XIX. 8. 2. sz. melléklet
A Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ
Napköziotthonos Óvodája Szervezeti és Mőködési Szabályzata
2008. Módosítva: 2011. szeptember 01.
Tartalomjegyzék
I. Általános rendelkezések II. Vezetık közötti kapcsolattartás 2.1.Intézmény vezetıje 2.2.Általános igazgatóhelyettes 2.3.Intézményegység-vezetı 2.4. Tagintézmény-vezetı 2.5. Bölcsıde szervezeti egység vezetıje 2.6. Gyermek és Ifjúságvédelmi felelıs III. Az intézményegység szervezeti rendszere, irányítása 3.1. Az óvoda és bölcsıde szervezete 3.2. Az intézményegység vezetısége 3.3. Az intézményegység alkalmazotti közössége 3.3.1. A nevelıtestület 3.3.2. A dajkák 3.4. A szülık közösségei IV. A mőködés rendje 4.1. Nyitva tartás és munkarend 4.2. A vezetı benntartózkodása és a helyettesítés rendje V. A létesítmények és a helyiségek használati rendje VI. Minıségpolitika és a pedagógiai munka ellenırzése VII. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás 7.1. A vezetık és a szülıi szervezetek kapcsolattartási rendje 7. 2. A külsı kapcsolatok rendszere VIII. A gyermekek intézménybe való felvételi rendje 8.1. A gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok 8.2. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek IX. A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje XI. A gyermekbalesetek és munkabalesetek megelızésének feladatai XII. Az intézményegység védı-óvó elıírásai 12.1. Biztonsági feltételek 12.2. Az intézményi teendık rendkívüli esemény, tőz és bombariadó esetén XIII. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok XIV. Reklámtevékenység XV. Tájékoztatás a nevelési programról, az intézményi minıségirányítási Programról, az SZMSZ-rıl és a Házirendrıl XVI. Záró és értelmezı rendelkezések Záradék
3 4 4 5 6 7 7 8 8 8 8 9 9 11 11 12 12 12 13 14 15 15 15 16 16 16 17 18 19 19 19 20 21 21 22 22 22
2
I. Általános rendelkezések
A Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodája mőködésére és külsı és belsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg. Az SZMSZ elkészítéséért az intézményegység vezetıje felelıs, az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a nevelıtestület, a pedagógiai munkát közvetlenül segítı dolgozók közössége és a szülık óvodai szervezete. Az SZMSZ határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi mőködés belsı rendjét, a belsı és külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ hatálya kiterjed: • • • • • •
az óvodába, bölcsıdébe járó gyermekek közösségére. a gyermekek szüleinek illetve törvényes képviselıinek közösségére a nevelıtestületre szakgondozókra a nevelımunkát közvetlenül segítı dolgozókra egyéb munkakörben dolgozókra.
Az SZMSZ és a függelékét képezı egyéb belsı szabályzatok betartása az intézmény valamennyi óvodás és bölcsıdés gyermekére, közalkalmazottjára és az intézménnyel szerzıdéses jogviszonyban állókra nézve kötelezı érvényőek. Az intézményegység általános adatai: Az óvoda hivatalos elnevezése: Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvodája Székhelye:
7561 Nagybajom Fı u. 48.
Részegységei:
Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Napköziotthonos Óvoda és Bölcsıdei Csoport Nagybajom, Fı u. 48. Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Jákói Napköziotthonos Tagóvoda Jákó, Kossuth u. 124. Pálmajori Napköziotthonos Tagóvoda Pálmajor u.50.
3
Az intézmény fenntartói és székhelyei: Nagybajom Város Önkormányzata 7561 Nagybajom, Fı u. 40. Jákó Község Önkormányzata 7525 Jákó, Kossuth u. 112. Pálmajor Község Önkormányzata Pálmajor u. 69.
Alapító okirat száma: 84/2008. (VI.23. ) számú határozat 4. pontja ( Nagybajom ) 54/2008. (VI.05. ) számú Kt. határozat ( Jákó ) 54/2009. (V. 11.) számú határozat (Nagybajom) A módosított egységes szerkező alapító okiratot Nagybajom Város Önkormányzata a 84/2011. (VIII.8.) számú, Pálmajor Önkormányzata a 15/2011. (V.20.) számú, Jákó Önkormányzata a 41/2011. (VIII.5.) számú Kt. határozatával hagyta jóvá. Kelte:
2011. 09. 01.
OM azonosító:
201181
Az óvodák alapfeladatai: (2010. január 1-jétıl hatályos szakfeladatok) 889101 Bölcsıdei ellátás 851011 óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése, ellátása 851013 Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás NÁMK kiegészítı tevékenysége: 55231-2 Óvodai, intézményi közétkeztetés A nevelés három épületben (székhely, 2 tagintézmény) folyik, a rendelkezésre álló ingatlanokat az alapító okirat felsorolja, a leltár nyilvántartott állóeszközökrıl, berendezésekrıl rendelkezik. Az óvoda képviselıje a közoktatási törvény szerint az intézményegység vezetıje. A képviselet jogkörét a felelıs vezetı tartós távolléte esetén a tagóvoda vezetıkre, illetve a bölcsıdei részleg vezetıjére ruházhatja át. II. Vezetık közötti kapcsolattartás 2.1. Az intézmény vezetıje: Az intézmény élén az igazgató áll - aki egyben az ÁMK igazgatója -, vezetıi tevékenységét egy általános igazgatóhelyettes és az intézményegység-vezetı közremőködésével látja el. Az igazgató csak a közoktatási törvény által elıírt feltételeknek megfelelı személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetıi megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény-típusnak megfelelı iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejő alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat.
4
Az igazgatót a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése elıtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülıi szervezetnek a diákönkormányzatnak az érdekképviseleti szervezeteknek a véleményét. A tagintézmény igazgató (tagóvoda vezetı) csak a közoktatási törvény által elıírt feltételeknek megfelelı személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetıi megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény-típusnak megfelelı felsıfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejő alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. A tagintézmény igazgatót (tagóvoda vezetıt) az intézményvezetı bízza meg feladatainak ellátására, döntése elıtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülıi szervezetnek, a diákönkormányzatnak, a helyi önkormányzatnak és az érdekképviseleti szerveknek a véleményét. Az igazgató jogköre Az igazgató feladatait, jogkörét, felelısségét a közoktatási törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az igazgató kiemelt feladatai: - a nevelı- és oktatómunka irányítása és ellenırzése, - az intézményi nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenırzése, - az intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, - a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, illetve a szülıi szervezetekkel (közösségekkel) való együttmőködés, - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelızésének irányítása, - a tanügy-igazgatási tevékenység irányítása, - a tagintézmény igazgatói és intézményegység-vezetıi közösségének és a székhely iskola nevelıtestületének vezetése, - a munkáltatói, valamint a kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkör gyakorlása, - a közoktatási intézmény képviselete, - a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály vagy a kollektív szerzıdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. 2.2. Az általános igazgatóhelyettes A vezetı beosztás ellátásával megbízott általános igazgatóhelyettes vezetıi tevékenységét az igazgató irányításával végzi. a) Az igazgató akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben – el nem halasztható ügyek intézése, döntések meghozatala – ellátja az igazgató helyettesítését; Az igazgató tartós – kettı hetet meghaladó – távollétében teljes jogkörrel helyettesíti az igazgatót. b) Közvetlenül irányítja: • az adminisztrátort, segíti a tankönyvfelelıst • az iskolai könyvtár mőködését, • a szabadidıs tevékenységet,
5
• a diákigazolványokkal kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatok ellátását, amelyekrıl az igazgatót rendszeresen tájékoztatja, • az intézményi adatszolgáltatás tekintetében az adminisztrátort, amelyrıl az igazgatót rendszeresen tájékoztatja; c) Képviseli az iskolát • esetenként, az igazgató felhatalmazása alapján a szülıi szervezet, a diákönkormányzat ülésein, egyéb fórumokon. d) Felelıs: • a közvetlen irányítása alá tartozó feladatok ellátásáért, • átruházott jogkörben - az iskolaorvossal, a védınıvel való együttmőködésért, - a tanulóbalesetek megelızéséért, óvó, védı intézkedések betartásáért, betartatásáért, - az intézményi tankönyvellátás megszervezéséért, a tankönyvrendelés elkészíttetéséért, - az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért, az intézményi adatszolgáltatásért és az adattovábbítás rendjéért, - az intézményi hagyományok ırzésével összefüggı feladatok koordinálásáért, - KIR intézményi törzs karbantartásáért - a nevelıtestületi értekezletek elıkészítéséért, szervezéséért, - az iskolai könyvtár mőködtetéséért - az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási programjainak mőködéséért. 2.3. Intézményegység-vezetı Az intézményegység vezetı csak a közoktatási törvény által elıírt feltételeknek megfelelı személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetıi megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény-típusnak megfelelı felsıfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejő alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményegység vezetıt az igazgató bízza meg feladatainak ellátásával, döntése elıtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülıi szervezetnek, (a diákönkormányzatnak,) a helyi önkormányzatnak a véleményét. Az igazgatói, a tagintézmény igazgatói (tagóvoda vezetıi), és az intézményegység-vezetıi megbízás magasabb vezetıi megbízásnak minısül. a) Ellátja a közoktatási törvénybıl, más jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, a szervezet vezetésével kapcsolatos feladatokat. b) Az intézményegység vezetı az intézményben dolgozó pedagógusokkal és bölcsıdei gondozónıkkel rendszeres kapcsolatot tart a nevelıtestületi értekezleten, illetve az óvoda és bölcsıdei foglalkozások látogatása kapcsán. A bölcsıdei gondozók, és technikai dolgozók közösségével kapcsolatos vezetıi feladatában a bölcsıdei szervezeti egység vezetıje segíti. c) Munkáját az ÁMK igazgatójának irányításával végzi, ellátja az általa hatáskörébe utalt feladatokat. d) Felel a pedagógiai munkáért, az intézményi ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási rendszerének mőködéséért, a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelı-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. e) Feladatkörébe tartozik különösen: • a nevelıtestület vezetése • a pedagógiai munka irányítása
6
• • •
a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése, ellenırzése a szülıi szervezetekkel való együttmőködés a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.
f) Közvetlenül irányítja : • a gyermekvédelmi munkát • a gyermekbalesetek megelızésével kapcsolatos tevékenységet • a munka-és tőzvédelmi tevékenységet. g) Munkakapcsolatot tart a bölcsıdei szervezeti egység vezetıjével, aki a bölcsıdei szervezeti egység szakmai irányítását és ellenırzését végzi. h) Felelıs a bölcsıde és az óvoda mőködéséért.
ellenırzési és minıségbiztosítási rendszerének
2.4. Tagintézmény-vezetı Tagintézmény-vezetı (tagóvoda vezetı) csak a közoktatási törvény által elıírt feltételeknek megfelelı személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat útján történik. A vezetıi megbízás legfontosabb követelménye: az intézmény-típusnak megfelelı felsıfokú iskolai végzettség és szakképzettség, pedagógus szakvizsga és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejő alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. A tagintézmény-vezetıt (tagóvoda vezetıt) az intézményvezetı bízza meg feladatainak ellátására, döntése elıtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, a szülıi szervezetnek, (a diákönkormányzatnak), a helyi önkormányzatnak a véleményét. Az igazgatói, a tagintézmény igazgatói (tagóvoda vezetıi), és az intézményegység-vezetıi megbízás magasabb vezetıi megbízásnak minısül. a) Tevékenységét az intézményegység-vezetı közvetlen irányítása mellett végzi. Felelıs az intézményegység vezetı által rá ruházott feladatokért. b) Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 2.5. Bölcsıdei szervezeti egység vezetıje a) Tevékenységét az intézményegység vezetı közvetlen irányítása mellett végzi. Felelıs: • • • • •
a bölcsıdei szakmai feladatok megvalósulásáért, a szakmai munka irányításáért a helyes gondozási-nevelési elvek megvalósulásáért a szakmai munka jogszabályok szerinti végzéséért az ÁNTSZ elıírások pontos betartásáért az orvosi utasítások betartásáért.
b) Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg.
7
2.6. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs a) A veszélyeztetı okok feltárása érdekében családlátogatáson vesz részt a csoportos óvónıvel, illetve gondozónıvel. b) Amennyiben a gyermek bántalmazás vélelme illetve egyéb veszélyeztetı okok pedagógiai eszközökkel nem oldhatók meg, kezdeményezi az intézményegység vezetınél, hogy értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.
III. Az intézményegység szervezeti rendszere, irányítása 3.1. Az óvoda és bölcsıde szervezete Az óvoda és bölcsıde vezetését az óvodai intézményegység-vezetıje és a bölcsıde vezetıje látja el. Munkájukat közvetlen munkatársaik segítik: • tagóvoda-vezetık • gyermek-és ifjúságvédelmi felelısök Az intézményegység vezetı minden gazdálkodást érintı kérdésben köteles egyeztetni az ÁMK gazdasági vezetıjével. Székhelye: Nagybajom, Kossuth u. 10. Az intézményegység felelıs vezetıje munkáját a magasabb jogszabályok, az ÁMK igazgatója, valamint az óvoda belsı szabályzatai által elıírtak alapján végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és idıtartamra történik. A tagintézmény vezetı és az óvodai szakmai munkaközösség vezetıje megbízását az intézményegység vezetı egyetértésével az ÁMK igazgatója adja. Az említett tisztségeket csak határozatlan idıre kinevezett óvodapedagógus töltheti be. Az intézményegység vezetıt tartós távolléte esetén a Nagybajomi ÁMK Napközi otthonos óvoda és Bölcsıdei csoport részlegben eseti megbízással vezetı beosztású óvodapedagógus helyettesítheti. A telephelyen az óvodai szakmai munkaközösség vezetıje, a tagintézményben a tagóvoda vezetı helyettesít. 3.2. Az intézményegység vezetısége A vezetıség tagjai: • intézményegység-vezetı • bölcsıdevezetı • tagóvoda-vezetık • gyermek-és ifjúságvédelmi felelısök • minıségbiztosítási team vezetıje • szülıi munkaközösségek vezetıi. Az intézményegység vezetısége az intézményegység életének egészére kiterjedı konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. A vezetıség irányítását az intézményegység vezetı fogja össze.
8
3.3. Az intézményegység alkalmazotti közössége Az intézményegység alkalmazotti közössége az intézményegységgel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból tevıdik össze. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselıit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézményegység minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézményegységgel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevıvel, véleményezıvel közölni kel. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkezı személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fı) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha székhely- és tagintézményenként kétharmad része jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézményegység különbözı közösségeinek tevékenységét az intézményegység vezetı fogja össze. A kapcsolattartásnak különbözı formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelıbben szolgálja az együttmőködést. A kapcsolattartás formái: különbözı értekezletek, megbeszélések stb. Az intézményegységi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén ki kell függeszteni. Véleményezési joga, összehívása, határozatképessége A véleményezési jog gyakorlásának fóruma az alkalmazotti értekezlet. Az alkalmazotti közösséget véleményezési jog illeti meg az intézményegység átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, az intézményegység vezetı megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggı döntésekben. Az alkalmazotti értekezletet évente legalább egyszer, a nevelési év indításakor össze kell hívni. Az alkalmazotti értekezlet összehívását az alkalmazottak 20%-a a napirend megjelölésével kezdeményezheti. Az alkalmazotti értekezleten a dolgozók legalább 2/3-ának jelenléte szükséges a határozatképességhez.
3.3.1. A nevelıtestület a) A nevelıtestület az 1993.évi LXXIX. Közoktatási Törvény szerint, valamint az 1997.évi XXXI.tv.-ben és az L(1994/I.30.)NM rendeletében meghatározott jogosítványokkal rendelkezı testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak és bölcsıdei gondozónıinek közössége, nevelési kérdésekben az intézményegység
9
legfontosabb tanácsadó és határozó szerve. A nevelıtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógusa, továbbá a bölcsıdei gondozók. b) A nevelıtestület nevelési kérdésekben, a nevelési intézményegység mőködésével kapcsolatos ügyekben, a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározottak kérdésekben döntési, véleményezı jogkörrel rendelkezik. Tagjainak részletes feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. Az intézményegységben a nevelıtestület az intézmény igazgatójának, illetve az intézményegység vezetıjének közvetlen irányításával dolgozik. A munkáltatói jogokat az ÁMK igazgatója gyakorolja. A nevelıtestület legfontosabb feladata a nevelési program létrehozása és egységes megvalósítása. Ennek a komplex feladatnak megfelelıen a nevelıtestület véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik minden, az intézményegységet érintı ügyben. A nevelıtestület valamennyi tagjának feladata az intézményegység minıségirányítási munkájában való részvétel. A nevelıtestület döntési jogköre: • a nevelési program elfogadása, • az SZMSZ és a házirend elfogadása, • a nevelési év munkatervének elfogadása, • átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, • a nevelıtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus kiválasztása. Az óvodapedagógusok által az intézményegységben le nem töltött munkaidı-részben a nevelési intézményegységben végezhetı feladatok: • tanügyi dokumentumok vezetése, • pedagógus teljesítmény-lap vezetése, • szemléltetı eszközök készítése, • szülıi értekezletek, fogadóórák szervezése, megtartása, • ünnepekre, ünnepélyekre való felkészülés, • ünnepek, ünnepélyek szervezése, • faliújság frissítése, csoportszobák dekorálása, • belsı továbbképzéseken, szakmai konzultációkon való részvétel, • gyermekekkel kapcsolatos dokumentációk vezetése, • a minıségirányítással kapcsolatos dokumentációs és operatív feladatok végzése, • pályázatírás és kezelés • nevelıtestületi munkában való részvétel, • a pedagógiai tevékenységhez szükséges adatok, információk győjtése, rendszerezése. Az óvodapedagógus által le nem töltött munkaidı-részben a nevelési intézményen kívül végezhetı feladatok: • önképzés, továbbképzésen való részvétel, • szemléltetı eszközök készítése, • pályázatírás és kezelés, • kulturális bemutatók szervezése és lebonyolítása, • ünnepek, ünnepélyek szervezése és lebonyolítása, • kirándulások szervezése és lebonyolítása, • irányított foglalkozásra, kezdeményezésre való felkészülés, • gyermekek kísérete szereplésre, • a pedagógiai tevékenységhez szükséges adatok, információk győjtése, rendszerezése.
10
A nevelıtestület értekezletei A nevelıtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteke art a nevelési év során. Az értekezletek megtartásának idıpontját az intézményegység éves munkaterve rögzíti. A nevelési év rendes értekezletei: • év eleji nevelıtestületi értekezlet, • félévi nevelıtestületi értekezlet, • év végi nevelıtestületi értekezlet. A nevelıtestület döntései és határozatai A nevelıtestület döntéseit, határozatait a saját intézményegységére vonatkozóan hozhatja meg. A nevelıtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. A nevelıtestületi értekezlet lényegkiemelı emlékeztetı jegyzıkönyvét kijelölt óvodapedagógus vezeti. A jegyzıkönyvet az intézményegység vezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a nevelıtestület jelenlevı tagjai közül két hitelesítı írja alá. A nevelıtestület akkor határozatképes, ha a nevelıtestületi tagok 50% + 1 fı jelen van. 3.3.2. Dajkák Elkülönült feladatuk alapján szervezeti egységnek nem minısülı és önálló jogosítványokkal nem rendelkezı közösséget alkotnak. Részletes feladataikat a munkaköri leírásuk tartalmazza. A bölcsıdei és óvodai feladatokat ellátó szervezeti egységek szakmai szempontból önállóak, tevékenységüket a rájuk vonatkozó jogszabályok, szakmai elıírások alapján látják el. 3.4. A szülık közösségei Minden részegységben SZMK mőködik. A SZMK tagjai az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében folyamatos kapcsolatot tartanak az intézményegységgel. Maguk közül vezetıt választanak (SZMK elnök). Az elnök mellett a pénzügyekkel kapcsolatos feladatokat a pénztáros látja el. Az SZMK által összegyőjtött pénzösszeget az intézményegység fejlesztésére fordítják. Az SZMK-t az alábbi jogok illetik meg: • megválasztja saját tisztségviselıit • kialakítja saját mőködési rendjét • képviseli a szülıket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében • véleményezi az intézményegység nevelési programját, házirendjét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amely a szülıkkel és a gyermekekkel kapcsolatosak • véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és a gyermekekkel kapcsolatos valamennyi kérdésben.
11
IV. A mőködés rendje 4.1. Nyitva tartás és munkarend a) Az intézményegység nevelési idıben hétfıtıl péntekig reggel 645 órától délután 1645 óráig tart nyitva. Eltérı az intézményi munkarend, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérı. Az oktatási törvény értelmében minden részegységben nyitástól zárásig óvodapedagógus illetve gondozónı foglalkozik a gyermekekkel. Az óvónık, gondozók és dajkák munkarendjét az intézményegység vezetı határozza meg. Óvodapedagógusok és gondozók heti váltásban délelıttös, illetve délutános munkarendben dolgoznak. Dajkák munkarendje: H-P 800-tól 16-ig Konyhai kisegítı munkarendje: H-P 800-tól 1600-ig b) Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartása alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása valamint nagytakarítása. A szünetek idıpontjáról a szülık idıben tájékoztatást kapnak.
c) Gyermek egyedül az óvodákból kizárólag a szülı írásbeli kérelme alapján távozhat. Amennyiben elıfordul, hogy a szülı nem érkezik meg a gyermekért, az óvodapedagógus kötelessége a gyermek felügyeletét a szülı érkezéséig ellátni. Dajkával a gyermek csak az intézményegység-vezetı külön engedélyével maradhat. Ha nyitvatartási idın túl marad gyermek, akkor a délutános óvónı értesíti az intézményegység-vezetıjét. Közösen intézkednek a szülık elıkerítésérıl a rendırség közbenjárásával. A délutános óvónı csak akkor hagyhatja el az óvoda épületét, ha az itt maradt gyermeket a szülınek átadta. 4.2. A vezetı benntartózkodása és a helyettesítés rendje a) Az intézményegység-vezetı 8-tól 16 óráig az intézményben tartózkodik. Érkezéséig illetve délutáni távozása után az óvodapedagógusok felelısek az intézmény mőködési rendjének betartásáért. b) Akadályoztatása esetén az intézményegység-vezetıt a helyettesítéssel megbízott óvodapedagógus, a tagóvoda-vezetık, a bölcsıdei szervezeti egységben a bölcsıdevezetı helyettesíti, az azonnali döntést igénylı, az intézményegység-vezetı kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. c) Az intézményegység-vezetı tartós távolléte esetén a helyettesítésrıl az ÁMK igazgatója intézkedik.
12
V. A létesítmények és a helyiségek használati rendje Az óvodák épületei, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelıen kell használni. Az intézményegység teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: • a közösségi tulajdont védeni • a berendezéseket rendeltetésszerően használni • az épületek, helyiségek rendjét és tisztaságát megırizni • az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni • a tőz.- és balesetvédelmi elıírások szerint eljárni • a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. A gyermekek az óvoda létesítményeit, helyiségeit csak óvodapedagógus illetve gondozónı felügyeletével használhatják. Az óvoda épületeibe érkezı szülı az öltözıkben öltöztethetik gyermekeiket, a csoportszobába illetve a bölcsıdei csoportba csak akkor tartózkodhatnak, ha arra az intézményegység-vezetı illetve az óvodai szakmai munkaközösség-vezetıje (vagy a tagóvoda-vezetı) engedélyt ad. Az intézményegység nyitvatartási idején belül az oda járó gyermekek hozzátartozóin, a külön foglalkozást tartó (hittan, logopédia, gyermektorna) kollégákon kívül csak a vezetı tudtával és engedélyével tartózkodhat bárki az épületekben, illetve az udvarokon. Az intézményegység területére és helyiségeibe a fent említett eseteken túl az intézménnyel jogviszonyban nem álló személyek csak az intézményegység-vezetıjének engedélyével léphetnek be, illetve tartózkodhatnak ott. Az intézményben való benntartózkodás nem zavarhatja a nevelı, nevelı-oktató és gondozói munka nyugodt feltételeit és körülményeit. Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tőzvédelmi, baleset-megelızési szabályokat a munkavédelmi-tőzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden év szeptember elsı nevelıtestületi értekezletén történik, a munkavédelmi és tőzvédelmi felelıs tartja. A vendégebédet igénybevevı(k) az idıtartamra,míg az ebédet elfogyasztják.
intézményekben
tartózkodhat(nak)
arra
az
Az óvoda az igénylı gyermekek számára étkezési lehetıséget térítés ellenében biztosít. Karbantartás és kártérítés Az intézményi karbantartók felelısek a csoportszobák balesetmentes használhatóságáért. Az eszközök, berendezések hibáját a dolgozók kötelesek az intézményegység vezetınek vagy a gazdasági vezetınek tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gazdasági vezetınek a hiba megjelölésével, aki az újbóli használatba vételrıl tájékoztat. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézményegység területén, az épület felszereltségén és berendezési tárgyaiban elıidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A gyermekek által okozott károkról az óvodapedagógus köteles a szülıt értesíteni. A gazdasági vezetı feladata a kár felmérése, és a kártérítésnek a szülıvel, gondviselıvel történı rendeztetése.
13
VI. Minıségpolitika és a pedagógiai munka ellenırzése a) A pedagógiai munka ellenırzésének ütemtervét az óvodai intézményegység-vezetı készíti el. A pedagógiai munka belsı ellenırzését az éves munkaterv tartalmazza. A belsı ellenırzést végzı (intézményegység vezetı) jogosult: • az ellenırzéshez kapcsolódva az intézményegység bármely helyiségébe belépni, • az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, • az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, • az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belsı ellenırzést végzı köteles: • az ellenırzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az intézményegység belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni, • az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni, • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját közvetlen felettesével, • hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést megismételni. Az ellenırzött dolgozó jogosult: • az ellenırzés megállapításait megismerni, • az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. Az ellenırzött dolgozó köteles: • az ellenırzést végzı munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni, • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belsı ellenırzést végzı (intézményegység vezetı) folyamatosan ellenırzi a hozzá beosztott dolgozók nevelı – oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: • a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, • a pedagógusok adminisztrációs munkáját, • a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és ere4dményességét, a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének feladatai: • biztosítsa az intézményegység pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, az ÓNAP és a HNP szerint elıírt) mőködését, • segítse elı az intézmény4gységben folyó nevelı-oktató munka eredményességét és hatékonyságát, • a vezetıség számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, • szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézményegység nevelı-oktató munkájával kapcsolatosan belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének eredményeit, illetıleg az ellenırzés tapasztalatait minden év október 15-ig az elızı nevelési évre vonatkozóan értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. A pedagógiai munka ellenırzésének tapasztalatait, a nevelési évet nyitó nevelıtestületi értekezleten kell az intézményegység vezetınek ismertetni. Errıl jegyzıkönyv készül.
14
b) A bölcsıdei gondozási munka ellenırzési ütemtervét a bölcsıdei szervezeti egység vezetıje készíti el. c) Az ellenırzési terv végrehajtásáért az intézményegység-vezetı, bölcsıde esetében a bölcsıde vezetıje felel. d) Az ellenırzési terv tartalmazza az ellenırzés területeit, módszerét és ütemezését. Az ellenırzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenırzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minıségére,a munkafegyelemmel összefüggı kérdésekre. e) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítéssel kapcsolatos elveket az ÁMK SZMSZ-nak XIX. 8. 10. számú melléklete tartalmazza.
VII. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás a) Az intézményi nevelési egységek közötti rendszeres szakmai kapcsolattartást a munkatervben ütemezett munkatársi, illetve nevelıtestületi értekezleteken valósul meg. b) Az egyes tervezési idıszak feladatait a csoport pedagógusa rendszeresen megbeszéli a csoport dajkájával. 7.1. A vezetık és a szülıi szervezetek kapcsolattartási rendje A szülıi szervezet képviselıjét meg kell hívni a nevelıtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, melyekben a szülıi szervezetnek - jogszabály alapján - egyeztetési vagy véleményezési jogosultsága van: • az intézmény mőködési rendje, ezen belül a gyermekek fogadásának, a vezetı benntartózkodásának rendje, • az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére a belépés és benntartózkodás rendje, • a vezetı és a szülıi szervezet közötti kapcsolattartás rendje, • a gyermek távolmaradásának, a távolmaradás igazolásának rendje, • a térítési díj befizetésének rendje, • az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 7.2. A külsı kapcsolatok rendszere A nevelımunka megfelelı szintő irányításának érdekében az intézményegység vezetı illetve a vezetıség állandó munkakapcsolatban áll a következı intézményekkel: • a fenntartóval • a kisebbségi önkormányzattal • az egyházakkal • civil szervezetekkel (Angyalkert Alapítvány, Nagybajomért Közalapítvány) • ÁMK általános iskolájának vezetıségével • ÁMK gazdasági vezetıjével • Kaposvári Egyetem Pedagógus Továbbképzı és Szolgáltató Intézetével • Kadarkúti- Nagybajomi Kistérség intézményeivel • Nevelési Tanácsadóval ( Kadarkút) • Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértıi Bizottsággal
15
• • • •
Nagybajomi ÁMK EGYMI-vel ( logopédia ) Gyermekorvossal, védınıkkel a gyermekjóléti szolgálattal Bárczi Gusztáv Módszertani Központtal.
VIII. A gyermekek intézménybe való felvételének rendje 8.1. Gyermekek felvételével kapcsolatos feladatok 1. A beiratkozás az óvodai szervezeti egységbe a jegyzı által meghatározott idıpontban, minden év májusában történik. Az óvodavezetés köteles a szülıket tájékoztatni a jelentkezés idejérıl és módjáról. Ez általában hirdetési lapon történik.
2.
3. 4. 5.
6.
Az intézményegység vezetı regisztrálja a jelentkezıket, a tagintézményben a tagóvoda-vezetı. A gyermek óvodába harmadik életévének betöltése után vehetı fel és az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig – legfeljebb hét éves koráig – járhat. Hét éves kor után csak a nevelési tanácsadó illetve a szakértıi bizottság javaslatára járhat óvodába. 2010. szeptember 1-jétıl a 2,5 éves gyermek is felvehetı óvodába, ha minden 3. életévét betöltött és hátrányos helyzető gyermek felvételt nyert, és van még szabad kapacitás. A gyermeket elsısorban abba a bölcsıdébe – óvodába kell felvenni, amely körzetében lakik, illetve a szülı dolgozik. Folyamatos a beiratkozás a bölcsıdei szervezeti egységbe, amennyiben szabad férıhely van a bölcsıdei csoportban. Az óvoda köteles felvenni azt a gyermeket, aki óvodai nevelés keretében folyó, iskolai életmódra felkészítı foglalkozáson vesz részt. A gyermek felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Az óvoda vezetıje az önkormányzat jegyzıjétıl kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzıt, ha a körzetbe tartozó óvoda köteles (tanköteles) gyermeket az óvodába nem íratták be.
8.2. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendeletek 1. A gyermekek óvodai és bölcsıdei távolmaradását a mulasztási naplóba az óvodapedagógus és a gondozónı köteles bejegyezni az adott nap megkezdését követıen. A gyermek havi mulasztásait az óvodapedagógusnak a napló megfelelı rovatában a hónap elteltével összesíteni kell. 2. A szülı elızetes kérése alapján a gyermek az óvodapedagógus engedélyével három napig terjedıen, az intézményegység vezetı engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat a szorgalmi idıben. 3. Tanköteles korban lévı gyermek az adott évben hét napnál többet folyamatosan nem hiányozhat. Minden óvodapedagógusnak kötelessége figyelemmel kísérni a tanköteles korú gyermekek óvodába járását és hét napon túli igazolatlan mulasztás után az intézmény vezetıje értesíti az ÁMK igazgatóját. Elsı ízben történt igazolatlan mulasztás esetén az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell a szülıt az igazolatlan mulasztásról és annak következményeirıl. A harmadik igazolatlan mulasztás esetén az intézményegység vezetı értesíti a fenntartó önkormányzat jegyzıjét, és feljelentés tesz a tankötelezettség megsértésérıl. 4. Beteg gyermek esetében orvos állapítja meg a hiányzás mértékét. Betegségbıl felgyógyulva, csak orvosi igazolással léphet a gyermek az óvodai-bölcsıdei
16
közösségbe. Az igazolást a szülı az óvodapedagógusnak, illetve a gondozónınek köteles bemutatni. 5. Megszőnik az óvodai elhelyezés: a) A nem tanköteles korú gyermekeknél, akkor, ha a gyermek az óvodából tíz napnál többet van igazolatlanul távol, feltéve, ha az óvoda a szülıt legalább két ízben figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. b) A gyermeket másik óvoda átvette. c) Fizetési hátralék miatt- a szülı többszöri eredménytelen felszólítása és a gyermek szociális helyzetének vizsgálata után- megszüntetés tárgyában hozott jogerıs döntés napján. d) A gyermeket felvették iskolába. 6. A mulasztás igazoltnak kell tekinteni, ha a: a) Szülı a hiányzást megelızıen legalább egy munkanappal tájékoztatja a gondozónıt, illetve az óvodapedagógust, hogy gyermekét bármely ok miatt nem kívánja az intézménybe hozni. b) Gyermek beteg volt és orvosa távolmaradását igazolja. c) Gyermek hatósági intézkedés, vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott a kötelezettségnek eleget tenni. 7 . Ha a távolmaradást nem igazolják a mulasztás igazolatlan.
IX. A térítési díj befizetésére vonatkozó szabályok 1. Az étkezési térítési díjak egy napra jutó összegérıl a szülıket a hirdetıtáblán elhelyezett értesítéssel kell tájékoztatni. 2. Étkezési térítési díj fizetési kedvezmények mértékét és igénybevételük módját a fenntartó önkormányzatok rendeletben szabályozzák és annak tartalmáról az intézmény megfelelı módon tájékoztatja a szülıket. 3. Az étkezési térítési díjat az ÁMK székhelyén (Kossuth Lajos u. 10.) lehet fizetni minden hónap 8-án 1000-tól – 1200-ig és 12-én 1300-tól – 1600-ig Pótbefizetés 15-én 1400-tól – 1600-ig. Abban az esetben, ha a hónap 8. és 12. napja munkaszüneti napra esik, akkor az azt követı munkanapon lehet fizetni. Nem fizetés esetén a gyermek a hónap 16. napjától az étkezéseken nem vehet részt. 4. Óvodai és bölcsıdei szervezeti egységben egyaránt az étkezés lemondása a következı naptól érvényes, és a következı havi befizetéskor írható jóvá. 5. Ha a gyermek nem vesz részt az étkezéseken (vagy újból részt kíván venni), azt elızı nap 900 óráig köteles jelenteni a 82/556-982-es telefonszámon, abban az esetben is, ha térítési díj fizetése alól mentes. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülı a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.
17
X. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. Az intézmény felnıtt dolgozóinak egészségügyi felügyeletét a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Kormányrendelet keretében elıírtak szerint biztosítja. 2. A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a 26/1997.(IX.3) NM rendeletben leírtak szerint a fenntartó megállapodást köt a körzeti orvossal (gyermekorvos, fogorvos, védınık). A megállapodásnak biztosítani kell a gyermekek egészségügyi állapotának ellenırzését, szőrését az alábbi területeken: • fogászat (évente 1 alkalommal) • szemészet (évente 1 alkalommal) • fizikai állapot mérése (évente 1 alkalommal) • hallás vizsgálat • a körzeti védınık által végzett higiéniai-tisztasági szőrıvizsgálat (havi 1 alkalom). • gyermekorvosi vizsgálat (évente 1 alkalommal) 3. Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védını együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közremőködésével látnak el. 4. A bölcsıdei szervezeti egységben a gyermekorvos heti rendszerességgel látogatja az intézményt és megvizsgálja a gyermekeket. 5. Az óvodában az óvodai intézményegység-vezetı, a bölcsıdében a bölcsıdei részegység vezetı tartja a közvetlen kapcsolatot a gyermekorvossal és a védınıkkel. 6. Betegségre gyanús, lázas gyermeket az intézménybe bevinni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és a szülıt a lehetı leggyorsabban a csoportos óvónı, illetve gondozónı értesíteni köteles. 7. Az intézmény mőködtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. • fertıtlenítés • takarítás • mosogatás • ételminta vétel stb. 8. A bölcsıdei feladatot ellátó szervezeti egység tekintetében az ÁNTSZ szakfelügyeleti jogkörének gyakorlását biztosítani kell. 9. Az intézmény konyhájába csak érvényes egészségügyi könyvvel rendelkezı személy léphet be. 10. Az intézmény dohányzásmentes terület, az intézmény területén dohányozni tilos.
18
XI. A gyermekbalesetek és munkabalesetek megelızésének feladatai •
A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletérıl, a gyermekbaleseteket elıidézı okok feltárásáról és megszüntetésérıl.
•
Minden óvodapedagógusnak és gondozónak kötelessége felhívni a gyermekek figyelmét udvarra menetel, séták, kirándulás elıtt az esetleges baleset megelızése érdekében.
•
A balesetveszélyes tevékenység esetén egyszerre kevesebb gyermekkel, fokozott figyelemmel lehet csak foglalkozni (vágás, tornaszerek használata).
•
A gyerekek az intézmény létesítményeit csak óvodapedagógus illetve gondozó felügyelete mellett használhatják.
•
Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvónı illetve gondozó kötelessége az elsısegélynyújtás.
•
Ha a balesetet vagy veszélyforrást bármely dolgozó észleli köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra az intézményegység vezetı figyelmét felhívni, aki köteles a veszélyforrás megszüntetésérıl gondoskodni.
•
Jelentısebb testi sérülés esetén (fejsérülés, ficam, törés, vágott-szakított bırseb stb.) n a megfelelı orvosi ellátó helyre kell vinnie a gyermeket az óvónınek vagy gondozónak.
•
A balesetrıl és a kezelés tényérıl, helyérıl az intézmény személyzetének értesítenie kell a szülıt a lehetı legrövidebb idın belül.
A balesetekkel kapcsolatos adminisztrációt és intézkedéseket a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza.
XII. Az intézményegység védı-óvó elıírásai 12.1. Biztonsági feltételek Az intézményegység-vezetınek és a csoportos óvónıknek illetve gondozónıknek gondoskodniuk kell a rájuk bízott gyermekek felügyeletérıl és a nevelés-oktatás biztonságos feltételeinek megteremtésérıl. A gyermekek testi és egészségük védelmére vonatkozó elıírásokat, illetve veszélyforrásokat és magatartásformákat az óvodai foglalkozások és kirándulások során életkoruknak és fejlettségüknek megfelelıen kell ismertetnie a csoportos óvónınek. Minden gyermekbalesetet követıen meg kell tenni a szükséges intézkedést (veszélyforrás megszüntetése) a hasonló esetek megelızésére, azonnali intézkedéssel.
19
Az intézményegység-vezetı köteles – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálni és nyilvántartani a gyermekbaleseteket, a bejelentési kötelezettséget teljesíteni és a balesetrıl készült jegyzıkönyvet haladéktalanul megküldeni az ÁMK igazgatójának, illetve a fenntartó önkormányzat jegyzıjének. Ha a balesetet nem az intézményegységhez tartozó személy észleli és értesíti az intézményegység valamely alkalmazottját, annak haladéktalanul meg kell adnia a szükséges segítséget, és értesítenie kell az intézményegység vezetıjét, vagy feletteseit a további intézkedések megtétele érdekében. A rendırség, a mentı és tőzoltóság telefonszámát minden intézményegységben, tagintézményben a telefonok közelében, jól látható helyen ki kell függeszteni. Az intézményegység-vezetı csak megfelelı jellel ellátott játékot vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus illetve gondozó köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, használati utasítást gondosan elolvasni és a játékszert a szerint alkalmazni. 12.2. Az intézményi teendık rendkívüli esemény, tőz- és bombariadó esetén Az intézményegység mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı-oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézményegység gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézményegység épületeit, felszereléseit veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: • a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz), • a tőz, • a robbantással történı fenyegetés. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: a) a fenntartót, b) igazgatót, c) intézményegység vezetıt, d) tőz esetén a tőzoltóságot, e) robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, f) személyi sérülés esetén a mentıket, g) egyéb estekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt a intézmény igazgatója szükségesnek tartja. A tőz, természeti katasztrófa és bombariadó esetére szükséges intézkedések rendszeres gyakorlását az intézményegység-vezetı ellenırzi. Rendkívüli esemény (természeti katasztrófák), bombariadó esetén a Tőzriadó Tervben meghatározottak szerint a gyermekek elhagyják az épületet a csoportos óvónı, dajka illetve gondozónı vezetésével. Az épület kiürítésének idıtartamáról, a gyermekek elhelyezésérıl az intézkedést vezetı hatóság információja alapján az intézményegység-vezetı, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt. A rendvédelmi, illetve a katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követıen a szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell intézkednie az intézményegység vezetıjének.
20
Az intézményegység minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. XIII. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Az intézményi megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének idıpontját a jelen Szabályzat, továbbá az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az ünnepek, megemlékezések, hagyományok rendjét és idıbeni sorrendjét a helyi Nevelési Program tartalmazza. Gyermekek mősoros ünnepei: • tavaszi mősoros délután (anyák napi megemlékezéssel) • nagyok búcsúja az óvodától A gyermeki élet hagyományos ünnepei: • Mikulás-nap • karácsonyi játszóház a szülıkkel • farsang • Húsvét • gyermeknap • születésnapok megünneplése Az intézményegység rendezvényein minden dolgozónak kötelezıen részt kell venni. Az ünnepek, ünnepélyek méltóságának megfelelı ünnepi öltözékben kell megjelenni. XIV. Reklámtevékenység Az intézményegységben reklámanyag, tájékoztató elhelyezésére az ÁMK igazgatója személyesen adhat engedélyt. Az intézményegységben kizárólag olyan reklám engedélyezhetı, amely az intézményegység használói részére pozitív értékeket közvetít, ezen belül a gyermekek személyiségének fejlıdésére pozitív hatással van, nevelési, oktatási mővelıdési célt szolgál: • a pedagógusok által közvetíteni kívánt társadalmi-erkölcsi értékrendet erısíti, • a környezettudatos magatartási formák hatékonyságát elısegíti, • az egészséges életmóddal összefüggésben az egészséges táplálkozást, testedzést szolgálja, sportolási lehetıségeket bıvíti, • a kultúra, a mővelıdés közvetítésére szolgál. A társadalmi, közéleti tevékenységgel összefüggésben csak olyan reklámtevékenység engedélyezhetı, amely jogszabályba nem ütközik. Politikai pártok plakátjainak kifüggesztése nem engedélyezhetı.
21
XV. Tájékoztatás a nevelési programról, az intézményi minıségirányítási programról, az SZMSZ-rıl és a házirendrıl A nevelési programot, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatot, a házirendet és a minıségirányítási programot az intézményegység vezetıtıl kérheti el a szülı, és az intézményben olvashatja el. Minden év májusában beiratkozáskor a házirend egy példányát át kell adni a szülınek, illetve minden év szeptemberében szülıi értekezleten ismertetni kell. Az intézmény hirdetıtáblájára kifüggesztve tekinthetı meg a házirend. XVI. Záró és értelmezı rendelkezések A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézmény nevelıtestület közössége fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé, egyidejőleg érvényét veszti a korábbi SZMSZ. A szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottja számára kötelezı, megszegése esetén az ÁMK igazgatója munkáltatói jogkörében intézkedhet. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltakról a szülıket tájékoztatni kell. A jelen szabályzat mellékletét képezik az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott munkaköri leírása.
Nagybajom, 2011.szeptember 01. Zsoldos Márta Piroska mb. igazgató
Záradék A Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Óvodájának Szervezeti és Mőködési Szabályzatának módosítását a nevelıtestületi értekezlet 2011. 09. 15-én megtartott határozatképes ülésén a jelenlévı tagjainak 100 %-os igenlı szavazatával elfogadta.
Az elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési jogot a szülıi szervezet részérıl ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… ……………………………… gyakorolt.
22
Jóváhagyás: Nagybajom Város Képviselı-testülete 2010.(…………..) számú határozatával, Jákó Község Képviselı-testülete 2010. (……………..) számú határozatával, Pálmajor Község Képviselı-testülete 2011. (…………….) számú határozatával jóváhagyta a Nagybajomi Általános Mővelıdési Központ Óvodájának Szervezeti és Mőködési Szabályzatát.
Czeferner Józsefné Polgármester Nagybajom
Kovács János Polgármester Jákó
Pozsonyi Erika Polgármester Pálmajor
Módosítva: 2011.szeptember 01.
23
