei, települési) önkormányzatok ƒ önkormányzati térségfejlesztési társulások ƒ civil szervezetek és alapítványok ƒ gazdasági szervezetek

Outputmutatók: ƒ nemzeti támogatást elnyert határon átnyúló projektek száma; ƒ sikeresen elindított kistérségi együttműködések száma; ƒ sikeresen elindított településközi együttműködések száma. ƒ megvalósított, szerződéssel lekötött és elfogadás alatt lévő Phare CBC projektek száma Eredménymutatók: ƒ A határforgalom növekedése (%) ƒ Megnövekedett turistaforgalom (%) ƒ Megtakarított utazási idő ƒ Különböző közös projektekben részt vevők számának növekedése ƒ Sikeresen befejezett projektek aránya (%) ƒ Közös projektekben bevont helyi vállalkozások száma ƒ Helyi gazdasági tevékenységgel összefüggő konferenciák Lehetséges források: ƒ EU – PHARE CBC ƒ helyi források Lehetséges menedzsment szervezet: ƒ PHARE Soproni Regionális Iroda ƒ Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács Kapcsolódó tervezés, programozás: ƒ Magyar-osztrák-szlovák hármas határ menti térség területfejlesztési stratégiája 2000-2006 ƒ Magyar-osztrák közös területfejlesztési program 2000-2006 ƒ Magyar-szlovák közös területfejlesztési program 2000-2006 ƒ Nyugat-dunántúli régió területfejlesztési programja 4.4.3. P4/I4.: „Partnerség” – Együttműködés a szomszédos megyékkel Indoklás: Győr-Moson-Sopron megye külső kapcsolatrendszerében a külföldi (osztrák és szlovák) kapcsolatok mellett fontos szerepet játszanak a belföldi, megyehatáron átnyúló történetigazdasági kapcsolatok is, hiszen három megyével is határos. Délről a szintén a Nyugatdunántúli régióhoz tartozó Vassal, valamint délről és kelet felől a Közép-dunántúli régióból Veszprém megyével, illetve Komárom-Esztergom megyével. A szomszédos megyékkel történő szoros együttműködések képesek a távolabbi gazdasági erőcentrumok (Budapest, valamint Székesfehérvár) irányában mutató kapcsolatok erősítésére is. A Győr-Moson-Sopron megyei program mindhárom megye irányába megfogalmaz olyan gazdaság-, illetve közlekedésfejlesztési programokat, amelyek az egymással szomszédos megyék közös összefogásával a partnerség elvét szem előtt tartva valósíthatók meg sikeresen. Általános célok: Győr-Moson-Sopron megye integrálása az észak-dunántúli térségbe, az együttműködésből fakadó előnyök és szinergiák kihasználása, a megyehatárok mentén fekvő periférikus térségek aktivizálása. Együttműködések kialakítása, kezdeményezése a szomszédos megyékkel főleg a közlekedési kapcsolatok javítása, a termál- és gyógyturizmus, valamint a természet- és környezetvédelem területén.

Leírás: Az „Partnerség” intézkedés több ágazatra kiterjedő horizontális program, mely nagyon szorosan kapcsolódik a megye programjának többi intézkedéséhez. Lehetséges csatlakozási pontok: Komárom-Esztergom megye irányába M1, 1-es vasúti fővonal, Duna (gépjárműipar és elektronikai ipar) Veszprém megye irányába 82-es főút (borturizmus, természet- és környezetvédelem), Vas megye irányába az újonnan szerveződő észak-déli gazdasági és közlekedési tengely (gépjárműipar, elektronikai ipar, termálturizmus) Beavatkozási területek: Az alprogramoktól függően a megye teljes területe, különös tekintettel a megyehatár menti településekre és térségekre. Célcsoportok: ƒ az alprogramtól függően a Győr-Moson-Sopron megye teljes lakossága; ƒ a szomszédos megyék területén élők közül a programok által érintettek. Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ helyi (megyei, települési) önkormányzatok; ƒ önkormányzati térségfejlesztési társulások; ƒ a régió civil szervezetei és alapítványok; ƒ nonprofit szervezetek; ƒ gazdaságfejlesztési szervezetek. Eredménymutatók: ƒ a közös projektekben részt vevők számának növekedése (%); ƒ a közös projektekbe bevont helyi vállalkozások száma (db); ƒ a megyehatárok mentén fekvő térségek elérhetőségének javulása. Lehetséges források: ƒ helyi források. Lehetséges menedzsment szervezet: ƒ Győr-Moson-Sopron megyei Területfejlesztési Tanács, ƒ Győr-Moson-Sopron megyei Önkormányzat. Kapcsolódó tervezés, programozás: P2/I2. Termelési tér–Vállalkozási tér – kis- és középvállalkozói telephely bővítése P2/I3. Vendégszeretet – turizmus fejlesztése P3/I1. Jelenünk – környezetgazdálkodási program P3/I2. Jövőnk – természetvédelmi program P3/I3. Lakható tér – településhálózat-fejlesztési program P3/I4. Sztráda – jobb elérhetőség program

4.5. Átfogó intézkedés: tervezés és programozás Indoklás: A Területfejlesztési Program egy egységes szerkezetű finanszírozási dokumentum. Az egyes prioritásokat megvalósító intézkedését számos esetben önálló programozási dokumentum alapozta/alapozza meg. Egyes intézkedések esetében azonban a megye nem rendelkezik még kidolgozott koncepcióval és/vagy programmal. Szükséges ezen hiányok pótlása programidőszak első – 2000-2002 közötti – szakaszában. Az alprogramok és a projekten szintjén is folyamatos igény jelentkezik olyan tervezési munkákra (koncepció, operatív program, megvalósíthatósági tanulmány, marketing stratégia stb.), amelyek a konkrét (kivitelezési) projektek indításához nélkülözhetetlenek. Egyes elindított projektek folyamatos felméréseket igényel(het)nek, amelyekhez szintén kívánatos források biztosítása (pl. a megyei információs rendszer fenntarthatóságának biztosítása). A társadalmi-gazdasági-környezeti változások új szükségleteket hoznak, amelyek a régió jövőjét hosszabb távon befolyásolják. Ezek hatásainak felmérése, jövőbeni programok megalapozása szintén áldozatokat kíván a megyétől. Általános célok: A megye forrásainak tervezési célú felhasználása. Leírás: Főbb akcióterületek: ƒ A Területfejlesztési Program megalapozásának teljessé tétele a tervezés oldaláról az intézkedések szintjén. ƒ A „jövőkép” megvalósítását biztosító projektek megalapozó tervek készítése. ƒ Elindult vizsgálatok fenntarthatóságának biztosítása. ƒ A megye jövőjét feltáró, a változások hatásait vizsgáló kutatások indítása. Beavatkozási területek: Az intézkedés a megye egészét érinti, kiemelten kezelve azokat az intézkedéseket, amelyekre még nem készült önálló programozás (turizmus, környezetgazdálkodás, szociális ellátás, örökségvédelem). Célcsoportok: ƒ a megye teljes lakossága ƒ önkormányzatok ƒ non-profit szervezetek ƒ vállalkozások Végső kedvezményezettek és partnerek: ƒ a megyei területfejlesztési tanács ƒ önkormányzati térségfejlesztési társulások ƒ helyi önkormányzatok (megyei, települési) ƒ gazdaságfejlesztési szervezetek ƒ non-profit szervezetek

Eredménymutatók: • a Területfejlesztési Program intézkedéseit megalapozó hiányzó programok elkészítése Lehetséges források: ƒ EU – PHARE CBC ƒ kormányzati ƒ régióhoz decentralizált kormányzati PHARE 2000 forrás ƒ helyi forrás Lehetséges menedzsment szervezet: Megyei Területfejlesztési Tanács Kapcsolódó programok:

5. A program Megvalósítása

5.1. Pénzügyi erőforrások A program megvalósítása két szakaszra bontható. Az első szakasz az előcsatlakozási periódust fedi le és feltételezhetően 2000-től 2002-2003-ig fog tartani. E periódus alatt a rendelkezésre álló pénzügyi források a megye fejlesztési szükségleteinek csak egy kis részét lesznek képesek fedezni. Ezért igen fontos a rendelkezésre álló források valószínűsíthető összegének meghatározása. Ez biztosíthatja azt, hogy a kiválasztott prioritások valamennyi intézkedését reális pénzügyi terv alapozza meg. A második szakasz várhatóan három vagy négy évet fog felölelni a csatlakozást követő időszakban. A második szakasz alatt a megye szintjén a források stagnálásával, míg a régió szintjén igen jelentős forrásbővüléssel lehet majd számolni (Strukturális Alapok elérhetősége). Ez szükségessé teszi a Program felülvizsgálatát az első szakasz végén. 5.1.1. Az első szakasz Az első szakasz mind a magyar, mind az Unió területfejlesztési finanszírozási rendszerének átmeneti időszakával fog egybeesni. 2000 után Magyarországon a területfejlesztésre regionális szinten rendelkezésre álló források nagyfokú decentralizációja várható. E változások részleteit azonban még nem lehet teljes mértékben meghatározni. Az előcsatlakozási alapok beavatkozási területeinek sajátosságai alapján a decentralizáció döntően a régió és a kistérségek szintjén fog erősödni. A megyei szint forrásait tekintve a stagnálás prognosztizálható. Sőt a várható feladat és forrásátcsoportosítások következtében még forrás szűkülés is lehetséges. (pl. A decentralizált TFC teljes egészében régiókhoz történő telepítése a nemzeti PHARE program megvalósíthatósága érdekében.) A területfejlesztést szolgáló uniós források az újonnan belépő előcsatlakozási eszközök (ISPA, SAPARD, PHARE) és a PHARE CBC támogatások. Az Előcsatlakozási Alapok közül az ISPA kezelése nemzeti, a PHARE 2000 program a régiók, a SAPARD a kistérségek szintjén történik. A megye számára a legfontosabb és legstabilabb EU forrást várhatóan a PHARE CBC fogja biztosítani. A magyar-osztrák viszonylatban évi 10 millió euroval (2,6 Mrd Ft) számolhatunk a Nyugat-dunántúli régió három megyéjét érintően. A korábbi években kialakult paritások alapján Győr-Moson-Sopron megye átlagosan ennek a forrásnak az egyharmadával számolhat. A magyar-szlovák PHARE CBC évi 2 millió euroval gazdálkodik, azonban ezen reláció esetében ez a forrás négy régió hat megyéjét kedvezményezi. A decentralizált megyei célelőirányzatok rendszerében Győr-Moson-Sopron megye 1996 és 1999 között – folyó áron – évente átlagosan 459,2 MFt támogatáshoz jutott, amelyek 3.113,6 MFt helyi erőforrást mozgatott meg. A kettő együttesen mintegy 3,7%-át fedi le a jelzett időszakban a régióban a gazdasági szervezetek által megvalósított – folyóáron számolva – évi mintegy 97,6 Mrd Ft-nyi beruházásnak. Feltételezzük, hogy 2000-től ezen célelőirányzatokból a megye 2000. évi áron évi 500 MFt támogatáshoz jut, amely mintegy 4,0-4,5 Mrd Ft helyi erőforrást mozgat meg. Ez utóbbi összeg fele azonban tényleges más központi célelőirányzatból származó addicionális forrás. A központi alapok és célelőirányzatok rendszerében a megye – a fentiekben tárgyalt az MTT-hez decentralizált források nélkül – 1996 és 1998 között – 1998. évi áron – évente átlagosan 5 Mrd Ft támogatáshoz jutott, amely 15-20 Mrd Ft helyi erőforrást mozgatott meg. A kettő együttesen mintegy 20-25%-át fedi le a jelzett időszakban a régióban a gazdasági

szervezetek által megvalósított – folyóáron számolva – évi mintegy 97,6 Mrd Ft-nyi beruházásnak. Feltételezzük, hogy 2000-től a központi célelőirányzatokból a megye területfejlesztési szereplői 2000. évi áron évi 7 Mrd Ft támogatáshoz jutnak. Feltételezzük továbbá, hogy ezen összegek legalább fele – 3,5 Mrd Ft kormányzati + 3,5 Mrd Ft helyi erőforrás – vonható be a megyei program megvalósításába. 36. táblázat A Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programjának indikatív forrásösszetétele, 2000-2003 2000-2003 között évente (2000. évi áron, Mrd Ft) EU Kormányzati Régió* Megyei* Helyi Összesen ISPA 0,80 0,25 0,15 1,20 SAPARD 0,50 0,20 0,10 0,05 0,15 1,00 PHARE CBC 1,00 0,30 0,15 0,05 0,10 1,60 PHARE 2000 1,40 0,40 1,80 Decentralizált megyei célelőirányzatok 0,50 4,00 4,50 Nemzeti alapok és célelőirányzatok 3,50 0,35 0,10 3,05 7,00 Összesen 2,30 4,25 2,00 0,70 7,85 17,1 * A kormányzat által a régióhoz és a megyéhez decentralizált forrás.

5.1.2. A második szakasz A második szakasz alatt a megye szintjén a források stagnálásával, míg a régió szintjén akár tízszeres forrásbővüléssel lehet majd számolni (Strukturális Alapok elérhetősége). Jelenleg ezen a szinten értelmetlen becsléseket, vagy előrejelzéseket készíteni, mivel az számos tényezőtől függ.

5.2. A megvalósítás intézményrendszere A Területfejlesztésről és rendezésről szóló törvény 1999. évi módosítása megváltoztatta az MTT összetételét. A gazdasági partnerek kivonása az MTT döntéshozói köréből források kivonását is eredményezte, hiszen ezek a partnerek pénzügyileg is hozzájárultak az MTT és munkaszervezetének működéséhez. Ugyanakkor a központi TFC-ből, a megyei MTT számára biztosított működési forrás nagyságrendje csupán kismértékben bővült. Ez veszélyezteti a megyei program megvalósíthatóságát az intézményrendszer oldaláról. Változatlan feltételek mellett ez nagyfokú partnerséget igényel mind a megyei, illetve a régiós társszervezetekkel. Kisebb eltérésektől eltekintve célszerű a megyei program megvalósításának intézményrendszerét a Nyugat-dunántúli régió formálódó rendszerével összhangba hozni. GyőrMoson-Sopron megye területfejlesztési programjának megvalósításáért és koordinációjáért a Győr-Moson-Sopron megyei MTT a felelős, amely egyben a program stratégiai menedzsmentjét biztosító Monitoring Bizottság feladatait is ellátja. (Elvileg létrehozhatók Munkabizottságok is, amelyek tagjaival bővíthető a Monitoring Bizottság. Ennek azonban jelenleg nincsen reális pénzügyi fedezete. Járhatóbb útnak tűnik az MTT ülésein állandó meghívottként résztvevő partnerszervezetek szakértőinek bevonása a Monitoring Bizottság munkájába.). A Monitoring Bizottság felügyeli a regionális területfejlesztési program működését, a program ellenőrzésével és értékelésével, a program esetleges módosításával, a prioritások és intézkedések közötti források átcsoportosításával biztosítják a program megvalósításának hatékonyságát és minőségét.

A program operatív menedzsmentjét (pl. projekt kiválasztás) az MTT által kijelölt Irányító Testület alkotja, míg a megvalósítás végrehajtási feladatai az MTT munkaszervezete látja el. A munkaszervezet megerősítése mindenképpen szükséges. Ez azt jelenti, hogy legalább a programban foglalt prioritások számával megegyező számú szakreferens, valamint pénzügyi szakember és legalább egy fő titkárság szükséges. Vagyis minimálisan 4-6 fő szükséges a megyei program operatív menedzsmentjének biztosításához. Ehhez szükséges pótlólagos működési források bevonása. Azokat az intézkedéseket, amelyek az MTT hatáskörébe tartozó forrásokat használják fel, az MTT munkaszervezete fogja menedzselni, a többi intézkedés esetében a munkaszervezet végrehajtási koordinációja mellett a régió fejlesztésében résztvevő más szervezetek látják el ezt a funkciót, így pl. a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, az Nyugat-dunántúli RFÜ, az FVM PHARE Területfejlesztési Igazgatóság Soproni Regionális Iroda, a Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Rt., a Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Nyugat-dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság (RIB), a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ. Az intézkedésékért felelős szervezetek feladatkörébe fog tartozni a kedvezményezetteknek a projektek kidolgozásához és megvalósításához tanácsadás és technikai segítségnyújtás; a támogatásban részesülő projekteknek a pénzfelhasználási szabályok (DIS) szerinti menedzsmentjének biztosítása; információ szolgáltatás az intézkedések végrehajtásáról és a program, az intézkedések, valamint a projektek népszerűsítése. A fenti szervezetek túl a kistérségek szintjén további szervezetek kapcsolódnak be a megvalósítás és a monitoring feladataiba: a társulások kistérségi menedzserei, a falugazdászok, a 2000. szeptembertől, az FVM finanszírozásával működő Regionális Vidékfejlesztési Iroda (Zalaegerszeg, 3 fő munkatárssal), illetve a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozásával működő kistérségi megbízottak. Előbbiek működési területe a SAPARD kistérségek, utóbbiaké pedig a KSH kistérségekre terjed ki. A megyei munkaügyi központok kistérségi irodái, illetve Kisalföld Vállalkozásfejlesztési Alapítvány regionális irodái szintén az előzőektől eltérő területet fednek le. Ez várhatóan nehezíteni fogja az együttműködések kialakítását a program megvalósítása és monitoringja esetében. A fenti szervezeteknek a program menedzsmentjébe való bevonásával cél a megyében meglévő kapacitások maximális kihasználása, és a megyei munkaszervezet mellett olyan gazdaságfejlesztésért felelős szervezetek megerősítése, akik világos feladatmegosztás révén egy-egy intézkedés menedzselésével aktív és összehangolt szerepet tudnak játszani majd a megyei decentralizált források felhasználásában. A felsorolt szervezeteken kívül a program egy széles bázison – önkormányzatok és társulásaik, gazdasági érdekképviseletek és szakmai szövetségek, civil szervezetek stb. – kialakított partnerséggel valósítható meg.

5.3. Monitoring és értékelés A monitoring legfontosabb eleme a világos, tiszta program, a benne egyértelműen meghatározott célok és kapcsolódó mérhető eredmények kijelölésével. A program megvalósítás elemzése és értékelése a program megvalósítási szabályai alapján kibővített Győr-MosonSopron Megyei MTT, mint Monitoring Bizottságnak feladatkörébe fog tartozni. Ő határoz az esetleges módosítások megtételében, (pl kezdeményezheti a prioritások és intézkedések közötti források átcsoportosítását), illetve gondoskodik a program végrehajtáshoz minden szükséges és elégséges kapacitás meglétéről. Kiemelkedő jelentősége van a megye „marketingjének” magyar, európai és globális szinten egyaránt. Ehhez jó alapot biztosítanak a megyében az elmúlt öt évben elindított/megvalósított kezdeményezések, pl. a „Bécsi Ablak”, a „VITECC”, a teleház projektek, Tourinform irodák létrehozása stb. Szükséges ezen kezdeményezések fenntarthatóságának biztosítása, újabb kezdeményezések megvalósításának segítése és azok integrálása a Nyugat-dunántúli régió formálódó információs rendszerébe. A megye közösségi és magán szervezetei tevékenységükön keresztül képesek pozitív „képet” vetíteni a megyéről és a régióról. A pozitív kép megosztása és kivetítése nagyon fontos a megyén belül is, hiszen a Program célkitűzései megvalósításában elősegítené a megyei és helyi szereplők mobilizálását.