2008. ÉVI OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓJA. Budapest, szeptember hó

A

2008. ÉVI OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓJA

Budapest, 2008. szeptember hó

A Budapesti Gazdasági Főiskola

Tartalomjegyzék

2


ELŐSZÓ A Budapesti Gazdasági Főiskola (a továbbiakban BGF, Főiskola vagy Intézmény) alapvető szervezeti egységei (a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, a továbbiakban KVIFK, a Külkereskedelmi Főiskolai Kar, a továbbiakban KKFK, a Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar, a továbbiakban PSZFK és a két területi intézete: Salgótarjáni Intézet, a továbbiakban SI, a Zalaegerszegi Intézet, a továbbiakban ZI, valamint a Rektorátus) a 2008. évben is lényegében a 2004-2006. évben kialakított szervezeti rendszer szerint működöttek. A Főiskolán működő testületek és a menedzsment tevékenységének eredményeként az  alapvető szervezeti egységek összetartó tevékenysége tovább erősödött (a stabilizált szervezeti rendszer jól szolgálta mind az egységes főiskolai szintű feladatok - pl. a MAB és más szervezetek által már akkreditált mesterképzések, felnőttképzések területén az egységes tananyagok, képzési programok, egybefüggő követelményrendszer kifejlesztését, alkalmazását - mind a kari tevékenységek irányítását, szervezését; javítani lehetett a felsőoktatás időszerű kihívásainak megfelelő - a bolognai folyamatokból adódó tartalmi és szakmai megújulások - cselekvés feltételeinek megteremtését; a karokon és az intézetekben folyó munka koordinációját és kooperációját; a karok, szakok közötti áttanítás - főként a választható és készségfejlesztő tantárgyak körében és egy-egy tantárgy másik karon történő felvételét),  az integrációs folyamatok eredményeként ki lehetett bővíteni az új típusú szakmai rendezvények (pl. Magyar Tudomány Napja, Tudományos Diákköri Konferencia, főiskolai szintű szakmai vetélkedő, a beiskolázást szolgáló kiadványok - közös munkával kialakítottan - a BGF, a szakok bemutatását segítő CD felhasználásával) körét, a nagy földrajzi távolságok ellenére a Karok közötti áttanítás rendszeresebbé tételét, a BGF szintű - egységes követelményeket megjelenítő - szabályzatok kifejlesztését; az új év kezdete alkalmával rendezett hangverseny, tanévzáró-, generációk találkozását elősegítő rendezvényeket stb.,  nem kellett lényegesen módosítani az összességében jól funkcionáló szervezeti struktúrát (a gazdasági szervezetben - és egyes esetekben a karokon belül – megvalósult további integrációs intézkedések (bér- és munkaügyi feladatok központosítása) is zavarmentesen biztosították a munka folyamatosságát; örvendetesen egyre több alkotóműhely - a KKFK-n a Társadalmi Innovációs Műhely, a Kommunikációs Intelligenciafejlesztés Műhely, a Médiakutató c. elméleti folyóirat szerkesztése stb. - szolgálja a fejlesztési -, tudományos tevékenység kiteljesítését.). A Főiskola vezetése és az itt dolgozók sokrétű tudása, nagyfokú áldozatvállalása alapján - a hatályos Intézményfejlesztési Tervvel összhangban - végezte a beszámolási időszakban is tevékenységét, amelynek eredményeként  tovább korszerűsödött a sokoldalú, magas színvonalú képzési tevékenység (az új BA/BSc alapszakokon a harmadik évfolyamon is beindult - a szükséges feltételek megteremtése után és zavartalanul folyt a korszerű

3


    



követelmények szerinti oktatás; a KVIFK-n megkezdődött a felsőfokú szakképzésben a modulrendszerű szakképzés, valamint a mesterképzés (közgazdász tanár szakon), modernizálódott és kibővült a bolognai képzési követelményekkel összhangban átalakuló szakirányú képzési- és továbbképzési-, mesterképzési tevékenység tartalmi-, személyi-, tárgyi feltétele, sokrétűbbé vált a tudományos tevékenység, javult az oktatók minőségi összetétele (elsősorban az állományban lévő oktatók szakmai-, tudományos munkájának eredményeként és új fiatal oktatók alkalmazásával nőtt a tudományos fokozattal rendelkezők száma és aránya), az új követelményekkel összhangban fejlődött a Főiskola irányítási-, vezetési-, munkaszervezési-, szabályozási-, stratégiai rendszere, javult a tevékenység végzés infrastrukturális adottsága (az EU-s és a főiskolai forrásokból a PSZFK székhelyén jelentős bővítés valósult meg, a KVIFK-n korszerűsödött a V. előadó, a Markó utcai épületben multifunkcionális közösségi tér került kialakításra), sokoldalúbbá vált a Főiskola - a hazai és külföldi felsőoktatási intézményekkel, a partner középiskolákkal, a gazdálkodó szervezetekkel, a tudományos műhelyekkel, az egyesületekkel stb. - kapcsolatrendszere.

A BGF stratégiai célrendszerében kiemelt figyelem övezte a – Bologna folyamat és az új felsőoktatási törvény követelményeivel összefüggő – modernizált képzési kínálat színvonalas teljesítését. A 2008. évben a BGF alapvető törekvése volt a modern követelményeket kielégítő képzési kínálat bővítése. Elsőbbséget kapott a fejlesztési tevékenység. Ennek eredményeként a Főiskola valamennyi üzleti alapszakán korszerű elvárásoknak megfelelő volt az oktatás, az új képzési profilok (mesterképzés, szakirányú továbbképzés, OKJ-s képzés stb.) létrehozása. A bolognai modell szerint tanuló hallgatók és a még hagyományos kredit rendszerű képzésben résztvevők köre és nagy száma sokrétű feladat elé állította az oktatókat (pl. az új tananyagok kidolgozásában, az adottságokhoz igazodó új oktatási módszerek kifejlesztésében, alkalmazásában) és az oktatásszervezőket; az „átmenet” jelentős többletterhet idézett elő. A kialakult helyzetben rendkívüli erőfeszítéseket igényelt a Főiskola sok évtizedes jó hírének, elismertségének a megőrzése, az új igények érvényesítése, az egységes követelményszint megteremtése, az együttműködés, az összehangoltság erősítése. A 2008. évben - a menedzsment és közvetlen munkatársai együttes törekvése ellenére - nem sikerült kellőképpen előrehaladni  az oktatók és hallgatók túlterheltségének enyhítésében (továbbra is magas különösen a PSZFK székhelyén - az egy oktatóra jutó hallgatói létszám; rendkívül sok - különösen az alapozó tantárgyakból - a sikertelenül teljesített vizsgák száma, s ezért ezeket a kurzusokat a hallgatók többször is felveszik és ezt követően újabb konzultáció, szintre hozó oktatási tevékenység igénybevétele után vizsgákat tesznek),

4


 a Főiskolán dolgozó oktatók munkakörülményeiben, kulturáltabb elhelyezésében, a könyvtári olvasóhelyi-, a tornatermi kapacitás bővítésében,  az épületek és az eszközpark állapotának, az oktatók korfájának javításában, az óraadók jó színvonalú oktatási tevékenységének honorálásában,  az intézetek, tanszékek együttdolgozásának összehangolásában, a közös gondolkodás ösztönzésében (a nagy földrajzi távolság - a campus jellegű működés hiánya - miatt néhány területen a napjaink elektronizált kommunikációs adottságai mellett is problémát okoz az egy szervezeti egységhez tartozó oktatók irányítása, a nem kari működtetésű intézeteknél dolgozók tevékenységének segítése, koordinálása, ellenőrzése, a munkatársakat szolgáló kommunikációs csatornák jogos igények szerinti működése),  a sikeres pályázati tevékenységben történő szélesebb körű részvételben.

5


1.

A 2008. évben végzett oktatási tevékenységek alapvető jellegzetességei

A Budapesti Gazdasági Főiskola a 2008. évben lényegében az előre várt körülmények között végezte oktatási és tudományos tevékenységét. 1.1. A főiskolai oktatási tevékenység alapvető jellemzői A BGF a 2008. évi tevékenységében is kiemelten koncentrált  az alapvető képzési (főiskolai alapképzés: BA és BSc, valamint a hagyományos kredit rendszerű, továbbá a mesterképzés, felsőfokú szakképzés (FSZ) és a felnőttképzés) tevékenységek ellátására,  a kutatási és a tananyag-fejlesztési feladatok teljesítésére,  az irányítási-, szolgáltatási és a szakmai közéletben ellátott feladatokra,  az Intézmény rendelkezésére álló humán, infrastrukturális, beruházási erőforrások hatékony működtetésére, a stabil pénzügyi helyzet megőrzésére. A 2008. évben a BGF alapvető törekvése volt  a gazdaság és a társadalom igényeinek megfelelő szakemberek képzése (olyan hallgatók képzése, akik a felvett képzési profilnak megfelelő szakterületen rendelkeznek: kielégítő, biztosan jól hasznosítható és tovább építhető tudással; szakterületükön eredményesen felhasználható idegen nyelvtudással és információ technológiai ismeretekkel; kommunikációs készséggel),  modern szemléletmóddal rendelkező fiatal értelmiség kiművelése (olyan hallgatók „formálása”, akik képesek a nemzeti és az egyetemes kultúra közvetítésére, a multikulturális légkörben sikeres-, széles látókörű-, innovatív-, tárgyalóképes-, vitázó részvételre). A Főiskola rendelkezésére álló tapasztalatok szerint összességében eredményesen teljesíti küldetését. Kifejezi ezt az is, hogy  a BGF rendelkezik a főiskolák között a legnagyobb hallgatói létszámmal,  a gazdasági szféra által legkeresettebbnek ítélt 25 versenyképes diploma 20 %-át a BGF állította ki ,  a FELVI tájékoztatója szerint a felsőoktatási intézmények rangsorában - a jelentkezők létszámában és az első helyen jelentkezettek létszámában - a BGF éveken át előkelő helyezést (3-6. helyezést) ért el (az elmúlt két évben a rendkívül kedvező megítélés kis mértékben kedvezőtlenebbé vált a területi intézetek problémái miatt (Felvételi Információs Szolgálat lapja 2008.),  a fejvadász cégek és a pályakövetési rendszer információja szerint, az itt végzettek 90%-a, három hónapon belül, képzettségének megfelelő munkahelyet talál magának (a végzős hallgatók többségének nincs gondja az első szakmai munkahely kiválasztásával). 1.2. A képzési tevékenység és a hallgatói létszámok összevont változásai

6


A beszámolási időszakban tovább módosult a képzési szerkezet. Ennek keretében  kiteljesedettebbé vált a bolognai képzésben (az emberi erőforrás, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi gazdálkodás, a pénzügyi és számvitel, a turizmusvendéglátás, az üzleti szakoktató szakokon) résztvevők létszáma (már a III. évfolyamon is az új tanterveknek megfelelő volt a képzés),  folytatódott - kifutó rendszerben – a hagyományos kreditrendszerű alapképzés rendje,  számottevően nőtt a felsőfokú szakképzésben résztvevők létszáma,  valamelyest növekedett a szakirányú továbbképzésen tanulók száma,  tovább bővült a tanfolyami oktatáson résztvevők köre. A Főiskolán a képzési tevékenység a tantervekben rögzített keretek között, a meghatározott képzési célok, tantárgyi programok előírásai alapján valósult meg. Az oktatói kar elsődleges feladatának tekintette, hogy elméletileg megalapozott és a gyakorlati készségekben kellően járatos pályakezdő szakembereket képezzen ki és sokrétűen segítse a munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket, sikeres gyakorlati tevékenységük elkezdését (folytatását). A BGF 2008-ban is arra törekedett, hogy a kiválasztott szakterületeken olyan szakembereket képezzen, akiknek a munkássága elismert lesz a végzett hallgatókat foglalkoztató munkáltatók széles körében és elsősorban a területi intézeti tevékenységével - kiemelten segítse, főként az elmaradottabb térségek szakember ellátottságát, felzárkóztatását. 1.3. Képzési kínálat bővülése A BGF a beszámolási időszakban tovább bővítette képzési kínálatát. A BGF a képzési struktúra fejlesztését a bolognai folyamat kiteljesedésével, a munkaerő piaci igényeknek, valamint a versenyképes képzési követelményeknek megfelelően a következők szerint módosította: A BGF képzési kínálata 2008. és 2009. évben 2007/2008. 2008/2009. tanév kínálata tanév kínálata FSZ 16 21 BSc* 8 8 MSc 1 6 Összesen 25 35 * magyar, angol, német és francia nyelvű képzések Képzés típus

Növekedés 5 0 5 10

Sokan nagy hozzáértéssel, elhivatottsággal, lelkesen munkálkodtak azon, hogy kidolgozzák a javasolt mesterszakok akkreditációs anyagát. A Főiskolán szervezett képzés elismertségét fejezi ki az is, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság hozzájárulásával beindulhat a Közgazdász tanár szakon túlmenően, a 2009. évben öt újabb szakon az MSc/MA képzés. A nagy kihívást jelentő mesterszintű képzés

7


személyi, tárgyi feltételeinek kidolgozására is nagy figyelmet fordítottak a képzésért felelős személyek, szervezetek (a képzésért felelős intézetek, tanszékek), s ez a 2008. évi munkájuknak egyik legszebb részét jelentette. Széleskörű együttdolgozással a beszámolási időszakban elkészült és megjelent az alapképzésről és a felsőfokú szakképzésről, valamint a mesterképzésről és a szakirányú továbbképzésről szóló tájékoztató kiadvány, amely valamennyi nappali és levelező tagozatra, valamint az államilag támogatott és a költségtérítéses formára egységesen rögzíti  a képzési formák célját,  a szakképzés jellemzőit, az oktatott ismeretkörök kiemelt tartalmát, a szabályzatok (TVSZ, Felvételi Szabályzat, Záróvizsga Szabályzat) egyes képzésekre vonatkozó előírásait,  a tanulmányok során támasztott követelményeket,  a felvétel feltételeit (jelentkezések módját, a korábbi tanulmányok beszámítási rendjét stb.),  a költségtérítéses képzés díjait. Sikeres fejlesztő tevékenység eredményeként a 2008. évben korszerűsödött és kibővült a szakirányú továbbképzések rendszere. A Szenátus jóváhagyó döntése alapján a BGF-en 46 szakon indítható 2009. évtől kezdődően szakirányú továbbképzés (részletesebben a 2.5 pont alatt). A Zalaegerszegi Intézetben a Szenátus határozata szerint - a ZI és PSZFK kezdeményezésére - bővült a képzési kínálat, az Emberi erőforrás alapszak indítási lehetőségével és a felsőfokú szakképzési területen folyamatossá vált - a KVIFK szakmai irányítása alá tartozóan - Kereskedelmi-, vendéglátó-ipari és idegenforgalmi képzéssel. A Salgótarjáni Intézetben, sokrétű előkészítő tevékenység eredményeként is lehetővé vált az Emberi Erőforrás szakon a képzés. Központi rendelkezések miatt - az SZVK szerint - az új követelményekkel összhangban kellett kidolgozni az OKJ-s képzések rendjét, képzési programját. Ennek megfelelően a Szenátus határozata és az illetékes minisztériumok jóváhagyása után a BGF-en 21 OKJ-s képzés indítható 2008. december 31. után. Elkészültek a 2008. évben az FSZ képzésben közreműködő középiskolákkal kötendő együttműködési megállapodások és ez alapján történt a korábbi és az új partnerintézményekkel a szerződéskötés. A beszámolási időszakban az új képzések beindításához megteremtődtek a kiinduló feltételek: tantárgyi programok, a kezdéshez szükséges tananyagok, útmutatók, az oktatáshoz, vizsgáztatáshoz szükséges személyi feltételek, felvételi eljárási előírások. Folyamatos a munka az új szabályzatok, tankönyvek, példatárak elkészítését illetően. Nagy az elszántság abban, hogy a Főiskolán az új szakképzési lehetőségek olyan sikeresek legyenek a jövőben, mint a főiskolai alapképzés. Biztató, hogy a bolognai rendszerű képzésre az átállás az elmúlt években zavartalan volt.

8


A Főiskolának, a Felsőoktatási törvény 2008. évi módosítása alapján, el kellett készítenie a maximális hallgatói létszám meghatározását. A statisztikai adatszolgáltatáson alapuló beadványokban számot kellett adni a Főiskola meglévő kapacitásairól, különösen a képzésekhez, oktatott tantárgyakhoz rendelt oktatói létszámról, eszköz és épület infrastruktúra adottságokról. A rendelkezésre álló kapacitások ismeretében lehetett meghatározni az Intézmény maximális hallgatói létszámát. A kapacitás akkreditációs beadványt a Főiskola 2008. március 31-re elkészítette és benyújtotta az Oktatási Hivatalhoz. Az akkreditációs eljárás során, a Látogató Bizottság, a helyszíni ellenőrzés alkalmával meggyőződött a rendelkezésre álló – humán, eszköz és épület – kapacitások meglétéről. Az előírt feltételeknek a BGF megfelelt, így 2008. július 15-én, a 23.290 fő képzéséhez szükséges Működési engedélyt az Intézmény megkapta. 2.

A BGF 2008. évi oktatási tevékenységének részletezése

2.1. A képzési formák és a hallgatói létszám A Főiskola képzési tevékenysége – a felsőoktatási törvényben és az alapító okiratban meghatározottakkal összhangban – meglehetősen sokrétű. Alapvető képzési formák a következők:  felsőfokú szakképzés (2 év; (2008-ban 10, 2009-ben további 21 szakképesítéssel),  főiskolai szintű alapképzés (3-3,5 év; kifutó kreditrendszerű hagyományos szakokkal és a bolognai modellnek megfelelő új szakokkal),  mesterképzés (2 év; (2008-ban 1, 2009-ben további 5 szakon)),  szakirányú továbbképzés (2 év; 42 új és régebbi szakokkal),  a tanfolyami képzés (az élethosszig tartó tanulás keretében számos régi és új szakképesítéssel). A Főiskola oktatói a beszámolási időszakban is arra törekedtek, hogy az itt tanulók és végzettek ne csak diplomát (oklevelet), hanem elméletileg jól megalapozott és kellő gyakorlati készséget (idegen nyelv tudást, számítástechnikai ismeretet), biztos szakmai tudást és széles látókörű, etikailag igényes, innovatív azaz versenyképes tudást szerezzenek, amelyet a foglalkoztató szervezetek széles körben elismernek. A képzési szerkezet a beszámolási időszakban alapvetően nem változott a megelőző évhez képest. Sajnálatosan tovább csökkent a főiskolai alapképzésen (631 fővel) részt vevő hallgatók száma, és nőtt a tanfolyami képzésen (466 fővel) a felsőfokú szakképzésen (163 fővel), valamint a szakirányú továbbképzésen (28 fővel) résztvevők létszáma. A Főiskola képzésein résztvevők létszáma és struktúrája

9

A Budapesti Gazdasági Főiskola adatok főben 2005.év Sorszám

2006.év

Megnevezés

2007.év

Változás

2008.év

2008/2007. év

október

fő

%

1.

Főiskolai alapképzés

15 488

15 400

14 812

14 181

-631

95,7

2.

Felsőfokú szakképzés

2 136

2 013

2 214

2 377

+163

107,4

3.

0

0

0

13

+13

100,0

1 235

978

770

798

+28

103,6

5.

Mesterképzés Szakirányú továbbképzés Együtt (1+2+3+4)

18 859

18 391

17 796

17 369

-427

97,6

6.

Tanfolyami képzés

3 376

3 846

4 229

4 695

+466

111,0

7.

Összesen (5+6)

22 235

22 237

22 025

22 064

+39

100,1

4.

A Főiskola képzésein a 2008. évben összesen 22 064 fő vett részt, ami 39 fővel (0,2%-kal) több, mint a megelőző évben. Képzési formák és helyek szerint a hallgatói létszámot és struktúráját – a 2007. és a 2008. évekre – a következő diagram szemlélteti: A hallgatók létszámának változása karonként és képzési formánként fő 7 000

6 000

5 000

Alapképzés FSZ képzés

4 000

Szakirányú továbbképzés Mesterképzés

3 000

2 000

1 000

0 KKFK

KVIFK

PSZFK

KKFK

2007. október

KVIFK

PSZFK

2008. október

2.2. Az alapképzési tevékenység főbb jellemzői A BGF képzési tevékenységében meghatározó a főiskolai szintű alapképzés. A 2008. évben a Főiskola  hagyományos kreditrendszerű alapképzési szakokon (kifutó rendszerben) és a  bolognai modellnek megfelelően az új szakokon végzett oktatási tevékenységet. A beszámolási időszakban már többségben volt a bolognai képzésen részt vevő hallgatók száma (az új szakokon a BA és a BSc képzéseken résztvevők létszáma). A 2008. évtől nemcsak az új tantárgyak száma bővült, hanem a régi tantárgyak szerkezete is átalakult. A hagyományos és a Bologna

10


típusú képzés sikeres lebonyolítása érdekében különféle szervezési intézkedéseket, egyeztetéseket kellett tenni (például egyes kifutó szakokon - ahol nincs féléves kötelező szakmai gyakorlat - elvileg végeztek az utolsó évfolyamok; sajnos továbbra is nagy számban vannak egyes tantárgyakkal lemaradó hallgatók, akik vagy vizsgakurzus keretében vehetik fel az elmaradt tárgyakat, vagy az új szakok tantervében szereplő ekvivalens tárgyakat hallgathatják). Sokak jól összehangolt, színvonalas munkája eredményeként a bolognai modellnek megfelelő képzési területen is – az oktatók nagy erőfeszítéseinek eredményeként – jó színvonalon rendelkezésre álltak a képzéshez szükséges tankönyvek, jegyzetek, példatárak, útmutatók., s ezáltal is eredményes volt az oktatást irányító, fejlesztő tevékenység. Ezenkívül a Főiskola oktatói számos tansegédletet, elektronikus tananyagot bocsátottak a hallgatók rendelkezésére: példatárakat, önellenőrző feladatokat, képletgyűjteményeket. Ezek egy része az interneten is elérhető. Számítástechnikából minden képzési helyen biztosított volt a gépekhez való rendszeres egyéni hozzáférés; ami ilyen gyakorlatorientált tárgy esetén alapvető segítséget jelent. A tanórákon kívül elérhető számítógépek száma, a magas hallgatói létszámhoz képest is megfelelő. A hagyományos kreditrendszerű és a bolognai mintatantervek párhuzamos alkalmazása az egyéni tanrendek variációs lehetőségét növelte. A hallgatóknak aszerint, hogy a régi képzésbe jár vagy az újra iratkozott be, esetleg visszairatkozó (ami szintén lehet az új vagy a régi képzésben), eltérő lehetőségei vannak az egyéni tanrend kialakítására. A 2008. évben valamennyi tantervi modulra elkészült a hagyományos kreditrendszerű képzés és a ciklusos képzés tantárgyainak ekvivalens tantárgyi listája. Eszerint minden tanszék, az általa gondozott tantárgyakra vonatkozóan, a véglegesen összeállított táblázat szerint járt el. Ezt a hallgatók is megismerték és alkalmazásának szabályait megértették. A képzési tevékenység keretében az oktatók kiemelt figyelmet fordítottak a hallgatók szakismereti tudásának megszerzésén túlmenően a pozitív irányú készségük, korszerű módszertani és gyakorlati jellegű képességük és a logikus gondolkodásuk kifejlesztésére, az új tanulási módszerek elsajátítására, melynek célja a kompetenciafejlesztés. 2.2.1. Beiskolázási tevékenység tapasztalatai A 2008. évben is számottevő volt a hallgatói érdeklődés (jelentkezés) a BGF-en folyó szakképzés iránt. A túljelentkezés (jelentkezettek/keretszám) országos viszonylatban is kiemelkedő: a Főiskolára együttesen 3,56-szoros (a KKFK-n 4,44-szeres, a KVIFK-n 4,41-szeres, a PSZFK-n 2,57-szeres: Budapesten 3,56-szoros - az előző évinél több -, a SI-ben és a ZI-ben, tehát mindkét területi intézetben kevesebb) volt a jelentkezettek létszáma, mint a felvehetőké (a túljelentkezés mérséklődött a KVIFK-n, a megelőző évben 5,36-szoros volt).

11


Figyelmet érdemel viszont, hogy  az utóbbi években a BGF-re jelentkezők létszáma – az országos tendenciánál ugyan lassúbb ütemben - csökkenő mértékű (amely valószínűleg összefügg az ismert hazai demográfiai problémákkal, a nagyszámú – közel 30 közgazdászképzést végző felsőoktatási intézmények elszívó hatásával, a frissdiplomások munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülésével.), a főiskolai alapképzésre jelentkezett hallgatók száma a KKFK-n lényegében a megelőző évivel azonos volt, a KVIFK-n 1 225 fővel csökkent, a PSZFK-n 84 fővel nőtt: Budapesten 835 fővel nőtt, a SI-ben 300 fővel, a ZI-ben 451 fővel csökkent a létszám,  jelentősen csökkent – főként a területi intézetek kevéssé sikeres beiskolázási tevékenysége miatt - az első helyen jelentkezettek létszáma (a beszámolási időszakban a Főiskola egészére 4 649 fő jelentkezett: a KKFK-ra 1 191 fő, a KVIFK-ra 1 987 fő, a PSZFK-ra 1 471 fő: Budapesten 1 266 fő, viszont a SI-ben csak 51 fő, a ZI-ben 154 fő, az előző évhez képest mind az öt képzési helyen.),  évek óta kevesebb – főként az alacsony hozott pontszámok miatt – a keretszámnál a felvett hallgatók száma (a BGF egészében az előző évhez képest 1 957 fővel, a KKFK-n 303 fővel, a KVIFK-n 443 fővel, a PSZFK-n 1 211 fővel: Budapesten 425 fővel, SI-ben 313 fővel, a ZI-ben 473 fővel), amellett, hogy a felvételi keretszámot a nappali tagozat alapképzés esetén a budapesti karokon 100%-ban sikerült betölteni, azonban az FSZ és a távoktatási képzések iránti érdeklődés tovább csökkent.  a 2008. évben csökkent a főiskolai alapképzésre felvett hallgatók létszáma (a Főiskola egészében 31 fővel; a KKFK-n 317 fővel nőtt, a KVIFK-n 237 fővel csökkent, a PSZFK-n 111 fővel csökkent: Budapesten 51 fővel, a SI-ben 12 fővel, a ZI-ben 48 fővel csökkent a felvett hallgatók száma). Évek óta különösen problematikus (a régió kedvezőtlen munkaerő foglalkoztatottsági adottság, az országos átlagnál jobb – a területi intézet közel négy évtizedes képzési tevékenységének eredményeképpen – a közgazdász ellátottság, valamint az új pontszámítási gyakorlat miatt) a SI-be a hallgatók beiskolázása. A 2008. év szeptemberében a ZI sem tudta (ismét) betölteni a számára biztosított államilag finanszírozott keretszámot és csekély volt a költségtérítéses képzésre jelentkezők létszáma is. A 2008. évben már a kapacitás akkreditációban jóváhagyott értékek szerint került meghatározásra a felvételi keretszám. A BGF főiskolai alapképzésére jelentkezett és felvett hallgatók 2007. és 2008. évi adatait a következő diagram szemlélteti:

12

A Budapesti Gazdasági Főiskola A főiskolai alapképzésre jelentkezett és felvett hallgatók létszáma fő 9 000 8 000 7 000 6 000

5 000 4 000 3 000 2 000

1 000 0 Jelentkezett

Felvett

Jelentkezett

KKFK

Felvett KVIFK

2007

Jelentkezett

Felvett PSZFK

2008

Problémát okozott a 2008. évben, hogy jelentősen megnőtt a felvett, de be nem iratkozott hallgatók száma. A BGF-en a 2008/2009. tanévben a BA/BSc képzésre 781 fő nem iratkozott be. Sajnálatos, hogy a be nem iratkozás okait külön megkeresés ellenére is csak szűk körben lehetett megismerni, mert sokan nem válaszoltak vissza. A visszajelzettek közül 77 fő anyagi problémák miatt nem iratkozott be, 18 fő más felsőoktatási intézményben kezdte meg tanulmányait, 46 fő külföldre ment, 13 fő pedig idegen nyelvet tanul. Sajnálatos módon több hallgató gyenge tudással (nagyon eltérő – gyakran hiányos – felkészültséggel) került az Intézménybe, széles körben akadályozva a sikeresebb oktatási tevékenységet, a felvettek kívánatos előrehaladását, főként az FSZ és a távoktatásos hallgatók esetén. Mindhárom képzési helyen a menedzsment nagy figyelmet fordított (a régióban működő – potenciálisan hallgatókat biztosító – középiskolák felkeresésével, reklám és propagandaanyagok közzétételével, a helybe „vitt” információ nyújtásával) a beiskolázási tevékenységre, de a területi intézetekben ennek hatásossága sajnálatosan csak mérsékelt eredményt hozott. 2.2.2. Hallgatói létszámváltozások A BGF-en a 2008. évben a főiskolai alapképzésen résztvevők létszáma 14 181 fő volt, amely 631 fővel (4,3%-kal) kevesebb, mint a megelőző évben. A főiskolai alapképzésén (BA és BSc) részt vevő hallgatók létszámát és struktúráját a 2007. és a 2008. évben – képzési helyenként és formánként – a következő összeállítás és a 2.1. sz. melléklet szemlélteti:

13


A főiskolai alapképzésen résztvevők létszáma és struktúrája adatok főben Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Megnevezés KKFK KVIFK PSZFK ebből: Budapest Salgótarján Zalaegerszeg Összesen: (1+2+3)

Nappali tagozat Távoktatás Levelező Összesen 2007. év 2008. év 2007. év 2008. év 2007. év 2008. év 2007. év 2008. év 2703 2679 842 816 3545 3495 3001 2953 1638 1429 342 266 4981 4648 4681 4439 1605 1599 0 0 6286 6038 3105 3196 1404 1373 4509 4569 631 492 61 66 692 558 945 751 140 160 1085 911 10385 10071 3243 3028 1184 1082 14812 14181

Változás fő % -50 -1,4% -333 -6,7% -248 -3,9% 60 1,3% -134 -19,4% -174 -16,0% -631 -4,3%

A főiskolai alapképzésen résztvevő nappali tagozatos hallgatói létszáma a 2008. évben 10 071 fő volt, 314 fővel (3%-kal) kevesebb, mint a megelőző évben. A KKFKn 24 fővel, a KVIFK-n 48 fővel, a PSZFK-n 242 fővel csökkent: budapesti képzési helyen 91 fővel nőtt, a területi intézetekben viszont csökkent (a SI-ben 139 fővel, a ZIN a p p a li ta g o za t T á v o k ta tá s L e v e le ző E g y ü tt V á lto zá s S o rM e g n e v e zé s ben 194 fővel) az szá m 2 0 0 6alapképzésben .é v 2 0 0 7 .é v 2 0 0 6 .é v résztvevők 2 0 0 7 .é v 2 0 0 6 .é vlétszáma. 2 0 0 7 .é v 2 0 0 6 .é v 2 0 0 7 .é v fő % 1. 2. 3. 4. 5. 6.

K K FK K V IF K PSZFK E b b ő l: B p SI ZI Ö ssze se n (1 + 2 + 3 ):

2 3 4 2

820 004 718 919 756 1 043

2 3 4 3

703 001 681 105 631 945

1 813 1 625 1 404 78 143

1 638 1 605 1 404 61 140

913 507 -

842 342 -

3 5 6 4

733 324 343 323 834 1 186

3 4 6 4

545 981 286 509 692 1 085

-1 8 8 -3 4 3 -5 7 186 -1 4 2 -1 0 1

-5 -6 ,4 -0 ,9 4 ,3 -1 7 -8 ,6

A 2008-ban a távoktatáson részt vevő hallgatói létszám 3 028 fő volt, amely – főként a bennmaradók nagy száma ellenére – 215 fővel (6,6 %-kal) kevesebb a megelőző évinél. A KVIFK-n 209 61 1fővel a,8 távoktatásos 7. 10 542 1 0 3 8 5 fővel, 3 4 3 8 a 3 PSZFK-n 243 1 420 84 1 5 4 0kevesebb 0 14 812 -5volt 88 -3 hallgatók száma, mint a megelőző évben. A PSZFK-n Budapesten 2008. évben 1 373 fő tanult (31 fővel kevesebb, mint 2007-ben). Örvendetes, hogy a területi intézetekben nőtt a (SI-ben 5 fővel, a ZI-ben 20 fővel) a beszámolási időszakban a távoktatáson résztvevők létszáma. A Főiskola a beszámolási időszakban sokrétűen segítette, „vezérelte” e rugalmas képzési formán résztvevőket, további új e-learning tananyagok, példatárak, szemléltető anyagok, önellenőrző feladatok, kép és hanganyagok kifejlesztésével és közreadásával, valamint a tutorok egyre szerteágazóbb tevékenységével segítette a távoktatásos hallgatók felkészülését, az ismeretek számonkérését. A levelező képzésen résztvevők létszáma is csökkent a beszámolási időszakban, 102 fővel (8,6 %-kal) a megelőző évhez képest (KKFK-n 26 fővel, a KVIFK-n 76 fővel tanultak kevesebben, mint a 2007. évben; a PSZFK-n évek óta nincs a levelező tagozaton főiskolai alapképzés). A főiskolai alapképzésen részt vevő hallgatók között a 2008. évben 430 fő volt a másod- és az újabb diplomások száma, ami 294 fővel (mintegy 40,6%-kal) kevesebb, mint a megelőző évben (a KKFK-n 246 fővel, a KVIFK-n 99 fővel csökkent, a PSZFK-n Budapesten 51 fővel nőtt, a SI-ben 3 fővel csökkent). Figyelemre méltó, hogy a nappali tagozatos képzésen résztvevők között a PSZFK-n 29 fő volt a 2008. évben a másoddiplomások száma, amely 24 fővel több, mint a megelőző évben. A Főiskola vezetése kiemelt figyelmet fordított a 2008. évben a modern kor oktatási kihívásaira, a folyamatosan változó környezeti igényeknek megfelelően a távoktatáson alkalmazott oktatás módszertani rendjének és gyakorlatának korszerűsítésére. Az oktatók törekedtek arra, hogy a távoktatásos képzési forma alapkövetelményének megfelelően

14


 átalakuljon az oktatott tananyag struktúrája (és garantálja a tanulási folyamat során a hallgatók vezérlését, irányítását),  e-learninges formában is letölthető (nemcsak tankönyvek, nyomtatottan megjelent kiadványok stb. útján), hozzáférhető legyen a hallgatók számára,  jól szervezett legyen a távoktatásban tanító oktatók módszertani továbbképzése,  korszerűsödjön a hallgatók tanulmányi szolgáltatási rendszere, tájékoztatási mechanizmusa (honlapon, ügyfélfogadás kiterjesztett idő keretében stb.).

2.2.3.

A képzési tevékenység alapvető jellegzetességei

A főiskolai alapképzés valamennyi szakán, minden tagozatán és képzési formájában – a beszámolási időszakban is – korszerű és folyamatosan megújuló volt a képzési tevékenység, az oktatásirányítás. A mintatantervek, a képzési programok belső struktúrái a jogszabályi követelményeknek, a korszerű tudományos ismereteknek maradéktalanul megfeleltek, kellő egyensúlyt biztosítva az időtálló alapismeretek és a szakmai felkészülést közvetlenül szolgáló elméleti és gyakorlati ismeretek között. A főiskolai karok, intézetek, tanszékek – bevonva az adott szakterület kiemelkedő szakembereit – a munkaerőpiaci igények figyelembevétele mellett határozták meg a tanterveket, a képzési programokat, továbbá a gondjaikra bízott diszciplínák aktualizálását, a tananyagok struktúráját és tartalmát, az oktatás metodikáját. A tartalmi megújítás mellett az oktatás módszertani korszerűsödése is megvalósult. A Főiskolán az oktatók kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy hallgatóik a gazdasági és üzleti életben flexibilisen felhasználható elméleti-, gyakorlati szakmai tudásra szert tegyenek. Képesek legyenek szakmájukról idegen nyelven is kommunikálni, a számítástechnikát minél szélesebb körben tudják alkalmazni, tisztában legyenek általános közgazdasági, üzleti és jogi alapfogalmakkal, legyenek otthonosak a statisztika világában. A tanév során a tantestületek kiemelt feladatként kezelték az alapképzésen  a hallgatói jogok érvényesítését (például az egyéni tanrendek kialakítását; a BA/BSc üzleti képzésein a BGF idevonatkozó szabályzatainak megfelelően a szakirány megválasztás lehetőségeit),  a tantervi kontaktórák hatékony és maximális kihasználását,  a tananyag fejlesztési munka BA/BSc képzés igényei szerinti kialakítását, a „régi” tantárgyak ismeretköreinek aktualizálását,  a vizsgák előtt a konzultációs lehetőségek lehető legszélesebb körben történő biztosítását,  a záróvizsgára készülő utolsó éves hallgatók konzultációi hatékonyságának fokozását.

15


A fő célkitűzések alapvetően teljesültek, hiszen  a 45 perces kontaktórák javították az oktató munka lehetőségeit (az órák kihasználásával, pontos megtartásával kapcsolatos hallgatói visszajelzések is igen kedvezőek),  megújítottak - főként a bolognai modell elvárásainak megfelelően - több olyan szakkönyvet, jegyzetet és kapcsolódó példatárat, amely a főiskolai tananyagellátás részét képezi, és más oktatási kurzusokon is meghatározó tananyag, és a vállalkozói körben is nagy érdeklődésre tart számot,  a szakdolgozati konzultációk megtartása, szakdolgozati tervezetek (szakdolgozatok, házi és egyéb feladatok) átnézése stb. széles körben kiemelt feladat volt (pl. a vezető oktatók átlagosan 25 főnél láttak el operatív konzulensi feladatot, s e felett legalább ennyinél témagazda konzulensi munkát is elvégeztek Tantervi előírások módosítását alig kezdeményezték az oktatók, de gondoskodtak arról, hogy  az aktuális rendelkezések hatása beépüljenek az egyes kurzusok ismeretanyagába,  a rohamosan fejlődő piaci ismeretek beilleszkedjenek a hallgatók által elsajátítandó ismeretanyagokba,  aktuális és korszerű ismeretanyaggal mehessenek a hallgatók szakmai gyakorlatra. Ezt az oktatók az új ismereteket tartalmazó tankönyvek, példatárak, segédletek. korszerűsítésével és az előadások, gyakorlati foglalkozások anyagának aktualizálásával oldották meg. Örömteli, hogy több tantárgy oktatásában a 2008. évben számos újszerű oktatási gyakorlat is kialakult: ppt előadássorozat, cikkek gyűjteménye, dolgozati kérdések, feladatok adatbázisai, vizsgára felkészítő kérdéssorok a hallgatók önálló felkészülését segítően egyre szélesebb körben alkalmazza az önálló esszék íratását, továbbá a megadott témakörökből az egyéni és csoportos prezentációkra való felkészítést. Növekvő probléma viszont, hogy az oktatók időnként szembesülnek egyes hallgatók érdektelenségével, a szakmai elkötelezettség-, a befogadó készség hiányával. Az idegen nyelven folyó képzés A BGF idegen nyelven folyó képzésein egyre több hallgató vesz részt. Legkiterjedtebb (a részt vevő hallgatók létszáma tekintetében) az ilyen irányú szakképzés a KVIFK-n. Így a 2008. évben a KVIFK-n a főiskolai alapképzésen tanulók közel egy negyede szakmai idegen nyelvű képzésen vett részt; a beszámolási időszakban mind a hallgatók száma, mind részaránya nőtt. Biztatóan emelkedett a 2008. évben is a KKFK-n a két diplomát adó idegen nyelvű képzésen tanulók száma: francia nyelvű képzésen 89 hallgató, az angol nyelvű képzésen - az Erasmus ösztöndíjasokkal együtt - 278 fő vett részt (a főiskolai alapképzésen résztvevőknek mintegy 11%-a). A beszámolási időszakban bővült az

16


angol nyelven tanított tantárgyak köre is. Az idegen nyelvű képzés sikeresen integrálódott a magyar nyelvű képzéssel. Az idegen nyelvű oktatáson, mindkét karon, főként a Főiskola teljes munkaidős tanárai tanítanak, de viszonylag nagy számban oktatnak az egyes szakmaterületek hazai gyakorlati szakemberei és anyanyelvi vendégoktatók is (különösen ez utóbbiak közvetítésével a hallgatóság megismerheti az anyaország vállalatvezetési kultúráját). Ezért is nagyon kedvező visszajelzéseket kapnak a karok a vállalatoktól, a végzett hallgatókat foglalkoztató új munkahelyek vezetőitől, dicsérik alapos szakmai felkészültségüket, rugalmas alkalmazkodó képességüket. A KKFK-n az új tantervekbe beépült egy ún. kompetencia modul, amellyel a tanterv készítőinek az volt a célja, hogy a hallgatók elsajátíthassák a munkaerőpiac által leginkább megkívánt készségeket. Ezeket a tantárgyakat a Karon idegen nyelven is meghirdették. Ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók idegen nyelvtudását fejlesszék a szakmai tárgyak keretében, illetve, hogy az intézményhez Erasmus ösztöndíjjal tanuló hallgatók részére meghirdetett kurzusok számát is növelni lehetett A tapasztalatok szerint mind a magyar, mind a külföldi hallgatók érdeklődnek a kurzusok iránt. Készségfejlesztő tantárgyak indultak angol, német, spanyol és francia nyelveken. Azoknak a hallgatóknak, akik nem kívánják idegen nyelven hallgatni a kurzusokat, a Kar lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a tantárgyakat magyar nyelven is felvehessék. Figyelmet érdemlő, hogy hosszú fejlesztési tevékenység eredményeként a 2008/2009es tanév első félévében elindult (egy nappali tagozatos csoporttal) a PSZFK-n az angol nyelvű képzés a pénzügy-számvitel szakon, nappali tagozaton. A sikeres előkészítési tevékenység (tankönyvek, tansegédletek megjelentetése, a sajátos oktatási módszerek kifejlesztése) eredményeként zökkenőmentes az érintett tanszékek közreműködésével a képzésen résztvevők felkészítése, tevékenységük (ismereteik) számonkérése. A Karon új vonásként megjelent idegen nyelven folyó képzési tevékenység előkészítésében és végzésében kiemelt részük volt a Karon dolgozó fiatal főállású, szakmailag jól felkészült és az angol nyelvet is jól beszélő oktatóknak. Az alapképzés egyes tantárgyainál nemzetközileg is széles körben elismert és használt tankönyvek képezik a tananyagot. Természetszerűleg tovább kell folytatni a speciálisan magyar sajátosságokat tartalmazó tananyagfejlesztést. Itt előtérbe kerülhet az együttműködés más - hasonló képzést folytató - felsőoktatási intézményekkel, valamint a multinacionális vállalatok munkatársaival. Évek óta értékes szakképzési tevékenységet végeznek - főként a BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet oktatói egy-egy tantárgyblokk kiemelt témaköreinek, alapismereteinek idegen nyelven való tanításakor. A karokon tanuló - hagyományos kreditrendszerű képzésben résztvevő - hallgatók angol, német, francia és orosz nyelven is jó színvonalú nyelvoktatáson vehetnek részt, korszerű tananyag elsajátítással, fejlett pedagógia módszerekkel szerezhetnek rendkívül értékes tudást; minimum középfokú pénzügyi, üzleti szakmai nyelvvizsgát. A tanszéki részleg ezen a képzési formán mintegy 30 szakmai témakört oktatott (pl. Gazdasági szaknyelven: makro-, mikroökonomia, speciális pénzügyi-, számviteli stb. szaknyelvet; üzleti etikát,

17


tárgyalástechnikát, interkulturális menedzsmentet, nemzetközi vezetés és szervezeteket, prezentációs- és íráskészség fejlesztést) nappali és/vagy távoktatási tagozaton. A szakmai idegen nyelvi képzésen felhasznált tankönyvek, jegyzetek és egyéb tananyagok túlnyomó részben saját készítésűek. A bolognai rendszerben tanulók, szakuknak megfelelően, mindhárom Karon Üzleti idegen nyelvet (I., II.) tanulnak, felkészítve őket a III. félévi speciális szaknyelvi tanulásra. A legtöbb (tíz) nyelv közül a KKFK-s hallgatók választhatnak, országos szinten egyedinek számít a koreai, kínai, japán üzleti nyelv oktatása. Örvendetes, hogy egyre több tananyag készül BGF szintű kooperációban, munkaközösségben és a társtanszékek oktatói is növekvő mértékben vesznek részt mindhárom Karon a szakmai idegen nyelvi oktatásban. Az új típusú szakmai idegen nyelvoktatás feltételeit az Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet többéves előkészítő tevékenységével alapozta meg. A jó színvonalú szakmai idegen nyelv oktatását nehezíti, hogy  a bolognai tanmenet már csak 3 féléves (a korábbi 4 féléves) szakmai idegen nyelv oktatását teszi lehetővé,  számottevően csökkent a kontaktórák száma (a nappali tagozaton félévenként az előírt óraszám 25 %-kal, a távoktatáson pedig ennél is jobban, 47 %-kal),  gyakran igen magas a csoportok létszáma (különösen a távoktatáson),  alacsony színvonalú - a középiskolák esetenként kevéssé eredményes nyelvoktatása miatt - a beiskolázott hallgatók nagy részének idegen nyelvi tudása (felzárkóztatásuk rendkívül nehéz feladat),  a hallgatók egy részében csekély a hajlandóság az önálló tanulásra (gyakori a motiváció-, a fegyelem hiánya),  időnként problémás volt az oktatásszervezés tevékenysége (a kreditrendszerből adódó halasztások, a hagyományos, a kredites és a bolognai képzés párhuzamossága miatt),  a specifikus gazdasági idegen nyelvoktatás sokasága (vállalkozási, banki szféra, államháztartási stb. sajátos szaknyelvi ismereti igénye miatt) és gyakori változása (korszerűsödése). Lehangoló - a tanárok áldozatos munkája ellenére -, hogy záróvizsgák után többen (a létszámuk sajnos növekvő) csak igazolást vehetnek át tanulmányaik befejezéséről, mivel - a szakmai nyelvvizsga bizonyítványuk hiánya miatt - diplomát nem kaphattak. Többek véleménye szerint problematikus a lecsökkentett képzési idő alatt egyes szakmai tárgyakat magyar és idegen nyelven elsajátíttatni. Az is igaz, hogy esetenként nehéz idegen nyelven biztosítani a korszerű tananyagot és a jó oktatót. Az ilyen irányú szakképzés feltételeit (esetenként külsős oktatás biztosításával is) törekszenek az érdekeltek mielőbb megteremteni. A főiskolai alapképzésben bekövetkezett változások (elsősorban az oktatási óraszámcsökkentések) várhatóan hátrányosan befolyásolhatják (a szakmai idegen tudásszintjét) a végzősök egyébként is egyre nehezedő elhelyezkedési lehetőségeit (pedig vállalkozási területen dolgozó szakemberek - cégképviseletek - egyre gyakrabban elvárják a hozzájuk kerülő végzősök magas szintű szakmai nyelvtudásának szükségességét).

18


A 2001. évtől működik a Főiskolán a BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ, mint országosan akkreditált vizsgahely. A vizsgaközponttal szemben támasztott kihívásoknak kell megfelelni a BGF mindhárom karán akkreditált vizsgahelynek is. Ezeknek a minőségi feladatoknak a magas szintű ellátása a 2008. évben is integrált feladatok elé állította a BGF nyelvtanítással, vizsgáztatással foglalkozó minden intézményét, oktatóját és dolgozóját. A vizsgázók nemcsak a BGF hallgatói lehetnek, hanem az ország bármely intézményéből jöhetnek. Ugyanakkor a Főiskola hallgatói is letehetik a vizsgáikat más vizsgaközpontokban is. Sajnos még mindig sok BGF-es hallgató él ez utóbbi lehetőséggel, aminek vizsgaidőpont-egyeztetési megfontolások, illetve egyéb vélt előnyök (egynyelvű vizsgák) az oka. A Főiskola vonzerejének visszaszerzése érdekében - a színvonal megtartása mellett - a Vizsgaközpont változtatott a vizsgák struktúráján s lehetséges külön írásbeli és külön szóbeli vizsga letétele is. Egyúttal a Főiskola a vizsgakövetelményeket a Közös Európai Referenciakeret szintjéhez igazította. Számítástechnikai képzés A BGF valamennyi képzési helyén kiemelkedő fontosságot tulajdonítanak a számítástechnikai ismeretek és készségek fejlesztésére, gazdagítására. Jelentős előrelépés, hogy a számítástechnikai oktatás keretében több éve nem az egyes eszközöket, szövegszerkesztést, táblázatkezelést, adatbázis-kezelést stb. kell oktatni, hanem a komplex eszközrendszereket, a felhasználói szintű szakmai számítástechnikai ismereteket. A sikeres képzéshez nélkülözhetetlen a hallgatók számítástechnikai követelmények szerinti magas színvonalú oktatása és a hallgatóság megfelelő számú (jó minőségű) számítógépekkel és korszerű szoftverekkel való ellátása. Örvendetes, hogy mind az öt képzési helyen sikerült a beszámolási időszakban javítani a számítástechnikai oktatás technikai feltételeit, bár az új követelményeknek megfelelő szoftverellátottság több ismeretkör oktatásához még további korszerűsítésre szorul. A tapasztalatok szerint minden képzési helyen rendelkezésre állnak a korszerű tudással és kellő gyakorlattal rendelkező oktatók. Sajnálatosan lecsökkent viszont az új BSc képzés tanterveiben a gyakorlati órák száma, s emiatt esetenként egyesek számítástechnikai szakmai tudása kisebb az elvártnál. A problémát enyhíti, hogy számottevően nőtt a közösségi helyeken, a tantermekben, a kollégiumokban a modern számítástechnikai eszközellátottság. A KKFK-n, a KVIFK-n az idegen nyelvű oktatás és a külföldi vendéghallgatók részére korszerű számítástechnikai eszközök állnak rendelkezésre, a hozzájuk tartozó nyelvhelyesség-ellenőrző programmal. Minden KKFK-s hallgató és oktató számára hozzáférhető az épületen belül, illetve otthoni tanulási felhasználásra a MemoQ fordítást segítő program, ingyenes licenc szerződés keretében.

19


A nyelvoktatást segítő multimédiás termek beillesztése az oktatási folyamatba sikeresnek bizonyult. Hasznos segítséget jelent a rendelkezésre álló nyelvoktató program, a „Tell Me More”, mely öt nyelven és nyelvenként több (alap, közép, felső, üzleti) szinten is használható. A KKFK-n két terem is rendelkezik interaktív táblával, amelynek segítségével a táblára írt tartalom a számítógép-hálózaton keresztül elmenthető, s így a hallgatók számára a későbbi időben is hozzáférhetővé válik. Jelenleg a német nyelv oktatásában alkalmazzák az interaktív táblák teljes eszköztárát. Gyakorlati jellegű szakképzés A BGF képzési rendszerében évek óta kiemelt figyelmet fordít a hallgatók sikeres gyakorlati jellegű szakképzésére, a gazdasági életben bekövetkező változások megismertetésére. Emiatt is garantált a Főiskola versenyelőnye a közgazdasági képzést folytató felsőoktatási intézmények között. A gyakorlati jellegű szakképzés formái között meghatározó  a gyakorlati-, szemináriumi tanórák száma (ahol a feldolgozott gyakorlópéldákon, feladatokon túlmenően a mindennapi munkában jól hasznosítható, praktikus megoldási módszert, operatív problémát ismerhetnek meg a résztvevők; a hallgatók tevékeny közreműködésével esettanulmányokat, aktuális szakmai team feladatokat kell megoldani a résztvevőknek),  a kötelező szakmai gyakorlatok tervezett módszere (a tantervi előírás szerint általánosan a IV. félév után egy hónapos – bár ez egyes szakokon eltérő lehet 180 kredit teljesítése után, a hetedik félévben, 15 hetes időtartamban ismerhetik meg a hallgatók a kiválasztott munkahelyen az ott dolgozók tapasztalatát, elsajátíthatnak gyakorlatias munkafogásokat, impulzusokat szerezhetnek tudományos (TDK-s) tevékenységükhöz, diplomamunkájuk elkészítéséhez; a gyakorló helyeken eltöltött idő alatt a hallgatók fejleszthetik kommunikációs-, alkalmazkodó-készségüket, a külföldön teljesítők idegen nyelvtudásukat is,  a gyakorlati foglalkozásokon részt vevő hallgatók létszáma (sajnálatosan elenyészővé vált az elmúlt évekhez képest a kis létszámú csoportok száma, s emiatt is mérséklődött a tanárok és hallgatók közvetlen együttdolgozása, a nézetek konstruktív befolyásolási lehetősége, a gazdasági élet korszerű problémái iránt a hallgatói érdeklődések felkeltése; egyre nagyobb gond forrása az is, hogy a bolognai oktatási rendszerben számottevően lecsökkent a kontakt órák száma; jelzik ezt a 2.7 számú táblázatban szereplő adatok is; több tantárgynál probléma az is, hogy a C és D modulban általános az 1+1 óra, s így a „zárthelyi heteket” is figyelembe véve, szemeszterenként öt-hat gyakorlati foglalkozással lehet csak számolni ),  a képzésen közreműködő oktatók gyakorlati praxisa (örömteli, hogy a főállású oktatók meghatározó aránya végez olyan szakértői-, tanácsadói-, könyvvizsgálói stb. tevékenységet, amelynek ismereteit, tapasztalatait naprakészen felhasználja az oktató munkájában; sajnálatos viszont, hogy az utóbbi időszakban csökkent - a hallgatói létszám általános növekedése ellenére - a főállású oktatók száma és gyakran az új munkatársak nagy részénél hiányzik a sok tapasztalaton alapuló gyakorlati praxis; gondot okoz az is, hogy a főállású oktatók nagyfokú tanítási-,

20


vizsgáztatási stb. kötelezettsége miatt lecsökkent az oktatási tevékenységgel párhuzamosan a vállalkozásoknál, költségvetési szervezeteknél szerzett tapasztalat adottsága; rendkívül szűk az oktatók mellékfoglalkoztatási lehetősége),  a hallgatók év közbeni munkavállalása (ez a tapasztalatok szerint a gyakorlati ismeretek bővítését csak részben szolgálja, mert a hallgatók által végzett munka nem mindig kapcsolódik a közgazdász szakterülethez; legtöbb esetben a hallgatók számára csak anyagi előnyt tesz lehetővé). A Főiskola vezetése tájékoztató jellegű kiadványban ismerteti a hallgatók részére  a szakmai gyakorlat célját,  a munkahely szempontjából eltérő helyzetben lévő hallgatók szakmai gyakorlati kötelezettségének rendszerét,  a szakmai gyakorlatok időrendjét,  a gyakorlatok teljesítésének feltételeit,  a szakmai gyakorlaton elvégzendő feladatok körét. A szakmai gyakorlatról a hallgatók összességében pozitív tapasztalatokkal érkeznek vissza, mert az elősegíti  a szakmai attitűdök kialakulását,  személyiségük fejlesztését (munkahelyi beilleszkedés eredményeként),  TDK, szakdolgozat elkészítését,  a szakmai kommunikációs készségük – a külföldön teljesítetteknél az idegen nyelveken folytatott – fejlesztését. A gyakorlóhelyek a küldött értékelésükben (véleményükben) rendszeresen kiemelték a hallgatók  munkához való pozitív hozzáállását,  aktív érdeklődését,  megbízható munkavégzését. A gyakorlóhelyek (főként a rendszeresen együtt dolgozó partnerszervezetek) betartják a szerződésben foglaltakat. A gyakorlati helyekről a hallgatók növekvő része tért vissza állásajánlattal. Egyedi problémák (pl. munkabér mértéke) kivételes esetekben fordultak csak elő. A Főiskola és ezen belül az egyes szakok, a korábbiaknál is bővebb körben, szoros kapcsolatot építettek ki az adott képzésnek megfelelő szakmai szervezetekkel, országos jelentőségű vállalkozásokkal. Ennek újabban egyik fontos szervezeti formáját jelentik a Rektor és a szakmai intézetek mellett működő Szakmai Tanácsadó Testületek, továbbá az oktatók egyre nagyobb részvétele szakmai testületekben, valamint a korábban végzett és a gazdaságban vezető szerepet betöltő szakemberekkel fenntartott személyes kontaktusok. A munkaerőpiaci igények elsősorban a képzés gyakorlati jellegének, a végzettek lehetőleg naprakész felkészítésének, továbbá a szaknyelvi és az informatikai készségek fejlesztésére ösztönzik a Főiskolát. Ezek az igények kifejezésre jutottak a képzést záró menedzserasszisztensi gyakorlatokban, a

21


tantervi szerkezet korrekcióiban és mindenekelőtt a tananyagok tartalmi korszerűsítésében. Ebből a szempontból különös jelentősége van azoknak a külső óraadóknak, akik a gyakorlati foglalkozásokon a szakma legaktuálisabb ismereteit közvetítik (gyakran térítésmentesen vagy csak jelképes óradíjért) a Főiskola hallgatói számára. A Főiskola és a karok egyik fő erőssége a gyakorlat-orientált képzés. Az utóbbi időben sajnálatosan egyre nehezebb megfelelő szakmai gyakorlati hely felkutatása a hallgatók számára. Örömteli viszont, hogy a hallgatók egy része már viszonylag korán vállal alkalmi, illetve részmunkaidős munkát és egyre többen dolgoznak teljes munkaidőben is. Sok esetben ezek a munkahelyek jelentik a szakmai gyakorlati helyet is. A hallgatók döntő többsége jó tapasztalatokat szerez a gyakorlatok során és a BGF számára is pozitív visszajelzés, amikor a hallgatók arról számolnak be, hogy a tanulmányaik során szerzett ismeretek valóban hasznosíthatók a gyakorlatban. A munkaadók, hirdető szervezetek növekvő hányada viszont - az utóbbi időszak jelzései szerint - nem frissdiplomásokat, hanem kellő gyakorlati tudással rendelkező kezdő szakembereket keres. Ezért is törekedett a Főiskola arra, hogy minél több és jobb módszerrel segítse kifejleszteni a hallgatók szakmai gyakorlati jártasságát. Ez szükséges azért is, mert a tanulók egyre nagyobb részének kevesebb az érzéke a gyakorlati problémák iránt. Sajnálatos az is, hogy az utóbbi időben a munkaadók különösen a kis- és középvállalkozások - növekvő része mind kevesebb figyelmet fordít az új munkatársak betanítására, továbbképzésére, s emiatt is csökken a pályakezdők iránti igény. A kialakult helyzetben a kész munkatársak iránti kereslet és foglalkoztatási lehetőség nő.

2.2.4.

Hallgatói mobilitás tapasztalatai

Sokoldalú törekvések eredményeként valamelyest nőtt a 2008. évben a BGF-en a hallgatói mobilitás. Kis mértékben ugyan, de folyamatosan emelkedik a külföldön részképzésen részt vevő magyar BGF-es hallgatók száma. A Főiskoláról a 2007/2008. tanév II. félévében 110 fő, a 2008/2009. tanév I. félévében már 178 fő utazott külföldre (az Erasmus program és a kétoldalú megállapodások alapján). A KKFK-ról a jelzett időtartamok alatt 77 fő, illetve 128 fő, a KVIFK-ről 30 fő és 42 fő, a PSZFK-ról (Budapestről) mindössze 3 fő, illetve 8 fő utazott külföldi részképzésre. A hallgatók az előírt tanulmányi kötelezettségüket a partner intézményekben összességében sikeresen teljesítették. A külföldön folytatott tanulmányok szélesítették a résztvevők ismereteit, tájékozottságukat és növelték önállóságukat. A hallgatók mind nagyobb része tudatosan készül a minden évben meghirdetett pályázatokra, hogy élhessenek a külföldi tanulmányút lehetőségével, amit szakmai karrierjük szempontjából is fontos tényezőnek tekintenek. Teljes idejű képzésre a Főiskola a 2008. évben sem fogadott külföldi hallgatót.

22


A beszámolási időszakban dinamikusan nőtt a részképzésre fogadott külföldi hallgatók száma (részletesen a 2.5. sz. melléklet szerint). Külföldi hallgató részképzésre a 2007/2008. tanév II. félévében 142 fő, a 2008/2009. tanév első félévében 157 fő jött a BGF-re (ebből 94 fő, illetve 106 fő a KKFK-ra, 48 fő, illetve 51 fő a KVIFK-ra; a PSZFK-ra nem érkezett külföldi hallgató). Figyelmet érdemlő, hogy a KVIFK-n az első félévet elvégzett külföldi hallgatók közül többen meghosszabbították itteni tanulmányaikat a második félévre is. Ezt a Kar idegen nyelveken folyó képzési színvonalának, valamint a széleskörű szakmai és idegen nyelvi kínálat elismerésének is lehet tekinteni. A KKFK-n problémát jelentett a 2008. évben, hogy a vártnál nagyobb számban érkeztek hallgatók Erasmus ösztöndíjjal. Néhány esetben a csoportlétszámok már nem bírták el a plusz 20-25 fős létszámot. A tárgyfelvétel alkalmanként az 5. tanítási héten sem zárult le. Az amúgy is magas csoportlétszámok a minőségi oktatást nehezítették. A nagyobb hallgatói létszám miatt a korábban alkalmazott PBL módszer nem volt használható, s ez a gyakorlati jellegű oktatást is hátráltatta, illetve az angol nyelv gyakorlására is kevesebb lehetőség volt a tanórákon. A tananyag elsajátításához szükséges angol nyelvű szakkönyvek egy része nehezen szerezhető be és sajnálatos módon a könyvtárban is alacsony példányszámban találhatók. Így a hallgatók a felkészülésnél az előadó által megadott kötelező és ajánlott irodalmat gyakran nem tudják megszerezni. A 2008. évben - a törekvések ellenére - csak kis mértékben nőtt a hallgatók BGF-en belüli és más felsőoktatási intézményekre történő áthallgatása, párhuzamos képzése. Valamelyest bővült - főként az alternatív választható tantárgyak körében – a Főiskolán belül a Karok közötti átjárás. A karok közötti mobilitást jelenleg még nagymértékben fékezi, hogy  a hagyományos kreditrendszerű képzésben egyes szakokon még mindig nagy a kötelező órák száma (kevés lehetősége van a hallgatónak a tárgyak szabad megválasztására),  az órarendi kötöttségek és az egyes karok közötti nagy földrajzi távolságok többnyire leküzdhetetlen, akadályozó tényezők forrása,  jelenleg még kevés a BGF-en belül a karok által közösen meghirdetett tantárgyaknak a száma.

2.2.5.

A számonkérési módszerek működése

A számonkérési módszerek lényeges változásokon mentek keresztül az elmúlt években (megszűntek a szigorlatok, lényegesen csökkent a kollokviumok száma, minimálissá vált a szóbeli számonkérés). Átalakult a záróvizsgák rendszere is.

23


A számonkérési feladat rendkívül nagy terhelést jelentett a Főiskolán dolgozó oktatóknak. A kontaktóraszámok csökkentését szükséges volt – a folyamatos tanulásra késztető módszerek kiterjesztésével egyidejűleg – a korszerűbb számonkérési módszerek (pl. számítógépes-, internetes-, szintetizáló-, üzleti szimulációs játékok-, esettanulmányok-, önálló és csoportos feladatmegoldások-, házi feladatok adása-, kiselőadások megtartási kötelezettségének kibővítése stb.) alkalmazásával is ellensúlyozni. A kialakult rendszerben számottevően megnőtt a hallgatók önálló tanulási követelménye, felelősségvállalási kényszere. A tanulás színtere - tantermi-, oktatói kapacitás adottságok szűkössége miatt is - egyre inkább áthelyeződik az osztálytermekből a könyvtárakba, a számítógéptermekbe, az idegen nyelvi laboratóriumokba és az otthonokba. Az integrált főiskolai követelményeknek megfelelően előrehaladt – ha esetenként zökkenőkkel is – az egységes számonkérési gyakorlat, különösen az alapozó tárgyaknál. Valamelyest nőtt a hallgatók munkájának ellenőrzésében a folyamatosabb számonkérési gyakorlat (a hallgatók által a kijelölt témakörökben készített házi feladatok, prezentációk megvitatása, értékelése útján). Sajnálatos, hogy ehhez a tanrendi-, tantermi stb. adottságok ma még több helyütt hiányoznak. A számonkérési módszer struktúrája a bolognai képzési rendszer hatására és a nagy tömegű hallgatói létszám - valamint az oktatói létszám stagnálása – miatt számottevően átalakult: túlzottan előtérbe került az írásbeli dolgozatok (beépített tesztek, esszé jellegű kérdések, példamegoldási követelmények, zárthelyi dolgozatok, számítógépes szoftverekre épített feladatmegoldások) alapján végzett vizsgáztatás. Erőteljesen visszaszorult az időigényesebb - korábban széles körben alkalmazott szóbeli számonkérési gyakorlat. Az alkalmazott számonkérési gyakorlatnak sok kedvezőtlen hatása van. Az írásbeli számonkérés háttérbe szorítja a szakmai szókincs-, beszédkészség kialakítását. A beszédkészség-, a vitázó-, érvelő képesség hiánya kedvezőtlen lehet a szakmai gyakorlatokon és a záróvizsgákon. Emellett azért is problematikus, mert a közgazdász szakma köztudottan széles körben épít a jó beszédkészségre, a közgazdasági szaknyelv aktív használatára: a szóbeli „előterjesztések”re, az információk (elvégzett feladatok alapján szerzett megállapítások) munkajellegű tanácskozásokon való ismertetésére, a gazdasági jelenségek összefüggéseinek és tendenciáinak magyarázatára, az üzleti partnerekkel folytatott vitában a rövid, logikus, szakmailag megalapozott érvelésekre. Az aktív szakmai szókincs a szóbeli számonkérés arányának növelésével, valamint a gyakorlati foglalkozásokon önálló szóbeli feladatok teljesítésével lehetséges. Az előzőnek az oktató kapacitás, az utóbbinak a kontaktórák számának csökkenése szab határt. Az írásbeli számonkérés túlsúlyba kerülésével kiterjedtebbé vált a „személytelenebb” vizsgáztatás is, ami azzal is együtt jár, hogy a hallgatók egy része csak „megbukni” megy el a vizsgára (ráírja a nevét a dolgozatra és már távozik is). A tapasztalatok szerint e jelenség összefügg a hallgatók egy része évközi munkájának alacsony színvonalával (az önálló tanulás hiányával), a kreditrendszer „nyugtató hatásával”, az

24


évismétlés fenyegetésének elmaradásával. A burjánzó gyakorlat a szakképzés demoralizáló hatása mellett rontja a szűkös tanterem kapacitás racionális kihasználását és jelentős felesleges kiadást is előidéz (indokolatlan papírfelhasználással, többlet felügyelő tanárok felesleges behívásával). A helytelen gyakorlat visszaszorítására egyes tanszékek a vizsgákra „minimum belépő kérdések” rendszerét is elkezdték alkalmazni. A számonkérés alkalmazott rendszerének is jelentős része van abban, hogy rendkívül nagy az eredménytelen vizsgák száma (különösen a távoktatásban - az első két ciklusban - nagyarányú a lemorzsolódás). A sikertelen vizsgák miatt a hallgatók nagy tömege tér el a „mintatantervtől”. Ez is megnövelte a hallgatók konzultációs igényét. Az oktatók túlnyomó többsége - nagyszámú hallgatói részvétel mellett - esetenként, főként a záróvizsgák előtt - két fogadóórát is tart hetenként, amelyen eligazítja a hallgatókat az új ismeretkörök követelményeiről, magyarázatot ad a felvetődő kérdésekre. Sajnálatosan kibővült a „konzultációs előadások”, „felzárkóztató foglalkoztatások” iránti igény, s ezeket is kényszerülnek kielégíteni a tanszékek. A gyakori „vizsgakísérletezések”, halasztások, tanteremgondok, az alkalmazott számonkérési rendszer miatt a vizsgák lebonyolítása az oktatók és a vizsgaszervezők részéről a teljesíthetőség határán van. Egyre több problémát okoz – a kétségtelenül sok előnye ellenére -, hogy a hallgatók a meghosszabbított 7-8 félév helyett 10-10 félévre „ütemezik” végzésüket és a kiterjesztett időkeretben gyakran munkát vállalnak. A többirányú megfelelési kötelezettség miatt problémáik számottevően megnőttek, és ezért is „határozottabban” érvényesítik érdekeiket – különösen a költségtérítéses képzésben résztvevők – ami új intézkedéseket is indukál. A hallgatói értékelés közül külön kiemelendő a záróvizsga mind tartalmi, mind pedig formai vonatkozásokban. A záróvizsgáztatás - az előírtaknak megfelelően - két részből állt: szakdolgozat védésből (prezentáció alkalmazásával) és a szakiránynak megfelelő szóbeli vizsgából. A záróvizsgák lebonyolítási rendjéről külön írásbeli tájékoztatóban is informálják a karok az érdekelteket. Ebben ismertetik a  záróvizsgára bocsátás feltételeit,  a záróvizsga részeit,  a záróvizsga események időbeli ütemezését,  a szakdolgozati konzultációs lehetőségeket,  a szakdolgozat védési rendszerét, az opponensek tevékenységére vonatkozó előírásokat stb. A záróvizsga tételsora a tanult ismereteket komplex formában – több tantárgyat felölelően - kérte számon (a hallgatóknak 3-5 fős bizottság előtt kell számot adniuk a tudásukról). A vizsgabizottsági elnökök felsőfokú végzettséggel és döntő módon tudományos minősítéssel rendelkező, az adott szakterületen közismert és elismert szakemberek, akik az elnök feladatát a Szakmai Tanácsadó Testületek támogató javaslatával és a kari/dékáni tanács határozata alapján láthatják el. A záróvizsgák elnökei – a Karok vezetésének felkérésére – az érdemjegyeken túlmenően szöveges értékelést is készítenek. A záróvizsgákat követően az oktatók is értékelik a

25


tapasztalatokat és esetenként ennek alapján mind a tételek, mind pedig a számonkérési módszerek tekintetében a szükséges intézkedéseket törekszenek érvényesíteni. A záróvizsga színvonalát jelentős mértékben emeli az utolsó féléves szakmai gyakorlat. Különösen észrevehető a hallgató szóbeli vizsgázási készségeikben történő előrelépése. A záróvizsga bizottságok elnökei és külső tagjai összességében jó véleménnyel voltak a hallgatók felkészültségéről. Ez azért fontos, mivel a munkaerőpiac visszajelzései közvetlenül tükröződnek a véleményekben. Szinte mindenki elismeri a szakdolgozatok sikeres, korszerű, gyakorlatorientált témaválasztását és összességében jó színvonalú feldolgozását. A vizsgaelnökök munkáját jól segítette a dolgozatok témaköréből készült rövid összefoglaló, amelyet a vizsgabizottság külső tagjai írásban megkaptak a záróvizsgák előtt. A záróvizsga bizottságok záróvizsgakérdéseket általában korszerűnek, megfelelőnek tartják (bár néhányan azt is jelezték, hogy esetenként túl általánosak, elméletiek és kevés hangsúlyt kapnak a gyakorlati ismeretek, ezért az aktualizálásuk esedékes). A záróvizsgáztató tanszékek oktatóinak nagy terhelést jelent a sokrétű feladat: egy-egy oktató nagyszámú szakdolgozat készítőjét patronálja, minősíti a dolgozat végső változatát, sok konzultációt tart, s ez néhány oktatónál már szinte elviselhetetlen többletfeladatot ad. Örömteli, hogy egyre szélesebb körben terjed a folyamatos hallgatói munka ellenőrzését lehetővé tevő ún. CooSpace rendszer. Ennek keretében az oktatók - az alkalmazott szoftverek segítségével - heti rendszerességgel adnak új segédanyagokat, feldolgozandó feladatokat a hallgatóknak az önálló tanulás támogatásához. A hallgatói önellenőrzésre, számonkérésre egyre jobban hasznosul az ún. vizsgáztató modell is. A végzős hallgatók meghatározó része sikeresen teljesíti – és a minta tanterv szerinti tanulmányi időn belül – fejezi be tanulmányait. A záróvizsgázók nagy része teljesíti a követelményeket, különösen a szakdolgozatok védését illetően, de helyt állnak a komplex szóbeli vizsgákon is. Sajnálatosan nem kevés a sikertelen vizsgát tettek száma, a diplomakonzultációk, prezentációs eligazítások, munkahelyi védések korábbiaknál kiterjedtebb rendszere ellenére (az is előfordul, hogy néhány hallgató szóbeli felelet nélkül visszaadja a húzott tételt). Emiatt és a vizsgahalasztások, továbbá az előírt szakmai idegen nyelvtudás hiánya miatt a hallgatóság jelentős része (több mint 30%-a) nem tudja a tervezett időpontban átvenni a diplomáját. A 2008. évben a főiskolai alapképzésen sikeres záróvizsgát tett 3 187 fő, ami 243 fővel kevesebb, mint a megelőző évben végzettek száma. A KKFK-n 691 fő végzett (195 fővel kevesebb, mint a megelőző évben), a KVIFK-n 1 099 fő végzett (95 fővel kevesebb, mint a 2007. évben), a PSZFK-n 1 397 fő (47 fővel több, mint a megelőző évben). A végzett hallgatók tagozatonkénti és szakonkénti létszámát a 2007-2008. évre a 2.6. sz. melléklet szemlélteti.

26


2.2.6.

Az alapképzési tevékenység színvonala, a végzettek elhelyezkedése

A BGF oktatói a nehéz körülmények ellenére rendkívül nagy elkötelezettséggel, jelentős áldozatvállalással fáradoznak azon, hogy megőrizzék és az adottságok keretein belül javítsák az oktatási tevékenység színvonalát. A Főiskolán végzettek képzettségi szintje széles körben elismert. Kifejezik ezt  a záróvizsga bizottsági elnökök és tagok összességében jó értékítélete,  a munkaerőpiac és a különböző szakmai szervezetek kedvező minősítése,  a végzettek - képzettségi profiljuknak megfelelő sok területre való - gyors elhelyezkedése. Az oktatási tevékenység színvonalának megőrzése, néhány területen bekövetkezett javulása összefügg  az oktatók nagy többségének megalapozott elméleti tudásával, a PhD fokozattal rendelkező oktatói létszám növekedésével, a korszerű gyakorlati ismeretekkel, jó előadó-képességével, megfelelő pedagógiai érzékével, az oktatási-nevelési tevékenység iránti elkötelezettségével, szakszerű és fegyelmezett munkavégzésével,  az új követelményeknek megfelelő tantervek, tanítási programok, tanítási rend, korszerű tananyag jó színvonalú kidolgozásával és alkalmazásával, a tantervi kontaktóraszámok, konzultációs lehetőségek hatékony kihasználásával,  az oktatási tevékenység tárgyi-, technikai feltételeinek (az új épületrész-, növekvő modern számítástechnikai eszközbeszerzés stb.) javításával (nagy könnyebbség az oktatók és hallgatók részére az is, hogy az FSZ képzés összevont előadásait be lehetett hozni Budapesten a Buzogány utcai épületbe),  a kialakított és alkalmazott - és az új követelményekhez fokozatosan korszerűsített - minőségbiztosítási rendszerrel (ezzel összhangban a képzési kínálat, az Intézményben folyó oktatás minősége garancia arra, hogy a végzett tevékenység egybeesik a hallgatói és a foglalkoztatók igényeivel, szükségleteivel). A képzési színvonal jogosan várt további javítását fékezi  a felvettek esetenként hiányos előképzettsége (sajnos a felvett hallgatók egy részénél érdektelenség, felelőtlenség is megfigyelhető),  a kreditrendszer adta lehetőségek maximális kihasználása,  a szóbeli vizsgáztatási gyakorlat (főként a nagy tömegű hallgatóság létszáma és az oktatói kapacitás hiánya), esetenként a késő délutáni oktatás (az előadótermek hiánya miatt a nappali tagozatos hallgatók részére is csak „esti” időszak alatt lehet előadást, szemináriumi foglalkozást tartani, ami jelentősen csökkenti azok hatásosságát, látogatottságát). Az oktatási tevékenység színvonalának további növelését mérsékli, hogy nem kiegyensúlyozott tudású, alapképzettségű hallgatók jönnek tanulni a Főiskolára (ami valószínűleg összefügg a hagyományos felvételi rendszer megszüntetésével, a felvételi keretszámok magas szinten tartásával, a felvettek tudásszintjének - különösen az idegen nyelvi, matematikai - nagy különbözőségeivel, a hallgatók szakmai

27


motiváltságának, elhivatottságának mérséklődésével, esetenként a szorgalom-, az önművelés hiányával. Nem hagyható figyelmen kívül a képzési időkeret kontaktóraszám - csökkenése, esetenként az előadási-szemináriumi időkeret célszerűtlen megosztása, a szakmai követelmények növekedése sem. Budapesten széles körben a sikeres oktatást akadályozza az is, hogy a szakképzés több területén a gyakorlati órákat 35-50 fős csoportlétszámmal kell megtartani (a nagy létszámú csoportokban egyénileg ritkábban szerepelhetnek a hallgatók, s kérdezhetik a problémáikról a tanáraikat. Ezért az oktatók jelentős része kiemelt figyelmet fordít  az oktatási anyag - egyenetlen tudási adottságokat figyelembe vevő differenciáltabb feldolgozására, közreadására, a felvettek alapismereti különbözőségének szűkítésére,  a fakultatív jellegű, felzárkóztató előadások, szemináriumi foglalkozások tartására,  a nagyszámú konzultációs lehetőségek, vizsgakurzusokra való felkészítések biztosítására (pl. e-learninges tananyagok közreadására, tanulásvezérlők alkalmazására stb.),  az új követelményeknek megfelelő (nem középiskolában alkalmazott) tanulási módszerek elsajátítására,  folyamatosabb számonkérésekre („házi” feladatok adására, szimulációs játékok összeállítására, esettanulmányok készítésére, évközi dolgozatok megírattatására, írásbeli képességek fejlesztésére, internetes példatárak-, vizsgaanyagok mind szélesebb körű elterjesztésére, kisebb tanulmányok leadására, gyakorlati órákon a hallgatók által tartott prezentációk alkalmazására),  a tanórákon való részvételi kötelezettségek serkentésére (gyakorlati foglalkozásokon kiselőadások megtartására, vitájára, kiértékelésére),  a tanulás színterének kibővítésére (könyvtárak, laboratóriumok fokozottabb igénybevételének késztetésére). A „bennragadt” viszonylag nagy létszámú hallgatóság miatt tovább nő – főként a záróvizsgáztató – oktatói kapacitás hiánya. A lemaradók nagy száma miatt a záróvizsgáztató tanári fogadóórák is gyakran előadásszerűekké váltak és kevésbé konzultációs jellegűek. Egyidejűleg 15-20 hallgató részére kell fogadóórát tartani, ami infrastrukturális adottságok miatt is problematikus. Az oktatói erőfeszítések ellenére - a szakmai követelmények érvényesítése, a lecsökkentett oktatási időkeret, a hallgatóság mérsékelt tudásszintje, ambíciója, a választott szakma iránti elkötelezettsége, áldozatkészsége miatt is - a sikertelen vizsgák aránya túlzottan magas néhány tantárgyból (pl. számvitel, pénzügy, gazdasági matematika, operációkutatás, szakmai idegen nyelv). A kreditrendszeren az elmúlt években végrehajtott módosítások, kiigazítások hatására - és a sokrétű tájékoztatás eredményeként is - a hallgatók egyre jobban átlátják e rendszer mechanizmusát és alapvetően jól alkalmazzák szabályait. A tapasztalatok azonban még jelenleg is jeleznek problémákat. Így például a hallgatók tájékoztatásánál kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

28


 a mintatantervtől való eltérés során az egyes tantárgyak előtanulmányi követelményeire,  az ismételt tantárgyfelvételre, a speciális kurzus és vizsgakurzus közötti különbségre,  az előírt eljárási módok és határidők be tartására. A hallgatóknak tetszik a mintatanterv adta rugalmasság, amely lehetőséget ki is használnak. Általános tapasztalat – a képzési helyeken ugyan eltérő mértékben –, hogy a hallgatók jelentős része nem a mintatanterv szerint halad. Ez önmagában nem is okozna problémát, de az eltérés oka az esetek többségében gyenge tanulmányi okokra, fegyelmezettség hiányára vezethető vissza. Gyakran előfordul, hogy az első tantárgyfelvétel során a hallgatónak nem sikerül teljesíteni a követelményeket és ebből következően a ráépülő tantárgy felvételére már nem kerülhet sor. A hallgatók jelentős része a sikertelen vizsgát nem kudarcként éli meg, s ezzel mintegy elaltatja tanulmányi problémáját. Csak később szembesül azzal, hogy a képesítési követelményekben meghatározott időtartam alatt nem képes tanulmányait befejezni. Úgy tűnik, hogy a kreditrendszer adta rugalmasság nem abban fejeződik ki, hogy a hallgató kialakítja az általa legjobbnak vélt haladási ütemet, hanem leginkább a kényszer adta helyzet miatt kell egyéni tanterveket kialakítani. Jó lehetőséget teremt a lemaradó hallgatók tanulásához, felkészítéséhez a beszámolási időszakban új követelmények (FSz képzés új rendje) miatt korszerűsített ún. „ekvivalencia táblázat” alkalmazási lehetősége is. Feszültség forrása az is, hogy egy tantárgyból a TVSZ szerint biztosított maximum 6 vizsgalehetőség rendkívüli vizsgaterhelést jelent az oktatóknak és költségessé teszi az oktatást. A hallgatók vizsgahalasztgatása - átgondolatlan döntéseik - gyakran a vizsgák torlódását és passzív féléveket idéz elő. Ez oktatásszervezési szempontból is sok problémát és jelentős többletfeladatot okoz (a TOH-nak, a Karrier Irodának, a Diákcentrumnak, Távoktatási Központoknak, a tanároknak, a tanszéki előadóknak a második és a harmadik tantárgyfelvétel biztosítása, az új és a régi mintatantervek párhuzamos alkalmazása, az egyéni tanrendek variációs lehetőségei ). A hallgatói teljesítményeket a Főiskola vezetése is folyamatosan értékeli. Különösen az előtanulmányi rend okozott sok-sok problémát. Úgy tűnik, hogy a túl sok előtanulmányi követelmény igen merevvé teszi a mintatantervet és szinte lehetetlen a hallgatónak élni az egyéni tantervek optimális kialakításával. Ebből következően a beszámolási időszakban a Főiskola lényegesen csökkentette az előtanulmányi követelményeket és csak a legszükségesebb esetekre korlátozza azokat (ma már úgy minősíthető, hogy ez nem gátja a rugalmasságnak). A kreditrendszer alkalmazása az eddigi tapasztalatok szerint sajnálatosan még nem javítja a hallgatók időbeosztási képességét. Ellenkezőleg, a vizsgák halogatására, a tanulmányi idő kiterjesztésére ”serkenti” őket, s így a végzősök a munka világában csak később tudnak megjelenni. Órarendkészítés szempontjából, valamint a tanári terhelések és kurzusbeosztások tekintetében újabb kihívások elé állítja az oktatókat, az

29


oktatásszervezés munkatársait, s emiatt is szükség van a tapasztalatok alapján újabb intézkedések kezdeményezésére. A képzési helyet változtató hallgatóknál sok a probléma. Szükséges, hogy a felsőoktatási intézmények között megállapodások rögzítsék a kreditbeszámítás alkalmazott rendszerét. Ez alapján a hallgató is jobban tudna tájékozódni a már teljesített tantárgyainak más intézményben, képzésben elismert értékekről, s tudná, hogy mely intézményben mit ér az addigi teljesítménye. Az új gyakorlat kialakításával a hosszadalmas oktatásszervezési procedúra is csökkenne. Ez az MSc hallgatók esetén példa értékűen megoldódott. A kreditrendszer összegzett tapasztalata szerint gondot okoz, hogy  romlott a hallgatók „időbeosztási képessége”,  a hallgatók nem törekszenek a tanulmányi idő mind hamarabb lezárására,  rosszabbodik a hallgatók tanulmányi fegyelme,  jelentősen megnőttek az adminisztratív terhek, rengeteg az adatszolgáltatási kötelezettség,  különösen feszítettek a kis létszámú kurzusok problémái,  alapvetővé vált a vizsgák halogatása és a tanulmányi idő kiterjesztése Ilyen körülmények között az oktatási tevékenység színvonalának fenntartása csak mind nagyobb erőfeszítések árán sikerül. Az első bolognai képzési ciklus után - az eddigi tapasztalatok szerint - átfogóan kell elemezni a különféle szakképzések alkalmazott rendszerét, kiemelt figyelmet fordítva  a hallgatók tanulmányi fegyelmét tovább erősítő módszerek alkalmazására, a tanítási órák optimálisabb elrendezésére,  a tantervek kiigazítására, a tanítási órák időkeretének optimálisabb elhelyezésére (a késő esti és a munkaszüneti napokon tartott oktatási kötelezettség mérséklésére), a túlterhelt oktatói kötelezettség enyhítésére (a teljesített feladatok kontakt órakeretekbe való számbavételére),  a hagyományos főiskolai képzésben lévő hallgatók miatti problémák szűkítésére,  a mesterképzés újabb követelményeinek kielégítésére,  a hallgatók szakmai beszédkészségének fejlesztésére, az értelmiségi képzés erősítésére. A 2008. évben a hasonló végzettségűekhez viszonyítva a BGF diplomával rendelkezők nagy többsége végzettségének megfelelő szakterületen el tudott helyezkedni, magas szintű szakmai tudása, viszonylag korszerű gyakorlati jellegű képzettsége alapján (bizonyítják ezt a munkaerőpiaci és a hallgatói visszajelzések is). A BGF diplomával rendelkezőket munkába állásuk után - jó színvonalú díjazással egyidejűleg - szakterületükön viszonylag hamar léptetik elő, s az életpályán az esélyük (továbbtanuláshoz) jelentős. A végzett hallgatók 2007-2008. évi létszámát tagozatonként és szakonként a 2/6. sz. melléklet szemlélteti. A Főiskola jelentős segítséget nyújt a végzős hallgatók elhelyezkedéséhez is.

30


Ebben kiemelt jelentőségű  a szakmai gyakorló munkahelyek körültekintő kiválasztása (jelentős részben a Főiskola partner gazdálkodó szervezetei, volt hallgatók által vezetett cégek. megkeresése alapján),  A BGF honlapján rendszeresen olvasható állásajánlati lehetőségek jegyzéke,  a Karrier-irodák aktív tevékenysége  az oktatók széleskörű ismertsége, a gazdálkodó szervezetektől való megkeresése  a diák centrum és a karrier központok által szervezett állásbörzék. A gazdálkodó szervezetek elvárása, a Főiskolán dolgozó oktatók igényessége miatt sem csökkenthető - sőt tovább kell növelni - a végzős hallgatók munkaerőpiac által elvárt komplex és praktikus tudásszintjét. Ezt azonban fékezheti, hogy ha a hallgatóság folyamatos tanuláshoz való jobb viszonyát, felelősségük erősítését nem lehet különféle új oktatási módszerek alkalmazása ellenére - kikényszeríteni. Ez kedvezőtlen új jelenségek előidézője lehet. Figyelemre méltó, például a PSZFK-n, a közelmúltban (2003-2008. években) végzett hallgatók visszajelzése a Főiskolán folyó oktatási tevékenység megítéléséről. Különösen kedvezőnek minősítették a válaszolók a szakmai tárgyak tanításának értékét (1-5-ig terjedő skálán 6 év átlagos értékítéletük szerint Számviteli tudásukat 4,30-ra, Pénzügyi ismereteiket 4,6-ra, Elemzési, ellenőrzési képességüket 4,03-ra minősítették. Az idegen nyelvtudás átlagos szintje a válaszukban 3,92, Számítástechnikai képességüké 3,73. A végzettek, a jelzett időszakra, a PSZFK diploma értékét 3,96-ra, munkahelyi megbecsülésüket 4-re minősítették. Hasonlóan kedvező visszajelzések a másik két kar esetén is jellemzőek. Az egyre színvonalasabb cselekvés érdekében mind szélesebb körű jelzőrendszert adnak a BGF szintű és a kari minőségértékelés rendszer keretében a folyamatos felmérések és elemzések (pl. megelégedettségi vizsgálatok, hallgatók, illetve oktatók megkérdezése, a főiskolát végzettek pályakövetése stb.). 2.3. Felsőfokú szakképzési rendszer és tapasztalatai A felsőfokú szakképzés (a továbbiakban FSZ) elsőleges célja a gyakorlat orientált, piacképes felsőfokú képzettségű szakemberek felkészítése a munkavégzésre és esetlegesen a továbbtanulásra. Az FSZ képzés a Főiskolán nagyrészt a főállású oktatók és a kiválasztott partner középiskolák tevékeny együttműködésével valósul meg. A BGF-en a rövid ciklusú – általánosan két éves – képzési forma (FSZ) tanterve és képzési programja a társadalmi-, gazdasági viszonyok változásával összhangban ésszerűen módosult (korszerűsödött). Az FSZ képzés során szerzett tapasztalatok szerint a tanterv és a képzési program – a lehetőségeket mérlegelve – összességében

31


rugalmasan alkalmazkodott a változó munkaerőpiaci igényekhez, a továbbtanulók szükségleteihez. Sajnálatosan – demográfiai-, munkavállalói érdektelenségi okok miatt – az FSZ képzés vonzereje továbbra sem az elvárt mértékű. Kifejeződik ez abban is, hogy a beszámolási időszakban a megelőző évhez képest nőtt a Főiskolán az FSZ képzésre jelentkezettek és felvettek létszáma, de számottevően kisebb a felvettek létszáma az engedélyezett keretszámnál. A BGF-re a 2008. évben FSZ képzésre jelentkezettek létszáma 4 135 fő (704 fővel több, mint a megelőző évben). Ebből a KKFK-ra 130 fő, a KVIFK-ra 2 687, a PSZFK-ra 1 318 fő (Budapestre 941 fő, SI-re 37 fő, ZI-re 338 fő) jelentkezett. A Főiskolára a beszámolási időszakban felvett hallgatók száma 1 097 fő (36 fővel kevesebb, mint a 2007. évben). Ebből 37 fő KKFK-n, 725 fő a KVIFK-n, 401 fő a PSZFK-n - Budapesten 262 fő, SI-ben 14 fő, ZI-ben 59 fő) tanulhat az FSZ képzésen. A kialakult helyzetet mutatja a következő összeállítás is: Az FSZ képzésre jelentkezett és felvett hallgatók létszáma 2007-2008.

fő 3 000

2 500

2 000

1 500

1 000

500

0 Jelentkezett

Felvett

KKFK

Jelentkezett

Felvett

KVIFK

Jelentkezett

Felvett

PSZFK

A helyzet azért is problematikus, mert a nemzetközi tapasztalatok és az utóbbi időszak hazai megfigyelései is azt mutatják, hogy egyre több olyan hozzáértő speciális munkaerőre (asszisztensre) van szükség, akik képesek a legfelsőbb szintű képzettséggel rendelkező szakemberek tevékenységét közvetlenül segíteni képesek, különösen a gyakorlati feladatok megvalósításában. Ezt a feladatkört hazai viszonylatban jelenleg a felsőfokú szakmai képzettségű szakemberek (nem középfokú, de nem is főiskolai vagy egyetemi végzettségű) kiválóan képesek ellátni, ahol a képzést a gazdaság igényei motiválják. Sokrétű probléma forrása, hogy a 2008. évben jelentős volt az FSZ képzésre felvett és be nem iratkozottak létszáma, együttesen 216 fő: a nappali tagozatos 187 fő (ebből 173

32


fő állami támogatásos, 14 fő költségtérítéses), levelező tagozatos 29 fő (ebből 4 fő állami támogatásos, 25 fő költségtérítéses). A Főiskola FSZ képzésén az utóbbi években résztvevők létszámát – képzési helyenként – a következő összeállítás és diagram szemlélteti: adatok főben KKFK KVIFK PSZFK Karok együtt 2006. év 2007. év 2008. év 2006. év 2007. év 2008. év 2006. év 2007. év 2008. év 2006. év 2007. év 2008. év 35 101 226 1279 1392 1403 607 687 700 1921 2180 2329 55 6 37 28 48 92 34 48 35 101 226 1334 1398 1403 644 715 748 2013 2214 2377

Megnevezés Nappali tagozat Levelező tagozat Összesen:

FSz képzés létszámadatai

fő 1600

M egnevezés N appali tagozat L evelező tagozat Ö sszesen :

K V IF K PSZFK K arok együtt 1400 K K F K 2005. év 2006. év 2007. év 2005. év 2006. év 2007. év 2005. év 2006. év 2007. év 2005. év 2006. év 2007. év 55 35 101 1 158 1 279 1 392 730 607 687 1 943 1 921 2 180 -1200 129 55 6 64 37 28 193 92 34 55 35 101 1 287 1 334 1 398 794 644 715 2 136 2 013 2 214

1000

800

600

400

200

0 2006. év

2007. év

2008. év

2006. év

2007. év

KKFK

2008. év

KVIFK Nappali tagozat

2006. év

2007. év

2008. év

PSZFK

Levelező tagozat

A BGF-en az FSz képzésen résztvevők létszáma az elmúlt években folyamatosan nőtt, a beszámolási időszakban 2 377 fő volt, amely 163 fővel (7,4%-kal) több, mint a megelőző évben (nappali tagozatos hallgatói létszám a KKFK-n 226 fő, a KVIFK-n 1 403 fő, a PSZFK-n 700 fő, ebből Budapesten 533 fő, SI-ben 31 fő, ZI-ben 136 fő). A levelező tagozatos hallgatói létszám a PSZFK-n 48 fő volt. Különösen dinamikusan nőtt a KKFK-n (125 fővel), melynek oka új FSz képzések indítása. Pozitívan értékelhető, hogy a KVIFK-n sikerült az FSz képzésen a megadott keretszámok 70%-át betölteni (az előző évben csak 39%-os volt a feltöltési szint). Továbbra is erősen dominált az államilag támogatott képzésen résztvevők aránya (94 %) és 2008. évben is alacsony - bár valamelyest nőtt - a költségtérítéses képzésre jelentkezők létszáma. Az FSZ képzésen oktatott ismeretkörök kiválasztása és elsajátíttatása a tapasztalatok szerint összességében eredményes, a közreműködő oktatók sikeres tevékenysége eredményeként. Az információk azt is jelzik, hogy a tantervben és a képzési programban a 2008. évben nagy arányt képviselnek az általános alapozó elméleti és módszertani ismeretek (ami jelentős részben a felsőoktatási intézményekben való továbbtanulási lehetőséget

33


segíti). Emiatt viszonylag kevés idő jut az iskolai padokban a szakmára való felkészítésre és a hallgatók önálló gyakorlati (képességfejlesztői) tevékenységére. Több FSZ képzésre új SZVK jelent meg, mely 2008 szeptemberében bevezetésre került, és így a képzés tartalma ma még csak részben igazodik az első számú prioritáshoz: a munkaerőpiacon való felkészült megjelenés és a gyakorlati tevékenységbe való bekapcsolódás feladatához. Az ide felvettek nagy hányada továbbra sem a választott szakmai képesítés megszerzésére, hanem a továbbtanulási lehetőség elnyerésére törekszik. A hallgatók nem kis része több sikertelen felsőoktatási próbálkozás után kerül a Főiskola FSZ képzési tagozatára. Különös gondot okoz, hogy a felvettek előképzettsége évek óta romlik és gyenge a hallgatók motivációs szintje is. Probléma az is, hogy az FSZ képzésre beiratkozottak tanulmányi (középiskolai érettségi) eredménye gyakran közepes vagy esetleg jó. Ez az FSZ képzésen résztvevők eredményét és előrehaladását is korlátozza (pl. a 2008. évben PSZFK-n a hallgatóknak csupán 3 %-a ért el 4 feletti átlagot). Az oktatók tanítási, konzultációs törekvése ellenére - a hallgatók mérsékelt önképzési indíttatása miatt - viszonylag nagy a bukások aránya, a lemorzsolódók száma, és így kevés az időben végzett hallgatók létszáma ( A KKFK-n a 2007. évben 18 fő, a 2008. évben 8 fő végzett; a KVIFK-n a 2007. évben 201 fő, a 2008. évben 172 fő végzett; a PSZFK-n a 2007. évben 217 fő, a 2008. évben csak - a nagyobb hallgatói létszám ellenére - 131 fő végzett az FSZ képzésen). A lemorzsolódás magas szintje összefügg a kötelező részvételű tanórák csekély számával, az idegen nyelvtudás elvárásaival. Az FSZ képzésen végzetteknek az elvártnál egyre kisebb hányada kerül be a Főiskola alapképzésére (kb. 5%). Az FSZ képzésen résztvevők nagy részének – az oktatók erőfeszítése ellenére - gondot okoz az idegen nyelvi követelmények teljesítése (gyakran hiányos a hallgatók előképzettsége; sokuknak nincs meg a középfokú nyelvvizsgája; hiányos a folyamatos tanulásuk; esetenként problematikus – a csoporton belül a hallgatók tudásszintjének nagy különbözősége miatt - az oktatói munka hatékonysága is). Ezért széles körben okoz problémát a záróvizsgához előírt idegen nyelvi követelmények teljesítése. A Főiskola az FSZ képzés területén 2001 óta fokozatosan erősítette a kapcsolatát a közgazdaságtudományi területen (pl. pénzügyi szakügyintéző, számviteli szakügyintéző, idegenforgalmi szakmenedzser stb.) FSZ képzést folytató szakközépiskolákkal. A minőségbiztosítás szempontjából különösen jelentős ezen intézmények szakmai felügyelete és a velük való kapcsolattartás. Ennek a tevékenységnek a formái az évek során bővültek, és így egyre szorosabb és eredményesebb együttműködés alakult ki a Főiskola és az érintett szakközépiskolák között. A Szaknyelvi Intézeti Tanszékek félévenként megtartott tanári továbbképzéseinek témái iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Ezeken a rendezvényeken lehetőség nyílik aktuális kérdések, problémák kötetlen formában történő megbeszélésére is. A 2008. évben a korábbi tapasztalatok alapján a Főiskola új együttműködési megállapodást kötött a kiválasztott középiskolákkal és az új igényeknek megfelelően

34


bővítette a hálózati rendszerben részt vevő szervezetek körét is, mely különösen jelentős volt az új SZVK szerint 2008. szeptemberben induló képzések esetén Az FSZ képzés új követelményeinek megfelelő modul rendszer koncepciójának kidolgozása a beszámolási időszakban rendkívül nagy feladatot adott a képzésért felelős tanároknak, oktatásszervezőknek. Az új modulrendszer alkalmazása a Főiskolán is egyre sürgetőbb feladat volt, mert a karokon a gyakorlatban csak korlátozottan funkcionált a modul rendszer (egy-egy ismeretkört egymástól lényegesen elkülönülten oktattak). Emiatt is csekély az átjárás a képzési formák között (holott két kar FSZ képzése lényegében ugyanazon a képzési helyen van). Dicséretes, hogy a KVIFK és a KKFK a 2008. év őszétől már alkalmazza a modul rendszerű szakirányú képzést. Tartósan gondot okoz, hogy a vállalkozások, költségvetési szervek (gyakorlati szakterületek) szakemberei keveset tudnak az FSZ szakképzés tartalmáról és a végzettek képzettségéről, szakmai tudásáról (emiatt is nehéz szakmai gyakorlati helyeket szerezni a hallgatók részére). Ezért is különösen szükséges a felsőfokú szakképzettséggel betölthető munkakörök széleskörű ismertetése. A tapasztalatok ugyanis azt is jelzik, hogy azok a gyakorlati szakemberek, akik ismerik a Főiskola FSZ képzését, kiemelten fontosnak tartják, hogy a végzős hallgatók gyakorlati, azonnal alkalmazható szaktudása korszerű legyen, és kifejlett legyen az önálló problémamegoldó képessége, szakmai műveltsége, idegen nyelv tudása, számítástechnikai ismeretek, kommunikációs képességek alkalmazási készsége. A 2008. évben a kötelező szakmai gyakorlati helyek nagy részét főként a hallgatók szerezték, de bővült a kari FSZ Központok közreműködésével megszerzett munkahelyek száma is. A Főiskola vezetése - a Karokon dolgozó oktatók tevékeny részvételével – a minisztériumok (a Szociális és Munkaügyi-, valamint a Pénzügyminisztérium) felkérésére a 2008. évben aktív munkát végzett valamennyi (összesen 21 féle) szakképesítések új rendszerének kialakításában. A fejlesztő tevékenység eredményeként 2008 és 2009 szeptemberében számos új FSZ képzést hirdet meg a BGF.

2.4. A mesterképzés beindítása A 2008. év legnagyobb és legsokoldalúbb, alapvetően új típusú feladata volt - az előző évek előkészítő jellegű tevékenysége után - a mesterképzés indításának előkészítése. A KVIFK-n a Közgazdász tanár szak 2008. szeptemberi beindításához szükséges feltételek (tananyagok, követelményrendszerek) véglegesítése (a képzés, a prognózisoknak megfelelően, 2008 őszén levelező tagozaton sikeresen beindult). A karok oktatóinak jó színvonalú együttműködése lehetővé tette az új MSc szakok programjának eredményes kidolgozását. A sokrétű, értékes munka elismeréseként - a Magyar Akkreditációs Bizottság jóváhagyó határozatával - a 2009. évben a BGF-en beindítható az oktatás Marketing-, Nemzetközi tanulmányok-, Pénzügy-, Számvitel-, Turizmus-menedzsment mesterképzési szakokon is.

35


A BGF vezetése 2008 decemberében kiadta valamennyi mesterszakra vonatkozó Felvételi tájékoztatóját a diplomával rendelkezők részére, a 2009/2010. tanév nappali és levelező képzéseire. A kiadvány informál valamennyi mesterszak  képzési céljáról,  a végzettek elhelyezkedési lehetőségeiről,  a felvételi feltételekről,  a képzés főbb jellemzőiről (a korábbi tanulmányok beszámítási rendjéről, a kreditrendszer, a képzési idő, a mintatanterv alapvető jellegzetességeiről, a tanulmányok során teljesítendő követelményekről),  a képzési díjakról (az állam által támogatott és a költségtérítéses részvétel jellegzetességeiről).

2. 5. Szakirányú továbbképzés A BGF hosszú ideje rendkívül sikeres a már felsőfokú végzettséggel rendelkező diplomások szakirányú továbbképzése, új szakismeretek nyújtása terén. Ez a képzési forma is folyamatosan korszerűsödött a Főiskolán, a volt hallgatók és a pályamódosítók, valamint a munkaerőpiac változó követelményeivel összhangban. A szakirányú továbbképzésen a 2008. évben a BGF-en résztvevők létszáma 798 fő volt, 28 fővel (3,6%-kal) több mint a megelőző évben. Ebből a beszámolási időszakban a KKFK-n 57 fő, a KVIFK-n 81 fő (a 2007. évinél 12 fővel kevesebb), a PSZFK-n 660 fő: Budapesten 572 fő (30 fővel több), a Zalaegerszegi Intézetben 88 fő (a megelőző évinél 10 fővel több) tanult. Sajnálatos, hogy a SI – kellő érdeklődés hiánya miatt – évek óta nem tudott újabb diplomához juttatni egyetlen egy hallgatót sem. A PSZFK a szakirányú továbbképzés keretében a 2008. évben külföldi felsőoktatási intézményekkel együttműködve is végzett idegen nyelvű szakképzést. A 2008. évben is sikeres volt az Université Páris X Nanterre Egyetemmel folytatott kis- és középvállalkozások gazdálkodási menedzsment szakára jelentkezők továbbképzése. E képzési formára 2002 szeptembere óta 212 fő iratkozott be és ez ideig 86 hallgató szerzett - a Kar közreműködésével - francia egyetemi diplomát. Jelenleg e képzési körben 82 fő tanul. A szakirányú továbbképzésen - a másoddiplomás képzésen - is folyamatos az oktatott ismeretkörök megújítása, korszerűsítése. A közelmúltban (különösen a 2008. évben) elvégzett fejlesztési tevékenység eredményeként a jövőben átalakul a Főiskolán a szakirányú továbbképzés rendszere. A szakirányú továbbképzési rendszerének módosításakor meghatározó volt  a munkaerőpiac változó igénye,  a bolognai rendszerű képzés követelményei  rövid képzési idejű, korszerű, piacképes képzési programok kialakítása

36


 a versenytársak (partner egyetemek, főiskolák) fejlesztése, formálódó új elgondolásai. A BGF fejlesztő tevékenységének eredményeként elkészültek az új tantervek, tanítási programok. Átláthatóvá váltak a képzési feltételek (tankönyvek, az oktatás tárgyi és személyi feltételei ) és az Oktatási Hivatal jóváhagyása után, valamint a közreadott tájékoztató alapján, az új jelentkezések után 2009. évtől kezdődően beindítható: az Adó- és pénzügyi ellenőrzés (PSZFK), Alkalmazott marketing (KKFK), Államháztartás pénzügyei szakközgazdász (PSZFK), Áruismeret és fogyasztóvédelem (KVIFK), Audit menedzsment és tanácsadás (PSZFK), Ázsiai interkulturális menedzsment (KKFK), Befektetés menedzsment (KVIFK), Borturizmus (KVIFK), Business Coach (PSZFK), Controlling szakközgazdász (PSZFK), Egészségturizmus (KVIFK), Európai Uniós projekttervező és finanszírozási (PSZFK), Export-import menedzsment (KKFK), Könyvvizsgálói asszisztens (PSZFK), Krízismenedzser és vagyonfelügyelő szakközgazdász (PSZFK), Logisztika és szállítmányozás (KKFK), Makrogazdasági elemző (PSZFK), Management tréner (PSZFK), Marketingtervező (KKFK), Önkormányzati gazdálkodás-szervező szakközgazdász (PSZFK), Pályázati projektmenedzsment (PSZFK), Pénzintézeti informatika szakközgazdász (PSZFK), Pénzintézeti kockázatelemző szakközgazdász (PSZFK), Pénzügy, adó, illeték, vám (PSZFK), Pénzügyi kontroller és tanácsadó szakközgazdász (PSZFK), Publik relations és szóvivő (KKFK), Reklám (KKFK), Szakdiplomácia és EU-kapcsolatok (KKFK), Szaknyelv pedagógia (KVIFK), Szolgáltatások kommunikációs és információs rendszere (KVIFK), Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és tolmács (KKFK), Térségi turizmus (KVIFK), Turizmus-szálloda vállalkozási (KVIFK), Üzleti és HR menedzsment (PSZFK), Üzleti informatika szakközgazdász (PSZFK), Vállalati (szervezeti) kommunikáció (KVIFK), Vállalkozás és marketing (KVIFK), Vállalkozás gazdálkodási menedzser (PSZFK), Vállalkozások pénzügyei (PSZFK), Vállalkozások számvitele (PSZFK), Vevőkapcsolat-menedzsment (KVIFK) szakokon a szakközgazdász képzés. Az új szakképzésen résztvevőknek a Főiskola biztosítja, hogy olyan oktatási kultúrában tanuljanak, amelynek segítségével - az üzleti életben és a közigazgatásban egyaránt - elméletileg jól felkészült, széles látókörű, etikailag igényes, innovatív készségekkel, biztos szakmai tudással rendelkező gyakorlati szakemberként állják meg a helyüket. Tovább folytatódott a 2008. évben az alapképzésre épített felnőttképzési lehetőségek külföldi partnerek bevonásával történő kibővítése is. Ennek keretében pl. Együttműködési Megállapodás aláírására került sor az eindhoveni (holland) Fontys Egyetemmel. Az aláírás nyomán meginduló közös munka lényege, hogy a BGF alapképzési diplomájára (BSc) építve, érdeklődő hallgatóink egy év alatt (benne a féléves gyakorlattal) második (holland) diplomát (BSc) is kaphassanak a Fontys Egyetemtől, majd további egy év tanulással az egyetem mesterfokozatát is elnyerhessék. Biztató tárgyalások eredményeként a 2009. évben már várható a Team Academy (finn) egyetem vállalkozó képzésének hazai adaptálása is. A BGF választékbővülésének fontos területe lehet hallgatóink felkészítése egy esetleges

37


vállalkozói élet megkezdésére. Ez a mai nehézkes elhelyezkedésekhez nyújtana további lehetőséget, mivel konkrét gyakorlati ismeretekkel vértezné fel a hallgatókat. A finn partner ilyen típusú képzést nem csupán Finnországban működtet, hanem európai hálózatot is létrehozott (amelyben már jelenleg is több európai ország intézménye vesz részt igen jó eredménnyel). Az angliai Ruskin Universityvel (Cambridge) közösen olyan képzés kifejlesztése is napirenden van, amely a BGF Alkalmazotti vezetés szakirányú továbbképzésre építve, mesterfokozat megszerzését tenné lehetővé az említett egyetemen.

2.6. Felnőttképzési tevékenység A felnőttképzési tevékenység a BGF-en hosszú időszakra tekint vissza és folyamatosan korszerű tudást közvetít a résztvevőknek és elősegíti a Karok pénzügyi helyzetének stabilizálását is. A felnőttképzésen belül is kiemelten fontos terület  a diplomások (az újabb diplomások és a hagyományos szakirányú továbbképzések résztvevői) un. élethosszig tartó képzése (erről a beszámoló 2.4. alatti része adott tájékoztatót), továbbképzése,  ún. OKJ-s tanfolyami képzés, vizsgaszervezés és lebonyolítás,  rövid célképzési programok megszervezése és megtartása,  törvényi és jogszabályi változásokat ismertető tanfolyamok megtartása . Az élethosszig tanulás (life long learning) keretében széleskörű a Főiskola különböző jellegű tanfolyami képzése és az ehhez kapcsolódó vizsgaszervezés, vizsgáztatás. A Főiskola ez idő szerint az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képesítések közül nagy számú OKJ-s szakképzést gondoz: szervez oktatást és vizsgáztatást. A képzések résztvevői és megrendelői  a felsőoktatási intézményekben (gyakran a Főiskolán vagy a jogelőd intézményeiben) végzett és szakmai gyakorlatot szerzett volt hallgatók,  vállalkozók, menedzserek, államháztartásban, önkormányzatnál dolgozók,  munkaerőpiaci képzésben vagy átképzésben résztvevők,  pályakezdők, pályamódosítók,  kis és középvállalkozási munkavállalók,  pénzügyi, számviteli, ügyviteli, közigazgatási területen dolgozók,  a felsőfokú szakirányú továbbképzésen végzett hallgatók (felsőfokú tanulmányaik figyelembevételével). A tanfolyami – OKJ és egyéb – képzésen és a különböző képesítést nyújtó vizsgákon a beszámolási időszakban a BGF-en 4 695 fő vett részt, 466 fővel több, mint a megelőző évben (a KKFK-n 1 094 fő - az előző évivel lényegében azonos -, a KVIFK-n 304 fő - 80 fővel kevesebb, mint a megelőző évben -, a PSZFK-n 3 297 fő, 547 fővel több, mint az előző évben: Budapesten 331 fővel, a SI-ben 195 fővel, a ZIben 21 fővel nőtt a résztvevők létszáma).

38


Elismerésre méltó, hogy a Főiskola oktatói - a szakmai intézetek, tanszékek közreműködésével - tevékenyen végzik e képzési formákon a részt vevő gyakorlati szakemberek továbbképzését és így is bővítették a gazdálkodó szervezetek szakembereivel az együttgondolkodást, tapasztalatcserét, s ebben a körben is erősítették a Főiskola imázsát. Ezzel egyidejűleg bővült a Karokon – egyébként nélkülözhetetlen forrást eredményező – bevétel is. A 2008 év tapasztalatai is jelzik, hogy a folyamatosan változó piaci igények gyors reagálást és rugalmas oktatási formákat követelnek. A képzési piacon jelentkező sajátos igényeket az eddigi kínálattal nem lehet kielégíteni. Általános jelenség a felnőttképzés iránti igény csökkenés, valamint az ezen a területen „zajló” erős konkurencia harc. Ezért is fontos a valós igények megismerése, melyet elsősorban a munkaerőpiac szereplői közvetíthetnek a BGF, illetve a Karok részére. Indokolt a gazdasági élet kiemelkedő szakembereit közvetlenül is bevonni a tanfolyami oktatásba is. Az együttműködés azonban a hagyományos formák (tanácsadó testületek, Támogatók Klubja, oktatásba való bekapcsolódás) mellett mindkét fél részéről elkötelezettebb kapcsolatokra kell, hogy épüljön. A Továbbképzési és Szakképzési Központok (kihelyezett részlegei) a 2008. évben is jelentős fejlesztési tevékenységet végeztek. Ennek eredményeként rendelkezésre álltak valamennyi képzési formában a képzési programok, amelyek tartalmazzák a megszerezhető kompetenciákat, a továbbképzési részvételre való bekapcsolódás feltételeit, a tervezett képzési időt - tanítási órában és időtartamban, a képzés módszerét, elmélet és gyakorlat arányát, a tananyag tantárgyait/moduljait, a kimeneti szinteket, a teljesítményértékelő rendszert, a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket, illetve a vizsgamentesség feltételeit. Ezen túlmenően a központok kiemelt figyelmet fordítottak  az új képzések feltételeinek megteremtésére,  a képzésen részt vevő oktatók és oktatásszervezők továbbképzésére,  a képzéseken résztvevők - új munkahelyeket kereső hallgatók állásközvetítésére,  a szakképzésben és a vizsgáztatási jogosultságokhoz szükséges pályázati anyagok összeállítására (ennek eredményeként számos területen jogosult lettek a karok szakképzés és vizsgáztatás szervezésére, új képzések megszervezésére, új képesítések megszerzését előkészítő tanfolyami oktatásra, vizsgáztatásra stb.). A BGF KVIFK előkészítő tevékenysége alapján 2008. február 6-i határidővel a Főiskola benyújtotta „A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történő jogosultság elnyerése” tárgyú pályázati anyagát, amely sikerrel zárult (a közlemény a Magyar Közlöny 95. számában jelent meg). A BGF 2008. szeptember 8-i határidővel az augusztusban megjelent új SZVK-nak megfelelően pályázatot be „Az oktatási és kulturális miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére történő jogosultság elnyerésére” és ez is sikerrel zárult (megjelent a Magyar

39


Közlöny 2008. 166. számában). A PSZFK a pénzügyminiszter pályázati felhívására elkészítette „ A pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére” beadványát, amely sikerrel zárult ( megjelent a Magyar Közlöny 192. számában). A munkaerőpiaci visszacsatolásnak a közvetlen és legbiztosabb formáját - egy potenciális támogatói kört - a végzett hallgatók jelenthetik. Ezért szükség van egy jól működő „alumni” rendszerre a BGF-en és a Karokon. Az Intézmény és a munkaerőpiac közötti kapcsolattartás szervezett formái közül nem nélkülözhető a karrier irodák új jellegű aktívabb tevékenysége sem. A szervező, beiskolázó tevékenység erősítése azért is időszerű, mert a munkáltatók már egyre kevésbé vállalják a dolgozóik továbbtanítási kötelezettségét, hiszen jelenleg a munkaerőpiacról „kész” munkaerőt is tudnak alkalmazni. 3.

Kutatási és tudományművelési tevékenység

A BGF és a Karok a 2008. évben - sokrétű és intenzív tevékenységet igényelő napi feladatok mellett - kiemelten kezelték az alkalmazott kutatási-, a sikeres tudományművelési tevékenységet. Ennek keretében főként  a gazdálkodási és szervezés-, idegen nyelv-, informatikai-, közgazdasági-, matematika- és számítástechnikai tudományágak fejlesztését,  az alkotó publikációs tevékenységek végzését,  a pályázati tevékenység hasznosítását,  konferenciák és szakmai rendezvények szervezését, a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének segítését,  az oktatókkal, különösen a PhD képzésben résztvevőkkel szembeni elvárások teljesítését. 3.1. Alkalmazott kutatás A kutatási és a tudományművelési tevékenység a beszámolási időszakban összhangban volt  a karok - és ezáltal a BGF - képzési profiljával,  a gazdasági és társadalmi életben megjelenő új kihívásokkal,  időszerű feladatok jó színvonalon megvalósuló teljesítésével. A BGF oktatói (esetenként a partner szervezetek szaktekintélyeinek bevonásával) a 2008. évben is olyan értékes tevékenységet végeztek, amelynek eredményei széles körben hasznosulnak az alkalmazott kutatási eredményekben (elsődlegesen a felsőoktatás képzési rendszerének modernizálásával összhangban megjelenő kiadványokban) és késedelem nélkül, szervesen beépülnek a Főiskola oktatási folyamataiba (tansegédleteibe), valamint a gazdasági-, társadalmi cselekvésbe (pl. vállalkozások fejlesztését segítő esettanulmányokba stb.). A BGF-en oktatókat a hazai

40


és a nemzetközi közgazdaságtudományi, gazdálkodás- és szervezéstudományi, informatikai, nyelvtudományi stb. területeken értékes tevékenységük alapján elismerik, megbecsülik. Ez annak eredménye, hogy a Főiskola oktatói – általában igen intenzív oktatási feladataik mellett – sikeres tudományos kutatómunkát végeznek (eredményeit a publikációs teljesítmény is jól szemlélteti, a szak- és tankönyvek jelentős része a szakmai könyvpiacon keresett). Az oktatási feladatok teljesítése mellett a 2008. évben átlagosan 105 fő koncentrált nagy erőfeszítéssel - egyéni továbbképzési tervének megvalósítása érdekében - a tudományos fokozat, (PhD) megszerzésére. Az év folyamán hét munkatársunk szerzett PhD-fokozatot. Több kollégánk újabb diploma megszerzésén dolgozott és sokan (30 fő) szakmai idegen nyelvet tanultak (részletesebben a 4.2. sz. melléklet szerint). A 2008-as évben egy főiskolai tanár kolléga sikeresen lezárta a habilitációs eljárását is. A Főiskola oktatói – kutatói-, tudományművelői tevékenységük alapján – széles körű és hasznos tanácsadói munkát is végeznek. A szakmai tanácsadás keretében – mind a kormányzati-, önkormányzati-, költségvetési szervek, vállalkozások stb. részére – több oktató kapott megbízásokat, melyeket sikeresen teljesített is. A tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy ezek ma még gyakran személyes kapcsolatokon – s nem intézményesített rendszerben – valósulnak meg. Biztató viszont, hogy az így szerzett tapasztalatok pozitív hozadéka realizálódik a Karok oktatási-, kommunikációs-, pályázati tevékenységében is (a bolognai folyamatnak megfelelő új BSc szakok korszerű követelményeknek megfelelő működtetésében, az FSZ képzés felvázolt – paradigmaváltással összefüggő – átalakításában, új e-learning rendszerek kidolgozásában, terjesztésében). A BGF a beszámolási időszakban kiemelt figyelmet fordított az Intézményen belüli kapcsolatok fejlesztésén túlmenően a partnerkapcsolatok ápolására is. Szélesedett a hazai és a külföldi felsőoktatási intézményekkel történő kooperáció, több hazai és külföldi egyetemmel együttműködési megállapodás aláírására is sor került. Bővült és hatékonyabbá vált az együttműködés további partner középiskolákkal is. A Főiskolát számos irányító-, szakmai, gazdálkodó szervezet vezetője és munkatársa segíti az oktatás-, a tudományművelés időszerű követelményeinek teljesítésében, a gyakorlati jellegű szakképzés megvalósításában, a hallgatók elhelyezésében stb. A beszámolási időszakban tovább erősödött az intézetek K+F tevékenysége, különösen a KKFK-n és a KVIFK-n. A KKFK-n a legszerteágazóbb kutatási tevékenység a Gazdaságdiplomácia, a Külgazdasági és EU, a Marketing Intézeti tanszékeken, valamint a Kommunikációs és Média Intézetben volt tapasztalható, míg az idegen nyelvi tanszéki osztályok közül az angol, a német, a neolatin osztályok voltak a legaktívabbak. A kutatásokban több mint 100 főállású munkatárs, továbbá sok hazai és külföldi együttműködő partner intézmény és munkatársai vettek részt. A hazai kooperáló partnerek többsége felsőoktatási társintézmény vagy kutatóintézet, míg a külföldiek közül a Karral közvetlen kapcsolatban álló külföldi egyetemeké, főiskoláké volt a vezető szerep.

41


A KVIFK-n mintegy 40 kutatási témán dolgoztak a 2008. évben. A Kereskedelem és Marketing Intézet irányításával 8 témán, az, a Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Tanszéken 12 témán, a Közgazdasági és Módszertani Intézetben 13 témán, a Turizmus és Vendéglátás Intézetben 3 témán munkálkodtak. A Főiskola munkatársai minden oktatott tudományág területén évek óta aktívan vesznek részt különféle szakmai műhelyek munkájában (a BGF-en belül, illetve más felsőoktatási intézményekkel közösen). Gyakran alapító tagjai az adott szakmai műhelynek. Ezekben a műhelyekben az ott dolgozó, esetenként kurrikulum fejlesztési csoportok legfőbb törekvése, hogy más, a bolognai folyamatból következő új oktatási struktúrát figyelembe véve nemzetközi elfogadtatású mesterképzést hozzanak létre. Annak érdekében, hogy a Főiskola a bolognai folyamat újabb kihívásainak - múltjához méltó színvonalon - eleget tudjon tenni, pl. a mesterképzésre való felkészülés tekintetében, illetve azon belül a tudományos munka erősítése érdekében a vezetés biztató tárgyalásokat folytat több társintézménnyel. Elsődleges cél a közös kutatási programok kidolgozása és lebonyolítása, az interdiszciplináris programok erősítése, közös szakmai rendezvények szervezése. Távlati cél a közös mesterkurzusok alapítása, működtetése (ennek érdekében a KKFK erősítette kapcsolatát a Kemi-Tornio University of Applied Sciences finn egyetemmel, az Universita degli Studi di Urbino olasz egyetemmel, a KVIFK a Manchester Metropolitan University-vel, valamint a Pozsonyi Gazdasági Egyetemmel stb). 3.2. A kutatási tevékenység támogatása (a számszaki beszámoló 7. sz. mellékletének felhasználásával) A Főiskola – jellegéből adódóan – nem tekintheti elsődleges céljának, hogy alapkutatások központja legyen. Arra azonban feltétlenül törekszik, hogy a gazdaságtudományi, társadalomtudományi és a kapcsolódó szakterületeken folyó alkalmazott kutatásokból országosan is jelentős részt vállaljon, és munkatársainak ezekben elért eredményei késedelem nélkül és szervesen beépüljenek az oktatási folyamatba (és annak segédanyagaiba), valamint a gazdasági-társadalmi cselekvésbe. A kutatási tevékenység fókusza a BGF-en az alkalmazott diszciplináris kutatás, amely több területen (főként az EU-s ismeretekkel) kibővült és megkezdődött a bolognai folyamathoz kapcsolódó esedékes átalakítások tudományos tevékenységre is épített fejlesztése. Sokrétű a PhD-tanulmányokat folytató oktatók tudományos kutatói tevékenysége. Az intézményi kutatási tevékenység  tudományos célú költségvetési támogatásból,  K+F feladatokra átvett pénzeszközökből és  külső megrendelésre végzett K+F feladatra (vállalkozások által) biztosított forrásból került finanszírozásra.

42


A 2008. évi normatív kutatástámogatás felhasználásával kiemelten végezte a Főiskola az itt művelt diszciplínák, valamint az oktatási gyakorlatorientáltság miatt elsősorban alkalmazott kutatás-fejlesztés időszerű feladatainak teljesítését. A központosított keretből beszámolási időszakban három kiemelkedő feladatot támogatott a vezetés:  a 2008. évben is megrendezésre került a Főiskola tudományos konferenciája,  a 2008. évben már hatodik alkalommal kiosztott BGF Tudományos Díjak,  a pénzjutalmat (a 2008. évben a kiváló teljesítményt nyújtó oktatók részére). Kari szinten az éves normatív kutatástámogatásból – rendelkezésre álló összeg alacsony mértéke miatt – kiemelkedő kutatási és fejlesztési feladatokat alig lehetett megvalósítani. A normatív kutatástámogatás közvetlen felhasználásával a Karok elsősorban a    

PhD képzésben résztvevőket támogatták, oktatók konferenciákon való részvételét segítették, szakkönyv és folyóirat állománybővítést szolgálták, OTDK-n való részvételt támogatták.

A pénzügyi források felhasználásával a BGF jelentős innovációkat valósított meg, ezeket kidolgozta és az eredmények piacképes oktatási formában jelentek meg (pl. a bolognai-folyamatnak megfelelő új szakok alapítása és indítása, paradigmaváltás az FSz képzésben, e-learning rendszerek kidolgozása és bevezetése stb.) A jelentős innovációk hatékony megvalósításában a BGF-nek domináns tudás transzfer szerepe volt, mely jelenleg is meghatározó. 3.3. Publikációs tevékenység A Főiskolán oktatók által végzett folyamatos alkotó munka kiemelt területe a publikációs tevékenység. A BGF-en művelt és oktatott tudományágak többségének alapvető jellemzője a folyamatos változás, tartalmi megújulás. Ezért az itt dolgozó oktatók számára a tantervek, programok, tananyagok és segédleteik fejlesztése elsősorban nemcsak szakmai lehetőség, hanem alapvető elvárás is, melyet a korszerű jó színvonalú, gyakorlatias -, az ún. jó minőségű képzési tevékenység is megkövetel. Ezt jól reprezentálják a különböző kiadványok, amelyek széles körben – oktatási intézményekben, gyakorlati szakterületeken dolgozók körében, szakmai tudományos közegekben stb. – ismertek és felhasználtak. A BGF elismert oktatói segítségével – a kutatói és tudományos tevékenysége eredményeként – tovább javult a hallgatók korszerű tananyag (tankönyv, szakkönyv, jegyzet, példatár, esettanulmány) ellátása, az új felsőoktatási struktúrának megfelelő program előkészítése, célszerű oktatási ismeretkör kifejlesztése. A főiskolai oktatásban felhasznált tananyagok túlnyomó részét a BGF oktatói készítették és többségük kielégíti a távoktatási módszertan követelményeit is.

43


A 2008. évben a Főiskolán oktatók fejlesztési tevékenysége eredményeként 162 db kiadvány jelent meg, s ebből 121 volt új. Az új kiadványból 9 db tankönyv, 11 db szakkönyv, 12 db jegyzet, 7 db példatár, 7 db esettanulmány és 75 db volt egyéb kiadvány. A 2007-2008. években megjelentetett kiadványok darabszámáról a 2.3. sz. melléklet, és a 2008. évben megjelentetett kiadványok címéről és szerzőjéről a 2.4. sz. melléklet tartalmaz részletesebb információt. A hallgatók jelenleg nagyrészt a Főiskola oktatói által készített korszerű tananyagokból tanulnak és vizsgáznak. A tananyagok többsége külső kiadók és nyomdák (PERFEKT, SALDO, NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ, UNIÓ, HVGORAC, Conforg Oktatási Kft., Verlag, Struktúra VS KFT, Agora stb.) gondozásában jelenik meg, s ezáltal a gyakorlati munkahelyeken dolgozók és más felsőoktatási intézmények tanárai, hallgatói is használják. A főiskolai vezetés döntésének megfelelően – a Karok oktatóinak tevékeny közreműködésével –, a beszámolási időszakban is folytatódott egy olyan szakkönyv sorozat megjelentetése (munka neve: BGF könyvek), amely azokon a területeken kerül kiadásra, amelyek azonosak a Főiskola mindhárom karán, illetőleg a bolognai folyamat után több felsőoktatási intézménynél is. Az új könyvek többségében a három karon dolgozó – az egyes szellemi műhelyekből álló – kollektívák készítik elő és többségében országos felhasználásra is kerülnek. Örvendetes, hogy a nyomtatott tananyagok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak – főként a távoktatásban – az elektronikus médiumok (internet, videokazetták, CD lemezek és hangkazetták stb.). A karok, az intézetek és a szaktanszékek oktatói a szakma kiváló képviselői, akik országos és nemzetközi szervezetek tagjai, illetve vezető képviselői is egyben. Ennek megfelelően, mind a szakmai előadások és képzések, mind a folyóiratokban, szaklapokban stb. megjelenő publikációk (szakcikkek, tanulmányok stb.) konstruktív ráhatással vannak a jövő szakembereinek képzésére és gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatott munkatársak cselekedeteire. A Főiskola oktatói évről évre pályázhatnak a a Főiskola által alapított Tudományos Díjra. A 2008. évben a Tudományos Tanács döntése értelmében a Tudományos Szakkönyv kategóriában dr. Nádor Éva főiskolai docens, míg a Szakcikk kategóriában Falkné dr. Bánó Klára főiskolai tanár kapott díjat. A beszámolási időszakban különösen megnőtt a PhD képzésben résztvevők írásműveinek darabszáma. A BGF, immáron nyolc éve megrendezésre kerülő tudományos konferenciáján, 2008-ban 176 előadó vett részt, a legjobbnak ítélt előadások, tanulmányok, a BGF Tudományos Évkönyvében jelennek meg. Ezenkívül mindhárom Kar önálló tudományos folyóirattal is rendelkezik. Sajnálatos, hogy a Karok publikációjából egyelőre még nem olyan nagyszámú az idegen nyelven megjelentetett – és így külföldön is forgalmazható – kiadvány. 3.4. Tudományos Diákköri tevékenység A beszámolási időszakban – 2008. december 5-én volt a BGF szintű TDK konferencia. Ebben a tanévben a főrendező a KKFK volt. A résztvevők nagy érdeklődéssel

44


hallgatták meg Halm Tamás (a Gazdasági és a Szociális Tanács főtitkárának) előadását napjaink gazdasági helyzetéről. Karok TDK részvétele 2008-ban Kar (Intézet) megnevezése

Félév

TDK versenyen résztvevő hallgatók száma

OTDK versenyen résztvevő hallgatók száma

OTDK-n díjat kapott hallgatók száma

2007/2008 II. félév

48

10

7

2008/2009 I. félév

12 dolgozat (18 fő)

2009.ápr,.6-8 (Debrecen)

2007/2008 II. félév

25

17

KKFK

KVIFK 2008/2009 I. félév PSZFK Összesen

66

15

39

11

2007/2008 II. félév

7

2

Budapest 2008/2009 I. félév

1

1

1

2008/2009 I. félév

3

0

0

2007/2008 II. félév

12

8

6 (KHTT)

2008/2009 I. félév

23

nem volt OTDK

nem volt OTDK

153

39

14

2007/2008 II. félév Salgótarján

Zalaegerszeg

Összesen:

Intenzív előkészítő munka eredményeként számottevően növekedett - különösen aktuális témákban - a TDK-ra beküldött pályamunkák száma, amely a 2008. évben 153 volt (a 2007. évben 65, a 2006. évben 80 db), s ebből 48-at a KKFK, 66-ot a KVIFK és 39-et a PSZFK hallgatói adtak be. Ezzel összhangban bővült a konzulensek száma is, de még mindig csekély azon oktatók száma, akik ilyen feladatra vállalkoznak és a résztvevők személyi köre is alig változik. Különösen megnőtt a TDK-n résztvevő KVIFK-s és KKFK-s hallgatók száma. Dicséretes - és az ez irányú tevékenységgel való törődést fejezi ki - hogy a ZI hallgatói közül 35 fő vett részt a házi TDK versenyen és elszomorító, hogy PSZFK Budapestről csak 1 fő, a SIből 3 hallgató „vetélkedett” (részletesen a 3.1. sz. melléklet szerint). Szükséges tovább élénkíteni valamennyi képzési helyen, de különösen a PSZFK budapesti székhelyén a TDK tevékenységet. A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt az OTDK (pontosabban KHTT (főiskolai) Közgazdász Hallgatók Tudományos Tanácskozása)-ra küldött dolgozatok száma: a KVIFK-ról 6, KKFK-ról 12, a PSZFK-ról 9, így a BGF összesen 27 dolgozattal képviseltette magát. A versenyen résztvevők száma 39 fő volt, amelyből 14 hallgató díjat is kapott. A házi TDK konferencián a hallgatók jutalmazását a BGF pénzügyi forrása és a szponzorok (Képzőművészeti Kiadó, Ulpius Ház, Törley Pezsgőgyár, HUTTER Reklám, Ápisz, IBIS Accor Hotels, Nagyvillám Restaurant, Juvena, Ofswitzerland, Piac és Profit, HVG, Közgazdasági Szemle, Külgazdaság, Statisztikai Szemle, Bank és Tőzsde, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Max Factor a mesterek kozmetikuma) támogatásai biztosították.

45


A Konferencia megrendezésével összefüggő egyéb kiadásokat is a fenti cégek támogatták. Így vált lehetővé, hogy a karoknak minimális összeggel kellett hozzájárulni rendezvény finanszírozásához. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a növekvő hallgatói – oktatói terhelés mellett nem kielégítő a TDK tevékenység dinamizmusa (különösen a PSZFK-n). Nélkülözhetetlen – miután e tevékenység erőteljesen befolyásolja a hallgatói készségek, képességek fejlesztését, és a jövőben akár az Intézmény finanszírozását is -, hogy az aktivitás erőteljesebbé váljon mind az oktatók, mind a hallgatók részéről. A hallgatói TDK munka fejlesztése, a dolgozatok számának és színvonalának növelése kívánatos. Az OTDK-n való sikeres részvételt is tovább kell javítani, s ehhez nélkülözhetetlen a témavezető tanárok aktivitásának erősítése is, bár nagyon nehéz feladat egyetemek által szervezett, egyetemi hallgatók részvételével főiskolás hallgatónak eredmény elérni OTDK-n. Elismerésre méltó, hogy a ZI-ben - az országban egyedülálló módon - TDK-klubot működtetnek, amely 7 db számítógéppel felszerelt külön helyiségben kapott helyet. Az elmúlt három évben folyamatosan a BGF PSZFK Zalaegerszegi Intézetének oktatói kapták a „BGF legeredményesebb felkészítő tanára” címet is. Az elért tudományos eredményekről a Főiskola honlapján, a megyei sajtóban rendszeresen beszámolnak. Szélesebb körben kell tudatosítani, hogy a TDK tevékenység elősegítheti  a tehetségek felkutatását, az előnyös adottságok kiteljesítését,  a hallgatók tanítási időben-, szakmai gyakorlatokon megszerzett tudásszintjének kiszélesítését,  az alkalmazott kutatás-, a tudományművelés-, modern tulajdonságokkal rendelkező fiatal értelmiség kiművelését,  a hallgatók a TDK dolgozataikkal megalapozhatják a jó színvonalú szakdolgozataik előkészítését,  a hallgatók íráskészségének elmélyítését, a szakmai gondolatok (írásművek) papírra vetését, a beszédkészség kifejlesztését,  a hallgatóknak a dinamikusan változó munkaerőpiaci igényekhez való alkalmazkodását,  az alkalmazott indikátorok növelését (amelynek hatására bővülhet a BGF finanszírozási adottsága és javulhat az imázsa). A nappali tagozatos hallgatók részére szükséges jobban tudatosítani, hogy a kredit index értékek, idegen-nyelvvizsgák száma és szintje, a szakhoz, szakirányhoz kapcsolódó alapismeret körök eredményei mellett, a TDK országos és a házi versenyeken elért eredmények is befolyásolják a hallgatók szakirány választási adottságait, a költségtérítéses képzésből az államilag támogatott képzésbe (és fordítva) való átmenet lehetőségeit. A hallgatók évfolyam rangsorának a kialakítása során fontos szempont, a tanulmányi eredmény mellett, a TDK munka elismerése.

46

2008. ÉVI OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS BESZÁMOLÓJA. Budapest, szeptember hó

Recommend Documents