2008. ÉVI TISZAI NAGY SZÚNYOGINVÁZIÓ KIALAKULÁSÁNAK OKAI, KÖRNYEZETTUDATOS SZÚNYOGGYÉRÍTÉS
Készítette: Kerékgyártó István Növényvédelmi szakmérnök 2009. Január 22.
Bevezetés • A fejlődéstörténetben a szúnyogok 93 millió évvel ezelőtt jelentek meg. • Jelenleg több mint 2.500 fajuk él a földön, ebből Magyarországon kb. 45 faj, előfordulását ismerjük. • A szúnyogok az ember kellemetlen rovarellensége, mivel a nőstény egyedeknek vértáplálékra van szükségük peteképzésükhöz nélkülözhetetlen fehérjeszükséglet kielégítésére.
• Imágó: a szúnyogok kifejlett szárnyas (adult) alakja • Pete, tojás: ivaros szaporító képlet • Lárva: vízben élő alak, háromszor vedlik, négy fokozatban fejlődik: L1-L2-L3-L4 • Báb: a lárvák fejlődésüket befejezve levetik lárvabőrüket, és bábbá alakulnak. Vízben élnek, már nem táplálkoznak
Szúnyogalkatúak /Nematocera) • a szúnyogok nem elsődleges vízi élőlények, hanem csak másodlagos, a vízhez alkalmazkodott szervezetek.
Fontosabb Tiszaújvárosi szúnyog nemzetségek imágói
Aedes vexans, Gyötrő szúnyog
Anopheles
Aedes sticticus Oldalfoltos szúnyog
maculipennis
Culex pipiens pipiens
Foltos maláriaszúnyog
Dalos szúnyog
Árvízi (Aedes vexans) szúnyogok tenyésző helyei, elöntött erdők
Árvízi (Aedes vexans) szúnyogok tenyésző helyei,elöntött rétek
Foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) és a Házi szúnyogok (Culex pipiens, pipiens) tenyészőhelyei
Foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) és a Házi szúnyog (Culex pipiens, pipiens) tenyészőhelyei
Víz hőmérsékletének szerepe a Dalos szúnyogok kifejlődésében Víz hőmérséklete 16 0C
Víz hőmérséklete 25 0C
21-23 nap
7-10 nap
Víz hőmérséklete 30 0C
6-7 nap
7.2 0C alatt nincs fejlődés pete
pete
pete
Víz hőmérsékletének szerepe a Gyötrő szúnyogok kifejlődésében Víz hőmérséklete 16 0C
Víz hőmérséklete 25 0C
21-23 nap
8.49 0C alatt nincs fejlődés pete
7-10 nap
Víz hőmérséklete 30 0C
6-7 nap
Mire vonzódnak a nőstény csípőszúnyogok ?
Co2 kibocsátás Sötét ruházat
Verejték, testnedvek
Foltos maláriaszúnyog (Anopheles maculipennis) nőstényei a nagytestű állatokat kedvelik
A Házi szúnyogok (Culex pipiens, pipiens) nőstényei a madarak vérét kedvelik
Gyötrő szúnyog (Aedes vexans)
Bármely élőlény vérével táplálkozni képes. A szúnyogok által okozott kellemetlenség fő előidézője. Késő tavasztól kora őszig okoz ártalmat, ligetekben, parkokban, erdőkben egész nap támad. Csípése fájdalmas.
1. nemzedék
2. nemzedék
150 hím
3. nemzedék
22 500 hím
150 nőstény
22 500 nőstény
3 375 000 hím 3 375 000 nőstény
Házi szúnyogok (elméleti) szaporodása
300 pete
45 000 pete
6 750 000 pete
1.012 milliárd pete
4. nemzedék
506 250 000 hím 506 250 000 nőstény
5. nemzedék
75.9 milliárd hím 75.9 milliárd nőstény
Házi szúnyogok (elméleti) szaporodása 151.87 milliárd pete
1%
759.3 millió nőstény
200 millió nőstény szúnyog/100 ha 100 db pete/nőstény
50.000 db pete/m2
Árvízi szúnyogok (elméleti) szaporodása
80 % elvándorol
500 millió szúnyog pete/ 1 ha
A szúnyogok az ember veszélyes kórokozóit terjesztők is lehetnek, mivel vérszívásuk mellett fontos betegségterjesztő vektor-rovarok is.
• • • • •
Malária Nyugat-nílusi láz Dengue-láz (trópusi náthaláz) Japán B encefalitis (agyvelő gyulladás) Chikungunya (görnyedt járás)
Malária-Mocsárláz • Mal,aria: Rossz levegő (olasz) • Hippokratesz volt az első aki a betegséget leírta • Valószínű, hogy Nagy Sándor halálát, Attila és Dzsinkiszkán hadainak romlását is a malária okozta • Civilizációnk eddigi történetében minden második ember maláriafertőzésben halt meg
A malária (Váltóláz ) •
A malária (régies nevén: váltóláz) az Anopheles szúnyog nőstényei által terjesztett kórokozók által kiváltott betegség. A világon népbetegségnek számít, főleg trópusi vidékeken fordul elő. Évente kb. 350-500 millió megbetegedés történik, ezek közül a halálos kimenetelűek száma egymillió feletti, és csupán Afrikában 25% az éves mortalitás az 5 éves kor alatti gyermekpopulációban.
Maláriaveszélyes területek
Chikungunya és Dengue-lázt terjesztő szúnyogok
• Ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) • Egyiptomi szúnyog (Aedes aegypti) •
(fotó: www.kabsev.de)
Chikungunya járványok az Indiai-óceáni szigeteken • A „chikungunya” szó szuahéli nyelven „görnyedt járást” jelent, mely a betegségben szenvedő ember mozgását írja le. A chikungunya szúnyogok által közvetített vírusbetegség. 2005-ben és 2006-ban egy chikungunya járvány terjedt el az Indiai-óceán dél-nyugati szigetein, a Comore-, a Mayotte- a La Réunion, Mauritius, Seychelles- és Madagaszkár szigeteket érintve.
Chikungunya-vírus áldozatai • • • •
2006-ban a francia La Réunion szigeten 266.000 ember fertőződött meg 248-an meghaltak 2007-ben Olaszországban, Ravenna tartományban • 300 ember fertőződött meg • Egy 89 éves ember a betegségben meghalt
szúnyogártalom
Fizikai módszerek
Kémiai módszerek
Biológiai módszerek
Szúnyogháló Tereprendezés Petróleum Klórozottszénhidrogének Foszforsavészterek Piretroidok Bacillus thuringiensis ssp. israelensis Hormonhatás Bacillus ú szerek sphaericus Ellenségek elszaporítása Állati védőöv
Csípőszúnyogok természetes ellenségei • A pontyfélék 12 óra alatt több mint 1.000 csípőszúnyog-lárvát esznek meg • A gőték 24 óra alatt több mint 100 lárvát esznek meg • A vízi poloskák több mint 30 lárvát fogyasztanak el 24 óra alatt
DDT • A DDT-t 1968-ban a világon elsőként Magyarországon vonták ki a forgalomból. • Az Amerikai Egyesült Államokban 1972ben tiltották be a DDT használatát. • A DDT-t 1995-ig negyvenkilenc országban tiltották be, és további hatban visszavonták az engedélykérelmet.
Foszforsav-észterek • A DDT rezisztencia kialakulása miatt bevetik a szúnyogellenes harcba a: • Malathion-t (szerves-foszforsavészter1951. ) • A Malathion-nal kezelt területeken a rovarfauna több mint 90%-a elpusztul. • egyetlen vérszívó szúnyog elölésekor közel 200, különböző fajú és eltérő méretű ízeltlábú egyed esik áldozatul.( Tóth 2007.) • Magyarországon 1981-től nem engedélyezik szúnyogirtásra felhasználását.
Piretrumok és Piretroidok • A közel-keleti eredetű krizantémféle, a Chrisanthemum cinerariaefolium szárított virágporából készült extraktumot (Dalmát por)évszázadok óta alkalmazzák rovarirtásra
Chrysanthemum cinerariaefolium
Piretrumok és Piretroidok • Alacsony emlőstoxicitás • A piretroidok hátránya ugyanakkor az, hogy a szerek többsége halakra, méhekre extrém módon mérgező, a kezelések során a rezisztencia és keresztrezisztencia gyors kialakulását figyelték meg. • Lényegesen környezetkímélőbbnek bizonyult, mint a MALATHION, mert csak 45-60%-át pusztította el a rovar faunának.
Biológiai szúnyoglárva gyérítés • Az Izraelben élő magyar származású Yoel Margalith 1976-ban fedezte fel a Negevsivatag pocsolyáiban gyűjtött elpusztult szúnyoglárvákban a Bacillus thuringiensis var. israelensist.
Yoel Margalith az izraeli Negev sivatagban
Bacillus thuringiensis var. israelensis • A baktérium rovarölő tulajdonsága, a spóraképzés végén megjelenő inszekticid (rovarölő) hatású fehérjék képződése, amelyek a táplálékkal bejutnak a szúnyoglárvák bélrendszerébe, ott az emésztő enzimek hatására lebomlanak, a felszabaduló toxin pedig olyan mértékben károsítják a lárvák bélhámsejtjeit, hogy az a pusztulásukhoz vezet.
Vectobac 12 AS (Bti) készítmény kijuttatása KA-26 helikopterrel
Vectobac 12 AS (Bti) készítmény kijuttatása Martignani Phantom Ecology permetezővel
Vectobac 12 AS (Bti) készítmény kijuttatása csónakból motoros permetezővel
2008. évi nagy szúnyoginvázió a Tisza mentén, Tiszai árvizek • 2008. április 18 (I.) fokú árvízvédelmi készültség • 2008. július 28. (II.) fokú árvízvédelmi készültség • 2008. december 12. nincs árvízvédelmi készültség
Tisza vízállása Tiszapalkonyán
Morotva-csatorna elönti az árteret
Vízhőfok:18-21 0C
2008. Április 28.
Sajó folyó
Morotva tó
Csapadékcsatorna Tisza folyó
Felszíni vízbevétel 2008. július 25-én
Tisza vízállása Tiszapalkonyán
Tisza, Sajó folyók elöntik az árteret
Hernád vízállása Gesztelynél
Sajó vízállása Felsőzsolcánál
Vízhőfok:28-32 0C
2008. Július 30.
.0 8. 08
.0 8. 06
.0 8. 10 20 08 .0 8. 12 20 08 .0 8. 14 20 08 .0 8. 16 20 08 .0 8. 18 20 08 .0 8. 20 20 08 .0 8. 22 20 08 .0 8. 24 20 08 .0 8. 26 20 08 .0 8. 28 20 08 .0 8. 30 20 08 .0 9. 01 20 08 .0 9. 03 20 08 .0 9. 05 20 08 .0 9. 07 20 08 .0 9. 09 20 08 .0 9. 11
20 08
20 08
20 08
„Clarke” moszkitó csapda fogáseredményei 2008.évben (Tiszaszederkény-városrész) 100
90
80
70
60
50 Culex sp.
Aedes sp.
40 Anopheles sp.
30
20
10
0
Bti lárvagyérítési körzet 10-15 km Árvízi szúnyogok
Tisza vízállása Tiszapalkonyán
Morotvacsatorna elönti az árteret
Vízhőfok:3-6 0C Nincs árvízi szúnyoglárva fejlődés
Felhasznált irodalom Becker, N., Petric, D., Boase, C., Lane, J., Zgomba, M., Dahl, C., Kaiser, A., (2003): Mosquitoes and their control - Springer New York, 1-498. Becker, N. (1997): Biológiai szúnyoggyérítés a Felső-Rajna vidékén Kommunale Aktionsgemeinschaft zur Bekämpfung der Schnakenplage e.V. Waldsee B. Nathan, M. (2006): Chikungunya járványok az Indiai-óceáni szigeteken - Bayer Environmental Sciense Journal No. 18 November 45-49. Darvas, B., Székács, A., (2006): Mezőgazdasági ökotoxikológia L'Harmattan kiadó, Budapest Erdős, Gy., Szlobodnyik, J., Gálffy, Gy. (2001): Módszertani levél a szúnyogok elleni védekezésről. - EPINFO 9: 1-47. Kerékgyártó, I.(2008.): Tiszaújváros és térségének csípőszúnyog ártalma 2008-évben,kézirat Michael, F. (2006 ): Gyilkos a vérben van - National Geographik 5. évfolyam. 7. szám Sanoma Budapest Kiadó Zrt. 56-87. Mihályi, F., Gulyás, M. (1963): Magyarország csípő szúnyogjai. Akadémiai kiadó, Budapest.
Felhasznált irodalom • •
•
• •
Sáringer,Gy. – Tóth, S.(2008): Negyedszázad a Balatoni csípőszúnyog kutatás szolgálatában – Pannónia Központ és Tanácsadói Koordinációs Kft. Keszthely Szepesszentgyörgyi, Á.(2004.):A Szeged környéki csípőszúnyog-együttes mennyiségi és minőségi változásai az 1999. évben, és szúnyoglárva-gyérítésre alkalmas Bacillus thuringiensis subsp. israelensis (Bti) alapú biológiai készítmény előállítása, koncentrálása és toxicitás-vizsgálata. Doktori értekezés Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológia Intézete Szeged Tóth, S. (2007): Csípőszúnyog határozó I. (Lárvák)- Pannónia Központ és Tanácsadói Koordinációs Kft. Keszthely
Fotók: Kerékgyártó István Dr. Szepesszentgyörgyi Ádám
