Az Országos Rádió és Televízió Testület 758/2008. (IV. 29.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) 112. §-ában biztosított jogkörében az Hír Televízió Zrt. (Hír TV, 1033 Budapest, Szentendrei út 89-93..) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi határozatot: A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató a 2007. december 6.-i, 15.-i, 20.-i műsorszolgáltatása során három alkalommal megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezést. Ezért a Testület az Rttv. 135. § (1) bekezdése valamint a 112.§ (1) e) pontja alapján alkalmanként 100.000 Ft, azaz összesen 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint bírságot szab ki a Műsorszolgáltatóval szemben. A kiszabott bírságot nyolc napon belül kell megfizetni az ORTT MNB 10032000-0140084300000000 számú számlájára. E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel.
Indokolás A műsorszolgáltató reggeli (6-9 óra között) műsorkínálata hírekből, információs egységekből és a korábban vetített magazinműsorok ismétléséből állt. 1. 2007. december 6-án a 6 óra 13 perc 7 mp-kor kezdődött Paletta c. magazinműsor Széllessáv című szegmensének témája a mobil internetezés volt. Huszlicska József, a Pannon GSM Távközlési Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese beszélt a vásárlási szokásokról és az árkalkulációról. A szöveg alkalmas volt a cég népszerűsítésére, és közben a cég logója is többször látható volt: „Ezért mondom azt, (…) hogy a Pannon hálózata ebből a szempontból szerintem egy rendkívül kiemelkedő a többi mobilszolgáltatóhoz képest, hogy az egész országban elérhetőek vagyunk általánosan jó sebességgel és gyakorlatilag (…) az emberek felét elérjük e nagyonnagy sebességű hálózattal. (…) Mi ezt a szabadságot adjuk meg, hogy bárhol, bármikor, megfelelő sebességgel ez elérhető legyen. (…) Szerintem ma sebességben elértük azt a szintet, ahol egy jó élményt nyújtó internet elérést biztosítottunk.” Az interjú végén a műsorvezető a következőket fűzte az elhangzottakhoz: „A Pannon jelenleg négyféle tarifacsomagot ajánl, (…) a legkisebb csomagot a keveset netezőknek, míg a legnagyobbat a gyakori net használóknak ajánlják.”
1
2. 2007. december 15-én a 8 óra 10 perc 53 mp-kor kezdődött Befutó c. magazinműsor témája a Budapesti Lovas Világkupa rendezvénye volt, aminek keretében Martinek Jánossal egy Pilsner embléma előtt készítettek riportot.
2
3. 2007. december 20-án a 6 óra 13 perc 36 mp-kor kezdődött a Paletta c. műsorszám. Ebben került bemutatásra a műsorszolgáltató születésnapi nyereményjátékának a fődíja, egy kétszemélyes délkelet-ázsiai utazás, melyet (képletesen) az adásban adott át az STA Travel utazási iroda képviselője, Hajdú Attila. A műsorvezető kérdéseire válaszolva olyan információk is elhangzottak, melyek a céget népszerűsítették: (...) „A cégünk, az STA Travel egy nemzetközi cég, a világ legnagyobbja az ifjúsági, a diák és pedagógus utaztatás terén. Ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy hatvanöt légitársaság közöttük van a MALÉV is - az ő járataikon vannak nekünk nagyon különleges tarifáink. Ami azt jelenti, hogy saját repülőgépen, ami a normál kondícióknál lényegesen jobb kondíciókkal és általában kedvezőbb árakkal lehet utazni. Ez a kedvezőbb akár 5% és 80% közötti megtakarítást jelenthet diákok és pedagógusok számára.” (...) STA Travel utazási iroda Magyarországon egyetlen van, viszont számos más utazási irodával, pl. a legnagyobb utazási céggel, a Vistával is együttműködünk. Így az ország számos pontján az ő irodáikban is megvásárolhatók ezek a kedvezményes jegyek a diákoknak és a tanároknak”.
A műsorszolgáltató a fenti tartalmakkal vélelmezhetően megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt szabályt. A Testület a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 51. § (1) bekezdésében biztosított ügyféli jogok gyakorlása érdekében 2008. március 19-én kelt levélben küldte meg a Műsorszolgáltató részére a hatósági ellenőrzés megállapításait, melynek kapcsán a Műsorszolgáltató az arra előírt határidőn belül az alábbi nyilatkozatot tette: „1. Paletta c. magazinműsor 2007. 12. 06. A mobil internettel foglalkozó rovatban, a riporter az ilyen jellegű szolgáltatást nyújtó, telekommunikációs cégek közül, a Pannon GSM Távközlési Zrt. vezérigazgató-helyettesét szólaltatta meg. A riportalany kifejtette álláspontját a mobil internetezési és vezetékes internetezési szokásokról, a szolgáltatók közötti árverseny gazdasági tényezőiről, az internetezés és telefonhasználat, ill. ezek közötti párhuzamos tendenciákról, trendekről. A hatósági ellenőrzés megállapításokban kiragadott egyes mondatokon túl, a teljes interjú szövegét vizsgálva megállapítható, hogy az alany a mobil internet szolgáltatást nyújtó cégek képviselőjeként beszélt, a teljes interjú összefüggésében vizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy többes szám első személy használatával a riportalany a piaci szereplőkre nem pedig a Pannon GSM Zrt.-re utalt. A riportalany tehát az olyan kijelentéseivel, mint pl.. „szerintem 3
ma sebességben elértük azt a szintet, ahol egy jó élményt nyújtó internet elérést biztosítunk”, a piaci szegmens szereplőinek műszaki lehetőségeit mutatja be. A riportalany szóhasználata során a „Pannon” szó mindösszesen két alkalommal hangzott el, nem hangsúlyosan, tényleges és valós reklámértékkel nem bíró szóösszetételben. Megjegyezzük, hogy a magyar mobil internet piacon jelenleg három szereplő nyújt ilyen jellegű szolgáltatást, így szolgáltatásról szóló tájékoztatás nem valósítható meg valamely piaci szereplő kompetens munkatársának megszólaltatása nélkül. 2. Befutó c. magazinműsor A fenti sportmagazin kifogásolt jelenetében a riportalany egy, a rendezvény helyszínén több helyen is felállított, felfújható kapu (pályaelem) előtt nyilatkozik. A háttérben lévő kapun, középen a Magyar Turizmus Zrt. országimázs kampányának szövege látható, „Magyarország Itthon otthon van” felirattal, felette, részben a Pilsner Urquell sör logója, alatta az Unicum logója, gyakorlatilag teljes takarásban. A médiahatóság következetes gyakorlata, valamint a bírósági gyakorlat szerint, sportrendezvényekről szóló beszámoló során, az ott szükségszerűen feltűnő szponzori feliratok, háttérben, nem hangsúlyosan történő megjelenítése önmagában nem valósít meg burkolt reklámot, azok folyamatos kitakarására a műsorszámban nincs szükség, ill. technikai lehetőség. Jelen esetben a riportalany a Sportaréna küzdőterének belső bejárata előtt, rövid időtartamban nyilatkozik, a riportalany a kamera látószögének középpontjában helyezkedik el, a hangsúly egyértelműen a riportalany élénk arckifejezésén és mondanivalóján van, a háttérben látható képi elemek a nézők számára másodlagosak. Álláspontunk szerint a jogalkotói szándékkal ellentétes az ilyen jellegű interjúk során a burkolt reklám közlésének vádját felvetni. Megítélésünk szerint a nézők által ismert, egyben köztudomású tény, hogy a sportversenyeket szponzorok támogatják, a sportrendezvényeken reklámok, a hirdető arculati elemei tűnnek fel. Mivel a fenti körülmény – ti. a sportversenyeken nagy számban tűnnek fel szponzori reklámok – a nézők számára ismert, így az a nézőkben nem is kelti a semleges információ látszatát, minden néző tisztában van azzal, hogy a háttérben egy – a sportversenyhez szükségszerűen kapcsolódó, szokásos – reklámfeliratot lát. Mivel az Rttv. szerint, a burkolt reklám közlésének fogalmi eleme, hogy a közlés ill. a tájékoztatás „semleges információ látszatát keltse”, és az jelen műsorszám tekintetében nem valósult meg, így a fenti riport során az Rttv. burkolt reklámra tiltására vonatkozó rendelkezése sem sérülhetett. 3. Paletta c. magazinműsor 2007. 12. 20. Megállapítható, hogy a kifogásolt, élőben sugárzott beszélgetés során, nyereményjáték főnyereményét felajánló utazási iroda képviselője, az utazási iroda szolgáltatásait ténylegesen nem népszerűsítette, az utazási iroda képviselője, az utazási iroda cégneve, elérhetősége, logója, márkajelzése, egyéb arculati eleme, sem szóban, sem írott formában nem tűnt fel. Ezzel szemben a díjat átadó utazási ügynök az ázsiai utazás nevezetességeiről, továbbá az ázsiai utakra javasolt, a nyertes által magával vinni javasolt útiholmiról beszélt, továbbá, az utazási iroda és az oktatási intézmények általában fennálló kapcsolatára felvetett kérdésre válaszolt, a diákok és a pedagógusok részére általában biztosított - ” bármely partner utazási irodában elérhető – kedvezményekről nyilatkozott. Az átlagos fogyasztó számára az „STA Travel”, mint a díjat felajánló nevének egyszeri említése tényleges reklámértékkel nem bír, az a fogyasztókban nem rögzül, ösztönző hatást nem vált ki. Végül jelezni kívánjuk, hogy a T. Testületnek a hatósági ellenőrzés során konkrétan vizsgálnia kell, hogy a tájékoztatás valóban és ténylegesen ösztönözzön egy adott termék vagy
4
szolgáltatás megvásárlására, illetve, igénybe vételére. Önmagában, az elvi lehetőség valószínűsítése, az Rttv. szerinti jogsértés megállapítására nem alkalmas. A fenti műsorszámokban álláspontunk szerint burkolt reklámozás nem történt, konkrét termék, vagy szolgáltatás igénybe vételére, gazdasági magatartásra a műsorszámok a nézőket nem ösztönözték. Mindezek alapján, álláspontunk szerint a műsorszolgáltató a műsorszámok közzététele során jogszabálysértést nem valósított meg, a jogszabály rendelkezéseit betartva járt el.” Az Testület álláspontja szerint: Az Rttv. vonatkozó rendelkezése szerint: „10.§ (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. 2. § 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra.” A burkolt reklám definíciójának nem fogalmi eleme az ellenszolgáltatás fejében történő megjelenítés, ezért annak megállapításakor nem lehet gazdasági motivációt vizsgálni, csak azt, hogy az alapinformációhoz képest jelent-e meg egyéb információ indokolatlan mértékben, amely már kimeríti a burkolt reklám fogalmában szereplő ösztönző befolyást. A burkolt reklámozásnak nem fogalmi eleme a gazdasági kapcsolat megléte a műsorszolgáltató és a reklámozott termék előállítója, forgalmazója, illetve a szolgáltatás nyújtója között. A kialakult bírói gyakorlat szerint: A Fővárosi Bíróság 3.K.33761/2005/7. sz. ítéletében megállapította, hogy: „Az áru vagy szolgáltatás iránti figyelem felkeltése a vásárlás, vagy szolgáltatás igénybevételének egy igen lényeges előmozzanata, amely a legtöbb esetben a vásárlást, vagy szolgáltatás igénybevételét megelőzi. Ezért a figyelemfelkeltés egyértelműen ösztönző hatással lehet a hallgatókra - mint potenciális vásárlókra – adott esetben.” A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf 27.026/2004/8. sz. jogerős ítéletében a szponzorfal előtt készített interjúval kapcsolatban megállapította, hogy „a perbeli logók mindegyike konkrét termékkel, szolgáltatással azonosítható be, így látványa az adott vállalkozás termékeire, szolgáltatásaira irányítja a nézők figyelmét.” A Műsorszolgáltató által előterjesztettekre reagálva: 1. Paletta c. magazinműsor 2007. 12. 06. A riport alkalmas volt arra, hogy a nézőket szolgáltatás igénybevételére ösztönözze, azaz nem általában a mobil internet használatára, hanem a Pannon által kínált szolgáltatás igénybevételére. A Testület álláspontja szerint nem fogadható el az a műsorszolgáltatói érvelés, miszerint a Pannon mobilszolgáltató vezérigazgatója általában beszélt a mobil internet fejlődéséről, hiszen a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy a „mi” személyes névmás, a Pannonra vonatkozik, nem pedig a mobilszolgáltatókra általában. A szegmens alkalmas volt arra, hogy a nézők figyelmét felkeltse a Pannon által kínált mobil
5
internet szolgáltatással kapcsolatban, az a bemutatás módjára, és a vezérigazgató által előadottakra tekintettel ösztönözhette a nézőket a szolgáltatás igénybevételére. A Testület elfogadja azt az érvelést, miszerint a témáról való tájékoztatás nem képzelhető el valamelyik szolgáltató kompetens képviselőjének közreműködése nélkül. Ilyen jellegű riportok esetében azonban a műsorszolgáltatónak kell fokozott figyelmet fordítania arra, hogy a műsorban elhangzott tájékoztatás ne valósítson meg burkolt reklámozást. Nem önmagában a Pannon képviselőjének szerepeltetése tekinthető problémásnak, hanem az a többletinformáció, - amely az általános tájékoztatáson túlmutatóan-, a cég konkrét szolgáltatásait, elért eredményeit helyezi előtérbe. 2. Befutó c. magazinműsor A Testület kézséggel elismeri, hogy köztudomású, a nézők által ismert ténynek tekinthető, hogy a sporteseményeket szponzorok támogatják. Mindazonáltal a Testület álláspontja szerint a műsorszolgáltatói érvelés nem elfogadható. A Műsorszolgáltató a riport készítése során választása szerinti helyszínen készíthet interjúkat. A választás tudatos folyamat, hiszen minden sportrendezvényen vannak ugyan szponzorált felületek, amelyek egy közvetítés során mindenképp bemutatásra kerülnek, hiszen ez a szponzoráció fő célja, hogy a kereskedelmi üzeneteket eljuttassa egy-egy esemény, rendezvény támogatásán keresztül a nézőkhöz. Ez önmagában nem valósít meg burkolt reklámozást. E tekintetben az ORTT gyakorlata és a bírói gyakorlat is következetes. Az azonban, hogy a sportesemény kapcsán megszólaltatott interjúalanyokat, milyen módon veszik fel, azaz szponzorált felületek előtt, avagy nem már a Műsorszolgáltató döntésén múlik. A bírói gyakorlat e tekintetben szintén következetesnek mondható, hiszen a szponzorált felületek előtt történő interjúkészítéssel kapcsolatban megállapította a burkolt reklámozást. 3. Paletta c. magazinműsor 2007. 12. 20. A műsorszolgáltató érvelése ebben az esetben sem elfogadható. A törvény a burkolt reklámozás vizsgálata során azt kell vizsgálni, hogy az alapinformációhoz képest jelent –e meg olyan többletinformáció, amely a nézőket szolgáltatás igénybevételére ösztönözhette. Az alapinformáció ez esetben az képezte, hogy a műsorban a STA Travel által felajánlott utazást a cég képviselője képletesen átadta a nyertesnek, ezzel kapcsolatban beszélgettek. A többletinformációt viszont az képezte, amikor a cég működéséről, partnereiről és a cég által a diákoknak és pedagógusoknak ajánlott kedvezményekről esett szó. Az 5-80% terjedő utazási kedvezmények olyan információknak tekinthetők, amelyek a nézők figyelmét felkelthették, és adott esetben a szolgáltatás igénybevételére ösztönözhették a nézőket. Megállapítható, hogy a Műsorszolgáltató három alkalommal megsértette az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt szabályt. A Műsorszolgáltató által korábban 2007. és 2008. év folyamán elkövetett hasonló törvénysértésekről az alábbi táblázat nyújt átfogó képet: Határozatszám
Törvénysértés
Szankció
535/2007. (II.28.)
10.§ (5)
112. § (1) a)
897/2007. (IV.11.)
10.§ (5)
112. § (1) a)
6
A Testület az Rttv. 135. § (1) bekezdése, valamint 112. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározottak alapján alkalmanként 100.000 Ft, azaz összesen 300.000 Ft bírságot szabott ki, tekintettel arra, hogy a Műsorszolgáltató a háromhetes vizsgálati periódus alatt három alkalommal sértette meg az Rttv. 10. § (5) bekezdésében foglalt szabályt. A konkrét esetben a jogosulatlanul elért bevétel mértéke nem volt megállapítható, így ez nem képezhette a szankcionálás alapját. A szankció kiszabása során a Testület figyelemmel volt a korábban hasonló törvénysértések miatt kiszabott szankcióra, valamint a törvénysértés súlyára. Az Rttv. vonatkozó rendelkezései szerint: „112. § (1) Ha a műsorszolgáltató az e törvényben, (…) előírt feltételeket és előírásokat nem teljesíti vagy megsérti, (…) a Testület e) a közszolgálati műsorszolgáltatóval, a bejelentés alapján műsorszolgáltatást végző műsorszolgáltatóval szemben, illetve a Panaszbizottság kezdeményezésére bírságot szab ki a 135. § szerinti összeghatárok között” „135. § (1) Jogosulatlanul végzett műsorszolgáltatás, illetve az e törvényben előírt bejelentés nélkül vagy attól eltérő módon végzett műsorelosztás és műsorszétosztás esetén a felelőssel szemben a Testület a jogosulatlanul elért bevétel kétszeresének megfelelő, vagy ha ez nem állapítható meg, tízezer forinttól egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki, melyet az Alapba kell befizetni.” Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 153.§ (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv. 136. § (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv. 136. § (3) bekezdése biztosítja. Budapest, 2008. április 29.
az Országos Rádió és Televízió Testület nevében dr. Majtényi László s.k. Elnök
7
